Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Kompenzáció feláras őstermelő lábon álló kukorica értékesítése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét: kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági őstermelő lábon álló kukoricát értékesít egy kft.-nek. A felvásárló kft. állíthat-e ki felvásárlási jegyet az őstermelő részére? Vagy az őstermelő kell hogy számlát kiállítson? Fordított áfás számlát? Az szja-törvény 16. § (3) b) pontja alapján önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is b) * amely – ha e törvény másként nem rendelkezik – ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is. Ez alapján úgy gondolom, hogy nem állíthat ki felvásárlási jegyet a kft. Az eladó őstermelő viszont arra hivatkozik, hogy a lábon álló kukorica a 1005 VTSZ szám alá tartozik (erről több állásfoglalás is született már), ez a VTSZ szám pedig szerepel az áfatörvény 7. számú mellékletében, így jogosult a kompenzációs felárra. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Használt robogó értékesítéséből származó fémhulladék leadása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy AAM egyéni vállalkozó használt robogó értékesítéséből származó (nem MOHU köteles) fémhulladékot szeretne leadni a hulladékudvarban. Milyen számlát kell kiállítani róla, mit írjon a számlára? Illetve milyen bejelentési kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Export szolgáltatás áfamentessége EU-s vevő esetén
ÁfaTisztelt Szakértő! Szállítmányozó társaságunk exportfuvar szolgáltatást nyújtott egy közösségen belüli, osztrák adószámmal rendelkező exportőr partner részére, amely az árut Budapestről fuvaroztatta EU-n kívülre. Kérdés: a szolgáltatásunk áfa-besorolása az áfabevallásban: fordított adós (áfatörvény 37. §), vagy export miatti adómentesség érvényes-e rá (áfatörvény102. §). Az, hogy az áru a Közösség területét elhagyta, igazolva van.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Konferencia részvételi díj (áfatörvény 42. §, 140. § b)) bevallási sora
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyar adóalany egy német adóalany által szervezett, Magyarországon megrendezett konferencia részvételi díjáról kapott számlát. Az ügyletet az áfatörvény 42. § (1) bekezdése szerinti rendezvényre történő belépést biztosító szolgáltatásnak tekintjük. A szolgáltató Magyarországon gazdasági céllal nem telepedett le, ezért álláspontunk szerint az adófizetési kötelezettség az áfatörvény 140. § b) pontja alapján a belföldi igénybe vevőt terheli. Kérdésünk, hogy az ügyletet a 2665A bevallás mely sorában kell szerepeltetni? Segítségüket előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kormányhatározattal módosított alapbér
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi témával kapcsolatosan szeretném kérni az állásfoglalását: 2026. augusztus 19-én megjelent kormányhatározat az Mt. 208. § (1) bekezdése alá tartozó vezetők alapbérének összegét maximalizálta, a kormányhatározat 2026. augusztus 20-ától hatályos. Jelenleg több partnerünk vezetőjének munkabére magasabb, mint a kormányhatározat szerint adható munkabér. Véleményünk szerint a tulajdonosi joggyakorlónak (minisztérium) AH-t és munkaszerződést kell módosítani, a határozat szerint visszamenőlegesen. Ez munkajogi pert eredményezhet, mert negatív irányba mozdul el az alapbér összege. Kérdésem továbbá, hogy a kormányhatározatban szereplő Mt. "208. § (1) bekezdése szerinti munkavállalóinak (a továbbiakban: vezető állású munkavállaló)" hivatkozás vonatkozik-e azokra, jellemzően helyettes vezetőkre, akiknek a munkaszerződése nem tartalmazza konkrétan a 208. § (1) bekezdést, de szerepel benne, hogy a vezetőt helyettesíti. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Tóth Eszter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi mentes értékesítés az áfabevallásban
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. 145 millióért eladott tárgyi mentesen egy ingatlant. (Nem rendszeres ez a tevékenység és nem tettük adókötelessé.) Az első ügylet foglaló címén lett kiszámlázva 14 500 ezer forintról bankszámlánkra megérkezés napjával állítottunk ki számlát 07.01-én. Majd önerőként szintén előlegnek minősítve 50 500 ezer forintról adtunk előlegszámlát augusztus 13-án. (Szintén megérkezett az összeg.) A birtokbaadás augusztus 19-én történt, amikor az utolsó 80 millió vételárrész is esedékes volt a szerződés szerint, ami meg is érkezett , a bank hitelből utalta proforma számla alapján. Az átadás-átvétel napja szintén augusztus 19. Így ez a teljesítés napja, ekkor kiállítottuk a végszámlát a teljes összeg, a 145 millió lett feltüntetve az első sorban majd levonásként a foglaló 14 500 ezer és önerő 50 500 ezer a számla végösszege így 80 millió, ami már pénzügyi teljesítést nem igényel, hisz a bank beutalta proforma számla alapján. Kérdésem, hogyan kell ezekről az ügyletekről adatot szolgáltatni 2665 bevallás 08-as sorában? A júliusi 14 500 ezer foglalót be kell vallani és majd az augusztusi áfában a maradék 130 500 ezerről kiállított számlákat, vagy csak az augusztusi áfában kell a végszámla szerinti teljes ügylet értékét a 145 milliót bevallani? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tb-táppénz korrekció – júliusi munkarend-módosítás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy munkavállaló munkarendjét júliusban tévesen módosították, amely a júliusi számfejtést érintette. A módosítást augusztusban visszaállították az eredeti, helyes munkarendre. Az eredeti munkarend alapján a munkavállaló április 27-től volt jogosult táppénzre, azonban a téves munkarend alapján a kezdőnap április 29-re módosult, ezért 2 nap áprilisi táppénz visszavonásra került. A munkavállaló 06.29.–07.02. között ismét keresőképtelen volt. A téves munkarend alapján ebből az időszakból 2 júniusi nap táppénz került visszavonásra, azonban a helyes munkarend szerint ezekre a napokra is jogosult táppénzre. A júliusi számfejtésben történt korrekcióból eredő különbözetet – a táppénzt is beleértve – hóközi kifizetéssel már rendezték. Kérdésünk, hogy szükséges-e a téves korrekciókat utólag határozatokkal végigvezetni (visszafizetésre kötelezés, annak visszavonása/módosítása, majd a táppénz ismételt megállapítása), vagy a helyes munkarend visszaállítására és a már megtörtént pénzügyi rendezésre tekintettel elegendő a kifizetőhelyi nyilvántartás rendezése és az eset belső feljegyzésben történő dokumentálása. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszámolási eljárás előleg
Társasági jog
Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdésünkre várjuk állásfoglalását. Magánszemély (továbbiakban: M) és X Kft. vállalkozási szerződést kötöttek, hogy X Kft. legyárt és beszerel M-nek egy szúnyoghálót. A termék bruttó ára 900 ezer forint.
A vállalkozási szerződés szerint M 700 ezer forint előleget fizet a megrendeléskor, és az átadáskor/beszereléskor téríti meg a maradék 200 ezer forintot.
X Kft. ki is számlázta az előleget (díjbekérőt, aztán a díjbekérő kiegyenlítésekor az előlegszámlát) M-nek (2026. 07. hó elején).
A beszerelésre – a szerződés szerint – 2026. 10. hónapban került volna sor.
M a héten kapott egy e-mailt, hogy X Kft. saját maga ellen felszámolási eljárást indított 2026. 07. 31-ével, melyet a cégbíróság felé benyújtott, de még a cégbíróság a felszámolási eljárást nem rendelte el. Azaz a felszámolás még nem jelent meg a cégközlönyben.
Kérdéseink:
1. A magánszemély milyen módon tudja visszakövetelni a már kifizetett előleget?
2. Ügyvéd tudja ezt csak intézni vagy a magánszemély saját maga is?
3. A felszámolási eljárás cégközlönyben közzétételét követő 40 napon belül?
4. Az M által fizetett előleg milyen besorolásba tartozik majd az esetleges felszámolási eljárás során?
Előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Hibás könyvelés javítása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi számviteli kérdésben. 2026.01.01-jével két kft. könyvelését vettük át (tao hatálya alá tartoznak), korábbi könyvelőjük sajnos elhunyt. Mindkét társaságnál hasonló, több évet érintő hibákat tártunk fel. A könyvelésben 2022-től több rendezetlen tétel szerepel. Például átutalásos szállítói és vevői (!) számlákat korábban készpénzben kiegyenlítettek, azonban erről nem készült megfelelő bizonylat, vagy nem állapítható meg, mely számlához tartozik. Előfordult az is, hogy az ügyvezető magánjellegű kiadásait céges pénzből rendezte. A feltárt hibák hatása jelentős. Az ügyvezető 2026-tól szeretné teljesen rendezni a könyvelést. Megoldható-e, hogy a 2026. évi nyitást már a dokumentumokkal és egyeztetésekkel alátámasztott, valós állapotnak megfelelően rögzítsük, a korábbi évek hibahatásait pedig elkülönített főkönyvi számlákon mutassuk ki? Mivel a hibák jelentősnek minősülnek, a 2026. évi beszámolót háromoszlopos mérleggel készítenénk el, a kiegészítő mellékletben részletesen bemutatva a korrekciókat. Vagy a 2025. évi záró adatokból kell nyitni, és 2026-ban kell könyvelni a korábbi évek hibáinak korrekcióját? A hibákat évenként külön szükséges minősíteni? Több hónapos egyeztetés után ezt látjuk a legátláthatóbb megoldásnak. Van esetleg szakmailag megfelelőbb eljárás? Köszönöm segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető rehabilitációs hozzájárulási és szociális hozzájárulási adókedvezmények
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Megváltozott munkaképességű személy 2026.07.22-én kelt komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos. A kormányhivatal 2026.07.29-étől rokkantsági ellátást állapított meg részére, amelyről határozatot hozott. Az alábbiakban kérném megerősítését, illetve válaszát. 1. A 2011. évi CXCI. törvény 15/A szakasz alapján „a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték”. Ez alapján a kezdés 2026.07.23-a? 2. A 2018. évi LII. törvény, a szociális hozzájárulási adóról 13. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény tekintetében mi tekintendő a jogosultság kezdő időpontjának? A 2011. évi CXCI. törvény 15/A §-a szerinti 2026.07.23-a vagy esetleg a részkedvezmény egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, tehát 2026.07.01-jétől? 3. Munkavállaló az orvosi adatainak védelme érdekében a határozatról és a komplex minősítésről sem enged teljes másolatot készíteni. Ez esetben elegendő-e, ha a kormányhivatal ellátást megállapító határozatának csak az első oldalát másolnánk le, egy esetleges NAV-ellenőrzéshez? Ez a főlap tartalmazza a munkavállaló azonosításához szükséges adatait, az ellátás kezdetét, összegét, a komplex minősítés számát és keltét, az egészségi állapot mértékét, kialakulásának időpontját és a felülvizsgálat idejét is.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Túlfizetett munkabér
SzámvitelTisztelt Szakértő! Átvett cégnél 2022 óta túlfizetett jövedelem lóg a jövedelemelszámolási számlán. A tévesen túlfizetett megbízási szerződéses dolgozókat felkerestük, a túlfizetés visszakövetelésére nem reagáltak. Leírható-e valamilyen módon a túlfizetett bér a cégben? Ilyen sok idő után nem valószínű, hogy a cég be tudja hajtani a követelését. Köszönjük a válaszukat előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szavatossági időn belüli csere
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Cégünk értékesített egy mezőgazdasági gépet, ami a szavatossági időn belül meghibásodott. Ugyanolyan típusú gépre cseréltük ki, az ügyletet két szállítólevél kísérte. Az egyiken visszavételeztük az eladott gépet, így az újra bekerült a készleteink közé, a másik szállítólevéllel meg kiadtuk helyette a másik gépet. Helyesen jártunk-e el? Válaszát előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérmunkához kapcsolódó fuvarköltség
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk tulajdonosa a tulajdonában álló kapcsolt vállalkozások között tevékenységet szervezett át. Az "A" vállalkozástól "B" vállalkozásba helyezte át egy termékének gyártását, bérmunka keretében. Az "A" vállalkozás biztosítja a termék előállításához szükséges alapanyagokat, csomagolóanyagokat, "B" vállalkozás pedig előállítja és becsomagolja a terméket, majd kapcsolt "C" féllel – aki a fuvarozást végzi a csoporttagoknak – leszállítja "A" vállalkozásnak a készterméket. A késztermékek gyűjtőcsomagolásban jönnek, mely nem képezi részét az önköltségnek. Kérdés, hogy a raktárba történő beszállításig felmerült költséget (kb. 130 km/szállítás) az önköltség részeként kell-e kimutatni (Sztv. 47-51. §)? Ha igen, akkor viszont a termék csomagolása és gyűjtőcsomagolása arányában a fuvart meg kellene osztanunk, mivel a gyűjtőcsomagolás nem része az önköltségnek. Helyesen gondoljuk-e? Kérdés még, hogy a termékek (10 dkg, 25 dkg, 50 dkg, 1 kg-os kiszerelésben vannak) csomagolását és a gyűjtőcsomagolását a felhasznált csomagolási költség arányában helyes-e megosztanunk ezen fuvar esetén? Válaszukat köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó személygépjármű-vásárlás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ha alanyi mentes átalányadózó egyéni vállalkozó céges adószámmal vásárol személygépjárművet, dönthet-e úgy, hogy ezt a személygépjárművet nem használja csak magáncélra? Mi alapján kell eldönteni, hogy fel kell-e ezt vinni az eszközök közé, és később ezt ki kell-e az esetleges eladáskor számlázni? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Borravaló könyvelése
Számvitel
Tisztelt Szakértő!
Egy vendéglátó egység bevételei pénztárgépben vannak rögzítve, bankkártyás, SZÉP-kártyás készpénzes fizetési lehetőséggel.
A pénztárgépszalag könyvelése a következő: Bevétel T38 pénztár K 911 K467
Bankkártyás fizetés: T368 bankkártyás követelés K 38 pénztár (borravalóval együtt)
Banki tétel könyvelése: T 38 bank K 368 bankkártyás követelés
Borravalót tartalmaz a bankkártyás fizetés, amelyet számfejtéssel adómentesen szétoszt a munkáltató havonta.
A program úgy számfejti, hogy T5549 egyéb személyi jellegű kifizetések K 471 jövedelem elszámolási számla jogcím.
A bevétel összegében nincs benne a borravaló, de a bankkártyás követelésben szerepel.
Hogyan tudom leválasztani a borravalót, és hogyan kell könyvelni a pénztárgépszalagon?
Előre is köszönöm a válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Bevásárlás, mosás, vasalás, ügyintézés másik háztartásban: munkaviszonynak minősül? című kérdéshez
MunkajogTisztelt Szakértő! Azt szeretném tudni, hogy a kérdésben (https://adozona.hu/munkajog/Bevasarlas_mos_vasal_ugyintezes_munkaviszon_PFLNLP) vázolt munkához miért nem a NAV honlapján "A háztartási munka című információs füzetben leírt magánszemély és magánszemély és magánszemély közötti szerződéshez létrehozott adórendszeren kívüli adómentes jövedelem" lehetőségét ajánlotta a szakértő? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Előleg / Hitel
ÁltalánosAlvállalkozónak fizetett előleget 1 év után kezdik el részletekben + 1 alatt elszámolni a társaságok egymással. Nem kapcsolt vállalkozások. Átminősítheti-e a NAV az előleget hitellé, ha igen, milyen feltételek mellett és időintervallum után?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Belföldi pénzforgalmi számla szükségessége
Adózás rendjeTisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz, melyben tájékoztatást szeretnék kérni. Magyarországon székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság a NAV felé fizetendő adókat és járulékokat fizetheti-e nem belföldi, forintos pénzforgalmi számláról, azaz egy olyan forintos bankszámlaszámról, amely számlavezető banknak nincs Magyarországon fióktelepe. A vállalkozás természetesen a jövőben is rendelkezik belföldi pénzforgalmi számlával. Az Art 114. §-a szerint legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, az Art 9. § alapján pedig számlanyitásra kötelezett és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számláról kell utalnia. A NAV által 2025. február 17-én kiadott „Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek” tájékoztatás tartalmazza az adónemek IBAN számlaszámait. Helyes-e a fentiek tükrében, ha a kft. a külföldi forintos pénzforgalmi számláról teljesíti a NAV felé az adó és járulékfizetéseket annak IBAN számlaszámaira történő utalással? Emellett ugyanez a kérdés a munkabér kifizetésénél is, azaz ha a kft. a külföldi forintos pénzforgalmi számláról teljesítheti-e a munkavállalóinak a forintos munkabérutalást? Kérem szíveskedjenek válaszukat jogszabályi hely megjelölésével küldeni. Tisztelettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munka/Üzemi jegyzőkönyv felvétele
Munkajog
Tisztelt Szakértő!
Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, tb-kifizetőhelyként működik. Álláspontunk szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a munkabalesetek, valamint az üzemi (úti) balesetek kivizsgálása és a kapcsolódó jegyzőkönyvek elkészítése a kölcsönvevő feladata.
Ezt az alábbi jogszabályok támasztják alá:
Mt. 218. §: a munkavállaló tényleges foglalkoztatása a kölcsönvevő irányítása alapján történik.
Mvt. 87. § 8. pont a): munkaerő-kölcsönzés esetén munkáltatónak kell tekinteni a kölcsönvevőt; a munkabaleset kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségek a munkáltatót terhelik.
5/1993. MüM rendelet: a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat az a munkáltató köteles teljesíteni, aki a sérültet foglalkoztatja. A rendelet előírja továbbá, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a jegyzőkönyvet meg kell küldeni a kölcsönbeadónak is.
217/1997. kormányrendelet 43. §: munkabaleset esetén a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”, egyéb üzemi baleset esetén az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” felvételére és a kivizsgálásra a munkáltató köteles.
Fentiek alapján kérjük szíves állásfoglalását, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén helytálló-e jogértelmezésünk:
– a munkabaleseti és üzemi baleseti (úti) jegyzőkönyvek elkészítése a kölcsönvevő feladata;
– a balesetek kivizsgálásának kötelezettsége a kölcsönvevőt terheli;
– a jegyzőkönyvekben foglalkoztatóként a kölcsönvevőt szükséges feltüntetni.
Segítő állásfoglalását előre is köszönjük.
Megválaszolva
0 komment
Külföldi nyugdíj
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! 2027-töl Magyarországon fogok életvitelszerűen élni mint magyar állampolgár és magyar adóügyi illetőségű 59 éves magánszemély. Mivel Hollandiában éltem és dolgoztam 38 évet, ezért Hollandiából fogok jövedelmet kapni, amely a PMT és a bpfBouw által folyósított nyugdíj. Ez a holland második nyugdíj pillérből, a foglalkoztatói nyugdíjalapból (Pensioenfonds) származik, havi járadék formájában. Kérném szíves állásfoglalását arról, hogy ez a havi járadék a magyar Szja tv. szerint is nyugdíjnak minősül-e, és mint ilyen, mentesül-e a magyar szja és szocho megfizetése, valamint az éves adóbevallásban való szerepeltetés alól. Köszönettel: Teschner Árpád
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték