Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Bérszámfejtés – versenytilalmi megállapodás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi ügyben: Adott egy munkáltató, ahol a munkaszerződés szerint a dolgozóknak van egy bruttó bérük, és ehhez kapcsolódóan a munkabér 33%-át versenytilalmi megállapodásként még megkapják minden hónapban a fizetésük mellé. Felmerült az utóbbi időben sok kérdés ezzel kapcsolatban, mert a bérprogram (jelenleg Kulcs Soft) a bruttó bérnél csak a tényleges bruttó összeget hozza, a versenytilalmi megállapodás összegét nem, viszont a nettó összegben ott van. Ez egy munkáltatói igazolás kitöltésénél pl. gondot jelent/jelentett. A kérdésem az lenne, hogy ez a versenytilalmi megállapodás összege milyen jogcímen kellene, hogy szerepeljen (bér, egyéb jövedelem, nem önálló tevékenységből származó jövedelem) úgy, hogy ezt a dolgozók minden hónapban megkapják a fizetésükkel. Hol kellene (milyen sorban) szerepelnie ennek a jövedelemnek a 08-as bevallásokban? (munkaviszonyból származó jövedelem-e mindkettő?) A két összegnek egyben kéne szerepelnie a bruttó bér meghatározásánál vagy külön, egyszer egy bruttó bér és egyszer a versenytilalmi megállapodás címszó alatt? Egyéb ellátásoknál is nagy gondot jelent, hogy nem egyértelmű (pl.: betegszabadság, táppénz, családtámogatási ellátások, stb)., hogy a versenytilalmi megállapodás összege beleszámít-e a betegszabadság, táppénz, csed, gyed, stb. összegébe vagy sem? Hiszen vonunk belőle mindent (szja, tb, járulék, szocho). Válaszát előre is köszönöm. Szántóné Király Gabriella
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Élelmiszer áfatartalmának levonhatósága
ÁfaTisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, levonásba helyezhető-e annak az élelmiszernek, valamint italnak az áfatartalma, melyet egy vállalkozás az ingatlanának bérbeadása során vásárol bérlői részére? A felek úgy állapodnak, meg, hogy a bérbeadó által biztosított élelmiszer/ital továbbszámlázásra kerül a bérlő részére. Előre is köszönöm segítségét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Határozott munkaszerződés hosszabbítása külföldi munkavállalónál
MunkajogTisztelt Szakértő! Harmadik országbeli munkavállalóink tartózkodási engedélye és munkaszerződése 2026. április végén jár le/ér véget. Az egy éves hosszabbítást megkértük. Az lenne a kérdésem, hogy az ő esetükben hosszabbítható a munkaszerződés további egy évvel, vagy meg kell szüntetni a jogviszonyt és újat kell létesíteni? Ha hosszabbítható a jogviszony, abban az esetben az időarányos szabadságot, ami nem kerül hó végéig kiadásra, tovább viheti, vagy mindenképp ki kell adni az arányos szabadságot április végéig? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adószám és közöségi adószám nélküli szállítói számla befogadhatósága
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk egy áfaköteles magyar kft., egy osztrák kisvállalkozótól szeretne igénybe venni informatikai szolgáltatást. Véleményem szerint ez egy közösségi szolgáltatás lenne. A kisvállalkozás tájékoztatása szerint nincs, és nem is kell neki sem osztrák adószám (UID-szám), sem közösségi adószám. Tájékoztatott, hogy az országa szabályai szerint szabályosan kibocsáthat UID szám nélkül is, és közösségi adószám nélkül is érvényes számlát közösségi szolgáltatás nyújtásáról. Kérdéseim: 1) A magyar cégként (áfaalanyként) az osztrák vállalkozótól származó, adószám (UID-szám) nélküli, és közösségi szám nélküli számla befogadása szabályosan megtehető-e, ha az osztrák partner az ottani kisvállalkozói szabályozás alá tartozik? 2) Mint magyar áfaalany kft.-nek van-e valami kifizetői vagy adólevonási kötelezettségünk az osztrák vállalkozástól, amit valamely ország adóhivatalnak meg kell fizetnünk? 3) A számlán „Ust (0%)” 0 Ft osztrák áfa fog szerepelni. Ehhez az ügylethez kapcsolódik-e majd közösségi fizetendőáfa-megállapítási kötelezettség? 4) Annak ellenére, hogy a számla nem tartalmazza az osztrák UID adószámát, sem a közösségi adószámát, a megállapított közösségi áfa levonásba helyezhető? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingyenesen kapott többcélú utalvány 2025. évben, beváltás 2026. évben
SzámvitelTisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy gyártó az általa gyártott termékből történt nagy mennyiségű vásárlásokra tekintettel 2025. évben utalványt ad át, mely több kereskedőnél egy konkrét termékre beváltható, és az utalvány beváltása 2026. évben történik, akkor azt mely év bevételeként kell elszámolni? 2025. évre vagy 2026. évre? Az utalvány beváltása a kereskedő 2026. évi számláján látható külön tételként, mely csökkenti a fizetendő összeget. Válaszát előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társasház bérbeadó, egyéni vállalkozás bérlő
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Társasház ad bérbe egy raktárt egyéni vállalkozónak. A 08A bevallás 12. és 7. sorában ezt fel kell tüntetni, viszont ebben az esetben nem tudok 08M lapot kiállítani! Ennek ez a menete? A társasház adatait sehol nem kell feltüntetni a bevalláson? Nagyon szépen köszönöm a segítségüket!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kétgyermekes anyák kedvezménye
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy kétgyermekes anya, aki koránál fogva 2027.01.01-től lenne jogosult a kétgyermekes anyák kedvezményére. Az egyik gyermeke 5 éves, 2021-től folyósítják utána a családi pótlékot. A másik gyermeke 15 éves, de csak 2015. 08. hótól folyósították utána a családi pótlékot, mert egy ideig külföldön éltek, és ott vették igénybe a kedvezményeket. Tehát ahhoz, hogy a 15 éves gyermek esetében meglegyen a 12 év elvárt idő a kétgyermekes anyák kedvezményéhez, ahhoz még 2027. 08. hóig kellene itthon kapnia a családi pótlékot. Viszont 2026. 09. hótól a gyermek a korábbi férjnél, Angliában folytatná a középiskolai tanulmányait, és az ottani családi pótlékot folyósítanák az édesapjának. Fenti esetben az édesanya jogosult 2027.01.01-től a kétgyermekes kedvezmény igénybevételére?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás esetén kötelező foglalkoztatási szint
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoRehabilitációs hozzájárulás tekintetében a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy létszámába (tárgynegyedéves létszámba) beleszámítódik a tartósan távollévő (30 napos keresőképtelen) megváltozott munkaképességű személy? A tartósan távollévők a munkaügyi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítódnak bele. Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pályázat benyújtásával kapcsolatos költségek mint befejezetlen termelés
SzámvitelTisztelt Szakértő! Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek pl. bérköltségek, szakértői vélemények stb. Ezek a megfelelő 5-ös számlaszámra könyvelésre kerülnek. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés, és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában (2026. évben) történik? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)
Általános
Tisztelt Szakértő!
Tényállás
• cél: családi vagyon megőrzése, további gyarapítása,
• eszköz: BVK-struktúra felállítása,
• szereplők: férj (vagyonrendelő és kedvezményezett), feleség (vagyonkezelő – nem üzletszerűen),
• időtartam: határozatlan idő (maximum 50 év),
• tárgya: férj XY Kft.-ben fennálló 100 százalékos üzletrészét BVK-ba rendeli.
1. A cég osztalékot fizet a BVK-tagnak: a BVK-nak van-e adófizetési kötelezettsége a felvett osztalék után?
2. Felvett osztalékot TBSZ-en elhelyezi – 5 év elteltével adómentesen juttathat a kedvezményezettnek?
3. BVK az osztalékból ingatlant (családi ház) vásárol magánszemélyektől – helyi adók szempontjából a BVK magánszemélyként vagy jogi személyként kerül megítélésre?
4. BVK a megvásárolt ingatlant ingyenesen az XY Kft. használatába adja, XY Kft. a székhely létesítéséhez hozzájárul (BVK-szerződés nem tiltja/kifejezetten engedi). XY Kft. a használattal, fogyasztással felmerült, közműszámlák szerinti költségeket megtéríti a BVK-nak. Jövedelmet keletkeztet-e az ilyen „bevétel”?
5. BVK a szerződés megszűnésekor az ingatlant kiadja a kedvezményezettnek: milyen adófizetési kötelezettség merülhet fel? Tekinthető-e adó- és illetékmentesnek az ingatlan kiadása?
6. Figyelembe véve, hogy a vagyonkezelést végző családtag a tevékenységet nem üzletszerűen látja el, milyen rendszeres bejelentési/közzétételi/nyilvántartási/bevallási kötelezettségeknek szükséges eleget tennie a BVK szabályos működtetése érdekében?
A véleményt előre is köszönöm szépen!
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása
SzámvitelTagi kölcsönnel rendelkező kft. egyszerűsített végelszámolást jelentett be a NAV-hoz. A kft. évek óta (2020 óta) nem működik, mivel a piaci helyzet a kft. tevékenységét figyelembe véve nem tette lehetővé a folytatást. A tagi kölcsön összege 9 200 000 forint. A kft.-ben 10 000 forint készpénz van. A 9 200 000 forintot egyéb bevételként lehetne könyvelni, a NAV telefonos ügyintézője szerint T 451 K 961 9 200 000 forint. Ennek a társasági adója 810 000 forint. Ezt az összeget a tagok (2 fő) befizette a társaság bankszámlájára. Több adóssága a kft.-nek nincs. A kérdés, az, hogy ha ezt az összeget tagi kölcsönként kezeli a cég, akkor már 10 010 000 forint kölcsön lesz. Ennek viszont az adóvonzata már 901 000 forint. Konkrétan ez egy ördögi kör. Megoldható, hogy a 810 000 forintot nem tagi kölcsönnek, hanem adókra való fizetés miatti befizetésként (pótbefizetésnek nem lehet, nincs benne a társasági szerződésben) tekinti a társaság. Igaz, a pótbefizetés intézménye a társasági szerződésben nem szerepel. Milyen megoldást tudna tanácsolni. A társasági szerződés módosítása újabb költség lenne, ami növeli a kölcsön összegét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft. magánszemélynek adott kölcsön
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. nem tag, és nem alkalmazott magánszemélynek nyújt kölcsönt. Az ügyvezető szóbeli megállapodás alapján adta ki a kölcsönt. Kamat megállapítása nem történt. Kérdésem az, hogy milyen terhek keletkeznek a cégnél az elmaradt kamat miatt. Köszönöm a választ
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szakmai irányító megbízási jogviszonyban
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy buszos személyszállító kft. (1 darab kisbusza van, és gyermekeket szállít) alkalmazhat-e szakmai irányítót rendszeresen heti 2 órában megbízási jogviszonyban? A másik kérdésem hogy milyen jogszabály írja elő, hogy havonta mennyi időt kell foglalkoztatniuk. Heti 2 óra, vagy elég havi 2 óra? Válaszát köszönöm szépen! Anikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfakörös egyéni vállalkozó és őstermelő egyben
ÁfaTisztelt Szakértő! Adott egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki őstermelő is. Piacon árusít. Az áfaelszámolás miatt merült fel a kérdés. A probléma az, hogy nyugtatömböt vezetnek, nincs elkülönítve az egyéni vállalkozás és az őstermelés árbevétele külön nyugtákba, mindent egybeírnak. Mivel a nyugtákon a név után egyéni vállalkozó rövidítés van, így minden bevételt az egyéni vállalkozás bevételeként könyvelek. Kérdésem arra irányul, hogy az őstermelőiből kell kiállítani számlát az egyéni vállalkozás nevére az őstermelőiből származó termékek értékesítése miatt? Mert ez idáig ilyen nem volt. Ez most merült fel kérdésként. Ha kell, akkor nem gond, hogy ugyanaz az eladó és a vevő? Őstermelőként úgy kell kiállítani a számlát, mint eladó, hogy a neve mellett ott van, hogy őstermelő, vevő részről pedig a neve mellett ott van, hogy egyéni vállalkozó? Vagy mivel egy a személy, egy az adószám, így számla sem kell, hogy az őstermelőiből került be a termék az egyéni vállalkozásba, áfafizetési kötelezettség így is, úgy is van utána? Véleményem szerint mivel áfás az adószám, ha őstermelőiből ad számlát az egyéni vállalkozásban, akkor X forint fizetendője keletkezik őstermelőként, és ugyanannyi Y levonható áfája egyéni vállalkozóként, tehát tulajdonképpen kinullázza magát az áfa ezen része. Úgy tudom, egyben kell vizsgálni az ügyleteket. Vitában állok. Köszönettel és tisztelettel: Keresztes Henrietta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Be nem jelentett alkalmazott 2026, 2.
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Köszönöm a választ, de a kérdésem az elmulasztott bejelentés megtételére vonatkozott. A NAV határozata alapján be kell adnunk egy T1041 (08E) bejelentést. Azt szeretném megtudni, hogy abban az esetben, ha a dolgozónak máshol van bejelentett munkaviszonya, akkor a mulasztási bírsággal sújtott cégnek minimum hány napra és minimum heti hány órás foglalkoztatásra kell pótlólag megtennie a bejelentést. Köszönöm a korábbi válasz kiegészítését.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Anyavállalatnak adott kölcsön kamata
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Amennyiben a leányvállalat kölcsönt nyújt az anyavállalatnak, minden esetben szükséges a kölcsönre (piaci) kamatot felszámolni, vagy vannak esetek, amelyekben el lehet tekinteni ettől? Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Előlegszámla sztornója
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk eszközt értékesít oly módon, hogy a partnerünk a számára értékesített eszközt lízingelni fogja. A partner előleget fizetett részünkre, amiről a számlát kiállítottuk. Miután a partnerünk szerződést kötött a lízingcéggel, az előleget le kellett sztornózni, és az eszköz teljes összegét kiszámlázni a lízingcég felé. Kérdésem áfa szempontból: az előleg- és a sztornószámla teljesítése egy adott hónapra vonatkozik, ezért azt szerepeltethetem a teljesítéskori bevallási hónap áfabevallásában? A számla kelte eltérő hónap. Előlegszámla kelte március, de a sztornóé április eleje. Segítségét köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Háromgyermekes kedvezmény nyugdijas átalányadózónál
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Mivel különböző állásfoglalásokat olvasok (arányosítani az utolsó negyedévet, vagy külön tekinteni az utolsó negyedévet) szeretnék konkrét kérdést feltenni egy nyugdíjas 3 gyerekes átalányadós egyéni vállalkozóval kapcsolatban. Az első három negyedév árbevétele: 8.875.000 Ft Az utolsó negyedév ami mentes: 675.000 Ft. Tehát összesen 9.550.000 Ft a teljes bevétele: Mit kell beírni (40%-os költséghányados) 25.53-as szja-bevallás a 13. 06-os lap 115. sorába, és a 24-esz A lap 24-es sorába, gyerek kedvezményhez? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Láncügylet magyarországi teljesítéssel
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyar, EU-s adószámmal rendelkező cég értékesít német, EU-s adószámmal rendelkező cégnek, amely cég továbbértékesíti a terméket egy nemzetközi, de Magyarországon telephellyel rendelkező cégnek, a teljesítés belföldön marad. A szállítást a német fél fizeti úgy, hogy a gyártó továbbszámlázza neki mint termékértékesítéshez kapcsolódó tevékenységet. Ebben az esetben kötelező-e a német partnernek magyar adószámmal rendelkeznie? A gyártó termékértékesítésének számlázása milyen áfával, adószámra történik, illetve ugyanez a kérdés érvényes a közvetített fuvarszolgáltatásra, illetve ez utóbbi termékértékesítésként vagy közvetített szolgáltatásként számlázandó? Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Be nem jelentett alkalmazott 2026
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A NAV határozata tartalmazza, hogy pótlólag be kell jelenteni a késve bejelentett efós alkalmazottat. Az illetőnek máshol van egy munkaviszonyos állása. Mi a legrövidebb időtartam és munkaidő, amikorra meg kell tenni a bejelentést a T1041 (08E) nyomtatványon? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték