Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes keret
ÁfaTisztelt Szakértő! Szakmai állásfoglalásukat szeretnénk kérni az alanyi adómentesség értékhatárának számításával kapcsolatban. Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése az értékhatár meghatározásánál a 2. § a) pontja szerinti, belföldön teljesített ügyletekre hivatkozik. Álláspontunk szerint ebből következően az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, valamint a 38. § és az azt követő különös teljesítésihely-szabályok alapján külföldön teljesített szolgáltatások ellenértéke nem számít bele a magyar alanyi adómentesség értékhatárába. Kérjük szíves megerősítésüket, hogy helyes-e a jogszabály-értelmezésünk, és a külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét – függetlenül attól, hogy a teljesítési helyet főszabály vagy különös szabály határozza meg – nem kell figyelembe venni a 2026. évi 20 millió forintos értékhatár számításakor. Válaszukat előre is köszönjük! Tisztelettel: Certax-Audit Kft.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végtermék áfamértékének megítélése
ÁfaGarázskapugyártással foglalkozunk. A végtermék lapraszerelt (lapos dobozos) kiszerelésben kerül értékesítésre. A termék kiszámlázásakor – a vevő tájékoztatására és a garanciális alkatrészek pontos meghatározása miatt – a garázskapu szett tételekre bontva, külön sorra téve a paneleket, az elektronikát, külön a vasalatot (VTSZ 7216), több elemet is tartalmaz. Mi határozza meg a kiszámlázott végtermék áfamértékét, amennyiben az összetevőiben előfordul fordított adózás alá eső elem?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ki adhat nyugtát és ki nem?
ÁfaTisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Újonnan indult egyéni vállalkozó ügyfelem főtevékenység szerint kárpitozott bútorok tisztítását fogja végezni az ügyfelek otthonában, kiszállással (961001 – Mosás, tisztítás), de alkalomszerűen rendezvényekre héliummal töltött lufikat fog kivinni, azokat fogja árusítani (471201 – iparcikk jellegű vegyes kisker; 477801 – Egyéb m.n.s. iparcikk kisker). A tevékenységeiben főleg helyszínre megy majd, de lesz egy átvételi pont is egy üzletházban. Amennyiben bármelyik tevékenységével kapcsolatban céges a vásárló, nekik természetesen számlát állít majd ki. Kérdésem a fenti tevékenységekkel kapcsolatban, hogy amennyiben a vevő magánszemély, adhat-e ki kézi nyugtát? Segítségét előre is köszönöm. Duzs Erzsébet
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Telephely-bejelentés: cégbírósági vagy NAV-os
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ingatlanok hasznosítása kapcsán a kérdésem arra irányul, hogy az alábbi esetekben pontosan milyen típusú (cégbírósági vagy kizárólag NAV-os/önkormányzati) telephely-bejelentési kötelezettség keletkezik: 1. Iroda továbbadása bérbe: Ha a cégünk irodát bérel, majd azt bérleti szerződéssel továbbadja egy másik cégnek, a mi cégünknek ez a tevékenység cégbírósági vagy csak NAV-os telephely-bejelentést generál? 2. Bérlő cég kötelezettsége (alkalomszerű használat): A tőlünk irodát bérlő cég fix havi díjat fizet, de az ingatlant csak ritkán, alkalomszerű tárgyalásokra használja. Nekik ez a jogviszony cégbírósági telephely-bejegyzést igényel, vagy elegendő a NAV/HIPA felé bejelenteniük? 3. Céges tulajdonú lakás lakossági bérbeadása: Ha a cégünk a saját tulajdonú lakását magánszemélyeknek adja bérbe lakhatási céllal, ezt a lakást cégbírósági telephelyként kötelező bejegyeztetni, vagy kizárólag a NAV (és a helyi adóhatóság) felé keletkezik telephely-bejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Telephelyre utazás saját gépkocsival
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkavégzésének a helye a cég székhelye Budapesten. Esetenként saját gépkocsival a cég vidéki telephelyére is el kell mennie munkával kapcsolatosan. Ebben az esetben ez lehet belföldi kiküldetés? (A cég saját telephelyére történő utazás?) Vagy milyen módon megtérítendő a költsége?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás telephelye
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás telephelyként szeretné használni az egyéni vállalkozó magánszemélyként tulajdonában álló ingatlanját gépjárműtárolás céljából. Milyen jogcímen használhatja ezt az ingatlant, ingyenes használati szerződés alapján, vagy piaci áron kell, hogy bérbe adja az egyéni vállalkozásának? Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 100%-os tulajdonos egy magánszemély. Az ügyvezető egy másik magánszemély, aki az ügyvezetést 0 forint megbízási díjért végzi. Ezen magánszemélynek haszonélvezeti joga van a kft.-ben. Tulajdonosi döntés alapján osztalék fizetésére kerül sor. Kinek kell számfejteni az osztalékot, és hogyan fog adózni utána az osztalékban részesülő? Tisztelettel: Arany Tamás
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elengedett tartozás független magánszemély részére
Szja / Ekho / KülönadóKedves Szakértő! Az alábbi eset kapcsán szeretnénk a segítségét kérni. Egy vállalkozás korábbi munkavállalójának tartozását elengedte. A tartozás elengedésének időpontjában a magánszemély és a vállalkozás között már nem állt fenn munkaviszony vagy egyéb jogviszony. Álláspontunk szerint a tartozás elengedése a magánszemély oldalán az Szja tv. 4. § (2) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadó és – amennyiben annak feltételei fennállnak – 13% szociális hozzájárulási adó merül fel. A vállalkozás azonban a magánszemély helyett ezeket az adóterheket is meg kívánja fizetni. Ebben az esetben viszont az adók vállalkozás általi átvállalása további, a magánszemélynél adóköteles jövedelmet keletkeztet, amely ismételten növeli az adóalapot. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi a helyes eljárás az adókötelezettség megállapítása és teljesítése során. Szükséges-e az adóterheket úgynevezett felbruttósítással meghatározni, vagy van-e olyan speciális szabály, amely alapján a vállalkozás közvetlenül megfizetheti a magánszemély helyett felmerülő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót anélkül, hogy az átvállalt adó újabb adóköteles jövedelmet keletkeztetne? Kérjük szíves állásfoglalását arra vonatkozóan is, hogy a vállalkozásnak milyen módon kell ezt a kötelezettséget bevallania és megfizetnie. Köszönjük szépen a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonmegosztás után van-e szja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A házastársak a családi házat együtt építették 25 éve, melyhez közösen vettek fel a hitelt, de a telek, és az egész családi ház egyedül a feleség nevén van. Válást követően a feleség nem vitatja, hogy ebből része van férjnek is. Az a megállapodás született hivatalosan, ügyvéd által készített közös vagyont megosztó szerződésben, hogy a feleség havonta 200 ezer forintot fizet a férjnek több éven keresztül és a lakás továbbra is a nevén marad. Kell-e a férjnek ez után az összeg után szja-t fizetni? Köszönettel: Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft. üzletrészének megosztása házastársak között – vagyonadó
2026-os adóváltozásokTisztelt Szakértő! A következőkben szeretném segítségét: társaságunk több, mint húsz éve működő, jelenleg egyszermélyes kft., melynek 100%-ban belföldi magánszemély a tulajdonosa. Szeretné a házastárs a másik házastársnak átadni (például ajándékozni) a tulajdoni hányadának az 50%-át, így az alapító okirat helyett társasági szerződés készül. Kérdés: milyen formában tudja az üzletrészt megosztani: egyszerű nyilatkozat formájában, mert házastársi közös vagyon az évek alatt felépített cég vagy ajándékozás útján. A kérdés a vagyonadó bevezetése miatt merült fel és az ezzel kapcsolatos cégérték meghatározása miatt. Házastársak közötti megosztás vagy ajándékozás adó- és illetékmentes. Ha átadhatja a tulajdonrészének 50%-át, akkor könyvelési tétel nem párosul hozzá, csak társasági szerződés módosítása? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonadó
2026-os adóváltozásokTisztelt Szakértő! A vagyonadóval kapcsolatos cikk (https://adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Vagyonado_2026__szakertoi_osszefoglalo_UGXK92) következő mondatát fejtse ki nekem kérem: "Az adónem bevezetésének összhatása kettős. Egyfelől a vagyon szétosztását jutalmazza: a felnőtt családtagokat önállóan megillető egymilliárdos sáv". Amennyiben az adózó (elvált szülő) vagyona 1 milliárd forint feletti, de van egy 18 év feletti vele egy háztartásban élő, még nappali tagozatos középiskolai tanuló "gyermeke", önállóan megilleti mindkét családtagot az 1 Mrd-os adósáv? Köszönöm a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Sportszervezet – adómentes juttatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem kft. formában működik, nem nonprofit, nincs közhasznúsági besorolása. Fő tevékenysége 8551'25: Sport-, szabadidős képzés, és gyerekek úszásoktatásával, versenyeztetésével foglalkozik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes az a juttatás (utazás, szállás, étkezés), amit sportszervezet nyújt a szintén törvényben leírt paraméterekkel rendelkező résztvevők részére (1. sz. melléklet 8.7./b/ pont). A kérdésem az, hogy a kft. megfelel-e az szja-törvény fogalma szerinti sportszervezetnek, figyelembe véve a sportról szóló 2004. évi I. törvény "sportvállalkozás" és "sportszervezet" meghatározásának is?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Utazási költségtérítés
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Szeretnék állásfoglalást kérni az alábbi kérdésben. Köteles-e a munkáltató megtéríteni a munkavállaló részére a kötelező éves alkalmassági orvosi vizsgálatra történő utazás költségét abban az esetben, ha a vizsgálat helyszíne nem azon a településen található, ahol a munkavállaló dolgozik? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel:
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyes meghatározott juttatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy autószereléssel foglalkozó cég vezetéstechnikai tréninget szeretne szervezni a munkavállalóknak. Az lenne a kérdés, hogy azon munkavállalók esetében, akik az ügyfelek autóját vezetik (hozom-viszem szolgáltatás, próbaút stb. kapcsán), lehet-e adómentes juttatásként elszámolni egy vezetéstechnikai tréninget? Illetve, hogy meg lehet-e osztani a tréning költségeit oly módon, hogy az irodai dolgozók esetében egyes meghatározott juttatásként kezelni egy ilyen tréninget, míg azon munkavállalók esetében, akik ügyfelek autóját vezetik, adómentes juttatásként elszámolni a rájuk eső részt? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Visszatérés kiva adózásra
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelyik 2025. 05. 01. nappal a tao hatálya alá került, mivel előzőleg be nem jelentett alkalmazott miatt megszűnt a kivaalanyisága. Kérdésünk az lenne, hogy mikor léphet újra vissza a kivába? Segítségét előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénzügyi képviselettel rendelkező cég termékimportja
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Magyarországon pénzügyi képviselettel rendelkező kanadai cég Kanadából importál saját árut Magyarországra. Az áru tulajdonjoga a kanadai cégnél marad és a pénzügyi képviselet Magyarországon nem követi az áru útját. Feltüntethetik-e a pénzügyi képviseletet importőrként az ügyletben? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR és termékdíjkötelezettség
Jövedéki adó / Vám, deviza / Termékdíj
Tisztelt Szakértő!
Papír-, írószer-, irodaszer-árusítással foglalkozó kft. vagyunk. A 40/2025 EU rendelet hatálybalépése miatt változtak-e az eddigi előírások az alábbi esetekben?
1. Közösségi partnertől italos papírtáskákat vásároltunk. A táskákat vevőinknek továbbértékesítjük. Első fogalomba hozatalnak minősül-e az ügylet, kell-e EPR-bevallás róla?
2. Ha a boltban papírzacskóba, vagy 3923 vámtarifaszám alá tartozó műanyag hordtasakba rakjuk a vevőknek az apróbb cikkeket (például tollbetét, ceruzabél, radír), keletkezik-e EPR-, illetve környezetvédelmitermékdíj-kötelezettsége a kft.-nek? Árunak vagy csomagolásnak számít-e (mentesít-e az esetleges kötelezettség alól), ha a műanyag hordtasakokat pénzért adjuk a vevőknek?
3. Ki számít gyártónak a papírzacskó, illetve a 3923 vámtarifaszám alá tartozó műanyag hordtasak esetében az EPR, illetve a környezetvédelmi termékdíj vonatkozásában?
Köszönettel várjuk a választ.
Megválaszolva
0 komment
ICT munkavállaló debreceni kiküldetése – étkezési költségek adózása
Szja / Ekho / KülönadóKedves Szakértő, egy ügyfelünk, egy kft., ICT munkavállalót foglalkoztat. A fogadási megállapodásában Göd a munkavégzés helye, de jelenleg Debrecenben van kiküldetésben. A debreceni tartózkodása előre láthatóan 6 hónapig is el fog tartani. A cég a munkavállaló étkezési költségeit szeretné átvállalni. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben 44 munkanapig, amíg kiküldetésben lehet, az étkezési költségeket egyes meghatározott juttatásként kezelem és a munkáltató megfizeti utána az szja-t és a szochót? 44 munkanap letelte után a munkavégzés helyévé válik Debrecen, és abban az esetben bérként kell adózni utána? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed melletti munkavállalás
MunkajogTisztelt Cím! Munkáltatóként keresem Önöket. Olyan kérdésem van, hogy lenne egy munkavállaló, aki elkezdene dolgozni gyed mellett (nem mondja vissza a fizetés nélküli munkaviszonyát, melyből kapja a gyedet) és ebben az esetben a felhalmozódott szabadságot mikor kell vagy mikor lehet kiadni számára? Amikor megszűnik a gyed és a gyes, tehát a gyermek a 3. életévét betöltötte, vagy mikor munkába áll és kapja a gyedet is mellette? Válaszukat előre köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megváltozott képességű munkavállaló pótszabadsága
MunkajogA munkavállaló 5 éve dolgozik a munkáltatónál, két héttel ezelőtt kérte a munkaviszonya megszüntetését írásban, majd néhány napja szóban jelezte, hogy Ő különben megváltozott munkaképességű dolgozó, és a munkaviszonya létesítésekor már az volt, de erről a tényről mindeddig nem tájékoztatta a munkáltatót és nem bizonyította okirat bemutatásával az általa szóban tett hivatkozás jogszerűségét, de kérte visszamenőlegesen az évi 5 nap pótszabadsága elszámolását és megfizetését. Felszólítottuk a hivatalos írat bemutatására és amennyiben a z állítása bizonyítást nyer akkor a 2026-os évre járó pótszabadságát elszámoljuk, de visszamenőlegesen való megfizetést nem tartjuk jogszerűnek. Utólag még négy évre a 20 nap pótszabadság kifizetést, mivel az alapvető tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget és a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatán " Alkalmas " minősítést kapott és semmilyen korlátozó körülményről nem kaptunk tájékoztatást az alkalmassági vizsgálatkor (írásban). Meg kell- e fizetni visszamenőlegesen a pótszabadságokat vagy sem. Köszönöm a válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték