2026 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 225 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.
A szakszervezeti tisztségviselőket munkaviszonyban munkajogi védelem illeti meg. Ennek indoka alapvetően az, hogy a feladatuk kifejtésével összefüggésben keletkezett konfliktusok ne vezessenek a szakszervezeti tisztviselő munkájának ellehetetlenítésére, jogviszonyának megszüntetésére. A BH2026.14.számú ügyben ennek a határait vizsgálta a Kúria.
Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) rendelkezéseit 2026. június 7. napjáig kell átültetni a magyar jogszabályokba is. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden munkáltatót érint, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelv számos új elvárást támaszt a munkáltatókkal szemben, a toborzási átláthatóságtól kezdve a nemek közötti bérkülönbségek jelentésén át az objektív bérmegállapítási rendszerig. A munkáltatóknak ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását, különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkozhatnak az uniós normára.
A 2026-os szabályok szigorúbb kereteket szabnak az egyszerűsített foglalkoztatásnak (efo): január 1-jétől a munkavállalónkénti 120 napos éves felső határt összevontan kell figyelembe venni, vagyis a különböző cégeknél ledolgozott napok is összeadódnak.
Egy belföldi társaság a munkavállalóit külföldön foglalkoztatja, a nemzetgazdasági szintű bruttó bér belföldön kerül számfejtésre. Mivel a munkavégzés helye Németország, a munkabér fizethető-e euróban? Ha igen, milyen feltételek mellett? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
Beleszámít-e a távolléti díjba a túlóra pótléka bármilyen esetben is? Helyes-e az az értelmezés, miszerint az Mt. 151. § (1) bekezdésében nem szereplő pótlékjogcímeket (így a túlórapótlékot is) figyelmen kívül kell hagyni a számításnál? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –, amelyeknél a végleges közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be az alkalmazottuk munkaviszonyát – írja honlapján a NAV.
Vállalhat-e két, egymástól eltérő munkakört ugyanannál a munkáltatónál a munkavállaló? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.