Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Megválaszolva

0 komment

Egyesület – könyvelés

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Egy néptánc egyesület a fellépéseihez pályázati pénzből néptáncos ruhákat vásárolt. Az egyesület kettős könyvelést vezet. Hogyan kell ezeket a könyvelésben helyesen kezelni? Tárgyi eszközként állományba kell venni, és nem kell rá értékcsökkenést elszámolni? Vagy egyszerűen csak költségként kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Számlázás

Számvitel

Társaságunk előre értékesíti a 4 hónap múlva megrendezésre kerülő rendezvény jegyeit, melyeket a vevők ki is fizetnek. Ki lehet-e állítani a számlát úgy, hogy a teljesítés időpontja 4 hónap múlva lesz, vagy csak előlegszámla állítható ki, és a rendezvény lebonyolítása után egy végszámla? A kétszeres számlázást szeretnénk elkerülni. Van erre valamilyen megoldás? Köszönöm válaszukat!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pénztárgép, számlázás

Számvitel

Kedves Szakértő! Pénztárgépet használó optikus üzletben magánszemély vásárolt szemüveget és önkéntes egészségpénztárnál kívánja elszámolni. Mivel egészségpénztári kártyával kíván fizetni: a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevétel be van ütve (mivel az egészségpénztári kártyát a terminálon lehúzzák) + számlát is állítanak ki róla (vevő: egészségpénztár). Megfelelő-e, ha csak a bankkártyás terminálon húzzák le az egészségbiztosítási kártyát + számlát állítanak ki az egészségpénztár nevére, amelyen bankkártyás fizetési mód van megadva? (Így nem kerülne a pénztárgépbe.) Kérdésem: ebben az esetben ez helyes eljárás lehet? Segítségét előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Online pénztárgép

Általános

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vendéglátó tevékenységére tekintettel online pénztárgépet használ. Eltérő üzlethelyiségben működő 9604 frissítő, relaxáló masszázzsal bővítené tevékenységét, amely szintén online pénztárgéppel kiállított nyugtaadásra kötelezett. Nem szeretne erre külön pénztárgépet vásárolni, hanem a masszázs tevékenységről gépi nyugta helyett számlát állítana ki a magánszemélyek részére, és erről PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatna adatot havonta. Szabályos eljárás-e, hogy egyik tevékenységéről gépi nyugtát ad, másik tevékenységéről pedig gépi nyugta helyett számlát állít ki? Milyen bejelentési kötelezettsége van ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Készpénzes számla pénztárgépes boltban?

Általános

Egy kiskereskedelmi egység (pék) olyan pénztárgéppel üzemel, amelyik számla kiállítására nem alkalmas. Kérdésem, hogy ha a boltban egy vásárló számlát kér, akkor megteheti-e a bolt, hogy kézi (számlatömbböl) számlát állít ki és a számla végösszegét beüti a pénztárgépbe, majd a pénztárgépes nyugtát a számla (könyvelési példányához) kapcsolva kerül be a könyvelésbe. A NAV rendszerébe igy a pénztárgép forgalmával kerül be, vagyis a valóságot követi, hiszen a vevő a boltban fizetett.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Áruértékesítés közösségen belül

Áfa

Belföldi Kft. adóalany árut vásárol közösségi adóalanytól, amit továbbszámláz szintén külföldi közösségi adóalanynak, akinek nincs magyarországi telephelye. Szerződés alapján a magyarországi megrendelő telephelyére szállíttatja az árut. Kérdésem: a számlát 27% áfával vagy áfamentesen kell kiállítania?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Göngyöleg-visszaváltás számlázása

Általános

Tisztelt Szakértő! Társaságunk kis- és nagykereskedelmi raktárából szolgál ki vásárlókat, valamint online rendelések esetén házhozszállítással is értékesít lakosság és közületek felé. Betétdíjas termékek értékesítésével is foglalkozunk, vevőink között magánszemélyek is vannak. Az értékesítés dokumentuma minden esetben számla. A betétdíjas üvegeket a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet alapján akkor is kötelesek vagyunk átvenni a vevőnktől, ha azt korábban nem nálunk vásárolta. Magánszemély vevő esetén hogyan kell bizonylatolni a visszaváltott betétdíjas göngyölegeket, ha nincs olyan korábban a vevő felé kiállított számla, amely módosítható lenne? (Például: magánszemély vevő nem vásárolt korábban annyi betétdíjas göngyöleget tőlünk, mint amennyit visszahozott.) Magánszemély vevő nem tud számlát kiállítani felénk a betétdíjas göngyölegről, a NAV rendszere viszont nem tud fogadni olyan negatív összegű számlát, amely nem hivatkozik vissza egy korábban már kiállított bizonylatra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Nagyszülői gyed melletti munkavégzés

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Igénybe vehetem-e a nagyszülői gyedet, ha gyermekgondozási díjra csak az édesapa jogosult (katás főfoglalkozású vállalkozó). Az édesanyja heti 40 órás munkaviszonyban dolgozni fog. Ő a gyermek születése előtt nem volt 365 napon át biztosított, nem jogosult a gyedre. Ha csak heti 20 órás munkaviszonyban tud elhelyezkedni, akkor is jogosult a nagyszülő a gyedre? Én az édesanya anyukája vagyok. További kérdésem az, hogy esténként otthonomban dolgoznék adatrögzítőként a gyed mellett. Ezt a tevékenységet eddig is végeztem katás vállalkozóként heti 36 órát elérő munkaviszony mellett. Maradhatok-e tovább katás vállalkozó a gyed mellett? Ha igen, mennyi járulékot kell fizetnem? (Főállású katás vállalkozó leszek-e?) Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kapcsolt vállakozások összeszámítási kérdései

Társasági adó / Innovációs járulék

https://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_vallalkozasok_osszeszamitasi_kerde_MY1TYY 2020. 07. 02. napján kelt, Erdős Gabriella adószekértő által jegyzett cikkhez a következő a kérdésünk. Cikkében csak a kapcsolt vállalkozási jogviszony tényét említette! Az összeszámítási kötelezettséghez egyéb feltételnek is teljesülni kell: - helyi adó esetében, ha a jogviszony 2016. 10. 01-jét követően szétválással jött létre – 39. § (10) alapján. - kiskereskedelmi adó esetében, ha a jogviszony 2020. 04.15. napját követően szétválással, kiválással jött létre vagy e jogszabályban kitett tevékenységet lehetővé tevő eszközeit más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba – 5. § (4) bek. Helyesen értelmezzük-e, hogy alapvetően tehát nem elég a kapcsolt vállalkozási jogviszony tényének fennállása, a létrejöttének körülményeit is vizsgálni kell? Köszönettel: Bense Ágnes

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkavégzés előre betervezett állásidő helyett

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben mégis tud adni munkát a munkáltató a munkavállalónak, akkor az előre közölt és betervezett állásidő helyett jogában áll behívni a dolgozót? Amenniyben igen, mennyivel előre szükséges ezt közölni a munkavállalóval? Köszönöm szépen válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Őstermelői járulékalap meghatározása

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2019. 11. hóban kiváltotta az őstermelői igazolványt. Az őstermelésből nem volt bevétele. 2020. 03. 31-én szüneteltette az egyéni vállalkozást, így 2020. 04. 01-jétől vált főállású őstermelővé, és ettől a naptól biztosított ezen jogviszonya alapján. Mivel 2019-ben már őstermelő volt, így nem minősül 2020-ban kezdőnek. Kérdés: mi a 2020. II. negyedévi egyéni járulékalap? A minimálbér? Szochora nem kell előleget fizetnie, mert nem tett nyilatkozatot a magasabb összegről. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: HFN

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

VTV szakképzési hozzájárulása

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértők! Gazdasági társaság ügyvezetője mint társas vállalkozó, kiegészítő tevékenységet nem folytató, nem vesz ki a vállalkozásból jövedelmet, havonta csak a minimálbér után a minimális járulékalap után fizeti meg a munkaerő-piaci járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat, szociális hozzájárulási adót. Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett-e? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Szabó László

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Rehabilitációs hozzájárulás

Koronavírus-járvány

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1 fő megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, nyugdíjas munkaviszonyban. A karanténra és az egészségügyi veszélyhelyzetre tekintettel 2020. 05. 01-jétől 2020. 06. 30-áig fizetés nélküli szabadságon volt. Mivel 30 napot meghaladó volt a fizetés nélküli szabadság, kérdésünk, hogy a második negyedévre hogy történik a rehabilitációs hozzájárulás kiszámítása. Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel: Pallai Project

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Osztalék

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője a saját kft.-ből szeretne felvenni osztalékot. Ez a kft. társasági adó alá tartozik. Ebben a cégben nem dolgozik. Van egy 8 órás munkaviszonya egy kiva alá tartózó cégben. A fizetését itt veszi fel. A saját, társasági adó alá tartozó cégnél az szja-n kívül levonom a 17,5 százalékos szochót is?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Járulékalap külföldi kiküldetés esetén

Általános

Uniós országban foglalkoztat munkaerőkölcsönző cég magyar munkavállalókat. Kiküldetéssel, van A1 nyomtatvány. Magyarországon vannak bejlentve az alkalmazottak, itt történik a bérszámfejtés, utalás stb. A munkabérből (210 600) levonásra kerül az szja, nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkerőpiaci járulék. Ezen felül napidíjat kapnak a dolgozók. Kérdés: 2020. július 01-jétől változik-e a járulékalap?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Ausztriai magánszemély megbízási jogviszonyban

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Egy ausztriai magánszemély (ott él és dolgozik) egy magyar székhelyű vállalkozásnak dolgozna megbízási jogviszonyban. A munkavégzés helye távmunkában Ausztria lenne. A megbízási díjból kell-e szja-t és járulékokat vonni, ha Ausztriában van az adóügyi illetősége és ott is biztosított? Köszönöm a választ!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Osztalékelőleg osztalékká válásakor bejelentés

Szja / Ekho / Különadó

2019-ben osztalékelőlegeket (5 530 000 forint) fizetett a kft. tulajdonosának. 2020 májusban a mérleg elfogadásáról magasabb összegű osztalékkifizetést (11 530 000 forint) fogadott el a taggyűlés. A különbözet kifizetésére (6 000 000 forint) 2020 júliusában kerül sor. A NAV állásfoglalása szerint "az osztalékelőlegből jóváhagyott osztalékot a kifizetőnek annak a hónapnak a '08-as bevallásban kell szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött (08-as bevallás '08M-07 364. sorában 11 530 000?). Ha az osztalék összege magasabb, mint az osztalékelőleg összege, akkor a tényleges kifizetéskor kell a különbözet után a kifizetőnek az adót levonni, bevallani és befizetni." A '08-as bevallás melyik sorában kell és milyen összeggel kell szerepeltetni májusban és júliusban? Ha májusban a teljes jóváhagyott osztalékot szerepeltetjük, akkor már májusban keletkezik szja-különbözet, amelyet be kellene fizetni?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Osztrák fióktelep

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem szíves véleményüket: egyik ügyfelünk egy magyar kft., amelynek van egy osztrák fióktelepe. Ausztriában elkészült a záró főkönyvi kivonat és beszámoló, amit megkaptunk, csatoltak minden könyvelt bizonylatot is. Minden osztrák gazdasági eseményt lekönyveltünk külön főkönyvi számlán, ugyanolyan megbontásban (alap és áfa), ahogy kint könyvelték. 1. Az első kérdésünk egy beruházáshoz kapcsolódik: vannak olyan tételek, pl. tervezési díj, ami csak nálunk van, kint nem jelenik meg, illetve eltér az értékcsökkenés is. Nekünk mindent a magyar Szt. szerint kell könyvelnünk, így nálunk az értékcsökkenés más lesz, és a beruházás bruttó értéke is más lesz. Lehet eltérő az ingatlan értéke és az értékcsökkenése? 2. A második kérdésünk, hogy jól értelmezzük-e az adóalap levezetését. A magyar adóalapból az osztrákoknál adóköteles részt kivonhatjuk. De ez az osztrák alap nem az, amit ők levezetnek, mert ők mindent a saját jogszabályuk szerint könyvelnek és számolnak, hanem amit mi számítunk ki: ebben van közvetlen költség, és van közvetetten rájuk ruházható költség (ami magyar és osztrák céget érinti), amit árbevétel-arányosan kell megosztani. Mivel árbevétel kint még nem volt, ezért minden megosztható költség most még a magyar céget terheli. 3. További kérdésünk, hogy jól értjük-e, hogy fejlesztési tartalékból megvalósítható ez a fióktelepi ingatlanberuházás, és beruházási kedvezményt igénybe tudunk-e venni. Szíves válaszukat előre is köszönjük: A. Krisztina

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Magánszemély ingatlan-bérbeadás értékcsökkenés

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt szakértő! Magánszemély magánszemélynek 2 ingatlant ad ki, az egyiket nemrég vásárolta, a másik több mint 20 éve került a birtokába. Tételes költségelszámolást választva érvényesítheti-e a 2 százalék értékcsökkenést? Köszönöm a választ!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Lakás-bérbeadás és a közüzemi költség kapcsolata

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Lakás-bérbeadással kapcsolatosan lenne kérdésem: 1.) 2019.01.01-től csökkenthető-e a bevétel azzal a rezsi költséggel, amit a bérbeadó részszámlaként kap meg (ami becsült fogyasztás alapján kerül kiszámlázásra és év végén számolnak el a szolgáltatóval)? Illetve ez a részszámla így átalánydíjnak minősül-e vagy sem? 2.) Milyen esetben nem fogja a közüzemi költség a bevétel részét képezni: ha a bérbeadó a közüzemi számlákat átalányban minden hónapban ugyanolyan fix összegű tételként („rezsi X Ft”), vagy ha tételesen felsorolva, havonta forintálisan („áram X Ft, gáz Y Ft, víz Z Ft”, stb.) számlázza ki? Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close