Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Mielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
EMVA Alapból finanszírozott támogatás számviteli nyilvántartása
SzámvitelTisztelt Szakértők! Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott projekt esetében a támogatás számviteli elszámolását illetően a Beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017. FVM rendeletet (R.) előírásait kell figyelembe venni, miszerint a folyósított vissza nem térítendő támogatás összegét tőketartalékba kell helyezni, majd onnan át kell vezetni lekötött tartalékba. Kettős könyvvezetés esetében legyenek kedvesek megerősíteni a könyvelési tételeket: Támogatás pénzügyi teljesítése: T 384 - K: 412, pénzügyi teljesítéskor tőketartalék áthelyezése lekötött tartalékba: T:412 - K:414, fenntartási időszak végén pedig lekötött tartalék feloldása: T:414-K:412 Segítő tájékoztatásukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményes munkavállalói értékpapír-juttatási program
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Társaságunk tagja egy, a párizsi tőzsdén jegyzett cégcsoportnak. Közvetlen tulajdonosunk Németországban bejegyzett cég, amelynek a tulajdonosa a francia anyavállalat. A francia anyavállalat kedvezményes részvényjegyzési programot hirdet a dolgozók között, melynek keretében a dolgozók egy adott rövid időszak tőzsdei átlagáránál 20%-kal alacsonyabb értéken jegyezhetnek a cégcsoport részvényeiből és ráadásként ingyenesen is hozzájuthatnak néhány részvényhez. Kérdésünk, hogy az Szja tv. 77/C paragrafus 1a) bekezdésének i) pontjában foglaltakat – miszerint a részvényjuttatási program (több egyéb kritériumot is figyelembe véve) abban az esetben minősül a törvény szerinti munkavállalói értékpapír-juttatási programnak, amennyiben a program keretében a „gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt” – hogyan kell értelmezni? Ebben az esetben „gazdasági társaság”-on a magyar leányvállalatot kell-e érteni, avagy a részvényt kibocsátó francia tőzsdén jegyzett anyavállalatot? Azaz amennyiben a magyar leányvállalat (magyar gazdasági társaság) számviteli vezetője/felügyelőbizottsági tagja részvényt jegyez, akkor ez a részvénykibocsátás már nem tekinthető a hivatkozott törvény szerinti „kedvezményes” munkavállalói értékpapír-juttatási programnak? Köszönöm szépen. Üdvözlettel: Vásárhelyi Zsuzsanna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási szerződés mellett költségtérítés
Szja / Ekho / KülönadóEgy kft. megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A megbízási díjon felül a megbízás elvégzésével kapcsolatban használt telefonköltségét megtérítené a magánszemélynek. Ezt milyen feltételekkel, adózással teheti meg?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Törzstőkeemelés
Társasági jogTisztelt Adózóna! Kft.-nek négy tulajdonosa van, mindenki 25%-os tulajdonnal rendelkezik. Szeretnénk törzstőkét emelni, hogy megváltozzon a tulajdoni arány 40-40-10-10% arányban. A kérdésem az lenne, hogy az eredménytartalékból megoldható-e az emelés? Ha igen, nem gond-e, hogy az eredménytartalékból csak kettő fő részére történik meg az emelés?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kata munkaviszony mellett, csed, gyed
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Van egy katás vállalkozó aki 35 órában munkaviszonyban dolgozik. A jövedelme 460 000. Ebben az esetben mi lesz a csed és a gyed ellátás alapja? Hogyan kerül ez megállapításra ilyenkor? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
2 komment
Megbízási díj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés
SzámvitelÜdvözlöm! Egy egyszerűnek tűnő kérdésre keresem a választ. A megbízási díjat az eredménykimutatásban a bérköltségek vagy a személy jellegű egyéb kifizetések közzé kell tenni? A számviteli törvényt olvasva, a bérköltség meghatározásában: "munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett". Ebbe beletartozik a megbízási díj? Mert a Sztv.-ben a bérköltség fogalmába, a többi megfogalmazásba szerintem nem tartozik bele. "munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett". Ehhez lehet, hogy tb tudás kellene, hogy a megbízási díj az munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony? És bérnek minősül a számfejtése? Az szja-bevallásban nem az 1-es sorba tüntetjük fel, hanem ha jól csináljuk, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelmek között a 2253-aban a 12. sorban került bevallásra. Ha az Sztv. bérköltség fogalmába nem tartozik bele, akkor az Sztv. szerint minden, ami nem bérköltség az személyi jellegű egyéb kifizetés. Van-e különbség a megbízási díj megítélésben számviteli törvény szempontjából, hogy a mértéke eléri vagy nem a MB 30%-át? Köszönettel,
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átvezetés Revolut számláról Wise számlára
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A kft.-nek van euróban vezetett Revolut és Wise számlája is. Ha az egyik számláról átutal eurót a másik számlára, milyen árfolyamon kell a jóváírást lekönyvelni ? Változik-e egyáltalán az árfolyam, vagy a csökkenést és a növekedést is azonos árfolyamon (bekerülési árfolyamon) kell elszámolni ? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áttérés kiváról társasági adóra
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Az 1993-ban alakult X Kft. a társasági adó hatálya alól 2017.01.01-től áttért a kiva hatálya alá. 2023.04.30-ai hatállyal kikerült a kivából, így 2023.05.01-től ismét a tao szerint adózik. A kft. kivaidőszak alatti eredménytartaléka 36 600 ezer Ft. Ezen időszak alatt sem tőkekivonás, sem osztalékfizetés nem volt, elhatárolt veszteség nem keletkezett. 2017.01.01. és 2023.04.30. között megszerzett tárgyi eszközök az adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke 138 300 ezer Ft, melyből 42 800 ezer Ft értékű eszköz aktiválása még nem történt meg. Ezek alapján is látható, hogy az áttérési különbözet negatív. Kérdéseink a következők: 1.) A befejezetlen beruházásként nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke (42 800 ezer Ft) hogy jelenik meg az áttérési különbözet számításakor? 2.) A Katv. 28. §.(4c) bekezdéséhez kapcsolódik-e könyvelési tétel? 3.) Jól gondoljuk-e, hogy a kiva időszaka alatt megszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenését továbbra is az Szvt. szerint számoljuk el, és könyveljük le, de a társasági adó alapjánál ez csökkentő tételként nem érvényesíthető. Ez az esemény hogy jelenik meg a '29. bevallásban? 4.) A kft. könyveiben a tao, illetve a kiva hatálya alatt keletkezett eredménytartalékok külön főkönyvi számokon kerültek kimutatásra. A kivaalanyiság megszűnésével változik-e az eredménytartalék efféle megbontása? 5.) Amennyiben a Kft. tulajdonosai a jövőben eredménytartalék terhére történő osztalék kifizetéséről döntenek, milyen szabályok szerint történhet ez?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ausztriában műtét, magyar tb-elszámolás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ausztriában élő magyar család vagyunk. Édesanyám is már nagyon sokat kint van nálunk. Édesanyám öregségi nyugdíjas, van magyarországi lakcíme, csak magyarországi özvegyi és öregségi nyugdíja van. Ő asztmás is, és amikor rohama volt, hívtam a mentőt, jött is és bevitték az intenzívre egy hétre, azt nem kellet fizetnünk, elszámolt egymással az osztrák és a magyar tb. Na most van egy jóindulatú daganata édesanyámnak, azt mondták, mivel az nem sürgősségi eset így nem finanszírozzák. Van-e valami lehetőség ilyenkor? Hallottam olyanról, hogy ha megkérjük a NEAK-ot akkor ilyen külföldi gyógyítás címén megfinanszírozza. Kérem tájékoztasson mi a módja ennek. Mindenki itt él már Ausztriában, nehézkes lenne őt haza vinni, felügyelni. Köszönöm szépen a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed alatti munkavégzés többes jogviszonyban
Tb / Járulékok / NyugdíjÜgyfelem egyéni vállalkozói jogviszonyában gyedet vett igénybe. Ez idő alatt heti 40 órás munkaviszonyt létesített, kb. 2 hónapot dolgozott, itt is bejelentette, hogy gyeden lesz, a munkaviszony nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozásában (átalányadós) elkezdte a keresőtevékenység végzését. Hogyan kell fizetni a járulékot? Egyéni vállalkozóként heti 36 órás munkaviszonya van, ahol gyeden van. Tisztelettel Kiss Ferencné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
USA leányvállalat osztalék fizetése magyar társaság részére
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Adózóna! A következő cikket olvasva merültek fel további kéréseim: https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Amerikabol_jott_jovedelem_adozasa_T2UK9T A jelenlegi állapot szerint, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése előtt, ha jól gondolom a USA inc. leányvállalatból származó nyereséget 5% adóteher megfizetésével veheti ki a magyar kft. anyavállalat. Feltételezzük hogy 100 000 USD osztalékot vesz ki, amiből 5000 USD-t fizet adóteherként USA-ban. 100 000 USD-t kell könyvelnie mint a kapcsolt vállalkozástól kapott osztalék? 5000 USD-t kell könyvelnie mint külföldi adófizetési kötelezettség? A társasági adót 100 000 USD után fizeti meg, azaz 9000 USD társasági adó terheli, vagy a már megfizetett 5000 USD-t levonhatja a fizetendő társasági adóból tehát 4000 USD társasági adó terheli a kft-t. Vagy az 5000 USD csak az adóalapot csökkenti, a 95 000 USD-re kell a társasági adót megfizetni. A másik gondolat hogy 9000 + 5000 USD adó terheli összesen az osztalékot, mert az eddig megfizetett adót nem lehet levonni az eddig megfizetett adóból. Ezzel szemben a 2024.01.01-től 100 000 USD osztalékból az amerikai adóhatóság 30% "witholding tax"-ot vet ki, és ennek a 30 000 USD-nek a 90%-ával csökkenthetjük a társasági adóalapot azaz 27 000 USD? Itt a teljes fizetendő társasági adót csökkenthetjük 27 000 USD-vel, nem csak a 100 000 USD után fizetendő 9000 USD társasági adót? Köszönjük szépen előre is a válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Orvosi ellátások elszámolása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! A következő kérdésekben szeretnék segítséget kérni. Egy cég egyik munkavállalója orvosi ellátásban vesz részt, melyről számlát állítanak ki a cég nevére. Ezt a cég elszámolhatja mint költséget? Van-e bármilyen adóvonzata? Tehát például béren kívüli juttatásnak minősül, kell-e utána szja-t, szocho-t stb. fizetni? Esetleg kérhetnék törvényi hivatkozást ezekre a kérdésekre? Előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távmunka, home office Romániából Magyarországra
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Melyik országban lesz adó- és járulékköteles azon munkavállaló jövedelme, aki magyarországi cégnek dolgozik munkaviszonyban, romániai lakóhelyéről, alapvetően távmunkában (home office). Romániában más munkaviszonnyal nem rendelkezik. A magyarországi cég Romániában nem rendelkezik telephellyel. Ebben az esetben a magyarországi cégnek a munkavállaló lakóhelye telephelynek minősülhet egy idő után?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR-kódok újra
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjA korábbi kérdéseket olvasva az alábbi kérdés kapcsán https://adozona.hu/kerdesek/2023_8_18_EPR_kodok_wsr a következő kérdés merült fel, hogy a külföldről behozott bármilyen csomagolás lebontása estén hogyan lehet 51-es kód, ha a 51-es kódok után nincs megállapított díjkód a rendelet 2. számú mellékletében?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR KF kódok és a tömeg
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem oktatási anyagokat (pl. ISBN számmal ellátott könyveket, munkafüzeteket, oktatási segédeszközöket) importál Izraelből. Ezeket a belföldi partnereknek (vállalkozásoknak) továbbértékesíti, változatlan formában. Izraelben raklapra teszik a kartondobozokba elhelyezett árut, a kartondobozokat természetesen zsugorfóliázzák, és gyakorlatilag így érkeznek meg a budapesti raktárba. EPR szempontjából szeretnék megerősítést kérni a KF kódokkal kapcsolatban: 1. A raklap (egyutas, nem újrahasznosítható, nincs regisztrálva) EPR köteles. KF kódja: 51 50 20 1 8). 2. A kartondoboz KF kódja: 51 20 20 1 8. 3. A zsugorfólia KF kódja: 51 04 20 1 8. Illetve ehhez kapcsolódóan helyes-e az az eljárás, hogy raklaponként lemérjük a raklap, a kartondoboz és a zsugorfólia tömegét, valamint az így kapott értékeket ellenőrzés címén összevetjük a vámdokumentációkon szereplő összes bruttó tömeg és a VTSZ számonkénti nettó értékek különbözetével? Köszönettel: Tóth Csaba
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó egyéni vállalkozó főállásúból mellékállásúra tér át év közben
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként végeztem a tevékenységemet (szakképesítést igénylő munkakörben) 2023. szeptember 12-éig. Szeptember 13-ától főállású munkaviszonyt létesítettem, így vállalkozásomat a továbbiakban heti 36 óra melletti jogviszonyban folytatom. Jövedelmem az alábbiak szerint alakul, 80%-os költségátalány alkalmazása mellett: január: 96 940 Ft, február: 0 Ft, március: 610 634 Ft, április 0 Ft, május 616 060 Ft, június: 0 Ft, július: 270 216 Ft, augusztus 83 046 Ft, szeptember 69 600 Ft (mely szeptember 9-én beérkezett a számlámra). Szeptemberre további bevétel már nem várható. Kérdésem a következő lenne: hogyan alakul a III. negyedéves tb-járulék- és szochofizetési kötelezettségem? (07. hó tb: 54 834, szocho: 43 349 , szja: 30 278, 08. hó tb: 54 834, szocho: 43 349, szja: 12 457, 09. hó tb: 21 934, szocho: 17 339, szja 10 440)?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkabér kifizetése
MunkajogMegállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló, hogy a havidíjas munkavállaló munkabérét negyedévente fizessék ki?
Megválaszolva
0 komment
Munkaidőkeret rendkívüli munka díjazása
MunkajogTisztelt Szakértő! A munkavállalók 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Munkaidejük reggel 7 óráttól 16:30-ig szól. Havi alapbérük van. A munkaidőkeretük kihirdetésre került. Mivel karbantartói munkát végeznek, előfordul, hogy 96 órán belül át kell vezényelni az embereket oly módon, hogy nem reggel 7-től 16:30-ig lesz a napi munkaidejük, hanem este 10-től másnap reggel 6 óráig. Ebben az esetben alapbérben megkapják az eredetileg kihirdetett időre a bérüket, azzal, hogy nappal nem kellett dolgozniuk. Az esti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül, mivel 96 órán belül lett elrendelve, de erre az időre is jár az alapbér plusz 50 százalék pótlék vagy csak az 50 százalék pótlék?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi munkavállalás
MunkajogTisztelt Szakértő! Adott egy magyar székhelyű cég, aki eseti munkákat vállal Ausztriában és Németországban. Ezekre a munkákra (havi 5-10 nap) Magyarországról vinne ki embereket. Ezek az emberek beugrós emberek lennének, nem fix alkalmazottak és zömmel van máshol főállásuk, ezeket a munkákat mellékállásban végeznék. Ezt így lehet csinálni? Ha igen, akkor milyen formában? Hogyan dolgozhat kint hivatalosan pár napokat?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségen belüli értékesítés és az OSS
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy magyarországi illetőségű, magyar adószámmal rendelkező cég egy webáruházon keresztül rendelt meg egy terméket egy romániai cégtől. Rendeléskor megadta közösségi adószámát is. A cég a vásárlásról kiállított számlában 27 százalékos áfát számolt fel, nem alkalmazta a közösségen belüli adómentes értékesítésre vonatkozó szabályokat. Reklamáltunk a cégnél, aki arra hivatkozott, hogy regisztráltak az OSS rendszerben és megadták a regisztráció során kapott OSS kódjukat. Megítélésem szerint az értékesítés adómentes lett volna. Ha mégsem így van, akkor milyen lehetőségünk van – a partner cég belföldi adószámának hiánya miatt – az áfa visszaigénylésére? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »