Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Taotúlfizetés
Társasági adó / Innovációs járulékTao technikai túlfizetésével és elévülésével kapcsolatban kérném szakmai állásfoglalását: Egy társaság a korábbi években jelentős összegű taoelőleg-felajánlást tett látványcsapatsport-támogatásra. Az éves bevallások során azonban a cég tényleges taokötelezettsége jóval alacsonyabb lett, mint a kiutalt felajánlások összege. Emiatt a taoszámlán komolyabb összegű technikai túlfizetés mutatkozik. A cég átvezetési kérelmét a NAV határozattal elutasította a Tao tv. 24/A § (27) bekezdésére hivatkozva, mely szerint a felajánlás és a fizetendő adó pozitív különbözete erejéig az adózót sem átvezetés, sem kiutalás nem illeti meg.Véleményem szerint ezen a zárolt egyenlegen nem vonatkozik az Art. 202. § (1) bekezdése szerinti 5 éves általános elévülés. Mivel a Tao tv. 24/A. § (27) bekezdése kizárja a visszaigénylést és az átvezetést, a visszaigénylési jog megnyílásáról sem beszélhetünk. Jog hiányában az elévülés el sem indulhat, így az összeg időbeli korlátozás nélkül az adószámlán marad. Osztja-e a fenti álláspontomat, miszerint ez az összeg nem tud elévülni? Fennáll-e bármilyen egyéb jogértelmezés szerint a veszélye annak, hogy az egyenleg végleg elvész a NAV javára? Megerősíthető-e, hogy a jövőben keletkező taoelőlegek és éves kötelezettségek automatikusan ebből a túlfizetésből fognak rendeződni? Létezik-e bármilyen legális számviteli vagy adótervezési lehetőség a zárolt likviditás korábbi elszabadítására, vagy meg kell várni, amíg a jövőbeni taokötelezettségek felemésztik?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Letiltás – levonás családi adókedvezményből
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egy havibéres munkavállalónk bruttó munkabére 168 100 Ft. A munkavállaló egy gyermek után családi adókedvezményt érvényesít. Részére 2026-ban elrendelt letiltás érkezett 2026 májusában, ezért álláspontom szerint a 2025. július 1-jétől hatályos letiltási szabályokat kell alkalmazni. Ezek alapján a családi adókedvezményből származó összeg nem vonható végrehajtás alá. Számításaim szerint a munkavállaló családi adókedvezmény nélküli nettó munkabére 111 768 Ft, amely nem éri el a levonásmentes összeghatárt (128 797 Ft). Ebből kiindulva úgy vélem, hogy letiltásnak nincs helye. A bérszámfejtő program azonban a családi adókedvezmény figyelembevételével megállapított nettó összegből mégis levon 2990 Ft-ot, vagyis a családi adókedvezményből származó többlet egy részét végrehajtás alá vonja a levonásmentes összeghatárig. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el a program, vagy a letiltás alapjának meghatározásakor a családi adókedvezmény összegét teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni, és ebben az esetben valóban nem lenne levonható összeg. Segítő válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tevékenységi kör módosítása
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Felsőoktatási intézmény által szervezett rendezvényen felhasznált dekorációs célú virágokat a rendezvény lezárását követően értékesítették. Az értékesítésből származó bevétel az intézmény teljes bevételéhez viszonyítva elenyésző összegű. Tekintettel arra, hogy az intézmény nyilvántartott tevékenységei között nem szerepel a virágértékesítés, kérdésem, hogy az említett egyszeri értékesítés miatt szükséges-e ezen tevékenységi kör felvétele, illetve kapcsolódik-e ehhez bármilyen egyéb bejelentési kötelezettség? Tájékoztatását és segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Székhelyváltozás
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Az utcában az önkormányzat átszámozta a házakat. Ezáltal a székhely címe "megváltozott". Ilyenkor társasági szerződést kell módosítani tízezrekért, vagy létezik olyan, hogy hivatalból átírják a székhely címét? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített foglalkoztatás
MunkajogTisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy 2026-ban egész évben egy alkalmi munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál 90 vagy 120 napot dolgozhat? Köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
A turisztikai idénymunka fogalma II.
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi válasz sajnos nem kielégítő számunkra, mivel a NAV nem ez alapján határozza meg, hanem bevételhez alakította utólag, nem pedig a nyári és téli időszakra hivatkozva. Előre nem látjuk a a bevételt, így nem tudjuk meghatározni, hogy abban az évben mely időszak tekinthető idénynek. https://adozona.hu/kerdesek/2026_6_3_Turisztikai_idenymunka_fogalma_khq#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Várjuk szíves válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoTisztelt Szakértő, amennyiben a munkavállalónk egyszerre minősül megváltozott munkaképességűnek és saját jogú nyugdíjasnak, az ő létszáma figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség vagy kedvezmény érvényesítésekor? A megváltozott munkaképesség alapján figyelembe vehető lenne. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Táppénz munkáltató jogutód nélküli megszűnése után
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállaló jelenleg táppénzen van, egy évig járna neki a táppénz, mert rendelkezik a feltételekkel. Munkáltatója valószínűleg jogutód nélkül megszűnik. Kaphat-e valamilyen módon továbbra is táppénzt a munkáltató megszűnése után? A munkáltató nem kifizetőhely. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Táppénzen lévő egyéni vállalkozó számlázása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó táppénzen van, nem tudni, hogy meddig. Alkalmazottal nem rendelkezik. Kérdés, hogy a vállalt munkát alvállalkozóval elvégeztetheti-e, ha igen, az elvégzett munkát kiszámlázhatja-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó őstemelő
Szja / Ekho / Különadó
Tisztelt Szakértő!
Átalányadózást választó őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységet meg szeretné véglegesen szüntetni, akkor
1.) ezt átalányadózóként megtehetni, vagy át kell térnie tételesre?
2.) amennyiben az átalányadózás előtt, 2021-ben, amikor tételes elszámolású volt, maradt készleten saját termény (búza,kukorica), ezen terményét értékesítette 2022-ben, így átalányadózóként leadózta, ezt figyelembe kell még venni a megszűnéskor, vagy csak, ha maradna belőle készlet?
Köszönettel.
Megválaszolva
0 komment
Selejtezés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó, őstermelő burgonyát termel. Minősége miatt van olyan burgonya, amely már nem értékesíthető. Szeretné ingyen adni olyan helyre, ahol még az állatoknak felhasználható lenne. Mi a teendő, hogy ebből ellenőrzés folyamán ne legyen problémája annak sem, aki odaadja, és annak sem, aki kapja? Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Ügyvezető társas vállalkozói jogállása felszámolás alatt
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozást (átalányadó választással) alapított, miközben tagja és ügyvezetője egy felszámolás alá került, a felszámolás alatt gazdasági tevékenységet nem végző korlátolt felelősségű társaságnak. Munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt sem ügyvezetői tisztségére, sem személyes közreműködésére nem létesített korábban a cégével. A fentiek alapján kérdéseim az alábbiak lennének: 1. Kijelenthető-e, hogy a gazdasági tevékenységet már nem végző, felszámolás alá került korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja, aki egyben ügyvezető is (ügyvezetői tisztségét nem munkaviszonyban látja el), társas vállalkozónak tekinthető? 2. Nyilatkozhat-e egy felszámolás alá került korlátolt felelősségű társaság tagja, egyben ügyvezetője, aki egyéni vállalkozó is, tárgyév január 31-éig a felszámoló felé arról, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti? 3. Kijelenthető-e, hogy, ha a felszámolás alá került korlátolt felelősségű társaság tagja, egyben ügyvezetője, egyéni vállalkozását tárgyévben, január 31. napja után alapítja, akkor a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget mindenképpen egyéni vállalkozóként köteles tárgyévben teljesíteni és csak a következő évben (január 31-éig) nyilatkozhat arról a felszámolás alá került cég felé, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EU-s munkaviszony mellett átalányadózó egyéni vállalkozó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy magánszemély Ausztriában dolgozik, de emellett szeretné elindítani a vállalkozását Magyarországon. Kint fizeti a tb-t, és Magyarországon is hivatalból elintézték, hogy zöld lámpás legyen Magyarországon. Kérdésem az, hogy az adózás szempontjából mi vonatkozik rá (mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó)? Illetve kell-e így is A1-es igazolást benyújtani a magyar hatóságoknak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Platformüzemeltető kifizetői státusza
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy magyar gazdasági társaság (mint platformüzemeltető) olyan online felületet működtet, ahol magánszemélyek (szervezők) különböző programokat, eseményeket szervezhetnek és hirdethetnek meg. Ezekre a programokra más magánszemélyek (résztvevők) jelentkezhetnek, és a részvételi díjat a platformon keresztül fizetik be. A résztvevő befizeti a teljes részvételi díjat a platformüzemeltető cég bankszámlájára, a cég a befizetett összegből 10% jutalékot visszatart, a 90%-ot továbbutalja a szervező magánszemélynek. Segítségét kérném annak megítélésében, hogy a platformot üzemeltető cég ebben az esetben kifizetőnek minősül-e, és milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettségek terhelik a feleket? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adókedvezmény-számítással kapcsolatos kérdés (számfejtési időszak vs. vonatkozási időszak)
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy kft. egyik munkavállalója gyermeket várt, sajnos azonban az anyuka elvetélt. Az anyuka a 30 év alatti anyák adókedvezményét igénybe vette, a szükséges adónyilatkozatot le is adta a munkáltatónak, amely alapján a május hónapra vonatkozó számfejtéseknél az adókedvezmény érvényesítésre is került. A gyermek elvetélését követően a kolléga új adónyilatkozatot tett le, amely alapján június hónaptól már nem érvényesíthető az adókedvezmény. Májusi hónapra vonatkozóan orvosi igazolással volt távolléten pár napot a kolléga. Az orvosi igazolás munkáltatónak történő leadását követően a 8 napos határidőt betartva (8 napon belül kifizetésre került az ellátás) a munkáltató júniusban számfejtette a május havi betegszabadságot. A betegszabadság vonatkozási időszaka május hónap, azonban mivel júniusban történt a számfejtés, így ezen ellátás számfejtésekor a számfejtőprogram az adókedvezményt már nem érvényesítette. Abban kérem szíves segítségét, hogy a munkáltató az adóelőleg megállapításakor a betegszabadság számfejtésének a dátumát (jelen esetben június hónapot, amikor a munkavállaló már nem volt jogosult a 30 év alatti anyák adókedvezményére) vagy a betegszabadság vonatkozási időszakát (jelen esetben május hónapot, amikor a munkavállaló még jogosult volt a 30 év alatti anyák adókedvezményére) kell, hogy figyelembe vegye! Köszönöm a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Albérleti támogatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem dolgozóját albérleti támogatásban szeretné részesíteni. A kérdésem az lenne, hogy mivel a bérleti szerződésben nem egymaga szerepel, hanem a párjával együtt bérlők, így a havi 150.000 Ft támogatás megadható-e, vagy csak egy része, és ha csak egy része, akkor hogyan kellene számolni, illetve kell-e ezt valahova jelenteni, mi lenne a támogatás menete? A havi bérleti díjuk 290.000Ft. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vadásztársaság áfalevonása
ÁfaTisztelt Szakértő! Vadásztársaság áfaelszámolását különbözeti módszerrel számolja el. Tárgyi eszközt vásárol, melyet a saját vadászterületén használ. Az eszköz beszerzése után a teljes áfaértéket visszaigényelheti-e az eszköznek, vagy csak azt is a különbözeti módszer alapján? Az eszközt kizárólag a társaság használja. A beszerzett eszköz meghaladja a 200 e Ft-ot. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő iparűzési adója
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, aki a tevékenységét már 2017 óta végzi, az adóalap egyszerűsített módját és annak ellenkezőjét sosem választotta, mert egyik évben sem érte el a bevétele az adómentes értékhatárt. Ennek okán csak bevallást helyettesítő nyilatkozatot nyújtott be minden évben az önkormányzathoz, amely ezt át is vette. Korábban tehát semmilyen nyilatkozatot nem tett. 2025. évben azonban a bevétele meghaladta az adómentes értékhatárt, és a 25HIPAK bevallásában választotta az adóalap egyszerűsített meghatározását. Az önkormányzat szóban értesítette az adózót, hogy ezt így elfogadni nem tudják, mert korábbi évben nem tett nyilatkozatot az egyszerűsített adóalap választására. Kérdésem az lenne, hogy valóban nem választhatja ezt az egyszerűsített módszert, ha a fentiekben írtak szerint eddig csak bevallást helyettesítő nyilatkozatot tett?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Főállású társas vállalkozó a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség számításánál II.
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoTisztelt Széles Imre! Köszönettel fogadtam a válaszát! Sajnos a NAV nem fogadja el a választ, ezt írták: "Tisztelt Ügyfelünk! Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi általános tájékoztatást adjuk. A főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény (a továbbiakban: Közlemény) alapján a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók (lásd 1.1. csoportba soroltakat). A Közlemény 1.1.1. pontja alapján alkalmazásban állók az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is – bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban állók). Alkalmazásban álló továbbá a 1.1.4. pontja szerint a társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja, ha munkaszerződés, megállapodás alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, részt vesz a szervezet tevékenységében, s személyes közreműködése ellenértékeként munkadíjban részesül. A társaság tagját be kell számítani a létszámba, ha a tevékenységét munkaviszonyban végzi vagy társas vállalkozói jogviszonyban végzi a tevékenységet legalább 60 munkaórában és ezért munka." Tanácsot kérnék.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Albérlet-támogatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk albérlet-támogatásban szeretné részesíteni dolgozóját, 2026.05.01-től már szeretné neki adni a juttatást. Azt már tudjuk, hogy egy évre 1.800.000 Ft adható, ami havonta maximum 150.000 Ft-ot jelent. A kérdésem arra irányulna, hogy mivel a 2026-os évben nem egész évben részesült a juttatásban, az az évi 1.800.000 Ft felhasználható-e vagy arányosodik? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték