Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített foglalkoztatott - Értékesítői ösztönzői program
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó az általa kötött szerződés alapján az Szerencsejáték Zrt. részére szerencsejáték-szelvények forgalmazását végzi. A vállalkozó alkalmazottai az Szerencsejáték Zrt. által működtetett ösztönző program keretében, meghatározott forgalmi feltételek teljesülése esetén negyedévente jutalékban részesülnek. A jutalék szuperbruttó összegét az Szerencsejáték Zrt. határozza meg, azonban annak számfejtése, valamint az alkalmazottak közötti felosztása az egyéni vállalkozó feladata. A jutalék nettó összege, valamint a kapcsolódó közterhek megállapítását követően az elszámolás úgy történik, hogy a zrt. által, a nettó összeg az érintett munkavállalók részére kerül kifizetésre, míg a járulékos költségek a vállalkozó részére kerülnek megtérítésre. A jelenlegi időszakban egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére szükséges lenne a jutalék elszámolása. Kérdésem arra irányul, hogy ezt milyen jogcímen és milyen formában lehet megtenni, tekintettel arra, hogy az érintett személy jelenleg már nem áll egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban a vállalkozóval.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Be nem fizetett jegyzett tőke
Társasági jogTisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelyet 2025.01.10-én alapítottak, nem fizették be a törzstőkét sem átutalással, sem készpénzben. A cégkivonatban látszik, valahol, hogy nem lett befizetve a 3 millió forint törzstőke? A cégkivonatban a 11. pont jegyzett tőke résznél ilyenkor 0 Ft van vagy ugyanúgy 3 millió forint szerepel a 11. pontban, mintha be lett volna fizetve?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
40 év alatti anyák szja-mentessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ha idén, tehát 2026.03.03-án (született: 1986.03.03.) tölti be egy kétgyermekes édesanya a 40. életévét, akkor idéntől jár már neki az szja-mentesség? Válaszát előre is köszönöm
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozó
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a helyes adózásom érdekében. Alanyi áfamentes, átalányadózást választó egyéni vállalkozó vagyok. Kérdéseim: 1. Kell-e másik adószámot kérni, vagy valamilyen módon be kell-e jelentenem a NAV felé a magánszemélykénti bérbeadási tevékenységet? 2. Az önálló tevékenység keretében nem a vállalkozás tulajdonát képező lakóingatlan bérbeadását kötelező-e számláznom? 3. Amennyiben nem kell számlázni, az adóalany részére történő bérbeadás során megfelelő a számviteli bizonylat kiállítása, mivel nem választom a bérbeadás tekintetében sem az áfaalanyiságot? 4. Az átalányadózású egyéni vállalkozásom mellett a bérbeadás jövedelmének megállapítását végezhetem-e tételes költségelszámolás mellett? 5. A társasházi közös költség bérlő általi megfizetése bevételnek számít, és levonásba is helyezhetem, mint költséget? 6. A mérőállás alapján a bérlő felé továbbhárított közüzemi díj része-e a bevételnek, és ugyanakkor költségként is levonható? Vagy mindkettőből kihagyhatom? Segítségét előre is megköszönve várom válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társas vállalkozó jövedelme
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Társas vállalkozó jövedelemkivétjét érinti a kérdésem. Ha a társas vállalkozó a társas vállalkozói jogviszonyában egy naptári hónapon belül több alkalommal vesz fel jövedelmet, mikor válik jövedelemmé a felvett összeg (nem osztalék és nem munkaviszonyból származó jövedelem)? Konkrét példa: a társas vállalkozó 2025. december 28-án, 2026. január 5-én és 2026. január 12-én vesz fel jövedelmet. Mely jövedelem lesz a decemberi, és melyik a január havi, melyiket kell a 2508-as és 2608-as járulékbevallásban szerepeltetni? Köszönettel: dr. Török Tamás
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas munkavállaló szociális hozzájárulási adó kötelezettsége
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adótörvény 5. §-ban a következő szerepel: (1a) Az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély a) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni; b) által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy jól értelmezem-e, miszerint a szociális adókötelezettség csak akkor áll fenn az átlagbér 4-szerese felett, ha a nyugdíjas munkavállaló igénybe veszi az anyák adókedvezményét, és ezáltal teljesen adómentes lenne a munkabére? Ha a nyugdíjas munkavállaló nem veszi igénybe az anyák adókedvezményét, levonja a munkáltató belőle a személyi jövedelem adót, akkor mentes a szociális hozzájárulási adó alól a munkabére. Hogy kell eljárni, ha jogosult az anyák adókedvezményére, de nem veszi igénybe? Válaszukat köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaidő-nyilvántartó
MunkajogTisztelt Szakértő! Cégünk papíralapú munkaidő-nyilvántartást vezet. Kérdésem az lenne, hogy most mi a szabályos? Most olyan munkaidő-nyilvántartást vezetünk, amiben egy sorban szerepel a munkaidő kezdete, munkaidő vége, ledolgozott óra, aláírás. Minden nap aláírja a dolgozó, vagy esetleg elég a hónap végén aláírni a dolgozónak? Köszönettel: Viktória
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanbérlés nyugdíjas bérbeadótól
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kft. üzlethelyiséget bérel nyugdíjas magánszemélytől, aki erről számlát állít ki. A számlán csak a bérleti díj szerepel, nincs mínuszos tétel az szja-ról. Ebben az esetben a kft. nem fizeti be a bérleti díj után a bérbeadóra eső szja-t, számfejtésben nem szerepelteti? Köszönöm a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyar cég osztalékfizetése külföldi illetőségű személy részére
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Román állampolgár egy kft. tulajdonosa, akinek idén szeretne a cég osztalékot fizetni. Szja- és szocho-levonás tekintetében hogyan kell eljárni esetében, amennyiben: a) rendelkezik a román állampolgár illetőségigazolással (magyar nyelvre fordítva) a kifizetés időpontjában, b) ha nem rendelkezik illetőségigazolással a kifizetés időpontjában, c) saját maga lenyilatkozza az illetőség tényét. A román állampolgár magyar adóazonosító jellel nem rendelkezik, és magyar lakcímről sincs tudomásunk. A 08-as bevallás mely soraiban kell ezt a kifizetett osztalékot bevallani? Adóazonosító hiányában be lehet e vallani? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
42-es eljáráskódú vámkezelés
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Ügyfelem Kínából szerzett be árut, amit holland kikötőben szabad forgalomba bocsátottak, holland vámügyi képviselő intézte a vámeljárást, 42-es kóddal (Magyarországra azonnal át is szállították). Az lenne a kérdésem, hogy a mi magyar adóbevallásunkban ez az ügylet hogyan fog szerepelni? A holland vámügyintézőnek kell-e erről a közösségen belüli értékesítésről számlát kiállítania a magyar adóalany felé? Kínai számla már van, de az tudom, csak a vámügyintézéshez kellett a holland ügyintézőnek, ezt nem könyvelhetjük mi. Ha nem kell kiállítani számlát a holland félnek, akkor a közösségen belüli ügylet értéke a kínai számla értéke plusz járulékos költségek (EU-n belüli fuvar stb.)? Az A60-as bevallásban szerepeltetnünk kell? Gyakorlatban még nem találkoztunk ezzel a fajta vámeljárással, csak az elméleti részével vagyok tisztában (hogy közösségen belüli ügylet, hogy a holland félnek nem kellett befizetni az importáfát, és hogy ők közösségen belüli beszerzésként vallják be stb.). Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás II.
Társasági jogTisztelt Szakérő! Köszönöm válaszát (https://adozona.hu/kerdesek/2026_1_2_Kapcsolt_vallalkozas_vro#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice). Szeretném kiegészíteni a kérdésemet azzal, hogy akkor is kapcsoltnak minősülne a két cég, ha az új vállalkozás a feleség egyszemélyes kft.-je lenne? A feleség nem tag, nem tulajdonos, nem ügyvezető a meglévő kft.-ben. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gépkocsi-költségtérítés
SzámvitelGépkocsi-költségtérítést fizet a cég a tulajdonosnak a saját gépkocsi használata után, ezt a 477. rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között kell előírni a 559. egyéb személyi jellegű kifizetésekkel szemben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzlethelyiség értékesítése
ÁfaTisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2020-ban épített egy társasházat, és annak alsó részében egy üzlethelyiséget. Az üzlethelyiséget megtartotta, és irodaként használta. 2020-ban még társaságiadó-alany volt, és a korábban képzett fejlesztési tartalékot ennek terhére feloldotta. 2021-től kivaalany lett. A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítésére az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta (2017-től). 2026-ban értékesíteni szeretné ezt az irodahelyiséget. Következő kérdéseim lennének ezzel kapcsolatban: 1) Jól gondolom, hogy akár magánszemély, akár társaság vásárolja meg, az ingatlanértékesítés 27%-os áfával történik? 2) Van-e bármilyen adóalap-korrekciós tétel amiatt, hogy 2020-ban erre az ingatlanra fejlesztési tartalék került feloldásra? 3) Mivel a társaság kizárólag adóköteles tevékenységet végez/végzett, és az értékesítés is áfásan történik, így jól gondolom, hogy az Áfa tv. 136. paragrafusa szerinti 20 év figyelési periódus az ingatlan tárgyi eszköz áfájának korrekciójára nem játszik? Köszönöm szépen válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonkezelésbe vett eszközök
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzattól vagyonkezelésbe kap egy ingatlant és a hozzá kapcsolódó eszközöket. A vagyonkezelési szerződés rendelkezik visszapótlási kötelezettségről. A kft. kiszámlázza az önkormányzatnak a végrehajtott beruházások, tárgyieszköz-beszerzések értékét, de az áfafizetésére az önkormányzat köteles.Hogyan kell ezen gazdasági eseményeket könyvelni? A kiszámlázandó eszközöket 91-re vagy 96-ra kell könyvelni? Mivel csak az áfát kell az önkormányzatnak téríteni, ezért a nettó összeget 86-os számlaosztályra kell könyvelni? Ez adóalap-növelő tétel? Nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Importszolgáltatás áfája
ÁfaTisztelt Adószakértő! Az alábbiakban kérnék állásfoglalást. Adott egy áfás magyar kft., amely főtevékenysége nyelvoktatás és nyelvvizsgáztatás. Bejelentés és engedély birtokában az oktatást és a vizsgáztatást tárgyi adómentesen végzi a vállalkozás. Minden hónapban kapcsolódik a bevételhez importszolgáltatás költségszámla Angliából, ahol az áfa összege 0, és az áfa besorolása az alábbi: EX - UK exempt, may be chargeable in other EC States Hogyan kell ezt kezelni a könyvelésben és az áfabevallásban? Be kell fizetnie ezután a cégnek az áfát Magyarországon? Ha igen, melyik sorban kell szerepeltetnie? Köszönettel: Bétaconto
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Beolvadás
SzámvitelTisztelt Szakértő! 2025.12.31. nappal “A” cég beolvad “B” cégbe, melyet a cégbíróság bejegyzett. 2025.12.31. dátummal mindkét cég készít végleges vagyonleltárat és mérleget. Az átvevő “B” cég milyen dátummal könyveli vagyonelemeink változását (2025.12.31. vagy 2026.01.01.?) A beszámolójában már a két cég összesített vagyona fog szerepelni? Előre is köszönöm válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Német fióktelep térítés nélkül átvett, könyvekben 0-ás értéken szereplő tárgyi eszközök kezelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a német fióktelepünk, egy kapcsolt vállalkozástól átvett térítés nélkül eszközöket, viszont a kinti könyvelésben ezek nullásként jelennek meg. Az lenne a kérdésem, hogy alapvetően a magyar Szt. szerint piaci értéken kellene szerepeltetni a könyvekben, viszont eszerint a német számviteli szabályozások mást írnak elő. Hogy megfeleljünk mi a magyar Szt,-nek, nekünk, ezeket piaci értéken kellene bekönyvelnünk, vagy mivel 0 az értékűk, így értelmetlen felvenni a tárgyi eszközeink közé? Előre is köszönöm a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elhatárolás?
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint a következőképpen történik: • számla kelte: 2025.12.14., • számla teljesítése: 2025.12.14. • fizetési határidő: 2026.01.09., • elszámolt időszak: 2026.01.01-jétől 2026.01.31-éig. A számla pénzügyi rendezése 2026-ban történik, a felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan történik helyesen a számla könyvelése? Kérem, hogy legyen szíves kontírozni az egyes gazdasági években könyvelendő tételeket! • Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? • Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Plasztikai sebészet promóciója
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő, egy plasztikai sebészet tagsági klubot indít. A tagok tagsági díj ellenében csatlakozhatnak a klubhoz, cserébe a webshopból kedvezményesen vásárolhatnak termékeket vagy kezelésekből kapnak kedvezményeket. A tagság bővítése és népszerűsítése céljából időnként plasztikai kezeléseket sorsolnának ki a klubtagok között. A kisorsolt plasztikai kezelés esetleg beleférhet az adómentesen adható tárgynyereménybe vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lízing idő előtti lezárása
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízingre személygépkocsit vásárol. Egy év után nem tudja fizetni a törlesztőrészletet, bejelenti, hogy lejárati ideje előtt le kívánja zárni a lízingszerződést és szándékában áll a gépjárművet megvásárolni. A lízingcég a maradványérték helyett a gépkocsi piaci értékéről számlát állít ki. A teljes hátralévő lízingtőke és a fentiek szerinti vételár különbözetéről korrekciós mínuszos számlát állít ki. A kft. az így megvásárolt járművet továbbértékesíti. A kft. élt a a vállalkozás érdekében felmerült használat mértékével arányosan az áfalevonási jogával. Helyesen jár el a kft., ha szerződéslezárást követően kapott korrekciós (mínuszos számla) áfa tartalmát fizetendő áfaként állítja be? Szükséges-e önellenőrzés útján korrigálni a lízing futamideje alatt levont áfát, tekintettel arra, hogy a a szerződés a lejárat előtt lezárásra került? Fennáll-e a kockázata annak, hogy a NAV a konstrukciót (a rövid futamidő és a piaci áron történő kivásárlás miatt) átminősíti, és vitatja a futamidő alatti áfalevonás jogosságát? Helyesen jár-e el a kft., ha a továbbértékesítést áfásan teljesíti, és az autót a számviteli nyilvántartásban (az értékesítési szándékra tekintettel) áruként kezeli, a lízingcégtől a gépkocsi piaci értékéről kapott számla áfatartalmát levonásba helyezi? Szükséges tevékenységi körök közé felvenni a gépkocsi-kereskedelmet? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték