Kérdések és válaszok

Szünetelés esetén készlet

Tisztelt Szakértő! Egy autókereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó (különbözeti adózás szabályait alkalmazza) szüneteltetni szeretné a tevékenységét. A vállalkozónak még van készleten használt autója. Kérdésem az lenne, hogy mi történik ebben az esetben a készleten lévő autókkal? Illetve mi van akkor, ha a szünetelés alatt eladja az autót? Megteheti-e ezt, vagy vissza kell-e aktiválnia a vállalkozást ehhez? Ha nem kell aktiválnia, akkor ebben az esetben mi történik az áfával? Köszönettel!

Kata melletti tagi jogviszony

Tisztelt Szakértő! Kft.-tag másodállásban, mert a főállása a kata egyéni vállalkozásban van, tavaly augusztusáig alkalmazott volt a kft.-ben, és augusztus 1-jétől át lett jelentve 1210-es jogviszonykóddal és 1313-es FEOR-számmal. A NAV szerint a jogviszonykód helytelen, szerintem a 1452-essel kellett volna bejelenteni és az alapján bármikor vehet ki tagi jövedelmet, de ha nem vesz ki, az sem baj. Kérdésem: ez így jó megoldás-e? Köszönettel.

Rehabilitációs hozzájárulás

Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulásról szeretnék kérdezni. A cégünknél lenne igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Beleszámolódik-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és így kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve attól a hónaptól, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség? Válaszát köszönjük.

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék

Tisztelt Szakértő! Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó ügyfelünk kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt vásárolt 2025-ben. A tárgyi eszköz kifizetésére kölcsönt vett fel. A finanszírozó kifizette a tárgyi eszközt az eladónak, így az az egyéni vállalkozó tulajdonába került. 2025-ben nem történt kölcsön törlesztése. A tárgyi eszközre a finanszírozó javára zálogjogot jegyeztek be. Kérdésem, hogy ebben az esetben 2025-ben lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani az eszközre? Köszönettel.

Zrt. tőkeemelése 2.

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_16_Zrt_tokeemelese_ayr#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A Zrt. tőkeemelése kérdés-válaszhoz lenne kérdésem Ez még mindig ugyan az a Zrt. Ha van egy 500 millió értékű cég (gépek, épületek, kb. ennyit ér a saját tőkéje papíron 800 millió Ft), jegyzet tőkéje 24 millió Ft (24 millió Ft részvényjegy lett kibocsátva 2000-ben). A közgyűlésen csak annyi lett megszavazva, hogy lehet tőkét emelni, pontosan nem lett definiálva, hogy hogyan és mekkora tőkeemelés lesz végrehajtva. Az 5 igazgatósági személy, akinek kb. 6 millió Ft részvénye volt a (tulajdonosok 59%-val szemben, amiben ők is benne voltak, aláírattak egy papírt, hogy megemelnék a jegyzet tőkét 41 millió Ft-ra, a maradék 41% tulajdonos csak a következő évi közgyűlésen tudta meg, hogy csökkent a cégben lévő tulajdoni hányada). A 17 millió Ft jegyzet tőke emelés után 23 millió, vagyis a teljes cég több mint 50%-a az övék lett. A kérdésem az, hogy ez mennyire lehet legális, hogy egy 500 milliós cég több mint felét meg lehet venni 17 millióért? Mit tehet ilyenkor az, akit megkárosítottak? Nem arányosan kellett volna növekedni inkább a tulajdoni hányadnak (ha 500 millió cégnek 24 millió részvény van, akkor 517 milliósnak legyen 25 millió részvény, akkor egy szót se szólnék)? Válaszát előre is köszönöm!

EU-s partnertől számlabefogadás – nincs EU-s adószáma

Tisztelt Szakértő! Szlovák partnerünk áprilisban már teljesített szolgáltatást társaságunk számára, amit májusban számlázna. De EU-s adószáma (még) nincs, csak szlovák belföldi adószáma. Az EU-s adószámot megigényelte, de az csak június 1-jétől érvényes. Kérdés: befogadhatunk-e számlát a partnertől, és ha igen, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a tételt? Kell-e a tételre fizetendő áfát bevallani és ezt levonásba helyezhetjük-e? A partner szerint EU-s adószám nélkül is számlázhat, de áfát nem számíthat fel, tehát áfamentesen fog számlázni. Azt viszont nem írhatja rá a számlára június 1-jéig, hogy a Reverse Charge regime szerint fordított áfásan számláz. Köszönöm!

Tagi kölcsön pozitív pénztár mellett

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egy kft. pénztárában „tizenmilliós” készpénzkészlet van, ennek ellenére tagi kölcsön nyújtásában gondolkodnak a tulajdonosok. Van-e erre tiltó rendelet, törvény vagy bármi? Később eszközvásárlás történne, de ez nem befolyásolná a pénztári készpénzállományt, csak a tagi kölcsön összegét. Válaszukat köszönöm! V. Mária

Munkáltató ellenőrzési joga – munkába járás

Tisztelt Szakértő! A munkába járás költségtérítését munkavállalói nyilatkozatok alapján fizeti a munkáltató. Surányi Imréné szakértő https://adozona.hu/kerdesek/2025_10_15_Munkaba_jaras_koltsegteritese_sgk 2026.03.15-én egy másik kérdezőnek adott válasza szerint „A munkavállaló nyilatkozata annyiban elegendő, hogy ellenőrzés esetén az adóhiány jogkövetkezményeit a munkavállalónak kell viselnie. Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény 1. § értelmében a munkáltató is köteles a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartására, ezért – véleményem szerint – mulasztás miatt elmarasztalható, ha valótlan tartalmú nyilatkozat alapján fizet munkába járás címén költségtérítést.” Az én kérdésem, hogy milyen módon ellenőrizheti a munkáltató a leadott nyilatkozat valósságát. Valótlan tartalmú nyilatkozat felmerülésekor milyen intézkedéseket jogosult tenni a munkáltató? Köszönöm válaszát!

Állásidő figyelembevétele az egy órára eső távolléti díj számításánál

Tisztelt Szakértő! Abban szeretnénk a segítségét kérni, hogy az egy órára eső távolléti díj meghatározásánál használt osztószám alapját képzi-e az állásidő? Véleményünk szerint, ha az állásidő rendes munkaidő beosztás alatt történik, amire a munkavállalót az alapbéren felül a beosztása szerinti bérpótlékok is megilletik, úgy a távolléti díj osztószámába bele kell számítani. Az Mt. 151. § (5) bekezdése szerint "az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám)", ez alapján az állásidő, amelyre bérpótlék illeti meg a munkavállalót beosztás szerint teljesített munkaidőnek minősül? Válaszát köszönöm!

Lekötött tartalék nem megfelelő soron a mérlegben

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2026_5_20_Lekotott_tartalek_nem_megfelelo_s_vsa Kiegészítő kérdés egy korábbi válaszhoz: a beszámoló passziválásával és új beszámoló benyújtásával javítható lett volna a hiba? Köszönöm válaszát!

Részesedésvásárlásra kapott támogatás elszámolása

Tisztelt Szakértő! Egy javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet pénzbeli támogatást kapott az Alapítójától részvényvásárlásra. Az MRP-szervezet a kapott támogatást annak célja szerint felhasználta, a kapott összegből részvényeket vásárolt, melyeket a befektetett pénzügyi eszközök közé könyvelt. Kérdés: A fenti esetben alkalmazni kell-e a számviteli törvény 45. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseit, azaz ki kell-e mutatni a kapott támogatási összeget halasztott bevételként a részesedés könyvekben történő szerepeltetéséig? Szíves válaszukat előre is köszönjük!

Ausztriai munkaviszony elismerése közszolgálatban

Tisztelt Szakértő! Köztisztviselőként szeretnénk foglalkoztatni egy munkavállalót, aki 6 évet Ausztriában dolgozott. Erről német nyelvű okirattal rendelkezik. Beszámítható-e a besorolásának megállapításakor a külföldi munkavállalás 6 éve? Köszönettel.

Munkaügyi ellenőrzést követő vélelmezett foglalkoztatás rendezése

Tisztelt Szakértő! 2026.05.11-én történt foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés jegyzőkönyve megállapította, hogy a munkavállalót adminisztrációs hiba folytán bejelentés nélkül foglalkoztattuk. A jegyzőkönyvben a hatóság visszamenőleg 2026.04.12. napjától 2026.05.11. napjáig teljes munkaidős foglalkoztatást állapított meg. A kérdéses időszakban 14 napot egyszerűsített munkavállalónként bejelentettünk, az áprilisi napok tekintetében a havi bevallási kötelezettségünket teljeskörűen rendeztük. Kérdezném, hogy a jogszabály alapján megállapított (vélelmezett) foglalkoztatás visszamenőleges dokumentálása hogyan helyes a hatályos adójogszabályok alapján? • A már bejelentett, és szabályos foglalkoztatással érintett napokra továbbra is az egyszerűsített munkavégzés szabályai szerinti elszámolás, dokumentálás maradjon, és az összes többi naptári napra időszakonként külön kerüljenek a munkaviszonyok meghatározásra? • Vagy a teljes megállapított foglalkoztatási időszakra egyetlen visszamenőleges munkaszerződés – így munkajogviszony – kerüljön dokumentálásra, amivel a már bejelentett és nem vitatott munkanapok mind egyben lesznek kezelve? Azaz az egyszerűsített bejelentéssel – és az áprilisi napok tekintetében már bevallással is érintett – napok az egybefüggő munkaszerződés miatt törlődnek? Válaszukat a folyamatban lévő eljárásra tekintettel lehetőség szerint mihamarabb várnám! Tisztelettel.

Transzferár dokumentáció

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy KIVA hatálya alá tartozó társaságnak, amennyiben minden más előírás alapján transzferár dokumentáció készítésére kötelezett (csupán nem a társasági adó hatálya alatt áll) el kell-e készítenie a dokumentációt? A kapcsolt félek közötti 150 M-s értékhatárt évesített összegre kell-e átszámítani, amennyiben év közben két adóbevallást kell készíteni, jelen esetben KIVA-ra történő áttérés miatt? Köszönöm szíves válaszukat!

Kapcsolt vállalkozás, piaci ár

Megerősítést kérnék a kapcsoltság megállapításában: Kft. magánszemély tulajdonosa 90% tulajdoni hányaddal rendelkezik, nővére pedig egy bt. kültagja, 33,33% törzsbetéttel. Mivel ők testvérek, így a két cég között létrejött szerződés miatt meg kell tenni a bejelentést a NAV felé? Jól gondolom, hogy a létrejött szerződésben a piaci árat kell alkalmazni? Evvel kapcsolatban van tennivaló?

Beruházás vagy karbantartás?

Tisztelt Sinka Júlia!

A segítségét szeretném kérni felújítás vagy karbantartás helyes számviteli kezeléséhez!

Épületüzemeltetéssel foglalkozó gazdasági társaság, idegen tulajdonú épület, kazánházában üzemelő kettő darab, az épület melegvízellátását biztosító tartályt kettős üzemmódra alakíttatta át. A melegvíztartályok korábban gázzal működtek. Az elvégzett tevékenység a számla szerint: „Meglévő használati melegvíz tároló berendezések elektromos fűtőbetétek beszerzése, beépítése, elektromos hálózat kiépítési munkái.”

A műszaki kollégának, a döntés meghozatala miatt, az alábbi kérdéseket tettem fel:

„1. Jól értem, hogy az 1. számú kazánházban üzemelő melegvíztartályok kettős üzemmódra történő átalakítása történt?
2. Mit eredményez az elektromos fűtőberendezések beépítése?
3. Készült-e számítás arra vonatkozóan, hogy az elvégzett tevékenység okoz-e a jövőben az egész épületre vonatkozó energiahatékonyságot, ha igen, miben fog megnyilvánulni, fűtéscsökkenés vagy egyéb?
4. Az elvégzett tevékenység korszerűsítés, amely az épület egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével az épület üzembiztonságát, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli?
A 4. pontban foglaltaknak teljes mértékben megfelel az elvégzett tevékenység? Az energetikus számításainak eredményére van szükség, amely alátámasztja az energiamegtakarítást.

Műszaki vezető válaszai:

„1. igen, jól érted.
2. Most, hogy végeztünk a tesztüzemmel el lehet mondani, hogy a nyári időszakra (mikor már nincs fűtési szezon) le tudjuk kapcsolni a kazánokat, mert a melegvizet ezzel is elő tudjuk állítani. Ez igaz elektromosfogyasztás-növekedést jelent, de a kazánoknak nem kell egész nyáron menniük, ami jelentős gázfogyasztás csökkenéssel jár.

3. Igen, készült róla számítás, megkeresem, és azt is küldöm, ha szeretnéd.

4. Igen, növeli az üzembiztonságot, mert bármikor, ha elromlik át tudunk állni gázüzemre, illetve fordítva, ezzel tudjuk biztosítani a folyamatos melegvízellátást, arról nem is beszélve, hogy karbantartások alkalmával is le tudunk állítani rendszereket, amit eddig nem tudtunk megcsinálni.”

Valóban készült megtérülési számítás, de az energetikus válasza alapján, számomra nem egyértelmű az energiamegtakarítás mint felújításként történő számviteli kezelést megalapozó indok.

Az energetikus közlése a számításhoz:
• megtakarítás: 4 M Ft/év,
• egyszerű megtérülés: 0,4/év.

„Az látható, hogy a megtérülés főleg a teljesítménykülönbségből adódik, ami lehet a túlméretezett kazánüzem, vagy alulméretezett fűtőbetét miatt.

Amennyiben mérhető lenne a HMV, akkor ezt konkretizálni tudnám, mert a víz mennyiségéből könnyedén meg tudom mondani a hőigényét és azt is, hogy a kazánüzem ezt alátámasztja, vagy nem.

Illetve javaslom, hogy legyen vízmérő felszerelve a központi HMV-elosztóhoz, hogy a jövőben vissza tudjuk ellenőrizni bármikor.”

Kedves Júlia!
Ön mit gondol? A fentiek alapján felújítás vagy karbantartás az elvégzett tevékenység?
Köszönöm szépen a segítségét.
Tisztelettel: Hallainé Marianna

Lekötött tartalék nem megfelelő soron a mérlegben

Tisztelt Szakértő! A 2024. évben a kft. fejlesztési tartalékot képzett 111 716 ezer forintot, mely a 29-es tao-bevallásban feltüntetésre, bevallásra került, de a beszámolóban az eredménytartalék sorban maradt, NEM került a lekötött tartalék sorban feltüntetésre. Van-e a hiba javítására lehetőség?

Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóról

Egy társaság elmúlt gazdálkodói években mikrogazdálkodói beszámolót készített. A főbb mutatói az alábbiak szerint alakultak: 2022 Átlagos stat. létszám 6fő, értékestés nettó árbevétele 110.532e Ft, mérleg főösszeg 103.419 eFt, 2023 5fő 129.863e Ft 109.302 eFt, 2024 6fő 98.484 eFt, 133.680eFt, 2025 11fő 198.766 eFt 174.707eFt Kérdés az, hogy a két éves szabályt követve, jól gondoljuk-e, hogy 2026-ban még nem, de ha 2026-ban is a létszám és az árbevétel vagy a mérleg főösszeg is túllépi a mikrogazdálkodói beszámoló értékhatárát akkor 2027-ben kell áttérni egyszerűsített beszámolóra. Köszönettel

Mezőgazdasági kft., csekély összegű támogatás

Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. gabonaféle termesztéssel és növénytermesztési szolgáltatással foglalkozik. A társasági adó megállapításkor figyelembe veheti-e adóalap-csökkentő tételként egy új traktor beszerzési értékét (22 millió Ft) mint csekély összegű támogatás. Mennyi az értékhatár számára? Válaszát előre is köszönöm!

Egészségügyi vizsgálat térítése munkavállalóknak

Tisztelt Szakértő! Vegyszerekkel dolgozó, kártevőirtó munkakörben lévő munkavállalókat vérvételre küldött az üzemorvos. Erre azért volt szükség mert az üzemorvosnak egészségügyi igazolást kellett kiállítania egy munka elvégzéséhez. A munkavállalók magánklinikán végeztették el a vérvételt. A szolgáltatásért fizetett díjról a munkáltató nevére szóló számlát kértek, amit megtérített a munkavállalóknak a munkáltató. Ebben az esetben hogyan kell adózni munkavállalói és munkáltatói részről? A munkáltató megtérítette a vérvételi szolgáltatás díját a nevére szóló számla ellenében olyan munkavállalónak (pl.adminisztrátornak) is, akinek a munkaköre betöltésére erre nem volt szükség. Hogyan kell adózni munkavállalói és munkáltatói részről? Köszönöm válaszát!