Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Osztalékelőleg osztalékká válik
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2025-ös évben osztalékelőleg-kifizetésre kerül 5 millió forint. 2026-os osztalékká váláskor kell a szociális hozzájárulást megfizetni. Itt lehet nyilatkozni az éves részbeni megfizetésről? Tehát nem fogja elérni a szochomaximumot a jövedelem, de a felét igen. Vagy ebben az esetben a teljes szochót meg kell fizetni? Majd a következő évben lehet visszakérni? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Házipénztár
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. névértéken tulajdonost cserélt. A kft. házipénztárának pozitív egyenlege volt, de az összeg nem került át az új tulajdonoshoz, mivel sajnálatos módon a szerződés aláírását követően a kilépő tag hirtelen meghalt. Hogyan tud a hiányzó pénzösszeggel az új tag elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos céges autó utáni költségtérítése
Cégautó- és regisztrációs adóTisztelt Szakértő! Dr. Juhász Péter jogász, adószakértő, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. által írt Elektromos személyautók otthoni töltése: variációk a költségelszámolásra 2024.05.03. cikk (https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Elektromos_szemelyautok_otthoni_toltese_var_98HXRP) értelmezésében kérünk szépen annak tisztázását, hogy jól értjük-e, hogy cégautó otthon töltése kapcsán az alábbi két esetben nincs szükség útnyilvántartásra, amely igazolja, hogy a töltés mekkora részben fedezett üzleti és mekkora részben magán utat: 1. A cég nevén lévő fogyasztási almérőről üzemel a dolgozó otthonában felszerelt autótöltő. Ebben az esetben az is kérdésünk, hogy annak bizonyítására, hogy a töltő csak a cégautót töltötte, elegendő-e, ha a cég szabályzatban rögzíti, hogy tilos más autót tölteni az almérőn üzemelő autótöltőről? 2. Az autótöltő nem almérőre van kötve, hanem a dolgozó vagy házastársa nevén lévő mérőre. A dolgozó az autótöltőbe szerelt belső mérőóra segítségével mutatjuk ki, hogy a teljes áram díjnak mekkora része kapcsolódott a cégautó töltéséhez. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület adománya utáni ajándékozási illeték
IlletékTisztelt Szakértő! Be kell-e jelenteni a NAV felé, amennyiben az alanyi illetékmentes egyesület 150 000 forintot meghaladó értékű ajándékot kap? Amennyiben az egyesület a 350/2011. kormányrendelet szerinti gyűjtőláda útján tesz szert adományra (ajándékra), úgy erről okirat nem készül. Össze kell-e számítani a gyűjtőládában talált adományok értékét a 150 000 forintos határ megállapításakor? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megvásárolt üzletrész árfolyama
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az „Első Kft.” megvásárolta a „Második Kft.”-t. Az üzletrész értéke szerződés szerint 600 000 euró. Az „Első Kft.” ezt az összeget több részletben euróban és forintban teljesítette. A kifizetett üzletrész után árfolyamvesztesége keletkezett. Ezt az árfolyamveszteséget hová könyvelem? (876-os számlaosztályba vagy tőketartalékkal szemben?) Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék felhasználása
ÁltalánosEgy társaság egy bérelt ingatlanon egy sátorkönyves épületet létesített (nem építési engedélyköteles) az épület üzemeltetéséhez hálózat bővítésére volt szükség, e miatt a bérbeadó villany-hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése miatt előleget kért az épület tulajdonosától a bérlőtől az elmúlt évben, aki az előleget elutalta, az előlegről a bérbeadótól az előleg számlát megkapta. A villanyhálózat fejlesztés megtörtént , a bérbeadó az arról szóló számlát megkapta, de azt a bérlő felé nem számlázta tovább, és az előleget nem fizette vissza. A bérbeadótól a bérlő által a terület megvásárlása folyamatban van, illetve az ingatlanra átalakítási tervet készítettek, és átalakításokat végeztek az épületen, és kérelmezték a hatóságtól az ingatlan fennmaradást, ezzel kapcsolatos ügyintézés folyamatban van. A jelenleg még bérlő kérelmezte a bérbeadót, hogy számlázza le 2025-ben a cég számára a hálózatfejlesztési hozzájárulást, és kompenzálja be az utalt előlegbe. kérdésem, hogy az épület 2025. évi átalakítás költsége a fejlesztési tartalék terhére elszámolható e? a 2025-ben kiszámlázásra kerülő hálózatfejlesztési hozzájárulás összege a fejlesztési tartalék terhére elszámolható-e 2025 évben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrész-ajándékozás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft. melynek két Belgiumban bejegyzett gazdasági társaság a tulajdonosa (50–50 százalékban). A magyar kft.-nek az ügyvezetője egy magyar magánszemély. Üzletrész-ajándékozási szerződés keretein belül a két belga cégből kapott a magyar ügyvezető 1–1 százalék üzletrészt (7000–7000 euró névértéken), és ezáltal a magyar kft. tulajdonosainak az üzletrésze úgy alakul, hogy a belga 1 cég 49 százalékban, a belga 2 cég szintén 49 százalékban, illetve a magyar magánszemély az ajándékozás után szintén szerzett a magyar kft.-ben 1 százalék üzletrészt. A kérdésem az, hogy a magyar magánszemélynek ezzel az ajándékozási szerződéssel van-e további teendője, az szja-bevallásban fel kell-e majd tüntetni, illetve jár-e valamilyen adófizetési kötelezettséggel ez az üzletrész ajándékozással történő megszerzése? Köszönöm szépen a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási díj számfejtése utólag
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztel Szakértő! Megbízási szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel IBF-feladatok ellátására 2025.08.12-én. Szerződés szerint a szerződés időtartama a szerződés aláírásának napjától határozatlan időre szól. Havi bruttó X ezer forint a megbízási díj, amely tartalmazza a felmerült költségeket is. A megbízási díj a teljesítésigazolás kiállítását követően válik esedékessé. A teljesítési igazolást októberben állította ki augusztusra vonatkozón. A számfejtéssel elmaradtunk, ezért novemberben (miután egyéni vállalkozóvá vált a megbízó) kiszámlázta nekünk az augusztust, illetve ezt követően szeptembert, októbert, novembert. Az alábbi megoldásra jutottunk: az időközben teljesítési igazolással elismert augusztus, szeptember, október hónapra megbízási díjat számfejtetnénk neki utólagosan. Ehhez kapcsolódón a kérdésem: itt szükséges önellenőrzés a 08-assal kapcsolatosan? Augusztus hónapban arányosan jár a megbízási díj 12. naptól vagy a teljes havi? November 12-én vált egyéni vállalkozóvá. Akkor ott is november 11-ig arányosan számfejthetünk? Késedelmi kamatról a megbízási szerződés nem rendelkezik. Munkajog szempontjából van-e bármilyen késedelmi kamat, amelyet a megbízási díjra kellene számolnunk? Szükséges-e esetleg nyilatkozatot kérnünk a megbízótól, hogy nem tart igényt késedelmes fizetésért kárpótlásért? 10százalékos költséghányaddal számolhatunk? Ezt követően pedig november 12-étől egyéni vállalkozása miatt szükséges új megbízási szerződést kötnünk, hivatkozva az előzményekre. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Családi gazdaság megszűnése
ÁltalánosTisztelt szakértő! Egy 3 tagú családi gazdaság a megszüntetését tervezi. Az elgondolás az, hogy a családi gazdaság két tagja kilép, a korábbi vezető pedig őstermelőként folytatja a tevékenységet tovább, a kilépő tagokkal a kilépés időpontjában elszámolnak. A családi gazdaság összes eszköze a korábbi vezető tulajdonában marad (korábban minden eszköz–számla az ő nevére szólt, az ő adószáma került azokon feltüntetésre, költségként jellemzően egy összegben költségként elszámolták őket). Később ez az új őstermelő is szeretné befejezni a mezőgazdasági tevékenységet, a családi gazdaságból szerzett eszközöket (ingatlan, mezőgazdasági gépek) az egyébként már párhuzamosan meglévő, de nem mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozásában kívánja tartani, és bérbeadással, esetleg bérmunkák vállalásával kívánja továbbhasználni. A kérdésünk az, hogy szükséges-e a családi gazdaság megszűnéséhez kapcsolódóan az eszközátadás miatt áfát, vagy jövedelmet elszámolni akár a családi gazdaság vezetője, akár a másik két tag esetében. Szükséges-e az új őstermelő tevékenységének megszűnéséhez kapcsolódóan az eszközátadás miatt áfát, vagy jövedelmet elszámolni? Válaszát előre köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Harmadik országból igénybe vett egészségügyi szolgáltatás áfavonzata
ÁfaTisztelt Szakértő! Ügyfelem egészségügyi szolgáltatást (teleradiológiai képalkotó leletezés) nyújt hazai egészségügyi intézmények részére. Ehhez más hazai orvosok, orvosi vállalkozások segítségét veszi igénybe, akik a szolgáltatásukról számlát adnak, mint vállalkozók, és ezen a tevékenység jellegénél fogva (tárgyi adómentes) áfa nem kerül felszámításra. Most ügyfelem szeretne ilyen egészségügyi szolgáltatást egy harmadik országbeli (Egyesült Királyság) vállalkozástól is igénybe venni. Kérdésem: milyen áfahivatkozásnak kell a harmadik országbeli által kiállított számlán szerepelni, hogy az szabályos legyen? És van-e igénybe vett importszolgáltatáshoz kapcsolódó áfafelszámítási kötelezettség, tekintettel arra is, hogy egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről van szó, ami itthon tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: B.B.É
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfakörbe önkéntes belépés
ÁfaTisztelt Szakértő! Abban kérném szakértelmüket, hogy egy 2024-ben induló egyéni vállalkozás eddig alanyi adómentes volt, 2026-tól átlépne az áfakörbe, nem azért, mert átlépte az alanyi mentes bevételi értékhatárt, hanem csak úgy önkéntes módon. Ebben az esetben van valami szabályozás, hogy meddig kötelező áfásnak maradnia? Én 5 évre emlékszem, de lehet, hogy valamivel keverem. Köszönettel: Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyógytorna
ÁfaTisztelt Szakértő! Meg tudná nekem mondani, hogy a gyógytorna, manuálterápia, egy orvosi rendelőben végezve tárgyi áfamentes-e?
Megválaszolva
0 komment
Kft. ügyvezetőjének korlátlan felelőssége
Társasági jogTisztelt Szakértő! Kéttagú, mérnöki tervezéssel foglalkozó bt. fontolgatja a kft.-vé alakulást. Beltag és kültag természetes személy, a beltag jelenleg az ügyvezető. Cél, hogy a beltag megszabaduljon a korlátlan felelősség terhe alól. Amennyiben a mérnöki tevékenység gyakorlásakor hibázik a társaság, és a kötelező tervezői felelősségbiztosítás nem nyújt erre fedezetet, vagy éppen nem fizet a károkozásért, lenne-e előnye a kft. társasági formának? A kft. ügyvezetője ilyen esetben "szándékos károkozás" címén magánvagyona terhére korlátlanul felel?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz áfa korrekció
ÁfaA 2024. adóévben a Termelő Kft. beszerzett egy műszaki berendezést, a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa összegét levonta. A Termelő Kft. 2025. adóévben apportálta a műszaki berendezést egy olyan gazdasági társaságba, amely ezt a tárgyi eszközt tárgyi adómentes tevékenység keretében hasznosítja. Kérdés: az apportot fogadó, tárgyi adómentes tevékenységet végző gazdasági társaság köteles alkalmazni az áfatörvény 135. §-át, vagyis köteles korrekciót végezni arra az áfa összegére vonatkozóan, amelyet az apportot átadó Termelő Kft. korábban levonásba helyezett?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő!
Korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet is folytat. Vállalkozói jogviszonya alapján szerzett 2025. 1–12. havi bruttó jövedelme várhatóan 3 922 866 forint lesz. Kérem segítségét, jól értelmezzük-e a jogszabályokat, ha véleményünk szerint:
• a kötelező legkisebb munkabér tizennyolcszorosával megszerezhető járulékapalapot képező jövedelmet arányosítanunk nem kell, tekintettel arra, hogy a hölgy nem az év elejétől, csupán 2025.03.15-étől részesül ellátásban, így 2025. évi kivétje 5 234 000 forintig nem veszélyezteti az ellátás folyósítását;
• az ellátási plafonnál kizárólag azon jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek társadalombiztosításijárulék-alapot is képeznek, így amennyiben az ellátásban részesülő bérleti díjat, és/vagy osztalékot kap, az nem veszélyezteti az ellátás folyósítását!
Válaszát köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Utólag kifizetett jövedelem
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkáltató két munkavállaló jogviszonyát 2025.08.31-gyel megszüntette, az igazolásokat kiadta, azonban 08. havi bérfizetés nem történt. Ügyvédi felszólításra egyik munkavállalóval decemberben, másikkal januárban állapodik meg. Hogyan kell ezeket kezelni bevallás és kilépő igazolások (az Adatlap 2025 és Adatlap 2026) tekintetében? A Tbj. 29. és 30. § értelmében ezeket még 2025. évi jövedelemnek kell tekinteni, szja szempontjából viszont a kifizetés időpontja számít? A 08 bevallás augusztus hónapra csak a minimálbér 30 százaléka utáni tb-t és szochót tartalmazza, és ha megtörténik a bérfizetés, akkor önellenőrizzük nullára. Decemberi bérfizetés: decemberi 08-as bevallás, a 08M lapon 2025.08.01-2025.08.31 közötti időszak? Adatlap 2025. nyomtatvány 3. oldalán ezt augusztusi vagy decemberi tb--járulék alapként tüntetem fel? Januári bérfizetés: az szja része az Adatlap 2026 nyomtatványra kerül, a tb részét viszont a 2025-re teszem augusztusi tb-alapként? Ha 2026.01.10-ig megtörténik a kifizetés, azt még 2025.évi jövedelemként és tb-alapként kell kezelni, vagy már 2026? Ha 2025.12.10-éig történik meg a kifizetés, az decemberi vagy novemberi 08-as bevallásba kerül? Köszönöm a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed melletti katás vállalkozás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Katás vállalkozó gyeden van. 2026-tól ismét dolgozni szeretne az egyéni vállalkozásában. Van-e ennek akadálya? Kaphatja-e továbbra is a gyedet, és kell-e a katát fizetnie? Válaszát köszönöm! Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed
Tb / Járulékok / NyugdíjKedves Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz! Adott egy anyuka, akinek két jogviszonya van. Mindkettőből kapta a csedet, most pedig a gyed maxot kapja. Ez a két jogviszony, egy 8 órás munkaviszony, illetve egy egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozásban jelenleg is dolgozik gyed mellett, és gyes mellett is szeretne majd továbbra is, viszont a 8 órás munkaviszonyba nem tervez visszamenni gyes alatt sem. Szeretnének egy újabb gyereket a jelenlegi gyermek 3 éves kora előtt. Ilyen esetben ugyanúgy kapni fogja a 8 órás munkaviszonyból is újra a csedet attól függetlenül, hogy ő dolgozott az egyéni vállalkozásban, vagy felülírja az egyéni vállalkozás alapján, és teljesen más lesz a csed-, gyedalap? Abban az esetben, ha 4 éven belül születik a második gyermek, akkor nem lehet kevesebb a csed, gyed, mint az elsőnél? Köszönjük válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás indítása gyes mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszonyban álló alkalmazott, aki jelenleg gyesen van, így munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van, egyéni vállalkozás indítását tervezi. Milyen adózási formát választhat (kata, átalányadó, vállalkozói szja)? Ha fizetés nélküli szabadságon van a gyermeke 3 éves koráig, így jelen esetben főállású egyéni vállalkozónak számít és akár választhatja a kata szerinti adózást is, de csak a szülési szabadsága végéig, azt feltételezve, hogy utána visszatér a munkahelyére? Vagy a fizetés nélküli szabadság végéig főállású egyéni vállalkozónak számít, ha igen, átalányadó vagy a vállalkozói szja választása esetén meg kellene fizetnie a minimum járulékokat? Köszönettel: Bognárné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed jogosultság
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A kérdéseink egy magyar kismama (jelenleg 3 hónapos terhes) ellátásaival kapcsolatosak, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal és a gyermek születése előtti 2 évből legalább 365 biztosítási nappal. 1. Azt tervezik, hogy a férjével együtt elköltöznek Spanyolországba, állandó lakcímük spanyol lesz, a gyermekük Spanyolországban születne. Ebben az esetben is jár-e a csed és a gyed Magyarországon? 2. Mikor kötelesek átjelentkezni a szülők Spanyolországba, illetve mikor válnak rezidenssé Spanyolországban? 3. Ha marad az állandó lakcímük magyar, de kint élnek a gyerekkel (és ott szülte meg a gyereket), akkor mi a helyzet a magyar ellátással? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték