Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Banki jóváírási akció
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy 80 százalékos költséghányad elszámolásba tartozó egyéni vállalkozó 40 000 forintot kapott a bankjától a vállalkozói bankszámlájára, banki jóváírási akció keretében. Kérdésem az lenne, hogy ez beleszámít-e az átalányadó keretébe, valamint hogy ez miatt maradhat-e a 80 százalékos költséghányados elszámolásba? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Készpénzfizetési korlát
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni. Van egy építőipari kft., aki egy másik kft.-nek számlázta ki egy lakás felújítását. A számlázás a következőképpen volt: júniusban 1,5 millió készpénzes számla kőműves munkára, júliusban 1,5 millió készpénzes számla egyéb munkálatokra, de ugyanahhoz a lakáshoz kapcsolódott. Azt szeretném kérdezni, hogy így megszegték a 1,5 milliós készpénz korlátot, hogy ugyanahhoz a vállalkozó szerződéshez kapcsolódóan számlázott kétszer 1,5 millió forintot? Vagy így, hogy havonta egyszer történik meg, akkor így helyes? Előre is nagyon szépen köszönöm! Szép napot kívánok!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Állásfoglalás kérése mobilház beszerzését terhelő áfa levonhatóságáról
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat. Egy közúti árufuvarozási tevékenységet végző gazdasági társaság mobilházat vásárolt. A mobilház a társaság telephelyén kerül elhelyezésre, és kizárólag a gépjárművezetők munkavégzéséhez kapcsolódó pihenését szolgálja. A társaságnál előfordul, hogy a gépjárművezetőknek a fuvarfeladat teljesítése érdekében az éjszakai vagy hajnali órákban kell elindulniuk. A mobilház célja, hogy ilyen esetekben a gépjárművezetők közvetlenül az indulás előtt a telephelyen tudjanak pihenni, illetve szükség esetén a munkavégzéshez kapcsolódó pihenőidejüket ott tölthessék. A mobilházat a társaság nem bérbeadásra, nem lakhatási célú juttatásként és nem magáncélú használatra szerezte be. Kizárólag a társaság adóköteles fuvarozási tevékenységéhez kapcsolódóan, a gépjárművezetők munkavégzésének és pihenésének biztosítására használják. Kérdésünk az alábbi: A fent ismertetett körülmények között a mobilház beszerzését terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető-e? Kérjük továbbá szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan is, hogy a levonási jog megítélését befolyásolja-e, hogy a mobilház ingatlannak vagy ingó vagyontárgynak minősül, az ingatlan-nyilvántartásban szerepel-e, rendelkezik-e közműcsatlakozásokkal, illetve alkalmas-e ideiglenes tartózkodásra és alvásra. Köszönettel Wolf Krisztina
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mezőgazdasági idénymunka vagy alkalmi munka
MunkajogSzeretném kérdezni, hogy egy borászatban a palackozás minősülhet-e mezőgazdasági idénymunkának?
Megválaszolva
0 komment
Háromgyermekes anyák kedvezménye két munkaviszony esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A háromgyermekes anyák kedvezménye párhuzamosan érvényesíthető-e két munkáltatónál év közben? Azaz lehet-e leadni két nyilatkozatot a két munkaadó részére? Köszönettel: S.M.
Megválaszolva
0 komment
Rokkantsági nyugdíj – egyéni vállalkozás
Tb / Járulékok / NyugdíjAz alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Adott egy ügyfél, aki rokkantsági ellátásban részesül (egészségi állapot mértéke: 40%). Átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne lenni. A kérdésünk az lenne, hogy őt főfoglalkozású egyéni vállalkozásúként vagy heti 36 órás munkaviszony mellettiként kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon? A tb-járulék-fizetési kötelezettségeit mi alapján kell teljesítenie? Kötelező megfizetnie a minimálbér után fizetendő járulékokat? Válaszukat előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felvásárlási jegy +nyugta
ÁfaTisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő felvásárlási jegyből és nyugtákból elért bevétele együttesen eléri a 20 000 000 forintot, be kell-e lépnie az áfába, vagy a kettőt nem kell összevonni? Köszönöm
Megválaszolva
0 komment
Áfa értékhatár
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes őstermelő kompenzációs felárat értékesít. Kérdésem, hogy ha felvásárlási jegy mellett (amely tudomásom szerint nem számít bele az áfa értékhatárba) magánszemélyeknek is értékesíti a saját termékét nyugtaadás mellett, a nyugtákkal elért bevételre vonatkozik-e a 20 000 000 forintos áfa értékhatár? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Uniós vásárlást igazoló iratok
ÁfaTisztelt Szakértő! Uniós vásárlás esetén elfogadható-e a vevő nyilatkozata és CMR mellett az unióba szállítás igazolására és nettó összegű számla kiállításához olyan szállítói számla másolata a vevőtől, amelynek kiállítója egy olyan cég, aminek az ügyvezetője ugyanaz a személy, mint a vevő cég (CMR címzettje) ügyvezetője. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szíves véleményét. Egyik dolgozónknak rokkantsági ellátást állapítottak meg 2025.12.01. napjától visszamenőleg (ezen határozat 2026.07.09-én készült). Ezen határozat szerint a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontja: 2025.10.17. Az összefoglaló szakvélemény alapján, mely 2026. július 1-jén kelt, egészségkárosodása 80%, s e szerint a dolgozónk egészségi állapota 2025.10.17-étől véleményezhető. Vélhetően ezért már 2025. decemberétől jár neki a rokkantsági ellátás. Kérdésünk két adónemet érintene: 1.) A megváltozott személyek után igénybe vehető szochokedvezményt már 2025.12.01-jétől? (esetleg már 2025 októberétől) igénybe vehetjük a bruttó bére után, vagy csak 2026. júliustól, a szakvélemény és a határozat dátumától? 2.) A rehabilitációs hozzájárulás számítása során figyelembe vehetjük-e megváltozott munkavállalói létszámunkba már 2025.12.01-jétől? (esetleg már 2025 októberétől), vagy csak 2026. júliustól, a szakvélemény és a határozat dátumától? Előre is köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó, gépjármű költségelszámolás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Vállalkozói szja alatt adózó egyéni vállalkozó (ügyvéd) 2025/01-02. hóban személygépkocsit bérel (tartós), majd 2025/05. hóban zárt végű pénzügyi lízinggel elektromos személygépkocsit vásárol. Kérjük szíves szakmai véleményüket a következő költség elszámolásról: A/ 2025. évben: A1/ lízingelt gépkocsira üzembe helyezés évében értékcsökkenési leírást számol el költségként a bevétel 1%-áig, A2/ a bevétel 1%-áig számol el költséget a megfizetett lízingdíjból, A3/ más költséget nem számol el 2025-re; B/ 2026. év: B1/ a bevétel 1%-áig számol el költséget a megfizetett lízingdíjból, B2/ 500 km gépkocsi költségátalányt számol el (elektromos: 3 l/100 km, 15 Ft/km, 500 km, NAV 95-ös benzin ár) egész évre. Helyes a fenti költségek elszámolása esetében?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozásból kft.
SzámvitelTisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne alakulni, amely jogutódja lesz az egyéni vállalkozásnak. Az eszközeit átadja apportként a jogutód kft. részére, a bekerülési érték meghatározásához a nyitó mérleg elkészítésénél milyen értékkel kell számolni? A pénzeszközök meghatározása milyen módon történik? Az apport után az egyéni vállalkozásban keletkezik adókötelezettség? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Revolut bankszámla
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Revolut bankszámlával kapcsolatban az a kérdésem, hogy egy áfás egyéni vállalkozónak egyetlen bankszámlaként elegendő-e egy Revolut Business bankszámla. Ha az IBAN szám HU-val kezdődik és a Revolut Bank UAB Magyarországi Fióktelepe a szolgáltató neve, ennyi elegendő vagy van még valami amit ellenőrizni kellene? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Hollósi Boglárka
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony új kata
Kata, kivaTisztelt Szakértő! A legalább heti 36 órás munkaviszony kizárja az új kata választását. Olvastam, hogy a köznevelési jogviszonyt e tekintetben munkaviszonyként kell értelmezni, de ennek alátámasztására sem jogszabályi, sem pedig NAV-os értelmezést nem találtam. Válaszát köszönöm: Molnár Anikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Idegenforgalmi adó bevallás
Helyi adóCégünk a munkavállalóinak munkásszállást biztosít a munkavégzés településén. A helyi adókról szóló rendelet szerint ezek a munkavállalók mentesek az idegenforgalmi adó alól. Kell-e cégünknek idegenforgalmiadó-bevallást készíteni, ha minden szállásoltatott munkavállaló mentes az idegenforgalmi adó alól. Kell-e ez esetben nullás bevallásokat beadni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék – osztalékelőleg-különbözet szja-ja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem az iránymutatását! Egy kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnt 2026.01.31-én. Az alábbi időszakokra készült beszámoló: • 2025.01.01. – 2025.11.30. (végelszámolás előtti beszámoló), • 2025.12.01. – 2026.01.31. (végelszámolást lezáró beszámoló). A céget a cégbíróság törölte, minden dokumentum, bevallás rendben volt. A tulajdonos két alkalommal vett fel osztalékelőleget: 2025. május: 9 millió forintot, 2025. szeptember: 600 ezer forintot. Az osztalékelőlegek szja-ja meg lett fizetve, be lett vallva. A 2025.01.01. – 2025.11.30. végelszámolás előtti beszámolóban el lett fogadva 6. 200 000 forint osztalék, többre nem volt fedezet. Tehát több osztalékelőleget vett fel a tulajdonos. A különbözet bruttó 3 400 000 forintot a tulajdonos visszautalta a cég bankszámlájára. A tulajdonos az 2025. évi szja-bevallásában a 3 400 000 forint többlet-osztalékelőleg szja-ját visszaigényelte. Az adóhatóság kifogást emelt ez ellen és megállapította, hogy a többlet-osztalékelőleg visszajár ugyan a tulajdonosnak, de azt majd csak a 2026. évi szja-bevallásában igényelheti vissza. „Normál” esetben tudom, hogy ez így lenne, itt viszont 2025. évben történt az osztalékelőlegek felvétele, az osztalék megállapítása és a többlet-osztalékelőleg visszafizetése is. A kérdésem az, hogy az adóhatóság megállapítása helytálló-e? Valóban majd csak a 2026-os adóbevallásban igényelheti vissza az adóelőleget az illető? Válaszában kérem, legyen kedves jogszabályhelyeket is megjelölni! Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társasházi bevétel adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék tanácsot kapni! Ha egy társasháznak a közös ingatlanrész (osztatlan közös tulajdonú udvar) bérbeadásából bevétele keletkezik, akkor a társasháznak kell szja-t fizetnie a bevétel alapján? Ha igen, akkor az szja alapja a teljes bérleti vagy használati díj összege lenne, vagy költségekkel, pl. 10 százalék költséghányaddal csökkenthető ez a bevétel? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Levegőterhelési díj 2026. októbertől
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A környezetterhelési díjról szóló törvény 2026. X. 1-jétől hatályos, 27. §-ában foglalt átmeneti rendelkezései értelmezésében kérjük állásfoglalásukat. Az értelmezés elősegítése érdekében kérdéseinket példán keresztül tennénk fel. Példánkban 2025-ben a társaság 1.000 ezer Ft vízterhelési- és 1.000 ezer Ft levegőterhelési díjat fizetett. Ezek alapján 2026. I-III. negyedévben 750 ezer Ft vízterhelési-, 750 ezer Ft levegőterhelési díjelőleget vall be (250 ezer Ft/név). 1. kérdés: Helyesen értelmezzük, hogy 2026. IV. név vonatkozásában a 27. § (1) bek. alapján a társaságnak 250 ezer Ft vízterhelési-, és 500 ezer Ft levegőterhelési díjelőleget kell vallani? 2. A 2026. évi levegőterhelési díj megállapítása során a teljes 2026. évi kibocsátásra a 2026. X. 1-jétől hatályos megemelt díjtételekkel kell számolni? Például ha a levegőterhelő anyag tömege ugyanannyi, mint 2025-ben, akkor 2026. évi levegőterhelési díj 2.000 ezer Ft lesz? 3. Tegyük fel, hogy a 2026-ra megállapított tényleges díjak: vízterh. díj 1.200 ezer Ft, levegőterhelési díj 2.000 ezer Ft. Ekkor a 27. § (2) bek. alapján 2027-ben a negyedéves előlegek: vízterhelési díj 300 ezer Ft, levegőterhelési díj 1.000 ezer Ft? Jól értjük, hogy a levegőterhelési díjelőlegként 2027-ben éves szinten a 2026. évi tényleges levegőterhelési díj kétszeresét kell megfizetni? 4. Jól értelmezzük, hogy a 2027. évre teljesített előlegek és a 2027. év tényleges levegőterhelési díja közötti különbözetet továbbra is a 16. § (2) bek.-nek megfelelően kell a 2028. 03. 31-éig benyújtandó bevallásban rendezni? Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s autó beszerzése
ÁfaKedves Adószakértő! Adott egy német autókereskedő, aki számlázott a magyar autókereskedőnek. A kiállított számla nem a megszokott EU VAT módon lett kiállítva, nem tesz említést sem a közösségi ügyletről, hanem Marginal Taxot használ, különbözeti adózást. A számlán nincsen ugyan áfaösszeg feltüntetve, és meg vannak adva a közösségi adószámok, de helyes lehet így a befogadott számla? Biztos lehetek benne, hogy a partner is lejelentette a VIES rendszerbe az ügyletet?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bejelentett részesedés
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! "A” társaság a 100%-os tulajdonosa a „B” társaságnak, amely részesedést "A" társaság az adóamnesztia keretében 2024. május 31-éig bejelentett a NAV felé. „A” társaság a 100%-os tulajdonosa továbbá a „C” társaságnak is, amely nem minősül bejelentett részesedésnek. 2026 nyarán a két társaság határozott az egyesüléséről oly módon, hogy a „C” társaság (törzstőke 3M) beolvad a „B” társaságba (törzstőke 46M), a beolvadást követően a „B” társaság törzstőkéje 49M. A kérdésünk, hogy amennyiben a jövőben a „B” társaság üzletrésze értékesítésre kerül, akkor továbbra is bejelentett részesedésnek tekinthető-e a „B” társaság 100%-os üzletrésze? Tekinthető-e a beolvadás az üzletrész értéknövekedésének, amit nem kell bejelenteni, mivel a részesedés mértéke (100%) nem változott? Ha nem, akkor milyen elvek alapján kell megosztani az árfolyamnyereséget?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték