Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Tiszteletdíj nyugdíjas szocho
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Tiszteletdíj fizetésekor (kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, kuratórium elnöke) saját jogú nyugdíjas után keletkezik-e szochofizetési kötelezettség? A kifizető egy alapítvány. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Projektmenedzsmenti kiadás könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy társaság több éven át tartó fejlesztésre állami támogatást kapott. A támogatás több tárgyi eszköz beszerzését és a hozzá kapcsolódó projektmenedzsmenti kiadást segíti. A tárgyi eszközök beszerzése és aktiválása folyamatos, míg a projektmenedzsmenti számlák is több évre elosztva kerülnek kiszámlázásra. A támogatás elszámolása még a következő években történik meg. Kérdésem, hogy a felmerülő projektmenedzsmenti kiadások a tárgyi eszközökre aktiválhatók-e, illetve milyen arányban? Ha nem aktiválható, akkor a költség elszámolása a kiadás évében történik, vagy arányosan el kell osztani a várható projekt zárásáig? A hozzá kapcsolódó támogatást el lehet számolni a költségelszámolással arányosan akkor is, ha még nem zárult le a pályázat? Köszönöm a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fizz.hu kupon II.
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kérdésem előzménye https://adozona.hu/kerdesek/2026_2_24_fizzhu_kupon_jsk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A kupon megszerzését hogyan kellene könyvelni? Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Igazolás adományról
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Feltettem kérdéseket, melyre számomra nem megfelelő módon történt a válaszadás. Megírtam, hogy a bölcsőde nem külön intézmény, hanem az egyházközségen belül működik. Kérdeztem továbbá, hogy az igazoláson mi szerepeljen. Legyenek kedvesek tisztességesen válaszolni. Lentebb olvasható a kérdésem, és a kapott válasz. Adományról igazolás Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Egy egyházközség bölcsődét tart fenn. A bölcsőde az egyházközségen belül működik, tehát nem külön intézmény. Az egyházközség bölcsődéje adományként kapott játékokat a játékok gyártójától. Erről ajándékozási szerződés készült, számla nem. Az adományozó igazolást szeretne kérni erről az adományozásról. Az után szeretnék érdeklődni, hogy az egyházközség tud-e erről igazolást adni? Mit tartalmazzon az igazolás? Az egyházközség bölcsődei része nem folytat vállalkozási tevékenységet. Köszönöm megtisztelő válaszukat. Saját kérdés SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A bölcsőde tud kiadni egy nyilatkozatot a támogatásról. Ez alapvetően azért szükséges, mert az adományozó így adókedvezményt tud igénybe venni.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékelési tartalék ingatlannál
SzámvitelTisztelt Adószakértő! Az alábbiakban kérnék állásfoglalást: adott egy magyar vállalkozás, melynek tárgyi eszköze egy ingatlan. Az ingatlanon értéknövelő beruházások történnek. Dönthet úgy a vállalkozás, hogy az ingatlanát átértékeli minden évben a piaci érték szerint? Könyvelésileg értékelési tartalék képződik, és a tárgyi eszköz értékhelyesbítésére könyvelünk? A szóban forgó ingatlan eladásakor hogyan adózik az ingatlan? Az eladási ár és az aktualizált piaci ár közötti érték az adó alapja, vagy az eladási ár és a könyv szerinti érték (ingatlan bekerülési értéke) közötti érték az? Köszönettel: Bétaconto
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közüzemi díj továbbszámlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! "A" kft. saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, a benne lévő tárgyi eszközökkel "B" kft.-nek, egy évre. A bérleti díj két részből áll: a) saját tulajdonú ingatlan bérleti díja, áfamentesen, b) a tárgyi eszközöké áfával. A bérleti szerződés szerint: "A közüzemi számlák a bérbeadó nevére szólnak. A közüzemi díjakat a bérlő utólag, a bérbeadó számlája ellenében köteles megfizetni. A villamosáram fogyasztásának díja havonta, részszámlák alapján kerül megfizetésre a bérlő által. Szerződő felek a bérleti szerződés lejártakor a tényleges fogyasztás alapján egymással elszámolnak". Bérbeadónak az Energiakereskedelmi Zrt. havi részszámlákat állít ki az áramról. Elszámolás évente, leolvasás után történik. A januári részszámlát, ami február végén érkezett, márciusban továbbszámlázná a bérbeadó. Kérdésem: Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Mit kell tartalmaznia? (teljesítés időpontja, termék vagy szolgáltatás megnevezése, áfakulcs, mértékegység, mennyiség, stb.) Köszönettel: Paár Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kitermelt töltőföld értékesítének szabályai
ÁfaTisztelt Szakértő, a segítségét szeretném kérni. Építőipari cég most kezd el egy építkezést. Az alapásásból kitermelt földet szeretné értékesíteni töltőföldként, mert nem tudja ott helyben hasznosítani. Ez lehetséges? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Áfa tv. szerint hogy kell számlázni? Az elszállítása engedélyköteles? Nagyon szépen köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Élelmiszerselejt
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki tojást értékesít egy másik viszonteladó cég felé heti szinten több alkalommal nagy mennyiségben. A viszonteladó cég ezt a terméket szintén értékesíti további viszonteladóknak illetve magánszemélyeknek. A tojás törik, megromolhat, így a viszonteladónak ebből selejtje képződik. Ő ezt a selejtet nem küldi vissza az eredeti értékesítő kft.-nek (nekünk), hanem ő megsemmisíti (leselejtezi). Viszont ő kéri, hogy ezt az éves selejtköltséget térítse meg az eredeti értékesítő (mi) részükre. Milyen módon tehető meg, hogy ez az esemény az adóhatóság által és számvitelileg elfogadható legyen? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Két évvel ezelőtti számla
ÁfaTisztelt Szakértő! A napokban kaptunk egy egyenlegközlőt, amiből kiderült, hogy nem került be a könyvelésbe egy áfás számla, melynek kiállítási és teljesítési időpontja 2024. év. A számla nettó értéke meghaladja az 1 millió forintot. A tavalyi évet még nem zártuk le, nem történt meg a mérlegkészítés. A cégünk a 2024-es adóévben negyedéves, 2025-ben havi áfabevallásra volt kötelezett. Idén ismét negyedéves áfabevalló. A kérdéseim a következők: 1. Melyik időszakra könyveljem le a számlát? 2. Hogy készítsem el a beszámolót (2024-ben ugye már nem tudok visszanyúlni)? 3. Melyik időszakba állítsam be az áfát? Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyereményjáték adóvonzata
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet végez és nyereményjátékot szervez/vagy szerveztet az egyes kiállításokon/rendezvényeken. A nyereményjátékok célja a termékek népszerűsítése, de vásárláshoz nem kötött. A csomagok szokásos piaci értéke általában 20 000 Ft. Kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatunk, magánszemélyek részére sorsolunk. Kérdéseim a következők lennének: A nyereményt elegendő-e számviteli bizonylattal átadni? Ennek tartalmaznia kell-e az általunk fizetendő adót? A nyereménycsomagokban saját márkás termékek szerepelnek, melyek beszerzésekor az áfát levontuk. Amennyiben szükséges kiállítani számlát, mindenképpen a magánszemély részére vagy saját részre is kiállíthatjuk? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Influenszernek juttatott ajándék
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk szakmai rendezvényen kiállítóként vesz rész és a rendezvény szervezőjével áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés keretein belül rögzítve van, hogy a saját márkás termékeinkből összeállított csomagokat adunk át a rendezvény szervezőjének marketing céljából. A rendezvény szervezője ezeket a csomagokat továbbadja influenszereknek hirdetési céllal. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződés alapján ezeket a termékcsomagokat átadjuk és a készlet kivezetését marketingszolgáltatásként könyveljük?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vállalkozói és munkadíj készpénzes kifizetése
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Adott egy villanyszerelést kivitelező bt. Megbízójával úgy kötne szerződést, hogy a megbízó heti rendszerességgel készpénzben fizetné ki a munka- és anyagdíjat. Nyugtát adna az átvett pénzről. Ezt a készpénzt a vállalkozó feltenné a saját vállalkozásának számlájára, és ebből vásárolná a megbízásban szereplő munkához a beépítendő anyagot a vállalkozás nevére. Könyvelésileg és számlaadási kötelezettség szempontjából ez szabályos lehet, vagy erősen aggályos megoldás? Ha igen, a készpénzfizetés szabályaira (tudtommal 1.5 millió forint a havi korlát) feltételezhetően ügyelni kell. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szellemi termék bérbeadása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Licencia bérleti szerződés alapján lehetséges-e a bérleti díj számfejtése, ha a bérbevevő cég, a bérbeadó magánszemély? Ha igen, akkor milyen adó-, járulékvonzata van, és milyen jogszabályi hivatkozás vonatkozik rá? Előre is nagyon köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ügynöki szerződés két cég között termék átadásával
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Két cég ügynöki szerződést kötne. Az ügynök megbízást kapna arra, hogy elősegítse a megbízója tulajdonát képező termék értékesítését, jutalékot fog számlázni az eladott termékek után. A cégnek, amely az ügynöki szolgáltatást végezné, székhelye, telephelye más településen van. Az értékesítésre szánt termékek fűnyírótraktorok lennének. Levihetők-e ezek a traktorok az ügynöki szolgáltatást végző cég telephelyére? Ügynöki szerződésnél átadható-e az értékesíteni kívánt termék a ügynökcégnek, hogy az ott a telephelyén értékesítse a terméket az megbízója számára? Köszönettel: Filip Emese
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
DDP paritás – importáfa elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Olvastam a felületen több DDP paritásos kérdés-választ is, de nem teljesen világos még számomra az eljárás. Partnerünk DDP paritással adott fel nekünk alapanyagot Kínából (a számlán csak az anyag szerepel, nincs külön sorként feltüntetve a szállítás és a kapcsolódó költségek, amelyeket nyilvánvalóan tartalmaz az ár, de nincs megbontva). A terméket lekönyveltük T 51 – K454. A vámhatározat a mi nevünkre szól, ez alapján könyveltük az importáfát T 368 – K 465, majd a NAV folyószámla szerinti befizetéskor átvezettük T 466-K 368. Ha mi fizetnénk az importáfát, akkor a befizetés könyveléseként T465 – K384 tétellel kifutna, de a DDP paritás miatt az importáfát nem mi fizettük be. Így a könyvelésben a 465-nek követel egyenlege marad, noha a NAV folyószámla szerint nincs egyenlege. Tehát a könyvelésünk biztosan nem helyes még. Hogyan kell a NAV folyószámlával való egyezés érdekében a partner által megfizetett, de a számlázott tétel árába "belemosott" importáfát kivezetnem a 465-ről? Egyéb bevétellel szemben? Az anyagköltség értékét csökkentsem a vámhatározat alapján? Vagy más megoldás a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kocsmai italbeszerzés számviteli elszámolása
SzámvitelTársaságunk vendéglátóipari tevékenységet folytat (kocsma), kizárólag italértékesítés folyik, általában kettő formában: 1.) üveges italok kiszolgálása (sör, cider stb.), ezeket maximum pohárba töltik ki; 2.) italok keverése (koktél, fröccs). Ezekhez az italon kívül egyéb kiegészítőket is adnak (gyümölcsök, cukrok). Az italok számviteli elszámolására vonatkozó kérdésünk: 1. esetben: beszerzések mint eladott áruk beszerzési értéke; 2. esetben pedig anyagköltségként (mivel itt már nem valósul meg a változatlan forma).
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Térítésmentesen átadott saját gyártású termékek adó és számviteli kezelése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Cégünk üzletpolitikai célból rendszeresen ad át saját gyártású termékeket partnereink számára. Ezek az átadások nem felelnek meg maradéktalanul a termékminta fogalmának (Áfa tv. 259. § 21.), így azokat nem adómentes juttatásként kezeljük. Jelenleg az átadásokat belső bizonylaton kezeljük, ezek alapján az áfát bevalljuk és megfizetjük. A juttatásokat egyes meghatározott juttatásként kezelve 1,18-as adóalap után 15% szja-t és 13% szochót fizetünk. 1. Szeretnénk tisztázni, hogy a juttatások pontosan hová sorolandóak (pl. reprezentáció, üzleti ajándék, vagy egyéb marketing célú átadás), és ez hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot? 2. Milyen módon határozandó meg helyesen az adó alapja saját gyártású termék esetén (közvetlen önköltség vagy piaci ár)? 3. Elegendő-e a belső bizonylat, vagy az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján számlázási kötelezettség keletkezik? 4. Keletkezik-e szja/szocho kötelezettség, ha a juttatás nem magánszemélynek, hanem partner cégnek történik? 5. Van-e értékhatár, amely befolyásolja az adózási módot? 6. Mi a helyes könyvelési tétel a készletkivezetésre és a kapcsolódó adókra? Segítő közreműködésüket és szakmai válaszukat előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áru átadása reklám célból
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy cég marketing célból több magánszemélynek átad 1-2 darab árut, hogy azt tesztelje és mutassa be a saját közösségi média platformján. Ezek az emberek nem rendelkeznek vállalkozással. Kapcsolódó kérdés, hogy ezeket az árukat sorsolással meg is lehet nyerni, szintén magánszemélyeknek. Kérdés, hogy mi a helyes eljárás adózás szempontjából?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Visszáru
SzámvitelVisszavásárlási jogra épülő értékesítési konstrukció, ún. kereskedelmi visszáru. Egy kereskedő (eladó) olyan szerződést köt partnereivel (vevő), mely szerint a vevő meghatározott esetekben, meghatározott időn belül jogosult a megvásárolt terméket visszaszállítani az eladónak. (Nem hibás teljesítésről beszélünk.) Az áfatörvény értelmében a terméket ilyen esetben a vevő számlázza vissza az eladó részére, a vevő állít ki számlát. Áfa szempontjából ez egyértelmű. Az ügylet számviteli kezelése jelent problémát. Hogyan kell lekönyvelni a visszaszámlázott árut az eredeti eladónál? Árubeszerzésként vagy klasszikus visszáruként? Hogyan kell lekönyvelni abban az esetben, ha az eladó (az eredeti) folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet, illetve a készletértékét csak év végén a leltára alapján állapítja meg? Köszönettel. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Kedves Kérdező, Amennyiben a visszáru klasszikus visszáru, tehát a termék ugyanabban az állapotban kerül vissza, ahogyan eladták, az eredeti eladónál árubeszerzésként kell lekönyvelni. T261 K454 T 466 K 454 Lea A fenti kérdés-válasszal kapcsolatban további kérdésünk lenne még. Ha pl. 500 Ft-ért beszerzett terméket 800 Ft áron eladjuk és ez a vevő számlázza vissza a visszárukor, akkor innentől a FIFO rendszer szerint 800 Ft lesz a beszerzési érték? Ha ez ismételten eladásra kerül pl. 750 Ft áron, akkor a 250 Ft helyett - 50 Ft lesz az árrés látszólag?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR 27%-os ÁFA levonási jog
ÁfaTisztelt Szakértő! A társaság EPR díjra kötelezett, bejelenti, a MOHU számlát állít ki, az EPR díjról 27%-os áfa-val. Ebben az esetben a társaság levonhatja a 27%-os áfa-t? Köszönöm a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték