Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről 2.
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Köszönöm szépen a válaszát. A helyzet az, hogy a malajziai munkavállalónak a munkaszerződése szerint Malajziában történik a bérszámfejtése és kifizetése, és a hazájának a biztosítási rendszerében marad, de Magyarországon végez munkát. Ha a magyarországi munkavégzése során beteg lesz, akkor hogyan fogják ellátni? A malajziai társadalombiztosítási hivatal által kiállított igazolás alapján veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat Magyarországon? Vagy külön egészségbiztosítást kell kötnie a magyar, vagy a malajziai cégnek a magyarországi Egészségbiztosítási Főosztállyal? Mit javasol, hogyan lehet szabályosan eljárni? Megtisztelő válaszát várva, üdvözlettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tao, kkv beruházási adóalap-kedvezmény
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Cégünk mezőgazdasági termeléssel, mezőgazdasági szolgáltatások nyújtásával, mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglalkozik. 2025-ben egy nagy összegű, valamint több kisebb értékű beruházást hajtottunk végre, melyek összege magasabb, mint a számított társasági adóalap összege, mely alapján társaságiadó-fizetési kötelezettségünk nem keletkezik. Kérdésünk, hogy a Tao tv. 7. § (1) zs) pontjára van-e felső összeghatár a figyelembe vehető kedvezményre vonatkozóan, illetve korlátozza-e ezt bármely más jogszabály? Segítségét köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos autó töltésének számlázása
ÁfaTisztelt Adózóna! Társaságunk (nem energiaellátó) elektromos autók töltésére alkalmas töltőállomással rendelkezik. A töltőállomások egy részét csak a társaság saját gépjárművei használják, egy töltőállomás pedig kizárólag 3. félnek van fenntartva. Egy külsős céggel szerződést kötöttünk a töltőállomás üzemeltetésére. A 3. félnek fenntartott töltőállomásra vonatkozóan a bérleti díjat és az ott felhasznált áramot továbbszámlázzuk az üzemeltető részére. Kérdésünk az, hogyan lehetséges a „tankolt” villamosenergia továbbszámlázása? Van jogszabályi akadálya elektromos áram átadása önálló gazdasági eseményként történő számlázásának? Van-e jövedékiadó-kötelezettség?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem közhasznú alapítvány ingatlan értékesítése, mely vállalkozói tevékenységet nem végez
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Nem közhasznú alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, irodai ingatlant értékesített (nem rendszeres) 2025-ös évben 25 millió Ft értékben. A bekerülési érték 17 millió Ft, az eddig elszámolt Sztv. écs: 600 ezer Ft, Atv. écs: 750 ezer Ft, egyéb közvetlen költség nincs. A kérdéseink a következők lennének: hogy kell kiszámolni a társaságiadó-alapot, kérem vezessék le, illetve az adóalapot a társasági adóbevallás melyik sorába kell beírni? További kérdésem, hogy a társasági adó alapja lesz-e az iparűzési adó alapja is? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mikrogazdálkodói tárgyi eszköz beszerzés
SzámvitelTisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás 200 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzésnél alkalmazhatja a kis értékű tárgyi eszközre jellemző azonnali értékcsökkenés elszámolását? Mi a helyes eljárás? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távmunka, hipa
Helyi adóTisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy ha egy cég székhelye Budapesten található, de a dolgozók távmunkában végzik a munkájukat az év minden egyes munkanapján, az ország különböző területeiről, akkor keletkezik-e a cégnek iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a munkavállalók lakhelyes/tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatnál? Ha igen, úgy a megosztás alapja a munkabér, és a cég által biztosított tárgyi eszközökhöz köthetőek? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló többször is költözik év közben és egyik lakhelyén sem tartózkodik 180 napnál többet? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Román forrásadó a kivában
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy magyar gazdasági társaság egy román gazdasági társasággal kötött bérleti szerződés alapján havonta számlát állít ki. A román gazdasági társaság a számlák ellenértékét (a hatályos jogszabályaik szerint) 10 százalék forrásadó levonását követően egyenlíti ki. A levont forrásadó összegéről a román adóhivatal évente igazolást állít ki. Az elvont forrásadót a magyar gazdasági társaság tudja-e, és (ha tudja) hogyan érvényesíteni / figyelembe venni a kivabevallásban? Vagy van bármilyen mód a fentiek szerint levont forrásadó „visszaigénylésére”? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiküldetés – túlóra
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkavállalónk anyagbeszerzés céljából külföldre utazik. A költségeket (üzemanyag, pályamatrica, stb.) cégünk állja. A munkavállaló napidíjat is kap. Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja a 8 órát, nem fizetünk túlórát. A napidíjat (70 euró) azért kapják a dolgozók, hogy az esetleges túlóra is kompenzálva legyen a cég részéről. Kérdésem az lenne, hogy helyesen jár-e el cégünk ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Éttermi reprezentáció kivaalanynál
Kata, kivaTisztelt Szakértő! 2026-tól a kivaalanyok is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás – üzleti reprezentációként – ne képezzen kivaalapot? 10/2026. (I. 30.) kormányrendelet szerint személyi jellegű kifizetésnél csak a felszolgálói díjat veszi ki a kivaalapból. Ebből kifolyólag a reprezentáció kivaalap-növelő tétel? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kkv 2 éves besorolás kérdése
ÁltalánosTiszteld Adószakértő! Cégünk 2023-ban a beszámoló és a besorolás szerint is középvállalati kategóriába tartozik. 2024-ben és 2025-ben beszámoló adatai szerint kisvállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a kkv-besorolás mikor változik kisvállalkozásra a 2 éves szabály szerint? 2026.01.01-jétől? Vagy 2027.01.01-jétől? A társasági adóbevallás 2529-06-04 lapjának I) 72. sorában b) pontjában mit jelölök? Az adóévet követő adóév első napján (2026.01.01.) melyik besorolást kapja a cég? Bizonytalanságomat az okozza, hogy eltérő állásfoglalásokat találtam az interneten. Néhol beadott beszámolóra hivatkoznak, amit vizsgálni kell. Kérem állásfoglalását, köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozói tevékenység ingyenes megbízással
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné kibővíteni a tevékenységi körét jógaoktatásra. Ezt a tevékenységet a lánya fogja elvégezni, akinek van főállású munkaviszonya. Ingyenesen látná el tevékenységet megbízási szerződéssel az egyéni vállalkozó részére (kvázi segítő családtagként). Van-e ennek jogi, illetve adózási akadálya? Köszönöm szíves válaszukat. Üdv., BLI
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kkv – tao, kamatkedvezmény visszafizetése
Társasági adó / Innovációs járulékEgy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy harmadik személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021-2022-2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao. tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként történő átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt. Kérdésem: az ismertetett helyzetben a társaságnak vissza kellett volna-e fizetnie a kamatkedvezményt?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vállalkozói járulékfizetés részmunkaidős munkaviszony mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha egy magánszemély, aki 2025. évben főállású munkaviszonyában részmunkaidőssé vált heti 5 órában, munkabére a teljes munkaidős minimálbért nem érte el, és emellett rokkantsági ellátásban részesült, akkor a két vállalkozásában, melyben nem volt árbevétel és munkavégzés sem történt, de a cégpapírok szerint ügyvezetői státuszban volt, járulékfizetési kötelezettsége keletkezett-e. Bármilyen összeszámítási szabály érvényes-e rá, vagy egyik vállalkozásában mindenképpen meg kellett volna fizetnie legalább a minimálbér utáni 18,5% járulékot? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Saját tőke csökkenése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy több éve működő gazdasági társaság, amelyben érdemi gazdasági tevékenység jelenleg nem zajlik. Ugyanakkor a működés során kisebb költségek folyamatosan felmerülnek, amelyek következtében a társaság saját tőkéje a 2025. évi beszámoló alapján a jegyzett tőke 50%-a alá csökkent. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben milyen kötelezettségek terhelik a társaságot, illetve milyen intézkedések megtétele szükséges. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromosautó-pályázat számviteli elszámolás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alábbi esetben hogyan történik a pályázati összeg elszámolása a könyvelésben. Egy kft. az elektromosautó-pályázat során vásárolt egy személygépjárművet. Aktiválás dátuma: 2025.03.31. Bekerülési érték: 22.000.000 Ft. Maradványérték: 12.000.000 Ft. Leírás 5 év alatt (20%). Támogatásként kapott 2025. évben 4.000.000 forintot. Tudomásunk szerint a 4 millió forint támogatást nem lehet egy összegben bevételként elszámolni. Hogyan történik az 5 év alatt a támogatás elszámolása? Kérem, hogy esetleges kontírozással és számokkal leírni szíveskedjenek, tekintettel arra, hogy ez most több céget is érint. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Villanyszámla elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. villanyszámlát számol el, ezek az kft. nevére szólnak. Az lenne a kérdésem, hogy a számlában szereplő összegeket milyen költségként lehet elszámolni, anyagköltség, ráfordítás mert az iparűzési adó szempontjából nem mindegy. A villanyszámla nagyon sok összetevőt tartalmaz (áramdíj, jövedéki adó, energiahatékonysági díj,rendszerhasználati díj). Ezeket mindegyiket el lehet számolni anyagköltségként, vagy meg kell bontani más költségekre is? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Képzési díj és alapítványi támogatás adókötelezettsége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az ugyanezen címen feltett kérdésemre köszönettel megkaptam a választ (https://adozona.hu/kerdesek/2026_4_8_Kepzesi_dij_es_alapitvanyi_tamoga_wdo), azonban reagálni szeretnék rá. Egy korábbi állásfoglalásban (https://adozona.hu/kerdesek/2025_9_23_Iskolarendszeru_kepzes_tamogatasa_opb) bérjövedelemként történő adófizetési kötelezettségről kapott tájékoztatás a kérdező. Ezek alapján kinél merül fel a fizetési kötelezettség, ha a számlák a munkáltató nevére szóltak és a munkáltató közvetlenül a szakképző iskolának és az alapítványnak fizette meg a költségeket? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hó közben jogviszonyváltás hatása a járulékfizetésre
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő! Adott egy nappali tagozatos egyetemista egyéni vállalkozó, akinek február 20-án megszűnik a hallgatói jogviszonya. A negyedéves járulék kiszámításában kérnék segítséget, mert a bérszámfejtő program arra a jogviszonyára is számít járulékot, amikor mellékállásúnak minősült. A bevételei:
• január: 2 254 539 forint,
• február 20-áig: 269 666 forint,
• február 21–28.: 1 403 861 forint,
• március: 729 757 forint.
Hogy alakul a járulékfizetése havi szinten jogviszonyokra bontva?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A cégcsoport malajziai cégétől Magyarországra fognak helyezni egy munkavállalót (vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély és hosszú távú mobilitási engedély keretében). Jól gondolom-e, hogy a 08E bejelentőlapon be kell őt jelentenünk a NAV felé? Valamint a malajziai cégnek kell kifizetnie a munkabérét? Tehát nem Magyarországon történik majd a bérszámfejtése? Hogyan fog alakulni a biztosítása? Milyen típusú igazolást és honnan kell beszereznie (beszereznünk)? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérszámfejtés – versenytilalmi megállapodás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi ügyben: Adott egy munkáltató, ahol a munkaszerződés szerint a dolgozóknak van egy bruttó bérük, és ehhez kapcsolódóan a munkabér 33%-át versenytilalmi megállapodásként még megkapják minden hónapban a fizetésük mellé. Felmerült az utóbbi időben sok kérdés ezzel kapcsolatban, mert a bérprogram (jelenleg Kulcs Soft) a bruttó bérnél csak a tényleges bruttó összeget hozza, a versenytilalmi megállapodás összegét nem, viszont a nettó összegben ott van. Ez egy munkáltatói igazolás kitöltésénél pl. gondot jelent/jelentett. A kérdésem az lenne, hogy ez a versenytilalmi megállapodás összege milyen jogcímen kellene, hogy szerepeljen (bér, egyéb jövedelem, nem önálló tevékenységből származó jövedelem) úgy, hogy ezt a dolgozók minden hónapban megkapják a fizetésükkel. Hol kellene (milyen sorban) szerepelnie ennek a jövedelemnek a 08-as bevallásokban? (munkaviszonyból származó jövedelem-e mindkettő?) A két összegnek egyben kéne szerepelnie a bruttó bér meghatározásánál vagy külön, egyszer egy bruttó bér és egyszer a versenytilalmi megállapodás címszó alatt? Egyéb ellátásoknál is nagy gondot jelent, hogy nem egyértelmű (pl.: betegszabadság, táppénz, családtámogatási ellátások, stb)., hogy a versenytilalmi megállapodás összege beleszámít-e a betegszabadság, táppénz, csed, gyed, stb. összegébe vagy sem? Hiszen vonunk belőle mindent (szja, tb, járulék, szocho). Válaszát előre is köszönöm. Szántóné Király Gabriella
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték