Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő magtár-értékesítés áfája, ingóértékesítés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Áfafizetési kötelezettséget általános szabályok szerint megállapító, áfaalany őstermelő a tevékenységét meg szeretné szüntetni, ezért értékesíti a tárgyi eszközeit. Kérdésem az alábbiakra irányulna: 1.) A tárgyi eszközök között szerepel ingatlan is (magtár), melynek aktiválása, felújítása 240 hónapon belül történt, ehhez kapcsolódóan volt áfa-visszaigénylése. Az őstermelő megteheti-e, hogy az áfatörvény 88. § (6) bekezdése alapján a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére év közben az adókötelessé tételt választja, egyúttal felveszi a tevékenységi körébe az ingatlanértékesítési tevékenységet, ezzel kiküszöbölve, hogy a korábban visszaigényelt áfa arányos részére visszafizetési kötelezettsége keletkezzen? A tevékenység eddig nem szerepelt az őstermelő tevékenységi körében. Illetve kérdésem lenne, hogy ezt követően jogszerűen megszüntethető-e az őstermelői tevékenysége? 2.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközeinek (magtár, gépek) értékesítése ingóértékesítésnek számít, és az el nem számolt értékcsökkenéssel csökkentheti az eszközök értékesítéséből származó bevételét, mely az ingóságokra vonatkozó szabályok szerint adózik az szja-törvény alapján? 3. A 2025-ben vásárolt műtrágyakészletét is értékesíti 2026-ban, a tevékenység megszüntetése előtt. Átalányadózó őstermelő lévén ez a 2026. évi őstermelői tevékenységébe sorolandó vagy ingóértékesítésnek tekintendő? Ha nincs rajta nyeresége, az ingóértékesítés szabályai szerint nincs szja-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület – számlázás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Van egy nem közhasznú egyesület, amely nem tartozik a számviteli törvény alá. Az egyesület beszedte a tagdíjait 2024. évben magánszemély és közületi tagoktól, egyrészt átutalással, másrészt készpénzes fizetéssel. Az átutalások 2024. évben befolytak az egyesület bankszámlájára. Bizonylatot nem bocsátott ki 2024. évben. Az egyesület utólag, 2025. évben kiállított a 2024. évi tagdíjakról számlákat átutalás, illetve készpénzes fizetési módokkal. A kiállított számlák teljesítési dátuma 2025. évi, a megjegyzésben feltüntetésre került, hogy 2024. évi tagdíj. Hogyan kezelendők a kiállított számlák, melyik évre könyvelendők? A 2024. évre le lehet könyvelni a 2025. évben kiállított (és 2025. évi teljesítési dátumú) számlákat, amelyeknek összege valójában 2024. évben befolyt az egyesület bankszámlájára? Várom sürgős válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adósságrendezésnél behajthatatlan követelés
Társasági adó / Innovációs járulékEgy vevői követelésre 2021. évben 90 százalék értékvesztést számoltunk el az akkor rendelkezésre álló információk alapján, annak értékét társaságiadóalap-növelő tényezőként is figyelembe vettük. Az előző évben lezárult „természetes személyek adósságrendezési eljárásában” (Aretv.) a bíróság adósságtörlesztési tervet hagyott jóvá a szóban forgó követelés vonatkozásában, mivel a hitelezők és az adós között egyezség nem jött létre. A jóváhagyott és így végrehajtandó terv szerint a követelés 38%-át köteles a vevő megtéríteni részletfizetés formájában társaságunk részére, a fennmaradó követelésrész (62%) megfizetésére – a tervben foglaltak teljesítése esetén – társaságunk nem tarthat igényt. Az így behajthatatlanná váló követelésrészt (62%) társaságunk le kívánja írni a könyveiben mint behajthatatlan követelést, míg a fennmaradó követelésrészre (38%) az elszámolt értékvesztést 30%-ra kívánja mérsékelni, a részletfizetés miatt. Kérdés: Jogszerű-e a követelés azon részének behajthatatlan követelésként történő leírása, melynek jövőbeni térülése a hivatkozott jogszabály alapján nem lehetséges? A jogszerűen leírt követelésrészre – amennyiben az – (62%) korábbi évben társaságiadóalap-növelő tételként figyelembe vett értékvesztés kivezetése okán az figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? A megváltozott körülmények miatt a 38%-nyi követelés vonatkozásában mérsékelt, visszaírt értékvesztés figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? Válaszukat ezúton is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadás
Szja / Ekho / KülönadóÁtalányadózó egyéni vállalkozó felveheti-e a tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást?
Megválaszolva
0 komment
Munkába járási költségtérítés adózása
Szja / Ekho / KülönadóA munkáltató döntése alapján a gépjárművel történő munkába járás esetén 55 Ft/km költségtérítés kerül megállapításra. A munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, a napi oda-vissza távolság 40 km. A jogszabály alapján 30 Ft/km adómentes, míg az ezt meghaladó 25 Ft/km adóköteles juttatásnak minősül. Helyes-e az a megoldás, ha a munkáltató: (1 napra) 40 km × 30 Ft = 1200 Ft összeget adómentesen, valamint 40 km × 25 Ft = 1000 Ft összeget adóköteles (nettó:1000*0,665=665) juttatásként számol el, így a munkavállaló részére a nettó térítés összege 1865 Ft? VAGY Az a helyes megoldás, ha az adóköteles 25 Ft/km összeg bruttósításra kerül (25/0,665=37,60 Ft) és 40 km x 37,60 Ft = 1504 Ft összeget adóköteles (nettó:1 504*0,665=1000 Ft) juttatásként számol el, így a munkavállaló részére a nettó térítés összege 2200 Ft? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adóelőleg-nyilatkozat (családi kedvezmény)
Szja / Ekho / KülönadóAdott egy elvált házaspár, akik a három gyermeküket felváltva gondozzák. A családi pótlékot is 50-50%-ban megosztva kapják. Mindhárom gyermek kiskorú, iskolás, két gyermek tartósan beteg. A kérdés az adóelőleg-nyilatkozat 5. pontjával kapcsolatos. Itt mindkét szülőnek az a.) pontot kell kitöltenie a teljes családi kedvezmény fele-fele összegével. Ebben az esetben az összeghez helyes-e, ha mindketten az 1 586 680 forint felét, vagyis 793 340 forintot tüntetnek fel? Vagyis azt az összeget, amivel az adóalapot akarják csökkenteni, nem pedig a tényleges adó összegét? (238 000 forint felét, 119 000 forintot)? Előre is köszönöm a segítséget.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyerektartás osztalékból
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Osztalékból származó jövedelem után keletkezik gyerektartásdíj fizetési kötelezettség?
Megválaszolva
0 komment
Egy összegben igénybevett családi adókedvezmény és letiltás
MunkajogTisztelt Szakértő! A munkavállalónak több letiltása is van, ezért eléri az 50%-ot. A munkavállaló egy összegben érvényesíti a családi adókedvezményét, ezt az szja-bevallásban terheli a hatóság letiltással? Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adóellenőrzés az OSS rendszerben
Adózás rendjeMilyen esetekben végez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint regisztráló tagállam hivatala adóellenőrzést (nem jogkövetési ellenőrzést!)?
Megválaszolva
0 komment
Kötelező védőoltás a hulladékgazdálkodásban
MunkajogKollégánkat közvetlen felettese az elmúlt hetekben több alkalommal is tájékoztatta cégünk hatályos munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási szabályzata alapján a munkakörében szükséges hastífusz elleni védőoltás felvételének esedékességéről. Az oltást cégünk biztosította, felkínálta. Kollégánkat közvetlen felettese a munkakör betöltéséhez – a kötelező oltás felvételének szükségessége mellett – az oltás felvételének előnyeiről, hátrányairól, megtagadásának lehetséges következményeiről, kockázatairól is tájékoztatta. Munkatársunk mindezek ismeretében az oltás felvételét több alkalommal is visszautasította, a jelenleg szedett gyógyszerei és az oltás felvétele közötti lehetséges mellékhatásoktól való szorongásra hivatkozva. A cégünknél dolgozó munkavédelmi szakember biológiai kockázatbecslést készített, a járási tisztifőorvos a kockázatbecslésünk alapján a hastífusz elleni védőoltást kötelezővé tette, így került az bele kötelezőként a szabályzatunkba. A hastífusz elleni védőoltást ugyanakkor jogszabály nem teszi kötelezővé. Kérdésünk, ha elbocsátjuk a dolgozót a védőoltás megtagadása miatt, védhetőek vagyunk-e egy esetleges munkaügyi perben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
KIVA kedvezmény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy kivás kft., ahol duális képzés zajlik. A munkavállalók egy részének a jogviszonya meg van bontva, heti 20 óra normál alkalmazotti jogviszony, heti 20 óra szakképzési jogviszony (szakképzési munkaszerződéssel). Igénybe vehető mindkét jogviszonyára tekintettel a munkaerőpiacra lépők utáni szocho-kedvezményt? Amennyiben igen, Az egyik munkavállaló NAV-tól kapott igazolásán a munkaerőpiacra lépő tekintetében a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete dátum: 2023.06.12. A szakképzési jogviszonya 2024.10.16-án kezdődött. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kedvezményt? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanértékesítés árbevétele
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Társaságunk 2025. évben szerződést kötött egy nagy értékű telek értékesítésére. A foglaló rendben megérkezett, euróban, az áfát megfizettük. A vételár fennmaradó része 2025.12.22-én érkezett meg, de rossz pénznemben, euró helyett forintban (a szerződésben euró lett megállapítva). A számlát jól állítottuk ki, az eurós bankszámla szerepelt rajta. Az áfát bevallottuk és megfizettük, viszont a kedvezőtlen árfolyamdifferencia miatt felszólítottuk a vevőt az összeg visszahívására, és az eredeti pénznemben történő kifizetésre, a bankokkal is felvettük a kapcsolatot, de az ügyintézés átcsúszott 2026-ra, ezért az ingatlan birtokba adására 2026. január 30-án került sor, és a földhivatali bejegyzéshez való hozzájáruláshoz szükséges nyilatkozat kiadására is. Azt szeretnénk kérdezni, hogy ebben az esetben az árbevétel, illetve adóalap a 2025., vagy a 2026. évbe számít-e bele? Köszönjük szíves válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkába járás térítése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A vállalkozás a közigazgatási határon kívülről bejáró munkavállalói részére az alábbi módon téríti meg a munkába járás költségeit: kizárólag tömegközlekedést igénybe vevők esetében: a menetjegy/bérlet árának 86%-a; kizárólag gépjárművel történő közlekedés esetén: 30 Ft/km; vegyes közlekedés (gépjármű + tömegközlekedés) esetén: 18 Ft/km. (A kizárólag tömegközlekedést igénybe vevők esetében alkalmazott bérlettérítés mértéke a gyakorlatban alacsony lenne, míg a 30 Ft/km térítés a gépjárművel munkába járókhoz képest túl magas.) Kérdésem, hogy a fenti térítési gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a megjelölt összegek adómentesen adhatóak-e a munkavállalók részére. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kiküldetés alatti éttermi fogyasztás adómentessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Vajon a külföldi üzleti utak (vásárok, tárgyalások, továbbképzések) alatti éttermi fogyasztás is adómentessé vált 2026. február 1-jétől? Hogyan kell dokumentálnunk, hogy az étterem megfelel az előírásoknak? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Védjegy használati díja
Kata, kivaTisztelt Szakértő! (https://adozona.hu/kerdesek/2026_1_23_Licencdij_adozasa_mcy) Licencdíj adózása kérdés-válaszhoz kapcsolódva szeretnénk a szakmai véleményüket, segítségüket kérni. Magánszemélynek havi rendszerességgel fizetett védjegy használati díj esetében a magánszemélynek szükséges adószámot kérnie, áfaalanyiság tekintetében nyilatkoznia, és számlát kiállítania a védjegyhasználó felé. Ha a magánszemélynek már van egyéni vállalkozása, az egyéni vállalkozásától függetlenül, kezelheti, adózhat külön az egyéni vállalkozásából származó bevételétől, mint adószámos magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelmeként? Ha kivaalany társaság a védjegyhasználó, havi rendszerességű licencdíj-kifizető, ebben az esetben szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség fellép-e, akár a kifizető kivaalany társaságnál, akár a magánszemély esetében. Ha a magánszemély esetében van szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, azt a kifizető kivaalany társaságnak le kell-e vonnia, és bevallania a 08-as bevallás benyújtása során? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Reprezentáció törvényi változása 2026
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ezzel a cikkel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni: https://adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Adomentes_lett_az_ettermi_reprezentacios_ju_BBYGDL?utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201908_adozonauser#commentForm Az egyik kérdésem az, hogy az étteremből kiszállítás (nem helyben fogyasztás) reprezentációnak minősül-e? A másik kérdésem az, hogy hogyan igazolom a reprezentáció tényét? Pl. egy üzleti tárgyalásnál elég-e pl. egy Outlook-meghívó (ez elég gyenge bizonyíték), vagy feljegyzés kell a tárgyalási témákról, esetleg a meghívott partnerrel alá kell íratnom a számlát stb.?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Termékértékesítés magyar vállalkozásnak, EU országba történő szállítással
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy magyar vállalkozás egy másik magyar vállalkozásnak értékesít terméket, aki azt EU más tagországába továbbértékesíti. A terméket a termék eredeti értékesítője közvetlen a vègső vevőnek az EU tagállamba szállítja. Milyen áfával történik ebben az esetben a számlázás? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyártóberendezés és hozzá kapcsolódó licenc beszerzése
ÁfaTisztelt Szakértő! Dubai-ban székhellyel rendelkező cég magyar cégnek értékesíti az alábbiakat: Gyártóberendezés és a hozzá kapcsolódó licencek. A gyártóberendezést a dubaji cég Magyarországon szerelteti össze és ezt követően Magyarországon értékesíti. A dubaji cégnek nincs EU-adószáma. Kérdésem, hogy az ügyletet az áfa-törvény szerint hogyan kell értelmezni és a bevallás mely soraiban kell szerepeltetni? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes vállalkozó közösségi szolgáltatásnyújtás számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozó általános üzleti tanácsadási szolgáltatást nyújt Magyarországról egy németországi székhelyű társaság részére. A német társaság azonban tárgyi adómentes tevékenységet végez (biztosítási tevékenység), ezért közösségi adószámmal nem rendelkezik. Hogyan kell helyesen kiállítani a magyar adóalany számláját a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatásról ha nincs közösségi adószáma? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s termékértékesítés bérmunkával
ÁfaTisztelt Adózóna! Magyarországon működő adóalany terméket (festetlen gépváz) értékesít németországi adóalanynak, a terméket egy harmadik, közösségen belüli országba (Ausztria) szállítják, ahol a német vevőpartner megbízásából további munkafolyamatokat (festés) végeznek rajta. A festés utáni készterméket az osztrák partner szállítja el a vevőhöz Németországba. Hogyan változik a számlázás és hogyan néz ki az áfakezelési folyamat ez esetben? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték