Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Vámkezelés - könyvelés - áfalevonás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy korábbitól eltérő vámkezelést kellett véghez vinnünk. Harmadik országból pótlás címszóval küldenek hozzánk alapanyagot. A feladó fizeti az esetleges vámköltségeket. Ebben az esetben a kereskedelmi számla a könyvelésbe belehelyezendő, ha nem fizettünk érte? Amennyiben a cég nevére határozat kiállítása történik, abban az esetben levonható az áfa? Hogyan kezelendőek a korábban levámolt küldemények, ha kézhezvételkor kiderül, hogy nem tartalmazza azt az alapanyagot, ami feltüntetésre került a kereskedelmi számlán, esetlegesen az eredeti számlán? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Termékexport Kazahsztánba, kapcsolódó kérdés
ÁltalánosKözösségen belüli, vagy közösségen kívüli értékesítés esetén a harmadik félnek mint vevőnek kiállított számla után a tárolást végezhetem a harmadik fél részére? Ha a harmadik fél, a nálunk tárolt készletből értékesítés esetén a CMR kitöltésében közreműködhetünk?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Termékexport Kazahsztánba
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjEgy cég terméket exportál Kazahsztánba. A termék átvétele a cég magyarországi telephelyén történik. A szállításról a kazahsztáni cég gondoskodik. A termék átvételekor kiállíthatom a termékexportra vonatkozó áfamentes számlát, mit kell feltüntetnem a számlán? A terméknek mennyi időn belül kell elhagyni az országot? A vámkezelést a kazahsztáni cég által megbízott szállítmányozó végzi. Milyen papírokat kell tőle megkapnom? A NAV felé van-e kötelességem igazolni hogy a termék elhagyta az országot vagy csak meg kell őriznem a papírokat? Várom válaszát köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s teljesítés
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk a távol keletről egy gépet importál Németországon keresztül, amit egy németországi leányvállalat fog részünkre kiszámlázni. A gép megérkezett Hamburgba, a kikötői raktárban várakozik. A gépről FCA paritással fogunk uniós számlát kapni. A gépet társaságunk fogja elhozatni július hónapban. Befogadhatunk-e egy júniusi teljesítésű uniós számlát, ha mi a gépet július közepén hozzuk majd el a hamburgi kikötőből és július második felében érkezik majd be társaságunkhoz? Illetve befogadhatunk-e július közepére kiállított teljesítésű számlát, ha a gép július második felében érkezik meg a telephelyünkre? Köszönöm. A szállítókkal kötött szerződés nem tér ki külön a teljesítés időpontjára, de mivel a gép már rendelkezésre áll a hamburgi kikötőben, a német cég mindenképpen ki akarja részünkre számlázni júniusra, függetlenül attól, hogy csak hetek múlva hozzuk el. Válaszukat előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi adókedvezmény válás után
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Ismerősöm 2021-ben elvált, a válási okiratban a gyermekek közös felügyelete szerepel. Lakcímük változatlan, együtt élnek elváltként (kvázi élettársként). A feleség nevén igénylik a családi pótlékot, azonban év végén a volt férj családi adókedvezményt érvényesít! Helyes-e ez a gyakorlat? Másik kérdésem: felváltva gondozott gyerekek esetén kötelező-e külön igényelni mindkét félnek a családi pótlékot? Ebben az esetben a családi adókedvezmény maximum 50 százalék lehet? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tombola árusítása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. egyik fesztiválján tombolát szeretne árusítani. A tombolához az ajándékokat részben a kft. vásárolná, részben felajánlások lennének. Szeretnék tájékoztatást kapni a bejelentési és adózási feladatokkal kapcsolatban, hogyan adózik pl. a megvásárolt ajándéktárgyak beszerzése, kell-e valamilyen bejelentést megtennünk a tombola árusítása miatt, és ha igen akkor hova? Köszönöm szépen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Árfolyam devizaszámlák közötti könyvelés esetén
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. prémium lekötéseket kezdeményez a számlavezető bankjánál, ahol is bizonyos árfolyamok mellett a lekötött összeg más devizában kerül jóváírásra. Így kerül a forintszámláról eurószámlára vagy dollárszámlára a lekötött összeg, vagy fordítva, illetve bárhogyan, ahogy épp a legoptimálisabb a lejáratkori árfolyam. Milyen árfolyamon kell könyvelni a bankszámláról kimenő (lekötéskori) és adott esetben egy másik devizában beérkező (lejáratkori) összeget? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kötelezettség rendezése örökösökkel hiányos hagyatéki végzéssel
Általános
Tisztelt Szakértő!
„B” vállalkozás (külföldön bejegyzett cég, tulajdonosa magyar állampolgár) árut szállított az „A” vállalkozásnak (számlák, dokumentumok rendelkezésre állnak.) A „B” vállalkozás tulajdonosa 12 éve meghalt. Az „A” vállalkozás szerette volna a megmaradt tartozását rendezni a „B” vállalkozás tulajdonosának halála után az örökösökkel, de a „B” vállalkozás tulajdonosának özvegye ebben nem működött együtt. Mikor utalni szeretett volna az „A” vállalkozás, azt válaszolta a „B” tulajdonos özvegye, hogy a régi bankszámla már nem él. A tartozás maradt, elévült, de nem lett kivezetve a könyvelésből, mert az „A” vállalkozás tulajdonosa mindenképp rendezni akarta egyszer a tartozást. Most a „B” vállalkozás örökösei hajlandók együttműködni ebben, de a kötelezettség, amely tulajdonképp az ő követelésük lenne, nincs benne a hagyatéki leltárban. Pótlólagos hagyatéki végzést pedig nem akarnak elindítani. Így milyen címen tudja átutalni a tartozását az „A” vállalkozás az örökösök felé? Felmerült:
1. Egyéb jövedelem az örökösöknél („A” vállalkozás fizeti a kivát mint nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, az örökösök az szja-t. De milyen címen lehet a tartozás egyéb jövedelem???)
2. Ajándékozás (Az „A” vállalkozás ugyanúgy kifizeti a kivát, az örökösök az ajándékozási illetéket.)
Arra jutottam, bárhogy történik a kifizetés, a NAV egyiket sem fogja elfogadni. Akár ajándékozás, akár magánszemélynek juttatott egyéb jövedelem a NAV átminősíti bérkifizetéssé, plusz rájön a bírság. Milyen jogilag tiszta útja van a tartozás rendezésének?
Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Eszközérték-növekmény meghatározása gazdasági társaság vagyonrendelő esetén
ÁltalánosKérdésem az Szja tv. 65/C § (1) és (4) bekezdéseire vonatkozik. Bizalmi vagyonkezelés esetén hogyan kell a vagyonkezelésbe adott ingatlan utáni eszközérték-növekményt meghatározni az (1) bekezdés alapján, amennyiben a vagyonrendelő egy gazdasági társaság? Kijelenthető-e, hogy a (4) bekezdés utolsó feltétele, azaz hogy „a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani” ebben az esetben (azaz amikor a vagyonrendelő egy gazdasági társaság) mindig teljesül?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megkezdett építkezés alatt lévő ingatlan értékesítése.
ÁfaEgy kft. a tulajdonába lévő "kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanon jogerős építési engedély birtokában megkezdte a lakóingatlanok építését. Az építési napló 2021.10.21. napján lett megnyitva a beépítetlen ingatlanon az alábbi munkák kerültek kivitelezésre: kerítés kiépítése, irtás-, föld és sziklamunka, közművek alapvezetékei az ingatlanra bevezetésre kerültek, a villanyóraszekrény, vízkiállás megépítésre került, az ingatlanon tereprendezés történt, a két főépület alapkijelölése vasháló szerelés, lefektetés, villámvédelem elhelyezése a beton sávalapban síkalapozás. A kft. egyéb okok miatt a megkezdett építkezést egy másik társaságnak értékesítené. Ez akkor „beépítés alatt álló” ingatlannak minősül, azzá vált. A kérdés az, hogy az értékesítést milyen áfával kell számláznia ha az eladó kft. áfás és bejelentkezett az ingatlan értékesítés tekintetében az áfakörbe, a vevő kft. szintén áfás. Lehet-e a fordított áfát-használni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Irodaépület átminősítése lakóingatlanná
ÁfaTisztelt Szakértő! A társaság 2015-ben telephelyfejlesztés keretében irodaépület, szerelőcsarnok beruházást hajtott végre. A beruházáshoz kapcsolódó áfát levonta. Az irodaépületet bérbe adja, a társaság a nem lakóingatlan bérbeadására az általános szabályokat választotta. A cégvezetés úgy döntött, hogy szeretné átalakítani az irodaépületet lakásokká, és bérbe adná a munkavállalóknak. Úgy gondolom, hogy ilyen esetben a tárgyi eszköz figyelési szabályt kell alkalmazni, mivel a épület jellege megváltozik. Hátralévő időszak 10 év. Mivel a korrekció után az áfa jelentős mértékű lenne, az alábbi megoldásban gondolkodom, és ebben kérném a szakmai véleményüket. 1. A társaság a lakó, és nem lakóingatlan bérbeadásra az általános szabályok szerinti áfát választja. 2. Hatósági eljárás keretében átminősíti az ingatlant lakóépületté. 3. A társaság bérbe adja a lakásokat, bérleti díj+rezsi költség, melyre a 27 százalékos áfát alkalmazza. - A fent leírtak alapján jól gondolom, hogy ebben az esetben nem kell a figyelési időszakot alkalmaznom, nem kell az áfát korrigálnom, mivel áfás bérbeadásra használom az ingatlant. - A lakóingatlan karbantartás, felújítás költség áfáját levonhatom. Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zahorán Attiláné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszközök, beruházás utáni adófizetés, egyéni vállalkozás megszünése esetén
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy nyugdíj előtt álló, évtizedek óta működő, kezdetektől fogva áfakörös, szolgáltatást végző egyéni vállalkozó szeretné lezárni vállalkozását. Volt egy magántulajdonú ingatlana, amit műhelyként használt a vállalkozása. Itt a vállalkozása felújítást hajtott végre (kb. 10 MFt értékben) 2005–2006-ban, ami után azóta is értékcsökkenést számol el. A felújítás jelenlegi nettó értéke 6,9 MFt. A felújítás tételeit költségként vette figyelembe és az áfát is levonta a tételek után. A vállalkozás megszűnésekor ez után hogyan kell áfát fizetnie és milyen értékkel kell az adóalapját megnövelni? Kis értékű tárgyi eszközök esetén időkorlát nélkül, pl. a 30 éve vásárolt után is a bekerülési érték 50%-át kell bevételnek tekinteni a megszűnéskor vagy csak a megszűnés évében vásároltakra vonatkozik ez a szabály? Ezek 50%-a áfáját is vissza kell fizetni? Válaszát nagyon szépen köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Levonás borravalóból
ÁltalánosVendéglátással foglalkozó cégünknél a bankkártyával (POS terminálon) fizetett borravaló a vállalkozás bankszámlájára érkezik be, amelyet belső szabályzatunk alapján, adómentes juttatásként osztunk szét a felszolgálóink között. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésben kérném az állásfoglalását: Jogszerűen levonhatjuk-e a bankkártya-jutalékot (a tranzakciót terhelő POS költséget), valamint a munkavállalók felé történő továbbutalás banki költségét a kapott borravaló összegéből a kifizetés előtt? Vagy az adómentes kiosztás szigorú feltétele, hogy a vendég által kifizetett teljes, bruttó összeget mindenféle levonás nélkül kell megkapniuk a dolgozóknak? Amennyiben levonhatjuk a díjakat, akkor a levonás összegéről számlát kell-e kiállítanunk? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Saját tőke elemek átrendezése beolvadás esetén
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ázsiós tőkeemelés következtében a beolvadó társaság jelentős összegű tőketartalékkal rendelkezik. Az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében van-e lehetőség a tőketartalék csökkentésére az eredménytartalékkal szemben, ha a létrejövő társaság eredménytartaléka enélkül is pozitív lenne. (Nincs szükség veszteség miatti átcsoportosításra.) Úgy emlékszem, hogy átalakuláskor a saját tőke elemek a létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében szabadon átcsoportosíthatók, csak a konkrét jogszabályhelyet nem találom. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kulturális szolgáltatás
Szja / Ekho / KülönadóKedves Szakértő! Munkáltató cafeteria keretében adómentes kulturális szolgáltatást biztosít. A kérdés az, hogy Parlamenti látogatójegy elszámolható-e e célra, megfelel-e az adómentes feltételeknek? Parlamentben audioguide-dal vezetett látogatás történik. A munkáltató belső szabályozása megegyezik az Szja tv.-ben meghatározott esetekkel. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csapatépítő futóverseny adózása
ÁltalánosKedves Szakértő! Cégünk 2026 áprilisában UltraBalaton futóversenyre nevezte be munkavállalóit csapatépítő szándékkal, céges logóval ellátott mezben szervezett formában. Volt aki futott, volt aki segített a szervezésben. A verseny előtti nap utaztak le, szállást és egy pizzázóban az étkezést cégünk fizette. Szeretnénk segítséget kérni a nevezési díj, feliratozott céges mezek, az étkezés és a szállás adózásában és dokumentálásában. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Import áfa levonhatósága
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy magyar céghez alapanyagot szállíttat 3. országból egy svéd cég. A magyar cég az alapanyagokból összeszereli a terméket aktív feldolgozás keretében. A magyar cég ezért a szolgáltatásért szolgáltatási díjat számláz a svéd cégnek. Az alapanyag és a késztermék tulajdonjoga a svéd cégé mindvégig. A készterméket a svéd cég értékesíti 3. országban és EU-n belül is. Eu-n belüli értékesítés esetén a készterméket szabad forgalomba helyezik, ahol a magyar cég az importőr. Ebben az ügyletben jogosult-e a magyar cég az import áfa levonására? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz aktiválása
SzámvitelEgy önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő holding tagvállalatánál káresemény következett be. A károk részbeni helyreállítására az önkormányzat állami támogatást kapott. A holding tagvállalat a biztosítótól is kapott részleges kártérítést. A károk helyreállítására az állami támogatás és biztosítói kártérítés sem elegendő, a különbözetet az önkormányzat saját forrásból finanszírozza. Egy eszköz helyreállítása így három forrásból történik. Hogyan kell aktiválni a teljes felújítás költségét? Üdvözlettel: Iglai Szabolcs
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Támogatások elkülönített nyilvántartása
SzámvitelTisztelt Szakértő! A gazdálkodónak a költségvetési támogatásról tételesen elkülönített nyilvántartást kell vezetnie. Mennyiben van választási szabadsága a gazdálkodónak abban, hogy milyen módon vezeti az elkülönített nyilvántartást? Megfelelő-e az elsődleges könyvelés során munkaszámmal megjelölni az adott támogatáshoz tartozó tételeket, vagy az elsődleges könyvelés mellett külön analitikus nyilvántartást vezetni az adott támogatással szemben elszámolt tételekről? Az előbb említett módszerek alkalmazása mellett még szükséges-e másodlagos könyvelés elvégzése is a 7-es számlaosztályban? Amennyiben igen, elegendő-e az adott támogatás egyes költségcsoportjaihoz (pl. anyagköltség, bérköltség, adók stb.) tartozó költségeket egy összegben kimutatni a 7-es számlaosztályban (az elkészített analitikus nyilvántartás, vagy elsődleges munkaszámos könyvelés alapján), vagy szükséges minden egyes tételt a 7-es számlaosztályban is elkönyvelni? Van-e különbség normatív, illetve nem normatív költségvetési támogatás elkülönített nyilvántartásának megítélésében? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Továbbszámlázás egyéb bevétel vagy más kategória
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk tehergépjárművet vásárolt külföldi partnertől. A megállapodás értelmében az üzembe helyezéskor felmerült költségek egy részét nem vállaltuk, hanem visszaszámláztuk (továbbszámláztuk) az eladóra. Ha különféle egyéb bevételként könyveljük, mert nem kártérítés, az helyes, vagy mást javasol esetleg? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték