A számviteli törvény rendelkezése szerint behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben: azt legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – hitelezési veszteségként le kell írni.
Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) elfogadta a Mol beadványát, és meghosszabbította a szankciós engedélyt arra, hogy a Mol előkészítse és folytassa a tárgyalásokat a Naftna Industrija Srbije a.d. (NIS) tervezett többségi tulajdonrészének megvásárlásáról – tudatta a magyar olajipari vállalat ma a tőzsde honlapján.
Közgyűlési felhatalmazás alapján legalább 1 milliárd forint összértékben vásárolhat vissza saját részvényt az Opus Global Nyrt. – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói felhívásban.
A Revolut brit fintech cég 57 százalékkal rekordszintre, 1,71 milliárd fontra (2,3 milliárd dollárra) növelte adózás előtti nyereségét a december végével záródott üzleti évben. Az adózás előtti nyereségmarzs 38 százalékra nőtt a két évvel korábbi 35 százalékról. Az adózott eredmény 790 millió fontról 1,3 milliárd fontra emelkedett – áll a vállalat honlapján ma közölt pénzügyi kimutatásban.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
Hogyan „papírozza le” a munkáltató a készpénzes bérkifizetést úgy, hogy minden szabályt betartson? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Az év könyvviteli zárásának fontos része a vevőkkel szembeni követelések értékelése. A feladat számos buktatót rejt, sokszor önmagában a vevő minősítése is kérdéseket vet fel.
Cég tulajdonosa az általa adott tagi kölcsön ellentételezéseként jóval a piaci ár alatt, a könyv szerinti értékén szeretné megkapni a cég által 10 évvel ezelőtt 40 millió forintért hitelre vásárolt ingatlant, miután lejár a hitel. Az ingatlan könyv szerinti értéke 32 millió forint, piaci értéke viszont időközben 240 millió forintra kúszott fel. Hogyan kell dokumentálni az ingatlanszerzést, és azt milyen adók, illetékek terhelik? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Ingatlanfejlesztéssel, saját tulajdonú ingatlan adásvételével és bérbeadással foglalkozó vállalkozás szeretne venni egy telket, amelyen parkot alakítana ki, bevétele ebből nem lesz. A telek fenntartásával kapcsolatos költségeket (faültetés, fűnyírás, padok elhelyezése, egyebek) elszámolhatja? És mi történik abban az esetben, ha a parkot megnyitja az emberek előtt, hogy mindenki használhassa, mert hozzá szeretne járulni a közösség jólétéhez? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Társaság egy vidéki városból egy nulla százalékos iparűzési adózású településre helyezné át a székhelyét, székhelyszolgáltató igénybevételével, a jelenlegi székhely fióktelep lenne. Hogyan lehet megállapítani az iparűzésiadó-alapot személyi jellegű megosztás esetén, ha a munkavállalók a saját ingatlanukban dolgoznak távmunkában, nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen, a vállalkozást az ügyvezető távmunkavégzéssel nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településről irányítja? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.
A szabadságát Dubajban töltő munkavállaló a közel-keleti konfliktus miatt akadályoztatva volt a hazajutásban, erről a munkáltatóját haladéktalanul értesítette. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha vis maior helyzetként igazolt, de nem fizetett távollétként kezeli a munkavállaló hiányzását? Erre az időre szünetel a munkavállaló biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációját támogató pályázat nyílik meg március végén, a Digitális Megújulás Operatív Programban (DIMOP) európai uniós forrásból hazai társfinanszírozással valósul meg a 30 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a kkv-k digitális szintlépését segíti – mondta az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A vezető állású munkavállalókra a munka törvénykönyve külön szabályokat fogalmaz meg, amelyeket érdemes megvizsgálni olyan szempontból, mi változik, ha az adott vezető állású munkavállaló várandós. Milyen védelem illeti meg várandósan a vezető állású munkavállalót, mi a helyzet, ha szülési szabadság után tér vissza a munka világába? Ezeket vizsgáljuk meg részletesen az alábbiakban.
Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték