Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Nyílt végű pénzügyi lízing vs. tartós bérlet
SzámvitelTisztelt Szakértő! Felmerült bennem, hogy a személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjét a tartó bérlethez hasonlóan számolom el, az okból, hogy már előre tudom, hogy harmadik személy lesz megjelölve a futamidő végén tulajdonosnak. Lehetséges lenne? Érne-e bármilyen szankció emiatt, ha így teszek. Tudom, hogy a rendelkezési jog szempontjából az ilyen személygépkocsit inkább tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, de használat és ügylet szempontjából a tartósbérlet-szerű elszámolás lenne egyszerűbb és okszerűbb. A kezdő részletet futamidő arányában elhatárolnám, a kamatot a ráfordítások között számolnám el, a törlesztő részleteket pedig a bérleti díjba, a cégautót persze megfizetném, az utolsó részlettel (maradványérték) pedig egy lépésben kerülne harmadik személyhez az autó. Költség szempontjából ugyanott járok, mivel a bérleti díj helyett az értékcsökkenés lenne a költség oldalon. Igazából csak egy egyszerűbb adminisztrációt látok magam előtt, mint bármiféle adóelkerülést. Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
HIPA megosztása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy kft. székhelye Budapesten van, telephelye Mátrafüred, ahol egy ingatlannal rendelkezik, azt hasznosítja. Az eszközök között csak ez az ingatlan van. Személyi jellegű kifizetés nincs. Hogyan kell megosztani az iparűzési adót? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérbe adott, lízingelt személyautó áfájának visszaigénylése
ÁfaTisztelt Szakértő! Személyautó kapcsolt vállalkozásnak történő bérbeadásakor milyen feltételeknek kell teljesülni a 100% áfa levonásához? A könyvelt cégünk melléktevékenysége az eszközbérbeadás. Személyautót vásárolunk, 3 éves, nyílt végű pénzügyi lízinggel. A nettó lízingtőke 9 028 102 Ft, a kezdő lízingdíj 4 514 051 Ft + áfa (50%) a maradványérték 1 805 620 Ft+ áfa. (Autó értékének 20%-a.) Ebben a konstrukcióban, ha bérbe adjuk az autót, lehet-e 100% áfát igényelni? A személyautót, kapcsolt vállalkozásnak szeretnénk bérbe adni, bérleti szerződéssel, piaci áron. A bérbevevő kapcsolt cég, áfamentes tevékenységet végez. A bérbeadó cég más vállalkozásnak nem ad bérbe autót csak a kapcsolt vállalkozásnak. Az autó értékcsökkenése nálunk költség, a cégautóadót mi fizetjük. A biztosítást és minden egyéb költséget a bérbevevő fizet. A forgalmiban az üzembentartó, a bérbevevő cég. A bérbevevő cég alkalmazottai üzleti célra használják az autót. A munka végeztével az autó az utolsó használó lakása előtt parkol (másnap azzal jön munkába). A gépkocsi futásáról nyilvántartást nem vezetnek. Van-e köze a bérbeadó 100%-os áfavisszaigénylésénél a bérbevevő magánhasználatának. Ilyen esetben a bérbeadásra tekintettel védhető-e a személyautó áfájának 100%-ban történő visszaigénylése, vagy milyen arányú visszaigénylés lehetséges? Van egy másik, szintén kapcsolt vállalkozásnak bérbeadott autó, amit többségében a mindkét vállalkozásban ügyvezető használ, de alkalomadtán minden dolgozó is használhatja. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személygépkocsi-javítás áfája
ÁfaTisztelt Szakértő, eltérhet a cég az 50% arányos áfalevonástól személygépkocsi javításának számlájánál, ha hitelesen igazolja GPS adatokon alapuló útnyilvántartással az üzleti használatot? Vagyis, ha igazoltan például 90% arányban üzleti használatban van az autó, akkor a javítási költség áfája is ennek arányában levonható? De ha például egy másik hónapban 70-30% a megoszlás, tehát nem minden hónapban ugyanaz? És milyen időszak útnyilvántartását kell akkor ehhez igazolni? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz: figyelési időszak felújítás esetén
ÁfaTisztelt Szakértő! A kft. 2003-ban vásárolt egy ingatlant, amelyet 2025 decemberében eladott. Közben 2012, 2018, 2020 és 2023-ban voltak felújítás miatti ráaktiválások. A felújítások áfája minden esetben levonásra került, az épület adómentesen lett eladva. Kérdésem, tekintettel arra, hogy 2003-ban még csak 10 év volt a figyelési időszak, a felújítások időpontjában pedig már 20 év, kell-e áfát visszafizetni? A felújításoktól újraindul a figyelési időszak? Válaszát köszönöm! Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
ÁltalánosÜdvözlöm! Egy nyugdíjas munkavállaló üzemi balesetet szenvedett (elesett a hazafelé vezető úton), és 4-es kóddal táppénzes papírt hozott a kieső időről. Szükséges a munkáltatónak megállapítani az üzemi balesetet, jegyzőkönyvet készíteni? A munkáltató nem kifizetőhely. Ebben az esetben igazolt nem fizetett távollét számfejtendő a táppénzes papír és az üzemi baleseti jegyzőkönyv alapján, vagy betegszabadságként szükséges számfejteni a hiányzott napokat? Mi a hivatalos eljárás ez esetben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szlovák ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munka
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném az állásfoglalásukat kérni. Az egyik ügyfelem, aki építési-szerelési munkákat végez fővállalkozásban, kapott egy megrendelést egy belföldi kft.-től, amelynek Szlovákiában van egy ingatlana, amit fel kell újítani. A fővállalkozó a munkák kivitelezéséhez belföldi és szlovák alvállalkozók munkáját veszi igénybe. Az építési munka építésiengedély-köteles, amit a szlovák hatóság adott ki. A munka időtartama: 2026.05.27-2026.06.15. Kérdésem a következő: 1.) A belföldi székhelyű alvállalkozó kft. áfaszempontból milyen számlát kell, hogy kiállítson a fővállalkozó felé? Figyelembe vehető-e az áfatörvény 142. paragrafusa, lehet-e fordított áfás az ügylet? Mennyiben befolyásolja a számlázást az áfatörvény 39. paragrafusa, mely szerint a teljesítés helye külföld? (Hasonló az előbbiekhez a fővállalkozó és a megrendelő számlázása.) 2.) A szlovák cég milyen számlát kell hogy kiállítson felénk, hogy szabályosan járjon el? Ő a szlovák áfatörvénynek megfelelően fog az ottani adómértékkel felszámolni nekünk áfát? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Részteljesítés vagy időszakos elszámolás?
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy cég karbantartási rendszer bevezetését végzi egy másik cégnél. A szerződésben az szerepel, hogy a számlázás egyes részfeladatok elvégzése után történik, teljesítési igazolás alapján. Az ütemezés szerint a részfeladatok egyes hónapok végére esnek. Kérdésem, hogy ez részteljesítésnek vagy időszakos elszámolásnak számít? Melyik szabályt kell alkalmazni a számlázás során? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személyautó áfamentes értékesítése magánszemélynek kft.-ből
ÁfaTisztelt Szakértő! Élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó társaságunk 2014-ben vásárolt személygépkocsit. Ezt a személygépkocsit most értékesíteni kívánja. A gépkocsira felszámolt áfát társaságunk nem igényelte vissza, azt le nem vonható áfaként könyvelte. A személygépkocsira megfizette a cégautóadót, emellett elszámolta a szervizköltséget (munkadíj, anyagköltség) a használat során. Az anyagköltséget le nem vonható áfával, a munkadíj költségét az áfaösszeg 50%-ának levonásba helyezésével könyvelte. Más áfát érintő költség a gépkocsival kapcsolatban nem merült fel a használat során, természetesen az üzemanyag áfája sem került levonásra a használat során. Abban kérjük a segítségét, hogy amennyiben a személygépkocsit az idei év folyamán magánszemélynek értékesítjük, élhetünk-e az áfamentes értékesítéssel? Mivel áfaalanyok vagyunk, milyen mentességi besorolással kell elkészüljön a számla? Előre is köszönjük válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Éttermi vendéglátós kft. által ingyenesen átadott ebéd óvodának
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Egy éttermi vendéglátós kft., amely áfás, ingyenesen szeretne ebédet átadni (kb. 200 főre) egy óvodának. Az óvoda pénzért értékesítené az ebédet a gyerekeknek, szülőknek és a befolyt összeg menne az óvoda alapítványának. A kérdés az lenne, kinek, mi a kötelezettsége? Hogyan lehet ezt kivitelezni a kft. részéről, van-e áfafizetési kötelezettsége? Nullás számla kiállítása esetleg? Vagy értékesítéskor ki kell számlázni egy összegben az óvodának, és megfizetni utána az áfát? Vagy a helyszínen minden ebéd eladásáról nyugtát írni és a végén egy összegben beütni a pénztárgépbe? Ha esetleg az alapítvány kiad egy igazolást a befolyt összegről, azt a kft. fel tudja-e használni kedvezményként? Válaszát előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Szünetelés esetén készlet
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy autókereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó (különbözeti adózás szabályait alkalmazza) szüneteltetni szeretné a tevékenységét. A vállalkozónak még van készleten használt autója. Kérdésem az lenne, hogy mi történik ebben az esetben a készleten lévő autókkal? Illetve mi van akkor, ha a szünetelés alatt eladja az autót? Megteheti-e ezt, vagy vissza kell-e aktiválnia a vállalkozást ehhez? Ha nem kell aktiválnia, akkor ebben az esetben mi történik az áfával? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kata melletti tagi jogviszony
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Kft.-tag másodállásban, mert a főállása a kata egyéni vállalkozásban van, tavaly augusztusáig alkalmazott volt a kft.-ben, és augusztus 1-jétől át lett jelentve 1210-es jogviszonykóddal és 1313-es FEOR-számmal. A NAV szerint a jogviszonykód helytelen, szerintem a 1452-essel kellett volna bejelenteni és az alapján bármikor vehet ki tagi jövedelmet, de ha nem vesz ki, az sem baj. Kérdésem: ez így jó megoldás-e? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoTisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulásról szeretnék kérdezni. A cégünknél lenne igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Beleszámolódik-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és így kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve attól a hónaptól, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség? Válaszát köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék
SzámvitelTisztelt Szakértő! Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó ügyfelünk kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt vásárolt 2025-ben. A tárgyi eszköz kifizetésére kölcsönt vett fel. A finanszírozó kifizette a tárgyi eszközt az eladónak, így az az egyéni vállalkozó tulajdonába került. 2025-ben nem történt kölcsön törlesztése. A tárgyi eszközre a finanszírozó javára zálogjogot jegyeztek be. Kérdésem, hogy ebben az esetben 2025-ben lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani az eszközre? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Zrt. tőkeemelése 2.
Társasági jogTisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_16_Zrt_tokeemelese_ayr#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A Zrt. tőkeemelése kérdés-válaszhoz lenne kérdésem Ez még mindig ugyan az a Zrt. Ha van egy 500 millió értékű cég (gépek, épületek, kb. ennyit ér a saját tőkéje papíron 800 millió Ft), jegyzet tőkéje 24 millió Ft (24 millió Ft részvényjegy lett kibocsátva 2000-ben). A közgyűlésen csak annyi lett megszavazva, hogy lehet tőkét emelni, pontosan nem lett definiálva, hogy hogyan és mekkora tőkeemelés lesz végrehajtva. Az 5 igazgatósági személy, akinek kb. 6 millió Ft részvénye volt a (tulajdonosok 59%-val szemben, amiben ők is benne voltak, aláírattak egy papírt, hogy megemelnék a jegyzet tőkét 41 millió Ft-ra, a maradék 41% tulajdonos csak a következő évi közgyűlésen tudta meg, hogy csökkent a cégben lévő tulajdoni hányada). A 17 millió Ft jegyzet tőke emelés után 23 millió, vagyis a teljes cég több mint 50%-a az övék lett. A kérdésem az, hogy ez mennyire lehet legális, hogy egy 500 milliós cég több mint felét meg lehet venni 17 millióért? Mit tehet ilyenkor az, akit megkárosítottak? Nem arányosan kellett volna növekedni inkább a tulajdoni hányadnak (ha 500 millió cégnek 24 millió részvény van, akkor 517 milliósnak legyen 25 millió részvény, akkor egy szót se szólnék)? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s partnertől számlabefogadás – nincs EU-s adószáma
ÁfaTisztelt Szakértő! Szlovák partnerünk áprilisban már teljesített szolgáltatást társaságunk számára, amit májusban számlázna. De EU-s adószáma (még) nincs, csak szlovák belföldi adószáma. Az EU-s adószámot megigényelte, de az csak június 1-jétől érvényes. Kérdés: befogadhatunk-e számlát a partnertől, és ha igen, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a tételt? Kell-e a tételre fizetendő áfát bevallani és ezt levonásba helyezhetjük-e? A partner szerint EU-s adószám nélkül is számlázhat, de áfát nem számíthat fel, tehát áfamentesen fog számlázni. Azt viszont nem írhatja rá a számlára június 1-jéig, hogy a Reverse Charge regime szerint fordított áfásan számláz. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsön pozitív pénztár mellett
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egy kft. pénztárában „tizenmilliós” készpénzkészlet van, ennek ellenére tagi kölcsön nyújtásában gondolkodnak a tulajdonosok. Van-e erre tiltó rendelet, törvény vagy bármi? Később eszközvásárlás történne, de ez nem befolyásolná a pénztári készpénzállományt, csak a tagi kölcsön összegét. Válaszukat köszönöm! V. Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkáltató ellenőrzési joga – munkába járás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A munkába járás költségtérítését munkavállalói nyilatkozatok alapján fizeti a munkáltató. Surányi Imréné szakértő https://adozona.hu/kerdesek/2025_10_15_Munkaba_jaras_koltsegteritese_sgk 2026.03.15-én egy másik kérdezőnek adott válasza szerint „A munkavállaló nyilatkozata annyiban elegendő, hogy ellenőrzés esetén az adóhiány jogkövetkezményeit a munkavállalónak kell viselnie. Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény 1. § értelmében a munkáltató is köteles a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartására, ezért – véleményem szerint – mulasztás miatt elmarasztalható, ha valótlan tartalmú nyilatkozat alapján fizet munkába járás címén költségtérítést.” Az én kérdésem, hogy milyen módon ellenőrizheti a munkáltató a leadott nyilatkozat valósságát. Valótlan tartalmú nyilatkozat felmerülésekor milyen intézkedéseket jogosult tenni a munkáltató? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Állásidő figyelembevétele az egy órára eső távolléti díj számításánál
MunkajogTisztelt Szakértő! Abban szeretnénk a segítségét kérni, hogy az egy órára eső távolléti díj meghatározásánál használt osztószám alapját képzi-e az állásidő? Véleményünk szerint, ha az állásidő rendes munkaidő beosztás alatt történik, amire a munkavállalót az alapbéren felül a beosztása szerinti bérpótlékok is megilletik, úgy a távolléti díj osztószámába bele kell számítani. Az Mt. 151. § (5) bekezdése szerint "az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám)", ez alapján az állásidő, amelyre bérpótlék illeti meg a munkavállalót beosztás szerint teljesített munkaidőnek minősül? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lekötött tartalék nem megfelelő soron a mérlegben
SzámvitelTisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2026_5_20_Lekotott_tartalek_nem_megfelelo_s_vsa Kiegészítő kérdés egy korábbi válaszhoz: a beszámoló passziválásával és új beszámoló benyújtásával javítható lett volna a hiba? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték