Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Passzív időbeli elhatárolás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kérdésünk, hogy egy bejövő számlát csak abban az esetben lehet passzív elhatárolásként rögzíteni, ha két időszakot érint (áthúzódó tétel), tehát, ha például az adott szolgáltatás decemberi-januári időszakra vonatkozik? Helyesen járunk-e el, ha egy decemberi szolgáltatást szállítói kötelezettségként rögzítünk decemberre, abban az esetben, ha mind a számla kelte, mind a teljesítés dátuma és a fizetési határidő 2026-os? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végleges pénzeszközátadás
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Ha egy kivás kft. végleges pénzeszközt ad át egy taós kft.-nek, akivel nem áll kapcsolt viszonyban, az hogyan hat a kivás cég kivaalapjára? A taós cég lenyilatkozta, hogy a taót megfizeti, és e bevétel nélkül sem lesz az adózás előtti eredménye negatív. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Projektértékelés és időbeli elhatárolás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az évzárás kapcsán felmerült kérdést szeretnék tisztázni. Adott 2 társaság "A" és "B", amelyek kapcsolt vállalkozások és az "A" társaság végez egy fordított adózás alá tartozó építési szolgáltatást. Kötött "B" társasággal egy határozott időre szóló szerződést 2025. július 1– 2025. december 31-éig tartó időszakra az "A" társaságnak ezen fordított adózás alá eső építési szolgáltatásra. Az elszámolásra a szerződésben meghatározva a következő év, tehát 2026. február 15-e van, tehát a számláját "B" társaság 2026. üzleti évben fogja kiállítani és az időszaki elszámolás miatt csak 2026. februári teljesítés szerepel a számlán. Kérdésem az lenne, hogy helyes-e az, ha a beszámolóban "B" társaság esetében a projektelszámolás szabályai szerint kerül a bevétel megfelelő hányada kimutatásra, az "A" társaság esetében pedig az ezzel kapcsolatos költség időbelileg kerül elhatárolásra? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Időszaki elszámolású számla
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy 2024.12.30-ai cikkre – Számviteli fejtörők: jön a problémás időszaki elszámolású számlák szezonja címmel (https://adozona.hu/szamvitel/Ha_ev_vege_akkor_jonnek_a_problemas_idoszak_MJFGSU) – hivatkozva kérdezném: az első kérdésre adott válaszban feltételezésre került az elszámolási időszak, "kezdő időpontja december, befejező időpontja január". Kérdésem, hogy ha az eredeti kérdésben ismertetett, az áramszolgáltatótól kapott számlán az elszámolási időszak 2025.01.01–2025.12.31., akkor melyik évre kell szállítói kötelezettségként könyvelni a számlát? Illetve tekintettel arra, hogy 2025.03. hóban kiállít a szolgáltató egy végszámlát 2024.02.09–2025.02.25. időszakra, ez a 2025. januári elszámolási időszakú részszámla előlegszámlának tekintendő-e? Az áramszolgáltató előre számláz egy becsült fogyasztást a részszámláiban, de a számlán a tétel megnevezésében az előleg nem szerepel. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vám és áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! 2025. év végén érkezett Kínából áru. A vámolást vámolással megbízott cég intézte, ő fizette a vám áfát. Neki viszont a kínai partner megtérítette. Nekünk nem kellett fizetni vám áfát. Határozatot kaptunk. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a vám áfát ki igényelheti vissza? Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvkiadás
SzámvitelTisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném kérni szíves válaszát. Egy szolgáltató profilú kft. év közben eldöntötte, hogy könyvet szeretne kiadni kis példányszámban 200 db körül, amit azonnal el is ad. Sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván. Megteheti-e a kft., hogy ezt nem saját termelésű készletként kezeli (számviteli pol.-ban ezt rögzíti, hanem a nyomda költséget, grafikai és egyéb költségeket közvetlenül elszámolja az 5-ös számlaosztályban, a megmaradt könyvekre készülne önköltségszámítás. Véleményem szerint ez a megoldás az összképet nem torzítja. Köszönöm előre is szíves válaszát, tisztelettel: BJ
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes termékértékesítés
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Van egy katás egyéni vállalkozó, aki magánszemélyek részére webshopon keresztül terméket szeretne értékesíteni, de nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is (EU, Amerika). Kínában rendelne a termékhez hozzávalót, melyre nyilván megfizeti a vámot, egyéb díjakat. 1. A kínai megrendeléseihez, vámkezeléshez kell-e kérnie EORI számot, illetve esetleg bármi mást. 2. Értékesítés során évi 18 millió Ft-ig eljárhat-e alanyi adómentesként (számlára ráírhatja-e, hogy alanyi adómentes, akkor is ha külföldre számláz) vagy más jogszabályt kell alkalmaznia? Válaszát köszönöm! Üdvözlettel: Szilvia
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Állattartó telep építményadója
Helyi adóTisztelt Szakértő! Cégünk egy állattartó telepet működtet. A telep még a '70-es években épült, istállókkal, takarmánykeverővel, saját karbantartó műhellyel, étkezővel, iroda épülettel, szennyvíz teleppel. A telep kizárólag állattartással foglalkozik, nincs más bevétele, az épületek használatban vannak. A telep földhivatali tulajdoni lapján annyi szerepel, hogy X ha kivett üzemi terület, X ha szántó, X ha legelő. Mivel az épületek ilyen régiek, használatbavételi engedély nincs külön rájuk. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § (1) e ) pontja szerinti adómentességbe az egész telep az összes felépítményével beletartozik-e, vagy az épületeket jellegüknél fogva külön kell választani, ezáltal pl. iroda, étkező és műhely adókötelesnek minősül-e annak ellenére, hogy ezek a helyiségek is közvetetten és kizárólagosan az állattartási tevékenységgel összefüggésben vannak használatban (az adókivetésünk egy több mint 20 éves bevallás alapján történik, ennek felülvizsgálatában lenne segítségemre válaszuk). Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadóból kata alá
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Gyeden lévő anyuka kislánya kétéves lesz, így visszatérne a munkahelyére, 6 órás munkarendben. Kezdetektől átalányadózó egyéni vállalkozását szeretné tovább működtetni, de mivel nem éri el a munkaviszonya a heti 36 órát átjelentené magát kata adózási mód alá. A változást március végén jelentené be a NAV felé, április hónaptól lenne katás. Csak lakosságnak számláz. Van-e valami akadálya az átjelentkezésnek? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében lízingel egy személygépkocsit. Az autó nem csak üzemi célt szolgál. Útnyilvántartás nem készül. Kérem segítsenek az alábbi kérdések megválaszolásában: 1. Kezdő lízingdíj áfatartalmának 50%-a levonható-e? 2. Tárgyi eszközként nyilvántartható-e? Mi lesz a bekerülési értéke? Le nem vonható áfa a bekerülés része lesz? Értékcsökkenés elszámolható évente? Ha igen, mekkora? 3. Évente mekkora költséget lehet elszámolni ezen járművel kapcsolatban? Pontosan milyen költségek tartozhatnak ide: töltés, lízingdíj /écs, lízing kamat stb.? 4. Amennyiben több ilyen jármű van, mekkora a maximális elszámolható költség évente személygépjárműre vonatkozólag? Köszönöm szépen válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó kft. ügyvezetője
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely járművezető-oktatással foglalkozik, a régi ügyvezető mellé egy új ügyvezető került kinevezésre, megbízási jogviszonyban, határozatlan időre. Ez az ügyvezető főállású egyéni vállalkozó, aki járművezető-oktatással foglalkozik, és a kft.-nek számlázott minden hónapban járművezető-oktatást. Ezentúl, hogy ő is ügyvezető lett, megbízási jogviszonyban számlát állíthat ki a kft. részére az egyéni vállalkozásból, vagy így már nem szabályos? Ha most már nem számlázhat, akkor a tanulók oktatása utáni jövedelmet az új ügyvezető munkabérként adózva kaphatja meg?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízási jogviszony járulékbevallása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízásos jogviszony járulékbevallásával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Megbízási szerződés időtartama 2026.01.01-2026.01.31., a megbízási díj kifizetése februárban történik. A bérprogram a februári járulékbevallásba teszi. Azt szeretném kérdezni, hogy ez így jó, vagy valamit rosszul állítottam/írtam be? Illetve a biztosítási jogviszonyt melyik hónapra kell bejelenteni, januárra vagy februárra? Ha egy tartós megbízásos jogviszonyban állót bejelentek 2026.01.01-től, és a januári megbízási díjat február 2-án fizetjük ki, akkor őt melyik járulékbevallásba teszem? Ha őt is a februáriba, akkor nem lesz gond abból, hogy 01.01-től van bejelentve? Nem világos, hogyan függnek össze a T1041-ek és a '08-asok? Köszönöm szépen a segítséget: Benkő Eszter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tb-mentes megbízási díj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2026-ban változott a a minimálbér, és bevetésre került a tartós megbízási díj. Kérdésem, hogyha minden hónapban 107 600 forint kerül megbízási díjként kifizetésre alkalmazható-e következő számítás: 107 600 × 0,9 = 96 840 forint,10 százalék költségátalánnyal számolva. Ezen összeg viszont tb-mentes, mivel a minimálbér 30 százaléka alatti. Vagyis kifizethető-e 107 600 forint megbízási díj minden hónapban járulékmentesen, a szociális hozzájárulás megfizetése mellett? Ha minden hónapban ugyanaz az összeg kerül kifizetésre, kötelezhetnek-e a tartós megbízási szerződés alkalmazására? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Minimumjárulék-fizetési kötelezettség
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ha nem 8, hanem 1 órás munkaviszonyról van szó, arra is vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége csed és gyed folyósítása mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott egyéni vállalkozást indít, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett. Várandós lesz, megszületik a baba. A munkaviszonyból igényelnek neki csedet és gyedet. A szülést megelőzően munkaviszonyban megvolt a 365 nap biztosítási jogviszony, tehát jogosult mindkét ellátásra. Az egyéni vállalkozásban nincs megelőző 365 nap biztosítási előzmény a szülés előtt, így ott nem jogosult az ellátások igénybevételére, nem is nyújtottunk be neki igényt. Mindkét jogviszonyában a szülést követő 168 napig szünetel a munkavégzés, mindkét jogviszonyban a megfelelő – kieső idő – kódokkal mennek a bevallások (munkaviszony: 08, egyéni vállalkozás: 58-as bevalláson). A munkaviszonyában is és a vállalkozásában is ezt követően dolgozni kezd, a munkaviszonyt heti 20 órára mérséklik. Ebben a pillanatban egyéni vállalkozásában főállásúvá válik. A kérdésem arra vonatkozik, hogy főállású egyéni vállalkozóként (ha csak a munkaviszonyból részesült csedben és gyedben) kötelezett-e a járulékfizetési alsó határ után fizetni a járulékokat? Átalányadózóként, ha a jövedelem nem éri el az adómentes keretet, kötelezett-e bármilyen adó- és járulékfizetésre? Nagyon köszönöm megtisztelő válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ha nincs táppénz igényelve, minimumok után adózik az e.v.?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatását jogszabályi hivatkozással. Egy átalányadózó egyéni vállalkozó (továbbiakban e.v.) az alábbi időszakokban volt keresőképtelen: 2025.06.03–2025.06.09, 2025.08.19–2025.08.29, 2025.11.19–2025.12.09., 2025.12.17–2025.12.31. A júniusi időszakról nem lett beküldve a táppénz (továbbiakban tp.) kérelem, viszont a 2558-as bevallásban jelölve volt, mint tp. időszak, s azokra a napokra nem lett megfizetve az arányosan jutó tb., szocho (jövedelmei alapján mentes az szja alól). A 2025.08.19–08.29. időszakról be lett küldve a tp. igénylő, melyben jelölve volt a 2025.06.03–06.09. időszak is. Erről elvileg az e.v. kapott hibaüzenetet a tárhelyére, de ez nem lett átvéve, elintézve. 2025. november, decemberi időszakról be lett küldve a táppénz iránti kérelem 2026 januárjában, amivel kapcsolatban az Egészségbiztosítási Pénztár telefonon megkeresett, hogy a 06. havi időszakra nem jogosult már az e.v. táppénzre, s küldjön be rá egy 2558-as önellenőrzést a keresőképtelen időszakot törölve, s a teljes hónap kapcsán fizesse meg a tb- és szochoterheket. Kérdésem erre irányul, valóban ezt a fent írtak szerint kell javítani, s teljes hónapra meg kell fizetni az e.v.-nek a minimumok utáni kötelezettségét, függetlenül, hogy rendelkezésre áll az orvosi igazolás a keresőképtelen időszakról, csak mert a táppénz iránti kérelem elmaradt? Köszönettel. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vámkezelési szolgáltatás végzése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértők! Van egy exporttevékenységgel is foglalkozó cég. Eddig szerződésben álltunk spedíciós cégekkel, akik végezték vevőinknek és nekünk a vám elé állítás folyamatát, az igazolások beszerzését. Nekünk mint eladónak, csak az volt a teendőnk, hogy elküldtük a számlát, hogy hol fog kilépni az országból a vevő és a spedíciós cégek intézték a többit. Szeretnénk mi magunknak intézni ezt a vám elé állítási folyamatot! Szeretnénk segítséget kérni, hogy ezt hogy tudnánk kivitelezni? Milyen feltételei vannak? Mire lehet szükségünk, ha elkezdenénk? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vezető állású munkavállaló eurós bére
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Társaságunk vezető állású munkavállalót (ügyvezetőt) foglalkoztat munkaviszony keretében. A munkaszerződés tervezett rendelkezései szerint: az ügyvezető alapbére euróban (EUR) kerül meghatározásra, a munkabér kifizetése forintban (HUF) történik, az alkalmazandó árfolyam az alábbiak szerint kerül rögzítésre: minimum 400 HUF/EUR árfolyam, amennyiben a tárgyhónap utolsó napján érvényes MNB hivatalos deviza-középárfolyama ezt meghaladja, úgy a tényleges MNB árfolyam kerül alkalmazásra. A konstrukció célja, hogy az árfolyamkockázat kizárólag a munkáltatót terhelje, és a vezető állású munkavállaló munkabére árfolyamcsökkenés esetén se csökkenhessen. Kérdések: 1.) Jogszabályszerűnek minősül-e, ha vezető állású munkavállaló munkaszerződésében az alapbér euróban kerül meghatározásra, miközben annak kifizetése forintban történik? 2.) Megengedett-e, hogy a munkaszerződés az alkalmazandó árfolyam tekintetében minimum árfolyamküszöböt (400 HUF/EUR) állapítson meg, amely felett a tárgyhónap utolsó napján érvényes MNB középárfolyam alkalmazandó? 3.) Jogszabályszerűen elszámolható-e, ha a munkabér bérszámfejtése és könyvelése a forintra átszámított összeg alapján történik, és az adó- és járulékkötelezettségek megállapítása szintén ezen forintösszeg szerint történik? 4.) Megengedett-e jogszabályi szempontból, hogy vezető állású munkavállaló esetében az adott naptári éven belül – a munkavállaló esetében az adott naptári éven belül – közös megállapodása alapján a munkabér kifizetése váltakozzon? Euró vagy forint. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szántóföldvásárlás illetéke
IlletékTisztelt Szakértő! 2025. év végén módosításra került a 2013. évi CXXII. törvény. Nem minősül használat átengedésének, ha a tulajdonos haszonbérbe adja a vásárolt szántót, a rendelet szerint már nem kötelező a saját művelés, és ez vonatkozik a korábban (1–3 éve) vásárolt területekre is, így azok is bérbe adhatók. Szeretném megkérdezni a termőföldvásárlás illetékmentessége kiterjed-e a most megvásárolt területekre is, ha a vevő haszonbérbe adással hasznosítja a területet? Mentesül-e a korábbi években vásárolt területek utólagos illetékfizetési kötelezettségétől az a tulajdonos, aki vállalta a saját művelést, de eddig az előző tulajdonos által megkötött haszonbérleti szerződés miatt ezt nem tudta megtenni, most lejáró bérleti szerződés után a saját használati kötelezettség beáll, vagy köthet haszonbérleti szerződést a tulajdonos, és nem lesz visszamenőleges illetékfizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi kedvezmény – adóelőleg-nyilatkozat kitöltése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban. A helyzet a következő: Nagykorú, tartósan beteg (illetve súlyosan fogyatékos) személynek minősülök a betegségem alapján, e mellett a betegségemmel kapcsolatos munkaképesség-csökkenés miatt saját jogon nevelési ellátásra is jogosult vagyok (családi pótlék 20 300 forint). Egyedülálló vagyok, illetve a velem egy háztartásban élő másik személynek nincs adóköteles jövedelme, tehát csak én tudom magam után érvényesíteni a kedvezményt. Kérdéseim: 1.) Az első pontnál az EM mezőbe 1-es (kedvezményezett eltartott) vagy 4-es (tartósan beteg személy) számot kell írnom? Nem egyértelmű, mert a saját jogú családi pótlék miatt kedvezményezett eltartott vagyok, de közben tartósan betegnek is számítok. 2.) Idéntől (2026-tól) “a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havi összege 133 340 forinttal emelt összegben vehető igénybe”. Ezt azt jelenti, hogy én 2 x 133 340 = 266 680 forint összegben vehetek igénybe kedvezményt? Ezt az összeget írhatom az 5. pontba? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték