Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
FAD-os ügylet
ÁltalánosCégünk fővállalkozó egy adott FAD-os projektben, melyhez alvállalkozókat vesz igénybe. Egyik alvállalkozónk egy multi cég, aki nem ért egyet azzal, hogy az ügylet fordított áfás. Nekünk szakértői véleményünk és NAV állásfoglalásunk is van róla, hogy bizony az ügylet fordított áfás, így az alvállalkozó részéről helytelenül (áfásan) kiállított számlát nem fogadtuk be. Jogi útra terelődött ez a része. Viszont cégünk kifizetett az alvállalkozó részére a kért előleget, ami igencsak nagy összeg, nagyban befolyásolná a cég eredményét, ha költségként el tudnánk számolni. Jelenleg a nem számlázott szállító számlán keresztül, szállítónak adott előlegként van nyilvántartva az összeg, ami így nem csökkenti a cég eredményét. Minden eszköz és munka, amit kifizettünk, leszállításra és beépítésre került már 2025.12.31-éig. Az lenne a kérdés, hogy ilyen esetben elszámolható-e költségként az összeg, vagy meg kell várni vele a jogi vita rendezését? (A projektről nyilvántartás van vezetve, minden azzal kapcsolatos bevétel és kiadás tételesen kimutatható. A leszállított eszközökről is rendelkezünk tételes listával. ) Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyeremény számlázása uniós vállalkozásnak
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy horvátországi sportversenyen elért nyereményt magyarországi vállalkozásunk ki szeretne számlázni a horvátországi, EU-s adószámmal rendelkező vállalkozásnak. Milyen áfakulcsot használhatunk a számlázás folyamán? Köszönettel, Krisztina
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személygépjármű beszerzése közösségen belül
ÁltalánosMagyarországi, közösségi adószámmal és adólevonási joggal rendelkező kft. személygépkocsit vásárol nettó értéken egy Európai Uniós tagállamból továbbértékesítési céllal. Az ügylet körülményei az alábbiak: – a gépjármű fizikailag Magyarországra kerül, – a magyar kft. tulajdonába kerül, – Magyarországon nem kerül forgalomba helyezésre, a kft. rövid időn belül (1–2 hónapon belül) továbbértékesíti egy másik Európai Uniós tagállamban lévő, közösségi adószámmal és adólevonási joggal rendelkező társaság részére, – a gépjármű fizikailag is ebbe a másik tagállamba kerül, és ott helyezik majd forgalomba. Kérdéseim az alábbiak: – Keletkezik-e a magyar kft.-nél áfafizetési kötelezettség? – Hogyan értelmezendő ebben az esetben az árrésadózás, illetve a – közösségen belüli termékértékesítés szabálya? – Keletkezik-e regisztrációsadó-fizetési kötelezettség a magyar kft.-nél annak ellenére, hogy a gépjármű Magyarországon nem kerül forgalomba helyezésre? Számviteli szempontból hogyan kell elszámolni: – a gépjármű beszerzését, – valamint annak továbbértékesítését a magyar kft.-nél? Köszönöm előre is a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás befektetési jegye
SzámvitelTisztelt Szakértő! Fuvarozó egyéni vállalkozó a vállalkozói bankszámláján lévő "felesleges" pénzösszegből az Erste Befektetési Zrt.-n keresztül Erste Duett Alapok Alapja befektetési jegyet vásárolt. A Zrt.-nél megnyitott értékpapírszámla "nem magánszemély" megjelöléssel szerepel. Jól gondolom-e, hogy az így szerzett befektetési jegy a "vállalkozásé", ezért, ha a befektetési jegy eladásra kerül, a hozam/nyereség összegét a pénztárkönyvbe kell vállalkozási bevételként könyvelni, és így az eladás évéről szóló 53-as bevallás 13-03 lapján az adóalapba beszámító bevételek között kell szerepeltetni és máshová beírni nem kell. Helyesek-e az alábbi könyvelési tételek számszerűsített példával, ha pl. a vásárolt befektetési jegy 100E Ft, a brókeri jutalék 5E Ft, az eladott befektetési jegy 120E Ft. Vásárlás: 100E Ft mint eredményt nem érintő kiadás + 5E Ft jutalék mint bankköltség/egyéb ráfordítás. Eladás: 100E Ft mint eredményt nem érintő bevétel + 20E Ft hozam/nyereség mint pénzügyi művelet bevétele. A választ nagyon köszönöm, üdvözlettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rendezvény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy optikai nagykereskedelmi kft. az ügyfeleinek szervezett egy konferenciát, a helyszín egy szálloda volt, ahol a vendéglátó kft. fizette a szállást, az étkezést, volt fellépő vendégművész is. Az étkezés a szálloda éttermében, a konferencia a szálloda termeiben volt. A rendezvényről egy számla került kiállításra, tételesen felsorolva az igénybe vett szolgáltatásokat. Reprezentációként kell kezelnünk, milyen járulékok terhelik, az áfa visszaigényelhető? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Reprezentáció szabályainak új szabályai nonprofit szervezetek esetében
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Kérem segítségét, hogy miként kell értelmezni a reprezentáció új szabályait [70. § (4/a] a nonprofit szférában? Elsősorban a 70. § (5) bekezdésével összefüggésben kérem segítségét. Milyen módon lehet/kell alkalmazni, a két szabályozás között? Van-e hierarchia? Esetleg egyidejűleg is alkalmazható? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követelés fejében átvett követelés
SzámvitelTisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném segítségét: Citrom kft. megvásárolja Alma kft.-től a Banán kft.-vel szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés 156 000 Forint. A vételár 13 000 Forint. Minden könyvelési tétel – mindhárom cégnél világos, viszont a kérdésem a Citrom (átvevő) kft. könyvelésénél van: az eredeti 156 000 forintos követelést Citrom kft. könyvelésében szerepeltetem-e? Vagy csak a 13 000 Ft-os vételárat könyvelem az egyéb követelésként? Ha igen, kell-e a halasztott ráfordítással szemben visszavezetnem (mint a térítés nélkül átvett követelést), figyelembe véve az eredeti adós által törlesztett összegekkel? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kivás cég helyi adó
Helyi adóTisztelt Adószakértő! A helyi adókról szóló törvény 2023. január 1. napjától hatályos 39/B § (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20 százalékkal növelt összegében is megállapíthatja. A 39/B § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. Egy kivás cég eddig az adóalap 20 százalékkal növelt összegében állapította meg adóját. Viszont 2025-re egyszerűsített sávos adózással jobban járna. Jól gondolom, hogy a sávos adózást a 25HIPA nyomtatványon jelölhetem és választhatom? Eddig a 24HIPA nyomtatványon a választási kódkocka üres volt. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fel nem használt fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A 2021-ben lekötött és 2025.12.31-éig fel nem használt fejlesztési tartalék után meg kell fizetni a 9% vállalkozói szja-t és a 15% vállalkozói szja-t is, vagy csak a 9% vállalkozói adót? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi gazdaság tagja alapítványba fizet
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság egyik tagja befizet X összeget egy alapítványnak. Az szja-bevallásban érvényesíthető a befizetett összeg után adókedvezmény? Ha igen, a tagok között szét kell osztani a kedvezmény összegét? Köszönettel várom válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas egyéni vállalkozás 2026évben megszüntetése esetén a záró bevallás beadási határideje mely időpont és nyomtatvány?
Szja / Ekho / KülönadóNyugdíjas egyéni vállalkozás tevékenységének 2026. évi megszüntetése esetén a záró bevallás beadási határideje mely időpont és nyomtatvány?
Megválaszolva
0 komment
Főállású KATA, családi adókedvezmény
Szja / Ekho / KülönadóTisztel Adószakértő! 2025-ben egész évben főállású katás egyéni vállalkozó, akinek másból nem keletkezett bevétele hogyan tudja érvényesíteni a családi adókedvezményt a 2553-as jelű bevallásban? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakáskiadás közös tulajdon esetén
Szja / Ekho / KülönadóSegítségét szeretném kérni közös tulajdonú lakás (3 fő, nem azonos arányú tulajdonrész) hosszútávú bérbeadásával kapcsolatban. A lakásbérbeadást tudomásom szerint háromféleképpen lehet bérbe adni, (lehet, van több is…) a) magánszemélyként, aki nem kér külön adószámot a lakáskiadásra vonatkozóan, továbbiakban „nem adószámos magánszemély” b) magánszemélyként, aki adószámot kér a lakáskiadásra vonatkozóan, továbbiakban „adószámos magánszemély” c) egyéni vállalkozóként, pl. normál szja szerint adózó vagy átalányadózóként Kérdéseim: 1. A kérdésem arra vonatkozik, hogy mi a különbség a háromféle adózó esetén a költségek elszámolásában és a bevételekről kiállított bizonylat típusa szerint? 2. Jól tudom-e, hogy közös tulajdon esetén van lehetőség arra, hogy a tulajdonosok megállapodhatnak abban, hogy pl. a 3 tulajdonos helyett, egy fő vallja be a bevételt, számol el a költségekkel és az szja-val is (szja-előleg és év végén szja). Annyi különbséget tudok a költség-elszámolásnál, hogy ez esetben, ha értékcsökkenést számol el, csak a saját tulajdoni hányadra vonatkozó értékcsökkenési leírást számolhatja el költségként? 3. Van-e lehetőség arra, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonosok közötti megállapodás alapján az 1 fő adózó állítja ki a bizonylatot a bevételről. A tulajdonosok negyedévente és év végén összesítik a bevételeket és összesítik a kiadásokat, megállapítják a jövedelmet a tulajdoni hányad alapján és mindenki ez alapján fizeti az szja-előleget és év végén az szja-t.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szja, öröklés, ingatlaneladás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Tényállás: 2023. augusztusban egyenesági rokon meghalt (örökség megnyílásának időpontja); ingatlanöröklés történt 13 millió Ft – hagyatéki végzésben szereplő – értékben, 2025. évben az ingatlan eladásra került 15 millió Ft-ért. Megszerzésre fordított érték: 13 millió Ft (értékbizonyítvány hagyatéki végzés szerint üres állapotban). Megszerzési időpont adóéve: 2023. év (hagyatéki végzés 2024. adóév). Bevételszerzés időpontja: 2025. év. Bevétel értéke: 15 millió Ft. Jövedelem: 0,9 millió Ft. Megszerzést követő 2 adóév 90%, szja-kötelezettség: 135 000 Ft. Örökölt ingatlan értékesítése, szja-kötelezettség megállapításához az alábbi törvényi rendelkezések [Szja tv. 60. § (1) és 62. § (2) ga) pont] szerint számoltam. Kérdés: a fenti számítás és törvényi értelmezés helyes? Kérdés: hagyatéki végzésben két érték szerepel üres állapotban 13 millió Ft, lakottan 9 millió Ft. Ehhez törvényi rendelkezést nem találtam hogy melyik érték alkalmazandó, jelen ingatlan üres volt, így a valóságot tükröző állapotot vettem figyelembe. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Sportrendezvény
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Munkavállaló indulna versenyzőként sportrendezvényen, melyen nevezési díjat kell fizetni (ultrabalaton). Cafeteria keretén belül elszámolható a nevezési díj mint sportesemény-belépő? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
BKK 10 db-os gyűjtőjegy elszámolása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő, cégünk egyik munkavállalója a múlt hónapban vett egy BKK 10 db-os gyűjtőjegyet (4 500.-), a dolgozónak van céges autója, havonta üzemanyag térítésben részesül, de belvárosról lévén szó, úgy gondolta alkalomadtán könnyebb/gyorsabb egyik telephelyünkről átmenni a másikra metróval, emiatt vásárolta a jegyet. A kérdésem az lenne: 1.) Adóköteles-e az így vásárolt jegy? 2.) Igénybe vett szolgáltatásként vagy személy jellegű kifizetésként könyveljük? 3.) Szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni róla? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megszűnő egyéni vállakozó áfabevallása
ÁfaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó záró áfabevallásának mely soraiban kell feltüntetni a megszűnéskor megmaradt árukészlet és a tárgyi eszközök után fizetendő adót? Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Támogatásból vásárolt eszköz áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy áfás átalányadózó egyéni vállalkozó vissza nem térítendő támogatást kap eszközvásárlásra. Kérdésem az, hogy a vásárolt eszközök után az áfa visszaigényelhető-e? Köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Alanyi mentés bt. személygépkocsi vétele
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi mentes bt.-ként szeretnék vásárolni, majd eladni egy személygépkocsit. Ausztriából szerezném be magánszemélytől. A beszerzés áfamentes lesz? Van valami amire ügyelnem kell eladáskor? (A vevő magánszemély lesz szintén.) Milyen számlát kell kiállítsak? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyílt végű lízing lezárását követő gépjármű értékesítés
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet áfavonzatának tisztázásában kérem a segítségét:.Egy gazdasági társaság 2018-ban nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukció keretében szerzett be egy személygépkocsit. A futamidő alatt a társaság útnyilvántartást vezetett, és az üzleti célú használat arányában élt az áfalevonási jogával. A lízingszerződés 2026 elején sikeresen lezárult: a teljes lízingdíj megfizetését követően a társaság maradványértéken élt opciós jogával, és megszerezte a gépjármű tulajdonjogát. A társaság a gépkocsit még a jelenlegi adóévben értékesíteni kívánja. Kérdésem arra irányul, hogy a továbbértékesítés során keletkezik-e áfafizetési kötelezettség. Figyelembe véve, hogy a beszerzés (lízing) során a társaság részlegesen élt az adólevonási joggal, az értékesítés során alkalmazható-e az áfamentesség, vagy a korábbi levonás miatt a számlát áfásan kell-e kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték