Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő támogatásának elszámolása tételes költségelszámolás esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az iránt érdeklődnék, hogy tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő esetén melyek azok a támogatások, amelyekkel szemben a felmerült költségeket év végén korrigálni kell. Régebbi szakértői válaszból olvastam az üzemanyag támogatásának elszámolását. A mezőgazdasági biztosítás támogatás, tenyészbika, tenyészkos beállítás támogatás azt hiszem ide tartozik, de mi a teendő a területalapú támogatással, AKG és AÖP támogatásokkal? Azokkal szemben is korrigálni kell az elszámolt költségeket, és ha igen, melyek ezek? Nagyon megköszönném segítő válaszát. Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bizományi termékexport
ÁfaTisztelt Adózóna! Egy cég élő állatot értékesít harmadik országba bizományoson keresztül. A bizományos is magyar cég. Hogyan kell kiállítani a számlát a megbízó és a bizományos között? Áfamentesen vagy áfásan, és az áfatörvény mely paragrafusa alapján?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Teherautóból lakóautó
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy áfás kft. teherautót vásárolt, melynek áfáját a vásárláskor visszaigényelte. 1 év alatt a teherautót átalakította és a legutóbbi forgalmi vizsga után, már lakóautó szerepel a forgalmiban. Kérdésem lenne, hogy ebben az esetben keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége a kft.-nek? Köszönöm. Üdvözlettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Teljesítési dátum
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk zeneműkiadó cég, A kölcsönanyag üzletág keretében nem csak saját, hanem más zeneműkiadó kölcsönanyag katalógusát is képviseljük. Teljesítés dátumaként általában az előadás időpontját tüntetjük fel, de most egy olyan eset történt, hogy a külföldi zeneműkiadó fél évvel később jelezte felénk, hogy hangrögzítés is történt az Európai Műsorszóró (EBU) részére és ennek a díját is nekünk kell beszedni. Kérdésem, hogy ebben az esetben mindenképp a fél évvel ezelőtti teljesítés dátumával számlázhatók? Sajnos a vevő sem jelezte ezt felénk korábban (a vevő magyar). Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Arany és ezüst felvásárlása
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft.-ként működő áfaalany esetében hogyan alakul, ha Magyarországon magánszemélytől, jogi személytől, illetve EU-n belül és harmadik országból is kíván felvásárolni tört aranyat és tört ezüstöt is. Mely eseteket kell a fordítottáfa-fizetés szabályai alapján teljesíteni? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Védőszemüveg kiegészító kérdés
Általánoshttps://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/A_nap_kerdese_eleslatast_biztosito_szemuveg_04Y0TB?utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed A cikkben leírtakkal kapcsolatosan szeretném kérdezni,hogy üzemorvosi vizsgálat nélkül is kaphat a munkakörének megfelelően ügyvezető/vagy alkalmazott éleslátást biztosító szemüveget? Milyen összegű támogatás adható ilyen célra, van-e annak felső határa? Köszönöm előre is a visszajelzését!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bt. beltagság egyéni vállalkozással egyidejűleg
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Bár a jogszabály kizárja, hogy egy egyéni vállalkozó egyidejűleg bt. beltag legyen, de a gyakorlatban mégis előfordul néha ez a helyzet. Legalábbis én már többször találkoztam ilyennel, és úgy tűnik, sem a Cégbíróság, sem a NAV szűri ki ezeket az eseteket. A napokban keresett fel egy adózó, aki ebben a cipőben jár, korábbi könyvelője nem jelezte, hogy ez probléma lenne, és hát a hatóságok sem sérelmezték ezidáig. Próbáltam őt meggyőzni, hogy ezen haladéktalanul változtatni kell, de arra a kérdésére nem tudtam válaszolni, hogy ha évek múlva például ez mégis kiderül úgymond, akkor annak mi lesz a következménye. Visszamenőleg megszűnik az egyéni vállalkozása, mintha nem is létezett volna? Mi lesz a befizetett adókkal, megbírságolják-e, az egyéni vállalkozói bevételeit minek minősítik, milyen adóhiányt állapíthatnak meg? Elnézést, ha kérdésem rendhagyó, mert egy eleve jogellenes helyzetről van szó, de mivel még sosem találkoztam a gyakorlatban azzal, hogy ezt a NAV kifogásolná, így nem tudom, mi a legrosszabb dolog, ami történhet tulajdonképpen. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s és harmadik országbeli állampolgár egyszerűsített foglalkoztatása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A társaságunk EU-s állampolgárt egyszerűsített foglalkozás keretében filmstatisztaként szeretne foglalkoztatni! A foglalkoztatás időtartama 1–3 nap évente. Az illető rendelkezik magyar adóazonosító számmal és tajszámmal is. A T1042E bejelentéshez a szükséges adatok rendelkezésre állnak. 1. Kérdés: kell-e még ezen kívül valamilyen más okmány, ha igen akkor mely(ek) ezek, és a társaságunknak van-e még más szervhez bejelentési kötelezettsége, ha igen akkor milyen formában és hová? Mi a helyzet, ha harmadik országbeli állampolgárt szeretne egyszerűsített foglalkozás keretében filmstatisztaként foglalkoztatni. Az illető rendelkezik magyar adóazonosító számmal és tajszámmal is. A T1042E bejelentéshez a szükséges adatok rendelkezésre állnak. 2. Kérdés: kell-e még ezen kívül valamilyen más okmány, ha igen akkor mely(ek) ezek, és a társaságunknak van-e még más szervhez bejelentési kötelezettsége, ha igen akkor milyen formában és hová? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkanap-átrendezés
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy hétvégén is nyitva tartó üzletben január 6-ától alkalmaznak egy eladót. A munkaidő-beosztás havi munkaidőkeret alapján történik (elsejétől hónap végéig). Kérdésem az lenne, hogy a munkanapok átrendezése miatt, mivel a 10-e szombat is munkanap, a 01.06-ától foglalkoztatott munkavállalónak 20 vagy 19 nap alapján kell megállapítani a munkaidőkeretet? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mekkora összegű bruttó csed majd gyed jár a kismamának? Mekkora bérrel maximalizálható?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy terhes kismama idei év augusztusában fog szülni. A szülés előtt nem fog táppénzre menni. 2026. január 31-éig felsőoktatási intézmény hallgatója, diplomázott. 3,5 évet töltött egyetemen. 2026. február 1-jétől munkaviszonya létesül. A kérdés az, hogy 2026. február 1-jétől mekkora összegű bérre van így szüksége ahhoz, hogy majd a gyed maximális összegét kapja, illetve várhatóan mekkora összegű bruttó csedet fog kapni így, hogy hallgatói jogviszony és munkaviszony is lesz abban az időszakban, ami alapján megállapítják neki a csed alapját. Tegyük fel, hogy bruttó 1 millió forint alapbére lesz február 1-jétől főállású munkaviszonyban, augusztusban szül, előtte 3,5 évig hallgatói jogviszonya volt. Mekkora csedre és gyedre számíthat? Mekkora bruttó jövedelemre van szüksége, hogy utána a maximális juttatásokat kapja ilyen körülmények között? Vagy ezekkel a paraméterekkel az illetményalapja egy napra a minimálbérkétszeresének az 1/30-ad része lesz? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Haláleset miatt átalányadós egyéni vállalkozások özvegyi jogon folytatása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! (https://adozona.hu/kerdesek/2024_11_12_Atalanyado_tovabbfolytatasa_iwp) A kérdésem az, hogy ha az özvegynek is volt egyéni vállalkozása átalányadózással de eltérő költséghányaddal (kereskedés az elhunyt vállalkozó és jutalékos ügynök az özvegy), abban az esetben hogyan lehet kitölteni az szja-bevallást az özvegynél mert nem látok lehetőséget a megfelelő kitöltésre. Csak egy bevétel feltüntetésére van lehetőség. Bevételhatár-túllépésről nincs szó, de a jövedelem, amit az özvegynek le kell adózni, az önmagában mentes kereten belüli lenne, de az elhunyt 10% jövedelem hozzáadásával adóznia kell. A kettőjük bevétele viszont nem kerülhet az özvegy bevallásába, mivel az elhunyt bevételének figyelembevétele, ami a kereskedelem azt a NAV fogja elkészíteni, csak az abból számított 10% jövedelem az amit viszont az özvegynél figyelembe kell venni és az összevont jövedelem már túl van az adómentes kereten. Külön-külön mindketten adómentes nyugdíjas vállalkozók lettek volna. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi kedvezmény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban lévő gyermek utáni családi kedvezmény igénybevételéhez kérném a segítségét. Az élettársak szétváltak, a gyermek (vér szerinti) az anyával albérletbe költözött, ami a lakcímkártyán bejegyzett tartózkodási hely mindkettőjüknek, viszont egyelőre az állandó lakcímnek az a cím szerepel, ahol együtt laktak az élettárssal. Jelenleg az élettárs, aki a gyermek apja, kapja a családi pótlékot. Eddig az anya vette igénybe a családi kedvezményt, viszont most az apa ragaszkodik a családi kedvezmény megosztásához. Lehet-e, van-e jogosultság ebben az esetben megosztani a családi kedvezményt? Mivel a gyermek életvitelszerűen az anyával lakik, az apa egyáltalán továbbra is igényelheti-e a családi pótlékot? Valamint a pótszabadság igénybevételére mindketten jogosultak? Köszönettel,
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Duális képzésből kilépés
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Cégünknél felnőtt duális képzés zajlik. 5 hónap elteltével egy dolgozónknak megváltoztak az életkörülményei, emiatt nem tudja folytatni a tanulmányait. Eddig végezte a képzést, jelenléti íveken, krétában szerepelt is, szerződés is rendben volt. Most befejezi a tanulmányokat. Mik a feladataink ebben az esetben? Meg kell-e önrevíziózni az elmúlt 5 hónapot, amire kedvezményt kapta és vissza kell-e azt fizesse az szja-t? Hiszen azalatt az idő alatt ő járt a képzésre. Igazoltan részt vett. A továbbiakban nem fog. Munkáltatóként mi a sorsa a szochokedvezménynek és a duális képzésre járó tanulói támogatásnak? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
08-as bevallás: helyesbítés vagy önrevízó nyugdíjazás miatt?
Tb / Járulékok / NyugdíjÜdvözlöm! Adott munkavállaló 2026.01.21-én kapta meg az értesítőt, hogy 2025.05.01-től saját jogú öregségi nyugdíjat kap. Elegendő helyesbítést beküldeni a 08-as bevallásokra, és ez esetben a tb-járulékot visszaigényli a munkavállaló? Ha igen, milyen nyomtatványon?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiküldetési jogviszony (KOR-HUN)
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Koreában biztosított munkavállaló kiküldésre került a magyar leányvállalathoz (Magyarországon bejegyezett normál Kft, a tulajdonos az anyacég). KOR-HUN igazolással rendelkezik a dolgozó, ennek okán Magyarországon a munkabére után csak szja-t fizet. Kérném szíves tájékoztatását, hogy hány évig lehet kiküldetési jogviszonyban Magyarországon ezen feltételek szerint a dolgozó? Egy másik koreai munkavállaló aki szintén kiküldetési jogviszonyban van a magyar Kft-nél az elmúlt 3 év alatt munkáltatót váltott Koreában. Tehát a kiküldő változott így ő kettő KOR-HUN igazolással is rendelkezik az eddigi időszakra vonatkozóan. Az ő esetében a kiküldetési időszakot a Magyarországon történt munkában töltött ideje szerint határozzuk meg vagy a két munkáltató általi kiküldetési időszak esetén? Amennyiben az utóbbi akkor van egy 6 hónapos kiküldetési jogviszonya, illetve az aktuális kiküldetése 2,5 éve tart. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldön (Ausztriában) végzett tevékenység utáni adólevonás tisztázása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem, egy magyarországi kkt., grafikusi tevékenységet végzett Ausztriában. A tevékenység ténylegesen Ausztria területén került elvégzésre, nem Magyarországról, távmunkában. Az ausztriai megbízó a megállapodás szerinti munkadíj csupán 80%-át utalta át, arra hivatkozva, hogy az ügyfelem Ausztriában adókötelesnek minősül. Indoklásuk szerint az Ausztriában végzett tevékenységből származó, magánszemélyekhez köthető jövedelmek bizonyos tevékenységi körök esetén forrásadó-kötelesek. Ide sorolják többek között az alkotói, művészeti jellegű tevékenységeket (író, előadó, művész, építész, sportoló, illetve szórakoztatóipari közreműködő). Az alkalmazott forrásadó mértéke 20%, amelyet állításuk szerint az ausztriai megbízó köteles levonni, bevallani és megfizetni az osztrák adóhatóság felé, és amelyért felelősséggel tartozik. Kérdésem az, hogy egy magyar kkt. esetében, amely grafikusi tevékenységet végzett Ausztriában, valóban fennáll-e az osztrák adókötelezettség, és jogszerű-e a 20%-os forrásadó levonása. Továbbá helyesen járt-e el az ausztriai megbízó a díj csökkentésével, illetve hogyan kell mindezt a magyar adózásban kezelni. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós megbízás és biztosítotti státusz
Kata, kivaKedves Szakértő! Az új tartós megbízási jogviszonnyal kapcsolatban lenne kérdésem. Több forrást elolvastam, ezekből ez derül ki számomra: 2026. január 1-jétől lehetőség van tartós megbízási jogviszonyban is foglalkoztatni valakit. Ez az új jogviszonytípus a Tbj. 4. § 23. pontjában jelenik meg, és lényege, hogy csak akkor válik „tartóssá”, ha a foglalkoztató ezt be is jelenti az adóhatóság felé. Tehát nem a megbízás tartalmán vagy időtartamán múlik a jogviszony minősítése, hanem azon, hogy a felek úgy döntenek, bejelentik tartós megbízásként. Ha kivás cég (mi ilyenek vagyunk) alkalmaz tartós megbízással valakit, az ugyanúgy biztosítottnak számít, mint egy munkaviszonyban álló dolgozó. Ez azt jelenti, hogy a kiva alapjába is beleszámít a megbízási díj, és az adott kifizetések után a cégnek a kiva terhet kell fizetnie. Véleményem szerint (erről nem olvastam, és ez lenne a kérdésem) mivel 2026. január 1-jétől keletkezett ez az új törvényi lehetőség, szerintem visszamenőlegesen nem kell alkalmazni a meglévő megbízásainkra (például ágazati felelősök). Jól értelmezem? Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyar átalányadózó svéd telephellyel
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne. Magyar székhellyel rendelkező alanyi mentes átalányadós egyéni vállalkozó, Svédországban telephelyet létesít. Informatikai szolgáltatást nyújt magyar adóalany felé. 1. Hol lesz járulékfizető? (183 napnál többet lesz Svédországban.) 2. Kell-e Magyarországon minimumjárulék-alap után fizetnie? 3. Melyik országban lesz adófizető a jövedelem után? 4. Eljárhat-e számlázás esetén alanyi mentes minőségben és kell-e A60-as bevallás? Köszönöm válaszát! Andrea
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Iparűzési adó bevallása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2025.09.01-től székhelyet változtatott, melyet be is jelentett az illetékes önkormányzat felé. Így a telephelye és székhelye más településen van. Eddig az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta és 2026. évben is azt választja. Kérdéseim: A székhelyváltozás miatt 2025. adóévre iparűzési adó bevallást kell benyújtania? Jelölni kell, hogy több önkormányzatnál van székhelye, telephelye? A telephely illetékes önkormányzatánál eddig is az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta, ebben az esetben is kell benyújtani arra vonatkozóan bevallást? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Többes jogviszony esetén a fizetendő járulékok
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni! Egy magánszemélynek tulajdonrésze van két kft.-ben. Mindkettőben 90%-os tulajdonrésszel rendelkezik, és mindkettőben ő az ügyvezető. Egyikben (legyen A Kft.) „35-társas vállalkozó munkaviszony mellett” jogviszonykóddal, nulla forint összeggel szerepel a ’08-as bevallásban. A másik (legyen B Kft.) „20-munkaviszony” jogcímkóddal heti 40 órás munkaviszonnyal és munkabérrel szerepel a ’08-as bevallásban. Jól tudom ugye, hogy ha B Kft.-ben megszűnik a munkaviszonya, vagy lecsökken heti 36 óra alá, akkor A Kft.-ben legalább a minimálbér után meg kell neki fizetni a járulékot? Vagyis legalább az egyik kft.-ben minimum a minimálbér után mindenképpen meg kell neki fizetni a 18,5% tb-járulékot, a 13% szochót és a 15% szja-t? Válaszát köszönöm, üdvözlettel: Ferenczné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték