Magyar munkáltató által külföldön foglalkoztatott külföldiek adózása

Megosztás Tetszik

Az utóbbi időben több kérdés is érkezett az Adózóna szerkesztőségéhez külföldi állampolgárok külföldön történő foglalkoztatásához kapcsolódó adókötelezettségekre vonatkozóan. Cikkünkben konkrét országok megnevezése nélkül külföldi magánszemély távmunkában (home office-ban), online formában történő munkavégzésével kapcsolatos főbb tudnivalókat ismertetjük.

Emlékeztetésképpen, külföldi illetőségű a bármely EGT-állam polgára, ha adóéven belül nem tartózkodik 183 napot Magyarországon, míg a harmadik országbeli magánszemélynél a huzamos tartózkodási engedélynek van meghatározó jelentősége. Állampolgárságtól függetlenül is lehet a külföldi magyar illetőségű, ha kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye, vagy tartózkodási helye, illetve személyes és gazdasági kapcsolatai kizárólag Magyarországhoz fűzik.

Ez alapján elmondható, hogy a külföldi, ha nem lépi át a magyar államhatárt, akkor nem lesz belföldi adószempontból, de tb tekintetében sem.

Ennek ellenére, a külföldi illetőség igazolására szükség lehet, ha a magánszemély magyar kifizetővel áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, és olyan jövedelemben részesül magyar illetőségű kifizetőtől, amely a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származik, vagy a jövedelem kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján nem adóztatható Magyarországon.

Így az adó alóli mentesítő körülmény adódhat a magyar szja-törvény előírásai alapján, de az is előfordulhat, hogy a magánszemély olyan országban bír illetőséggel, illetve olyan állam területén végez munkát, mellyel Magyarországnak van kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye. Ez utóbbi esetben annak eldöntése, hogy melyik egyezményt kell alkalmazni, szintén az illetőségigazolás alapján történik. (Az illetőségigazolásra vonatkozó részletszabály az szja-törvény 7. számú mellékletében található.)

A külföldi illetőség igazolásának azért van jelentősége, mert a külföldi illetőségű személyt csak korlátozott mértékű adókötelezettség terheli Magyarországon, méghozzá a belföldről származó jövedelme tekintetében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben

• ismertejük, hogyan kell meghatározni a jövedelemszerzés helyét,
• mikor nem jön létre biztosítási jogviszony,
• milyen adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségnek kell eleget tenniük a külföldieket foglalkoztatóknak,
• hogyan mérsékelhetik az adminisztrációs terheiket!