Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Mielőtt kérdez...

Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.

  • egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
  • a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
  • a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
  • a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
  • ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.

Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.

Megválaszolva

0 komment

Biztosítási jogviszony

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a tájékoztatásukat, hogy van egy dolgozónk, aki a cégtől ment el az első gyermekével csedre, majd gyedre, illetve gyesre. Időközben megszületett a második gyermeke is. Közben kiderült, hogy nem jogosult sem csedre, sem gyedre, mivel az első gyermeke születésekor a férje kérte meg a gyedet, így neki nem volt meg a biztosításban töltött ideje. 2025. május végével az első gyermekével letelt a gyes. Hozzánk nem jött vissza dolgozni. A férje igényelte a gyedet a második gyermek után. Anya szeretné rendezni a biztosítási jogviszonyát. Nálunk 2025. május végével meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát? Most úgy van jelentve a 08-as bevalláson, hogy munkaviszonya van, de nem kap munkabért. Köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Alkalmazottból családi gazdaság tagja

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság eddig munkaviszonyban foglalkoztatott egy személyt. Munkabére után a járulékokat, szja-előleget a 08-as bevalláson a családi gazdálkodó bevallotta és megfizette. A jövőben ez a személy a családi gazdaság tagja lesz. Kérdésem, hogy maradhat-e munkaviszonyban, vagy a továbbiakban mindenképpen őstermelőként kell megfizetnie maga után a járulékokat. A családi gazdaság támogatások nélküli bevétele kb. tíz millió forint. Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Tb-kifizetőhely feladata többes jogviszonynál

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél tb-kifizetőhely működik. Az egyik 40 órás munkavállaló a munkaviszonytól teljesen függetlenül egyéni vállalkozói jogviszonyt kezdett. Könyvelője azzal küldte a tb-kifizetőhelyi ügyintézőhöz, hogy a nyilvántartásba vételről tájékoztassa, mivel ezentúl a tb-kifizetőhely ellátást (sem táppénzt, sem gyápot) nem számfejthet a munkavállalója részére. Úgy gondolom, csedet, gyedet valóban a kormányhivatal számol többes jogviszony esetén, viszont táppénz, gyáp számfejtését ez nem tudom, milyen módon érinti. Kérem, röviden tájékoztasson, van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen kifizetőhelyi feladat, amire oda kell figyelni. Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Ingatlan számviteli kezelés

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Egy társaságban szereplő ingatlanra elszámolható akár 100%-os maradványérték vagy 80%? Ebben az esetben is érvényesíthető a 2% adóalap-csökkentő tétel (TAO tv. szerinti értékcsökkenés) változatlanul, független attól, hogy az Szt. szerinti értékcsökkenés nem kerül elszámolásra (100%-os maradványérték esetén)? Előre is köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Egyszerűsített végelszámolás mikrogazdálkodói beszámoló

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Bt. egyszerűsített végelszámolást indít. Jelenleg mikrogazdálkodói beszámolókat tett közzé a működés során. A végelszámolás során is közzétehet mikrogazdálkodói beszámolót, vagy egyszerűsítettre vissza kell térnie? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Rehabilitációs intézmény dolgozóinak beosztása

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény vagyunk. Újonnan nyíló szenvedélybetegek bentlakásos rehabilitációs intézményben a szociális segítők a szakmai vezető elképzelése szerint a következőképpen dolgoznának: 24 órás műszakok lennének, melyben 07:00–19:00 között dolgoznának beosztás szerint, végeznék a teljes körű szociális segítői feladatokat, foglalkoznának a gondozottakkal. Majd 19:00–07:00 között már effektíve nem dolgoznának, de továbbra is az intézményben tartózkodnának, és felügyelnék a rendet. 22:00 óra után már engedélyezve lenne az alvás is a munkatársak számára az intézményben, azzal, hogy ha gond van az intézményben az ellátottakkal, akkor beavatkoznak, rendelkezésre állnak. Az intézmény működése megszakítás nélküli, folyamatos. Kérdéseink: 1. Alkalmazható-e jogszerűen a fentiekben leírt beosztás? 2. Amennyiben igen, milyen foglalkoztatási formának felel meg ez a beosztási forma (ügyelet/készenlét/készenléti jellegű munkakör)? 3. Egy 24 órás beosztás szerinti munkanap után mennyi pihenőidőt kell biztosítani a munkatársak számára? 4. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. A 24 órás beosztásnak mennyi része számít bele a munkaidőkeret szerint ledolgozandó munkaidőbe? 5. Milyen bérpótlékokat kell alkalmaznunk a 19–07 közötti rendelkezésre állási időre, illetve ha ebben az időintervallumban történt rendes munkavégzés arra milyen pótlékok vonatkoznak?Mi a helyzet akkor, ha a tényleges munkavégzés nem mérhető ezen időszak alatt? Milyen bérpótlék jár ezen időszakra, ha ünnepnapra esik? Válaszait köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Egyéni vállalkozás szüneteltetésből hivatalból megszűnik

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozását 2022-től szüneteltető egyéni vállalkozást hivatalból 2025.08.02-án megszüntették. Milyen bevallási kötelezettsége van a vállalkozásnak?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Gépkocsi utáni áfa visszaigénylése

Áfa

Tisztelt Szakértő! Áfaalanytól vásároltunk egy használt, 2018. évi Toyota Hilux 2.4 D-4D 4*4 Double Cab Act gépkocsit. A számlát áfásan állította ki az eladó. Hengerűrtartalma 2393 cm3, együttes tömege 3210 kg, VTSZ száma: 8703. Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk. A gépkocsit kizárólag üzleti célra használjuk. Kérdésünk: a gépkocsi áfáját visszaigényelhetjük? Maradok tisztelettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pályázat elszámolás

Áfa

Költségvetéstől elnyert pályázati összeg elszámolásban kérik a külföldi angol nyelvű számla nem hiteles fordítását, illetve olyan szerződésekhez mint bérleti díj, közüzem a havi teljesítésigazolást. Számomra egyik sem életszerű. Az angolról történő nem hivatalos fordítást sem szerződés, sem számla esetén másik két nyelvvel egyenértékű módon a NAV sem kéri már Kérem, segítsenek kibogozni, mit kell csatolnunk, mit nem. Nagyon köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Nyílt végű pénzügyi lízing személygépkocsi bekerülési érték

Áfa

Tisztelt Gyüre Ferenc! Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésével kapcsolatban kérném segítségét. Egy kft. személygépkocsit lízingel. Kérdés a személygépkocsi bekerülési értéke. Ön több ilyen jellegű kérdésnél azt írta, hogy a szerződéskötéskori nettó érték. Más szakértők szerint viszont a maradványérték utáni áfával növelni kell a bekerülési értéket, mert az a lízing lezárásakor nem levonható. Ha a maradványérték áfáját nem számítom bele a gépjármű bekerülési árába, akkor a lízing lezárásakor egyéb ráfordításként, 86 főkönyvi számra kell könyvelni az áfát? Válaszát előre is köszönöm! https://adozona.hu/kerdesek/2024_4_16_Szemelygepkocsi_nyilt_vegu_lizing_isw

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Fülöp-szigeteki munkavállalók közvetlen toborzás útján történő behozatala – áfa

Áfa

Tisztelt Szakértő! Cégünk gépgyártással foglalkozik. Munkaerő/kapacitás hiányunk pótlására Fülöp-szigeteki munkavállalókat (produktív munkakörbe) saját állományunkba hoznánk be. Egy Fülöp-Szigeteki székhellyel rendelkező toborzó céggel állunk közvetlen kapcsolatban. A Fülöp-szigeteki toborzó az alábbi három jogcímen fog hamarosan számlát kiállítani: 1. előlegszámla a toborzási díjról; 2. végszámla a toborzási díjról; 3. költségek továbbszámlázása (például orvosi vizsgálat díja, vízumköltség stb.). Milyen számlázási struktúrát célszerű alkalmazni annak érdekében, hogy az ügymenet során a lehető legkedvezőbb adó- (áfa) terhelés mellett járjunk el? A Fülöp-szigeteki toborzó számlázásával kapcsolatban mi az, amit érdemes megfontolni az áfa kedvező kezelése érdekében? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Részesedés vagy telekértékesítés

Általános

Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünk anyavállalat, és a tárgyi eszközei között nyilvántart egy jelentős értékű telket is. Felmerült a telekértékesítés és emiatt megvizsgáltuk, hogy hogyan tudja értékesíteni a telket. Arra jutottunk, hogy ha az anyavállalat értékesíti a telket, akkor az eladási összeg és a könyv szerinti összeg után kell taót fizetni, azonban ha előbb apportálja a leánytársaságába, mely bejelentett részesedés és a leánytársaságot értékesíti, akkor sem áfát, sem taót nem kell fizetni. A leánytársaság már több mint egy éve az anyacég könyveiben szerepel. Jól gondoljuk? Számomra kérdésként merült fel, hogy az áfatörvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételhez nem kötődik időintervallum? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Tóth Eszter

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Számlázott összeg utólagos sztornózása vagy jóváírása pénzforgalmi elszámolást választó kft esetében

Általános

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves szakvéleményüket: A kft. az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg és a pénzforgalmi elszámolást választotta. A kft. az államtól bérelt földterületen végzett gyümölcstermesztést, 2021. évig érvényes földhaszonbérleti szerződés alapján. Az állam privatizáció során 2018-ban értékesítette a földterületet, azzal a feltétellel, hogy a kft. földhaszonbérleti szerződése 2021. évig érvényben marad változatlan feltételekkel, és a szerződés megszűnésének időpontjában a tulajdonos köteles megtéríteni az ültetvény könyv szerinti maradványértékét. A kft. 2021. évben kiszámlázta az ültetvény maradványértékét. A kiszámlázott összeget a vevő/földtulajdonos többszöri felszólítás után sem fogadja el, és nem fizette ki, hivatkozva az ültetvény állapotára. (A kft. a számla áfa összegét nem vallotta be.) Az ültetvény valós állapotát szakértővel is nehéz bizonyítani. A kft. nem látja lehetőségét annak, hogy a kiszámlázott összeget a vevővel el tudja fogadtatni. Kérdésünk, hogy a 2021. évben kiszámlázott összeget 2025. évben lehet-e sztornózni vagy jóváírni a vevő ültetvény állapotára vonatkozó el nem fogadó kifogása alapján. Szíves válaszukat előre is köszönöm. Oláh Imre könyvelő

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kft. lakóingatlan építése ügyvezető magánszemély tulajdonában lévő telekre

Áfa

Tisztelt Szakértő! Egy most alakult kft. tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépület építse. A kft. ügyvezetője vásárolt magánszemélyként egy telket, melyre a kft. építi fel a lakóingatlant. Az építkezés a tervek szerint 2 évet fog igénybe venni. A lakóingatlan felépítése után értékesítésre kerül. Az első kérdésem az, hogy ez a konstrukció szabályos? A tervezés már megkezdődött, illetve az engedélyek beszerzése, erről már megjöttek az első számlák. Hogyan kell a főkönyvben könyvelni? A megfelelő költségszámlákra könyvelek, és év végén leltár alapján 23-581 STKÁV használatával? Amikor elkészül, akkor átvezetésre kerül a késztermékek közé, és értékesítéskor innen kerül kivezetésre? A kft. csak az épületet fogja értékesíteni, a telket pedig a magánszemély adásvételi szerződéssel? Szeretnék kérni egy részletes leírást. Nagyon köszönöm a segítséget, ilyen konstrukcióban még nem könyveltem.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Szakmai rendezvény – számlatétel

Áfa

Tisztelt Szakértő! Ha olyan rendezvény kerül megszervezésre, amely tartalmaz hideg-meleg büfé állófogadást, sajtkóstolást, fogadófalatkákat, welcome drinket, valamint moderátorok, rendezvényszervezési szakemberek munkaóráit, szállítási költséget, egyéb foglalási, ügyviteli díjakat és reklámajándékokat, ajándékcsomagokat, és a partner számláján egy sorban, szakmai rendezvény címen kerül a szerződés szerinti díj számlázásra, befogadható-e a számla így? A szerződés, illetve egyéb alátámasztó dokumentációk alapján megbonthatjuk különböző jogcímekre a könyvelés során a számlát (szolgáltatási díj, reprezentáció, üzleti ajándék) az adókötelezettségek teljesítési érdekében? Felmerülhet-e egyösszegű számla esetén az áfa részbeni levonhatósága? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Vásárláshoz kötött termék

Általános

Tisztelt Szakértők! Cégünk kiskereskedelmi üzleteiben vásárlás ösztönzése céljából bizonyos összeget elérő vásárlás után egy adott terméket ingyenes átadással szeretne lakossági vásárlóinak juttatni. A termék kis értékű termék lenne. Helyesen járunk-e el ha ezt engedményként kezeljük? Amennyiben nem helyes, akkor mi lenne a jó módszer és elszámolás? Milyen adózási vonzatai lennének? Köszönöm szépen válaszukat

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pótlék folyamatos munkarend esetén

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fürdőt üzemeltet. A fürdő január 1. és december 25-26. kivételével az év minden napján nyitva van. A dolgozók folyamatos munkarendben dolgoznak. Bérezésük órabérben van megállapítva. Kérdezni szeretném, hogy hogyan járunk el helyesen a bérek pótlékolásakor? Különös tekintettel a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap történt munkavégzés esetén? Illetve munkaszüneti napokon történt munkavégzés tekintetében, valamint sima szombat-vasárnapon történt munkavégzés esetében? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Alalpfokú művészeti iskola megszüntetése

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú nonprofit kft. 2025.09.01-vel átadja a fenntartói jogait, egyéb ingóságokkal, illetve az intézmény működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel együtt. Az alapfokú művészeti iskola beolvad az egyházi iskolába, és az önállósága megszűnik. Kérdésem, hogy könyvelésileg mi a teendőm, könyvvizsgálót kell-e alkalmazni, valamint milyen nyomtatványokat kell benyújtani? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Fizetés nélküli szabadság és keresőképtelenség átfedése II.

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát, és egyet értek az álláspontjával. Viszont felmerültek bennem még az alábbiakban leírtak ezzel kapcsolatban. Mint kifizetőhelyi feladatot ellátónak a keresőképtelenség első napját kell vizsgálnunk, hogy akkor fennáll-e munkavégzésre irányuló kötelezettség, ahhoz, hogy a táppénzellátás megállapítható legyen. Az előző kérdésemben leírt esetben a dolgozónak volt az első keresőképtelenség napján beosztás szerinti munkanapja, tehát ez egy folyamatos keresőképtelenség volt, amikor is az utolsó betegséggel töltött napja, a 21-e átfedésbe került a már előző hónapban megkért fizetés nélküli szabadságával. Egyeztettem már a kormányhivatallal (tb-ellenőrzéssel) is, és álláspontjuk szerint a táppénzelutasító határozatban (tekintettel arra, hogyha elutasítom a 21-ei napot, akkor határozatot kell róla hoznom) indoklásként nem írhatom bele a fizetés nélküli szabadságot. Kérem, írja le álláspontját, mint szakértő a leírtakkal kapcsolatban. Válaszát előre is köszönöm szépen!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Civilszervezetben sporttevékenység végzése

Adózás rendje

Tisztelt Szakértő! Egy egyesület sporttevékenységgel foglalkozik. A bérelt sportcsarnokban edzéseket tartanak, amiért fizetnének a részt vevő személyek. Ezeket az edzéseket az egyesület elnöke tartja. Ezért szeretne díjazást kivenni a bevételből. Szabályos-e, ha egy egyéni vállalkozás keretében beszámláz az egyesületnek? Nyitna egy átalányadózás alá tartozó egyéni vállalkozást, és mivel ez nem nagy összeg, éves szinten beleférne a mentes bevételhatárba. A kérdésem, hogy mivel civilszervezetről van szó, nem jelent ez problémát, esetleg adóelkerülést, vagy tisztább, ha megbízási díjjal venné ki a jövedelmet közvetlenül az egyesületből. Előre is köszönöm a válaszukat.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
VIDEÓ
2025 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5