Tb / Járulékok / Nyugdíj
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
Elsősorban a nőket fenyegeti a nyugdíjkatasztrófa Cikk
A Bankmonitor megállapításai szerint a férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak jó nyugdíjra, míg a nőket komolyabban fenyegeti az időskori nélkülözés veszélye. Emiatt a nőknek kiemelten fontos egy betonbiztos pénzügyi stratégiával készülni az idős korra, olvasható a Bankmonitor honlapján.
Kényszerű választás: nyugdíjmegállapítás vs. továbbdolgozás Cikk
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az emberek túlnyomó többsége igénybe is veszi a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíj megállapítását.
Egyezményes országból érkező külföldi előadó adója, tb-je Cikk
Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A nyugdíjpénztárak kiugró hozamot értek el tavaly Cikk
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly mintegy 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Így fizetünk adót az értékpapírból származó jogviszonnyal összefüggő jövedelmek után Cikk
A 2023. évi szja-bevallás határidejének közeledtével a Grant Thornton Magyarország összefoglalta az értékpapírból származó jövedelmek kapcsán leggyakrabban felmerülő adózási szabályokat. Jelen írás a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását fejti ki a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.
Törvényjavaslat a nyugdíj előtt állók munkanélküli ellátásának módosításáról Cikk
T/7642. számmal „A nyugdíj előtt állók munkanélküli ellátásának módosításáról” címmel törvényjavaslatot nyújtott be Komjáthi Imre (MSZP), dr. Gurmai Zita (MSZP), dr. Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlésnek.
Így számoljuk az öregségi nyugdíjat és az alapjául szolgáló havi átlagkeresetet 2024-ben: példákkal Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Egészségügyi ellátások: változtak az időpontfoglalási szabályok Cikk
Március 1-jétől hatályos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpontfoglalási rendszerét szabályzó, egy nappal korábban, február 29-én kihirdetett 42/2024. kormányrendelet. Az új jogszabály rögzíti, hogy az állam az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer útján biztosítja, hogy a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást nyújtók (azaz a nem magánszolgáltatók) az EESZT útján közzétegyék és folyamatosan frissítsék a beutalóval és beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló időpontokat.
Mire kell figyelemmel lenni a munkaviszony minimális alapjánál? Cikk
A leggyakoribb biztosítási jogviszony a Tbj. szerinti munkaviszony, amely magába foglalja a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt, és a munkaviszony jellegű jogviszonyokat. A Tbj. szerinti munkaviszonyokban közös, hogy a munkavégzésre sor kerülhet akár teljes-, akár részmunkaidőben. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a minimális alap után kell fizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót. Az alábbi cikkben ezen minimális alapokról szólunk részletesen, kitérve a gyakorlati problémákra.
Megjelent a márciusi VálaszAdó Cikk
2024. január 1-jén életbe lépett az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az úgynevezett kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS). Márciusi VálaszAdónk egyik írásában az ehhez kapcsolódó áfa-, illetve számviteli előírás-változásokat mutatjuk be.