Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó nyugdíj miatti soron kívüli járulékbevallása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó nyugdíjba szeretne menni, a nyugdíjfolyósító intézet soron kívüli járulékbevallást kér, az alábbiak szerint: A 2017. évi CL. törvény 52. § (5) bekezdés alapján (2026.01.01-től hatályos), ha a biztosított egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti kérelmet nyújt be, akkor az igény benyújtását követő 30 napon belül soron kívüli járulékbevallás benyújtására köteles az öregségi nyugdíj megállapítását megelőző napig terjedő időszakra. Milyen soron kívüli járulékbevallást kell leadnia, tekintettel arra, hogy katás? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszolgálói díj felosztása
MunkajogTisztelt Szakértő! Van egy hotel, ahol állandó jelleggel étterem is működik, illetve azon kívül nagyobb rendezvényeket is lebonyolít pl. esküvő, kiállítások stb. Kérdésünk, hogy a felszolgálói díjat melyik bevételek után lehet felosztani, csak az étterem után? Milyen arányban vagy mi alapján lehet, óra vagy munkanapok száma alapján? Takarítóra is lehet? Válaszát köszönöm. T.Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vasárnapi pótélk
MunkajogTisztelt Szakértő! 5/2-es hétfőtől péntekig dolgozó (8:00–16:30-ig) munkavállaló esetében hogyan kell megállapítani a vasárnapi pótlékot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombat 22:00-tól vasárnap 02:00-ig? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaruha – cipő
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Abban a kérdésben fordulnánk Önhöz, hogy ha a munkáltató a munkavállalói számára adott összeget térít a munkájuk során használt cipő vásárlásából (nem munkavédelmi cipőről van szó), akkor ez a juttatás hogyan adózik? Bérként kell elszámolni vagy van ennél kedvezőbb lehetőség is? És ha igen mik a feltételei? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kamat és a szociális hozzájárulási adó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Magyar magánszemélynek Ausztriában EUR bankszámlája van, amelyen szerepel "X összeg után" kapott éves kamat EUR összege. Kérdés, hogy a magánszemélynek a kapott EUR kamat összege után a 15 százalék szja-n felül van-e 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Köszönöm válaszát! Négyökrüné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékelőleg visszafizetése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! (https://adozona.hu/kerdesek/2026_3_6_Osztalekeloleg_visszafizetes_beva_ydc#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) Hivatkozva korábbi kérdésemre, ezek szerint a tulajdonossal a bruttó osztalékot kellett volna visszafizettetni? Ő csak a nettót utalta vissza, hiszen a társaság utalta a levont szja-t a NAV-nak. Már kiadtuk 2025-re az M30 igazolást, amiben benne van a kifizetett osztalékelőleg. Idén 2026. február végén fizette vissza. Az M30 igazolást kellene módosítani, és a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban ne szerepeljen az osztalékelőleg? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyarországi filmforgatáson dolgozó német operatőr adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy német operatőr, aki Németországban vállalkozási formában végzi a tevékenységét, Magyarországon egy amerikai filmgyártás keretében fog vállalkozói formában dolgozni a forgatás alatt 1-2 hónapot. Az operatőr a tevékenységéről számlát állít ki az eredeti amerikai filmgyártó társaság részére, aki 15 százalék személyi jövedelemadó levonása után fizeti ki neki a számla összegét. Az operatőr magyarországi adóazonosítóval és adószámmal nem rendelkezik. Kérdésem, az így megvalósuló szerződés alapján fennáll-e a kifizető részéről a magyarországi szja-levonási kötelezettség, valamint ezen jövedelem adózása a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kizárólag itt Magyarországon adóztatható-e. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva áttérés utáni adózás+osztalék
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: Egy vállalkozás 2018-ban a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozott, majd 2019.06.30-ával kikerült a KIVA-ból, és 2019.07.01-től kezdődően már a társasági adó (TAO) alanya. Abban az esetben, ha a társaság 2026-ban osztalékot határoz meg a korábbi évek – a KIVA- és a TAO-időszak – eredménytartalékából, milyen módon kell teljesíteni a KIVA-bevallási vagy egyéb KIVA-kötelezettségeket az osztalék jóváhagyását vagy kifizetését követően, tekintettel arra, hogy a cég jelenleg már TAO szerint adózik? Továbbá szeretném megkérdezni, ha egy cég kivás volt 2024-2025-ben és 2026-ban kikerült a kiva adózás alól, újra taos lett, hogy a KIVA-időszak alatt felhalmozott eredménytartalék után a KIVA-ból való kilépést követően milyen formában kell adóznia a társaságnak? Van-e lehetőség arra, hogy ezt az összeget adókötelezettség nélkül, vagy más módon kezelje, vagy mindenképpen adóznia kell utána? Amennyiben igen, milyen adónemek merülnek fel, és hogyan kell ezek összegét meghatározni? Milyen számításokat kell elvégezni? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tiszteletdíj nyugdíjas szocho
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Tiszteletdíj fizetésekor (kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, kuratórium elnöke) saját jogú nyugdíjas után keletkezik-e szochofizetési kötelezettség? A kifizető egy alapítvány. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Projektmenedzsmenti kiadás könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy társaság több éven át tartó fejlesztésre állami támogatást kapott. A támogatás több tárgyi eszköz beszerzését és a hozzá kapcsolódó projektmenedzsmenti kiadást segíti. A tárgyi eszközök beszerzése és aktiválása folyamatos, míg a projektmenedzsmenti számlák is több évre elosztva kerülnek kiszámlázásra. A támogatás elszámolása még a következő években történik meg. Kérdésem, hogy a felmerülő projektmenedzsmenti kiadások a tárgyi eszközökre aktiválhatók-e, illetve milyen arányban? Ha nem aktiválható, akkor a költség elszámolása a kiadás évében történik, vagy arányosan el kell osztani a várható projekt zárásáig? A hozzá kapcsolódó támogatást el lehet számolni a költségelszámolással arányosan akkor is, ha még nem zárult le a pályázat? Köszönöm a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fizz.hu kupon II.
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kérdésem előzménye https://adozona.hu/kerdesek/2026_2_24_fizzhu_kupon_jsk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A kupon megszerzését hogyan kellene könyvelni? Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Igazolás adományról
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Feltettem kérdéseket, melyre számomra nem megfelelő módon történt a válaszadás. Megírtam, hogy a bölcsőde nem külön intézmény, hanem az egyházközségen belül működik. Kérdeztem továbbá, hogy az igazoláson mi szerepeljen. Legyenek kedvesek tisztességesen válaszolni. Lentebb olvasható a kérdésem, és a kapott válasz. Adományról igazolás Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Egy egyházközség bölcsődét tart fenn. A bölcsőde az egyházközségen belül működik, tehát nem külön intézmény. Az egyházközség bölcsődéje adományként kapott játékokat a játékok gyártójától. Erről ajándékozási szerződés készült, számla nem. Az adományozó igazolást szeretne kérni erről az adományozásról. Az után szeretnék érdeklődni, hogy az egyházközség tud-e erről igazolást adni? Mit tartalmazzon az igazolás? Az egyházközség bölcsődei része nem folytat vállalkozási tevékenységet. Köszönöm megtisztelő válaszukat. Saját kérdés SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A bölcsőde tud kiadni egy nyilatkozatot a támogatásról. Ez alapvetően azért szükséges, mert az adományozó így adókedvezményt tud igénybe venni.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékelési tartalék ingatlannál
SzámvitelTisztelt Adószakértő! Az alábbiakban kérnék állásfoglalást: adott egy magyar vállalkozás, melynek tárgyi eszköze egy ingatlan. Az ingatlanon értéknövelő beruházások történnek. Dönthet úgy a vállalkozás, hogy az ingatlanát átértékeli minden évben a piaci érték szerint? Könyvelésileg értékelési tartalék képződik, és a tárgyi eszköz értékhelyesbítésére könyvelünk? A szóban forgó ingatlan eladásakor hogyan adózik az ingatlan? Az eladási ár és az aktualizált piaci ár közötti érték az adó alapja, vagy az eladási ár és a könyv szerinti érték (ingatlan bekerülési értéke) közötti érték az? Köszönettel: Bétaconto
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közüzemi díj továbbszámlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! "A" kft. saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, a benne lévő tárgyi eszközökkel "B" kft.-nek, egy évre. A bérleti díj két részből áll: a) saját tulajdonú ingatlan bérleti díja, áfamentesen, b) a tárgyi eszközöké áfával. A bérleti szerződés szerint: "A közüzemi számlák a bérbeadó nevére szólnak. A közüzemi díjakat a bérlő utólag, a bérbeadó számlája ellenében köteles megfizetni. A villamosáram fogyasztásának díja havonta, részszámlák alapján kerül megfizetésre a bérlő által. Szerződő felek a bérleti szerződés lejártakor a tényleges fogyasztás alapján egymással elszámolnak". Bérbeadónak az Energiakereskedelmi Zrt. havi részszámlákat állít ki az áramról. Elszámolás évente, leolvasás után történik. A januári részszámlát, ami február végén érkezett, márciusban továbbszámlázná a bérbeadó. Kérdésem: Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Mit kell tartalmaznia? (teljesítés időpontja, termék vagy szolgáltatás megnevezése, áfakulcs, mértékegység, mennyiség, stb.) Köszönettel: Paár Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kitermelt töltőföld értékesítének szabályai
ÁfaTisztelt Szakértő, a segítségét szeretném kérni. Építőipari cég most kezd el egy építkezést. Az alapásásból kitermelt földet szeretné értékesíteni töltőföldként, mert nem tudja ott helyben hasznosítani. Ez lehetséges? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Áfa tv. szerint hogy kell számlázni? Az elszállítása engedélyköteles? Nagyon szépen köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Élelmiszerselejt
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki tojást értékesít egy másik viszonteladó cég felé heti szinten több alkalommal nagy mennyiségben. A viszonteladó cég ezt a terméket szintén értékesíti további viszonteladóknak illetve magánszemélyeknek. A tojás törik, megromolhat, így a viszonteladónak ebből selejtje képződik. Ő ezt a selejtet nem küldi vissza az eredeti értékesítő kft.-nek (nekünk), hanem ő megsemmisíti (leselejtezi). Viszont ő kéri, hogy ezt az éves selejtköltséget térítse meg az eredeti értékesítő (mi) részükre. Milyen módon tehető meg, hogy ez az esemény az adóhatóság által és számvitelileg elfogadható legyen? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Két évvel ezelőtti számla
ÁfaTisztelt Szakértő! A napokban kaptunk egy egyenlegközlőt, amiből kiderült, hogy nem került be a könyvelésbe egy áfás számla, melynek kiállítási és teljesítési időpontja 2024. év. A számla nettó értéke meghaladja az 1 millió forintot. A tavalyi évet még nem zártuk le, nem történt meg a mérlegkészítés. A cégünk a 2024-es adóévben negyedéves, 2025-ben havi áfabevallásra volt kötelezett. Idén ismét negyedéves áfabevalló. A kérdéseim a következők: 1. Melyik időszakra könyveljem le a számlát? 2. Hogy készítsem el a beszámolót (2024-ben ugye már nem tudok visszanyúlni)? 3. Melyik időszakba állítsam be az áfát? Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyereményjáték adóvonzata
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet végez és nyereményjátékot szervez/vagy szerveztet az egyes kiállításokon/rendezvényeken. A nyereményjátékok célja a termékek népszerűsítése, de vásárláshoz nem kötött. A csomagok szokásos piaci értéke általában 20 000 Ft. Kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatunk, magánszemélyek részére sorsolunk. Kérdéseim a következők lennének: A nyereményt elegendő-e számviteli bizonylattal átadni? Ennek tartalmaznia kell-e az általunk fizetendő adót? A nyereménycsomagokban saját márkás termékek szerepelnek, melyek beszerzésekor az áfát levontuk. Amennyiben szükséges kiállítani számlát, mindenképpen a magánszemély részére vagy saját részre is kiállíthatjuk? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Influenszernek juttatott ajándék
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk szakmai rendezvényen kiállítóként vesz rész és a rendezvény szervezőjével áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés keretein belül rögzítve van, hogy a saját márkás termékeinkből összeállított csomagokat adunk át a rendezvény szervezőjének marketing céljából. A rendezvény szervezője ezeket a csomagokat továbbadja influenszereknek hirdetési céllal. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződés alapján ezeket a termékcsomagokat átadjuk és a készlet kivezetését marketingszolgáltatásként könyveljük?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vállalkozói és munkadíj készpénzes kifizetése
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Adott egy villanyszerelést kivitelező bt. Megbízójával úgy kötne szerződést, hogy a megbízó heti rendszerességgel készpénzben fizetné ki a munka- és anyagdíjat. Nyugtát adna az átvett pénzről. Ezt a készpénzt a vállalkozó feltenné a saját vállalkozásának számlájára, és ebből vásárolná a megbízásban szereplő munkához a beépítendő anyagot a vállalkozás nevére. Könyvelésileg és számlaadási kötelezettség szempontjából ez szabályos lehet, vagy erősen aggályos megoldás? Ha igen, a készpénzfizetés szabályaira (tudtommal 1.5 millió forint a havi korlát) feltételezhetően ügyelni kell. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték