Az üzleti év zárása 1. rész – vevőkövetelések a mérlegben Cikk
Az év könyvviteli zárásának fontos része a vevőkkel szembeni követelések értékelése. A feladat számos buktatót rejt, sokszor önmagában a vevő minősítése is kérdéseket vet fel.
1753 találat a(z) cégvilág-rss cimkére
Ingatlan átadása tagi kölcsönért cserébe: mikor kell szja-t fizetni? Cikk
Cég tulajdonosa az általa adott tagi kölcsön ellentételezéseként jóval a piaci ár alatt, a könyv szerinti értékén szeretné megkapni a cég által 10 évvel ezelőtt 40 millió forintért hitelre vásárolt ingatlant, miután lejár a hitel. Az ingatlan könyv szerinti értéke 32 millió forint, piaci értéke viszont időközben 240 millió forintra kúszott fel. Hogyan kell dokumentálni az ingatlanszerzést, és azt milyen adók, illetékek terhelik? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Költségelszámolás, áfalevonás telek nem üzleti célú hasznosítása esetén Cikk
Ingatlanfejlesztéssel, saját tulajdonú ingatlan adásvételével és bérbeadással foglalkozó vállalkozás szeretne venni egy telket, amelyen parkot alakítana ki, bevétele ebből nem lesz. A telek fenntartásával kapcsolatos költségeket (faültetés, fűnyírás, padok elhelyezése, egyebek) elszámolhatja? És mi történik abban az esetben, ha a parkot megnyitja az emberek előtt, hogy mindenki használhassa, mert hozzá szeretne járulni a közösség jólétéhez? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Iparűzési adó megosztása, ha az ügyvezető távmunkában, a munkavállalók home office-ban dolgoznak Cikk
Társaság egy vidéki városból egy nulla százalékos iparűzési adózású településre helyezné át a székhelyét, székhelyszolgáltató igénybevételével, a jelenlegi székhely fióktelep lenne. Hogyan lehet megállapítani az iparűzésiadó-alapot személyi jellegű megosztás esetén, ha a munkavállalók a saját ingatlanukban dolgoznak távmunkában, nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen, a vállalkozást az ügyvezető távmunkavégzéssel nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településről irányítja? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A bértranszparencia gyakorlatba ültetése: mire figyeljenek a magyar cégek, hogy időt és kockázatot spóroljanak? Cikk
Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.
A nap kérdése: vis maior esetén a munkavállaló hiányzása igazolt, de nem fizetett távollét? Cikk
A szabadságát Dubajban töltő munkavállaló a közel-keleti konfliktus miatt akadályoztatva volt a hazajutásban, erről a munkáltatóját haladéktalanul értesítette. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha vis maior helyzetként igazolt, de nem fizetett távollétként kezeli a munkavállaló hiányzását? Erre az időre szünetel a munkavállaló biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Kkv-k digitalizációját támogató pályázat nyílik meg március végén Cikk
A kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációját támogató pályázat nyílik meg március végén, a Digitális Megújulás Operatív Programban (DIMOP) európai uniós forrásból hazai társfinanszírozással valósul meg a 30 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a kkv-k digitális szintlépését segíti – mondta az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Amikor a vezető állású munkavállaló gyermeket vállal Cikk
A vezető állású munkavállalókra a munka törvénykönyve külön szabályokat fogalmaz meg, amelyeket érdemes megvizsgálni olyan szempontból, mi változik, ha az adott vezető állású munkavállaló várandós. Milyen védelem illeti meg várandósan a vezető állású munkavállalót, mi a helyzet, ha szülési szabadság után tér vissza a munka világába? Ezeket vizsgáljuk meg részletesen az alábbiakban.
Járulékfizetés a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások (végkielégítés, szabadságmegváltás) után Cikk
Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
Segítség lehet majd az adóvitákban a mesterséges intelligencia? Cikk
Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel, olvasható az EY Magyarország közleményében.
Közeledő munkaszüneti napok: ki dolgozhat ilyenkor, milyen díjazás illeti meg ezért? Cikk
Újabb munkaszüneti napok közelednek. Míg március 15-e vasárnapra fog esni, addig nagypéntek és húsvéthétfő már hétköznapi munkaszüneti napok. Annak pedig, hogy a munkaszüneti nap a hét mely napjára esik, a díjazás szempontjából is következményei vannak.
A nap kérdése: milyen dokumentumokkal igazolható a megváltozott munkaképesség egy adóhatósági ellenőrzés során? Cikk
Komplex minősítés megléte esetén egy esetleges adóellenőrzéskor a megváltozott munkaképesség alátámasztására megfelelő-e csak a hatályos komplex minősítésről szóló összefoglaló szakvélemény megléte, vagy csak az ellátás megállapításáról szóló határozat, vagy a két dokumentum kizárólag együttesen igazolja az megváltozott munkaképesség státuszát? Kérnék szépen jogszabályi/jogértelmezési indoklást is! Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Megteheti a munkáltató, hogy a kiszolgálóhelyiségeket kevésbé fűti? Mit tehet a munkavállaló? Cikk
Mit tehet a munkavállaló, ha az irodákon kívüli kiszolgálóhelyiségekben kifejezetten hideg van? Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.
Osztalék utalása olyan bankszámlára, amely nem a jogosult nevén van Cikk
A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Transzferár-értékhatár számítása: régi vs. új NGM rendelet Cikk
Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
