Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Koraszülött csed eltolásának számítása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne kérdésem: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ellatasok_koraszules_eseten_4IVV2A Hasonló szituációba kerültünk párommal, és az a kérdés merült fel bennünk, hogy ha élünk a gyáp adta lehetőséggel és a csedet csak később igényeljük, akkor a csed megállapításának alapjául szolgáló időszak is eltolódik? Az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdés (1a) pontjában írják, hogy a „csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg". Mivel a szülési szabadságot a gyáp időszakkal eltolnám, ezért ha jól értem, akkor a csed időszak megállapításának alapja is eltolódik? Más szakértői oldalon találtam erre példát is, de szeretnék még egy megerősítést ezzel kapcsolatban. Továbbá a gyáp megállapításánál melyik időszakot veszik figyelembe, ha a gyermek 2025. 07. 02-án született? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kkv-minősítés, létszám felvásárlás esetén
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Adózóna! Két kérdéssel fordulok Önökhöz: 1.) Adott "A" vállalat, amely 2022-ig nagyvállalatnak minősült. 2023-ban "B" vállalat felvásárolta. "B" vállalat és a csoport kkv-nak minősült 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is. Elnyeri-e "A" vállalat a kkv-státuszt azonnal a kkv-csoportba kerüléssel 2023-ban a 2012. december 18-ai 2012/838/EU, Euratom bizottsági határozat 1.1.3.1. szakasza (6) bekezdés e) pontjának fordított esetét alapul véve, vagy ebben az esetben a kétéves szabály alapján csak 2025-től minősül "A" vállalat kkv-nak, holott a csoport minden tagja (amelybe került) mindig kkv volt, és önállóan is kkv-nak minősülne? 2.) Kkv kapcsolódó vállalkozások esetében hogyan számítandó a létszám? "C" és "D" kapcsolódó vállalkozások. "C" vállalatban adott egy 8 órás munkavállaló, aki szerepel a foglalkoztatotti létszámban 1 főként, "D" vállalatban ugyanez a személy tulajdonos-ügyvezetőként 0-s társas vállalkozó, aki jövedelmet nem vesz ki, és munkát sem végez (van másik ügyvezető), de a statisztikai létszámnál 1 főként mint társas vállalkozót számításba vesszük. A C és D vállalat egyedi beszámolóiban is 1-1 főként kerül feltüntetésre a foglalkoztatotti létszámban, de úgy gondoljuk, hogy az összevont létszám esetében az adott személyt 1 főként kell figyelembe venni (kiszűrve az azonosságot). Kérünk szépen ebben megerősítést, az összevont létszámszámításhoz útmutatást.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyieszköz-értékesítés eredményének könyvelése
SzámvitelTisztelt Válaszadó! A számviteli törvény szerint tárgyi eszköz értékesítése esetén az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét kell kimutatni a könyvekben – egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb. Nem világos számomra, hogy ezt a különbözetkimutatást egyenként kell-e elvégezni, minden egyes eladott tárgyi eszközre, vagy az év végén, egy összegben kell-e átvezetni az összesített érték közül a kisebbet a nagyobbra, hogy az eredménykimutatásban csak egy tételben szerepeljen a tárgyi eszközök értékesítésének eredménye? Mert, ha egyenként könyvelem minden eladott eszköz különbözetét, akkor nagy valószínűséggel lesz különbözet a bevétel és a ráfordítás oldalon is, hiszen előfordul az is, hogy olcsóbban, de az is, hogy drágábban adom el az egyes eszközöket, mint ahogy vettem. Kérem szíves véleményét ez ügyben!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanszerzés ajándékozás útján
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném az Ön szíves válaszát: egy egyházközség ajándékozás útján kapott egy magánszemélytől lakóingatlant. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan beköltözhető értéke 192 000 000 forint, holtig tartó haszonélvezettel 153 600 000 forint. Jelenleg az ajándékozó holtig tartó haszonélvezete van az ingatlanon. A NAV fizetési meghagyásában is a beköltözhető forgalmi érték van feltüntetve 192 000 000 forint értékben. Az ajándékozás 2023-ban történt. Az egyházközség kettős könyvvitelt vezet. Az ingatlan eddig nem szerepelt az egyházközség könyveiben, így a beszámolóban sem. Azután szeretnék érdeklődni, hogy ennek a könyvelése hogyan történik, azaz hogyan van a kontírozása? A beszámolóban hogyan szerepeltessem (3 oszlop)? Tudok-e erre elszámolni értékcsökkenést? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
30 év alatti anyák kedvezményének érvényessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Meddig érvényes a 30 év alatti anyák kedvezménye? Sajnos a törvény szövege nem mindenki számára egyértelmű. Például ha az anyuka 2025 májusában betöltötte a 30. életévét, akkor a kedvezmény 2025.05.31-éig érvényes, vagy 2025.12.31-ig. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkába járás elszámolása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésének kifizetésekor, papír alapú bérlet vásárlása esetén szükséges-e eredetiben megőriznie a bérletszelvényt a munkáltatónak, vagy elég egy fénymásolat? Köszönjük szépen a válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végelszámolás befejezése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Könyvvizsgálati kötelezettség miatt az egyszerűsített végelszámolást nem választhattuk, ezért 2025. 06. 01. dátummal a normál végelszámolással való megszűnés mellett döntöttünk. A társaságnak nincsenek tárgyi eszközei, készletei, nincsenek követelései és tartozásai sincsenek. Alkalmazottai nem voltak a működés alatt és most sincsenek. Terveink szerint a végelszámolást még az idei évben, szeptember végén szeretnénk lezárni. Véleménye szerint megvalósítható ez a dátum? Van-e bármilyen előírás arra, hogy a végelszámolást mikor fejezhetjük be? A végelszámolás lezárásának időszakára vonatkozó beszámolót könyvvizsgálattal alá kell még támasztani? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem elrendelt túlóra elszámolása köztisztviselő esetén
MunkajogNégy évvel ezelőtt egy féléves kisbaba mellől mentem dolgozni napi 6 órában, pénzügyi ügyintézőként egy közös hivatalhoz, megkeresés alapján. Bár az önkormányzati terület nem volt idegen, a programot (ASP) nem tudtam azonnal végezni, ehhez megbízási szerződéssel hatalmas segítség érkezett, egy előző volt kolléganő személyében. Rengeteg, késő estébe nyúlóan végzett feladat szolgált a határidőben becsúsztatott adatszolgáltatásokhoz. A segítség már nem állt rendelkezésre, de a következő években végzett feladatok, további sokáig tartó munkaidőt eredményeztek. Az őszi választások változásokat hoztak a személyi állományban is, voltak, akik elmentek, jöttek újak, és én sajnos nem tudtam gördülékenyen haladni a változásokkal. Hiába jeleztem szóban a jegyzőnek, mint 2 éve többször, hogy egyedül nem tudom a feladatokat határidőre megoldani. Idén háromszor volt adatszolgáltatási csúszás, amit a kincstár büntetéssel sújtott. Júniusban a polgármesterek és a jegyző közölte, hogy nekem is 8-16 óráig tart a továbbiakban a munkaidőm, és egy új pénzügyes is érkezik. Ezt nem fogadtam el, mivel 3 kiskorú mellett 15 kilométeres távolságból nem tudok beérni. Áthelyezéssel átvett egy másik közös hivatal a teljes évi meglévő szabadságommal együtt. A munkaidő-nyilvántartásban nem lettek vezetve a túlórák, azok a használt rendszerekből kinyerhetők, a munkaköri leírás nem követte a változásokat. A munkáltatóm tudott a késői munkavégzésekről, hisz azok szükségesek voltak. Hogyan tudom a túlórákat kifizettetni vagy érvényesíteni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Borravaló adómentessége bankkártyás fizetés esetén újraelosztás nélkül
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy vendéglátó egységet működtető, tao hatálya alá tartozó kft. belső szabályzata alapján a kp-ban fizetett borravalók esetén a felszolgálóknak adja a borravalót. Közös gyűjtés és újraelosztás nélkül. A bankkártyás borravalók nem lesznek kifizetve a belső szabályzatban rögzítettek szerint a felszolgálóknak, a kft. megtarthatja ezeket az összegeket. A napi POS terminál zárásán elkülönítve jelennek meg a bankkártyával adott borravalók, amit a kft. bevételnek nem minősülő egyéb bevételként könyvel le a 96-os számlaosztályba. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben azon túl, hogy a kft. leadózza a 9%-os társasági adót, az egyéb bevétel után más adókötelezettsége nem merül fel (például illeték, ipa, stb)? Válaszát köszönöm! Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elengedett követelés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Idén vettem át egy kft. könyvelését, a cég a tao hatálya alá tartozik. Két tulajdonos van, az egyik tagi jogviszonyban, a másik pedig munkaviszonyban van. Előző évekről nagy összegű követelést hoztak át – tartoznak a kft.-nek. Amennyiben úgy döntenek, hogy elengedik a követelést, akkor úgy tudom, hogy a jogviszonyuknak megfelelően fognak adózni utána – szja-t és tb-járulékot is kell vonni a felbruttósított összeg után –, a kft. pedig szochót fizet az elengedett bruttó követelés után. Mi történik akkor, ha kivaalany lesz a következő hónaptól, és csak azután engedi el a követelést? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: G
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa „B” gazdasági társaságnak. A 2023-as beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalék fizetéséről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell lekönyvelni az osztalék jóváhagyását „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bevallások a könyvelő betegsége esetén
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozóként egyedül dolgozó kórházi kezelés előtt áll. Előfordulhat, hogy néhány hétre kiesik a munkából, és a bevallásokat nem tudja határidőben benyújtani. Mit kell tenni ilyen esetben, hogy a NAV ne tekintse határidőben be nem nyújtottnak a bevallásokat, és határidőben meg nem fizetettnek az adókat? Mennyi idő áll rendelkezésre ezek pótlására? Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ballonos vízadagoló és kávégép bérleti díjának adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Társaságunk ballonos vízadagoló automatát, illetve kávégépet is bérel. Nyilvántartást nem vezetünk sem a vendégek, sem a saját dolgozók fogyasztásáról. Kérdésem az, hogy a bérleti díjak is repiként adóznak-e, vagy sem? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékkövetelés apportálása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Kérdésünk arra vonatkozik, van-e annak (Ptk., számvitel) akadálya, illetve mik a gyakorlati tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy osztalékkövetelés apportálható-e? A Ptk. nem tesz különbséget követelések között, de speciális nem adózott elemről lévén szó, ennek lehetnek akadályai. A követelést bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon mint adóalany tenné meg. Köszönjük a véleményt!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ekho
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Művészeti tevékenységet végző heti 20 órában, 260 000 Ft/hó bruttó bérrel foglalkoztatott alkalmazott egy másik cégnél szintén művészeti tevékenységet vállalna megbízási szerződéssel. Nyilatkozhat az ekho választásáról? A minimálbér feletti rész utáni jövedelem lesz ekhós vagy a teljes megbízásii díjra választhatja és az ekhós jövedelmét kell arányosítani? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bizalmi vagyonkezelő – kedvezményezett részesedés
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Kérdésünk kezelt vagyon mint taoalany adózásával kapcsolatos. A kezelt vagyon eleme egy üzletrész. Az üzletrész szerzési értéke a vagyonkezelési szerződésben meghatározott érték. A vagyonkezelés folyamata során az általános szabályoknak megfelelően adóznak a kezelt vagyon bevételei (árfolyamnövekmény, kamat, jog- vagy bérleti díjak). De az osztalékból vagy a bejelentett részesedésből származó jövedelem után nem kell adózni. Ha a kezelt vagyonból értékesítik az üzletrészt, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bekerülési értéknél magasabb értéken (nem vagyonkiadás történik, hanem nyereségszerzés céljából történő értékesítés), akkor a Tao tv. alapján, ha bejelentett üzletrészről van szó, ez a nyereség adómentes? Illetve ezt felülírja-e a Tao tv. 20. § (1) bekezdés b) pontja, azaz ebből kifolyólag mentes-e az értékesítés? A feltételek teljesülnek. Köszönjük szépen a véleményt!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Projektelszámolás, készlet
SzámvitelTisztelt Szekértő! Vállalkozásunknak egy projekt tekintetében a projektelszámolást alkalmazza. Az árbevétel elszámolása a felmerült költségek alapján történik. Több fórumon olvastam nem egyértelmű válaszokat a projektelszámoláshoz kapcsolódóan a készletek mérlegben történő kimutatására. Az anyagköltség felmerülésének időpontját meghatároztuk azon a ponton, amikor a raktár a termelésnek kiadja az alapanyagot. Lehetséges-e az az Sztv.-nek megfelelve, hogy kimutatunk befejezetlen termelést, félkész termékeket a mérlegben addig az időpontig, amíg ezek újra visszakerülnek a termelésbe és késztermék épül belőlük? Ebben az esetben más lesz a projektköltség felmerülésének és az árbevétel elszámolásnak is az időpontja. Olvastam olyan véleményt is, ami azt írta, hogy csak év végén nem mutatható ki saját termelésű készlet a projektelszámoláshoz kapcsolódóan, persze más verziókat is (egyáltalán nem vagy csak az az értékesítésig mutatható ki). Ez csak számviteli politikai döntés lenne? Köszönöm szépen a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozási jogviszony
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Adózóna! Egy belföldi cég leányvállalata volt egy amerikai cégnek. Ebben az évben az amerikai cég eladta üzletrészét a belföldi cég magánszemély tagjainak, ezért megszűnt anyavállalat lenni. A két cég kapcsolt viszonyban van, viszont nincs a cégek között gazdasági kapcsolat. Helyesen tettem-e, hogy bejelentettem a NAV felé a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnését? Korábbi kérdésem a kapcsoltságra irányult, a jelenlegi pedig arra, hogy maga a bejelentés helyes volt-e, tekintettel arra, hogy a belföldi cég még tartozik az amerikai cégnek néhány kifizetetlen számlával? Ugyanakkor a jövőben nem jön létre a két cég között olyan tranzakció, amely a belföldi cég gazdasági eredményének hatására lenne. Válaszukat előre is köszönöm: Kukla Lászlóné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség kapcsolt kisvállalkozások esetén
Társasági adó / Innovációs járulékA és B kapcsolt kft. cégformájú kisvállalkozások (A kivás, B taós), melyek mérete együttesen sem lépi át a kisvállalkozásokra vonatkozó felső korlátot. Tudomásom szerint transzferár-nyilvántartással kapcsolatos éves adatszolgáltatásra nem kötelezettek kisvállalkozás mivoltuk miatt. Ettől függetlenül kötelesek a cégek transzferár-dokumentáció elkészítésére a közöttük lefolyt adásvételek tekintetében, melyet ellenőrzés esetén tudniuk kell prezentálni az adóhatóságnak, vagy nem kell ilyen dokumentációt vezetniük? Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérletidíj-támogatást a munkáltató kinek fizet?
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Kérdésem a lakhatási támogatással kapcsolatos. Bérlő a munkavállaló, akivel bérbeadónak albérleti szerződése van. Bejön a képbe a munkáltató mint támogató, aki a bérleti díj egy részét fizeti. Például 185 000 Ft a bérleti díj, 70 000 forintot a munkáltató fizet. Ezt a 70-et kinek kell fizetnie? A munkavállalónak adja vagy a bérbeadónak közvetlenül? Jelenleg konkrét ügyünk, ahol a munkáltató adná ezt az összeget, de ő csak a bérbeadónak közvetlenül szeretné, amihez számlát kér, és adóelőleget is szeretne ebből vonni, mivel a bérbeadó magánszemély. Ha ez helyes eljárás, akkor a bérleti díjról 2 számlát kellene a bérbeadónak kiállítania, megosztva 2 összegre, és valóban adóelőleget kell ebből is vonni, holott maga a bérlő amúgy magánszemély? Vagy más a helyes eljárás? Törvényileg fizetheti közvetlenül a munkavállalónak a támogatást a munkáltató? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték