Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Mielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Munkavégzés szolgálati járandóság mellett
ÁltalánosTisztelt Szakértő! 2025 decemberében alakult kft. tagja és egyben ügyvezetője szolgálati járandóságban részesül. Egyéb jogviszonya nincs. Kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Ha nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, abban az esetben is keletkezik-e járulékkötelezettsége? Köszönettel Bné Piros
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Új ingatlan értékesítése, telek áfájának meghatározása
ÁfaTisztelt Szakértő! Ügyfelem vásárolt egy telket, melyen egy bontásra ítélt ingatlan található. Az ingatlan önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzat az ingatlant telekként számlázta ügyfelem részére, 27 százalékos áfával. Kérdésem, hogy a 27 százalékos áfát helyesen határozták-e meg? Az ingatlan bontása után a telken új építésű társasházat kívánnak építeni továbbértékesítés céljából. További kérdésem, hogy a régi ingatlan bontásának költségeit fordított áfával kell-e számláznia a szolgáltatásnyújtónak, mivel az már az új építésű lakások kialakításához kapcsolódik, illetve a lakások értékesítése során, ha az adásvételi szerződésben úgy határozzák meg az ingatlan vételárának ütemezését, hogy nem előleget számláznak, hanem az első részlet a telekhányad, majd a részszámlákat a szerződésben szereplő készültségi fok alapján bocsátják ki, a telekre alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentesség választása miatti tárgyieszközáfa-korrekció
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfás őstermelő a 2021. 06. 29-én beszerzett tárgyi eszköz után visszaigényelte az áfát. 2026. 01. 01-jétől alanyi áfamentességet választ (a 2025. évben havi áfás volt). Az eszköz visszaigényelt áfáját /60 hónappal*6 hónappal kiszámolva, az így keletkezett áfakülönbözetet a 2026. december hónapban emiatt beadandó áfabevallásban kell bevallania, a többi hónapra viszont áfabevallást nem kell beadnia? Előre köszönöm a választ, üdv.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi napidíj
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Vállalatunk SSC feladatokat is ellát különböző országok gyárainak. Ezalatt értem a könyvelést, beszerzést, kereskedelmet stb. Ezeket a feladatokat nagyrészt Magyarországi munkavégzéssel látják el. Vannak esetek amikor külföldre kell utazniuk, ha a munkaszerződésük nem tartalmazza a külföldi munkavégzési helyet is, akkor a kiküldetés szabályait alkalmazzuk. Jelen esetben egy kollégát szeretnének egy francia gyárunkban alkalmazni egy másik munkakörben, határozott időre (3 vagy 6 hónap). A megállapodás alapján továbbra is megkapná az eddigi juttatásait amin felül természetesen még a társgyár viselne más költségeket is. Itt a legfontosabb kérdés, amin elakadtunk, hogy a szerződésében a munkavégzési helye a magyarországi gyár székhelye. Ennek értelmében, ha jól gondolom, akkor ez kiküldetésnek minősül. Így három kérdésem lenne az elszámolásával kapcsolatban. 1. Amennyiben a szerződésében meghagyjuk a magyar munkavégzési helyet, akkor kötelesek vagyunk a részére a napidíjat fizetni? A szállása lesz biztosítva, de úgy tudom, hogy az ételt neki kell finanszíroznia. 2. Amennyiben a szerződésében módosítjuk a munkavégzési helyét, akkor ez már nem kiküldetésnek minősül. Jól gondolom? Tehát ebben az esetben a napidíj fizetési kötelezettség terheli a vállalatunkat. 3. Huzamosan mennyi időre lehet maximum külföldön foglalkoztatni a munkavállalót, hogy még az elszámolása a magyar jogszabályok hatálya alá tartozzon? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület telefon magánhasználat adója
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy egy nem közhasznú egyesület esetében a munkavégzéshez biztosított mobiltelefon magáncélú használata keletkeztet-e adóköteles juttatást, illetve létezik-e erre vonatkozóan olyan speciális szabályozás vagy kedvezményes elszámolási lehetőség, mint amilyen a reprezentáció és az üzleti ajándék esetében alkalmazható? Üzletszerű tevékenységet nem végez. Korábbi években nem fizették meg utána a kifizetői személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót, de nem tudom, helyesen jártak-e el. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távmunka költségtérítésének számítása
MunkajogTisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy a távmunka költségtérítésének napi összegét hogyan kell kiszámítani. Számomra az a logikus, hogy a 2025. évi 10%, vagyis 29 080 Ft-ot elosztom az aktuális hónap munkanapjaival és megszorzom a távmunka napjainak számával. Egy helyen azt olvastam, hogy 30 nap az osztószám, de ha ez így van, akkor a pihenőnapokra stb. is fizetni kellene? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós megbízási jogviszony
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 1) Tartós megbízási jogviszonynak minősülhet-e az a jogviszony, amikor nulla forintért látja el valaki a saját cégében az ügyvezetést? (Másik cégben rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ahol a járulékok megfizetésre kerülnek.) 2) Adott egy kft., amelyben 5 fő – megbízási jogviszonyban – szakápolói feladatokat lát el. (mind az 5 fő, máshol főállásban (heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik). Részükre kifizetett megbízási díj összege nem éri el a minimálbér 30%-át. Ettől függetlenül jól gondolom, hogy tartós megbízási jogviszonyba be kell jelenteni őket, mert nem az számít, hogy nem érik el a minimálbér 30%-át, hanem a "tartósság" (hiszen minden hónapban megbízási díjat kapnak)? Előre is köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Webshopban értékesítés
ÁltalánosKedves Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó (alanyi adómentes) előadó-művészeti tevékenységet folytat. Saját webshopban szeretne jegyeket értékesíteni a saját szervezésű koncertekre. Kérdésem az lenne, hogy a webshopban való értékesítés milyen könyvelési, bejelentési kötelezettségeket von maga után? E-számla kibocsátásával megfelelő-e a számla-, nyugtaadási kötelezettségnek eleget tenni? Amennyiben a helyszínen is árulnak jegyet, elég nyugtát adni, vagy pénztárgépre is szükség lesz? Nagyon köszönjük a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
DRS könyvelése
SzámvitelKedves Kneitner Lea! kapcsolódóan a cikkhez: https://adozona.hu/altalanos/MOHU_kontirozas_AFA_DRSdij_betetdij_utalvan_WGYSOZ Nézzük meg a leírtakat a gyakorlati kivitelezés oldaláról. ad.2.) a pénztárgép "E" gyűjtőjébe kell beütni a drs palack díját. Azonban ide kerül a 0%-os újság értékesítés, az adomány gyűjtés, és akár a pénztáros előtt otthagyott 5-10 Ft is, etc.. Ki mondja meg, hogy a nap végén látott összegből mennyi a drs értékesítés? Más: ad.5.) amennyiben a palack beváltása során a volt drs és többutas palack is beváltva, akkor pénztáros legyen a talpán aki az utalványon (cetlin) a megfelelő sorból a megfelelő módon rögzíti az áfás, illetve ÁKK-s palack díját és nem egy tételben üti be a visszaváltás szumma összegét. Véleményem szerint az elv szép és jó, a gyakorlat pedig más, az adminisztrációs terheket nem növelő megoldást kíván.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Műszakpótlék
MunkajogTisztelt Szakértő! Decemberben 5 napot reggel 06-tól délután 14-ig, 6 napot 14-től este 20-ig 10 napot szabadságon volt. Jár neki a műszakpótlék? Valamint havonta kell nézni az egyharmad arányt? Ha 19 napot lett volna délután és 2 napot délelőtt akkor nem járt volna neki? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás
Társasági jogTisztelt Szakértő! Van egy családi kft., amelyben az üzletrészek megoszlása az alábbi: apa 70%, anya 10%, lánygyermek 10%, fiúgyermek 10%. Az ügyvezetést az apa és a fiú látja el munkaviszony keretében. A fiúgyermek – akinek van felesége és több gyermeke – szeretne létrehozni egy új vállalkozást, amely nem kapcsolt vállalkozása a meglévőnek. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy ez milyen tulajdoni viszonyokkal, illetve ügyvezetéssel lehetséges? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Éleslátást biztosító szemüveg
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/orvosi_alkalmassagi_vizsgalat_foglalkozaseg_T5R3N8?utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=202210_adozonauser adott válaszával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez alkalmazható a kft. illetve bt. személyesen közreműködő ügyvezetőjére is, aki társas vállalkozói jogviszonyban látja el tevékenységét és ezért díjazásban részesül? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfabevallás
Áfa"A" cég (belföldi Magyarországon adóalany) „B” cég EU-s (közösségi adószámmal rendelkezik. Helyszín Magyarországon építési projekt, építésiengedély-köteles. " A" cég alvállalkozója "B" EU-s cég. "B" EU-s cég építési szolgáltatást számláz EU-s adószámmal. Az ingatlan Magyarországon van, így a 39. § alapján a teljesítés helye ebben az esetben belföld. Mivel a szolgáltatás a 39. § alá tartozik (ingatlanhoz kapcsolódó), és a szolgáltatást nyújtó "B" cég belföldön nem telepedett le (nincs magyar gazdasági székhelye/telephelye), az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalanynak ("A" cég) kell megfizetnie. Kérdésem az lenne, hogy ezen megfizetett adót van-e lehetőség az áfabevallásban visszaigényelni, és ha igen, milyen dokumentumok alapján lehet ezen áfát levonásba is helyezni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzés
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjenek tájékoztatást adni, ha a munkavállaló eléri a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de nem megy el nyugdíjba, és tovább dolgozik még 3 évig, akkor évente hány százalékkal emelkedik a nyugdíja? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas anyák utáni szochofizetési kötelezettség 2026-tól
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A Szocho tv. 5. § (1a)-val kapcsolatos a kérdésem. Ezen törvény fogalomtára alapján az éves átlagkereset fogalma, az Szja tv.-nek felel meg (34. § 8.). Az Szja tv vonatkozó része szerint az éves átlagkereset a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese (3. § 71.). Helyes-e a számításunk, mi szerint nem keletkezik a kifizetőnek a nyugdíjas, többgyermekes anyák kedvezményét érvényesítő munkavállalója után szochofizetési kötelezettsége, egészen addig, amíg a 2026-ban kifizetett munkabér 33 297 600 forint alatt marad? Határérték-számítás: 693 700 Ft x 12 x 4 = 33 297 600 Ft Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adószám rögzítése NTAK rendszerben
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Az NTAK rendszer használatára vonatkozóan kértem a szoftver értékesítőjétől az alábbi tanácsot kaptam a leírt helyzetre. ez megállja a helyét vagy van rá más megoldás amit a NAV elfogad? NTAK készpénzfizetési számla kiállítása, természetes személy, adószámmal nem rendelkezik . A rendszer nem hagy tovább lépni, mert az adó szám "sor" nem lett kitöltve. Azt a tanácsot kaptuk, hogy végig 99999-es számokat írjunk be, mert az a kódja. Ez tényleg így van? Illetve ugyan olyan formában kellene beírni mint egy adószámot? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Védjegy használata
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. védjegyhasználat címén rendszeresen védjegyhasználati díjat fizet magánszemély részére védjegyhasználati szerződés alapján. Kérdésem, hogy a magánszemélynek kell-e adószámot kiváltania, mint adószámos magánszemély? Amennyiben a bevétele eléri a 2026. évre érvényes 20 millió Ft áfamentes értékhatárt, áfaköteles-e a magánszemély. A kft. köteles-e önálló tevékenységből származó jövedelem címén számfejteni és a 08-as bevallásban bevallani? Ez esetben a kft.-t terheli-e a szocho, érvényesíthető-e a 3 gyerekes anyák kedvezménye. Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Energiaital forgalmazása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Év közepén lépett életbe az a törvény, hogy energiaitalt 18 éven aluliaknak nem lehet értékesíteni és a csomagoláson jól látható helyen az "energiaital" feliratnak szerepelnie kell. Úgy tudom,hogy 2025.12.31-éig lehet forgalmazni azokat a termékeket, amelyeken még nem szerepel az "energiaital" felírat. Kérdésem az lenne, hogy ez a "türelmi idő" a gyártókra, nagykereskedőkre, vagy a kiskereskedőkre is vonatkozik? Pl. ha egy kiskereskedelmi egységben még marad olyan termék, amelyen nem szerepel a felirat, ő még eladhatja a készletét (ha tudja igazolni, hogy ezeket még jóval korábban vásárolta), vagy 2026.01.01-jétől már a kiskereskedelmi forgalomban sem jelenhet meg "energiaital" felírat nélkül a termék? Ha nem árulhat, akkor mit tud kezdeni a készletével, ha a nagyker. és a gyártó nem hajlandó visszavásárolni ezeket a termékeket? Ez a kisker vesztesége marad? Válaszukat megköszönve, Üdvözlettel: F-né
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi ESOP, SZJA
Szja / Ekho / KülönadóKedves Szakértő! Brit Ltd.-vel employee stock option pool keretében vételi opciót, valamint a brit cégben üzletrészt szerző magyarországi adóilletőségű magánszemély esetében lehet-e az szja-törvény 77/B § (12) bekezdését, valamint a 77/A § (2) m) pontját alkalmazni? A magyarországi adóilletőségű magánszemélyeket a brit cég magyarországi fióktelepe útján alkalmazná, vagy van lehetőség Önök szerint arra, hogy a brit cég 100%-os tulajdonában lévő kft.-vel álljanak a magyarországi adóilletőségű magánszemélyek munkaviszonyban? Előre is köszönettel: András
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan illetékmentessége kapcsolt félnél
IlletékTisztelt Szakértők! Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 26. § (1) bekezdés t. pontja [kiegészítve a (23)–(24) bekezdéssel] rendelkezik arról, hogy kapcsolt felek között az ingatlanátruházás illetékmentes lehet az egyéb feltételek fennállása esetén. Kérdésem az, hogy ha az ingatlan átruházása a magyar cég osztrák anyavállalata felé történik, és teljesíti az előírt egyéb feltételeket, az ő esetében is alkalmazható-e az illetékmentesség. Az ingatlan természetesen belföldön van, így az osztrák cég lenne a tulajdonosa a tranzakció után. Áfa, tao esetében adószámmal kell Magyarországon rendelkeznie, gondolom illeték tekintetében is. Köszönöm válaszát előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Kategorizálás alatt
Saját kérdés