Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Kilépés elszámolása – levonás a munkabérből
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy cég nyugdíjas ügyvezetőjének munkaviszonya és mindennemű tisztsége közös megegyezéssel megszűntetésre kerül 2025.12.31. napjával. A tulajdonos anyacéggel úgy állapodtak meg, hogy többhavi munkabért kap "végkielégítésként", illetve a munkavállaló megvásárolja az általa használt céges gépkocsit, továbbá a céges telefonszámot. Azt szeretném megtudni, hogy a kilépés elszámolása során a gépkocsi és a telefon árát levonásba helyezhetjük-e a bankköltségek csökkentése érdekében vagy ezt külön kell kezelni a munkabér kifizetésétől? Egész pontosan így fogalmaz a megállapodás: "Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló által használt xxxxx forgalmi rendszámú személygépkocsit Munkáltató eladja Munkavállalónak bruttó 4 millió Ft vételárért. Az adásvételről Felek legkésőbb 2025. december 31-ig szerződést kötnek. Felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló által használt xxx telefonszámot átadja Munkáltató Munkavállalónak 1 000 Ft vételárért. Az átíráshoz szükséges nyilatkozatokat Munkáltató megtenni vállalja." Tehát ha a kilépési dátum előtt megtörténik a gépkocsi-adásvétel, akkor le lehet vonni a nettó munkabérből az értéket? A telefont mely esetben? Esetleg okozhat-e az adásvételi szerződésben vagy a könyvelésben vagy bármilyen eljárásban problémát, ha a vételár úgy kerül feltüntetésre, hogy a munkabérből kerül(t) levonásra? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pótbefizetés könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy leányvállalat, melynek tulajdonosa egy gazdasági társaság volt. A leányvállalat felé B cég pótbefizetést teljesített. Időközben a leányvállalatot eladták, a pótbefizetés az új tulajdonos és a régi tulajdonos közti megállapodás alapján az új tulajdonost illeti. Hogyan könyvelendő ez ebben az esetben a régi, illetve kiemelten az új tulajdonos könyveiben? Helyes-e, ha az új tulajdonosnál eredménytartalékkal szemben kerül elszámolásra az összeg (függetlenül attól, hogy pótbefizetés az új tulajdonosnál nem került kimutatásra)? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mezőgazdasági őstermelő kompenzációs feláras és egyéb tevékenység áfa általános szabály
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő témában. Van egy mezőgazdasági őstermelő, aki ebben a minőségében bejelentkezett a különleges jogállású kompenzációs rendszer alá, mellette egyéni vállalkozóként más jellegű tevékenységével általános szabályok szerint adózik, pénzforgalmi szemlélet választásával, ugyanakkor meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak minősül és megfelel a mikrovállalkozásra vonatkozó feltételeknek. Nevezett őstermelő gabona vetőmagot (VTSZ 100191) kíván vásárolni mezőgazdasági célú felhasználással egy kft.-től. Hogyan jár el helyesen az értékesítésnél az eladó áfa vonatkozásában? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tévesen megadott jövedelem alapján megállapított táppénz és gyed
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem szépen segítségét. Kolléganő 2023. március 21-éig első gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon (gyeden) volt. A második gyermekét várva 2023.03.22-től táppénzre ment, az ellátás alapjául az első gyermek gondozása előtti bért közölte a cég. Véleményem szerint a gyermek gondozásából visszatért dolgozónak a távolléte alatt alkalmazott béremelést köteles megadni a munkáltató, ezért a gyed megszakításakor beadott táppénz igénylésekor emelt bért kellett volna közölni az ellátás megállapításához. Kérem, segítsenek eldönteni ezt a kérdést. Amennyiben emelt ellátási alapot kellett volna közölni, kérdésem, hogyan tudja a kolléganő érvényesíteni a magasabb ellátás (táppénz és gyed) iránti igényét, a különbözet esetleges megtérítését? Nekem mint munkáltatónak mi a teendőm? És természetesen mi a teendője a kolléganőnek? Köszönöm szépen megtisztelő válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
12 órás műszak esetén szabdság kiadása
MunkajogTisztelt Szakértő! Van egy ügyfelem, akik 12 órás műszakban dolgoznak. A havi munkaidőt elosztjuk 12 órával és annyi napot dolgozik, amennyivel le tudja dolgozni a naptár szerinti munkaidőt. Mi történik abban az esetben, ha szabadságot kér? Azt hogyan kell számolni? Napi 8 órával, vagy osztani kell, ahogy a munkaidőt is? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Befezetlen beruházás kivezetése
Számvitel2020-ban indult bérelt ingatlanon egy beruházás, azóta semmi nem történt, a beruházás félbe maradt és értékét vesztette, a bérleti szerződést 2025. december 31-én felmondták, mivel a bérlő kft. nem folytatja a beruházást. Ez a beruházás a bérbeadónak nem érték, de mivel egy építmény része (alapja), elvinni onnan nem lehet. Kérdésem, hogy a könyvelésből hogyan lehet kivezetni? A bérleti szerződés nem tartalmaz erre vonatkozóan semmit, a bérbeadó nem kér kártérítést, és nem is fizet a bérlőnek. Előre is köszönöm a segítséget! Erzsébet
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cél szerinti alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység?
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület alapszabálya szerint az egyesület célja a környezeti nevelés fejlesztése, valamint a környezeti neveléssel foglalkozók munkájának segítése. Tevékenységük során ellátott közfeladatai közé tartozik a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése, a környezetvédelem, természetvédelem, környezeti nevelés, művelődés, képzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain, önkéntesein kívül másokat is részesít. Fenti tevékenységükhöz kapcsolódóan megvásárolták egy amerikai író könyvének kiadási jogát. A könyv alapmű a környezeti nevelésben. A könyvet lefordították, szerkesztették, az itthon kinyomtatott kiadványokat az egyesület értékesíti tagjai és mások körében. A könyv kiadója az egyesület. Szeretném megkérdezni, hogy esetükben a kiadványok értékesítése a cél szerinti tevékenységgel (alaptevékenységgel) összefüggő bevételt eredményez, vagy vállalkozási tevékenységnek minősül? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szűcsné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Anyag vagy áru
SzámvitelTisztelt Szakértő! Lakossági megrendelő klímaberendezést vásárol egy kft.-től, beszereléssel. A kft. ehhez beszerzi a nagykereskedéstől a klímagépeket, szerelvényboltban a konzolokat, csöveket, idomokat, betont és festékanyagot vásárol a szerelési munkálatokhoz. A kft.-nél a klímaberendezést áruként vagy anyagként kell kezelni? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Állásfoglalás-kérés a KAP-RD60-2-24 felhívás keretében nyújtott térítésmentes szaktanácsadási szolgáltatás adózási és bizonylatolási kötelezettségeiről
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ügyfelem a támogatói okirat alapján támogatást nyert a KAP-RD60-2-24 – egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása című felhívás – keretében. A felhívás szerint a kedvezményezett akkor részesül támogatásban, ha a végső kedvezményezett részére díjazás nélkül, térítésmentesen nyújt szaktanácsadást. A támogatás óradíjalapú egységköltség formájában kerül kifizetésre, háttérdokumentumok benyújtása nem szükséges, ugyanakkor a kifizetési kérelemhez csatolni kell a felek közti szerződést és a szaktanácsadási naplót. A támogatás vissza nem térítendő, a kifizető szerv a Magyar Államkincstár. Ügyfelem alanyi adómentes, a támogatási bevétel az szja-törvény szerint vállalkozói bevétel. Az alábbi kérdésekben kérem állásfoglalásukat! Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenesen nyújtott szolgáltatás miatt, tekintettel arra, hogy annak ellenértékét támogatás fedezi? Kell-e bizonylatot kiállítani a végső kedvezményezett részére? Ha igen, • fel kell-e tüntetni, hogy „pénzügyi teljesítést nem igényel”? • milyen alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a bizonylatra? Mi a teendő, ha a kifizető szerv a számlában szereplő összeg egy részét nem hagyja jóvá? Van-e áfa- vagy számviteli következménye, ha a támogatás jóváhagyása és kifizetése évekkel később történik? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kataadózó áttérése átalányadóra
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Jelenleg (2024. október óta) szünetel egy katás egyéni vállalkozó. Talán 2026. áprilistól folytatja a tevékenységét. Katából át szeretne lépni átalányadózásra vagy tételes adózásra, majd ha újraindul. Fenti eset szerint mikor kell bejelenteni a választást? Csak bevételi nyilvántartást vezetett, tárgyi eszköz nyilvántartása nincs. Hogyan kell készíteni ilyen esetben tárgyieszköz-nyilvántartást a meglévő eszközökről, ha nem őrzött meg semmilyen számlát ezekről? (Fodrászat.) Köszönöm válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őcsg iparűzési adó
Helyi adóTisztelt Szakértő! Hogyan kell beadni a hipabevallást, ha egy őcsg-ben 4 tag van: 3 fő állandó lakhelye a tevékenység végzésének helyével (településével) azonos, a 4. főnek máshol van az állandó lakhelye. Csak a képviselőnek van adószáma, a többieknek adóazonosítójuk van. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
NAV állásfoglalás kata, egészségpénztár
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az ebben a cikkben írt állásfoglalás hol érhető el? https://adozona.hu/kata_kiva/A_nap_kerdese_katas_egyeni_vallalkozo_szaml_34639C?utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=202207_adozonauser Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva, átalakulás
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Ügyfelem társasági formaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át. A jogelőd kft. a kiva szerint adózott. 1. A kivatörvény az adóalanyiság megszűnésének eseteinél konkrétan nem tér ki az átalakulással történő megszűnésre, az 19. § 5) c) pont vonatkozik ebben az esetben a kft. megszűnésére? Hogyan kell kezelni a jogutóddal megszűnő társaság kivaalanyiságát? Ha a jogelőd adóalanyisága megszűnik, a törvény 28. § (4a), (4b) pontjait jól értelmezzük? 2. A számítási metódussal kapcsolatban a törvény nem ad meghatározást a nyereség/veszteség fogalmára. Jól gondoljuk, hogy ezalatt az adózott eredmény értendő? A megfizetett kisvállalati adó alatt az adóalanyiság időszakában fizetett (fizetendő) összes kivát kell érteni, beleértve a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján fizetett adót is? Jól gondoljuk, hogy pozitív számított összeg esetén a lekötött tartalékba helyezés lehetősége a jogutóddal megszűnő társaságot is megilleti? A Tao. tv. fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályai erre engednek következtetni. 3. A jogutód társaság a jogelőd jogszerű választása alapján választhatja-e a kivatörvény szerinti adózást, vagy tevékenységét év közben kezdő vállalkozásként a 16. § (2) bekezdése szerint eljárva kell meghatároznia, hogy választhatja-e a kisvállalati adót? 4. Kell-e figyelembe vennie a 16. § (3) bekezdés szerint a kapcsolt vállalkozások adatait is? Ha igen, melyik időpont szerinti kapcsolt vállalkozásokat kell bevonni, illetve amelyeknek nincs beszámolóval lezárt üzleti évük, hogyan kell eljárni? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós megbízási jogviszony bejelentése
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Mint főként alapítványokat kezelő könyvelőiroda alkalmazottja, a 2026. január 1-től bevezetésre kerülő tartós megbízási jogviszonnyal kapcsolatban az alábbiakat kérdezném (természetesen a több százezer forintot kereső megbízottakra vonatkozik a kérdésem): Azzal nincs semmi gond, hogy jövőre – úgy mint régen – a munka megkezdése előtt kell a tartós megbízási jogviszonyt előre bejelenteni. A kérdésem, hogy a három éve fennálló, határozatlan időre kötött megbízást – amit lassan két éve havonta utólag kell bejelenteni – hogyan tudom tartós megbízássá átalakítani 2026-tól? Vagy a december havi megbízási díjat még a most érvényes módon, a kifizetéssel egyidejűleg december 31-én bejelentem, és még aznap bejelentem az új nyomtatványon a tartós megbízást? Eben az esetben mi a jogviszony kezdete, 2024.01.01. vagy 2026.01.01.? Mert ha utóbbi, akkor ez nem fog megegyezni a megbízott szerződésével, illetve a munkaügyi nyilvántartásokkal sem. Egyáltalán az új nyomtatvány lesz-e már idén, és be lehet-e már küldeni? Az alapítványok vezető szerve a kuratórium, melynek tagjai havi rendszerességgel tiszteletdíjat kapnak, őrájuk is vonatkozik a „tartós megbízási jogviszony” megnevezés, illetve az egyszeri bejelentés, vagy őket továbbra is havonta – az utólagos elbírálás szerint – kell bejelenteni? Tisztelettel: Molnár Istvánné munkaügyi előadó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondás keresőképtelenség alatt
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy irodánk által számfejtett cég munkavállalójának 2025.08.13-án kezdődött a munkaviszonya. 2025.08.24-én közúti balesetet szenvedett. Betegszabadsága lejárta után 09.02. napjától 09.21. napjáig volt táppénzre jogosult, mivel csak 20 nap biztosításban töltött ideje volt. Az igazolásokat továbbra is leadja, a bevallásban pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenséget jelölünk neki. A kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben, ha a munkavállaló szeretne felmondani, akkor azt megteheti-e, pontosabban, ha a munkavállaló mond fel, akkor a munkaviszonya lezárható-e a felmondást követő napon, vagy ebben az esetben is csak a keresőképtelenség lejárta után. Ha esetleg igen, akkor ugyanaz az eljárás folyamata, mint normál esetben? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Meghatalmazás megszüntetése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! 2024. novemberben vállaltam egy főállású egyéni vállalkozó könyvelését NAV és önkormányzati meghatalmazással. Írásba foglalt szerződésünk nincs. Júniusban a vállalkozó tudtom nélkül értékesítette üzlete berendezését, mikor rákérdeztem a megszűnésre vagy a szüneteltetésre, azt válaszolta,hogy majd jelentkezik. Azóta sem keres, üzeneteimre nem válaszol. A bevallásait küldöm havonta,könyvelési díjat nem fizet. Kérdés: Nekem mint meghatalmazottnak lehet-e ebből a magatartásból bármilyen hátrányom? Ha nem fizette a könyvelési díjat (készpénzben volt korábban rendezve) kell-e számlát kiállítanom? A könyveléssel kapcsolatos iratai még nálam vannak, mert nem jön átvenni. Köszönöm a válaszukat
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szabadság változása részmunkaidőre váltás esetén
MunkajogTisztelt Szakértő! Augusztus 1-jén tért vissza dolgozni egy kismama, gyes mellett, 40 órában. Arányos szabadsága 2025-re 12 nap. Ebből nem vett ki egy napot sem. November közepén részmunkaidőre váltott, 20 órára. A fennmaradó szabadsága továbbra is 12 nap. Nem illeti meg semmilyen kompenzáció amiatt, hogy ez órában a felére csökkent? A munkáltató a szabadságot napban számolja el. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó kifizetőnek minősül-e?
Kata, kivaAdószámmal rendelkező magánszemély ingatlant ad bérbe egy katás egyéni vállalkozónak. Röviden az lenne a kérdésem, hogy a katás egyéni vállalkozó kifizetőnek minősül-e és le kell-e vonnia az szja-t? Értelmezésem szerint a katás egyéni vállalkozó kifizetőnek minősül az Art. 7. § 31. pontja alapján és az szja-törvény 46. § (3) bekezdése alapján az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Szeretnék segítséget kérni, hogyan jól értelmezem-e a törvényt, illetve ha a katás egyéni vállalkozó nem minősül kifizetőnek, azt melyik jogszabályban találom meg? Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó egyéni vállalkozó lízingelt autó és cégautóadó
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérném szakértelmüket: áfakörben lévő és átalányadózó egyéni vállalkozó személyautót lízingelne nyílt végű lízinggel. Ebben az esetben a lízingdíj áfáját 50%-ban levonásba fogja helyezni. Cégautóadót kell fizetnie ebben az estben? Mivel a lízingdíjat tételesen könyvelni kell ahhoz, hogy a levonható áfa megállapítható legyen, ez tételes költségelszámolásnak minősül? Vagy ha nem vezet útnyilvántartást a céges használatról, hanem marad az Áfa tv. által megengedett 50%-os áfalevonásnál, akkor cégautóadót sem kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm! Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy társaság kapcsolt viszonyban áll egy másik társasággal, illetve csoportos társasági adóalanyai is 2025. évben. 2026. évben év elején a kapcsoltság megszűnik közöttük várhatóan, így a 2026. év elejétől már nem lesznek jogosultak csoportos társasági adó alanyai lenni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2025. évre vonatkozóan 71-es vagy 29-es számú bevallást kell benyújtanunk a csoport megszűnésére tekintettel? Amennyiben 2026. év közben a társaságok át szeretnének áttérni a kiva szerinti adózásra, akkor helyesen gondoljuk-e, hogy a kapcsoltsági viszony megszűnése miatt már nem adódnak össze a társaságok kiva-értékhatárba beszámítandó adatai a belépési feltétel teljesüléséhez? Köszönjük válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték