Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Mezőgazdaság, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő most szeretné visszaigényelni a 2023-as év gázolaj jövedéki adójának visszatérítését. A 2023-as számlák rendben is vannak, viszont 2022 szeptemberében nagyobb mennyiségben vásárolt gázolajat, amit csak 2023-ban használt fel. Kérdés az, hogy ezek a számlák elhelyezhetők a bevallásban (nem záradékolt számlák) teljes egészében 2023-ban igényelné vissza? Egyéb feltételeknek megfelelnek, csak a számlák kelte és teljesítés dátuma 2022. szeptember, a felhasználásuk pedig 2023-as év. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kárpátaljai magyar nyugdíjas tajszáma
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Winkler Róbert Úr! Egy 1960-ban született kárpátaljai hölgy már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A hölgy 2015 óta magyar állampolgár, honosítási okirattal rendelkezik. Ukrajnában nyugdíjas volt, azonban kiállítottak részére egy igazolást, miszerint 2025.10.01-től az ukrajnai nyilvántartásból törölve lett, Magyarországra történő végleges áttelepülés okán. Van magyar személyi igazolványa, 2025.03.07-től magyar állandó lakcíme, lakcímkártyája. Magyarországon 1 napot sem dolgozott. A Fiumei úton 2025.10.09-én benyújtotta a kérelmét a szocpol egyezmény alapján a magyar nyugdíj megállapítása iránt. Azt a tájékoztatást adták neki ma (2025.11.24.) az ügyfélszolgálaton, hogy az ügyében semmi érdemi lépés nem történt, legyen türelemmel, ez hosszú folyamat lesz. Természetesen vár türelemmel, azonban nincs neki magyar tajszáma és adóazonosító jele sem. A budapesti központi BFKH Egészségbiztosítási Ügyfélszolgálatról (BP., Göncz Árpád városközpont) elküldték, hogy szerezzen igazolást a Fiumei útról, onnan a NAV-hoz küldték, ott azt a tájékoztatást kapta, hogy ha nyugdíjas, nem is kellene fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vigyen igazolást a tb felé. Gondolhatja, hogy mennyire elkeseredett, hogy küldözgetik ide-oda..... Fontos gyógyszerei vannak, amelyeket az orvos csak tajszám alapján tud felírni. Kérem, legyen a szakértelmével a segítségünkre! Köszönjük szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Svájci munkaviszony mellett kft. ügyvezetése megbízási jogviszonyban
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy Magyarországon élő – magyar adóügyi illetőségű – személy Svájcban végez munkát, munkaviszonyban. A munkaviszonyhoz kapcsolódó adóját és járulékait Svájcban fizeti. Svájci munkaviszonya mellett egy magyarországi kft. is felkérte őt ügyvezetőnek. (A természetes személy e kft.-nek nem tagja.) Ha a magyar kft. ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el az érintett személy, akkor a megbízási díja után mely adókat és járulékokat hol fizeti meg? Milyen bejelentési és eljárási szabályok vonatkoznak rá? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochoplafon osztalék kifizetésekor
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Van egy cégben egy tulajdonos, akinek osztalékot kell kifizetni. Az alábbi jövedelmei vannak idén: 1. Munkaviszonyban: szakképzési munkaszerződéses bér és munkabér (szakképzési bér nem része a szochoalapnak tudomásunk szerint, mivel nem haladja meg az adómentes mértéket). Októbertől a munkabére szja-mentes a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt. 2. Egyéni vállalkozásában átalányadóból származó jövedelme is van. A kérdésem a következő: az szja-mentesen kapott munkabére beleszámít-e az osztalékfizetés esetén az osztalékplafon számításába (6 979 200 Ft). (Szerintünk igen, mivel tb-köteles.) Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanügyletek
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Társaságok esetében ingatlanvásárlásnál és -értékesítésnél az alábbiak közül melyik időpontot kell figyelembe venni társasági adó, számvitel és építményadó szempontjából (aktiválás dátuma, január 1. napján, kinek a tulajdonában van stb.) - adásvételi szerződés megkötésének napja, - földhivatalba történő beadás napja, - tényleges birtokba adás napja, - a teljes vételár kifizetésének napja (amikor ez eltér a birtokba adás napjától). - a földhivatali bejegyzés napja. Köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvvizsgálati kötelezettség
SzámvitelTisztelt Válaszadó! A korábbi években betéti társaságunk árbevétele meghaladta a 600 millió forintot (is) ezért beszámolóinkat 2024. évvel bezárólag könyvvizsgálóval hitelesítettük. 2025. szeptember 30-ával bt.-nk jogutódlással kft.-vé alakult új adószámmal és cégjegyzékszámmal. Kérdésünk arra irányul, hogy kft.-nk az említett 2025. 10. hó utáni időszakra könyvvizsgálatra kötelezett-e, ha nem, a következő évek számításánál nála a 2025-ös (10-12. hó) törtév számít az induló első évnek, vagy a teljes 2025-ös év? Köszönjük válaszukat !
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékfizetés könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az osztalékfizetés könyvelését szeretném megkérdezni példával, számlaszámokkal. Köszönettel.
Megválaszolva
0 komment
Osztalék kifizetésének napja, számfejtése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Osztalék számfejtését végeztük a 10. havi bérszámfejtésben. Az adókat bevallottuk a 10. havi 08-asban. A nettó osztalékot és az adókat 11. hó 10-én elutaltuk a bankról. Helyesen tettük így? Vagy először a nettó osztalékot kell kifizetni a tagnak egy tetszőleges napon a hónapban, majd erre a napra kell számfejteni (hóközi számfejtésként, a kifizetés napjára), és 08-ason bevallani? Jelen esetben a 11. havi 08-ason? Hol található ennek a szabályozása? Segítségét előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó szakképzési munkaszerződéssel
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Abban a kérdésben keresném Önöket, hogy van egy adott főállású egyéni vállalkozó, aki szeptemberben esti tagozaton iskolát kezdett. Szakképzési munkaszerződéssel 1131 jogviszonykóddal heti 40 munkaórás bejelentéssel a T1041 nyomtatványon bejelentették képzés keretein belül. A havi bére bruttó 100 000 Ft, amiből csak Tbj. (18 500 Ft) vonnak. A bejelentés alapján az egyéni vállalkozó mellékállású jogviszonyt vehet fel, viszont levonások alapján a minimumjárulék-fizetési kötelezettséget nem teljesíti. Ebben az esetben minek minősül az egyéni vállalkozó? Főállásúnak vagy mellékállásúnak? Illetve a minimumjárulék-fizetési kötelezettséget fizetnie kell ilyenkor is maga után? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochofizetés osztalék után
ÁltalánosTisztelt Cím! Egy tulajdonos saját cégében osztalékot vesz ki (nem kivás cég). Mellette van munkahelye, ahonnan munkabért kap, de a cég kivás, tehát nem fizet szochót. A kérdésem, hogy az osztalék után kell-e szochót fizetni, ha a jövedelme eléri a munkahelyén a szocho felső határát? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyeden lévő munkavállaló alkalmazása idején kiderült veszélyeztetett terhesség
Tb / Járulékok / NyugdíjGyeden lévő munkavállaló újra munkába áll és kiderül hogy veszélyeztetett terhes. Ilyen esetben milyen juttatásra jogosult?
Megválaszolva
0 komment
Csed második gyermek születésekor
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ügyfelemnél 2025. október 2-ai kezdettel belépett új dolgozó, napi 8 órás munkaviszonyban. 2025. október 1-jéig gyeden volt az első gyermekével. Munkaszerződés szerinti bruttó bére 732 000 forint. 2025. november 20. nappal a második gyermekével terhesen táppénzes állományba került. A szülés várható ideje 2026. június hó. Kérdésem, hogy a táppénz és a csed megállapításánál melyik bruttó bérét veszik figyelembe? Köszönöm a segítségét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Saját vállalkozás által fejlesztett üdülőépület értékesítése áfa szempontjából
ÁfaTisztelt Szakértő! Családi vállalkozásunk mint építőipari tevékenységet végző cég épít fel egy kisebb üdülőépületet a család magánbirtokában lévő üres építési telken. A használatbavételi engedélyt követően a családi vállalkozás kiszámlázná az épületet a telek tulajdonosának önköltségi áron, 27% áfával. A telektulajdonos magánszemély a családi vagyont (telek+ráépített üdülőház) vagy szálláshelyadásra, vagy saját használatra (üdülési célra) szánja, de később akár az eladás is szóba jöhet, ha a körülmények ezt kívánják. Eladás esetén kell-e a magánszemélynek áfát fizetnie (nincs sorozatjelleg), ha nem telne el 2 év a használatbavételi eljárás óta, illetve kell-e bármilyen egyéb adózási szempontot figyelembe venni (nem gondolnám üzleti tevékenységnek, emiatt nincs szocho, csak szja, ahol adóalap-csökkentő költségtételként elszámolható a telek beszerzési ára, illetve a ráépült ház 27% áfával növelt beszerzési ára)? Helyesen járunk el így? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan értékesítése
ÁfaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó értékesíteni szeretné a 2007. évben vásárolt ingatlanát (üzlet). A beszerzés egy új ingatlan volt, a számla áfatartalma levonásra került. Ingatlanok vonatkozásában nem választotta az áfakötelessé tételét. Értékesítéskor a 86. § alapján áfamentesen számlázhat? A 135. § alapján a 240 hónapot vagy a korábbi 120 hónapot kell a korrekciónál figyelembe venni? Egy másik ingatlanát 2016. évben vásárolta adásvételi szerződéssel természetes személytől. A vásárolt ingatlan lakóingatlan volt. Ezt az ingatlant átalakította üzletté, az átalakítás során felmerült költségek áfatartalmát levonásba helyezte, az elszámolás értéknövelő beruházásként az ingatlanra lett aktiválva. Ezt az ingatlant is szeretné értékesíteni. A kérdésem megegyezik az első ingatlannál feltettekkel (értékesítés áfás vagy mentes, illetve az utólagos áfakorrekciót kell-e alkalmazni). Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kifizetés elhunyt őstermelőnek
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Cégünk rendszeresen vásárol fel terményt őstermelőktől, melyet átutalással egyenlítünk ki. Egy őstermelőtől is vásároltunk fel november elején, a cégünk szolgáltatást is nyújtott, amelyről a kiállított számla értékét kompenzáltuk a felvásárlási jeggyel. Az így fennmaradó összeget utaljuk az őstermelőnek. Az őstermelő aláírta a felvásárlási jegyet és a kompenzációt is. A banki átutalás előtt elhunyt. Az összeget „nettó” módon kell a hagyatéki leltárba felvenni, majd a jogerős hagyatékátadó végzés alapján utalható az örökösnek/örökösnek? A kompenzációs felár ilyen esetben előzetesen levonható áfaként viselkedik a kifizetés időpontjában? Kinek a neve szerepeljen a 08 bevallás M lapján? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végleges pénzeszköz átadása kivaalany és taoalany között
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy kivaalany cég nagyobb összeget adna egy társasági adóalanynak, véglegesen átadott pénzeszközként. Olvastam olyan szakmai véleményt, hogy a véglegesen átadott pénzeszköz csak két taoalany között értelmezhető, ezért a kivaalanynak mindenképp meg kell emelnie az adóalapját. A kérdésem, ha a Tao tv. 3. számú melléklet 13. pontjában leírt nyilatkozattal rendelkezik a kivaalany, akkor elismert költség lesz-e nála, és a társasági adót a taoalany fizeti meg, vagy tényleg mindenképp adóalapot kell emelni, és akkor mind a két fél fizeti az adót? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Háromgyermekes anyák kedvezménye – ingázó külföldiek
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Állásfoglalásukat szeretném kérni a háromgyermekes anyák kedvezményéhez. A szerb határ mentén több háromgyermekes anyuka van, aki ingázik mindennap Magyarország és Szerbia között. Magyarországi munkahelyük van, de életvitelszerűen Szerbiában élnek. A gyerekeknek nincs magyarországi bejelentett lakhelyük, iskolába is Szerbiába járnak. Szerbiában nincs családi pótlék, és nincs ilyen családtámogatási kedvezmény sem, mint Magyarországon, így Szerbiában nem vesznek igénybe semmilyen családtámogatási kedvezményt. 1.) Ön szerint ezek az anyukák jogosultak-e a háromgyermekesek adókedvezményére? 2.) Jogosultak lehetnének-e magyarországi családi pótlékra? 3.) Érdekelne az a verzió is, amikor már nem kiskorúak a gyermekek, de három gyermeke van az anyukának, és Magyarországon dolgozik? A NAV szerint az érintettek nem háromgyermekes anyák, mert nem jogosultak magyarországi családi pótlékra. Viszont a nyilatkozat az adókedvezményről útmutatója szerint van az a rész, amelyben a „Külföldi magánszemély milyen feltételek mellett érvényesítheti a kedvezményt?", ha ezt olvassák ezek az anyukák, akkor a szerint ők is jogosultak a kedvezményre. Válaszukat megköszönve.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rewin utalvány adózása EFO munkavállalók esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adhat-e a munkáltató csekély értékű ajándékként Rewin utalványt egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak, és ha igen milyen adózás vonatkozik rá? Jelen esetben 20 000 Ft értékű ajándék utalványról lenne szó. Köszönettel: Miksó-Salánki Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cafeteria rendszerrel kapcsolatos kérdés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! (Surányi Imréné részére) Cégünk a jövő évben cafeteria rendszert vezet be. A munkavállalók a bruttó keretből választhatnak ki juttatási elemeket. Kérdésünk a készpénz juttatási elem esetében a munkáltatói terhet (szocho 13%) is átterhelhetem a munkavállalóra? Vagyis nem csak a szja 15% + 18,5% tbj, a munkavállaló terhet, hanem a munkáltatói terhet is ( szocho 13%-ot is)? Jogszerű-e így létrehozni a cafeteria szabályzatot? A másik kérdésünk, hogy a sport/kultúra juttatási elem esetén a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő kezelési költséget átháríthatóm-e a munkavállalóra a cafeteria szabályzatban? Vagy ez a költség kizárólag a munkáltatót terhelheti?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyesről visszatérő szabadsága
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi adatok ismeretében kérném szíves segítségét egy gyesről visszatérő anyuka szabadságának kiszámításához. A dolgozó születési ideje: 1997.09.25. Táppénzen volt 2022.11.01-től - 2023.02.12-ig. 2022-ben kivett szabadsága 20 nap volt. Gyerek születési ideje: 2023.02.13. Innen indult a szülési szabadság (csed), ami 2023.07-30-ig tartott. 2023.07.31-től gyeden volt, 2025. 02.13-ig, 2025.02.14-től jelenleg is gyesen van. A gyerek 3 éves korának betöltése után, 2026. 02.14-én kíván újra munkába állni. Most tájékoztatást kér a munkáltatójától, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkába való visszatéréskor, mert azt ki szeretné venni akkor. Ebben kérném szíves tájékoztatását, részletes bemutatását a szabadság kiszámításának. Szíves segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték