Kérdések és válaszok

Építőipar több településen

Kedves Adószakértő! Adott egy kft., mely több településen vásárolt telket, ahol építkezést folytat, társasházakat húz fel, ezen kívül tetőfedést végez szerte az országban. A településekre bejelentkeztünk, vallottunk telek-, illetve építményadót. Kérdésem a hipával kapcsolatos lenne. Az iparűzési adóját az összes település között kell majd megbontani, ahol jelenleg építkezés zajlik? Valamely településen évek óta folynak a munkálatok, van, ahol most vette meg év végén az első ingatlant. Utóbbinál majd csak a 26-os évre lesz hipa, ha meghaladta a 180 napot? Hogyan kell majd a 2025-ös évre megosztanom az adóalapot?

Változó munkaidő

Üdvözlöm, az lenne a kérdésem, hogy ha van egy dolgozó, aki heti 40 órát dolgozik változó munkaidő-beosztással, azt lehetne munkaidőkeret nélkül foglalkoztatni? Hétvégi munkavégzés nincs, csak annyi, hogy lesz olyan nap, amikor 7 órát dolgozik, másik nap 9 órát, és a munkaszerződésben ezt lehet-e rögzíteni!? Ha igen, akkor gondolom a +1 óra nem túlórának számít? Válaszát előre is köszönöm!

Nyílt végű pénzügyi lízing egyéni vállalkozó

Tisztelt Szakértő!

Vállalkozói szja-s egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében kishaszongépjárművet lízingel (pick-up). Ennek elszámolásában szeretném segítségét kérni! 
• Eszközei közötti nyilvántartás, amortizáció; 
• a havi törlesztőrészletek áfásak, ez költség (mint lízingdíj) vagy nem; 
• az összes elszámolt lízingdíj, ha költségként számolom el, akkor az éves árbevétel 1 százaléka lehet csak, vagyis év végén egyéb nem adóköteles kiadásra átvezetésre kell, hogy kerüljön? 
Személygépkocsi-elszámolás esetén vannak egyéb kikötések, csak itt kishaszongépjármű volt a lízing tárgya, és ez okoz bennem bizonytalanságot. 
Köszönettel!

Munkavégzés pihenő- és munkaszüneti napon

Tisztelt Szakértő! A cégem több munkavállalója – külföldi kiküldetés keretében – kongresszusokon, vevőlátogatáson vesz részt. A kiküldetés időtartama esetenként magában foglal szombat, vasárnap, esetleg munkaszüneti napokat is. Amennyiben a hatályos jogszabályoknak megfelelően szeretnénk eljárni, milyen megoldások lehetségesek a szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon történő munkavégzés ellentételezésére? Válaszát köszönöm!

Személygépkocsi autópálya-használati díja – iparűzési adó 7,5 százalék kedvezmény

Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló törvény 40/A § (1) szerinti adókedvezmény igénybevehető az adóalany tullajdonában álló személygépkocsikra vonatkozólag elszámolt autópálya-használati díjak tekintetében is? Több publikáció szerint a kedvezmény csak a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik, azonban véleményem szerint ilyen korlátozás nem olvasható ki a jogszabályból. Köszönöm válaszát!

Fejlesztési tartalék nyílt végű lízing esetén

Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépjármű nyílt végű lízinggel bővíti eszközeit. Jelentős (a bruttó értéket meghaladó) fel nem használt fejlesztési tartaléka van. Mekkora a felhasználható fejlesztési tartalék? Köszönöm válaszát!

Alvállalkozónak adott bónusz

Egy szolgáltató cég az alvállalkozói munkájának elismeréseként minden decemberben ad egy bónuszt, melyet az alvállalkozó leszámláz nekik (nem ezzel a megjegyzéssel, hanem mint egyfajta kiegészítő tevékenysége az egyébként is elvégzett munkának). Helyes-e ez az eljárás, illetve milyen más jogcímen lehetne ilyen plusz juttatást adni az alvállalkozóknak?

Adólevonási jog érvényesítése

Tisztelt Szakértő! A Kbt. (közbeszerzési törvény) alapján egy önkormányzat és energiaszolgáltató közbeszerzési keretmegállapodást kötött energiaszolgáltatás ellátására vonatkozóan. A szerződésben az önkormányzat szerepel felhasználóként, így a számlák is az ő nevére és adószámára kerültek kiállításra, a tényleges felhasználó intézmény kizárólag fizető félként jelenik meg a számlán. Az önkormányzat nem kívánja továbbszámlázni a nevére kiállított számlákon szereplő fogyasztási és szolgáltatási összegeket, így a tényleges felhasználó nem rendelkezik olyan bizonylattal, melyen vevőként jelenne meg. A fogyasztási helyhez adólevonási joga kapcsolódik a tényleges felhasználó szervezetnek, kérdés, hogy ezt a jelenlegi bizonylatolások alapján érvényesítheti-e valamilyen módon, valamint, amennyiben ez nem lehetséges, kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania, hogy a tényleges felhasználó élhessen adólevonási jogával?

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványérték áfája

Tisztelt Szakértő! 2020. évben nyílt végű pénzügyi lízing szerződés 2025. 11. hóban jár le. A maradványérték kiszámlázásra került. A lízingelt jármű Opel Combo Life. A gépjárműadó kivetésen tehergépkocsiként szerepel. A lízingdíj és az üzemanyag áfáját visszaigényeltük. Kérdésem, hogy a maradványérték áfáját vissza lehet igényelni? Illetve a valamikori értékesítéskor áfát kell felszámolni? Köszönöm!

Saját tőke csökkentése

Tisztelt Szakértő! A Ptk. 3:189 szakasza alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a sajáttőke-veszteség folytán a törzstőke a felére, vagy a törvényben meghatározott minimális összeg alá csökken. Kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje 4 millió Ft. Az idei évi várható veszteség alapján a saját tőkéje még elképzelhető, hogy mínuszba is kerül. Ebben az esetben mikor kell összehívni a taggyűlést, további intézkedések miatt? A beszámoló elfogadásakor? Mit jelent a Ptk. "tudomására jut" kifejezése? Hogyan kerülhető el a tőkevesztés? Köszönöm válaszukat!

Lakhatási támogatás 35 év felett

Tisztelt Hölgyem/Uram! Lakhatási támogatást szeretnék adni a 35 év feletti dolgozómnak. Milyen adó terheli ezt a juttatást ilyen esetben? Illetve ha céges számlát kérek az albérletről, akkor az áfát visszaigényelhetem-e? Illetve ebben az esetben milyen adókat kell még fizetni utána? Egy főnek szeretnék lakást bérelni hosszú távra (több év). A legkedvezőbb megoldást szeretném megtalálni ebben az esetben adózás szempontjából, hogy járjak el? Előre is köszönöm szépen!

Jogosultságok orosz állampolgárnak

Tisztelt Szakértő, orosz állampolgár munkavállalóknak a napokban született meg a gyermeke Magyarországon. A munkavállaló alkalmazotti státuszban van cégünknél, munkavállalási és tartózkodási engedély (EU Blue Card) alapján. A gyermek életvitelszerűen él egy háztartásban a szülőkkel együtt, itt Magyarországon. Mindkét szülő orosz állampolgár. A szülők tájékoztatása alapján a gyermek orosz állampolgárságot kapott. Kérdésünk, hogy adhatók-e a következők a munkavállalónak: 16 évnél fiatalabb gyermek után járó szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság, családi kedvezmény? Köszönettel.

Ügyvezető halála

Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk sajnos elhalálozott, 2024. évi taggyűlési határozatban 15 000 000 forint osztalékot írtunk elő. Anyagi okok miatt most novemberben szerettük volna számfejteni és kifizetni az előírt osztalékot. Hogyan kell helyesen eljárnunk? Számfejtjük az osztalékot, a főkönyvben marad a kötelezettség és majd az örökösnek kifizetjük? Köszönöm válaszát!

Értékhelyesbítés

Tisztelt Szakértő! Korábban cégünk vásárolt egy vagyoni értékű jogot, de ennek értéke már jóval kisebb a gazdasági események miatt, mint megvásárláskor, ezért értékhelyesbítést szeretnénk végrehajtani. Jól gondolom-e a következő kontírlépéseket: T 4171 – K177, T 177 – K1721, és abban az esetben ha ezt eladjuk, akkor visszarakjuk a T 177 – K 4171, T 1721 – K 177 valamint könyveljük a befolyt összeget T 384 – K 1721 és nyereség esetében K 96, veszteség esetében T 86? Válaszát köszönöm!

Magángyűjtemény megnyitása

Egy magánszemély, aki több száz egyedi műemléket őriz, szeretné a gyűjteményét a nagyközönség számára látogathatóvá tenni. Ezt csak idényjelleggel, eseti bejelentkezésre tenné meg. Tervei szerint belépődíjat nem szedne, de adományt elfogadna, egy, a látogatóhelyre kitett dobozban. Kérdésem, hogy ezt a tevékenységet, ha magánszemélyként végzi adományt gyűjthet-e, hogyan kell a bevételét bizonylatolnia és kell-e adóznia? Válaszukat előre is köszönöm Sándor Józsefné

Megszűnt őcsg önellenőrzése

Tisztelt Szakértő! Egy már 2023-ban megszűnt őcsg-t kell önellenőrizni. Költségelszámolás, pénztárkönyv vezetése. A két tag 95-5%-ban részesedett. Megszűnéskor megállapodtak, hogy a később befolyt bevételek és felmerült költségek a 95%-os részesedésű taghoz kerülnek. (Ez a tag belépett egy másik őcsg-be.) Szükséges mind a két személy szja-bevallását önellenőrizni? Köszönöm válaszát!

Átalányadózó, költséghányad

Tisztelt Szakértő! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenysége a TEÁOR 8130 – Zöldterület-kezelés körébe tartozik, amely alapján a 80% költséghányad alkalmazható. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben a vállalkozó a vevő kérésére a számlán külön feltüntet és kiszámláz anyagköltséget is, az kockázatot jelent-e a 80%-os költséghányad alkalmazhatóságára, vagy az anyagköltség ilyen formában továbbra is szerepeltethető a számlán anélkül, hogy ez az átalányadózás szerinti költséghányad megítélését befolyásolná? Köszönettel.

Vámszabadterületi értékesítés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni! Magyar áfaalany kft. termék értékesítéssel foglalkozik. A terméket belföldi értékesítés esetén 27 százalékos áfa terheli. Ha ez a kft. a vámszabadterületen lévő termékéből (készletei között van nyilvántartva) magyar magánszemélynek értékesít terméket, amely továbbra is a vámszabadterületen marad tárolásban, nem kerül be az országba, akkor az értékesítéskor fel kell-e számítani a 27 százalékos áfát, vagy helyesen járunk el, ha területi hatályon kívüli értékesítésnek tekintjük és THK áfajelzéssel számlázunk? Valamint a számviteli törvény szerint elszámolható-e exportértékesítés árbevételének a vámszabadterületi értékesítés? Köszönettel: Potó Márta

Átalányadózás és családi járulékkedvezmény

Tisztelt Szakértő! Adott egy 80%-os költséghányadot elszámoló átalányadózó egyéni vállalkozó, aki háromgyerekes édesanya, azaz szja-mentes, és a 3 gyermek után érvényesíteni kívánja a családi járulékkedvezményt. A garantált bérminimum alapján fizeti az adót és a járulékot. A családi járulékkedvezmény számításának szabályai nem világosak számunkra, hogy pontosan hogyan is kell számítani, mert azt mondják, hogy van olyan eset, hogy hiába a nagy kedvezmény, mégis kell fizetni tb-járulékot. Kérem, segítsen a számítás megértésében! 2026. januártól kívánná a fenti feltételekkel az átalányadózást választani. Tudjuk, hogy még nem ismert a 2026-os minimálbér, de a megértéshez jó nekünk, ha az ideivel számolunk (348 800 forint). Tervezett bevételek I. negyedév: 01. hó 558 000 02. hó 787 000 03. hó 715 000 Hogyan alakulna a családi járulékkedvezmény? A tb-járulék összegét befolyásolja-e, ha átlépi az szja-mentes keretösszeget? Tudja-e egész évben a garantált bérminimum alapján fizetni az járulékot, vagy lehet olyan helyzet, hogy magasabb lesz a tb-járulék alapja? Ha a 80% költséghányad mellett nem tudja igénybe venni a maximális családi járulékkedvezményt, akkor segíthet-e rajta a 40%-os a fenti bevételek mellett? Van olyan tevékenysége, amit most nem végez, ami 40%-os lenne. Nagyon megköszönjük, ha le tudná vezetni a számítást, hogy értsük a jövőre nézve.

Őstermelő szolgálati ideje

Tisztelt Szakértő! 2007 óta vagyok őstermelő, 2016. június 30. napja óta főállású őstermelő. 2015. évben nem volt bevételem az őstermelésből, ezért 2016. évben nem terhelt járulékfizetési kötelezettség, a 2016. évi bevételem alapján 2017. évtől megfizettem a járulékokat. A kérdésem az lenne, hogy a 2016. június 30–2016. december 31-éig tartó időszak beleszámít-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő megállapításába? Válaszát előre is nagyon köszönöm, üdv.