Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Ingatan, illeték
IlletékIngatlan adásvételi szerződést köt a vevő a mai napon 15,5 m Ft vételár kikötése mellett. Alaphelyzetben a vagyonszerzési illeték 4%. Januárban eladott egy öröklés útján megszerzett ingatlant, melyben csak 1/2 tulajdoni illetősége volt, annak a vételára 7 m Ft volt. Ez alapján, ha kérjük azt Itv. 21. § (2) bek. szerinti kedvezményt, akkor a különbözet után, tehát 8,5 m Ft után van illetékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor szeretné eladni a jelenleg lakott, 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlanát is, melynek a vételára szintén 15,5 m Ft lenne. A most megkötésre kerülő adásvételi szerződésben nyilatkozhat, hogy kéri az illetékkiszabás felfüggesztését egy évre, amíg a jelenleg lakott ingatlanát eladja. Kérdés: ha egy év alatt nem tudja eladni a jelenleg lakott ingatlant, van-e lehetősége arra, hogy a januárban eladott 1/2 tulajdoni illetőségű ingatlanát "beszámíttassa" az illetékkiszabásnál, és az Itv. 21.§ (2) bek. szerinti kedvezményt vegye mégis igénybe?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvelési adatok átadása
Számvitel
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a könyvelőváltáskor átadandó anyagokkal kapcsolatban a következő.
Azt tudjuk, hogy a könyvelési állomány a könyvelt cég tulajdonát, adatvagyonát képezi, és könyvelőváltáskor azt át kell adni a könyvelt cégnek, esetleg az új könyvelőnek közvetlenül, de milyen formában/formátumban? Alapesetben a két könyvelőcég nem ugyanazt a szoftvert használja, ilyen esetben az átadott cég könyvelőprogramban található "mappájával" az új könyvelő nem tud mit kezdeni. Természetesen ahány könyvelőprogram, annyiféle technikával tárolja, menti az adatokat.
Ha az új könyvelő ugyanazt a programot használja, mint a régi, úgy köteles-e a teljes könyvelést tartalmazó "mappát" a régi könyvelő átadni?
A kérdést tovább nehezíti, hogy az átadott cég számlatükrét az átadó könyvelő állította össze órák, napok, hetek alatt (paraméterezések, alábontások stb...), amiről elsőre ránézésre úgy gondolom, hogy a régi könyvelő szellemi terméke. Köteles-e ezt is átadni? Használhatja-e "csak úgy" az új könyvelő az előző könyvelő számlatükrét?
Válaszát köszönve!
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó székbérlet II.
Szja / Ekho / Különadó
Tisztelt Szakértő!
https://adozona.hu/kerdesek/2026_7_8_Atalanyadozo_szekberlet_slx#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice válaszával kapcsolatban, kérem további segítségét:
Tehát az adott tevékenység székbérlet.
Székbérlet (ÖVTJ: 773301 alkalmazandó?) esetén kérem szíves segítségét, hogy miként tudja azt a fodrász a borbély felé továbbszámlázni/ vagy bizonylatolni?
Mint válaszában írta: "Adójogi szempontból azonban a fodrász szolgáltatást nyújt a borbélynak – engedi a területén dolgozni, vagyis székhasználatot ad –, ezt az egyéni vállalkozói tevékenységen belül nyújtja".
Akkor mint átalányadózó egyéni vállalkozói szolgáltatásból származó jövedelem csak 45%-os költséghányad alkalmazásával tudja a széket bérbe adni, s egész tevékenységére csak ez (45%) a költséghányad alkalmazható?
Az esethez további infó: a fodrász üres ingatlant bérel a kft.-től. Az abban lévő berendezés mind a fodrász tulajdona, így a borbélynak bérbe adandó szék is.
Válaszát előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Őcsg, egyéni vállalkozás – foglalkoztatás
MunkajogTisztelt Szakértő! Adott egy négytagú őcsg, amely növénytermesztéssel foglalkozik. Emellett az őcsg képviselője egyéni vállalkozó is, aki növénytermesztési szolgáltatást nyújt géppel. A kérdés arra irányulna, hogy az egyéni vállalkozó (őcsg-képviselő) foglalkoztathatja-e az őcsg-ben lévő fiát munkaviszonyban? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállalónk részére 2026.05.28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025.10.01. Az ügyben 2026.05.07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025.10.01-jét jelölte meg. Kérdésem, hogy a munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szochokedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025.10.01-től? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsön kamata
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésben kérném a segítségét: magánszemély által nyújtott tagi kölcsön kamatfizetése esetén a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt (céget) terheli plusz költségként, vagy a magánszemély jövedelméből kell levonni?
Példa a számításra: amennyiben a bruttó kamat összege 5 000 000 forint, abból levonásra kerül a 15% szja (750 000 forint).
A kérdésem az, hogy a magánszemély nettó 3 600 000 forintot kap kézhez (azaz a 13% szochót, 650 000 forintot is tőle vonják le)? Vagy a magánszemély nettó 4 250 000 forintot kap meg, és a cég ezen felül, saját költségére fizeti meg a 650 000 forint szochót?
Köszönöm a válaszát.
Megválaszolva
0 komment
Emlékérem díjazása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Segítséget szeretnénk kérni egy egyesületi emlékéremhez tartozó díjazás kapcsán. Egyesületünk minden évben kiválaszt 1 főt, aki emlékéremben és a hozzá kapcsolódó pénzdíjazásban részesül. Az idei évben egy korábban elhunyt kollégánknak ítéltük a díjat, a vele járó pénzjutalmat (nettó 500 000 Ft) pedig az özvegyének és kiskorú gyermekeinek szeretnénk kifizetni. Az özvegy rendelkezik főállású munkaviszonnyal, de egyesületünkkel nem áll semmilyen jogviszonyban. Ebben az ez esetben hogyan kell a számfejtést helyesen elkészítenünk? Felmerül tb-járulék vagy szochofizetési kötelezettség? Esetleg figyelembe vehetünk adókedvezményt? Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szlovák nyugdíjas állampolgár Magyarországi munkaviszonya
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Magyarországon működő cég több szlovák állampolgárt is foglalkoztat, az egyik szlovák munkavállaló nyugdíjas lesz. Így Magyarországon is nyugdíjasnak fog számítani, azaz csak szja- kötelezettsége lesz, és nem kell tb-járulékot vonni tőle és szochót fizetni utána? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vevő címe a számlán
ÁfaTisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég magánszemélyek és vállalkozások részére is bérbe ad lakásokat, tárolókat. Kérdésem az, hogy azoknak a bérlőknek, akiknek sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nincs bejelentve a bérelt ingatlanba, a havonta kiállított számlán a "Vevő" rovatba feltüntethető-e címként a bérelt lakás címe, vagy csak a hivatalos, lakcímkártyán is szereplő címre lehet számlázni? Az eddigi gyakorlat szerint a lakcímkártyán szereplő cím került feltüntetésre a "Vevő" rovatba és a "megjegyzés" rovatban szerepelt a bérelt ingatlan címe. A számlázás egyszerűsítése, gyorsítása miatt felmerült, hogy ezentúl csak a bérelt ingatlan címe szerepeljen a számlákon. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Levonható-e a lakóingatlanon végzett beruházás áfája?
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Kereskedelemmel foglalkozó cégünk van. Egy lakóingatlan alagsorát (melyet raktárként használunk), és a megközelítéséhez, a parkoláshoz szükséges területet béreljük. Terveink között van, hogy a bérelt alagsort felújítjuk. Alkalmazottaink is vannak, ezért szeretnénk ezen a bérelt ingatlanon beruházásokat megvalósítani.
A bérleti szerződésben külön-külön fizetünk bérleti díjat a lakóingatlan alagsoráért és a lakóingatlan telkén használt területért.
Kérdések:
1. A lakóingatlan bérelt telek részét térköveznénk (az áruszállítás akadálymentesen történjen, és a céges teherautó parkolása megoldódjon) – a térkő és a munkadíj számlájának az áfája levonásba helyezhető?
2. A raktárt (alagsort) burkolnánk, mosdót építenénk ki – a kivitelezés anyag- és munkadíjának az áfája levonásba helyezhető?
Köszönettel: Filip Emese
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanértékesítés – rendeltetési egység
ÁfaTisztelt Adószakértő! Az alábbiakban kérném az állásfoglalásukat: Ügyfelem, egy cég egy nagyobb méretű ingatlant úgy kíván értékesíteni, hogy azt használati megosztási szerződéssel két részre bontja. A cég az ingatlaneladásra nem jelentkezett be áfakörbe. Értelemszerűen a felújításnak sem igényli vissza az áfáját. Amennyiben nem kerül az ingatlan a tulajdoni lapon felosztásra, csak ügyvédi használati megállapodás készül hozzá, ez esetben jól értjük-e, hogy az értékesítés áfamentes marad? Tisztelettel: Bétaconto
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kompenzációs felár
ÁfaTisztelt Szakértő, van egy általános szabályok szerinti áfás mezőgazdasági kft. Felmerült a kérdés, hogy a cég választhat-e kompenzációs felár rendszert? Milyen előnye származhat a cégnek ebből a választásból, miért érné meg neki? Ha választhatja, milyen szabályok vonatkoznának a cégre? Hogyan lehet bejelenteni? Maradhat-e áfás a kompenzációs rendszer mellett? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Beruházásra lekötött tartalék felhasználása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Cégünk 2023-ban nagyon nyereséges volt, ezért a jövőbeli beruházásainkra fejlesztési tartalékot képeztünk. Ezt a szándékunkat a taggyűlési határozatban jeleztük, és a társaságiadó-bevallásban is szerepeltettük. A 2023. évi mérleg soraiban nem tüntettük fel, csak a 2024. évben, mely évünk könyvvizsgálatra kötelezett is volt. Kérdésünk az lenne, hogy felhasználhatjuk-e a 2026. évben a fejlesztési tartalékot?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Apa van gyeden, anya jogviszonya
Tb / Járulékok / NyugdíjT. Szakértő! Ha az apa van gyeden a gyermekkel, de az anya sem megy vissza dolgozni, hanem fizetés nélküli szabadságon van, akkor mint munkáltató a T1041-en jelentenem kell a biztosítás szünetelését a fizetés nélküli szabadság idejére? Hogyan kell a 08-as bevallást beadni a biztosítás szünetelését nem a 22 GYED kóddal, hanem a 69 fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás kóddal? Ebben az esetben meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát előre is köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási díj után csed?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Megbízási díj után jár csed? Részletek: a munkavállalónak a főállása után jár a csed. Felmerült benne, hogy esetleg a megbízási díja után járhat-e? Kettő részletben végzett megbízást egy másik cégben 2025.09.01-2026.01.31-ig, illetve 2026.03.01-2026.05.15-ig. A munkavállaló gyermeke 2026.06.08. napján született meg, ezért mi úgy gondoljuk, hogy mivel már nem él a jogviszony, ezért nem jár. Illetve a kettő időszak alatt kettő különböző megbízási szerződés alapján dolgozott. Természetesen a minimálbér 30%-át a megbízás ideje alatt elérte, talán csak egy rövid időszak volt, amikor nem. Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adószámlán túlfizetés elévülése
Adózás rendjeTisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Elévülhet-e egy túlfizetés az adószámlán – 8LYSKK – cikkükkel kapcsolatosan az alábbiakra szeretnék választ kapni. A lenti esetek túlfizetésnek számítanak-e és az elévülés vonatkozik rájuk? 1./ Egyéni vállalkozó havonta fizeti be a járulékait – szocho, tb-járulék, szja – az adófolyószámlára a megfelelő adónemre és nem negyedévente, amikor a bevallási határidő és fizetési kötelezettsége keletkezik. 2./ Egyéni vállalkozó a tárgyhavi áfát nem következő hónap 20-áig fizeti be, hanem még tárgyhónapban. Pl: 06.havi áfát 06.10-én utalja az áfa adónemre. 3./ Kivás társaság havonta utal kivát a kiva adónemre. Ez az összeg több mint a negyedéves vagy éves bevalláskor bevallott, ezért a kiva adónemen mindig többlet van. Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Keresőképtelenség táppénz lejárta után
Munkajog
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi kérdésekben: súlyos betegséggel küzdő munkavállaló 1 éves táppénze lejárt, otthonában lábadozott, felhalmozott szabadságának kiadása megkezdődött, majd újra kórházba került. Kérdésem: annak érdekében, hogy a biztosítása ne szüneteljen, a dolgozó kérésére továbbra is kiadható-e szabadság a kórházban töltött napokra (ellátást már úgysem kap)?
Másik kérdésem ugyanezen dolgozóval kapcsolatos: a betöltött munkakörében végzendő munkájára az egészségét tekintve alkalmatlan lesz. A munkáltató feltett szándéka a rokkantosítás elbírálásáig állományban tartani, de utána megszüntetné a munkaviszonyát. A felmondási idő és a végkielégítés szabályai ilyen esetben eltérnek az általános szabályoktól?
Megválaszolva
0 komment
Doktori képzés szolgálati időként történő elismerése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ha valaki 1996-ban végzett nappali tagozatos doktori képzésen (3 év), hogyan ismertethető el szolgálati időnek nyugdíjhoz ez az időtartam? Az egyetem igazolta a 3 évet, a diploma megvan, de az ösztöndíjról nincs igazolás, és az egyetem szerint 10 évig kellett megőrizni az ösztöndíj-fizetéssel kapcsolatos iratokat. Hogyan tudjuk még igazolni az ösztöndíjból a járulékfizetést, hogy ez az időtartam szolgálati idő legyen? Köszönöm a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalakulás esetén nyitómérleg közzététele
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozó volt június 30-ig, július 01-jétől egyszemélyes kft.-vé alakult. Kérdés: a kft. nyitómérlegét közzé kell-e tenni? Köszönettel: Szabóné
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó termékbeszerzése külföldről
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy katás alanyi mentes egyéni vállalkozó külföldről szeretne termékeket beszerezni (Lengyelországból). Kérdésem az lenne, hogy mindenképpen kell-e neki közösségi adószámot kérnie, vagy beszerezheti-e a terméket magánszemélyként, és árulhatja-e azt a vállalkozásában, valamint hogyan érinti őt az áfafizetési kötelezettség a külföldi termékbeszerzés miatt? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték