1453 találat a(z) cégvilág-rss cimkére
Munkaügyi konfliktusok helyi szintű megelőzése – dolgozói részvételi jog a munkáltató felügyelőbizottságában
Cikk
A felügyelőbizottság a munkáltató belső ellenőrző szerve, amelynek feladata, hogy az ügyvezetéstől és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. A felügyelőbizottság bizonyos esetekben a munkavállalók küldötteit is magában foglalja, ami több jogi kérdést is felvet. Érdemes megvizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek mellett adott a munkavállalói részvételi jog, ki választhat, ki választható, illetve melyek az alapvető vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket a szempontokat vesszük sorra.
Kezdődik a NAV újabb adategyeztetési köre: ezúttal az alanyi mentes határt átlépő adózók vannak terítéken
Cikk
Bevált a NAV új gazdaságfehérítő eszköze, az adategyeztetés, hétfőn újabb egyeztetések kezdődnek – tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke az MTI-t.
Jó tudni, ha alvállalkozókkal dolgoztat: objektív felelősség terheli a munkáltatót munkabalesetnél
Cikk
A Kúria nemrégiben hozott, BH2025. 94.számú döntésében azt vizsgálta, hogy munkabalesettel összefüggésben milyen kötelezettségei vannak a feleknek, illetve mire terjed ki pontosan a munkáltató felelőssége.
Közeli hozzátartozók tulajdonában álló vállalkozások – mikor kapcsolt a két vállalkozás?
Cikk
Adott egy kft. 50 százalékos részesedéssel, a tulajdonos X, a másik vállalat 100 százalékos tulajdonosa X testvére. Az ügyvezetésben nincs átfedés, X-nek sincs tulajdona a testvére vállalatában. Kapcsolt-e a két vállalkozás? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztességtelen feltételek az ÁSZF-ben: biztosítási szerződést vizsgált a Kúria
Cikk
A Kúria nemrégiben hozott döntésében (BH2025.91.) egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a biztosítótársaság lerövidítheti-e a szerződésből eredő igények elévülését, valamint a kárbejelentés határidejét, illetve mire alapíthatja az egyoldalú díjemelést.
A nap kérdése: pénztárgép sztornóbizonylatát kell-e kontírozni a fizetőeszköz téves bevitele esetén?
Cikk
Helyesen gondoljuk-e, hogy a pénztárgép sztornóbizonylatát nem szükséges kontírozni bevételcsökkenésként (T 91 – K 38), amikor a sztornózás oka „téves fizetőeszköz bevitele” volt? Ellenben a következő eseteknél szükséges: téves bevitel, visszáru, vevő elállása a vásárlástól? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Adó és illeték, ha a kft. tagja veszi meg a cég ingatlanját, könyv szerinti értéken
Cikk
Egy kft.-nek két tagja van, 90-10 százalékos üzletrészarányban. Eladja a kft. a 700 ezer forint könyv szerinti értékű ingatlanját a 10 százaléknyi üzletrésszel rendelkező tagjának, 700 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke 30 millió forint. Van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a piaci és a könyv szerinti érték különbözete után? Keletkezik-e 18% ajándékozásiilleték-kötelezettség, ha nem piaci, hanem könyv szerinti értéken adja el a kft. az ingatlanját a kisebbségi tulajdonosnak? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Külföldre költözik a cég közreműködő tagja, létrejön-e telephely a másik országban?
Cikk
Magyar székhelyű társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja EU-tagállamba költözik, és onnan folytatja online a tevékenységét. Létrejön-e emiatt telephely a másik EU-tagállamban? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője válaszolt.
Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere?
Cikk
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Mesterséges intelligencia: komoly próbatétel elé állítja a magyar cégeket az új EU-rendelet
Cikk
Az új EU AI-rendelet alapjaiban változtathatja meg, hogyan használhatják a vállalatok a mesterséges intelligenciát (MI). Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer, a szabályozás rengeteg kérdést és bizonytalanságot szül a hazai cégek körében.
Lombikbébiprogram: így védi a törvény a munkavállalókat, kockázatos titkolózni
Cikk
A termékenységi kezelések számának növekedésével a munkáltatóknak időszerű elmélyülniük az emberi reprodukciós eljárásokban részt vevő munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokban.
A nap kérdése: mit tehet a cég, ha a megbízott könyvvizsgáló nem tudja ellátni a feladatát?
Cikk
Mi a teendő, ha könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvvizsgálója önhibáján kívül nem tudja ellátni a feladatát, és ez április közepén derült ki? Kiadhatja-e másik könyvvizsgáló az auditot úgy, hogy a cégbíróságnál még a régi neve szerepel, az új neve nem? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó válaszolt.
Június 2.: a tao-, hipa-, kivabevallások és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallás határideje
Cikk
Június 2. fontos határidő többszázezer adózónak: eddig kell bevallani a társasági adót (tao), a kisvállalati adót (kiva), az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint a helyi iparűzési adót (hipa) is. Érdemes határidőben benyújtani a bevallásokat, mert a mulasztás akár egymillió forintos bírságot is maga után vonhat, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
A nap kérdése: ha a munkavállaló a felmondási idő felét ledolgozza, mit kell számfejteni neki a felmondási idő másik felére?
Cikk
Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, és az Mt. 70. § (1) alapján a felmondási idő fele alól menti fel munkavégzés alól a munkavállalót, akkor ebben az esetben a másik felére (amikor munkát végez a munkavállaló) munkabért vagy felmentési díjat, amely távolléti díj vagy esetleg mindkettőt kell számfejteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Munkabérek a cégnél: miről dönthet szabadon a munkáltató, és miben köti meg a kezét a törvény?
Cikk
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartani a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, igaz ez a munka díjazására is. Ráadásul a követelménynek nem lehet úgy eleget tenni, hogy a munkáltató más munkavállaló jogát csorbítja. Ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján, legyen az például az idősebb életkor, a vallási hovatartozás vagy akár a női neműség. De vajon hogyan határozható meg, hogy kik végeznek egyenlő értékű munkát?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
