Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
A1 igazolás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Tudomásom szerint magyar kft. külföldi adóilletőségű (EU-tagállambeli) ügyvezetője, tagja évente köteles A1-es nyomtatványon igazolni adóilletőségét. Kérem szíves segítségét, hol található az ezt a kötelezettséget előíró jogszabály helye, esetleg NAV tájékoztatója? Hasonlóképpen, hol található a magyar kft. külföldi adóilletőségű tagja részére kifizetett osztalék esetén a tbj-fizetésmentesség igazolásához szükséges A1 nyomtatvánnyal kapcsolatos jogszabály helye? Ha nem szükséges A1-igazolás, pontosan melyik jogszabály, milyen igazolás beszerzését írja elő a külföldi adóilletőségű tag részére? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Írországi magánszemélytől igénybe vett szolgáltatás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni! Írországi magánszemély fotós szolgáltatást (fotókat) számláz magyar egyéni vállalkozónak (aki negyedéves áfabevalló). Közösségi adószáma nincs az ír magánszemélynek (egyéni vállalkozónak van és a számlán szerepel). Hogyan kezelem a számlát helyesen az egyéni vállalkozónál, illetve az áfabevallásban hol szerepeltetem? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszolgálási díjként kiosztható bruttó bevétel meghatározása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A felszolgálási díjként kiosztható bruttó bevétel meghatározásában kérnék segítséget. A kiszállított étel-ital nem számítható bele a 20%-ban kiosztható bruttó bevételbe? Az étterem használ foodora gyűjtőt, amit be kell ütni a pénztárgépbe. Az levonjuk. Viszont az elvitelre kért étel-ital bevétele sem számít bele? A 18%-ra ütött bevételt ki tudjuk venni, mert helyben semmi nem 18% áfás, de honnan tudom megállapítani hogy a 27%-os bevételből mennyi a helyben fogyasztott ital és mennyi az elvitt étel? A rendeletből idézve: "a tevékenységéből származó (3) bekezdés szerinti alapok tárgyhavi összegének legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjnak minősítheti akkor is, ha az a (6) bekezdéstől eltérően a kiállított bizonylaton (számla, nyugta) nincs feltüntetve, de az alap után felszolgálási díj felszámítására jogosult lenne. (3) A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj alapja a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó ára". Köszönöm szépen a segítséget előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva szerinti áttérési különbözet, bevallás
Számvitel"Tisztelt Kérdező! A KIVA szerinti áttérési különbözetet lekötött tartalékba kell vezetni és a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok szerint kell azt elkölteni. Ez az összeg önmagában nincs hatással a TAO alapra. El kell költeni 4 a következő 4 adóévben beruházásokra. Az így vásárolt tárgyi eszközök után a TAO-ban nem fog tudni értékcsökkenést érvényesíteni, ilyen értelemben ez hatással van a TAO alapra. üdvözlettel Szipszer Tamás" Kedves Tamás! Letelt a 4 év. Nem használták fel a kiva szerinti áttérési különbözetet. 2026. januárban megfizettük a 9% társasági adót. Most töltöm a társaságiadó-bevallást és nem tudom hová helyezzem el benne ezt a fel nem használt kiva szerinti áttérési különbözetet. Üdvözlettel: László Brigitta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelői tevékenység és a hobbiállat-tevékenység áfa- és jogi megítélése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék állásfoglalást kérni az őstermelői tevékenység körének értelmezésével kapcsolatban. A gyakorlatban több olyan ügyféllel találkozunk, akik mezőgazdasági őstermelőként nyilvántartásba vett tevékenységet folytatnak, és ezen belül állattartással foglalkoznak. Az érintett tevékenységek közé tartozik a kutyák tenyésztése és értékesítése, illetve szolgálati vagy sportcélú kutyák kiképzése. A jogértelmezési bizonytalanság abból fakad, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó haszonállat-fogalom körében általában a kutya, macska és ló kivételként szerepelnek, így ezek nem minősülnek klasszikus mezőgazdasági haszonállatnak. Ennek alapján kérdésként merül fel, hogy: 1. A kutya (illetve macska) tenyésztése és értékesítése tekinthető-e mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek? 2. A szolgálati, sport- vagy hobbi célú kutyák kiképzése besorolható-e az őstermelői tevékenységi körbe, különösen hobbiállattartáshoz kapcsolódó tevékenységként? 3. Amennyiben a kutya és macska a haszonállat fogalmából kizárt, úgy ezen állatok tenyésztése, értékesítése vagy kiképzése milyen adózási megítélés alá tartozik az áfatörvény és az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint? 4. A fenti tevékenységek végezhetők-e mezőgazdasági őstermelőként, vagy kizárólag egyéni vállalkozói/gazdasági tevékenység keretében minősülnek jogszerűnek? Kérjük a kérdésben iránymutatást adni szíveskedjen. Tisztelettel : Tóthné H. Ildikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményes kamatozású kölcsön - Támogatás
SzámvitelCég kamatmentes kölcsönt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól beruházásra GINOP Plusz keretében. Az eszköz beszerzése és aktiválása meg is történt, illetve a következő évben esedékes törlesztőrészlet év végi átsorolása is. A kölcsönszerződés mellé van "Nyilatkozat támogatástartalomról a kedvezményes kamatozású kölcsön miatt", amin fel van tüntetve csekély összegű támogatásként a kamat (1 MFt). Kérdés: A könyvelésben fel kell-e tüntetni a kapott kölcsön kamatmentesség miatti támogatástartalmából az eszköz écs-arányos részét? Ha igen, hogyan? a) verzió: Tárgyévi kamat T87-K96? b) verzió: T96-K48 és a tárgyévit feloldani T48-K96? És ha van maradványérték, akkor a 48 főkönyvi szám nem fut ki 0-ra, amíg az eszköz állományban van? c) verzió: Nem kell feltüntetni a könyvelésben és csak a de minimis keret figyelésére szolgál?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Villamoshálózat fejlesztésének elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Mezőgazdasággal foglalkozó kft. állattartó telepet újított fel pályázat keretében. A felújítás során a telepen lévő istálló épületek, a külső- és belső kerítések, utak lettek felújítva, valamint a telep villamoshálózata. A villamoshálózat felújítása kapcsán voltak az épületekben történt felújítások és az épületeken kívüli felújítások, Az épületeken belül végzett villanyszerelést ráaktiváljuk az egyes épületekre. A kérdés, hogy a kinti, épülethez nem kapcsolható munkákat hogyan aktiváljuk. A kivitelező a számláján ezt 1 tételként szerepeltette, „…….hrsz. telepen megvalósult villanyszerelés”. A számlához tartozó számlarészletezőből derül ki, hogy pontosan milyen munkákat végzett el. Kábelvédő csövek elhelyezése földárokba, vezetékek elhelyezése védőcsőbe, feszültségvédelmi relék, földelő rudak, villámvédelmi egységek kihelyezése, érintésvédelmi hálózat kiépítése, lámpatestek, kapcsolók elhelyezése stb. Aktiválhatjuk-e ezeket a munkákat egy tételként az egyéb építmények között mint a telepen megvalósult villamoshálózat-fejlesztés? Vagy valahogy részekre kellene bontani? Ha egyben aktiválható, akkor társasági adó szerint hány százalékos értékcsökkenés alkalmazható? Az elektromos vezetékekre 8%-os leírási kulcs vonatkozik, de itt földelő rudak, lámpák és kapcsolók is vannak. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követelések és kötelezettségek év végén az egyszeres könyvvitelben
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társasház naplófőkönyvet vezet, év végén szállítói kötelezettségként kimutathatja-e a 2026-ban kelt, de 2025. évre vonatkozó átutalásos közös képviselet, könyvelés, karbantartás számlákat? A számlán a teljesítés időpontja 2026.01.15., számla kelte 2026.01.05., fizetési határidő 2026.01.15. A számlán belül 12. havi szolgáltatás van feltüntetve. Válaszát köszönöm! Anikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Behajthatatlansági nyilatkozat – melyik évben vezethetem ki a követelést
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne. Ügyfelem nagy összegű – 20 MFt – előleget utalt megrendelőjének. Az ügylet nem valósult meg, a partner csődbe ment. Felszámolása 2024.04.19-én kezdődött. Hitelezői igényünket bejelentettük, a díjakat megfizettük. 2025.11.15-ei dátummal készült egy közbenső mérleg, melyből kiderült, hogy a követelésünk megtérülésére nincs esélyünk. A felszámolónak 2026.01.15-én írtunk, melyben kértük a Behajthatatlansági Nyilatkozatot, melyet 2026.03.06-val adtak ki. Mérlegkészítés időpontja: 2026.03.31. Melyik évben vezethetjük ki a követelésünket, behajthatatlan követelés címén. Várjuk válaszát. Üdvözlettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkáltatói kutatói szochokedvezmény
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben kérném állásfoglalásukat. Társaságunk kutatói szocokedvezményt érvényesít az ezen jogosultak munkavállalókra vonatkozóan. Kérdésünk, hogy ezen munkáltatói szochokedvezmény melyik bérként adózó juttatásokra vonatkozóan érvényesíthető. "Bérként" adózó önkéntes nyugdíjpénztárra is érvényesíthető ezen kedvezmény, ami más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, illetve betegszabadság elszámolás esetén ez releváns lehet-e ezen szochokedvezmény? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyod melletti egyéni válalkozás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Úgy olvastam, hogy gyod mellett lehet egyéni vállalkozást létrehozni. Azonban nem tudom, hogy a gyod mellett főállású egyéni vállalkozást lehet-e működtetni (itt akár a kata és az szja átalányadó jönne az esetünkben szóba), vagy csak főállás melletti egyéni vállalkozásról lehet-e szó. Ügyfelem szobafestő, és otthonán kívül szeretné ezt a tevékenységet végezni, természetesen a gyermek otthongondozása mellett, ami biztosan nem venne több időt igénybe, mint napi 4 óra. Szeretném tudni, hogy ez esetben főállású egyéni vállalkozást kell-e neki létrehozni, vagy főállás mellettit, mert nem szeretné elveszíteni a gyodra való jogosultságát! Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó nyugdíj miatti soron kívüli járulékbevallása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó nyugdíjba szeretne menni, a nyugdíjfolyósító intézet soron kívüli járulékbevallást kér, az alábbiak szerint: A 2017. évi CL. törvény 52. § (5) bekezdés alapján (2026.01.01-től hatályos), ha a biztosított egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti kérelmet nyújt be, akkor az igény benyújtását követő 30 napon belül soron kívüli járulékbevallás benyújtására köteles az öregségi nyugdíj megállapítását megelőző napig terjedő időszakra. Milyen soron kívüli járulékbevallást kell leadnia, tekintettel arra, hogy katás? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszolgálói díj felosztása
MunkajogTisztelt Szakértő! Van egy hotel, ahol állandó jelleggel étterem is működik, illetve azon kívül nagyobb rendezvényeket is lebonyolít pl. esküvő, kiállítások stb. Kérdésünk, hogy a felszolgálói díjat melyik bevételek után lehet felosztani, csak az étterem után? Milyen arányban vagy mi alapján lehet, óra vagy munkanapok száma alapján? Takarítóra is lehet? Válaszát köszönöm. T.Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vasárnapi pótélk
MunkajogTisztelt Szakértő! 5/2-es hétfőtől péntekig dolgozó (8:00–16:30-ig) munkavállaló esetében hogyan kell megállapítani a vasárnapi pótlékot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombat 22:00-tól vasárnap 02:00-ig? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaruha – cipő
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Abban a kérdésben fordulnánk Önhöz, hogy ha a munkáltató a munkavállalói számára adott összeget térít a munkájuk során használt cipő vásárlásából (nem munkavédelmi cipőről van szó), akkor ez a juttatás hogyan adózik? Bérként kell elszámolni vagy van ennél kedvezőbb lehetőség is? És ha igen mik a feltételei? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kamat és a szociális hozzájárulási adó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Magyar magánszemélynek Ausztriában EUR bankszámlája van, amelyen szerepel "X összeg után" kapott éves kamat EUR összege. Kérdés, hogy a magánszemélynek a kapott EUR kamat összege után a 15 százalék szja-n felül van-e 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Köszönöm válaszát! Négyökrüné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékelőleg visszafizetése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! (https://adozona.hu/kerdesek/2026_3_6_Osztalekeloleg_visszafizetes_beva_ydc#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) Hivatkozva korábbi kérdésemre, ezek szerint a tulajdonossal a bruttó osztalékot kellett volna visszafizettetni? Ő csak a nettót utalta vissza, hiszen a társaság utalta a levont szja-t a NAV-nak. Már kiadtuk 2025-re az M30 igazolást, amiben benne van a kifizetett osztalékelőleg. Idén 2026. február végén fizette vissza. Az M30 igazolást kellene módosítani, és a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban ne szerepeljen az osztalékelőleg? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyarországi filmforgatáson dolgozó német operatőr adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy német operatőr, aki Németországban vállalkozási formában végzi a tevékenységét, Magyarországon egy amerikai filmgyártás keretében fog vállalkozói formában dolgozni a forgatás alatt 1-2 hónapot. Az operatőr a tevékenységéről számlát állít ki az eredeti amerikai filmgyártó társaság részére, aki 15 százalék személyi jövedelemadó levonása után fizeti ki neki a számla összegét. Az operatőr magyarországi adóazonosítóval és adószámmal nem rendelkezik. Kérdésem, az így megvalósuló szerződés alapján fennáll-e a kifizető részéről a magyarországi szja-levonási kötelezettség, valamint ezen jövedelem adózása a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kizárólag itt Magyarországon adóztatható-e. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva áttérés utáni adózás+osztalék
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: Egy vállalkozás 2018-ban a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozott, majd 2019.06.30-ával kikerült a KIVA-ból, és 2019.07.01-től kezdődően már a társasági adó (TAO) alanya. Abban az esetben, ha a társaság 2026-ban osztalékot határoz meg a korábbi évek – a KIVA- és a TAO-időszak – eredménytartalékából, milyen módon kell teljesíteni a KIVA-bevallási vagy egyéb KIVA-kötelezettségeket az osztalék jóváhagyását vagy kifizetését követően, tekintettel arra, hogy a cég jelenleg már TAO szerint adózik? Továbbá szeretném megkérdezni, ha egy cég kivás volt 2024-2025-ben és 2026-ban kikerült a kiva adózás alól, újra taos lett, hogy a KIVA-időszak alatt felhalmozott eredménytartalék után a KIVA-ból való kilépést követően milyen formában kell adóznia a társaságnak? Van-e lehetőség arra, hogy ezt az összeget adókötelezettség nélkül, vagy más módon kezelje, vagy mindenképpen adóznia kell utána? Amennyiben igen, milyen adónemek merülnek fel, és hogyan kell ezek összegét meghatározni? Milyen számításokat kell elvégezni? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tiszteletdíj nyugdíjas szocho
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Tiszteletdíj fizetésekor (kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, kuratórium elnöke) saját jogú nyugdíjas után keletkezik-e szochofizetési kötelezettség? A kifizető egy alapítvány. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték