Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Személyes közreműködés – alapítói dokumentum
Társasági jogTisztelt Szakértő! A személyes közreműködésre kötelező-e kitérni az alapítói dokumentumban? Amennyiben erre nem tértek ki, akkor mi az irányadó, hogy a személyes közreműködés megvalósul, vagy az, hogy nem? A problémám onnan gyökerezik, hogy adott egy kft., amelynek két tulajdonosa van. Egyik tulajdonos (aki egyben ügyvezetője is a társaságnak) más társaságban megbízási jogviszonnyal rendelkezik, tehát nincs 36 órás munkaviszonya. Ő ezek alapján az én olvasatomban ebben a társaságban társas vállalkozónak fog minősülni és meg kell fizetni utána a minimálbér utáni járulékokat. A másik tulajdonos nem vesz részt a vállalkozásban személyesen és nem is nem is rendelkezik semmiféle jogviszonnyal jelenleg máshol sem. Mivel nem vesz részt a kft. tevékenységében, ezért őt értelmezésem alapján be sem kell jelenteni és járulékot sem kell fizetni utána, még úgy sem, hogy sehol sem fizetnek utána járulékot. A társasági szerződésben nem szerepel a személyes közreműködésre való utalás. Jól gondolkodtam a leírtakban? Illetve ha az alapítói dokumentumban szerepelne a személyes közreműködés, de az élet úgy hozza, hogy ez mégsem valósul meg, akkor hogyan kellene kezelni a szituációt? Az én gondolkodásom alapján azért a helyzetet mindig a valóság alapján kellene meghatározni, nem pedig egy rosszul kitöltött dokumentum alapján. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Örökléssel szerzett ingatlan értékesítése utáni adózás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! 2022-ben örökléssel szerzett ingatlan értéke 15 000 000 forint. Illetékalap: 14 764 427 forint a megfizetett öröklési illeték 1 328 798 forint. Az értékesítés 2025-ben történt. Helyes-e az alábbi jövedelemmeghatározás? Bevétel: 19 000 000 forint, szerzési érték: 15 000 000 forint, megszerzésre fordított összeg: 1 328 798 forint (az illeték), jövedelem: 2 671 202 forint. 15% szja: 240 408 forint. A kérdés elsősorban az öröklési illeték költségként történő elszámolhatóságára irányul, hogy figyelembe vehető-e? Nem egyértelmű a jogszabály, és konkrétan nem nevesíti az öröklési illetéket elszámolható költségként. És a szerzési érték a 15 millió forint, vagy az illetékalap, amelyből ki kell indulni? Köszönettel várom válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tetoválás, átalányadó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy az ÖVTJ kód 960912 átalányadóban 45%-os vagy 80%? Válaszát köszönöm! Malmosné Mariann
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó bérbeadása magánszemélyként
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó ingatlant vesz bérbe. Ezen ingatlant tovább bérbe adhatja magánszemélyként, függetlenül attól hogy egyéni vállalkozóként bérli? Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
20% felszolgálási díj
SzámvitelTisztelt Szakértő! Konkrét példát találtam a felszolgálási díj számítására, de könyvelésére nem. Ebben kérném a segítséget. Itt nincs pénzmozgás. Az árbevételből veszem le? Azt nem lehet az ipa és turisztikai stb. miatt. Vagy csak egyszerűen bérként írom elő? Nem szólnak a cikkek az alap meghatározásáról abban az esetben, ha elvitel is van. Vagy egy cukrászda esetében, ahol nem minden esetben van felszolgálás. Hogy lehet meghatározni az alapot, ha nem számolnak fel felszolgálási díjat, de most élni szeretnének a 20% kifizetésével? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed alapjába beleszámít-e a felszolgálási díj?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Adózóna! Vendéglátó üzlet felszolgáló alkalmazottja jelezte, hogy gyermeket terveznek. A jelenlegi szabályok szerint lehetne tervezni a csed összegével, lévén, esetleges jogszabályváltozás jövőre nézve nem ismert. Aktív munkavállalóként az alapbér mellett a felszolgálási díj is szerepelni fog a bérjegyzékben, a megváltozott felszolgálási díj szabályait figyelembe véve. A csed számítása esetén az alapbéren felül a felszolgálási díjjal is kell kalkulálni? Mivel a felszolgálási díj havonta eltérő összeg, így ez esetben bizonyos időszakra visszamenőlegesen kell a csed szempontjából figyelembe venni a felszolgálási díjat, amennyiben az a csedbe beleszámolandó? Információját előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Főállású társas vállalkozó táppénzen
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Főállású társas vállalkozó keresőképtelen állományba került. Mivel a kft. nem tb-kifizetőhely, ezért beadta az Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra nyomtatványt, 8-as keresőképtelenség kódjával, orvosi igazolást csatolva. A kormányhivatal által számolt táppénzt kiutalták, valamint a kft. kapott egy határozatot táppénz-hozzájárulás tárgyában, melyben a táppénz egyharmadának megfizetésére kötelezés szerepelt. Kérdésem az lenne, hogy főállású társas vállalkozó esetében is van táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó egyéni vállalkozó gyesről táppénzre váltás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Adózóna! Egy átalányadózó egyéni vállalkozóm 2025.12.17. napjától gyesre jogosult. 2026.01.07-től veszélyeztetett terhesség miatt 9-es kóddal táppénzre lett jogosult. A táppénzigénylést elutasították azzal az indokkal, hogy keresőképtelenség fogalma csak munkavégzési kötelezettség fennállása esetén értelmezhető, ezért nem jogosult. Mivel nem munkavállaló, a fizetetlen szabadságot nem tudom megszüntetni, hogyan tudom a táppénzt esetében igényelni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Késedelmi kamat
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Vállalkozások közötti késedelmi kamat meghatározásában kérem a segítségét! 1. Amennyiben tőketartozás kapcsán kerül felszámításra a késedelmi kamat, úgy pontosan mi a késedelmi pótlék számításának alapja kifejezetten vállalkozások között? 2. Amennyiben magánszemély nyújt a cég számára kölcsönt, hogyan változik a késedelmi kamat felszámításának módja? 3. Kötelező-e a késedelmi kamat felszámítása – szerepeltetése a könyvekben –, ha arra a kölcsön nyújtója nem tart igényt? Kölcsönnyújtói oldalon kötelező-e felszámítani késedelmi kamatot (akár egyszerű kimenő számlák esetén is)? Előre is köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Érvényesíthető-e a kedvezményszabály?!
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi eset elbírálásához szeretném a segítségét kérni! A kismamának 2023.06.29-én született meg az első gyermeke, ettől fogva cseden, majd ennek lejárta után 2023.12.14-étől gyeden volt. 2025.01.01-jétől visszaállt a munkába, mellette kapta a gyedet majd a gyest 2025.06.30-ától. A munkaviszonya 2025.09.05-én megszűnt, igénybe vette az álláskeresési járadékot 90 napra 2025.12.29-éig, jelenleg gyesen van 2026.06.29-éig. Második gyermekének várható érkezése 2026.07.04-e. A kérdés: ha 2026.05.01-jétől katás egyéni vállalkozást indít, ahhoz, hogy a biztosítási jogviszonya meglegyen (csak biztosítási státuszt szerezne ezzel, számottevő jövedelmet nem), és a csedet 2025.06.06-ától megigényli, akkor milyen összegű csedre, gyedre számíthat, mi lesz az ellátási alap? A kedvezményszabály ebben az esetben érvényesíthető-e? Amennyiben a csed igénylésekor megjegyzés rovatban vagy kísérő nyilatkozatban az alábbit leírja: „A csecsemőgondozási díj megállapításánál kérem, a testvér születése miatti kedvezményszabály alkalmazását a 1997.évi LXXXIII. törvény 42.§ (4) bekezdése alapján!”. Az alábbi bérezésben részesült 2023-tól kezdődően: • bruttó bér 2023: 715 000 forint/hó, • gyed alatt gyed maximumot kapott, • bruttó bér 2025. 01: 865 000 forint/hó, bruttó bér 2025.02. – 09.05-éig: 649 000 forint/hó. Köszönettel várom a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s értékesítés árumozgás nélkül
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyarországon belföldi illetőségű vállalat termékgyártással foglalkozik. A francia partnere felé olyan terméket gyárt, amelyhez speciális csomagolást kell igénybe venni. Ehhez a belföldi gyártó cégnek nincs gépe. Ezért megállapodtak, hogy a francia vevő kifizeti a magyar cég által megvásárolt gépet, amit Magyarországon fognak használni egy darabig, és a francia cég tulajdona lesz. A magyar cégnek ki kellene állítania egy számlát a francia vevő felé a gép értékéről. Úgy gondolom, hogy a belföldi áfaszabályok szerint áfás számlát kell kiállítani, mivel nem hagyja el a gép Magyarországot. Jól gondolom, vagy esetleg van valamilyen különleges szabály erre az ügyletre? Mi történik, ha pár év múlva már nem lesz szükség a gépre, és a francia partner kéri a gép elszállítását, hiszen az ő tulajdonában van, milyen bizonylatokat kell kiállítani majd? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közalkalmazotti 1 MFt-os támogatás könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Háziorvosi bt. könyvelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 361/2025. kormányrendeletnek megfelelően kapott 1 MFt-os közalkalmazotti otthonteremtési támogatást a munkáltatónak hogyan kell könyvelni? A munkáltató által kapott 1,28 MFt – ez a bruttó juttatás – 12 részletben beépül a dolgozó bérszámfejtésébe, és úgy járulékozik, mint a bér, vagy esetleg másféle juttatásnak minősül, – ez esetben hogyan adózik, járulékozik? Egy összegben kifizethető-e a dolgozó részére ez a támogatás? Köszönöm szépen a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vevői előleg
SzámvitelTisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2026_3_3_vevoi_eloleg_kolcsonne_torteno_at_pag kérdés pontosítása. Előleget kaptunk egy fejlesztésre. Előlegszámla készült. A fejlesztésbe több munkaórát belefektettünk, de nem lett 100 százalékos, most pedig már nem aktuális a vevőnek. Ezért ő visszakérné az előleget, vagy azt mondja rá, hogy ez már kölcsön szerinte. Mi nem adnánk vissza az előleget. mert nagyon sok munkát fektettünk bele, akkor is ha nem lett a fejlesztés 100 százalékos. Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Erdőbirtokosság osztalékfizetés
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy erdőbirtokossági társulatnak évek óta csak az erdő után megigényelt támogatásból (Natura 2000, KAP_RD34-1-24) van bevétele, mely összegeket egyéb bevételként könyveljük. A felmerülő költségek messze nem érik el a kapott támogatás összegét. A keletkezett eredményt a tao szerint leadózzuk. Kérdésünk, hogy az így keletkezett adózott eredményt osztalék címén ki lehet-e fizetni a tagok között, és az osztalék szja- és szochomentes-e. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Hauk János
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tehergépjármű értékesítése átalakítással
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy áfaalany társaság kiegészítő tevékenységként használt tehergépjárműveket vásárolna áfásan, amelyeket forgalomban tartva, biztosítással megkötve rövid ideig (kevesebb, mint 1 év) használna, és különböző esztétikai felújításokat, átalakításokat elvégezne rajta, mint például fóliázás, sportosabb felnik, lökhárítók, vonóhorog, szellőzőnyílás felszerelése. Az önkormányzattal egyeztettünk, hogy ez elvileg nem kereskedelmi tevékenység. Kérdések: 1. Jól gondoljuk, hogy ezeket a gépjárműveket nem kell tárgyi eszközök közé felvezetni, hanem készletként kell besorolni? 2. Hogyan kell elszámolni a rájuk költött kiadásokat, ha azok már a használat során, és nem egyből beszerzéskor merülnek fel? Anyagköltségként és szolgáltatásként vagy meg kell növelni velük a készlet értéket, esetleg saját termelésként? 3. Kaphatnánk kontírozási segédletet a beszerzéstől, a ráköltéstől az eladásig? Ez az iparűzési adónál is segítséget nyújthat. 4. Ez a tevékenység melyik TEÁOR kód alá tartozik? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ekáer-kötelezettség
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Társaságunk fácán tenyész tojást szállít Franciaországba, illetve Angliába, saját furgonnal. A furgon nem útdíjköteles jármű, speciális hőszigeteléssel rendelkezik. Két éve nem szállítottunk fácán tojást, akkor a tojás a kockázatos termékek közé volt besorolva. Kérdésem az, hogy kell-e ekáer-szám igénylése, illetve kockázatos termék-e a fácán tojás (vagy más tojás)? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EKÁER, bejelentési kötelezettség
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Üdvözlöm! Az EKÁER-bejelentésről általánosságban szeretnék kérdezni, mert eltérő információkat találok az interneten. Az EU-ból Magyarországra behozott olyan termék esetén, ami nem tartozik sem az 51/2014. NGM rendelet, sem a 403/2021. és a 130/2023. kormányrendelet hatálya alá, kell-e vizsgálni egyéb kritériumot (például érték, súly)? Vagy ha a termék nem tartozik egyik rendelet hatálya alá sem, akkor nem kell bejelenteni az EKÁER rendszerébe? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérelt autó – kiküldetési rendelvény
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. bérel egy autót, a szerződés szerint 3. félnek nem adható ki. Az ügyvezető (ebben az esetben ő nem 3. fél) viszont a másik kft.-je érdekében folyamatosan a bérelt autóval intézkedik, ezért kiküldetési rendelvénnyel szeretné a felmerült költségeket elszámolni, így a költségeket továbbhárítani a másik kft.-jére. Kiküldetési rendelvény alkalmazható ebben az esetben, ha nem ő a tulajdonos, de a másik kft. érdekében használja az autót? Köszönöm előre is válaszát! Tisztelettel: Jenei Andrea
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék feloldása és a vissza nem téritendő támogatás viszonya
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk 19 millió forint értékben tárgyi eszközt vásárolt. Erre az eszközre pályázat során 70 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyertünk el. Fel lehet-e oldani az eszköz teljes bekerülési értékén a fejlesztési tartalékot, vagy csak a 30 százalék erejéig, mivel 70 százalékos a támogatottság mértéke. Hogyan befolyásolná ezt, ha a 70 százalék megoszlana visszatérítendő és vissza nem térítendő részre? Köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szlovák öregségi nyugdíj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy személy, aki 2022 óta dolgozik egy cégnél, a napokban leadta a 2024.04.19 napján kelt szlovák öregséginyugdíj-határozatát. Ismereteink alapján ez által az ezen a dokumentumon szereplő 2023.12.15 napjától ő munkavállalás szempontjából Magyarországon is nyugdíjasnak minősül. Tehát ki kell őt jelenteni 2023.12.14-ével, és se szochót, se tb-járulékot nem kell vonni tőle, illetve fizetni utána. Jól gondoljuk? Valamint az önellenőrzéseket ebben az esetben is el lehet végezni 2023 decemberétől? Itt is 5 év az elévülési idő? Vagy erre más szabályok vonatkoznak? A munkavállaló Magyarországon él, kell valamilyen papírt leadnia a magyar hatóságok felé, hogy továbbra is el tudjon menni az orvoshoz? Valahol valamilyen S1-es nyomtatványról olvastam, amit a szlovák hatóságoktól kell kikérnie, és a NEAK-nak leadnia. Illetve a kormányhivatal felé is talán jeleznie kell, hogy szlovák öregségi nyugdíjban részesül? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték