Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó közeli hozzátartozó kapcsoltság
Általános"A" személy többségi tulajdonosa "B" kft.-nek. Testvére ("C") egyéni ügyvéd (vállalkozó). Kapcsolt vállalkozásnak minősül B és C? Ha igen, akkor Tao-törvény melyik pontja alapján? Az oldalon talált válaszok alapján a c) pont lehet releváns, de ott hogyan értelmezhető, az hogy A és C közeli hozzátartozó harmadik személynek tekintendők és ez a harmadik személy közvetlen befolyással rendelkezik adózó B Kft.-ben, de C magánszemélyben hogyan lehet többségi befolyással rendelkezni? „4. § 23. kapcsolt vállalkozás: c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Taotv 7-8. § (1) dzs) éveken átívelő alkalmazása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pontjában és 8. § (1) bekezdés dzs) pontjában szabályozott értékelési árfolyam-különbözet adóalap-korrekciójához kapcsolódóan szeretném kérni segítségét. 01. év: • Befektetett pénzügyi eszköz és hosszú lejáratú kötelezettség összevont könyv szerinti értéke értékelés előtt: 1.000, • értékelési különbözet összege: +500, • Tao-alap csökkentő tételként elszámolva: 500; 02. év: • összevont könyv szerinti érték értékelés előtt: 1.500 (1.000+500), • értékelési különbözet összege: -200, • Tao-alap növelő tételként nincs elszámolva: 0; 03. év: • összevont könyv szerinti érték értékelés előtt: 1.300 (1.000+500–200), • értékelési különbözet összege: +400 (nem realizált árfolyamnyereség). Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy 01-ben korrigáltam az adóalapot, 02-ben nem korrigálom a veszteséggel, majd 03-ban ismét korrigálom a nyereséggel? Amennyiben a 03 korrekció megtörténik, úgy a következő években figyelendő adóalap-módosítás tekintetében a 01 és 03 összeadódik (500+400=900), vagy a 02. évi 200 veszteséget is figyelembe kell venni (500–200+400=700), amikor korrigálom az adóalapot? Amennyiben a kezdeti devizaösszeg az évek során változik (növekedés és csökkenés is volt), akkor FIFO-módszer választása esetén a kivezetés arányát kizárólag a törlesztések alapján kell meghatározni, és az év közbeni új felvételek ezt nem ellentételezik, vagyis az adott évi kivezetés nem az év eleji és az év végi egyenleg különbözete? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
FAD bevallási időszak
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás FAD-os szállítói számlájában hó utolsó nap teljesítési időpont, a kiállítás számla kelte a teljesítés hónapját követő 8. nap és a fizetési határidő a számla kiállítását követő 8. nap. A számlában a fizetendő összeg nulla, mert a korábban a jelenlegi számlában szereplő összegnél magasabb összegű előlegfizetés történt. Kérdésem, hogy az előleg beszámítására tekintettel mely bevallási időszakban kell az ügylet adófizetési kötelezettségét szerepeltetni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Biztosításközvetítés ír biztosító részére – áfakód és bevallási kötelezettség
ÁfaEgy magyar kft. kizárólag az áfatörvény 86. § (1) a) pontja szerinti adómentes biztosításközvetítői tevékenységet végez. A 20 millió Ft-os AAM-értékhatárt átlépte, ezért a T201T szerinti 6-os („kizárólag adómentes tevékenységet folytat”) jogcímen, 1-es áfakóddal működne. A kft. most egy ír biztosítótársasággal is szerződik, amelynek ugyancsak biztosításközvetítői szolgáltatást nyújt. A teljesítési hely az áfatörvény 37. § (1) alapján Írország, ahol a biztosításközvetítés elvileg szintén adómentes. Kérdéseink: 1. Jól gondoljuk-e, hogy 26A60-as összesítő nyilatkozat nem szükséges, mert a szolgáltatás Írországban is adómentes, tehát nem teljesül az igénybe vevő az adófizetésre kötelezett kitétel? 2. Ha nem kell A60-as, akkor az ír biztosítónak történő szolgáltatásnyújtás önmagában keletkeztet-e 2665-ös bevallási kötelezettséget, vagy alkalmazható az áfatörvény 257. § (1)–(2) szerinti bevallásmentesség? 3. Ha szükséges 2665-ös bevallás, helyes-e az ír bevételt a 91. sorban, a belföldi adómentes bevételt a 08. sorban szerepeltetni? 4. A külföldi teljesítési helyű, de Írországban is adómentes biztosításközvetítés mellett megtartható-e az 1-es áfakód és a T201T szerinti 6-os mentességi jogcím?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cégtelefon
Áfahttps://adozona.hu/kerdesek/2026_10_6_cegtelefon_cmo#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Tisztelt Szakértő! A telefonszámla egy nagy számla ennek összességében tovább van számlázva 40%-a, de van amelyik dolgozónak 50%, van amelyiknek 20%. Tehát ha összességében 40%-a tovább van számlázva akkor teljes egészében levonható az áfa?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
FEOR-szám, munkakör
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy takarító-munkatársat napi 4 órában foglalkoztatott a cég 9112-s FEOR számmal. A napi munkaidő 6 órára módosul, és pénztáros feladatokat kap. Tehát 4 órában takarítással, 2 órában pénztáros feladatokat fog ellátni. Maradhat a 9112-s FEOR szám? A munkaszerződés-módosításban a takarító munkakört jelölik meg a felek fő munkakörnek. Jól gondoljuk, hogy hiába a 9112-s FEOR szám marad a fő, a mellék munkakör miatt nem lehet igénybe venni a szakképzettséget nem igénylő munkakörök után járó szochokedvezményt a továbbiakban? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Beltag járulékfizetése 30 órás munkaviszony mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja heti 30 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben (nem kapcsolt). A bt.-ben, is munkaviszonyban látja el a feladatait. Ilyen esetben a járulékfizetés hogyan alakul? Elég a 10 órás munkaviszony után megfizetni a járulékokat, vagy a heti 36 órát el nem érő munkaviszony miatt a bt.-ben is meg kell fizetni a minimálbér után a járulékokat? Mi a helyzet, ha a bt.-ben a feladatokat megbízási jogviszonyban látja el? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochokedvezmény
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét! Egy 9-es FEOR-kóddal bejelentett munkavállaló után a munkáltatója érvényesíti a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni adókedvezményt. A munkavállaló alkalomszerűen helyettesíti a műszakvezető kollégáját. Mivel a műszakvezető más munkakörű (és FEOR-kódú) és rá nem érvényesíthető a fent szochokedvezmény. A kérdésünk az, hogy ilyen esetben a Szocho tv. 10. § (3) bekezdése értemben elesik-e a kedvezmény érvényesítésének lehetőségétől a munkáltató a helyettesítő kolléga tekintetében? Köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes egyéni vállalkozás – költségek továbbszámlázása EU-s partner felé
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó külföldre (Hollandia) utazik, hogy új partnerével (holland cég) egyeztessen a projekttel kapcsolatban (IT-szolgáltatás). A holland cég megtéríti a költségeket, azzal a feltétellel, hogy a magyar egyéni vállalkozás továbbszámlázza nekik. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, hogyan tudjuk ezt megtenni? A légitársaság tárgyi mentes számlát állít ki az egyéni vállalkozó felé, a szálláshely pedig a helyi áfával növelt összeget számláz. Mi milyen áfakulccsal tudjuk továbbszámlázni a partner felé? Nagyon köszönjük a segítségüket.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jótékonysági kampány – pénzeszköz átadása kapcsolt vállalkozások között
Társasági adó / Innovációs járulék
Egy kapcsolt vállalkozásokból álló cégcsoport jótékonysági kampányt szervez. Az egyik társaság zoknikat szerez be és értékesít tovább a kapcsolt éttermi társaságoknak. Az éttermek a zoknikat a saját nevükben értékesítik, és a nettó árbevétel és a beszerzési ár különbözetét teljes egészében jótékony célra fordítják. Az érintett cégek között kiva- és taoalanyok is vannak.
A támogatott szervezettel egyetlen cégcsoporttag kötne szerződést, és utalná át egy összegben a támogatást.
Milyen jogcímen adhatják át az éttermek az adományozásra szánt összeget ennek a kapcsolt vállalkozásnak?
Kezelhető-e elszámolási kötelezettséggel, továbbításra átvett pénzeszközként, vagy véglegesen átadott pénzeszköznek minősül?
Hogyan kell ezt könyvelni az átadó és az átvevő társaságnál, és milyen kiva-, illetve taokövetkezménye van?
Van-e jelentősége annak, hogy melyik társaság köti a támogatási szerződést, és kinek a nevére állítják ki az adományigazolást?
Megválaszolva
0 komment
Vállalkozásból kivont jövedelem könyvelése végelszámolás végén
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Felosztható vagyon 100 ezer forint. Az ezután befizetendő szja és szociális hozzájárulási adó bevallásra kerül a V3-as kóddal beküldött 08-ason. Kérdésem, hogy kell-e ezt könyvelni, és ha igen, mik a könyvelési tételek? A zárómérlegben a befizetendő járulékokat így ki kell-e mutatni, az adókkal csökkentett nettó összeget milyen főkönyvi számlára könyveljük? Vagy ezeket az adóelőírásokat már nem mutatjuk ki a mérlegben? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cégtelefon
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Kft.-nek van több mobiltelefonja dolgozókhoz kihelyezve, egy részét továbbszámlázza a dolgozóknak. 1 nagy telefonszámla van, ha ezt 30 százalékban továbbszámlázza, akkor az áfát le lehet vonni, teljes egészében? Ha nem vonjuk le az áfát vagy csak 70-30 százalékban, akkor nem kell cégtelefonadót fizetni? Vezetékes telefon esetén teljes egészében levonhatjuk és nincs cégtelefonadó? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiküldetés 183 napot meghaladóan
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft., ahol a dolgozók kiküldetésben Svédországban dolgoznak, gépi és kézi földmunkát. A kiküldetésük meghaladja a 183 napot. Továbbra is a magyar cég alkalmazásában, magyar illetőségű személyek maradnak. Svédországgal van egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére. Kérdésem az lenne, hogy hol adóznak a dolgozók és hol fizetik a járulékot? Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kivás kft. által befogadott számla
Kata, kivaKiva szerint adózó kft. befogadhat-e egy családtagja (szülője) mint egyéni vállalkozó által kibocsátott számlát?
Megválaszolva
0 komment
Végösszeg után járó árengedmény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy cég, aki 10 ezer Ft végösszegű vásárlás esetén azonnali 2000 Ft árengedményt ad. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el akkor, ha számlázva a termékek teljes áron kerülnek, és külön sorban áfamértékekként arányosítva kerülnek levonásra az árengedmények?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Borravaló kifizetésének jogszerűsége
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy szezonálisan működő vendéglátóhely esetében jogszerű lehet-e olyan gyakorlat, amely szerint a vendégektől származó borravaló nem havi rendszerességgel, hanem kizárólag a szezon lezárását követően kerül felosztásra, és annak összege előre meghatározott, arra jogosult munkavállalók között kerül kifizetésre? Kérdés továbbá, hogy a borravaló felosztására és kifizetésére vonatkozóan létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely meghatározza a jogosultak körét, a felosztás módját vagy a kifizetés gyakoriságát, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az ilyen módon történő elszámolás jogszerű és adózási szempontból szabályos legyen. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Transzferár – dokumentációs és egyéb feladat/kötelezettség
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A következő témában kérnék tanácsot: milyen dokumentációs és egyéb feladatai/kötelezettségei vannak a cégnek transzferár tekintetében? Szempontok: 1.) "A” cég csomagolási feladatokat végez kizárólag „B” cég részére. A szerződést úgy kötötték meg, hogy havonta ugyanazt az összeget számlázza x csomagszámig, és az x csomagszám feletti teljesítés díjazásáról külön megállapodás készül (egyelőre nincs kilátásban az x csomagszám feletti teljesítés). 2.) „A” cégnek csak bérköltsége, járuléka és bérleti díja merül fel, és az összes költsége a „B” cégnek végzett szolgáltatással kapcsolatos. Az ár kialakításakor az önköltség + 5%-os haszonkulcs alkalmazását vette alapul. 3.) „A” cég munkavégzéséhez „B” cég biztosít anyagot, eszközöket és gépeket is. „A” cég csak a csomagolási feladatokért felel. 4.) Mindkét cég kivás, az éves nettó kiszámlázás 100 M Ft alatt várható. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bizalmi vagyonkezelő és kapcsolt vállalkozás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Bizalmi vagyonkezelőnek – külön adószámmal rendelkezik – a kezelt vagyona A és B Kft.-ben lévő lévő részesedése. Az A és B Kft.-t be kell-e jelentenie mint kapcsolt vállalkozást a NAV felé és A és B Kft.-nek be kell-e jelenteni a bizalmi vagyonkezelőt mint kapcsoltat. Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózás – kiskereskedelem
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Zöldség-gyümölcs kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó a következő évtől szeretne áttérni a vállalkozói személyi jövedelemadózásról átalányadózásra. Ahhoz, hogy az éves minimálbér ötvenszeresének megfelelő összegben maximalizált bevételi értékhatár vonatkozhasson rá és a 90%-os költséghányadot alkalmazhassa, egyetlen olyan számlát sem állíthat ki az év során, amelyen viszonteladó szerepel a vevő adatainál, és az valóban változatlan formában továbbértékesíti majd a termékeket? Jelenleg vannak olyan kiállított számlái, amelyek ugyan kft.-k részére szólnak, de azok a zöldségeket pékségként szendvicsbe téve, étteremként a főzés során, kulturális szolgáltató központként főzőverseny alkalmával, feldolgozó cégként fűszer gyártásához használják fel. Ezeket továbbra is számlázhatja majd? Korábban, mások által feltett kérdések között olvastam, hogy egy esetleges tárgyi eszköz értékesítése nem okoz problémát, és továbbra is alkalmazható a magasabb költséghányad a teljes bevételre. Ez jelenleg is így van? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Termőföld bérleti díjának adómentessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem egy őstermelő, aki bérelt földterületen végez szántóföldi növénytermesztési tevékenységet. Az egyik földterületre vonatkozóan a tulajdonos egy bérleti szerződést kötött 2022.02.28. és 2023.12.31. közötti időtartamra vonatkozóan, a kifüggesztési eljárás során ügyfelem erre rájelentkezett, így ő lett a bérlő. Később ezt a szerződést a Felek 2029.01.01-jei lejáratra módosították, ám a közeljövőben mégis szeretnék közös megegyezéssel felbontani. A következő kérdések merültek fel: 1. A 2022–2023. évek földbérleti díjai után a tulajdonos szja-t fizetett, 2023-tól kezdve azonban már nem, arra való hivatkozással, hogy 5 éven túlivá vált a szerződés. Szja-kötelessé válnának-e visszamenőleg a 2024-től kezdve felmerülő földbérleti díjak azáltal, hogy a felek 5 éven belül szerződést bontanak? 2. Lehetséges-e az 5 évet 2022.02.28. napjától kezdve számolni, tekintettel arra, hogy a bérleti jogviszony ekkortól indult, és az azóta sem szakadt meg? (Amennyiben igen, úgy a felek csak 2027.03.01-jével bontják fel a szerződést.) Köszönettel: Deák Balázs
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték