Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Munkaidőkeret
MunkajogKollektív szerződés alapján havi munkaidőkeret van. A dolgozók rugalmas munkaidő-beosztásban dolgoznak, törzsidővel, mely H-P 9.00-13.30 tart. A napi teljes munkaidő 7,6 óra (heti 38 óra). Szeretnénk bevezetni a rugalmas munkaidő-beosztású dolgozóknak, hogy minden 2. pénteken ne kelljen dolgozniuk úgy, hogy az 1. héten H-P 5 munkanap dolgoznának (eddigi napi 7:36 helyett 8:26 percet), SZ-V nem, a 2. héten H-CS 4 munkanap dolgoznának (napi 8:26), P-SZ-V pedig nem. A munkaidőkeretet 1 éves időtartamra módosítanánk. Kell-e a munkaszerződésben rögzíteni, hogy a munkaidőkeret hosszát 1 éves időtartamra növelnénk? Az új beosztás leírását elég-e szabályzatban a munkavállalók tudomására hozni? A kéthetente pénteki munkanap az új rendszerben minek számít? Ha kéthetente péntekenként pihenőnap(?) kerül elrendelésre a dolgozók részére, és egy ilyen péntek valakinek beleesik a szabadsága időszakába, hogyan kell eljárni? A munkaidő-beosztás a naptári év végéig előre meghatározásra kerülne mindenkinek a nyilvántartó rendszerben. Jó-e úgy, hogy nem csökkentjük az érintett személy szabadságkeretét, mivel aznapra nem került elrendelésre munka? Ha a dolgozónak egy ilyen pénteki napra nem került munkaidő beosztásra, és előtte pl. szerdán megbetegszik, az orvosi igazolást a keresőképtelenségről következő hét pl. szerdáig állítja ki az orvos, helyesen járunk-e el, ha a pénteki napra nem számfejtünk neki betegszabadságot? Ha már nincsen betegszabadság kerete, akkor a pénteki pihenőnapra is jár táppénz?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fióktelep negatív adó
Társasági adó / Innovációs járulékKedves Szakértő! Magyarországi vállalat németországi fiókteleppel rendelkezik. A német fióktelep társasági adóját a magyar eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során ki kell mutatni. Mi történik, ha ez az adó az elmúlt évre negatív? Megjeleníthető az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során negatív összeg? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tao – kisvállalkozói kedvezmény
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Internetes kereskedelemmel foglalkozó cégünk van. A megrendelt árukat csomagküldő cégekkel szállíttatjuk ki a vevőnek. Kerti gépekkel foglalkozunk, és bizonyos termékeknél a tömegük miatt (pl. fűnyíró traktor) a csomagküldő cégek nagy árat kérnek a szállításért. Vásároltunk egy új VW Transportert, hogy ezeket a termékeket mi szállítsuk ki a megrendelőnk részére. Nem szállítási ágazatban tevékenykedünk, de ezt a tehergépkocsit termékeink szállítására vettük. Mikrovállalkozásnak minősülünk. Kérdésünk: érvényesíthető-e a kisvállalkozói kedvezmény (Tao tv. 7. § zs) pont) erre az új VW Transporter beszerzésére? Köszönettel: Filip Emese
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szavazatszámláló távolléti díj + járulékai térítése
MunkajogTisztelt Szakértő! A szavazatszámláló bizottság tagja részére munkáltatóként fizetendő távolléti díj összegével és annak + járulékai megtérítésével kapcsolatos az alábbi 3 kérdésem: 1.) Az 1/2026. IM rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján fizetendő távolléti díj összege normál munkarendben (H–P) dolgozó, havibéres munkavállaló esetén 1 napnyi – valójában 2026.04.13-ai munkavégzés alól mentesített időre fizetendő – távolléti díj összege értendő, vagy 2026.04.12-e (egyébként munkavégzésre alapértelmezetten be nem osztott) pihenőnapra is, tehát 2 napnyi távolléti díj fizetendő a dolgozónak? 2.) Ha a munkáltató kivaalany, a "+járulékai" kategóriába a távolléti díj utáni kiva összege is beletartozik, azaz kérhető a térítés arra is mint távolléti díj+járulékai, vagy olyan, mint az apaszabi 1–5 napi? 3.) A rendelet alapján a térítést a "helyi választási iroda"-tól igényelheti a munkáltató. Ezt milyen úton (papír alapon, elektronikusan, pl. e-papíron) teheti meg a rendeletben rögzített határidőn belül a munkáltató, ha egyébként elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de a helyi választási irodának nincs külön "elektronikus hivatali címe"? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjba vonuló kollégának adott ajándék
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy az 50 ezer forint értékű ajándéktárgy juttatása nyugdíjba vonuló kolléga számára 2026-ban milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár abban az esetben, ha az ajándékot adó munkáltató egyházi jogi személy? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem közhasznú alapítvány ingatlanértékesítése
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Pölöskei Pálné! 2026.04.14-én feltett kérdésemmel (https://adozona.hu/kerdesek/2026_4_14_nem_kozhasznu_alapitvany_ingatlan_ert) kapcsolatban felmerült még kérdés: 2025. évben az ingatlanértékesítés miatt a tevékenység megoszlott, mert így vállalkozói és alaptevékenységet is végzett az alapítvány. 2025-ben az összes felmerült költségét bevételarányosan el lehet-e számolni társaságiadóalap-csökkentő tételként, vagy csak szigorúan az ingatlannal kapcsolatos költségeket lehet figyelembe venni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalékból megvalósuló beruházás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (Ingatlan építése)- Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni azt. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldja a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményezett átalakulás gépkocsi átírás illetéke
IlletékTisztelt Szakértő! Kedvezményezett átalakulás esetén a vagyonszerzési illeték mentessége gépjárművekre is vonatkozik? Köszönettel.
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó katás ügyfelem cukrászdát szeretne nyitni. A kérdésem az lenne, ha kiírja, hogy csak magánszemélyeket szolgál ki, cégeket nem, az lehetséges megoldás, hogy ne essen ki a katából? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR – exportcélra beszerzett csomagolószer készletre vétele és díjfizetése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi, EPR-hez kapcsolódó jogértelmezési kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Társaságunk belföldi adóalanyként belföldi beszállítótól vásárol csomagolószereket (pl. kartondoboz, stretch fólia, raklap, élvédő). Az EPR-rendelet 26/A § (1) bekezdése alapján nyilvántartásunkat nem a forgalomba hozott, hanem a készletre vett körforgásos termékek szerint vezetjük. Tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az esetben a készletre vétel a díjfizetési kötelezettség szempontjából forgalomba hozatalnak minősül. A bizonytalanságot az okozza, hogy a beszerzéskor még csak csomagolószerről beszélünk, nem kész csomagolásról; a csomagolás csak később, a termék becsomagolásával jön létre. Egyes esetekben már a beszerzéskor ismert, hogy az adott csomagolószert kifejezetten exportos projekthez szerezzük be, és a létrejövő csomagolás közvetlenül külföldre kerül. Kérdéseink: Ilyen esetben egy például január 15-ei teljesítéssel beszerzett csomagolószert kötelesek vagyunk-e EPR-szempontból készletre/nyilvántartásba venni, és az EPR-díjat már ezen a jogcímen megfizetni, még akkor is, ha pl. következő negyedévben (pl. ápr. 20-án) használjuk fel, vagy figyelembe vehető, hogy a később létrejövő csomagolás igazoltan közvetlen exporthoz kapcsolódik? Továbbá a 26/A § szerinti „készletre vett körforgásos termék” fogalmába az üresen beszerzett csomagolószer is beletartozik-e, vagy csak a később létrejövő csomagolás? Segítségét előre is köszönjük. VKF Renzel Magyarország Kft.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ukrán nyugdíjas munkavállaló Magyarországon
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ukrán állampolgárságú (Ukrajnában öregségi nyugdíjasnak minősülő, itthon még nem érte el a korhatárt) munkavállaló Magyarországon biztosítottnak vagy nyugdíjasnak minősül? Az oldalon 2 kérdés/választ is találtam (időben eltérő) Winkler Róbert szakértő válaszával, https://adozona.hu/kerdesek/2025_7_31_Ukran_nyugdijas_jarulekfizetese_jur https://adozona.hu/kerdesek/2023_12_13_Kulfoldi_nyugdijas_munkavallalasa_etp, de számomra egymásnak ellentmondó, vagy a menekült státusz a befolyásoló tényező? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adózás Ausztriában szerzett kamat vagy árfolyamnyereség után
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Magyarországon bejelentett, teljes munkaidős munkaviszonyban álló ember (jövedelme után a szocho megfizetve, és a szochoplafont elérte) Ausztriába átutalja a jövedelme egy részét, és annak egy részét havonta leköti, másik részét pedig befektetési jegyekbe fekteti. Kérdés: hogyan adózik az adózó a kamatjövedelem és az esetleges árfolyamnyereség után itthon Magyarországon?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ekhós szja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő cégben voltam munkavállaló, ahol 2025 februárjában kifizettek részemre bruttó 2 945 570 forintot, levontak 15% szja-t, azaz 441 836 forintot, és 18,5% tb-járulékot, azaz 544 930 forintot, így kézhez kaptam nettó 1 958 804 forintot. Majd júliusban önellenőrzést adtak be, ahol munkaviszonyból származó bér lett 1 334 000 forint, 1 611 570 forintot pedig ekhóval adóztak le. Ennek függvényében a 15% szja-levonás lett 200 100 forint, az ekho pedig 241 735 forint, amelyből 153 099 forint a 9,5% szja és 88 636 forint az 5,5% tb-járulék. Megkaptam tőlük a javított bérjegyzéket és egy levelet, hogy az szja-túlfizetést majd nekem kell visszaigényelnem az adóbevallásomban. Kérdésem az lenne, hogy akkor én most mennyi szja-t tudok visszaigényelni, illetve a túlvont tb-járulékot is vissza tudom igényelni? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-ban biztosított egyéni vállalkozó szja-fizetési kötelezettsége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem Ausztriában rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, ott biztosított. Itthon 2026. I. negyedévében még egyéni vállalkozó volt, abból ért el bevételt, 04.01-től szünetel. A vállalkozó tételes költségelszámoló, ebben az esetben hogyan kell kiszámolni a fizetendő adóit az I. negyedéves adatokból? Az szja-előleget a klasszikus számítás alapján számoljuk? Ebben az esetben szochofizetési kötelezettség is terheli az egyéni vállalkozót annak ellenére, hogy nem Magyarországon biztosított? Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozása alapján klasszikus esetben lenne szochofizetési kötelezettsége! Így, hogy nem magyarországi biztosított, van Magyarországon szochofizetési kötelezettsége a vállalkozói jövedelem után?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felváltva gondozott gyermek – mikortól él a családi kedvezmény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyik munkatársunk elvált. 4 gyermek van, 2026.04.08-ai bírósági jegyzőkönyv mondja ki, hogy felváltva gondozzák őket. A kérdésem az lenne, hogy a családi kedvezménynél a felváltva gondozás tényét egész áprilisra figyelembe tudjuk venni, vagy csak májustól? Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gasztroszínházjegy mint cafeteria juttatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A munkavállaló cafeteria rendszer keretében választhat kulturális szolgáltatás juttatást, amelyet a munkáltató nevére szóló számla elszámolásával kap meg. A kérdésem arra vonatkozna, hogy az Szja tv. alapján elszámolható-e adómentesen a gasztroszínházjegy vásárlásáról a munkáltató nevére kiállított számla? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felnőttképzés adókedvezményének visszafizetése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. Foglalkoztató felnőttképzés keretében saját munkavállaló képzését végzi előző év augusztusától tárgyév áprilisáig, amely a 1041-es nyomtatványon bejelentésre került, megosztva a munkaidő és képzési időre. A részére kifizetett juttatás adómentes jövedelemként került számfejtésre és szochokedvezményt vett igénybe a foglalkoztató. Munkavállaló tárgyévben megszünteti a munkaviszonyát, és a képzést abbahagyja. Ezzel nem teljesíti a képzési feltételeket és a kedvezményekre való foglalkoztatói jogosultságot. Kérdésem, hogyan kell a képzési időre kifizetett szakképzési jövedelmet önrevíziózni, annak milyen közterhei lesznek. Kell-e visszamenőlegesen javítani a 1041-es bejelentő nyomtatványt, vagy csak a képzés megszűnését bejelenteni? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemély késedelmi kamat ingatlanértékesítéskor
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem ingatlant értékesített, melyből adóköteles jövedelme származott, mivel a szerzés és az értékesítés között kevesebb, mint 5 év telt el. Az ügylettel kapcsolatban a szerződésen felül részére kifizetésre került még késedelmi kamat a vevők késedelmes ügyintézése miatt. Jól értelmezem, hogy ez a késedelmi kamat az ingatlanértékesítés részét képezi, és így keletkezik adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek? Ebben az esetben ez a kamat nem szochoköteles? Tehát az ingatlan értékesítési árához hozzá kell adni a késedelmi kamatot, és ennek megfelelően számolni az adókötelezettséget? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Két magánszemély 50-50%-ban ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. A bérleti szerződésben megjelölték, hogy csak az egyik tulajdonosnak fizet a bérlő. Ő számolja el bevételként az szja-bevallásban. Kérdésem az, hogy jogosult a bevétellel szemben a teljes 100% értékcsökkenés elszámolására is? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos autó töltése, áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Adott egy német cég, akinek magyar áfaregisztrációs száma van és így biztosít töltési lehetőséget Magyarországon. A magyar cégeknek nettó értéken számlázza a töltést és ráírja, hogy fordított adózás hatálya alá esik. A magyar cégek hogyan könyvelik le ezt a beszerzést és az áfabevallásban hol kel szerepeltetni a vonatkozó összegeket? Külön szeretnénk kérdezni ezt személyautókra, ahol nem vonható le az áfa, illetve teherautókra, ahol pedig igen. Segítségét előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték