Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Földhasználati díj (földbérleti díj) szja – használati szerződés nélkül, év közbeni tulajdonosváltozással
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy magánszeméllyel 2025. év végéig volt földhasználati szerződése egy kft.-nek. (20 éves időszak vége). Új szerződést írásban nem kötöttek. 2025. év őszén búzával bevetésre került a terület a kft. által, majd a művelést 2026. évben is a kft. folytatta, a területet betakarította júliusban. 2026. év augusztusában a terület eladásra került. Az új tulajdonos kívánja a területet használni. Kérdések: Pontosan milyen jogcímen és kinek tartozik a kft. a föld használatáért ilyen esetben eredetileg? A kifizetésre október hónapban kerül sor. Az új tulajdonos szóban kéri, hogy a régi tulajjal kötött egyezség alapján még a régi tulajdonosnak fizessen a kft. A régi tulajdonos követeli a pénzt. Ebben az estben a kft. kinek a nevére számfejtse és vallja be a kifizetést, és mely magánszemélynek kell szerepeltetnie azt az szja-bevallásában? Tekinthető-e ez az Szja tv. 3. § 53. szerinti termőföld-bérbeadásnak, tekintettel arra, hogy nincs írásbeli szerződés? Ha annak kell tekinteni, akkor Szja tv. 73. § (3) szerint a kft.-nek mint kifizetőnek adót kell levonnia? Nincs meg az 5 év határozott idő, vagy előző 20 évvel esetleg összeadható? Ha nem lehet termőföld-bérbeadásából származó jövedelemnek tekinteni, akkor milyen jövedelemként, milyen adóterhekkel adózik az összeg és melyik magánszemélynél? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
42-es vámeljárás
ÁfaTisztelt Szakértő! Angliában feladott árut Franciaországban vámkezelnek. A számla az angol cégtől jött, rajta GB-s adószám. Rendelkezünk francia vámáru-nyilatkozattal. Ezen szerepel, hogy mely francia adóazonosítót használták a 42-es adóügyi eljáráshoz. Ezek a dokumentumok elegendőek, hogy közösségi termékbeszerzésként megállja a helyét az ügylet? (Utólag tud olyan számlát adni az angol cég, amelyen szerepel a francia képviselő adóazonosítója.) Az A60-as bevallásban így közösségi termékbeszerzésként kezelem, és egyedi jelölésként a "K"-t tüntetem fel? Milyen esetben kellene FR és "1" azonosítóval jelenteni? Köszönöm: Földvárszki Norbert
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Óvási díj áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy klub óvást nyújt be az országos sportági szakszövetséghez (továbbiakban: szövetség), a klub megfizeti az óvási díjat. Az óvás szövetség általi elfogadása esetén az óvási díjat visszakapja a klub. Az óvási díj megfizetésével az adott klub nem egy kereskedelmi/piaci szolgáltatást vásárol a szövetségtől, hanem a bajnokságban való önkéntes részvétele (tagsági/szerződéses viszonya) alapján egy belső jogorvoslati eljárást kezdeményez. Kérdésként merül fel, hogy a szövetség óvással kapcsolatos tevékenysége az áfatörvény 6. §-a szerinti ellenérték fejében végzett üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres tevékenységnek minősül-e, azaz egy adott sportmérkőzés eredményével kapcsolatos óvás díja áfa hatályán kívüli szolgáltatásnak, vagy áfakörbe tartozó, esetleg adómentes tranzakciónak minősül-e? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lapkiadó cég ügyvezetője és személyesen közreműködő tagja jogviszonyai
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Lapkiadó vállalkozás tagja egyben ügyvezető és személyesen közreműködik a cég munkájában (újságíró és szerkesztő, így jogosult ekho szerint adózni a minimálbér felett). Milyen jogviszonyban célszerű ellátni az ügyvezetést és az újságírást, hogy jogszerűen alkalmazzuk az ekho adózást, és megfeleljünk a törvényi előírásoknak?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cégautóadó, bérbeadás
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Tao hatálya alá tartozó kft. elektromos személygépkocsi vásárlását tervezi, amihez támogatást is igénybe szeretne majd venni. Ezt az autót az ügyvezető tartósan bérbe adná a feleségének, aki nem áll egyébként semmilyen kapcsolatban a kft.-vel. A vásárlással kapcsolatban a kérdéseim:
– igénybe veheti-e az áfa levonást beszerzéskor, milyen mértékben, a támogatási összegre is? Mi a verzió, ha lízingeli és mi, ha teljes mértékben saját pénzeszközből vásárolja?
– mivel bérbe fogja adni, a cégautóadót, gondolom, nem kell fizetni, mert elektromos? Költségek elszámolhatóak? Áfás számlát kell kiállítania a bérbeadásból?
A másik kérdésem, hogy ugyanezen cégnek van 2 darab személygépkocsija, amiket rendezvényeken ralis autóként használnak. Ezeket a kocsikat is tervezi, hogy évente 5-6 alkalommal bérbe adná. Ennek milyen adóvonzata van, cégautóadót, számlázást, áfát illetően?
Ezek a tervek várhatóan 2027. évben valósulnak meg.
Előre is köszönöm szépen a válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Elektromos céges személyautó töltése, cégautóadó
SzámvitelKedves Adózóna! Meg szeretném kérdezni, hogy elektromos céges személyautó töltése üzemanyagként könyvelendő-e, nem vonható le az áfája, ugye? Illetve cégautóadót kell-e fizetni a autó után, ha nem, annak milyen adózási, adminisztratív követelményei vannak?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlaneladás szja
Szja / Ekho / Különadó
Tisztelt Szakértő!
Egy ingatlan eladása után fizetendő szja a kérdés.
A telket 2018-ban szereztük és az ingatlan 2022-ben kapott használatba vételi engedélyt. Az ingatlant 2026-ban adtuk el. Telek ára: 20 MFt. Ingatlan összköltsége: 81,5 M Ft, eladási ár: 200 MFt.
Kérdésünk: jól tudjuk-e, hogy az szja alapja az alábbiak szerint megállapítható: a szerzési időpont a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy
– a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, a 2008. január 1-je előtt meglévő, épített ingatlan bevételrészére nézve az általános szabály szerinti szerzési időponttal és
– a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés – esetenként külön-külön – bevételrészére nézve a hivatalos utolsó használatbavétel időpontjával azonos.
E szerint a telek része arányosan 19,7%, vagyis 39,4 MFt a telekrész az eladási árból, és mivel ez 5 éven túli, így adómentes, és a 160,6 MFt adózik a 30%-os adóalap-megállapítási szabállyal.
Kérdések: jól értelmezzük-e az szja-törvényt? Ha igen, akkor a 160,6 millióból az építésre vonatkozó költségek még levonhatók, illetve az eladásra fordított költség és az így kapott jövedelem 30%-a lesz az adóalap?
Amennyiben félreértelmezzük, kérjük ismertesse a helyes számítási módszert.
Köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan hosszú távú bérbeadása magánszemélyként
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Tárgy: ingatlan hosszú távú bérbeadása magánszemélyként. Családi gazdaságként működő őstermelő, magánszemély tulajdonú ingatlanát hosszú távra bérbe kívánja adni szélerőmű elhelyezésére. A terület önálló helyrajzi számot fog kapni, jelenleg termőföld, a művelés alól kivonása még történik. A bérbe adó magánszemély, egyébként áfás őstermelő. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan ingatlanrész bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységre az adókötelessé tételt választotta. A bérbeadónak ezen kívül még van 5 éven túli, adómentes termőföld bérbeadása is. A bérbe vevő kifizetőnek minősül. Kérem segítségüket. 1.) Helyes, hogy a „szélkerék ingatlan bérbeadást” – az őstermeléstől teljesen független – magánszemélyes ingatlan bérbeadásából származó jövedelemként kezeljük? 2.) Helyes, hogy a jövedelem megállapítására a 90 százalékos költséghányadot választjuk? 3.) Helyes, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet nem tekintjük szochoalapnak? 4.) Magánszemélyként a bérbeadás áfakötelezetté tétele okán köteles a bérbeadó 27 százalék áfát felszámítani? 5.) Kötelező lesz számlázni a magánszemélyes bérbeadást az őstermelőként is használt adószámmal? 6.) A bérbeadó az őstermeléséről negyedévente áfabevallást ad, ebbe a bevallásba be kell majd tenni a magánszemélyes bérbeadás áfáját is? 7.) Az ingatlan bérbeadása az szja-ban önálló tevékenység, nem vállalkozási tevékenység, ezért nincs hipa? Tisztelettel és köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közös Agrárpolitika (KAP) támogatás
SzámvitelTisztelt Szakértő! A KAP-RD04a-RD04b-2-24 kódszámú pályázati felhívás alapján elnyert (feldolgozó üzemek fejlesztése) támogatást tőketartalékba kell helyezni?
Megválaszolva
0 komment
Többgyermekes nyugdíjas anyák szochofizetése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy többgyermekes nyugdíjas anya szochofizetésével kapcsolatban. Az anya idén 2026. május 1. napjától lett nyugdíjas. Olvastam, ha 2026-ban az éves jövedelme meghaladja a 34 356 720 forintot, akkor szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a meghaladó összeg után. Az lenne a kérdésem, hogy mivel ő 2026. május 1-jétől lett nyugdíjas, a jövedelmeit ettől a naptól kell számolni december 31-éig? Valamint nála arányosítani kell a 34 356 720 forintot, mivel nem egész évben nyugdíjas? Az ő esetében ezt hogy kell számolni? Köszönöm szépen a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi szakmai gyakorlat (Erasmus) kezelése a duális képzőhelyen
ÁltalánosTisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Technikus képzésben résztvevő tanuló ERASMUS program szerint külföldön tölti 3 hétig a szakmai gyakorlatát. A külföldön töltött idő minden munkanapjára érvényesíthető az adókedvezmény, vagy csak az egyébként duális képzőhelyen töltendő napokra hívhatja le a cég azt? A tanulót a duális képzőhely mentesíti a munkavégzés kötelezettsége alól. A cég szabadságot adjon ki, vagy igazolt (fizetett) távollétként rögzítse a tanuló jelenlétének a hiányzását? Erre az időszakra ki kell-e jelenteni a tanulót? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
5%-os lakás áfa
ÁfaA generálkivitelező kft. egy új társasházat kivitelez, amelyben lévő lakást magánszemély vásárló kíván megvásárolni. Azonban a vevő a lakást szerkezetkész állapotban vásárolja meg, majd a szerkezetkész állapotban vásárolt lakás esetén egy másik vállalkozást bíz meg a lakás kulcsrakész befejezésével. Amennyiben szerződés alapján a magánszemély (emelt szintű) szerkezetkész állapotban vásárolja meg az új lakást, úgy a vállalkozó az áfatörvény 10. d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít a megrendelő részére. A lakás megadott paraméterei alapján az értékesítésre az 5%-os áfakulcs alkalmazandó. Amennyiben a magánszemély az emelt szintű szerkezetkész lakás kulcsrakész állapotra hozására egy újabb vállalkozást bíz meg, akkor a vállalkozás szintén az áfatörvény 10. § d) pontja alapján termékértékesítést teljesít a magánszemély részére? A termékértékesítés kapcsán alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs ebben az esetben is? A kivitelező a megrendelő felé a lakást szerkezetkész állapotban értékesíti és adja át. Az ingatlan átadása után más vállalkozóval szerződik a megrendelő az ingatlan befejezésére. Ez a vállalkozó lenne cégünk, amely végzi a lakás kulcsrakész befejezéséhez szükséges építési-szerelési munkálatokat, úgymint a belső falak glettelése és festése vagy tapétázása, burkolás, hideg- és melegburkolatok lerakása. A munkálatokat vagy saját vállalkozáson belül, vagy alvállalkozói teljesítményként végzi. Jogosult-e 5%-os áfával számlázni a kulcsrakész befejezést?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Új építésű ingatlan – áfa, adózás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! 3 magánszemély a tulajdonukban álló telekre 2 lakásos ikerházat építtet. Az építési engedély 2026.12.31-éig véglegessé válik. Az építtetés célja továbbértékesítés. A kivitelezést generálkivitelező fogja végezni. Az építés alatt szükséges-e áfás adószám, ha igen, mindhárom magánszemélynek? Az értékesítés szja- és szocho-köteles? Mire szükséges még figyelni? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
FAD végszámla áfabevallás (100%-os előleg esetén)
ÁfaTisztelt Szakértők! Az alábbi dátumokkal érkezett partnerünktől fordított adózás alá eső termékről végszámla. Számla kelte: 2026.10.15. (Ezen a napon kaptuk kézhez a számlát.) Teljesítés napja (ez a polgárjogi teljesítés napja is): 2026.08.31. A számla végösszege 0 Ft. A partner részére 2026.08.12-én 100%-os előlegfizetés történt. Ha jól tudom a FAD előleg nem adóztatási pont. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti végszámlát melyik havi áfabevallásba kell betenni? A FAD 3-as szabály szerint melyik dátumot kell figyelembe venni, ha 100% előlegfizetés történt? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanhasznosítás adókötelessé tétele, áfa levonhatósága
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfaalany kft. 2025-ben használt, nem lakóingatlannak minősülő üzlethelyiséget vásárolt, a beszerzés adómentesen történt. Az ingatlant tárgyi eszközként vettük nyilvántartásba. Az ingatlan felújításának áfáját levonásba helyezzük, mivel azt a társaság az adóköteles gazdasági tevékenységéhez kívánja hasznosítani (Áfa tv. 120.§ alapján), vagy bérbe kívánja adni vagy eladja. A végleges hasznosítás módja (saját használat, bérbeadás vagy értékesítés) még nem dőlt el. Az Áfa tv. 88. §-a szerinti adókötelezettséget sem a bérbeadásra, sem az értékesítésre nem választottunk egyelőre, még tart a felújítás. Kérdéseink: Megalapozza-e a felújítás áfájának levonását, ha a nem lakóingatlan bérbeadására az Áfa tv. 88. §-a alapján adókötelezettséget választunk (vagy az ingatlant saját adóköteles tevékenységünkhöz használjuk), az értékesítésére viszont nem, így az adómentes marad? Ha az adóköteles bérbeadás (hasznosítás) alapján a felújítás áfája levonható, keletkezik-e ennek ellenére visszafizetési kötelezettségünk a 136. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az ingatlant a 240 hónapos figyelési időn belül adómentesen értékesítjük? Vagyis az adóköteles bérbeadás önmagában nem teszi véglegessé az adólevonást? Ha adómentes értékesítéskor visszafizetési kötelezettség keletkezik, jól gondoljuk-e, hogy a felújítás áfájának végleges levonását csak az biztosítja, ha a nem lakóingatlan bérbeadására és értékesítésére egyaránt adókötelessé tételt választunk? Köszönöm válaszát előre is.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Visszatérés kiváról taóra
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Kft. szeretne január 1-jétől visszatérni kivából a tao hatálya alá, viszont nem látjuk át, hogy ennek milyen buktatója lehet, mire kell odafigyelni, lehet-e olyan eset, amikor nem éri meg áttérni? Illetve a kiva hatálya alatt keletkezett osztalék után meg kell fizetni a kivát áttéréskor? Kft. szeretne beruházni az elkövetkezendő években, ehhez lenne lízing is, és úgy gondoltuk, a taokedvezményekkel kedvezőbb adózást tudnánk elérni. Megköszönnénk, ha egy átfogó képet kapnánk az áttérés szabályairól, buktatóiról. KÖSZÖNÖM!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési célú támogatással érintett eszközök átadása egyéni vállalkozótól kft. részére
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó korábban fejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatást kapott egy bolt eszközeinek fejlesztésére és az ingatlan felújítására, amelyet halasztott bevételként tart nyilván, és az értékcsökkenéssel arányosan old fel. A vállalkozó tevékenysége az egészségügyi állapota miatt hamarosan megszűnik. A támogató szervezet hozzájárult ahhoz, hogy a boltot egy másik cég (kft.) átvegye, és a fenntartási kötelezettség is átszálljon a cégre. A kérdésünk az, hogy milyen szerződéses kötelezettségei és számviteli feladatai vannak az az egyéni vállalkozónak az átadással, a kft.-nek az átvétellel kapcsolatban. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan értékesítésének adómentessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Magánszemély 6-7 évvel ezelőtt belterületen lakóház és udvar megjelölésű ingatlant vásárolt. Egy évvel azután engedéllyelel lebontatta a felépítményt, átminősíttette az ingatlant beépítetlen ingatlanná, majd egy új családi ház építésébe fogott. Esetünkben is érvényes az a szabály, hogy a vásárlástól számított 5 évet követően adómentesen adhatja el a magánszemély majd az ingatlant, vagy ez nem érvényes az építés, a bontás, illetve az átminősíttetés miatt annak valamelyik elemére? Ha csak az új házra nem, akkor meg kell-e osztani a bontás előtti, vagy az építés befejezését követő állapotnak megfelelően a kedvezmény igénybevétele miatt az ingatlant házra és telekre? Ha kell fizetnie, akkor a bontás, vagy az építkezés költségeit levonhatja? Kérnénk Öntől, hogy a biztosabb megértés kedvéért szíveskedjen a hivatkozott törvényi paragrafusokat is is számunkra megjelölni. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Örökség hollandiából
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy magyar illetőséggel bíró magánszemély Hollandiából örökölt bankszámlán lévő pénzt. Az örökhagyó az édesanyjának a testvére volt. Az örökséget végrendeletben meghatározott mértékben osztották meg a meghatározott személyek között. A holland hatóságok az ottani szabályok szerint levonták az örökösödési illetéket. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben Magyarországon keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik rendelet, törvény, ... alapján tudom ezt megállapítani, vagy hatóságilag fogják ezt kivetni Magyarországon? Amennyiben van illetékkötelezettség, akkor az örökség intézésével megbízott magyarországi ügyvédnek fizetett költség csökkenti-e az illeték alapját? Szerepeltetni kell-e ezt az örökséget az szja-bevallásban, ha van, vagy ha nincs illetékfizetési kötelezettsége? Véleményem szerint nem, de biztos szeretnék lenni. Köszönettel Bné Piros
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Fő tevékenységként szállodai szolgáltatást végző kft, az Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban önállóan szereplő étteremmel rendelkezik. Az étteremben mind szállóvendégek, mind pedig külső vendégek étkezhetnek. A szállóvendégek fogyasztását szobaszámlán rögzítjük, melyet távozáskor egyenlítenek ki. Erről a rendszer áfakulcsonként listát tud generálni. A külső vendégek az éttermi szolgáltatás igénybevétele után azonnal az éttermi kasszából kiállított bizonylat alapján fizetnek. Ebben az esetben a kizárólag éttermi szolgáltatásra jogosan számolhatjuk-e el a 2 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték