Érdemes átgondolniuk a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazását

Megosztás Tetszik

Közeledik az új naptári év, ami előtt – egyebek mellett – azt is érdemes átgondolniuk a munkáltatóknak, hogy milyen előnyökkel járna számukra, ha január 1-jétől munkaidőkeretben foglalkoztatnák a dolgozóikat, vagy azok egy részét.

Az általános munkarend hátrányokkal is jár

Fő szabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig, egyenletes mértékben osztják be a munkáltatók. Ezt hívjuk általános munkarendnek. Ennek előnye, hogy kiszámítható, illetve nem terheli a munkavállalók hétvégéit. Az általános munkarend ugyanakkor nem csupán előnyökkel jár. Amennyiben például a nap egy részében szeretne elkérezkedni a dolgozó a munkahelyről, az általános munkarendben jogszerűen nem tehető meg. A kieső munkaidő "ledolgozása" ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősül.

Ezen felül, az általános munkarend meglehetősen rugalmatlan is. Ha több az elvégzendő munka, mint amennyi általános munkarendben elvégezhető, a rendkívüli munkavégzésért pótlékot kell fizetni a munkavállalóknak. Kevesebb beosztható munka esetén pedig a munkavállaló az állásidőre az alapbérére lesz jogosult. Ennek kiegyenlítését szolgálhatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, melynek legjellemzőbb eszköze a munkaidőkeret alkalmazása.

A munkaidőkeret a munka- és a pihenőidő egyenlőtlen beosztása

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Fontos tudni, hogy a munkaidőkeret alkalmazása a munkáltató egyoldalú döntése, így ahhoz nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Emiatt pedig ennek szabályait tilos a munkaszerződés részévé tenni.

Kapcsolódó cikkünk: Erre figyeljen a munkaidőkeret alkalmazásánál!

A munkaidőkeret azt jelenti, hogy annak időtartama alatt teljesítendő munkaidőt – a munka- és pihenőidő szabályainak figyelembe vételével – rendszertelenül lehet beosztani. Először is a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ez tehát azt jelenti, hogy ki kell számolni, hogy például egy kéthavi keret esetében 2026. január és február hónapokban mennyi általános munkarend szerinti munkanap van. Ezt a számot, illetve a napi munkaidővel növelt szorzatát lehet a példában említett két hónap alatt szétosztani.

Munkaidőkeretben ráadásul a szombat rendes munkanapnak minősül, így arra pótlék nem jár. A vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi munkavégzés szabályaira ugyanakkor ügyelni  kell. Be kell tartani azt a szabályt is, hogy egy munkanapra minimum 4, maximum 12 órányi munkavégzés osztható be.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük

• a munkaidőkeret hosszára,
• alkalmazásának érvényességére, illetve
  
• a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyra

vonatkozó elszámolási szabályokat!