Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Tb-ellátás – irányadó időszak
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk az állásfoglalásukat kérni: Dolgozó belépés: 2019.03.01. 1. gyerek született: 2021.04.10., irányadó időszakra járó bére 320 000 Ft/hó CSED 2021.03.23-2021.09.06. GYED 2021.09.07-2023.04.10. GYES 2023.04.11-2024.04.10. 2021-ben járó szabadság 20 nap + 1 gyerek után = 21 nap, amiből 20 napot ki is vett még szülési szabadság előtt. 2024. januárban kérte, hogy adjuk ki a maradék szabadságát (ami összesen 5 nap volt) mert újra babát vár, és azt követően veszélyeztetett terhes állományba kerül. Az 2. gyerek születése előtt nem adtuk ki az irányadó időszakra járó 5 nap szabadságát. 2024.01.22-2024.07.19. Táppénz veszélyeztetett terhesség kóddal, 2. gyerek született 2024.08.16. CSED 2024.07.20-2025.01.03. GYED 2025.01.04-2025.06.09. 2025.06.10-2025.12.17. Táppénz veszélyeztetett terhesség kóddal CSED 2025.12.18-2026.06.03. Abban kérnénk a segítségét, hogy ha kiadtuk volna 2024-ben az 5 nap szabadságát az akkor aktuális bérrel, változott volna-e azt követően a táppénz, illetve a csed, gyed összege. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztrák cégtől származó jövedelem bevallása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Egy magánszemély keresett fel, hogy elkészítsem a 2553-as szja-bevallását. A munkabére egy osztrák cégtől származik, Windmöller & Hölscher Austria CEE GmbH & Co. KG. Adószáma: 38253119-1-51. A magyar magánszemély kapott a cégtől 25M30 igazolást, mely alapján a tb-járulékot levonták tőle, de a 15% szja-előleget nem. Az szja-előlegeket a magánszemély saját maga fizette be a NAV-hoz negyedévente. Lekértük a NAV szja-tervezetet is, de abban semmi sem szerepel ebből a jövedelemből, gyakorlatilag nullás a tervezet, mert máshol nem volt munkaviszonya, nem volt más jövedelme. És külön felhívták a magánszemély figyelmét, hogy az szja-bevallásban a C lapon a 70-74. sorokba írja be a befizetett szja-előlegeket. Én nem találkoztam még ilyen esettel, és arra lennék kíváncsi, hogy ez egy létező és szabályos eljárás? Ha a tb-járulékot levonja az osztrák cég, akkor az szja-előleget miért nem? És miért nem szerepel a NAV-szja, tervezetben? Kíváncsian várom válaszukat: Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített foglalkoztatás
MunkajogTisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás esetén munkaszerződést kell-e tölteni, ha igen, milyen esetekben? Vagy elég, ha a jelenléti ívet aláírják? Köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Tárgyieszköz-selejtezés – áfafigyelési idő
ÁfaTisztelt Szakértő! Tárgyi eszköz selejtezésekor, ha a kiselejtezett eszközöket 60 hónapon belül aktiválták, kell-e arányosított áfát fizetni utána? A 60 hónap figyelési időt az aktiválás vagy az áfa levonásának napjától kell figyelni? Az áfatörvény a 60 hónap figyelési időnél értékesítés esetében ír kötelező arányosítást. Mi a helyzet akkor, ha az eszköz selejtezésre kerül, mert tönkremegy, elavul, stb.? Köszönettel: József
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hirdetés továbbszámlázása
ÁfaCégcsoportunk minden tagja ugyanazt a tevékenységet végzi, fogorvosi szolgáltatást nyújtanak. Az egyik cégnek van áfaköteles tevékenysége is. A Facebook hirdetések számlája ehhez a céghez kapcsolódik, pedig az összes cég tevékenységét reklámozza a felületen. Közösségi áfafizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, mely áfát levonásba helyezni nincs jogosultsága. Felmerült, hogy a hirdetési költségek azon részét tovább kellene számláznia a többi cég felé, ami nem a sajátja. Ha jól értelmezem, akkor itt duplán fog a cég áfát fizetni, mert egyszer megfizeti a közösségi áfát, amit nem helyezhet levonásba, majd megfizeti amikor továbbszámlázza áfásan a cégcsoport tagjainak, akik viszont nem vonhatják le, mert alanyi és tárgyi mentesek áfa tekintetében. Mi lenne akkor a jó megoldás? Az összes cég nem szeretne a Metával hirdetni, mert akkor elvész a már összejött pozíció a hirdetések tekintetében. Van-e egyáltalán jó megoldás?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Háromszögügylet fuvar
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk árut vásárol egy angol cégtől, amely spanyol adószámmal, háromszögügylet megjelöléssel számláz felénk. Az áru Lengyelországból érkezik, egy lengyel cégtől. Az áruszámla végén, két külön soron szerepel a biztosítás és a fuvarköltség. Kérdésünk, hogy ezt az utóbbi két tételt a cégünknek közösségi szolgáltatás igénybevételeként vagy a háromszögügylet részeként termékértékesítésként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az A60-as adatszolgáltatásban?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes EU-s beszerzés áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Kérem az alábbiakban a helyes törvényi értelmezést. Tényállás: alanyi adómentes minőségben közösségi termékbeszerzés – tárgyi eszköz – történt 2024-ben, a beszerzéssel egyidőben áfabevallási és A60 összesítő bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik? (Pl. 20 000 eFt+5400 eFt) levonást a törvény tiltja, így fizetendő áfa keletkezik 5 400 eFt. 1.) Kérdés: ezt a gépet 2 év múlva eladja. Áfatörvény 193. § (1) bekezdésének a) pontja szerint nem járhat el alanyi adómentes minőségben. Itt az eladás ellenértéke után fel kell számítani áfát? Pl. 20 000 eFt+5400 eFt? Jól értelmezem, hogy ez esetben kétszeres adófizetés van? Levonást lehet valamilyen arányban (36 hó esetén -3 240 eFt) érvényesíteni a 135. § alapján ingó esetében a 60 hónap hátralévő idejére? Így is jóval magasabb az adókötelezettség. 2.) Kérdés: vagy adómentesen kell értékesíteni a tárgyi eszközt? Köszönettel: Égei Emese
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyógyszertár értékesítése, személyijog adózása
ÁltalánosAz alábbi problémával kapcsolatban kérném a segítséget! Betéti társaság formában működő gyógyszertárról van szó, ahol a beltag volt a gyógyszerész és egyben a személyi jogos gyógyszerész is, a kültag nem működött személyesen közre. A bt. 2025-ben értékesítésre került „Adásvételi Szerződés” formájában. Az eladási ár és a jegyzett tőke különbözete árfolyamnyereségként adózik 15% szja és 13% szochóval, természetesen itt figyelembe véve a felső határt. A szerződésben külön rögzítették, hogy a vételárból mennyi a személyi jog átadásának az ellenértéke. A kérdésem, hogy a személyi jog ellenértékével külön kell-e foglalkozni, mert nem mindegy adózás szempontjából. Ez alatt azt értem, hogy csak a kültagnak kell szochót fizetni. Jegyzett tőke: 20 000 Ft. Tulajdoni arányok: beltag: 75% és kültag: 25 % Eladási ár: 10 000 000 Ft Személyi jog ellenértéke: 9 000 000 Ft Ha csak az eladást nézem, akkor a 10 000 000 Ft (-) 20 000,Ft = 9 980 000,- Ft után kell adózni a tagoknak 75% és 25% arányban. De ha a személyi jog ellenértékével külön kell számolni, akkor az a bt. beltagját illeti, aki 75%-os tulajdonos. Ebben az esetben a 9 000 000 Ft a bt. beltagját illeti és a 980 000 Ft pedig a 75% - 25% arányban oszlik meg adózás szempontjából? A kérdésem, hogy akkor a 9 millió Ft adózását (személyi jog) a 2553-as bevallás melyik sorában kell bevallani? A bt. könyvelésében nem szerepel a vagyoni értékek között személyi jog! Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel:
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékpapír értékelése mérlegzáráskor
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kft. értékpapírt vásárolt /Tőkevédett Alap/, az eszközérték-változás miatt kell-e 12.31-i értékre korrigálni a nyilvántartási értéket, vagy csak akkor, amikor visszaváltjuk? Milyen értéken szerepeljen a mérlegben? Válaszát előre is nagyon köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szerződésszegéses vételezés miatti kötbér
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Társaságunknak szerződésszegéses villamosenergia-vételezés miatt az MVM 3 800 000 forint összegű kötbérkövetetelésről szóló számlát állított ki. Növeli-e az adózás előtti eredményt az MVM által kiszámlázott kötbér összege? Válaszát előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kivaalap-növelő tétel-e?
Kata, kivaKft. kiva-alany, ebben az évben vettük át a könyvelését, hoz kiegyenlítetlen vevő számlát 6M Ft értékben, amit az ügyvezető állítása szerint már több mint 10 éve megkaptak, kiegyenlítésre került. A kérdés, hogy a 86-tal szemben tudjuk kivezetni a szóban forgó vevő számlát, így kivaalap-növelő tétel lesz-e? Amennyiben nem, azt mivel magyarázzuk?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentesbe vissza
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2025-ben átlépett az áfa hatálya alá. Amennyiben 2026-ban és 2027-ben a tevékenységét szünetelteti, és ezen időszak alatt nem keletkezik bevétele, úgy 2029-től ismét választhatja az alanyi adómentességet? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személyautó, anyag áfa
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk személyautóinál alkalmazza a szolgáltatásokhoz kapcsolódó 50%-os áfalevonási lehetőséget. Kérdésem: Egy kötelező szerviz számlán külön feltüntetésre kerül hatszázezer forint értékű anyag és kétszázezer forint értékű ehhez kapcsolódó munkavégzés. Mi a szabályos megoldás: 1. Külön könyvelem az alkatrészeket karbantartási anyagok közé (51 könyvelési osztály), nem igénylem vissza az áfát és külön könyvelem a munkavégzést a szolgáltatások közé (52 könyvelési osztály) és az 50% áfáját visszaigénylem. 2. Egyben könyvelem a szerviz számlát mint karbantartási szolgáltatás a szolgáltatások közé (52 könyvelési osztály) és a teljes áfa 50%-át visszaigénylem. Megtisztelő válaszát megköszönve,
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvelési bizonylat
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt közúti árufuvarozással foglalkozó kft. lízingel (nyílt végű) egy kamiont. A lízingbeadó cég az önrészről és a lízingdíjakról „könyvelési bizonylatot” állít ki. A bizonylaton szerepel minden adat, amely a számla kötelező kelléke, azonban bizonytalanok vagyunk az áfalevonással kapcsolatban. Levonható-e ez alapján a bizonylat alapján az áfa összege? Vagy csak számla alapján? Válaszát előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Konzulátus – áfa
ÁfaKedves Szakértő! Ügyfelünk konzulátus részére nyújt tervezési szolgáltatást, adómentesen állítja ki a számláit a konzulátus felé a speciális áfahatály miatt. A kérdésem, hogy az alvállalkozói is áfa területi hatályán kívüli áfakódot alkalmazzanak-e? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-n belüli termékértékesítés, ha a termék belföldön marad
ÁfaTisztelt Szakértő! Adott egy belföldi cég, amely nagy értékű szerszámot értékesítene egy dániai cég számára. A belföldi cég a dán cég magyarországi (belföldi adóalany) leányvállalata felé számlázna, arra hivatkozva, hogy a termék nem hagyja el Magyarországot. A kérdés az, hogy ebben az esetben számlázhat-e a belföldi cég közvetlenül a dán cég felé, és hogyan történik az áfa kezelése? A dán cég rendelkezik magyar adószámmal. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi mentes cég tárgyi eszköz értékesítése
ÁfaMegalakulásától a mai napig alanyi mentes cég, 2024-ben vásárolt magánszemélytől adásvételi szerződéssel egy tehergépkocsit. 2026-ban értékesíteni szeretné. Hogyan kell kiállítania a számlát? Fel kell-e számítania áfát? A választ kérem szépen jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztani.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adásvételi előszerződés felbontása
ÁfaTisztelt Adózóna! Új építésű ingatlan értékesítésével foglalkozó cég részszámlákat bocsátott ki az építkezés előrehaladtával a vevőnek. A vevő a számlákat kifizette, mi az áfát a NAV-nak befizettük. A projekt teljes befejezése előtt, a vevő az előszerződést felbontotta – szerződés keretében –, vagyis elállt a vásárlástól. A felbontó szerződésben az eddig befizetett összegekre két dátum van megjelölve az általunk történő visszafizetésre. Jól gondolom-e, hogy nekünk a számlát – és az áfa visszaigénylését – akkor kell majd megejtenünk, amikor az előlegeket visszafizetjük? Vagyis a teljesítés dátuma az lesz-e, amikor az összegeket visszautaljuk a vevőnek, és nem a szerződés felbontásának napja? (Nekem mint könyvelőnek ez lenne a logikus, hiszen a részszámlákat is akkor állítottuk ki, amikor befolytak az összegek, és nem a szerződés aláírásakor.) Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánorvosi szolgáltatás díjának kedvezményes számlázásáról
ÁfaTisztelt Szakértő! Az orvosi magánpraxisban az orvos állíthat-e ki olyan számlát, amelyen kedvezményt ad a betegnek a vizsgálat díjából? Fel kell-e tüntetni a számlán a kedvezmény összegét, vagy lehet-e kiállítani már úgy, hogy a kedvezménnyel csökkentett összeget tünteti fel a számlán? Amennyiben nem számla, hanem nyugta kerül kiállításra, akkor hogyan kell eljárni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
TBSZ megszűnése illetőségváltás esetén
Szja / Ekho / KülönadóKérdezni szeretném, hogy abban az esetben, ha egy magyar adóügyi illetőségű személy külföldi illetőségűvé válik, akkor a TBSZ számláját feltörtnek/megszűntnek kell-e tekinteni? A tartós befektetési szerződés egy megállapodás (Szja. tv. 67/B. § (1)), mely szerint a „felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák." Tekintve, a „megállapodás” miatt a befektetési szolgáltató és a magánszemély között egy kötelmi kapcsolat keletkezik, de azon esetben, ha a későbbiek során a magánszemély elveszti a magyar illetőségét, akkor a teljesítés kapcsán ún. lehetetlenülés következik be (Ptk. 6:179. §), amely miatt a szerződés megszűnik. A jogi lehetetlenülés – a jogi környezet változása – miatt ugyanis a szerződésben, megállapodásban foglaltak nem tudnak teljesülni, így a TBSZ megszűnik, ezért egyben bevétele/jövedelme keletkezik a magánszemélynek. A külföldi adóügyi illetőségű személy nem is köthet TBSZ-t, mert esetében a jogi környezet már a TBSZ megkötése esetén sem állhatott fenn. Esetében lehetetlen szolgáltatásról beszélnénk, amely érvénytelenséghez vezet.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték