A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább a felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén.
A fogyasztók többsége kifejezetten bizalmatlan az AI segítségével készült reklámokkal szemben, miközben a mesterséges intelligencia robbanásszerűen terjed a hazai kkv-k marketingjében – derül ki a Marketing Commando legfrissebb kutatásából.
Végelszámolás előtt álló társaság könyveiben műtárgyak szerepelnek készleten, amelyeket korábban áfásan, áfamentesen vagy különbözeti adózással vásárolt meg a cég adóalanyoktól és magánszemélyektől. Mi a teendő a végelszámoláskor a készleten lévő műtárgyak eladása, beszámítása során? – kérdezte olvasónk. Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egy társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékban. A társasági szerződés szerint a tagok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak osztalékra. A 2025. évben realizált adózás előtti eredmény felére fejlesztési tartalékot képeznek, a másik felét osztalékként oly módon fizetik ki, hogy az egyik tag 99, a másik 1 százalékban részesedjen belőle. Az ehhez szükséges társaságiszerződés-módosítást még jóval a beszámoló elfogadása, a fejlesztési tartalék és az osztalék tárgyában döntő taggyűlés előtt elvégeznék. Jogszerű-e ez a megoldás, milyen adózási kockázata lehet? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Az év eleje az adott évi tervezés finomítása mellett az előző évi elszámolások időszaka is egyben.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a végelszámolási eljárásra vonatkozó tudnivalókról szóló információs füzetet.
A legtöbb vállalati well-being program jó szándékkal indul, mégsem hoz valódi egészségügyi vagy üzleti eredményeket. Ennek oka nem abban keresendő, hogy „nem működik a well-being”, hanem a kezdeményezések gyakran kampányszerűek, és nem a munkavállalók tényleges egészségi állapotára és szükségleteire reagálnak. Az Affidea Magyarország magánegészségügyi szolgáltató szakértői szerint a valódi megoldás ott kezdődik, ahol a well-being valójában eldől: a korai felismerésnél és a megelőzésnél, valamint egyedi igényekhez igazodó programelemeknél.
Mától pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a Demján Sándor Program keretében megvalósuló "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" program második ütemére – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Már pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások a "KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0" programra, amelyből közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén – jelentette be ma közleményben Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) többségében jól követhető rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos rendelkezések azonban félreérthetők, keverhetők. A három legtipikusabb hibát az alábbiakban a helyes értelmezéssel együtt mutatjuk be.
Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából hogyan kell az átlagos statisztikai létszámot számolni abban az esetben, ha a vállalkozás teljes és részmunkaidőben is foglalkoztat dolgozókat, illetve egyszerűsített foglalkoztatottakat is alkalmaz? A kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A munka törvénykönyve azt írja, hogy a felek írásbeli megállapodása esetén készpénzben kell megfizetni a munkabért. Ez kötelező-e a munkáltatóra nézve? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A sofőrök egy napon belül többször is átlépik a határt (például Ausztria/Szlovákia), a külföldi tartózkodások között pedig magyarországi munkavégzés is előfordul. A nagyobb távot külföldön teszik meg, így a belföldi napidíj nem jönne össze. Kérdésünk, hogy az egy 24 órás időszakon belül külföldön töltött órák összeadhatók-e, és ha ezek összesen elérik a 8 órát, akkor jogszerűen adható-e a külföldi napidíj? A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a jövedéki termékek szállítása adófelfüggesztési eljárásban című információs füzetet.
Szipszer Tamás
adószakértő
Lucz Zoltánné
adószakértő, könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték