Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Azonos munkakörben foglalkoztatottak jutalmazása
MunkajogTisztelt Szakértő! Ha egy cég két munkavállalót azonos munkakörben foglalkoztat, munkájukért azonos bruttó bért kapnak, jutalmat kaphatnak-e más összegben? Jelenlegi álláspont szerint csak az egyik munkavállaló kapna jutalmat. Az egyenlő bánásmód követelményét ebben az esetben alkalmazni kell? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás költség elszámolás
Szja / Ekho / KülönadóAz egyéni vállalkozás székhelye (házastárssal) közös tulajdonú ingatlanba van bejelentve. A lakás penészedése miatt, felújításra (szigetelésre) van szükség az egész házon. Az egyéni vállalkozás költségként elszámolhatja-e számlát, ha a nevére van kiállítva, vagy milyen arányban számolhat vele?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Váll. ingatlan eladás nyereségének kivétje
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Nyugdíjas vszja-s egyéni vállalkozónak az idén már nincs árbevétele. A vállalkozásában van egy ingatlan (gazdasági épület), amit elad most. Csak ebből származik bevétele. A kérdésem az, hogy ezt a jelentős nyereséget 30-40 milliót, kiveheti-e jövedelemként? Valahol azt olvastam, hogy speciális szabály vonatkozik az ingatlaneladásra, de most sehol sem találom. Ha lezajlott az ingatlaneladás, megszünteti a vállalkozását. Megteheti bérkivétként? Köszönettel: Petrovicsné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Harmadik országból szolgáltatás, áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Konkrét esetben kérném segítségüket. Egy Magyarországon bejegyzett alapítvány egy magyar településen a támogatói részére zenei előadást szervezett. Az előadáson amerikai állampolgár szolgáltatta a zenét, mely tevékenységről számlát adott. A számlán 0 százalékos áfa került feltüntetésre. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól szóban kapott tájékoztatás alapján a szolgáltatás után az általános forgalmi adót az alapítványnak kell megfizetni. A tájékoztatás után az alapítvány az ügyintézők instrukciója alapján elkészítette a bevallást. A fizetendő adó a 2665A bevallás 27. sorában került feltüntetésre. A bevallás beadása után az alapítvány hibaüzenetet kapott. A hibaüzenet után segítséget kértünk és több ügyintézőtől kért tájékoztatás után sem sikerült megoldást találni a problémánkra, ekkor e-papíron fordultunk a hivatalhoz, ahonnan írásbeli választ nem kaptunk, viszont telefonon azt a tájékoztatást kaptunk kérjen az alapítvány közösségi adószámot és utána betudjuk adni a bevallást, illetve utána az adóhivatal is letudja könyvelni a bevallást. Közösségi adószámot nem szeretne kérni az alapítvány. A fenti problémában kérném tanácsukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Táppénzes papír mellé beküldendő igazolás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Dolgozónk leadta a táppénzes papírját, amelyet beküldtem egy MÁK foglalkoztatási igazolást mellékelve. Régen volt már táppénzen a dolgozónk, akkor azt kellett beküldeni. Visszautasították a foglalkoztatási igazolást, mert már más formátum van, de nem találom, hogy hol tudom letölteni, vagy egyáltalán kell-e csatolni. Várom szíves válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartósan beteg ügyvezető járulékfizetése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyvezető korábban a tartós betegségére vonatkozóan benyújtott egy kérelmet, hogy a feladatait napi 8 óra helyett 4 órában tudja ellátni. Akkor ez a kérvény elfogadásra került, ügyvezető munkaviszonyban napi 4 órásként volt bejelentve. Viszont az elmúlt pár hónapban főállású társas vállalkozóként látja el a feladatait, jövedelmet nem vesz ki, csak a kötelezőket fizeti önmaga után. Felmerült a kérdés, hogy a jelenlegi jogviszonyára vonatkozóan, ebben az esetben is tudná valahogy érvényesíteni a a korábbi kérvényt? Tehát, hogy csak a 4 órás minimálbér után kelljen megfizetnie a járulékokat. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csedjogosultság többes jogviszony esetén
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 'A' cég tulajdonos ügyvezetője 365 napon túl rendelkezik 'B' cégben 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (havi bruttó munkabér meghaladja az aktuális garantált bérminimumot is). 'A' cégben szintén 365 napon túl tagsági viszonyban álló társas vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszony mellett jogviszonya van, melyben ez év augusztus 1-je óta kap ezért járulékalapot is képező díjat, ezt az időpontot megelőzően ingyenesen látta el a feladatot. Az ügyvezető gyermekének várható születési ideje következő év március. Melyik jogviszonyában lesz jogosult csedre? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Betegszabadság vagy táppénz?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállalónk kórházba került korai terhességi szakaszban. A terhesség megszakadt, a kórházi igazoláson, mely 3 napot jelöl, a keresőképtelenség kódja: 9. A kórházi tartózkodást követő napról a háziorvostól hozott igazolást 8-as kóddal. A kérdésem az, hogy ezt a négy napot miként kell elszámolni? Az első 3 nap táppénz, és a negyedik nap betegszabadság? Vagy mind a négy nap betegszabaság a kórházi 9-es kód ellenére is? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed mértéke második baba születése esetén
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő ! Kérdésem cseddel kapcsolatos főállású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén (más jogviszonya nincs) : Első baba született: 2025.07.11. Első csed napi összege: 11 225,93 Ft (határozat alapján) gyed: várhatóan 2027.07.11-ig gyes: 2027.07.11-től Második baba: tervezetten 2028. január Addig: • az egyéni vállalkozói jogviszonya folyamatosan fennmarad, • nem szünetelteti a vállalkozását, • gyes alatt nem dolgozik személyesen, • nincs vállalkozói tevékenysége/bevétele, Kellene 2027 januárjától járulékot fizetnie azért, hogy a második baba után legalább az első csednek megfelelő ellátást kapja? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed/gyed alapja két munkaviszony esetén
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy kismama 2027. február elején fog szülni. Jelenleg egy 40 órás főállása van. Ha mellette létesít másodállású munkaviszonyt, így a terhessége 4. hónapjában, akkor a másodállását is figyelembe veszik-e a csed/gyed igénylésekor? A másodállásban a szüléstől visszaszámított 3 hónapot megelőzően összesen kb. 2 hónap munkaviszonya lesz a másodállásában. Akkor is igényelheti innen is az ellátásokat? Mindkét munkaviszonya után jogosult lesz csed és gyed ellátásokra? A számításban és ennek megértésében szeretném kérni a segítséget! Köszönöm szépen előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed melletti jogosultság gyápra
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállaló a tartósan beteg kisfia után gyodot kap. Ezen ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik cégünknél. A kérdésem, hogy a munkavállaló a beteg gyermekére tekintettel igénybe veheti-e a cégénél a gyermekápolási táppénzt? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Valutapénztár-kihelyezés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ügyvezetésünk azt a döntést hozta, hogy az euróban vezetett valutapénztár kezelését egyik kapcsolt vállalatunkra bízza. Ezt azt jelenti, hogy egy ott foglalkoztatott munkavállalót jelöl ki a pénztárosi feladatok ellátására (a mi magyar cégünk megbízásából). A pénztárkezelés helyszíne a kapcsolt vállalat telephelye, Ausztriában. Jellemzően parkolási, gépjármű-ellenőrzési és karbantartási szolgáltatásokat veszünk igénybe tőlük. Mivel gépjárművezetőink hazautazás előtt jellemzően ott adják át ellenőrzésre a tehergépjárműveket, ott számolnának el a készpénzes kiadásaikkal. Ritkán van szükség arra, hogy a mi irodánkban, Magyarországon is megjelenjenek, praktikus lenne így a pénztárkihelyezés. A jogszabályok megengedik ezt? Illetve hogyan kell szabályszerűen dokumentálni? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiválás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a tulajdonosa egy másik társaságnak. A tulajdonos könyveiben a tulajdonolt cég üzleti értékként van nyilvántartva önálló adószámmal, a tulajdonolt cég tulajdonában van egy értékes ingatlan is. A tulajdonolt céget a tulajdonos cég egyik magánszemély tagja szeretné tovább működtetni, saját magántulajdonként. Ez esetben kiválásról vagy cégeladásról beszélhetünk. Kell-e a céget értékeltetni a gazdasági esemény megtörténte előtt? Köszönöm válaszát! Frey Attiláné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Céges mobil-előfizetéshez kapcsolódó magáncélú utazó netcsomag adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Cégünk több mobiltelefon-előfizetéssel és telefonszámmal rendelkezik, amelyeket munkavállalóink részére biztosítunk. Az egyik munkavállalónk külön kérésére a céges telefonszámához tartozó előfizetéshez egy fix díjas „Utazó Net csomag” került megrendelésre, 2990 forint értékben. A kiegészítő szolgáltatás kizárólag magáncélú használatra szolgált: a munkavállaló szabadságon volt, és a csomagot csak mobilinternet-használatra vette igénybe, magáncélú telefonbeszélgetés nem történt. A 2990 forintos összeget a munkavállaló 100 százalékban megtéríti a munkáltató részére. Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a helyes adózási és számviteli eljárás: 1. A 2990 forintos összeg a munkavállaló részére biztosított juttatásnak/minősülő magáncélú szolgáltatásnak tekintendő, amely után a munkavállalónak szja- és tb-kötelezettsége, a munkáltatónak pedig szochofizetési kötelezettsége keletkezik? vagy 2. Mivel a munkavállaló a szolgáltatás teljes, 100 százalékos költségét megtéríti a munkáltató részére, a munkáltató a 2990 forintot továbbszámlázza/elszámolja a munkavállaló felé, és így a munkavállaló részére nem történik adóköteles juttatás, ezért sem szja-, sem tb-, sem szochofizetési kötelezettség nem keletkezik? Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben a munkavállaló a magáncélú szolgáltatás teljes ellenértékét 100 százalékban megtéríti a munkáltató részére, úgy ez nem minősül a munkavállaló részére adott adóköteles juttatásnak? Az elszámolást milyen bizonylattal, és milyen jogcímen célszerű dokumentálni? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távmunkavégzés Japánban
Szja / Ekho / KülönadóKedves Adózóna! Egy magyarországi, itt működő kft. egyik dolgozója Japánba szándékozik költözni egy évre. A munkaviszonyát nem szünteti meg, távmunkavégzésben fogja elvégezni a munkáját. Szoftverfejlesztő informatikusként ezt teljes mértékben el is fogja tudni látni, jogi akadálya nincsen, részünkről ez elfogadott. Kérdésünk az, hogy van-e ennek valami akadálya, valami adózással kapcsolatos feladat, hátrány ez esetben? Japánban ő semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem fog végezni. Köszönettel: Mezeiné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Németországi munkaviszony mellett átalányadózás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Magyarországi lakóhellyel rendelkező, jelenleg KATA szerint adózó egyéni vállalkozó a közeljövőben Németországban létesítene heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt. Emellett Magyarországon egyéni vállalkozóként nyelvoktatási tevékenységet kíván folytatni. A szolgáltatásokat magyarországi és németországi magánszemélyek részére nyújtaná online és/vagy személyes formában. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: folytathatja-e magyarországi egyéni vállalkozói tevékenységét abban az esetben, ha Németországban heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll? Jogosult maradhat-e a KATA szerinti adózásra, ha a nyelvoktatási szolgáltatást kizárólag magánszemélyek részére nyújtja, ugyanakkor Németországban heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van? Amennyiben a németországi munkaviszony miatt a KATA alkalmazására nem jogosult, áttérhet-e átalányadózásra, és folytathatja-e egyéni vállalkozói tevékenységét nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóként? Az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs szabályai alapján melyik országban keletkezik társadalombiztosítási és járulékfizetési kötelezettsége, ha egyidejűleg Németországban munkaviszonyban áll, Magyarországon pedig egyéni vállalkozói tevékenységet végez? Van-e jelentősége a társadalombiztosítási, illetve adózási megítélés szempontjából annak, hogy a nyelvoktatási szolgáltatásokat részben magyarországi, részben németországi magánszemélyek veszik igénybe? Szükséges-e bármilyen bejelentést tenni Mo-n, Németo-ban?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
2 komment
Egyéni vállalkozás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy külföldi adóilletőségű, külföldön élő magyar állampolgár egyéni vállalkozást indítana Magyarországon. Ez esetben hogyan adózna átalányadózóként illetve vállalkozói szja szerint? Milyen adók, illetve járulékokat kell megfizetnie? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkába járási támogatás csökkentése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Cégünknél kétféle munkába járási juttatás van: az egyik a gépkocsi-támogatás a vidéki lakcímmel rendelkező és távolabbról érkező vagy kisgyermekes kollégák gépkocsi-hozzájárulása 30 forint/km összegben a munkanapokra; a másik támogatás a szintén vidéki lakcímmel rendelkező, de Budapesten tartózkodó kollégáknak, akik hétvégén hazamennek a lakóhelyükre. Ezeknek a kollégáknak nagyrészt országbérletet fizetünk 100 százalékban, mivel a hazautazásuk több megyét érint. A kérdésem arra vonatkozna, hogy ezen juttatásokat kötelező-e fizetnünk? Lehetséges-e valamelyik juttatási formát megvonni a kollégáktól? Vagy ha kötelező, mivel lehet csökkenteni a költségeket. Köszönettel várom válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldön nyugdíjas tag
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft ügyvezetője magyar állampolgár, aki nyugdíját Belgiumban kapja, a társaságnál jövedelmet nem vesz fel. Kell-e szerepeltetni őt a 08-as bevallásban? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szakképzési munkaszerződés ukrán állampolgárral
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tanulóképzést folytat a duális képzés keretében. Szakiskolában 10. évfolyamos szakács tanuló ukrán állampolgár, menekültként elismert, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, diákigazolványa és oktatási azonosítója van, adóazonosító jele van, de tajszáma nincs. Az iskola gyakorlati helyet keres számára. Amennyiben szakképzési munkaszerződést kötne vele 2026. szeptember elsejétől a társaság, jogosult lenne-e rá tekintettel is a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint visszaigényelni a szociális hozzájárulási adókedvezményt, illetve ugyanúgy jelenti-e be a biztosítási jogviszonyát a tanulónak és ugyanazok a járulékfizetési szabályok vonatkoznak-e rá, mint a magyar állampolgár tanulókra? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték