Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Megbízási díj számfejtése utólag
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztel Szakértő! Megbízási szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel IBF-feladatok ellátására 2025.08.12-én. Szerződés szerint a szerződés időtartama a szerződés aláírásának napjától határozatlan időre szól. Havi bruttó X ezer forint a megbízási díj, amely tartalmazza a felmerült költségeket is. A megbízási díj a teljesítésigazolás kiállítását követően válik esedékessé. A teljesítési igazolást októberben állította ki augusztusra vonatkozón. A számfejtéssel elmaradtunk, ezért novemberben (miután egyéni vállalkozóvá vált a megbízó) kiszámlázta nekünk az augusztust, illetve ezt követően szeptembert, októbert, novembert. Az alábbi megoldásra jutottunk: az időközben teljesítési igazolással elismert augusztus, szeptember, október hónapra megbízási díjat számfejtetnénk neki utólagosan. Ehhez kapcsolódón a kérdésem: itt szükséges önellenőrzés a 08-assal kapcsolatosan? Augusztus hónapban arányosan jár a megbízási díj 12. naptól vagy a teljes havi? November 12-én vált egyéni vállalkozóvá. Akkor ott is november 11-ig arányosan számfejthetünk? Késedelmi kamatról a megbízási szerződés nem rendelkezik. Munkajog szempontjából van-e bármilyen késedelmi kamat, amelyet a megbízási díjra kellene számolnunk? Szükséges-e esetleg nyilatkozatot kérnünk a megbízótól, hogy nem tart igényt késedelmes fizetésért kárpótlásért? 10százalékos költséghányaddal számolhatunk? Ezt követően pedig november 12-étől egyéni vállalkozása miatt szükséges új megbízási szerződést kötnünk, hivatkozva az előzményekre. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Családi gazdaság megszűnése
ÁltalánosTisztelt szakértő! Egy 3 tagú családi gazdaság a megszüntetését tervezi. Az elgondolás az, hogy a családi gazdaság két tagja kilép, a korábbi vezető pedig őstermelőként folytatja a tevékenységet tovább, a kilépő tagokkal a kilépés időpontjában elszámolnak. A családi gazdaság összes eszköze a korábbi vezető tulajdonában marad (korábban minden eszköz–számla az ő nevére szólt, az ő adószáma került azokon feltüntetésre, költségként jellemzően egy összegben költségként elszámolták őket). Később ez az új őstermelő is szeretné befejezni a mezőgazdasági tevékenységet, a családi gazdaságból szerzett eszközöket (ingatlan, mezőgazdasági gépek) az egyébként már párhuzamosan meglévő, de nem mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozásában kívánja tartani, és bérbeadással, esetleg bérmunkák vállalásával kívánja továbbhasználni. A kérdésünk az, hogy szükséges-e a családi gazdaság megszűnéséhez kapcsolódóan az eszközátadás miatt áfát, vagy jövedelmet elszámolni akár a családi gazdaság vezetője, akár a másik két tag esetében. Szükséges-e az új őstermelő tevékenységének megszűnéséhez kapcsolódóan az eszközátadás miatt áfát, vagy jövedelmet elszámolni? Válaszát előre köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Harmadik országból igénybe vett egészségügyi szolgáltatás áfavonzata
ÁfaTisztelt Szakértő! Ügyfelem egészségügyi szolgáltatást (teleradiológiai képalkotó leletezés) nyújt hazai egészségügyi intézmények részére. Ehhez más hazai orvosok, orvosi vállalkozások segítségét veszi igénybe, akik a szolgáltatásukról számlát adnak, mint vállalkozók, és ezen a tevékenység jellegénél fogva (tárgyi adómentes) áfa nem kerül felszámításra. Most ügyfelem szeretne ilyen egészségügyi szolgáltatást egy harmadik országbeli (Egyesült Királyság) vállalkozástól is igénybe venni. Kérdésem: milyen áfahivatkozásnak kell a harmadik országbeli által kiállított számlán szerepelni, hogy az szabályos legyen? És van-e igénybe vett importszolgáltatáshoz kapcsolódó áfafelszámítási kötelezettség, tekintettel arra is, hogy egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről van szó, ami itthon tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: B.B.É
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfakörbe önkéntes belépés
ÁfaTisztelt Szakértő! Abban kérném szakértelmüket, hogy egy 2024-ben induló egyéni vállalkozás eddig alanyi adómentes volt, 2026-tól átlépne az áfakörbe, nem azért, mert átlépte az alanyi mentes bevételi értékhatárt, hanem csak úgy önkéntes módon. Ebben az esetben van valami szabályozás, hogy meddig kötelező áfásnak maradnia? Én 5 évre emlékszem, de lehet, hogy valamivel keverem. Köszönettel: Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyógytorna
ÁfaTisztelt Szakértő! Meg tudná nekem mondani, hogy a gyógytorna, manuálterápia, egy orvosi rendelőben végezve tárgyi áfamentes-e?
Megválaszolva
0 komment
Kft. ügyvezetőjének korlátlan felelőssége
Társasági jogTisztelt Szakértő! Kéttagú, mérnöki tervezéssel foglalkozó bt. fontolgatja a kft.-vé alakulást. Beltag és kültag természetes személy, a beltag jelenleg az ügyvezető. Cél, hogy a beltag megszabaduljon a korlátlan felelősség terhe alól. Amennyiben a mérnöki tevékenység gyakorlásakor hibázik a társaság, és a kötelező tervezői felelősségbiztosítás nem nyújt erre fedezetet, vagy éppen nem fizet a károkozásért, lenne-e előnye a kft. társasági formának? A kft. ügyvezetője ilyen esetben "szándékos károkozás" címén magánvagyona terhére korlátlanul felel?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz áfa korrekció
ÁfaA 2024. adóévben a Termelő Kft. beszerzett egy műszaki berendezést, a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa összegét levonta. A Termelő Kft. 2025. adóévben apportálta a műszaki berendezést egy olyan gazdasági társaságba, amely ezt a tárgyi eszközt tárgyi adómentes tevékenység keretében hasznosítja. Kérdés: az apportot fogadó, tárgyi adómentes tevékenységet végző gazdasági társaság köteles alkalmazni az áfatörvény 135. §-át, vagyis köteles korrekciót végezni arra az áfa összegére vonatkozóan, amelyet az apportot átadó Termelő Kft. korábban levonásba helyezett?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő!
Korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet is folytat. Vállalkozói jogviszonya alapján szerzett 2025. 1–12. havi bruttó jövedelme várhatóan 3 922 866 forint lesz. Kérem segítségét, jól értelmezzük-e a jogszabályokat, ha véleményünk szerint:
• a kötelező legkisebb munkabér tizennyolcszorosával megszerezhető járulékapalapot képező jövedelmet arányosítanunk nem kell, tekintettel arra, hogy a hölgy nem az év elejétől, csupán 2025.03.15-étől részesül ellátásban, így 2025. évi kivétje 5 234 000 forintig nem veszélyezteti az ellátás folyósítását;
• az ellátási plafonnál kizárólag azon jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek társadalombiztosításijárulék-alapot is képeznek, így amennyiben az ellátásban részesülő bérleti díjat, és/vagy osztalékot kap, az nem veszélyezteti az ellátás folyósítását!
Válaszát köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Utólag kifizetett jövedelem
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkáltató két munkavállaló jogviszonyát 2025.08.31-gyel megszüntette, az igazolásokat kiadta, azonban 08. havi bérfizetés nem történt. Ügyvédi felszólításra egyik munkavállalóval decemberben, másikkal januárban állapodik meg. Hogyan kell ezeket kezelni bevallás és kilépő igazolások (az Adatlap 2025 és Adatlap 2026) tekintetében? A Tbj. 29. és 30. § értelmében ezeket még 2025. évi jövedelemnek kell tekinteni, szja szempontjából viszont a kifizetés időpontja számít? A 08 bevallás augusztus hónapra csak a minimálbér 30 százaléka utáni tb-t és szochót tartalmazza, és ha megtörténik a bérfizetés, akkor önellenőrizzük nullára. Decemberi bérfizetés: decemberi 08-as bevallás, a 08M lapon 2025.08.01-2025.08.31 közötti időszak? Adatlap 2025. nyomtatvány 3. oldalán ezt augusztusi vagy decemberi tb--járulék alapként tüntetem fel? Januári bérfizetés: az szja része az Adatlap 2026 nyomtatványra kerül, a tb részét viszont a 2025-re teszem augusztusi tb-alapként? Ha 2026.01.10-ig megtörténik a kifizetés, azt még 2025.évi jövedelemként és tb-alapként kell kezelni, vagy már 2026? Ha 2025.12.10-éig történik meg a kifizetés, az decemberi vagy novemberi 08-as bevallásba kerül? Köszönöm a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed melletti katás vállalkozás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Katás vállalkozó gyeden van. 2026-tól ismét dolgozni szeretne az egyéni vállalkozásában. Van-e ennek akadálya? Kaphatja-e továbbra is a gyedet, és kell-e a katát fizetnie? Válaszát köszönöm! Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed
Tb / Járulékok / NyugdíjKedves Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz! Adott egy anyuka, akinek két jogviszonya van. Mindkettőből kapta a csedet, most pedig a gyed maxot kapja. Ez a két jogviszony, egy 8 órás munkaviszony, illetve egy egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozásban jelenleg is dolgozik gyed mellett, és gyes mellett is szeretne majd továbbra is, viszont a 8 órás munkaviszonyba nem tervez visszamenni gyes alatt sem. Szeretnének egy újabb gyereket a jelenlegi gyermek 3 éves kora előtt. Ilyen esetben ugyanúgy kapni fogja a 8 órás munkaviszonyból is újra a csedet attól függetlenül, hogy ő dolgozott az egyéni vállalkozásban, vagy felülírja az egyéni vállalkozás alapján, és teljesen más lesz a csed-, gyedalap? Abban az esetben, ha 4 éven belül születik a második gyermek, akkor nem lehet kevesebb a csed, gyed, mint az elsőnél? Köszönjük válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás indítása gyes mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszonyban álló alkalmazott, aki jelenleg gyesen van, így munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van, egyéni vállalkozás indítását tervezi. Milyen adózási formát választhat (kata, átalányadó, vállalkozói szja)? Ha fizetés nélküli szabadságon van a gyermeke 3 éves koráig, így jelen esetben főállású egyéni vállalkozónak számít és akár választhatja a kata szerinti adózást is, de csak a szülési szabadsága végéig, azt feltételezve, hogy utána visszatér a munkahelyére? Vagy a fizetés nélküli szabadság végéig főállású egyéni vállalkozónak számít, ha igen, átalányadó vagy a vállalkozói szja választása esetén meg kellene fizetnie a minimum járulékokat? Köszönettel: Bognárné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed jogosultság
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A kérdéseink egy magyar kismama (jelenleg 3 hónapos terhes) ellátásaival kapcsolatosak, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal és a gyermek születése előtti 2 évből legalább 365 biztosítási nappal. 1. Azt tervezik, hogy a férjével együtt elköltöznek Spanyolországba, állandó lakcímük spanyol lesz, a gyermekük Spanyolországban születne. Ebben az esetben is jár-e a csed és a gyed Magyarországon? 2. Mikor kötelesek átjelentkezni a szülők Spanyolországba, illetve mikor válnak rezidenssé Spanyolországban? 3. Ha marad az állandó lakcímük magyar, de kint élnek a gyerekkel (és ott szülte meg a gyereket), akkor mi a helyzet a magyar ellátással? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bt. – osztalék
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy bt. a 2024 évi beszámolójának elfogadásában 3 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá 2025. májusában. A beltag 2025. június 24-én elhunyt, addig nem történt meg az osztalék kifizetése. Új beltag kinevezése 2024. november 21-én megtörtént. Az örökös maga is kültag volt a bt.-ben. de úgy döntött, hogy nem kíván tovább részt venni a bt. életében, ezért a megörökölt 110 000 forint törzstőkét eladta 440 000 forintért a korábbi kültagnak, és ő lett a beltag. A saját törzstőkéje 20 000 forint volt, ezt is eladta 80 000 forintért. A jelenlegi beltag korábban kültag volt, neki volt 80 000 forint törzstőkéje azt eladta 320 000 forintért a kültagnak. Az új felállásban van egy beltag 110 000 forint törzstőkével és egy kültag 100 000 forinttal. A 3 millió forint osztalék még ott van kifizetetlenül. Kérdésem, hogy kinek lehet kifizetni az 2024. évre jóváhagyott osztalékot jelen állapotban, illetve hogy az eladott üzletrészeknek milyen adóvonzata van. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kisvállalkozásnak minősülő kft. anyavállalata egy német GmbH-nak. A kft.-nek vannak kimenő és bejövő számlái is a vele kapcsoltsági viszonyban lévő GmbH-val. A kimenő számlák (termékértékesítés vagy bérgyártás) külön-külön nem, de az egész évi kimenő forgalmat összesítve már elérik egy üzleti évben a 100 millió forintot. Kötelezett-e bármelyik fél a transzferár-nyilvántartásra ez esetben? És kötelezettek-e rá abban az esetben, hogyha bármely fél részéről a kimenő számlái együttes értéke ugyan nem éri el egy üzleti évben a 100 millió forintot, de a kimenő és bejövő számlák együttes forgalma már igen? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hirdetési költség mint közvetlen költség
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ügyfelünk online oktatással foglalkozó vállalkozás, amelynél több alkalmas kurzusokra lehet jelentkezni, a kurzusokat online, élő oktatással tartják, heteken, hónapokon átnyúlóan. Az ügyfél online hirdetésekkel igyekszik elérni a lehetséges vevőkört (Meta, Google, stb.), az egyes bejövő hirdetés számlák egyértelműen köthetőek egy-egy kampányhoz, ezáltal egy-egy adott kurzushoz. A kurzus árbevételét a kurzus lezárultának napjával könyveljük, mivel akkor valósul meg minden szerződéses feltétel, akkor válik teljesítetté a megrendelt szolgáltatás. A marketing költségek időben ennél előbb keletkeznek, ami miatt az egymáshoz rendelhető bevételek és költségek gyakran más beszámolási időszakra esnek, ezáltal az adott időszaki eredményt torzítják. Van-e lehetőség arra, hogy a marketing költséget közvetlen költségként vegyük figyelembe, és erre való tekintettel csak akkor számoljuk el költségként, amikor az árbevételt realizáljuk az adott kurzusból? Ha igen, hogyan, mint alvállalkozói költség? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egészségbiztosítás munkavállalói térítéssel
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A munkáltató egészségbiztosítást fizet a munkavállaló részére, azonban a biztosítás díját a munkavállaló teljes egészében megtéríti a munkáltató felé. Milyen formában térítheti meg a munkavállaló a cég részére a biztosítás díját? – Lehetséges-e, hogy a munkáltató levonja a biztosítás díját a munkavállaló béréből (milyen jogcímen)? – Ha nem levonással történik a megtérítés, akkor a munkáltatónak számlát kell-e kiállítania a munkavállaló felé a biztosítás díjának tovább számlázásáról? – Amennyiben számlakiállítás szükséges, akkor a munkáltató áfával növelten, vagy áfa nélkül számlázza-e tovább a biztosítás díját? Amennyiben nem a munkavállaló, hanem annak családtagja (pl. házastárs, gyermek) után fizet a munkáltató egészségbiztosítást, és ezt a családtag vagy a munkavállaló megtérítené: – Ebben az esetben a munkáltató milyen jogcímen kérheti a megtérítést? – Lehetséges-e bérből történő levonás, vagy kizárólag külön befizetéssel rendezhető? – A munkáltatónak ebben az esetben is számlát kell-e kiállítania, és ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Kérjük szíves részletes állásfoglalásukat a fenti helyzetek adózási, járulékfizetési és számlázási vonatkozásairól.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Eltérő árazás ugyanazért magánszemély/adóalany vevő esetén
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. a rendezvénytermét magánszemély bérbevevő esetén 10 000 Ft/óra bérleti díjért, adóalany (vállalkozó) bérbevevő esetén 15 000 Ft/óra bérleti díjért adja bérbe. A bérleti szolgáltatás tartalma teljes mértékben megegyezik. Helyesen jár-e el a kft., azaz megállapíthat-e eltérő bérleti díjat ugyanazon szolgáltatásért attól függően, hogy a bérbevevő magánszemély vagy adóalany (egyéni vállalkozó, cég, annyi a lényeg, hogy adószáma van)? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társas vállalkozó
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Kérjük szíves segítségét társas vállalkozás vezető tisztségviselő tagjával kapcsolatosan! Hogyan alakulnak a jogviszonyok az alábbi esetekben: 1. előbb személyesen közreműködő tag, majd ügyvezetői megbízatás is, 2. ügyvezető és személyesen közreműködő azonos időponttól, 3. előbb ügyvezető, majd személyes közreműködés? Segítségét előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jövedéki engedély 2.
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! A 2025.12.10-én feltett kérdésemhez kapcsolódóan https://adozona.hu/kerdesek/2025_12_10_jovedeki_engedely_dbo szeretném előadni, hogy a Kúria a Kfv. 35.145/2020/4. számú döntésében kenőolajok beszerzése kapcsán rögzítette, hogy külföldi személyes jelenlét nélküli gazdasági tevékenysége a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, és a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is, akkor e gazdasági tevékenység végzéséhez nem kell belföldön letelepednie. A Kúria továbbá kimondta, hogy ha az elsőfokú hatóság által vizsgálandó egyéb jogszabályi feltételek is fennállnak, akkor a felperesnek a kizárólag határon átnyúló szolgáltatásra irányuló tevékenység végzése engedélyezhető. Mindez azt jelenti, hogy külföldi áfaregisztrált cég is kaphat jövedéki engedélyt kenőolaj kereskedelmére. Kérdésünk, hogy ugyanez igaz-e - ceteris paribus – a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő alkoholos italok értékesítésére is. Válaszát előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték