Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Illetékfizetés, kapcsolt vállalkozás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10 százalék alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban résztvevő felek személye tehát 100 százalék mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlanvagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. § (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlanvagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk az, hogy tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, ezért a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Taotv. 4. § 23. mely pontja alapján? Válaszát köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaidő-beosztás kevesebb mint 96 órával előre
MunkajogTisztelt Cím! Az alábbi munkajogi kérdésben szeretném az állásfoglalásukat kérni: Megállapodhatnak-e a felek a munkaszerződésben, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató az Mt. 97. § (5) bekezdésétől eltérően nem 96 órával, hanem attól kevesebb idővel (mondjuk 24, vagy 36 órával) korábban jelzi? Azt látjuk, hogy az Mt. 135. § (1) bekezdése ezt az eltérő megállapodást nem tiltja, de nem vagyunk abban, biztosak, hogy megállja-e jogilag a helyét. Azonban az Mt. 43. § (1) bekezdése szerint, a munkaszerződés (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Hogyan lenne értelmezhető, ha mondjuk 24 órával korábban módosítja a munkáltató a munkavállaló beosztását? Milyen jogkövetkezményei lehetnek ennek a megállapodásnak, ha ezt a munkavállaló is (megértést követően) beleegyezően aláírja? Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Duális szakképzésben résztvevő tanuló nappalisról esti képzésre vált
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Adózóna! Adott egy cég, amely szakképzési munkaszerződés keretében nappali tagozatos felnőttképzésben résztvevő hallgatót foglalkoztat, ami után igénybe veszi a szochókedvezményt. A hallgatót azonban az iskola (igazolatlan hiányzás miatt) eltanácsolta a nappali tagozatos képzésből, és esti képzésbe venné át. A munkáltató - amennyiben van lehetőség erre - folytatná a gyakorlati képzést, amennyiben a szochotámogatást továbbra is igénybe tudja venni (a munkáltató szerint a gyakorlat nem változik, csak az, hogy a képzéshez szükséges elméleti képzést a tanuló hogyan kapja meg). A kérdésem egyik tehát az, hogy a munkáltató szempontjából a szakképzéses munkaviszonyt és az igénybe vehető szocho támogatást befolyásolja-e, hogyha a tanuló nappali tagozatosból esti tagozatossá válik? A másik kérdésem, hogy ha a tanulónak nem nappali tagozatos, hanem esti tagozatos hallgatói jogviszonya lesz, akkor a szakképzést végző munkáltatónak ezt a változást be kell-e jelenteni a NAV felé és ha igen, akkor ez a státuszváltozás befolyásolja-e a kötelezően adott bér összegét? (tehát be kell-e jelenteni minimálbérre a tanulót, ha az a továbbiakban nem nappalis képzésben vesz részt?) Segítségüket köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Konszolidációs kötelezettség
SzámvitelTisztelt szakértő! 2025-től megváltoztak a konszolidáció beszámolóra kötelezettek mérlegfőösszeg és nettó árbevételi határai. Cégcsoportunk tavaly 2024-ben konszolidált beszámolóra volt kötelezett, ugyanakkor 2025-ben csak a nettó árbevétele haladja meg az értékhatárt. Az előző évek adatai sem lépik túl a mostani határ értékeket (az árbevétel kivételével). Ilyenkor 2025-ben nem vagyunk kötelesek konszolidált beszámoló elkészítésére kötelezettek. Jól értem? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Helyesbítő számla áfaelszámolása
ÁfaKedves Szakértő! Egyik partnerünknek március hónapban több termékdarabszámról állítottunk ki számlát, mint kellett volna, ezt június hónapban jelezte felénk. Így 06.17-én kiállítottunk róla egy módosító számlát az eredeti márciusi teljesítéssel. A módosítás hatására 24 000 Ft-tal kevesebb áfafizetési kötelezettségünk keletkezett. A kérdésem a március hónapra bevallott áfát önellenőrzéssel kell javítanom? Vagy a júniusi áfabevallásban érvényesíthetem fizetendő adót csökkentő tételként? Köszönöm előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Borravaló
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Vendéglátással foglalkozó cégünknél a bankkártyával történő borravalófizetés lehetőségének bevezetését tervezzük, amelyhez a megfelelő terminálok beszerzése, és a szükséges szabályzat kidolgozása folyamatban van. Ezzel kapcsolatban az alábbi gyakorlati kérdésekben kérem a segítségét! A felszolgálóknak be kell-e rögzíteniük az online pénztárgépbe a kapott borravalót az alábbi két esetben:
1. ha a bankkártyás bizonylaton (slipen) és a bankkártyaterminál napi zárásán is egyértelműen, elkülönítetten látszik a kapott borravaló összege;
2.ha a borravaló összege nem jelenik meg elkülönítetten a terminál zárásán?
Válaszát és iránymutatását előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Üzemanyagkártya, útdíj, egyéb
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő, az alábbi kérdésben legyen segítségemre. A cég a munkavállalónak juttatásként üzemanyagkártyát és útdíjhasználatot kíván biztosítani a munkavállaló saját járművéhez. Természetesen áfa levonásra nem kerül a társaság részéről. Milyen juttatásnak minősül, hol kell elszámolni, bérként (más bérjövedelem) adózik, avagy egyes meghatározott juttatásként. A társaságnál kizárólag egységes, SZÉP kártya juttatás van, egyéb cafeteria lehetőség nincs. Céges használat nincs. Ebben az esetben jól értelmezem-e, hogy a magánszemély részéről nincs cégautóadó fizetési kötelezettség, és a társaságnál ez elismert költség? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Canva Pty Ltd előfizetés áfatartalma
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk a Canva Pty Ltd ausztráliai székhelyű szolgáltatótól előfizetést vásárolt. Szolgáltatás. A számlán 27%-os adó van feltüntetve. A mi EU-s adószámunk nincs megadva, a CANVA-nak meg nincs. Hogyan kell helyesen eljárni áfa tekintetében? Minek minősül a szolgáltatás beszerzése? Hogyan szerepeltessük az áfabevallásban? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyar adóilletőség, társadalombiztosítás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Magyar adóilletőség és magyar társadalombiztosítás esetén az Ausztriában önálló tevékenységből származó, Ausztriában már leadózott praxisnyereség beleszámít-e a magyar járulékalapba (tb/szocho), és ha igen, milyen módon? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási jogviszony – napok számának meghatározása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Adott egy személy, aki egy egyéves megbízást kapott – foglalkozás megtartása – azzal, hogy azokat rendszeresen a hét meghatározott napján tartsa meg. A kérdésem, hogy a biztosítási jogviszony elbírálásánál a megbízás időtartamát, a 365 napot, avagy a konkrét, megbízás teljesítésére fordított napok számát kell figyelembe venni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távmunka költségtérítése részmunkaidő esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Részmunkaidős munkavállalónak juttatható adómentes távmunka-költségtérítés összegére szeretnék választ kapni. Gyeden lévő munkavállalónkat munkanaponként napi 2 órában foglalkoztatjuk. Kizárólag otthonról végzi a munkáját. Kérem szíveskedjék megírni, hogy hány forint adómentes távmunka-költségtérítés fizethető ki részére. (Arányosításra szükség van-e?) Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Sportegyesületi tagok kiküldetése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy sportegyesület lehetővé kívánja tenni a tagjai részére az egyesület alapszabálya szerint érintett sportágak (tenisz, labdarúgás, biliárd és darts) esetében tapasztalatszerzési céllal belföldi, illetve külföldi versenyeken nézőként való részvételt. Az utazás kiküldetési rendelvény alapján történne az egyesület kiküldetési szabályzatának megfelelően. A költségek megtérítése az utazás, szállás és belépőjegyek költségeinek megtérítésére terjedne ki részben vagy egészben, attól függően, hogy éppen mekkora összegű forrás áll rendelkezésre, mekkora az utazás költségigénye, és hány tag vállalja a kiutazást az esetleges önrész megfizetése mellett. A tagok közül két fő a sportegyesülettel részmunkaidős munkaviszonyban áll, 4 tag regisztrált önkéntesként vesz részt az egyesület tevékenységében, a többi tag jelenleg az egyesület tevékenységében semmilyen módon nem működik közre. Hogyan alakul az ilyen kiküldetések megtérített költségeinek adó- és járulékvonzata. (Napidíj fizetését nem tervezik.) Köszönöm Kovács Ágnes
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldről származó befektetés adója
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem az alábbi levelet küldte nekem, amelyre szeretnék választ kapni Öntől. Az aláírási címpéldány szerint 1990. 07.18-án, Zürichben, a Union Bank of Switzerland (UBS) központi fiókjában nagynéném segítségével és pénzbeli hozzájárulásával (örökség előleg) bankszámlát nyitottunk. A befizetett összeggel kapcsolatban megbíztuk a bankot, hogy azt befektetési alapokba helyezze el és kezelje. A bank a megbízást elfogadta és kezelte a pénzemet. Évente valamennyi értékpapírt eladott, ebből fedezte a költségeket. 2017 elején a bank megkeresett és nyilatkoztatott, hogy az OECD és Svájc között létrejött „AEI” (Automatic Exchange of Information) alapján adjam meg a hazai adóazonosító jelemet. Ezt 2017 március 07-én írásban megtettem. 2023 július 14-ei levélben a bank egyoldalúan felmondta a közöttünk, 1990 óta létező szerződést és 2023. augusztus 28-áig rendelkezzek a számlán lévő befektetésekről. A számlán sem készpénz, sem részvény nem volt. Sokszori kudarc után az ausztriai Bank of Austria Eisenstadti fiókjában sikerült számlát nyitni. A nyitáshoz szükséges Illetőségi Igazolást (iktatószám:2859518238) megkaptam és továbbítottam. Időközben az UBS bank értékesítette a befektetéseimet és 2023. 08. 21-ai kérésemre átutalta a Bank of Austriai számlámra. Az átutalt összeg döntő része befektetésre került, kisebb része készpénzben a folyószámlára került. Kérdésem: a számlán lévő befektetések értékesítése és a költségek levonása után maradt összeg után kell-e adót fizetni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
08-as bevallás 09-02 bontás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Korábbi kérdésem a 08-as bevallással kapcsolatban, https://adozona.hu/kerdesek/2026_6_11_08as_bevallas_korabbi_idoszakra_j_jyy Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást! Ezzel kapcsolatban lenne még egy konkrét kérdésem. Ha utólag számolunk el betegszabadságot 2 hónapra visszamenően, (igazolatlanon volt a dolgozó, utólag hozott táppénzes papírt) ebben az esetben a 09-02-es lapon kell dinamikus lapra bontani, vagy csak tárgyhavi bevallás dátuma szerepeljen? Nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Királyné T. Anita
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Özvegyi nyugdíj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnénk szíves állásfoglalását: Van egy házaspár, ahol a feleség nyugdíjas, 40 éves szolgálati idővel. A férj 2027. márciusban töltötte volna be az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban sajnos elhunyt. Ebben az esetben a feleség mikor kérhet özvegyi nyugdíjat? Segítségét előre is köszönjük! Tóth Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katafizetés, csed és szünetelés egy hónapon belül
Kata, kivaTisztelt Adózóna! Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó cseden van. A kata megfizetése alól a T101E nyomtatvány havi beadásával mentesül. 2026.07.02-án lejár a csed, 2026.07.03-ától pedig szüneteltetni fog, mivel a férje veszi igénybe a csedet. A 101E úrlapon csak egész hónap jelölésével lehet a havi 50 ezer forint kata alól mentesülni. Beadható-e a 07.02-03. napok miatt egész július hónapra a 101E űrlap? Nem lesz-e ellentmondásban a 07.03-tól induló szüneteléssel? Molnár Anikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vszja-s egyéni vállalkozó nyereségének kivétele
Szja / Ekho / Különadó
Tisztelt Szakértő!
Áfakörös, vállalkozói személyi jövedelemadó (vszja) szerint adózó egyéni vállalkozó az szja-bevallásában a vállalkozói jövedelem után megállapította és megfizette a szükséges adókat és járulékokat. A terhek levonását követően a vállalkozásban 10 millió forint nyereség maradt.
A vállalkozó ezt az összeget szeretné a vállalkozói bankszámláról magáncélra felvenni és átutalni. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésekben:
A pénz kivétele milyen jogcímen kezelendő a pénztárkönyvben?
Jól gondoljuk-e, hogy ez az összeg már nem minősül vállalkozói kivétnek, mivel a vállalkozói kivét után fizetendő közterhek nem merülhetnek fel ismét? Hiszen így duplán adózna.
A vállalkozói bankszámláról a magánbankszámlára történő átutalás önmagában elegendő-e, vagy szükséges valamilyen külön nyilvántartás, bizonylat vagy könyvelési tétel?
Az összeg kivétele érinti-e a '58-as bevallást?
A következő évi szja-bevallásban szerepeltetni kell-e valamilyen módon a kivett összeget?
Van-e jelentősége annak, hogy a vállalkozó az összeget egy összegben vagy több részletben veszi ki a vállalkozásból?
Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Duális képzés, szakmai gyakorlat
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. teljes munkaidőben foglalkoztat egy munkavállalót műszerész munkakörben, aki a főállása mellett levelezőn egyetemi tanulmányokat folytat mérnök informatikus szakon. Az egyetem előírása szerint 8 hét, 320 órás szakmai gyakorlatot kell teljesítenie. A kft.-nek van együttműködési szerződése az egyetemmel, rendszeresen fogad egyetemistákat duális képzés keretében és szakmai gyakorlat megszerzésére is. Kérdéseink: A munkavállaló a főállásával egyidőben, a főállásával azonos helyen, az egyetemi szaktól (mérnök informatikus) eltérő munkakörben (műszerész) tudja-e teljesíteni a 320 óra szakmai gyakorlatot? Az egyik kizárja-e a másikat az eltérő munkakör és a napi max. 8 óra munkaidő miatt? Ha igen - Akkor kell-e vele hallgatói munkaszerződést kötni? - A főállásában kapott munkabér mellett kell-e részére hallgatói munkabért is fizetni? - A kft. (KIVA alanya) igénybe vehet-e adókedvezményt a szochóból a szakmai gyakorlaton ledolgozott napok után? Válaszát köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-n belüli szolgáltatásnyújtás magánszemélynek
ÁltalánosKedves Szakértő! AAM egyéni vállalkozó EU-n belüli magánszemély részére állít ki számlát szolgáltatásról (esküvői szertartásvezetés). Helyes-e az alábbi megítélésem minden pontja? Ebben az ügyletben AAM-minőségben kell eljárnia, akkor is, ha a szertartás belföldön zajlik, és akkor is, ha EU-n belüli országban zajlik, hiszen az az iránymutató, hogy a szolgáltatás nyújtójának mi a székhelye, nem pedig az, hogy magát a szolgáltatást hol végezte. EU-adószám megléte nem szükséges, mivel magánszemélyről van szó, nem adóalanyról, és ebből kifolyólag A60 nyomtatványon sem kell adatot szolgáltatnia. Előre is köszönöm, a megerősítést vagy cáfolatot.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület tagjainak nyújtott nyeremény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes, nem közhasznú egyesület futballszakosztályának a saját ligájában, tagjai között az aktuális szezon végén, az alábbi nyereményekkel jutalmazza a helyezetteket: angliai stadiontúra és múzeumlátogatás, repjegy, transzfer, szállás, kedvenc csapatának hivatalos webshopjából ajándék 30 GBP értékben. Milyen adókötelezettségei keletkezik az egyesületnek? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték