Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdés
Megválaszolva
0 komment
Műszaki vizsgaállomás könyvelése
Helyi adóTisztelt Szakértő! Műszaki vizsgaállomás gépkocsik vizsgáztatását végzi hatósági engedéllyel. A vizsgadíj egy része a hatóságot illeti meg, melyről számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző cég részére. Majd a vizsgaállomás teljes egészében kiszámlázza a teljes vizsgadíjat a saját és a hatósági díjjal együtt és ezt adják oda a gépkocsi tulajdonosának. A vizsgaállomásnak szerződése van a hatósággal, hogy ezt a tevékenységet végezhesse, de a vizsgaállomásnak is van szerződése a gépkocsi tulajdonosával, melyben meg bizza hogy a vizsgáztatást elvégezze. A gépkocsi tulajdonosának kiadott számlán rajta van, hogy közvetített szolgáltatás. Kérdésem, hogy a hatóságot megillető díj levonható-e az iparűzési adóból mint közvetített szolgáltatás? Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Konszignációs raktár 2020. 01. 01-től
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk német partnerénél, Németországban úgynevezett konszignációs raktárt üzemeltetünk 2005 óta a partner kérésére, amelyet ők kezelnek. Napi jelentést kapunk a beérkezett és a kivételezett termékekről, a kivételezett összegről hetente ők állítják ki a számlát, fizetendő 19 százalékos mértékű adótartalommal. A jogszabályoknak megfelelően Németországban bejelentkeztünk, német adószámot kaptunk. Mi kiszállításkor számlát készítünk: a magyar adószámos cégünk a német adószámos cégünk részére (közösségen belüli értékesítés, áfa nélkül). Ezt a számlát a magyar áfabevallásunkban szerepeltettük (1965A-01-01 02 sor), illetve az A60-as nyomtatványon is jelentettük, valamint az intrastat jelentésben mint kiszállítás. Havonta németországi adóbevallást is készítünk a német adószámos cégünk részére: a kiszámlázott összeget a német adóbevallás 81-es sorában , illetve a fizetendő áfa összegét befizetjük a német adóhatóság részére. A kiszállítás összegét a 89-es sorban jelentjük, illetve a német intrastat jelentést is ezen összeggel készítjük el. Kérdésem: 2020 január 1. után hogyan járjunk el a számlázás és a bevallások során?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan bérbeadása
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. 2018-ban a tulajdonában lévő földterületre a Vodafone-nal bérleti szerződést kötött. A szerződést a bérbevevő készítette elő, abban a bérleti díj nettó+áfa összegben került megállapításra. A kft. ennek alapján állította ki a számlát. Viszont a NAV felé nem jelentette be, hogy áfakötelessé tenné az ingatlan-bérbeadást (nem volt ismerete erről a törvényi szabályról). Kell-e kezdeményezni a Vodafone-nál a szerződés módosítását és ennek megfelelően javítani a számlát és önrevíziót végezni áfa tekintetében? Esetleg, ha a felek így egyeztek meg, akkor számlázható áfásan a szerződés alapján? Vagy nem is tekinthető érvényesnek a szerződés emiatt? Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanértékesítés, áfatartalom
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű ingatlant értékesít egy magyar társaságnak. Társaságunk mint eladó nem jelentkezett be az ingatlanértékesítés áfája alá, az ingatlan több, mint 20 éve használt ingatlan. Hogyan kell kiállítanunk a számlát és mely paragrafusokra kell hivatkoznunk? A mi olvasatunkban, mivel használt ingatlanról beszélünk, az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontja alapján adómentes körbe tartozik az ingatlan értékesítése. És mivel nem jelentkeztünk be áfa alá, így fordított adózás sincs. Viszont a vevő ügyvédje az alábbi szöveget tette az adás-vételi tervezetbe, amitől a cég vezetése megijedt. "3.1. A Szerződő Felek az 1./ pontban meghatározott Ingatlan tehermentes vételárát 70 000 000,- Ft, azaz hetvenmillió forint összegben állapítják meg. " "Az Eladó nyilatkozza, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik a jelen ingatlanértékesítése, mivel azt nem tette adókötelessé az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) szerint. A Felek megállapodnak és rögzítik, hogy ha az adóhatóság a jövőben a jelen ingatlan értékesítéssel kapcsolatban bármilyen okból általános forgalmi adó kötelezettséget állapítana meg az Eladó terhére, a 3.1. pontban meghatározott vételár és a Vevők fizetési kötelezettségének összege abban az esetben sem változik."Ön szerint helyes, ha mentes számlát állítunk ki a 86. §-ra hivatkozva? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérleti díj áfája
ÁfaEgyesületünk sportpályákat adna ki bérbe, melyek önkormányzati tulajdonban vannak és haszonkölcsön szerződés keretein belül üzemeltetünk. Az önkormányzat az albérletbe adást engedélyezte. Áfafizetési kötelezettségünket az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választottuk. Kérdésünk: a sportpálya bérbeadásának milyen áfavonzata van esetünkben, illetve hogyan kell értelmezni az áfatörvény 85. § (1) bekezdés m) pontját esetünkben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Generálkivitelezés
ÁfaTisztelt Szakértő! Új építésű családi ház generálkivitelezésére van szerződése az építőipari vállalkozásnak. A tavalyi évben a részszámlákat 5 százalék áfával állítottuk ki. December hónapban a megrendelő (építtető) felbontja a generálkivitelezői szerződést. Vállalkozásunknak van további teendője? Maradhatnak így az 5 százalékos áfás számlák? Vagy módosítanunk kell?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása
ÁfaAz áfaalany, aki az áfát az általános szabályok alapján állapítja meg, annak az üzlet bérbeadása áfás tevékenység-e? Vagy áfa nélküli, mivel az ingatlan-bérbeadás mentes az adó alól? Köszönöm válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számla adatszolgáltatás 2020., alanyi mentes
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozóként 2020. július 1-jétől van-e adatszolgáltatási kötelezettségem az általam kiállított és a befogadott költségszámlák tekintetében? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fordított áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Áfakörös kft. tevékenysége: víz-, gáz-, fűtésszerelés. Tevékenységét magánszemélyeknek és áfaalany gazdasági társaságoknak is végzi, önállóan, vagy alvállalkozóként. Munkáinak zöme építési engedélyköteles, tehát az Áfa tv. 142.§. 1) bekezdés b) pontja alá tartozik. Kérdésem, hogy a víz-, gáz-, fűtésszereléshez szükséges anyagok költsége, amelyeket a kft. szerez be és épít be, és a teljesítés igazolásakor, a számla kiállításakor áthárít a megrendelőre, az Áfa tv. 70. §. 1) bekezdés b pontja szerint beletartoznak-e az adó alapjába, és felveszik-e a főszolgáltatás áfakulcsát. Tehát, ha a munka/szerződés a víz-, gáz-, fűtésszerelést és az azokhoz szükséges anyagok beszerzését is tartalmazza, és a főszolgáltatás (maga a szerelés) fordított adózás alá esik, akkor a mellékszolgáltatás (az anyagok továbbszámlázása) is fordítottan adózik-e? És megfordítva is, ha a víz-, gáz-, fűtésszerelés, mint főszolgáltatás egyenes adózás alá esik (pl. magánszemélynek végzett munka esetén), akkor a hozzá beszerzett anyagok is egyenes adózás alá esnek-e? A szerződésben külön ki kell-e térni arra, hogy a víz-, gáz-, fűtésszereléshez a kft. szerzi be a szükséges anyagokat? Köszönettel: Mónus Gyöngyi
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanbérbeadás
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, és az adott alkalmi rendezvényekkel kapcsolatban külön számlázza a rendezvényterem bérleti díját. Kérdésem, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az ingatlanbérbeadásra vonatkozó áfamentesség?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Dolgozói vásárlás
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége hús-, húskészítmény nagykereskedelem. Amennyiben társaságunk magánszemélyeknek – dolgozóinak is – értékesít a termékekből, kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e? Ha igen akkor milyen feltételei vannak a kiskereskedelmi értékesítésnek, és milyen adózási vonzata van, amennyiben piaci áron értékesít, és ha kedvezményes áron értékesít a dolgozóknak, magánszemélyeknek? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fellesztési tartalék – kiva
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy kft. 2020-tól a kiva szerint adózik. Kérdésem, hogy a 2019-es záró taobevallásban képezhet-e fejlesztési tartalékot? Köszönettel!
Megválaszolva
0 komment
Ügyvédi Iroda könyvelése
SzámvitelÜgyvédi Irodát kettős könyvelés szerint könyvelem. Év végén a mérleget hová kell beküldeni, illetve milyen speciális szabályok vonatkoznak a könyvelésére?
Megválaszolva
0 komment
MOSS áfa módosítása
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk távolról nyújtható szolgáltatást nyújt cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt. A számláinkat a számlázórendszer automatikusan generálja, a felhasználó által megadott számlázási adatok alapján. Egy dán ügyfél jelezte, hogy tévedésből nem adta meg az EU adószámát 2015 óta és követeli a számlák módosítását, illetve az áfa visszatérítését. Mivel az EU adószám hiányzott a rendszerből, ezért az ügyfélre cégünk a MOSS rendszerben a dán adókulcs szerinti áfát megfizette. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben hogyan kell eljárnunk, és kötelesek vagyunk-e a számlákat módosítani és a partner részére az áfa összegét megtéríteni? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségi szolgáltatás bevallási ideje
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén 2020-tól mikor kell szerepeltetni az összesítő áfabevallásban a számlákat, ha az áfabevallás határidejéig nem kaptuk meg a számlát és nem is fizettük ki? Kell-e önrevíziózni, vagy elég, ha a teljesítést követő hó 15-re könyveljük és erre az időpontra valljuk be? Változtak-e a szabályok az eddigiekhez képest? Köszönöm. Üdvözlettel: tamtim
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékcsökkenés (50 százalékos)
SzámvitelTisztelt Szakértő! A társaságiadó-törvény értékcsökkenésről szóló 1. számú mellékletének 9. pontjában említett 50 százalékos értékcsökkenési leírásnak van meghatározott összeghatára? Azaz milyen beszerzési értékhatárig alkalmazható az itt meghatározott tárgyi eszközök esetében az 50 százalékos kulcs? Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Lakossági vásárlás
ÁfaTisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkavállalóval történő elszámolás jogviszony megszűnésekor
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményezett átalakulás
ÁltalánosTisztelt Szakértő ! Egy zrt. kft.-vé szeretne átalakulni úgy, hogy él a vagyonfelértékelés lehetőségével. A társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. A társaság jegyzett tőkéje 100 M forint. A zrt.-nek két magánszemély tagja 50-50 százalék részesedéssel rendelkezik a zrt.-ben. A vagyonmérleg tervezett időpontja 2019.12.31., a végleges vagyonmérleg fordulópontja pedig 2020.06.30-ára tervezett. 1. Amennyiben az egyik magánszemély tulajdonos 20 százalék részesedését eladja a másik tagnak, 30 százalékát pedig egy harmadik magánszemély vagy társaság veszi meg 2020-ban, a végzés bejegyzése előtt, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság, avagy kell-e hogy a 2019.12.31-én fenálló tulajdoni struktúra fennálljon? Az átalakulásról szóló első döntés tartalmazza a részvényértékesítési szándékot, és ezen a napon meg is kötik a részvényre vonatkozó adásvételi szerződést . 2. Amennyiben a jegyzett tőkét le szeretnék csökkenteni pénzkivonással járó leszállítással (tényleges pénzkivonás nem lesz, hanem kompenzálásra lesz felhasználva a taggal szembeni követelésre) a 30-70 százalékos tulajdonosok az átalakulás során 3 M forintra, azt megtehetik-e, és ha igen, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság? (Ez a pénzkivonással járó ügylet bele számít-e a 10 százalékos korlátba ?) Válaszukat előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Versenyautó-alkatrész áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy versenyautóhoz vásárolt alkatrészek áfatartalma levonásba helyezhető-e? Mi számít versenyautónak? Milyen egyéb adókötelezettségek merülhetnek fel? Másik kérdésem, hogy személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó cég esetén az alkatrészek áfatartalma levonásba helyezhető-e, ha azt beépíti, tehát mi számít továbbértékesítési célnak, ha egy az egyben kiszámlázom az alkatrészt, vagy az is, ha beépül egy, egyébként áfásan (nem KAD) értékesített autóba? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték