Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Vagyonkezelésnél áfa
ÁfaÁllamháztartáson kívüli 100% önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyonon pótlólagos beruházási, felújítási munkálatokat végzett. Áfa teljesítése: a társaság az amortizáció-visszapótlási kötelezettségének eleget tett, elvégezte a vagyonkezelésben lévő eszköz felújítását, pótlólagos beruházást valósított meg, amelynek átadására vonatkozó határidőt maga a szerződés nem rögzít. Mikor jár el helyesen a térítés nélküli átadás és áfafizetéssel kapcsolatban a gazdasági társaság (a vagyonkezeléssel érintett időszak végi átadás napjával)? Az áfa alapja: ha a vagyonkezeléssel érintett időszak alatti amortizáció-visszapótlási kötelezettség terhére elszámolt beruházás, felújítás miatti visszapótlás következtében, a visszaadott eszközök értéke több, mint az eredetileg átvett eszközérték. Ekkor mi képez áfafizetési kötelezettség alapot? Áfa visszaigénylése: a vagyonkezelési szerződés lejáratakor előbbiekben részletezett többlet eszköz átadása kapcsán felszámított áfa az önkormányzatnál adólevonási lehetőséget biztosít? Az adólevonási jog érvényesítését befolyásolja, ha a vagyonkezelési szerződés lejáratát/megszüntetését követően az adott eszköz áfakörön kívülinek minősülő apportálásra vagy más társaság vagyonkezelésébe kerül?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szolgálati járandóság melletti jövedelem
ÁltalánosA következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Szolgálati járandóságban részesülő (rendőrség 25 év szolgálat után) személy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, viszont nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert a szolgálati járandóság összege kedvezőbb a számára, vagyis továbbra is ezt az ellátást kapja. A kérdésem arra irányulna, hogy a nevezett személy a társas vállalkozóként kapott tagi jövedelmét vagy esetleges munkaviszonyból származó jövedelmét milyen adóterhek terhelik, valamint van-e rá vonatkozó jövedelmi korlát a kapott szolgáltatási járandóságra tekintettel? A válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Napelempark – fordított áfa alkalmazásának kérdései
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk mint fővállalkozó építési engedélyköteles napelemes erőmű kivitelezését végzi, ennek során alvállalkozókat vesz igénybe az egyes szolgáltatások elvégzésére. A megrendelő biztosítja a területet, és a megrendelő elképzeléseinek megfelelően elkészítjük a teljes kivitelezést (terep előkészítése, kerítés építése, belső utak kialakítása, illetve magának az erőműnek a létrehozása). Kérdésünk a fordított áfa alkalmazásával kapcsolatos: Amennyiben a napelemes erőmű kimeríti az ingatlan fogalmát, földhöz rögzített, engedélyköteles, a megrendelő is áfaalany, tehát egészében megfelel a fordított adózás alkalmazásának a feltételeinek, úgy ez a teljes beruházásra érvényes, vagy csak magára a konkrét erőműre? Az alábbi jól elkülöníthető feladatrészek vonatkozásában merült fel ez érdemi kérdésként: gépi földmunkák, árokásás, földkábelek nyomvonalának kiépítése; tereprendezés, földgyalulás, tuskótalanítás, bozótirtás, kaszálás (tartószerkezet telepítéséhez szükséges földmunka); napelempark területén belső szolgalmi út kiépítése, közterület elől elzárt területen (maga az út nem építési engedély-, és bejelentésköteles). Helyesen gondoljuk-e, hogy a napelemparkot körülvevő kerítés építése (nem építési engedély-, és bejelentésköteles) egyenes adózás alá esik, még akkor is, ha egy szerződésen alapul a napelempark építésével. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Célprémium
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy olyan kérdésben szeretném a véleményét kérni, hogy a célprémium távolléti díj növelőnek számít-e. Jelen munkáltatónál a célprémium egy olyan juttatás, amit vezető pozícióban célkitűzés alapján, teljesítés esetén kap meg a munkabérén felül a munkavállaló. A célkitűzésben szerepel közös cél is (árbevétel), illetve személyes cél, melyet a munkavállaló vagy az alá tartozók visznek véghez. Mi ezt nem teljesítménybérbe sorolnánk be, hanem prémiumnak, de szeretnénk megerősítést kérni. Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távolléti díj új belépő munkavállalónál
MunkajogTisztelt Szakértők! Új belépő munkavállaló április 1-jén lépett be. A munkaszerződésében óra-, illetve teljesítménybérezésben állapodtunk meg. Amíg eléri az irányadó időszakot, hogy állapítjuk meg az ő távolléti díját (húsvéthétfőre, pünkösdhétfőre, augusztus 20-ára)? Köszönjük a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cikkírás, ekho
ÁltalánosTisztelt Szakértő, cikkírás, felhasználási szerződés esetében, a szerző úgy nyilatkozik, hogy a díj 7%-a után kéri az általános szabályok szerint az adó és járulékok levonását, az e feletti részre pedig kéri az ekho alkalmazását. Egy hónap terjedelmű a szerződés, a díj teljes összege 30 000 Ft. Ez az összeg nem éri el a minimálbér 30%-át. Ebben az esetben számolhatok úgy, hogy 2100 Ft 90%-a után (10% költséghányad figyelembevétele) megfizetjük a szja, tb, szocho és az efeletti rész 27 900 pedig ekho. Egész hónapra biztosítottnak fog minősülni? Itt nem kell vizsgálni, hogy az adott hónapban nincs meg a minimálbér 30%-a? Nincs máshol jövedelme a szerzőnek. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
FAD előleg – végszámla kiállításakor AAM
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy áfás őstermelő 2024 decemberében előleget fizetett vetőmagra. (FAD előlegszámlát kapott) 2025.01.01-től élt választási lehetőségével, és alanyi adómentességet választott. A szállító 2025 áprilisában kiállította a FAD végszámlát – a már alanyi adómentes őstermelőnek. Mi a helyes eljárás? Szíves válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsön átvezetése pótbefizetésre?
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A vállalkozás 20 év alatt 70 millió Ft tagi kölcsönt halmozott fel. Ezt szeretné a társasági szerződésben megengedett pótbefizetési lehetőséggel (rögzítve, hogy max 80 millió, évente két alkalommal befizethető) rendezni. Kérdés, hogy ha a pótbefizetést a pénztárba teljesíti, abból a tagi kölcsön visszafizethető-e? Taggyűlési határozattal átminősíthető-e pótbefizetéssé a hosszú lejáratú kötelezettségek közt szereplő tagi kölcsön? Ennek milyen adóvonzata lesz, ha lehetséges ez? Válaszát köszönöm !
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérleti díj számlázása visszamenőleg
Általános2025-ben köt bérleti szerződést egy magánszemély a kft.-vel visszamenőleg 2021-2025-ig. A bérleti díj 2025. évi része 2025 évben, került kifizetésre és számlázta a magánszemély. A kft. a járulékbevallásban szerepeltette. A 2021. 2022. 2023. 2024. évi bérleti díjat 2026. évben fizeti ki a kft. egy összegben. A magánszemély 2023. és 2024. évet számlázta 2025. évben. A 2021. 2022. évet 2026. évben számlázza. A kft. a járulékbevallásban mikor szerepeltesse a bérleti díjat? Amennyiben nem jelentős a hiba, kell-e önellenőrizni 2021. évre visszamenőleg a kft. bevallásait?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ázsiós tökeemelés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! X Kft. üzletrészeinek két tulajdonosa van Y és Z. Y Kft. tulajdonolja a cég 10%-os üzletrészét és Z magánszemély tulajdonolja a cég 90%-os üzletrészét. Ázsiós tőkeemelést hajtanak végre, amelyben az Y Kft. biztosítja az ázsiós tőkerész 100%-át. Természetesen a kötelező jegyzett tőkeemelés már 10%-90% üzletrész arányosan történik meg. Keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége Z magánszemélynek az ázsiós tőkeemelés időpontjában az ázsiós tökemelés miatt vagy későbbi időpontban?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsön, kamat
ÁltalánosÜdvözlöm! Tulajdonos adott kölcsön a cégének, amikor a cég visszafizette, kamatot számolt, amelyből levonta az szja-t. Ilyenkor kell szochót is fizetni a kft.-nek? Egyéb jövedelemnek minősül? Járulékot nem kell számolni? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonkezelő alapítvány alanyi mentes
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy vagyonkezelő alapítvány, amelyben 5 darab ingatlan van, összesen 900 millió forint értékben. Ezeket szerepeltetni kell a tárgyi eszközök között? Értékcsökkenést kell elszámolni rájuk? Tao- és hipabevallást csak akkor kell beadni, ha volt kimenő számlája? Beszámolót kell készíteni, ha igen, akkor milyet, közhasznút vagy általánosat? Közzé kell tenni, illetve hol?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas magánszemély – üzlethelyiség bérbeadása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adószakértő! Nyugdíjas magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak üzlethelyiséget. A bérbeadó elgondolása szerint a havi bérleti díjról kiállítana egy számviteli bizonylatot, amelyet a vállalkozó el tudna számolni a költségei között, és az szja-előleget majd ő megfizetné. Jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozó kifizetőnek minősül, ezért neki kell a havi bérleti díjból megállapítani, levonni (nyilatkozat alapján) az szja összegét, és azt a havi járulékbevallásban bevallani és megfizetni, majd év végén a bérbeadónak kiadott M30-as nyomtatvánnyal ezt igazolni? A számviteli bizonylat – gondolatom szerint – önmagában nem elegendő a könyvelésbe költségelszámolásra, csak a számla.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Árfolyam-különbözet – társaságiadó-hatás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Taoalap-módosító tényezővel kapcsolatban szeretném kérni a véleményét. 2024-ben ügyfél (rengeteg devizás követeléssel és kötelezettséggel) adóalap-módosító tényezőként – adóalap-növelésként és -csökkentésként is – figyelembe vette a nem realizált árfolyam-különbözetet a törvényben meghatározott eszközökre. 2025-ben (az euró mintegy 25 forintos mozgása miatt) az ellentétes irányba mozdult az árfolyam-különbözet. De mivel az eszközök nem kerültek ki a könyvekből (nem történt törlesztés semmilyen irányban), ezért van-e lehetősége arra, hogy azokra az eszközökre, amelyekre 2024-ben taoalap-módosító tényezőként számolt el nem realizált árfolyam-különbözetet, azokra 2025-ben is számoljon el, csak most ellenkező irányban? Aztán, ha a könyvekből kikerül a követelés/kötelezettség, akkor az erre érvényesített növelő és csökkentő tényező is elszámolásra kerül. Ez helyes így? Még csavar a dologban, hogy ügyfél 2026-tól kivás, de ez nem befolyásolja a fenti elszámolást, tehát taót is kell majd fizetnie az eszközök kikerülésekor a kiva mellett..., ez helyes így? Nagyon köszönöm a válaszát előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kereskedelmi képviselet
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ha egy magyar vállalkozás külföldön kereskedelmi képviseletet létesít, akkor a képviselet könyvelési tranzakciói kapcsán a magyar vállalkozásnak milyen nyilvántartási kötelezettsége van (pl. bármikor lekérdezhető tranzakciós lista, egyéb? Tao és iparűzési adó szempontból a kereskedelmi képviselet költségeit hogyan kell kezelni, adóalap-módosító tétel-e? Meg tudná írni, hogy milyen adatszolgáltatási és adózási kötelezettségei lehetnek a magyar cégnek a külföldi kereskedelmi képviseletére vonatkozóan Magyarországon? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Innovációs járulék kötelezettség
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértők! Innovációs járulék kötelezetté válás tekintetében szeretném szakértő válaszukat kérni. A vállalkozás mutatószámai önállóan: az adóévet megelőző 2. évben 25 fő létszám, 10 millió eurót meghaladó árbevétel és 10 millió eurót meghaladó mérlegfőösszeg. Az adóévet megelőző évben 25 fő létszám, 10 millió eurót el nem érő árbevétel és 10 millió euró meghaladó mérlegfőösszeg. Adóévben szintén 25 fő létszám, 10 millió eurót el nem érő árbevétel és 10 millió eurót meghaladó mérlegfőösszeg. Ezek alapján nem kötelezett az innovációs járulék fizetésre. A vállalkozás rendelkezik kapcsolódó vállalkozással, akivel összeszámítva az összevont létszám mindhárom évben 50 fő alatt marad, az árbevétel és mérlegfőösszeg tekintetében a 10 millió eurót meghaladja. Kérdésem az lenne, hogy az adóévben a vállalkozás innovációs járulék kötelezetté válik-e. A törvényben felsorolt feltéteknél a létszám „és” valamelyik megadott határérték túllépése, „vagy” mindkét határérték túllépése a létszám elérése nélkül is innovációs járulékfizetési kötelezettséget eredményez? Köszönöm szakértő válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Letiltás megosztása
MunkajogTisztelt Szakértő! Adott egy munkavállalónk, akihez kapcsolódóan két letiltás is érkezett ügyfélkapura ugyanazon a napon, mindkettő kölcsönösszeg jogcímen. A kérdésem az volna, hogy érvényes, hogy több letiltás miatt 50% vonható le a munkabéréből? (Nettó havi munkabére 364 000 Ft, tehát az 50%-os levonás után még megmarad neki a védett 116 029 Ft.) Másrészt a letiltásnál hogyan járjak el? A levonható összeget osszam meg a két végrehajtó között, vagy előbb vonjam le az ügyfélkapura hamarabb beérkezett végrehajtást, és ha azt végtörlesztjük, utána kezdjem törleszteni a másik letiltási összeget? Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Transzferázarzási kötelezettség megállapítása – pontosítás
Társasági adó / Innovációs járulék
Tisztelt Szakértő!
Hivatkozással a tegnapi napon feltett kérdésünkre, köszönettel megkaptam válaszát: https://adozona.hu/kerdesek/2026_5_14_Transzferarazasi_kotelezettseg_me_qmh
A kérdésünkben hivatkozott számlázás értéke A → B vállalkozások viszonylatában 2025. évben 660 millió forint volt.
Az ügyletek során a számlázás iránya: A → B → 3. felek.
Tehát nem független felek által számlázott költségek csoporton belüli továbbterheléséről van szó, így értelmezésem szerint a 32/2017 NGM rendelet 1. § (2) c) pontja nem alkalmazható.
Kérem szépen megadni a fenti pontosítások figyelembevételével, hogy az ügylet transzferárazási kötelezettség alá esik-e! Szíves válaszát előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Végkielégítés
MunkajogTisztelt Szakértő! A következő levelet kaptam a munkáltatómtól. "Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2026. július 1-jétől kezdődően a 2+2-es megszakítás nélküli munkarend helyett 5+2-es 3 műszakos munkarend kerül bevezetésre. Az érintett munkatársak számára az irányadó munkarend 5+2-es 3 műszakos munkarend. A napi munkaidő 8 óra, mely tartalmazza a 20 perc munkaközi szünetet. A műszakpótlék 2026. július 1-től 20%-ra csökken. A vezetőség döntése alapján az alacsonyabb műszakpótlék miatti keresetcsökkenés hatásának mérséklése céljából a fenti változással érintett munkatársak számára 2026. július 1-től ideiglenesen 10% jelenléti bónusz kerül bevezetésre. A jelenléti bónusz azoknak a munkatársaknak kerül kifizetésre, akiknek a kifizetést megelőző hónapban nem volt betegség miatti távollétük." A kérdésem az lenne, hogy ha nem fogadom el a fent leírt feltételekkel a továbbiakban a munkát, akkor jár-e végkielégítés? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Online tartalomkészítési szolgáltatás EU közösségen belüli
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, átalányadózó, alanyi adómentes, közösségen belüli "Online tartalomkészítési szolgáltatást (58.19.21)" nyújt. A szolgáltatásért kiszámlázott összeg (bevétele) után vállalkozónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték