Kétszázmilliárd forinttal, 900 milliárd forintra emeli a kormány a Demján Sándor Programon belül elérhető EXIM konstrukciókat. Százmilliárd forinttal emelkedik a forgóeszköz-beszerzések és a beruházások hitelkerete, 40 milliárd forinttal a lízinghitelek kerete, és 60 milliárd forinttal a beruházási és zöld beruházási hitelek kerete – közölte Facebook-oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) frissítette honlapján a kisvállalati adózás szabályairól szóló információs füzetét.
A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.
Változik a globális minimumadó bejelentésére szolgáló GLOBE bejelentőlap egyes rovatainak kitöltése, erről tájékoztat honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2026. július 1-jétől változik a levonható áfára vonatkozó adatszolgáltatás. Cikkünkben összefoglaltuk a vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
2026. január 1-jétől tartós megbízási jogviszonnyal bővült a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok köre. Erre tekintettel tekintsük át, hogy miben különbözik és miben azonos a korábbi megbízási jogviszony és az újonnan bevezetett tartós megbízási jogviszony!
Beleszámít-e a távolléti díjba a túlóra pótléka bármilyen esetben is? Helyes-e az az értelmezés, miszerint az Mt. 151. § (1) bekezdésében nem szereplő pótlékjogcímeket (így a túlórapótlékot is) figyelmen kívül kell hagyni a számításnál? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82 százalék) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Kifizethető-e 107 600 forint megbízási díj minden hónapban járulékmentesen a szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett? Kötelezhető-e arra a vállalkozás, hogy tartós megbízási jogviszonyt létesítsen? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább a felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén.
A fogyasztók többsége kifejezetten bizalmatlan az AI segítségével készült reklámokkal szemben, miközben a mesterséges intelligencia robbanásszerűen terjed a hazai kkv-k marketingjében – derül ki a Marketing Commando legfrissebb kutatásából.
Végelszámolás előtt álló társaság könyveiben műtárgyak szerepelnek készleten, amelyeket korábban áfásan, áfamentesen vagy különbözeti adózással vásárolt meg a cég adóalanyoktól és magánszemélyektől. Mi a teendő a végelszámoláskor a készleten lévő műtárgyak eladása, beszámítása során? – kérdezte olvasónk. Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egy társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékban. A társasági szerződés szerint a tagok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak osztalékra. A 2025. évben realizált adózás előtti eredmény felére fejlesztési tartalékot képeznek, a másik felét osztalékként oly módon fizetik ki, hogy az egyik tag 99, a másik 1 százalékban részesedjen belőle. Az ehhez szükséges társaságiszerződés-módosítást még jóval a beszámoló elfogadása, a fejlesztési tartalék és az osztalék tárgyában döntő taggyűlés előtt elvégeznék. Jogszerű-e ez a megoldás, milyen adózási kockázata lehet? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Az év eleje az adott évi tervezés finomítása mellett az előző évi elszámolások időszaka is egyben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték