Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Több munkáltatóval létesített munkaviszony
MunkajogTisztelt Szakértő! X és Y Kft. egy szalonban végez masszázs tevékenységet. A szalonban 1 fő recepciós dolgozik és mindig az aktuális kft.-nek végez munkát (foglalás rögzítése, érkező vendég fogadása és a pénz elvétele, pénztárgép használata stb.), a munkavégzés időtartalma az X és az Y Kft. esetében nem határolható el egymástól. Ebben az esetben az 1 fő recepciós foglalkoztatható-e több munkáltatóval létesített munkaviszonnyal? Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Budapesti közlekedési bérlet
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Újságíró rendszeresen jár sajtótájékoztatókra, helyszíni riportokra, ebben az esetben a BKK-bérlet adható adómentesen? Lakóhelye közel van a munkahelyéhez, tehát a munkába járáshoz nem kell neki feltétlenül bérletet vásárolni. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szakmai gyakorlatra fizetett bér
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyik cégünknél 6 hétig végzi a szakmai gyakorlatát egy egyetemista. Erre az időszakra a cég szeretne fizetést adni neki, havi 420 000 Ft-ot. 2026.07.20-án kezdte, erre a hónapra 210 000 Ft-ot fizetnek neki. Az lenne a kérdésem, hogy ez az összeg mivel kevesebb, mint a havi minimálbér, adómentesen adható-e neki vagy arányosítani kell neki a minimálbért és csak az arányos rész adható adómentesen? Augusztusra nettó 420 000 Ft-ot szeretnének neki adni, ebből a minimálbér feletti összeg hogyan adózik, és a NAV felé be kell-e a T1041-en jelenteni? Válaszát előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adó alapja (2)
SzámvitelT.Szakértő! T. Erdős Gabriella! 2026.07.27-ei válaszára szeretnék visszatérni: Az értékesítés nettó elszámolása: számviteli törvény 77. §( 3) e) pont szerint egyéb bevételként a bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét kell kimutatni. Így a bevételek között nem jelenik meg a számlázott, tényleges bevétel/eladási ár. (A szakirodalom a könyveléshez technikai/elszámolási számla beiktatását javasolja.) Az adó alapja az összes bevétel, de a számviteli törvény előírásából adódóan bevételként csak a különbözet szerepel. Ezért vetettem fel a kérdésemben, hogy értelmezésem szerint nem a teljes bevétel/eladási ár képezi az adó alapját. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Horvát ingatlan eladása magánszemélyként
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Hivatkozva a https://adozona.hu/kerdesek/2024_7_10_Horvat_ingatlan_eladasa_maganszem_gql cikkre. A kérdésem, hogy változtak-e az adójogszabályok azóta? Az én kérdésem konkrétan egy 2017-ben vásárolt ingatlanról szólna, mely idén (2026-ban) lenne értékesítve. Az eladók magyar adóilletőségűek és nem laktak életvitelszerűen az adott ingatlanban. Köszönettel: B. Brigitta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nigériai állampolgár Magyarországon egyéni vállalkozó II.
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Széles Imre! A címbeli kérdésemhez lenne egy újabb kérdésem, hogy a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről törvény 3. § (1) bekezdés d) pontja: egyéni vállalkozó lehet a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos idejű tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, a vendég-önfoglalkoztatás céljából, munkavégzési célból, családi együttélés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. Ebből én úgy értelmezem, hogy a tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel lehet egyéni vállalkozó. Esetleg nem jól értelmezem? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Hollósi Boglárka
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkahelyi étkeztetés
SzámvitelTisztelt Szakértő! A munkahelyi étkezés helyes elszámolási és könyvelési módját szeretném kérdezni. Egy étterem saját dolgozóinak ingyenes munkahelyi étkeztetést biztosít. Minden dolgozó azokon a napokon, amelyiken dolgozik, reggelit, ebédet és vacsorát is kap. Szeretnénk kérdezni, hogy a dolgozóknak milyen juttatásként kell elszámolni az étkeztetéseket? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Milyen járulékok terhelik? Az adott juttatást milyen értéken kell kiszámlázni, milyen áfakulccsal? Készletértéket hogyan kell kivezetni a könyvelésből? Köszönjük válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft.-részesedés átruházása
Illeték
Tisztelt Szakértő!
Egy magyar kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 514 millió forint. A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, mindkét tulajdonos 1,5 millió forint tőkével rendelkezik a cégben, szavazati arányuk 50-50%. „A” tulajdonos magyar illetőségű magyar állampolgár, „B” tulajdonos német illetőségű német állampolgár. „B” tulajdonos átruházza „A” tulajdonosra a részesedésének 20%-át 600 ezer forint áron.
Kérdéseim: 1.) Az átruházáskor keletkezik-e bármilyen adófizetési vagy illetékfizetési kötelezettsége „A” tulajdonosnak és/vagy „B” tulajdonosnak?
2.) A kft.-nek van-e bármilyen kötelezettsége az átruházás kapcsán? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: JM
Megválaszolva
0 komment
Jogdíj adózása, amennyiben a kifizető kivaalany
Kata, kivaSzellemi termék utáni jogdíj adózása című kérdésre adott válaszukra (https://adozona.hu/kerdesek/2025_2_24_Szellemi_termek_uani_jogdij_adoza_qdm) reagálva kiegészíteném a kérdést azzal, hogy amennyiben a kifizető kivaalany, a szocho kifizetése elkerülhető? Ezt a NAV általános ügyfélszolgálata is megerősítette, ennek ellenére Önöktől is szeretnék megerősítést, pontosítást kérni! Köszönettel: Kökény Norbert
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Óvodai szolgáltatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyik cégünk munkavállalójának gyermeke szeptembertől alapítványi oviba fog járni. Tud-e a cég ehhez támogatást adni cafeteria címen. Ha igen mennyit, és milyen adóvonzata van? A bölcsődei-óvodai szolgáltatásról olvastam már, csak mi lenne ennek a pontos menete, az érdekelne leginkább. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó Dániában nappali tagozatos hallgató
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ha Magyarországon (magyar állampolgár) egyéni vállalkozással rendelkező személy szeptembertől Dániában tanul nappali tagozatos hallgatóként, akkor a Tbj. 42. §-a értelmében a megszerzett, kiszámlázott jövedelme után kell megfizetnie a tb-járulékot? Nem baj, ha ez a kiszámlázott jövedelem nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegét? Illetve ez után az összeg után a szocho és szja összegeket is meg kell fizetnie? Szükséges ehhez bármilyen igazolás a dán egyetemtől? Köszönettel: Kriszti
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Korhatár előtti ellátás esetén a keresetkorlát összegét kell-e arányosítani?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2026.05.02-ától megy nyugdíjba az egyéni vállalkozó, korhatár előtti ellátással. 2026. évben a korhatár előtti ellátás évi kereseti korlátjának összege 5 810 400 forint. Kell-e a 2026. évben ezt a kereseti korlát összeget arányosítani a nyugdíjba vonulás napjától? Köszönöm válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochokedvezmény
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogyan kellene számfejteni, és mennyi járulékot kellene fizetni a következő esetben: kft.-tag plusz 8 órás garantált bérminimumra bejelentett, 25 év alatti egyetemista férfinek iskolaszövetkezeti foglalkoztatásból (diákmunka) kb. havi ugyanennyi bevétele van.
Osztalékot venne ki, a kérdés, hogy a szochoplafonba (minimálbérx24) beleszámít-e az iskolaszövetkezettől kapott bére? Tulajdoni hányada 75%.
A másik tag egyetemista, 25 év alatti nő, nincs más bevétele, csak efóból. Osztalékkivételnél 25% a tulajdoni hányada.
A tag lemondhat az osztalékáról a másik tag javára törvényesen? A választ előre is köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Rokkantsági ellátásban részesülő, kft.-ben tagi jogviszonyú ügyvezető járulékfizetése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Kérdésem: egy kft.-ben a tagi jogviszonyú 67%-os egészségkárosodott, rokkantsági ellátásban részesülő személynek kell-e járulékot fizetnie? Munkát nem végez, ügyvezetőként aláír, telefonon tart kapcsolatot ügyfelekkel. Kereskedelmi tevékenysége van, 1 kiskereskedelmi bolt, ahol alkalmazott van. Az ügyvezető esetében alkalmankénti megbízás elegendő-e a járulékfizetés szempontjából? Válaszukat megköszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyetemista szakmai gyakorlata
MunkajogTisztelt Szakértő! Cégünknél van egy egyetemista, akinek a szerződése 2026.06.26-2026.07.23-ig szólt. Lebetegedett, és 2026.07.20-24-ig nem tudott jönni, ezért 2026.07.27-07.31-ig pótolja a kieső hetet. Helyesen járunk-e el? Számfejtésnél milyen kódot írjunk be azokra a napokra, amikor nem jött? Nincs orvosi igazolásunk. Előre is köszönjük a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugta, adatszolgáltatás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Alapítványi gimnáziumunk az Áfa tv. 85.. és 165. § alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Az esetlegesen előforduló készpénzben befizetett tanulói jogviszony fenntartási díjakról, ha azok nem haladták meg a 900e Ft-ot, pénztárbevételi bizonylatot állítottak ki, és annak nyugtáját adták át a befizető részére. Kérdéseim: 1.) Jól gondolom, hogy a kötelező adatszolgáltatás vonatkozik a számlakibocsátás alól mentesülökre is? 2.) Szeptember 1-jétől a fenti befizetésekről kézi nyugtát kell kiállítani és annak alapján teljesíteni az adatszolgáltatást? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Automata szolárium e-nyugta
ÁfaTisztelt Szakértő! Kezelőszemélyzet nélküli automata szolárium bevételeinek a könyvelése jelenleg gyűjtőelszámolással kerül könyvelésre. A vendég bedobja a gépbe az összeget és ennek megfelelően indul el a szolárium. Blokkot, nyugtát nem ad ki a gép. Nap végén pénztárelszámolásban van vezetve a bevétel, ami leadásra kerül hónap végén a könyvelése. A kezelőszemélyzet nélküli szoláriumnak át kell e állni szeptember 1-jétől az e-nyugtaadása? Kell-e bármilyen eszközt, QR-kód-olvasót szereltetni a gépekbe, hogy kiadja a nyugtát a gép? Sem zseton, sem krém árusítás nem történik, mivel nincs személyzet. Eddig sem volt digitális naplózás vagy szoftver használatban. Válaszukat köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép napi forgalmának elszámolása
ÁfaTisztelt Szakértő! Pénztárgép napi forgalmának elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. A napi forgalom fizetési módokra megbontva készpénzben, bankkártyás fizetésből, esetleg utalványból áll. Kérdésem az, ha tévesen ütik be a fizetési módokat, és például bankkártya helyett készpénzzel vagy esetleg fordítva fizetnek, hogyan kell helyesen lebizonylatolni, ha nincs lehetőség már azonnali sztornózásra a pénztárgépben, illetve hogyan kell kezelni, ha adott esetben duplán felütik a pénztárgépbe, helyes bizonylat kiadása miatt. Sztornótételek esetén, mely a fizetési mód változása miatt van, hogyan változik a készpénz- és a bankkártyás fizetés összege a zárószalaghoz képest? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szabadság/táppénz
MunkajogTisztelt Szakértő! Vállalatunknál az utóbbi időben többször előfordult, hogy a munkavállaló szabadságigényét jóval a törvényi határidőt meghaladóan (szélsőséges esetben aznapi értesítéssel) nyújtja be a munkáltató képviselője felé. Amikor ezt a munkáltató képviselője elutasítja (hivatkozással az igény benyújtásának határidejére, és az egyébként is megnövekedett szabadságolásokra a nyári hónapokban), a munkavállaló közli, hogy akkor táppénzre megy, s erről írásban is tájékoztatja a munkáltató képviselőjét. Számomra tehát egyértelmű, hogy a munkavállaló nem keresőképtelen, de valamilyen indokkal felkeresi háziorvosát, aki keresőképtelen állományba veszi. A kérdésem az, hogy a munkáltatónak ebben az esetben milyen kötelezettsége/lehetősége van (hiszen a munkavállaló kvázi táppénzcsalást követ el). Nyilvánvaló tény, hogy a fentiek mellett nem mehetünk el szó nélkül, a munkavállalókat rendszeresen tájékoztatjuk a szabadságigénylés menetéről, a határidőkről, ennek ellenére egyre inkább úgy érzem, hogy ha a munkavállaló nem kap szabadságot, felkeresi a háziorvosát, aki keresőképtelen állományba veszi. Mit tehet a munkáltató ebben a helyzetben? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Generálkivitelezés saját vállalkozással
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy magánszemély családi házat kíván építeni saját részére (nem eladás és nem bérbeadás a cél). Az építési telek a magánszemély 100%-os tulajdonában van. Ennek a magánszemélynek 100%-os tulajdonában van egy áfakörbe bejelentkezett, nyereségesen működő egyszemélyes kft., amely eddig építőipari kivitelezést vagy generálkivitelezést nem végzett, fő tevékenységei a számviteli szolgáltatás és üzletviteli tanácsadás. A magánszemély ennek a saját tulajdonában lévő egyszemélyes társaságnak a generálkivitelezésével kívánja kulcsrakészen felépíteni a saját családi házát. A társaság a TEÁOR ’25 41.00 Lakó- és nem lakóépület építése tevékenységet előzetesen fel kívánja venni és a kivitelezés során kizárólag alvállalkozókkal kíván majd dolgozni, tevékenysége az építési projekt szervezésére terjedne ki. A számlázást fordított adózással kívánja megoldani a magánszemély tulajdonos felé, piaci áron, az alvállalkozói számlák alapján tervezetten kb. 5%-os árréssel. Kérdéseink: A saját tulajdonú társaság végezheti-e a tulajdonosa részére a kivitelezést? A magánszemély és a társaság közötti kapcsoltságot kell-e, és ha igen, hogyan kell vizsgálni, illetve ezzel kapcsolatban milyen lépések megtétele szükséges? Milyen adókockázatok merülnek fel ennek kapcsán? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték