Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Szombati munkavégzés
MunkajogTisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbadással is foglalkozik. Az üzemeltetést munkaviszonyos személyek látják el. Ők teljes napi munkaidőben dolgoznak, munkarendjük egyenlőtlenül kerül beosztásra, 1 havi munkaidőkeret alkalmazásával. Az egyik ingatlan hétfő-szombat között üzemel, az épület szombati nyitvatartása 9-13 óra között van. Munkavállalóink biztosítják a épület nyitás-zárás folyamatát (kulcs-riasztás), valamint ellenőrzés, műszaki gépek felügyelete, illetve portaszolgálatot is teljesítenek. A szombati napon viszont a felsorolt tevékenységek közül csak a nyitás-zárás folyamatát kellene megoldani, ami kb. 2x15 percet igényel. Jelenleg ezt a teljes szombati nyitvatartási időszak alatti folyamatos jelenléttel oldják meg a munkavállalók, ami nem indokolt, valamint a munkaidőkeret sem hatékonyan kerül felhasználásra munkáltatói szempontból. Kérdésem, hogyan tudnánk a szombati nyitás-zárás kb. 30 perces időszakát hatékonyabban, olcsóbban, rugalmasabban megoldani? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO
Tb / Járulékok / NyugdíjT Szakértő! Egy kft. nyugdíjas tulajdonosa munkabért kap a kft.-től, ami szocho-mentes. A munkabéren kívül osztalékot vesz fel. A munkabér összege beleszámít a max. szocho-alapba? Tisztelettel.
Megválaszolva
0 komment
Osztalékalap csökkentése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó használt tehergépkocsit vásárol. A vételár kiegyenlítése két részletben történik, úgy, hogy 2025-ben egy része, és majd 2026 januárjában a fennmaradó része. Az értékcsökkenés leírását 2025-ben megkezdi az üzembe helyezés napjától a teljes bruttó értékre vetítve. Osztalékalap csökkentéseként elszámolható az eszköz nettó értéke, bár még nem került teljesen kiegyenlítésre a 2025-ös évben? Ha 2025-ben csökkenti az osztalékalapját, akkor a későbbi években szükséges megnövelnie az adóalapot ezzel az értékkel? Köszönöm válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hétvégi hazautazás szabadság alatt
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha a munkavállaló december 18-ától január 8-éig szabadságát tölti, akkor a hétvégi hazautazást elszámolhatja a szabadság alatt? December 20-21-e, és december 27-28-a napokon téríthető adómentesen a gépjármű használat? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozónak D1 rokkantsági ellátást állapítanak meg
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásom kft.-be történő beolvadással szüntetném meg. D1 rokkantsági ellátást állapítottak meg. Mit tegyek? 1. Szüneteltethetem-e egyéni vállalkozásomat a beolvadás ideje alatt? 2. Folytatom tovább, de a jövedelemkivétnél figyelembe veszem a megengedett bért. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvvizsgálatra való kötelezettség 2025. évben
SzámvitelTisztelt Szakértő! Abban kérnénk állásfoglalását, hogy cégünk 2025. évben kötelezett-e könyvvizsgálatra az alábbi adatok alapján: 2023. évben az értékesítés nettó árbevétele 912 674 ezer Ft volt, pénzügyi műveletek árbevétele nem volt. 2024. évben az értékesítés nettó árbevétele 280 816 ezer Ft volt, a pénzügyi műveletek árbevétele 12 283 ezer Ft volt. Ha csak az értékesítés nettó árbevétel két év átlagát nézzük, az 596 745 ezer Ft, ha a pénzügyi műveletek árbevételét is belevesszük, akkor ez átlag 602 885 ezer Ft. Kérdésünk az lenne, hogy az átlagszámításba bele kell-e venni a pénzügyi műveletek árbevételét? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékpapír könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kft. éven belül 4 részletben bankon belüli értékpapírt vásárol, hosszú távú befektetési céllal. Év közben történik visszaváltás is (mert kedvezőbbre vált), és ezáltal vétel is. Kell-e emiatt könyvelni bármit is? Köszönettel: Ibolya
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-ban munkaviszony, itthon egyéni vállalkozó és munkavállaló
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy itthon átalányadózó egyéni vállalkozónak napi 8 órás munkaviszonya van Németországban. Emellett most itthon is lenne egy részmunkaidős munkaviszonya. Lehetséges ez? Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Válaszát köszönöm! Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ellentételezés áfamegítélése
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy közvetett módon 100 százalékos önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit gazdasági társaság tevékenységi körébe önkormányzati létesítmények üzemeltetése tartozik. Ezen tevékenységeket az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek (áfás tevékenység) szerint végzi. A társaság egyik feladata a múzeumüzemeltetés, amihez felek közfeladat-ellátási szerződést kötöttek. A közfeladat ellátása érdekében, az ehhez szükséges költségek fedezése céljából ellentételezést nyújt az önkormányzat a társaság részére. A szerződés alapján a meghatározott közfeladat ellátásáért a társaság havi fix összegű ellentételezésre jogosult, melyet az önkormányzat átutal számla kiállítása nélkül. A társaság a közműdíjakat és egyéb üzemeltetési költségeket saját maga viseli. A szerződés nem tartalmaz kikötést az összeg tételes elszámolására vonatkozóan, beszámolót kérnek a költségekről, az árakat nem befolyásolja közvetlenül, visszafizetési kötelezettség nem szerepel, a támogatás kifejezés nem található a dokumentumban. Az üzemeltetés tekintetében a további bevételek áfakörbe tartozó módon képződnek. Hogyan kell helyesen eljárni a fix összegű ellentételezés vonatkozásban, támogatás (költségek, ráfordítások ellentételezésre kapott) vagy ellenérték (áfafizetési kötelezettség keletkezik számla kibocsátása mellett) az áfa tekintetében? Az áfaalap számításánál a megfizetett összeg bruttó összeg? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Utazásszervezés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. utazásszervezéssel szeretne foglalkozni. Ez évi 2–3 alkalom lenne. Az a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó lehet-e az utazásszervezés szakmai vezetője úgy, hogy számlát ad ezekről az alkalmakról a kft.-nek. Köszönöm a választ! Marietta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva kilépés
Kata, kivaTisztelt Szakértő! 2025-ben egész évben kivaalany bevétele 2025 decemberében túl fogja lépni a 6 milliárd forintot, 6,2 milliárd fog lenni. Szabály szerint: a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal kell megállapítani, de a negyedév első napján nem haladta meg, majd csak 2026 első negyedéve első napján, de akkor meg más az értékhatár. Így nála megszűnik-e a kivaalanyiság a túllépést megelőző nappal 2025-ben? Viszont 2026-tól más az értékhatár összege. Ennek alapján köteles-e kilépni az átlépést megelőző nappal 2025-re?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem Magyarországon élő személy egyéni vállalkozása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szerkesztő! Magyar adóazonosító jellel, tajszámmal valamint magyar lakcímmel rendelkező magánszemélynek, aki a 365. napban életvitelszerűen Ausztriában él és ott dolgozik, lehet-e Magyarországon egyéni vállalkozást kiváltani? Főtevékenysége fodrászattal kapcsolatos oktatás, termékbemutatás havonta 1-2 alkalommal, melynek teljesítési helye Magyarország lenne. Ha igen, akkor a számlaadási kötelezettsége, az 58'-as és az ezzel járó egyéb bevallások ugyanúgy érvényesek rá, mintha itt élne? Az szja-bevallásában a Magyarországon szerzett vállalkozói jövedelme itt kerülne bevallásra?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás indítása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy a 251101-es ÖVTJ kód (fémszerkezet gyártása) szerinti tevékenység egyéni vállalkozás keretében megkezdhető-e abban az esetben, ha az érintett személy csak érettségi végzettséggel rendelkezik, és nincs az adott tevékenységhez kapcsolódó szakképesítése? Ha be lehet jelenteni, szakképzetlennek fog minősülni minimálbér szempontjából? Mire kell nagyon odafigyelnie számlázás szempontjából, abban az esetben, ha hivatalosan nyithat egyéni vállalkozást ezzel az ÖVTJ számmal? Ha számláz, mi lehet konkrétan a munka megnevezése? Köszönöm szépen a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékelőleg osztalékká válik
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2025-ös évben osztalékelőleg-kifizetésre kerül 5 millió forint. 2026-os osztalékká váláskor kell a szociális hozzájárulást megfizetni. Itt lehet nyilatkozni az éves részbeni megfizetésről? Tehát nem fogja elérni a szochomaximumot a jövedelem, de a felét igen. Vagy ebben az esetben a teljes szochót meg kell fizetni? Majd a következő évben lehet visszakérni? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Házipénztár
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. névértéken tulajdonost cserélt. A kft. házipénztárának pozitív egyenlege volt, de az összeg nem került át az új tulajdonoshoz, mivel sajnálatos módon a szerződés aláírását követően a kilépő tag hirtelen meghalt. Hogyan tud a hiányzó pénzösszeggel az új tag elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos céges autó utáni költségtérítés
Cégautó- és regisztrációs adóTisztelt Szakértő! Dr. Juhász Péter jogász, adószakértő, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. által írt Elektromos személyautók otthoni töltése: variációk a költségelszámolásra 2024.05.03. cikk (https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Elektromos_szemelyautok_otthoni_toltese_var_98HXRP) értelmezésében kérünk szépen annak tisztázását, hogy jól értjük-e, hogy cégautó otthon töltése kapcsán az alábbi két esetben nincs szükség útnyilvántartásra, amely igazolja, hogy a töltés mekkora részben fedezett üzleti és mekkora részben magán utat: 1. A cég nevén lévő fogyasztási almérőről üzemel a dolgozó otthonában felszerelt autótöltő. Ebben az esetben az is kérdésünk, hogy annak bizonyítására, hogy a töltő csak a cégautót töltötte, elegendő-e, ha a cég szabályzatban rögzíti, hogy tilos más autót tölteni az almérőn üzemelő autótöltőről? 2. Az autótöltő nem almérőre van kötve, hanem a dolgozó vagy házastársa nevén lévő mérőre. A dolgozó az autótöltőbe szerelt belső mérőóra segítségével mutatjuk ki, hogy a teljes áram díjnak mekkora része kapcsolódott a cégautó töltéséhez. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület adománya utáni ajándékozási illeték
IlletékTisztelt Szakértő! Be kell-e jelenteni a NAV felé, amennyiben az alanyi illetékmentes egyesület 150 000 forintot meghaladó értékű ajándékot kap? Amennyiben az egyesület a 350/2011. kormányrendelet szerinti gyűjtőláda útján tesz szert adományra (ajándékra), úgy erről okirat nem készül. Össze kell-e számítani a gyűjtőládában talált adományok értékét a 150 000 forintos határ megállapításakor? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megvásárolt üzletrész árfolyama
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az „Első Kft.” megvásárolta a „Második Kft.”-t. Az üzletrész értéke szerződés szerint 600 000 euró. Az „Első Kft.” ezt az összeget több részletben euróban és forintban teljesítette. A kifizetett üzletrész után árfolyamvesztesége keletkezett. Ezt az árfolyamveszteséget hová könyvelem? (876-os számlaosztályba vagy tőketartalékkal szemben?) Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék felhasználása
ÁltalánosEgy társaság egy bérelt ingatlanon egy sátorkönyves épületet létesített (nem építési engedélyköteles) az épület üzemeltetéséhez hálózat bővítésére volt szükség, e miatt a bérbeadó villany-hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése miatt előleget kért az épület tulajdonosától a bérlőtől az elmúlt évben, aki az előleget elutalta, az előlegről a bérbeadótól az előleg számlát megkapta. A villanyhálózat fejlesztés megtörtént , a bérbeadó az arról szóló számlát megkapta, de azt a bérlő felé nem számlázta tovább, és az előleget nem fizette vissza. A bérbeadótól a bérlő által a terület megvásárlása folyamatban van, illetve az ingatlanra átalakítási tervet készítettek, és átalakításokat végeztek az épületen, és kérelmezték a hatóságtól az ingatlan fennmaradást, ezzel kapcsolatos ügyintézés folyamatban van. A jelenleg még bérlő kérelmezte a bérbeadót, hogy számlázza le 2025-ben a cég számára a hálózatfejlesztési hozzájárulást, és kompenzálja be az utalt előlegbe. kérdésem, hogy az épület 2025. évi átalakítás költsége a fejlesztési tartalék terhére elszámolható e? a 2025-ben kiszámlázásra kerülő hálózatfejlesztési hozzájárulás összege a fejlesztési tartalék terhére elszámolható-e 2025 évben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrész-ajándékozás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft. melynek két Belgiumban bejegyzett gazdasági társaság a tulajdonosa (50–50 százalékban). A magyar kft.-nek az ügyvezetője egy magyar magánszemély. Üzletrész-ajándékozási szerződés keretein belül a két belga cégből kapott a magyar ügyvezető 1–1 százalék üzletrészt (7000–7000 euró névértéken), és ezáltal a magyar kft. tulajdonosainak az üzletrésze úgy alakul, hogy a belga 1 cég 49 százalékban, a belga 2 cég szintén 49 százalékban, illetve a magyar magánszemély az ajándékozás után szintén szerzett a magyar kft.-ben 1 százalék üzletrészt. A kérdésem az, hogy a magyar magánszemélynek ezzel az ajándékozási szerződéssel van-e további teendője, az szja-bevallásban fel kell-e majd tüntetni, illetve jár-e valamilyen adófizetési kötelezettséggel ez az üzletrész ajándékozással történő megszerzése? Köszönöm szépen a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték