Transzferár-korrekciók és mikrovállalkozói határértékek 2026-tól – 1. rész Cikk
Háromrészes cikksorozatunk első részében megmutatjuk, miért lett 2026-ban kiemelt számviteli téma a transzferár.
Háromrészes cikksorozatunk első részében megmutatjuk, miért lett 2026-ban kiemelt számviteli téma a transzferár.
Hogyan kezelje jogszerűen és gördülékenyen a választási feladatot vállaló munkavállalók távollétét, és miként igényelheti vissza a kifizetett távolléti díjat a munkáltató? A 2026. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő-kedvezmények több napot is érinthetnek (szavazatszámlálás, esetleges újraszámlálás), miközben szoros határidők és konkrét igazolási követelmények vonatkoznak a munkáltatókra. A PwC Magyarország összefoglalta a legfontosabb jogosultságokat, teendőket és határidőket.
Több lényeges szja-szabály is módosult, ezért a Deloitte szakértői szerint annak, aki még nem tette meg, érdemes a május 20-áig hátralévő időben alaposan tanulmányozni a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét. Bővült az adókedvezmények köre, változott azok érvényesítési sorrendje, szűkült egyes kedvezményekre jogosultak köre, miközben új előírások jelentek meg többek között a fizetővendéglátás és a kriptoeszközök adózása terén is.
2026. március 25-én hirdették ki azokat az előírásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegnek társadalombiztosítási támogatással gyógyszert írjon fel az orvos helyett gyógyszerész, illetve okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló. A jogszabály 2026. szeptember 21-én fog hatályba lépni. Írásunkban részletezzük a tudnivalókat.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy alapítványnál egy adott konferenciához kapcsolódó étkezés reprezentációnak minősül-e. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Milyen változások várhatók az adópolitikában a választásokat követően? Mire számíthatunk az egy- és többkulcsos személyi jövedelemadó, az szja-kedvezmények terén? Mi lesz a katával, kivával? „Világelső” marad-e a magyar áfakulcs? A mikrofonnál: Ruszin Zsolt és Szipszer Tamás adószakértők.
A társasági adóban az adókedvezmények egyre szaporodnak, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb – hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk –, igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”.
Legalább két olyan kormányzati rendelkezés is született a közelmúltban, amely célzottan patronál jól körül határolt gazdasági-érdekképviseleti csoportokat.
Az energiaszektorban működő cégek jó része egyszerre lehet alanya két jövedelemadó-típusnak: a társasági adónak (tao) és energiaellátók jövedelemadójának (úgynevezett Robin Hood adó), ha az adózó az energiaellátók jövedelemadójának szabályai szerinti energiaellátónak minősül. A két adónem adóalapja, illetve az adóalap-módosítások és az adókedvezmények sokban hasonlítanak egymásra, de lényeges, gyakran a részletekben megbújó különbségek is vannak a szabályokban, amelyekre fontos figyelemmel lenniük az érintetteknek. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk az adományok, az önellenőrzések és az értékcsökkenés adóalapra gyakorolt hatásában meglévő különbségeket a két adónem között.