Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Napelempark üzembe helyezése
Számvitel
Tisztelt Szakértő!
Társaságunk két különálló napelemparkot telepít, melynek üzembe helyezésével néhány kérdés merült fel:
1. Az egyik napelempark két épületen kerül elhelyezésre, az általa termelt energia felhasználásra kerül a társaság által, de nincs lehetőség a teljesítmény szerinti szétválasztásra, mivel bekerül a „közös nagy áramba”, és nem azon épületek áramellátását biztosítja, ahová felkerülnek. Kérdésem: a napelempark üzembe helyezése műszaki gép, berendezésként történhet?
2. A második napelempark több részből áll. Parkoló és elektromos töltőállomás kerül kialakításra, valamint tartóoszlop elhelyezésével, arra telepítéssel a napelempark.
Kérdéseim: A tartóoszlop együtt kerül a napelemekkel a műszaki berendezések közé, vagy a tartóoszlop építmény lesz? A töltőállomást és a parkolót külön helyezzük üzembe, egyik gép, berendezés lesz, a másik építmény? A tartóoszlopok alatt füves terület kerül kialakításra, ezt építményként külön kell üzembe helyezni? A költségvetés kiemel egy nagy értékű villamosszekrényt, ezt lehet-e külön kiemelni, és üzembe helyezni? Az itt termelt energia egy része saját felhasználású, de térítés ellenében elektromos autó töltésére is használhatja, aki a parkolóba jegyet vált. A leírtak alapján a parkolóban kialakított napelempark üzembe helyezése hogyan történhet?
Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Magánszemélynek nyújtott kölcsön kamatkedvezménye II.
SzámvitelAz előző kérdésemhez kapcsolódóan kérdezném: a cég a banktól kapta ezt az eurós kölcsönt, hogy a tulajdonos (ügyvezető) tulajdonrészt tudjon venni, ezért adta tovább a kölcsönt az ügyvezető-tulajdonosnak a cég. A banki kölcsönszerződésben is benne van, hogy át kell utalni a cégnek ezt az összeget a tulajdonosnak kölcsönként, és a bank ugyanannyi kamatot számít fel a cégnek, mint amennyi a tulajdonos és a cég közötti kölcsönszerződésben lévő kamat. Akkor lehet a szokásos piaci kamatként alkalmazni az eurolibor plusz 3%-ot, és nem kell alkalmazni az alapkamat plusz 5%-ot?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemélynek nyújtott kölcsön kamatkedvezménye
Szja / Ekho / KülönadóÜgyvezetőnek, aki egyben tulajdonos, nyújt kölcsönt egy kft. euróban, a kamat eurolibor+3%. 1.) Az szja-törvény 72. § (1) bekezdése alapján így kamatkedvezmény keletkezik. Hogyan kell azt kiszámolni? A társaságnak kell 15% szja-t és 13% szochót fizetni a társaság által nyújtott kamatkedvezmény után? 2.) Az szja alapja a kölcsönre (a követelésére) a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamat (ez a kamatkedvezmény)1,18-szorosa. A szocho alapja pedig az szja-alap. Ha a kölcsön nem kamatmentes, de nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét (vagy a bizonyított szokásos piaci kamatot), akkor a kamatkedvezménynek nem része a megfizetett kamat. Mindenképp alapkamat plusz 5%-kal kell számolni, vagy a szokásos piaci kamattal is lehet? Hogyan kell hitelt érdemlően bizonyítani a szokásos piaci kamatot? 3.) Ha mindenképpen alapkamat plusz 5%-kal kell számolni, akkor egy eurós kölcsönnél meg lehet állapítani a kamatot alapkamat plusz 5%-kal a szerződésben? Az ügyvéd azt mondta, hogy eurós hitelnél a kamatnak is euróban kell lennie. 4.) Ha a magánszemély és a társaság az Art. 7. § 28. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a társaságnak be kell jelenteni az adóhatósághoz a kölcsönt? A magánszemély aki kapta a kölcsönt, ügyvezető és tulajdonos. Ha igen, és nem lett bejelentve, mi a teendő?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrészeladás adózása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kft. tagjai 2015-ben az eredménytartalék terhére emelték 3 millió forintra a jegyzett tőkét. (Így az eredeti, 1 millió forintos jegyzett tőkét – egyenlő arányban – kiegészítették az eredménytartalékból 2 millió forinttal. Ezt közölték a K71-es nyomtatványon.) Ebben az évben kerül majd sor az egyik tulajdonos üzletrészének részbeni értékesítésére. Kérdésem: amennyiben nem a teljes üzletrészt értékesítik, van-e előírás arra, hogy miként kell megbontani az értékesítést az eredeti jegyzett tőke és az eredménytartalékból emelt jegyzett tőke tekintetében (adózás miatt van ennek jelentősége)? Köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Másodállású átalányadózó csed alatt
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Másodállású átalányadózó kismama decembertől cseden lesz. Az egyéni vállalkozásában bevétel nem lesz az ellátás időtartama alatt, viszont amennyiben nem szüneteltetné a vállalkozást, akkor keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Vagy ez csak későbbiekben a gyed/gyes folyósítása alatt a fizetés nélküli szabadság miatt keletkezne? Ha nem szüneteltetne, akkor a negyedéves '58 bevallásokban jól gondolom, hogy jelölni kell majd, hogy csedn van? Segítségét előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Festmény közhasznú szervezetnek történő felajánlásának adóvonzata
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évvel ezelőtt tárgyi eszközként felvitt a könyveibe egy akkor 27 m Ft bekerülési értékű festményt. Értékcsökkenést nem számolt el utána. Ezt a festményt most fel szeretné ajánlani (ellenérték nélkül) egy közhasznúsági fokozattal rendelkező nonprofit kft. formájában működő múzeumnak, amely kifejezetten a festményt megalkotó művész hagyatékát ápolja. Milyen adóvonzata lenne az adományt átadónál és a fogadónál az ügyletnek? Kérem a kontírozási lépéseket leírni szíveskedjenek mindkét félnél. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szendvics áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Pékségként üzemelő kft. a saját pékségében készített kiflijeiből/zsömléiből helyben szendvicset készít, milyen áfakulccsal értékesíti helyesen? Akár, ha egy-egy magánszemélyek, akár, ha 100-200 darabos tételben lenne megrendelésszerűen továbbértékesítési célra eladva? Egyéb péksüteményei, kenyerei megfelelnek a 18%-os áfakulcsnak.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlannal kapcsolatos fordított áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem egy áfaalany gazdasági társaság, amely nemrégiben ingatlant vásárolt. Az adásvételről az eladó fordított adózású számlát állított ki. A szerződésben az ingatlan „diszponibilis helyiségcsoport” megnevezéssel szerepel. Az ingatlanhoz kapcsolódóan nem rendelkezünk áfás választási nyilatkozattal, tehát jelenleg az ügyfél azt adómentesen kezeli. A kérdésem az lenne, hogy a fordított adózás miatt az áfabevallásban felszámíthatjuk az adót, de helyezhetem-e levonásba is áfás nyilatkozat hiányában. Az ügyfél tájékoztatása szerint az ingatlant kizárólag iroda céljára fogja használni.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadás, áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Az áfában az általános szabályok szerint van bejelentkezve. Január 1-jétől szeretne az áfatörvény 86. § l pontja szerint adómentességet választani. Az ingatlanok egy részét magánszemélytől áfamentesen, másik részét áfaalanytól áfásan vásárolta. Az átjelentkezés miatt az áfában milyen kötelezettsége keletkezik, és mikor? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Utólagosan megfizetendő áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Ügyfelem (gazdasági társaság) az elmúlt években vendégházat építtetett, illetve azokhoz berendezési tárgyakat vásárolt. Az áfa, mivel áfakörös tevékenységéhez szerette volna használni a tárgyi eszközeit, levonásra került. Ezt a beruházást egy másik gazdasági társaság telkén valósította meg. A beruházás elkészülte után a földhivatali átvezetés nem történt meg. Közben a telek tulajdonosa felszámolás alá került, és a felszámoló a felszámolás alá került tulajdonának minősítette ezt a vendégházat és berendezési tárgyait, s azok a részéről értékesítésre kerültek. Ügyfelemnél ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetnem. Viszont ilyen esetben az előzőleg levont áfa összegével van-e valamilyen teendő? Van-e valakinek utólagos áfafizetési kötelezettsége, és kinek? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakásszövetkezet – garázsbérbeadás
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi adómentes lakásszövetkezet a saját tulajdonában álló lakást, garázsokat, tárolókat bérbe adja (a garázsok esetében a lakásszövetkezet tagjai részére). A bérbeadásról számlák készülnek, a befolyó ellenértéket a közös területek felújítására, fenntartására használja. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben is vonatkozik a lakásszövetkezetre az alanyi adómentesség átlépésének kötelme? Amennyiben 2025-ben eléri a 18 millió forintot a fentiekből származó összes, éves bevétel, onnantól a garázsok esetében kötelező lesz az áfa felszámítása? Van bármilyen ok vagy lehetőség ennek elkerülésére? Az áfa felszámítása hirtelen nagy plusz kiadást jelentene a bérlőknek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfa közösségen kívüli szolgáltatásnyújtásra
ÁfaTisztelt Adózóna! "A" Kft. szerződést kötött "B" Kft.-vel a lentebb megtalálható vállalkozási szerződésben foglalt munkára. A kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a lentebb részletezett feladatkör közösségen kívüli elvégzése Magyarországon milyen áfakulccsal számlázandó: 27%-os egyenes adózással (ÁFA tv. 37. § alapján), vagy különös szabályok alapján (ÁFA tv. 39. § szerint) közösségen kívüli adómentes szolgáltatásnyújtás? Válaszukat előre is köszönjük. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS Amely létrejött A KFT. 7030 Paks, Piroska utca 1. adószám: 11111111-2-17 képviseli Kis Piroska ügyvezető – a továbbiakban mint Megrendelő és B KFT. székhely: 4031 Debrecen, Farkas u. 1. telephely és postacím: 4031 Debrecen, Farkas utca 1. adószám: 11111111-2-09 képviseli: Farkas László ügyvezető – a továbbiakban mint Vállalkozó, együttesen: Felek között az alábbi feltételekkel. 1./ Vállalkozás tárgya: A Líbia területén található víztisztító üzemének kazánházában 1 db …. típusú kazán gépészeti szerelésének FELELŐS MŰSZAKI VEZETÉSE –2025. 11. 09-én kelt, a Megrendelő által elfogadott Engedményes árajánlat szerint. A felelős műszaki vezető feladatai: - Az elkészült tervek felülvizsgálata, a részletes terv észrevételezése, esetlegesen felmerülő műszaki problémák jelzése a megrendelő irányába. - A gépészeti kivitelezési munkák szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése. - A kivitelezési munkára vonatkozó szakmai és minőségi követelmények, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és más tevékenység
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Traktorvásárlás Kínából, DDP szállítással II.
ÁfaTisztelt Szakértő! A kérdésben szereplő mezőgazdasági őstermelő áfaalany a tevékenységét tekintve. Ebben az esetben sem tudja az importáfát visszaigényelni?
Megválaszolva
0 komment
Ingyenes átadás áfabevallásban II.
ÁfaTisztelt Bunna Erika! Nagyon köszönöm a részletes válaszát, amit az alábbi linken talál: https://adozona.hu/kerdesek/2025_11_3_Ingyenes_atadas_AFA_bevallasban_sql A válasza tükrében felmerült bennem még egy kérdés. Ahogyan azt Ön is írta, "az ingyenes átadás szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa törvény 11. §-a alapján, arról az általános szabályok alapján számlát kell kiállítani. Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése a számlázási kötelezettséget az ügylet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) megvalósulásához köti". Ennek fényében mi a helyzet azokkal a kiadványokkal, amelyeknél az áfát nem helyeztük levonásba (alap esetben az egyetemünknek nincs áfalevonási joga, csak a gazdálkodási tevékenység esetén; a kiadó gazdálkodási tevékenységre van bejegyezve), mivel tudtuk előre, hogy az adott kiadvány nem kerül kereskedelmi forgalomba. Ilyen kiadványaink időszakosan megjelenő tanulmánykötetek vagy folyóiratok szoktak lenni. Mivel nem éltünk az áfalevonási jogunkkal, ezeknél a kiadványoknál is meg kell fizetnünk az ajándékozás utáni áfát? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szoftverfejlesztés aktiválása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk 2017.évben aktivált egy egyedi szoftvert, melynek ma már nulla forint a könyv szerinti értéke. 2025-ben készült rá egy továbbfejlesztés. Kérdésem, hogy a pótaktiválás után az écs-t a teljes bekerülési érték után, vagy a pótaktiválási összeg után kell számolni. Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás-e, transzferárszabályzatra kötelezett-e?
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben 100%-ban tulajdonos és ügyvezető a férj, "B" Kft.-ben 100%-ban tulajdonos és ügyvezető a feleség. Mindkét cég főtevékenysége közúti árufuvarozás, van közöttük gazdasági kapcsolat, éves szinten 100 millió forint felett (például tehergépkocsi bérbeadása). Az egyik cég egy fős mikrovállalkozás, a másik 19 fős kisvállalkozás. Kapcsolt-e a két vállalkozás a taotörvény, illetve a számviteli törvény alapján? Ha igen, van-e transzferár-szabályzati kötelezettsége, vagy csak piaciár-nyilvántartási kötelezettsége van, és a taobevallásban van-e kötelezettsége a szokásos piaci árról adatot szolgáltatni? Választ előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó, gépjármű-kereskedés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Heti 40 órás munkaviszony mellett van egy alanyi mentes egyéni vállalkozásom, amiben pillanatnyilag nem végzek tevékenységet. Észrevettem, hogy külföldről nagyon olcsón lehet behozni használt autókat. Arra gondoltam, hogy – a munkaviszony mellett – foglalkozhatnék azzal, hogy én is behozok évente mondjuk két autót, felújítom, és eladom. Érdeklődnék, hogy milyen bejelentési, vagy engedélykérési kötelezettség kapcsolódik az ilyen tevékenységhez, és milyen adózást kellene választani hozzá. Érdeklődnék még arról is, hogy egyáltalán alkalmas-e az egyéni vállalkozás az ilyen tevékenység végzéséhez, vagy jobb lenne inkább kft.-ként csinálni. Válaszát előre is köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan bekerülési értéke
Adózás rendjeEgyik ügyfelünk vásárolt egy budapesti lakásingatlant egy másik magyar cégtől. Az adásvételi szerződésben a vételár forintban van meghatározva, azzal, hogy a fizetés euróban történik, a szerződésben rögzített árfolyamon. Az eladó a számlát euróban állította ki, a szerződésben rögzített árfolyamon. Mi lenne a helyes eljárás a bekerülési érték, illetve az euróban történő fizetés miatti árfolyam-különbözet vonatkozásában? Az eladó (tulajdonosa külföldi magánszemély) külföldi bankszámlára kérte a vételár átutalását. Meg kellett volna kérni az eladótól a külföldi bankszámla NAV felé történő bejelentéséről a dokumentumot?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katás egyéni vállalkozó számlázása egészségpénztárnak
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Adott egy gyógytornász egyéni vállalkozó, aki katás adózási formát választott. Adhat-e számlát egészségpénztárnak (neki van adószáma), amennyiben a vevő a saját bankszámlájáról utalja el a pénzt, és nem az egészségpénztári kártyával fizet? A gyógytornásznak nincs szerződése egészségpénztárral, nem tudom, hogy ez releváns információ-e.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Építőipar iparűzési adó megállapítása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás a székhelye mellett állandó telephellyel is rendelkezik. Építőipari tevékenységet állandó telephelyén és a helyi adókról szóló törvény 52. § 31. pont e) alpont szerint telephelynek minősülő településeken is végez. A vállalkozás az iparűzési adó megállapításánál az építőipari vállalkozásokra vonatkozó szabályt kívánja alkalmazni. Kérdésként merül fel, hogy az állandó telephely települési önkormányzata az iparűzési adólap 50%-ból részesül az eszköz és személyi jellegű megosztással, akkor az építőipari tevékenységből származó bevétel után is jogosult-e iparűzési adóra. A kérdés azért merül fel, mert ha az építőipari tevékenység után is járna adóbevétel, akkor így két ágon részesülne az adóból. Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték