2025. december 22-én, a Magyar Közlöny 2025. évi 156. számában 21 törvény, 24 rendelet és számos határozat jelent meg, többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény; a nyilvántartásokkal és digitalizációval összefüggő törvények módosításáról szóló törvény; a minősített adat védelméről szóló törvény és ezzel kapcsolatos más törvények, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvény; a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvény; állategészségügyi és agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló AM rendelet; az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására kijelölt szervezet és az egyetemes útdíjszolgáltató által a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer üzemeltetése és fejlesztése érdekében igénybe vehető közreműködő kijelöléséről szóló ÉKM rendelet.
Olvasónk arról érdeklődött az Adózóna oldalán, hogy rokkantsági ellátásban részesülő, jelenleg is táppénzen levő munkavállalónak, aki munkakörét nem tudja ellátni, miként lehet felmondani. Kell-e más munkakört felajánlani, vagy – ha erre van jogi lehetőség –, akkor mire kell figyelni a munkaviszony megszüntetése során. A kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd adott választ.
Mi a jogszerű eljárás, ha a munkáltató adminisztrációs okokból későn rögzíti az orvosi igazolást, így a munkavállalónak a munkabért a tárgyhónapban teljes összegben kifizetik, miközben a biztosított a keresőképtelenség időtartamára táppénzt igényelt? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
2025. december 16-án, a Magyar Közlöny 2025. évi 153. számában 12 törvény, 16 rendelet és 25 határozat jelent meg, többek között a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló törvény, a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló törvény, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosítása.
Több országban végzett munka: az Európai Unió Bírósága pontosítja az alkalmazandó jog meghatározásának módját a rendszerinti munkavégzési hely megváltozása esetén, olvasható az Európai Unió Bírósága honlapján a C-485/24. számú ügyben hozott ítéletében.
Dolgozónk betegszabadságon volt, de kérte a munkáltatójától, hogy betegszabadság helyett szabadságot írjon ki neki. Megteheti ezt a munkáltató? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
Kell-e utólag módosítani a bérszámfejtést és a bevallást, ha a munkavállaló hiányzásáról késve hoz orvosi igazolást? Olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.
Karaoke, meztelen szauna, szexuális zaklatás. Ezeket hallva az Olvasók csekély része asszociálhat a munkajogra. Pedig számos ilyen jellegű kérdést vethetnek fel a javában zajló a céges karácsonyok, illetve csapatépítő tréningek. A könnyedebb hangulat néha eredményez egy-két alkoholos állapottól befolyásolt, ennek következtében kevesebb önfegyelemmel bíró munkavállalót, több nézetletérés is előfordulhat és bizony részt venni sem akar mindenki.
A bértervezési folyamatok során a cégek mozgásterét egyszerre befolyásolja az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11, illetve 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?