Kérdések és válaszok

Gyeden lévő munkavállaló alkalmazása idején kiderült veszélyeztetett terhesség

Gyeden lévő munkavállaló újra munkába áll és kiderül hogy veszélyeztetett terhes. Ilyen esetben milyen juttatásra jogosult?

Csed második gyermek születésekor

Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnél 2025. október 2-ai kezdettel belépett új dolgozó, napi 8 órás munkaviszonyban. 2025. október 1-jéig gyeden volt az első gyermekével. Munkaszerződés szerinti bruttó bére 732 000 forint. 2025. november 20. nappal a második gyermekével terhesen táppénzes állományba került. A szülés várható ideje 2026. június hó. Kérdésem, hogy a táppénz és a csed megállapításánál melyik bruttó bérét veszik figyelembe? Köszönöm a segítségét.

Saját vállalkozás által fejlesztett üdülőépület értékesítése áfa szempontjából

Tisztelt Szakértő! Családi vállalkozásunk mint építőipari tevékenységet végző cég épít fel egy kisebb üdülőépületet a család magánbirtokában lévő üres építési telken. A használatbavételi engedélyt követően a családi vállalkozás kiszámlázná az épületet a telek tulajdonosának önköltségi áron, 27% áfával. A telektulajdonos magánszemély a családi vagyont (telek+ráépített üdülőház) vagy szálláshelyadásra, vagy saját használatra (üdülési célra) szánja, de később akár az eladás is szóba jöhet, ha a körülmények ezt kívánják. Eladás esetén kell-e a magánszemélynek áfát fizetnie (nincs sorozatjelleg), ha nem telne el 2 év a használatbavételi eljárás óta, illetve kell-e bármilyen egyéb adózási szempontot figyelembe venni (nem gondolnám üzleti tevékenységnek, emiatt nincs szocho, csak szja, ahol adóalap-csökkentő költségtételként elszámolható a telek beszerzési ára, illetve a ráépült ház 27% áfával növelt beszerzési ára)? Helyesen járunk el így? Köszönettel.

Ingatlan értékesítése

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó értékesíteni szeretné a 2007. évben vásárolt ingatlanát (üzlet). A beszerzés egy új ingatlan volt, a számla áfatartalma levonásra került. Ingatlanok vonatkozásában nem választotta az áfakötelessé tételét. Értékesítéskor a 86. § alapján áfamentesen számlázhat? A 135. § alapján a 240 hónapot vagy a korábbi 120 hónapot kell a korrekciónál figyelembe venni? Egy másik ingatlanát 2016. évben vásárolta adásvételi szerződéssel természetes személytől. A vásárolt ingatlan lakóingatlan volt. Ezt az ingatlant átalakította üzletté, az átalakítás során felmerült költségek áfatartalmát levonásba helyezte, az elszámolás értéknövelő beruházásként az ingatlanra lett aktiválva. Ezt az ingatlant is szeretné értékesíteni. A kérdésem megegyezik az első ingatlannál feltettekkel (értékesítés áfás vagy mentes, illetve az utólagos áfakorrekciót kell-e alkalmazni). Köszönöm válaszát!

Kifizetés elhunyt őstermelőnek

Tisztelt Szakértő! Cégünk rendszeresen vásárol fel terményt őstermelőktől, melyet átutalással egyenlítünk ki. Egy őstermelőtől is vásároltunk fel november elején, a cégünk szolgáltatást is nyújtott, amelyről a kiállított számla értékét kompenzáltuk a felvásárlási jeggyel. Az így fennmaradó összeget utaljuk az őstermelőnek. Az őstermelő aláírta a felvásárlási jegyet és a kompenzációt is. A banki átutalás előtt elhunyt. Az összeget „nettó” módon kell a hagyatéki leltárba felvenni, majd a jogerős hagyatékátadó végzés alapján utalható az örökösnek/örökösnek? A kompenzációs felár ilyen esetben előzetesen levonható áfaként viselkedik a kifizetés időpontjában? Kinek a neve szerepeljen a 08 bevallás M lapján? Köszönöm válaszát!

Végleges pénzeszköz átadása kivaalany és taoalany között

Tisztelt Szakértő! Egy kivaalany cég nagyobb összeget adna egy társasági adóalanynak, véglegesen átadott pénzeszközként. Olvastam olyan szakmai véleményt, hogy a véglegesen átadott pénzeszköz csak két taoalany között értelmezhető, ezért a kivaalanynak mindenképp meg kell emelnie az adóalapját. A kérdésem, ha a Tao tv. 3. számú melléklet 13. pontjában leírt nyilatkozattal rendelkezik a kivaalany, akkor elismert költség lesz-e nála, és a társasági adót a taoalany fizeti meg, vagy tényleg mindenképp adóalapot kell emelni, és akkor mind a két fél fizeti az adót? Köszönettel.

Háromgyermekes anyák kedvezménye – ingázó külföldiek

Tisztelt Szakértő! Állásfoglalásukat szeretném kérni a háromgyermekes anyák kedvezményéhez. A szerb határ mentén több háromgyermekes anyuka van, aki ingázik mindennap Magyarország és Szerbia között. Magyarországi munkahelyük van, de életvitelszerűen Szerbiában élnek. A gyerekeknek nincs magyarországi bejelentett lakhelyük, iskolába is Szerbiába járnak. Szerbiában nincs családi pótlék, és nincs ilyen családtámogatási kedvezmény sem, mint Magyarországon, így Szerbiában nem vesznek igénybe semmilyen családtámogatási kedvezményt. 1.) Ön szerint ezek az anyukák jogosultak-e a háromgyermekesek adókedvezményére? 2.) Jogosultak lehetnének-e magyarországi családi pótlékra? 3.) Érdekelne az a verzió is, amikor már nem kiskorúak a gyermekek, de három gyermeke van az anyukának, és Magyarországon dolgozik? A NAV szerint az érintettek nem háromgyermekes anyák, mert nem jogosultak magyarországi családi pótlékra. Viszont a nyilatkozat az adókedvezményről útmutatója szerint van az a rész, amelyben a „Külföldi magánszemély milyen feltételek mellett érvényesítheti a kedvezményt?", ha ezt olvassák ezek az anyukák, akkor a szerint ők is jogosultak a kedvezményre. Válaszukat megköszönve.

Rewin utalvány adózása EFO munkavállalók esetén

Tisztelt Szakértő! Adhat-e a munkáltató csekély értékű ajándékként Rewin utalványt egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak, és ha igen milyen adózás vonatkozik rá? Jelen esetben 20 000 Ft értékű ajándék utalványról lenne szó. Köszönettel: Miksó-Salánki Beáta

Cafeteria rendszerrel kapcsolatos kérdés

Tisztelt Szakértő! (Surányi Imréné részére) Cégünk a jövő évben cafeteria rendszert vezet be. A munkavállalók a bruttó keretből választhatnak ki juttatási elemeket. Kérdésünk a készpénz juttatási elem esetében a munkáltatói terhet (szocho 13%) is átterhelhetem a munkavállalóra? Vagyis nem csak a szja 15% + 18,5% tbj, a munkavállaló terhet, hanem a munkáltatói terhet is ( szocho 13%-ot is)? Jogszerű-e így létrehozni a cafeteria szabályzatot? A másik kérdésünk, hogy a sport/kultúra juttatási elem esetén a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő kezelési költséget átháríthatóm-e a munkavállalóra a cafeteria szabályzatban? Vagy ez a költség kizárólag a munkáltatót terhelheti?

Gyesről visszatérő szabadsága

Tisztelt Szakértő! Az alábbi adatok ismeretében kérném szíves segítségét egy gyesről visszatérő anyuka szabadságának kiszámításához. A dolgozó születési ideje: 1997.09.25. Táppénzen volt 2022.11.01-től - 2023.02.12-ig. 2022-ben kivett szabadsága 20 nap volt. Gyerek születési ideje: 2023.02.13. Innen indult a szülési szabadság (csed), ami 2023.07-30-ig tartott. 2023.07.31-től gyeden volt, 2025. 02.13-ig, 2025.02.14-től jelenleg is gyesen van. A gyerek 3 éves korának betöltése után, 2026. 02.14-én kíván újra munkába állni. Most tájékoztatást kér a munkáltatójától, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkába való visszatéréskor, mert azt ki szeretné venni akkor. Ebben kérném szíves tájékoztatását, részletes bemutatását a szabadság kiszámításának. Szíves segítségét előre is köszönöm.

Építőipar több településen

Kedves Adószakértő! Adott egy kft., mely több településen vásárolt telket, ahol építkezést folytat, társasházakat húz fel, ezen kívül tetőfedést végez szerte az országban. A településekre bejelentkeztünk, vallottunk telek-, illetve építményadót. Kérdésem a hipával kapcsolatos lenne. Az iparűzési adóját az összes település között kell majd megbontani, ahol jelenleg építkezés zajlik? Valamely településen évek óta folynak a munkálatok, van, ahol most vette meg év végén az első ingatlant. Utóbbinál majd csak a 26-os évre lesz hipa, ha meghaladta a 180 napot? Hogyan kell majd a 2025-ös évre megosztanom az adóalapot?

Változó munkaidő

Üdvözlöm, az lenne a kérdésem, hogy ha van egy dolgozó, aki heti 40 órát dolgozik változó munkaidő-beosztással, azt lehetne munkaidőkeret nélkül foglalkoztatni? Hétvégi munkavégzés nincs, csak annyi, hogy lesz olyan nap, amikor 7 órát dolgozik, másik nap 9 órát, és a munkaszerződésben ezt lehet-e rögzíteni!? Ha igen, akkor gondolom a +1 óra nem túlórának számít? Válaszát előre is köszönöm!

Nyílt végű pénzügyi lízing egyéni vállalkozó

Tisztelt Szakértő!

Vállalkozói szja-s egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében kishaszongépjárművet lízingel (pick-up). Ennek elszámolásában szeretném segítségét kérni! 
• Eszközei közötti nyilvántartás, amortizáció; 
• a havi törlesztőrészletek áfásak, ez költség (mint lízingdíj) vagy nem; 
• az összes elszámolt lízingdíj, ha költségként számolom el, akkor az éves árbevétel 1 százaléka lehet csak, vagyis év végén egyéb nem adóköteles kiadásra átvezetésre kell, hogy kerüljön? 
Személygépkocsi-elszámolás esetén vannak egyéb kikötések, csak itt kishaszongépjármű volt a lízing tárgya, és ez okoz bennem bizonytalanságot. 
Köszönettel!

Munkavégzés pihenő- és munkaszüneti napon

Tisztelt Szakértő! A cégem több munkavállalója – külföldi kiküldetés keretében – kongresszusokon, vevőlátogatáson vesz részt. A kiküldetés időtartama esetenként magában foglal szombat, vasárnap, esetleg munkaszüneti napokat is. Amennyiben a hatályos jogszabályoknak megfelelően szeretnénk eljárni, milyen megoldások lehetségesek a szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon történő munkavégzés ellentételezésére? Válaszát köszönöm!

Személygépkocsi autópálya-használati díja – iparűzési adó 7,5 százalék kedvezmény

Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló törvény 40/A § (1) szerinti adókedvezmény igénybevehető az adóalany tullajdonában álló személygépkocsikra vonatkozólag elszámolt autópálya-használati díjak tekintetében is? Több publikáció szerint a kedvezmény csak a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik, azonban véleményem szerint ilyen korlátozás nem olvasható ki a jogszabályból. Köszönöm válaszát!

Fejlesztési tartalék nyílt végű lízing esetén

Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépjármű nyílt végű lízinggel bővíti eszközeit. Jelentős (a bruttó értéket meghaladó) fel nem használt fejlesztési tartaléka van. Mekkora a felhasználható fejlesztési tartalék? Köszönöm válaszát!

Alvállalkozónak adott bónusz

Egy szolgáltató cég az alvállalkozói munkájának elismeréseként minden decemberben ad egy bónuszt, melyet az alvállalkozó leszámláz nekik (nem ezzel a megjegyzéssel, hanem mint egyfajta kiegészítő tevékenysége az egyébként is elvégzett munkának). Helyes-e ez az eljárás, illetve milyen más jogcímen lehetne ilyen plusz juttatást adni az alvállalkozóknak?

Adólevonási jog érvényesítése

Tisztelt Szakértő! A Kbt. (közbeszerzési törvény) alapján egy önkormányzat és energiaszolgáltató közbeszerzési keretmegállapodást kötött energiaszolgáltatás ellátására vonatkozóan. A szerződésben az önkormányzat szerepel felhasználóként, így a számlák is az ő nevére és adószámára kerültek kiállításra, a tényleges felhasználó intézmény kizárólag fizető félként jelenik meg a számlán. Az önkormányzat nem kívánja továbbszámlázni a nevére kiállított számlákon szereplő fogyasztási és szolgáltatási összegeket, így a tényleges felhasználó nem rendelkezik olyan bizonylattal, melyen vevőként jelenne meg. A fogyasztási helyhez adólevonási joga kapcsolódik a tényleges felhasználó szervezetnek, kérdés, hogy ezt a jelenlegi bizonylatolások alapján érvényesítheti-e valamilyen módon, valamint, amennyiben ez nem lehetséges, kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania, hogy a tényleges felhasználó élhessen adólevonási jogával?

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványérték áfája

Tisztelt Szakértő! 2020. évben nyílt végű pénzügyi lízing szerződés 2025. 11. hóban jár le. A maradványérték kiszámlázásra került. A lízingelt jármű Opel Combo Life. A gépjárműadó kivetésen tehergépkocsiként szerepel. A lízingdíj és az üzemanyag áfáját visszaigényeltük. Kérdésem, hogy a maradványérték áfáját vissza lehet igényelni? Illetve a valamikori értékesítéskor áfát kell felszámolni? Köszönöm!

Saját tőke csökkentése

Tisztelt Szakértő! A Ptk. 3:189 szakasza alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a sajáttőke-veszteség folytán a törzstőke a felére, vagy a törvényben meghatározott minimális összeg alá csökken. Kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje 4 millió Ft. Az idei évi várható veszteség alapján a saját tőkéje még elképzelhető, hogy mínuszba is kerül. Ebben az esetben mikor kell összehívni a taggyűlést, további intézkedések miatt? A beszámoló elfogadásakor? Mit jelent a Ptk. "tudomására jut" kifejezése? Hogyan kerülhető el a tőkevesztés? Köszönöm válaszukat!