GINOP Plusz: a munkakörülmények javítása a fókuszban Cikk
Szeptember 1-jétől indul a GINOP Plusz „Munkakörülmények fejlesztése” kiemelt projekt – a Dél-alföldi régióban már pályázhatnak a hazai kkv-k, írja közleményében az NGM.
Szeptember 1-jétől indul a GINOP Plusz „Munkakörülmények fejlesztése” kiemelt projekt – a Dél-alföldi régióban már pályázhatnak a hazai kkv-k, írja közleményében az NGM.
A Magyar Nemzeti Bank a bankrendszeri verseny erősítése érdekében útjára indította a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést, amelyre augusztusban négy nagybank nyújtott be pályázatot. A jegybank és a Magyar Bankszövetség megállapodása nyomán életre hívott konstrukció célja, hogy a kkv-k széles köre számára elérhető, egységes, áttekinthető feltételrendszerű beruházási hitelek kerüljenek a piacra, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint kedvező árazás mellett. Az első minősített hitelek felvételére szeptember 1-jétől van lehetőség az OTP Bank fiókjaiban, olvasható az MNB honlapján.
Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.
Nem történt változás a vámügyekhez kapcsolódó jogorvoslati kérelmek előterjesztésében a NAV_V05 jelű, „Nyomtatvánnyal nem támogatott és e-papír ügycsoportban sem nevesített egyéb vámügyi kérelem” bevezetésével, azokat továbbra is az e-Papír-szolgáltatás útján kell benyújtani – hívja fel a figyelmet honlapján megjelent közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhatóság.
25 év alatti munkavállalónak az adómentesen adható rész felett is juttat munkába járási költségtérítést a cég. Erre, az egyébként adóköteles költségtérítésre vonatkozik-e a 25 év alattiakat megillető szja-kedvezmény, illetve ezt a költségtérítést a 08-as bevallásban a 300-as vagy 301-es sorban kell feltüntetni? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné oklveles közgazda válaszolt.
A tea, kávé, valamint kávéfőzők és kiegészítők gyártója, az amerikai Keurig Dr Pepper megállapodott a Douwe Egberts holland tulajdonosa, a JDE Peet's fölvásárlásáról 15,7 milliárd euróért – közölte az MTI.
Lízingelt autó törlesztőrészleteinek áfáját kezdetben 100 százalékban visszaigényelte a társaság. Az ügyvezető változtatni szeretne, a továbbiakban saját célra is használná az autót, és a törlesztőrészlet áfáját 50 százalékban igényelnék vissza. Kell-e útnyilvántartást vezetni, keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettség, megoldás lehet-e, hogy a saját célú használatot megfizetteti a cég a magánszeméllyel, kiszámlázás esetén hogyan kell a költséget számolni? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Bt. egyszerűsített végelszámolást határozott el. Cégbíróságon a jegyzett tőke pénzbeli 200 ezer forint, vagyoni (nem pénzbeli) 100 ezer forint. A könyvelésben a jegyzett tőke 200 ezer, az eredménytartalék 103 ezer forint, a pénztárban 399 ezer forint van. A vagyonfelosztás a beltag és a kültag részére egyenlő arányban történik. Ebben az esetben mennyi lesz a vállalkozásból kivont jövedelem összege összesen, ami után szja- és tb-kötelezettség van? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Munkáltató (zrt.) befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött a biztosítóval, 5 éves időtartamra, havidíjas fizetéssel. Biztosított a vezető tisztségviselő és a két tulajdonos, szerződő a zrt., kedvezményezett elérés esetén a zrt., haláleset vagy baleset esetén a biztosított által megjelölt magánszemély. Helyes-e, ha a zrt. egyéb követelésként mutatja ki a könyvekben a biztosítónak befizetett összeget, egészen az elérésig, és a havi díj után nem fizet semmilyen adót, járulékot? Ha nem helyes, és költségként kell kimutatni, plusz havonta adózni kell utána, a jogviszonynak megfelelően, akkor lejáratkor átadható-e az összeg adómentesen a megjelölt biztosított vezető tisztségviselőnek és tulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Harmadik országbeli vállalkozás Magyarországon létesít fióktelepet. A fióktelep szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, amelynek vevőköre, annak digitális jellegénél fogva, a világ bármely részéről származhat. Mi alapján kell meghatározni egy fióktelep bevételeit, költségeit a tulajdonos és fióktelepének megosztási arányait tekintve, ha abba az anyavállalat is "beleszól"? Szabályos-e az a megosztás, ha felülről "diktálják" a fióktelep bevételét és költségeit? Van-e jelentősége annak, ha az anyavállalat olyan államban rendelkezik székhellyel, amely nem ad ki információt (arab ország)? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Társaság ingatlant vásárol úgy, hogy az értékesítő cég az ingatlan egy kisebb részére, ellenérték nélkül, 15 év határozott időre haszonélvezeti jogot alapít. Ennek értékét – áfával növelten – kiszámlázza az értékesítő, de a vevő a nettó értéket nem fizeti ki, azonban az áfát rendezi. Társasági adóban van-e adóalap-korrekciós kötelezettség az ingyenes ügylettel összefüggésben? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Egy kft. székhelye a tag tulajdonában van, az ingatlan egyrészt irodaként, raktárként funkcionál, másrészt a tag él benne a családjával. Nagyobb felújítás zajlik az ingatlanon, az épületen és a kerten is. Az iroda tíz, a raktár húsz négyzetméteres. A kft. szeretné, ha a beruházási költségeket nem csak az irodára és a raktárra számolhatná el, amelyeket kizárólag a cég használ, hanem a közös helyiségekre és a kertre is. Lehetséges ez? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A többes jogviszony egyik speciális formája, amikor a jogviszonyok mindegyike ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, külön kitérve arra az esetre, amikor ugyanannál a foglalkoztatónál több azonos jogviszonyban kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.
Egy tavaly megjelent cikk szerint nemet mondott a túlórára a mozdonyvezető, így egy órával később értek haza azok, akik Tatáról Kelenföldre próbáltak eljutni. Az írásból az is kiderült, hogy 12 órára volt aznap beosztva a munkavállaló. Vajon jogszerűen és szankció nélkül tehette meg a munka megtagadását a dolgozó?
A 2025. július 1-jétől érvényben lévő letiltási szabályok szerint, ha egy dolgozónak jelenleg két letiltása van 50 százalék mértékben, akkor a jelenlegi mentes összeg levonása után olyan kevés összeg marad, hogy nem elég az első 33 százalékos letiltásra sem, akkor arányosítani kell a két letiltásra az összeget, vagy az első letiltás teljesítésébe tudható be az egész összeg? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől