Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdés
Megválaszolva
0 komment
Megválaszolva
0 komment
NÉTAK
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy jár-e NÉTAK-os kedvezmény, annak az anyának, akinek van 3 saját gyermeke, akikre kapja vagy 12 éven át kapta a családi pótlékot, illetve van 1 gyermek, akinek a családba fogadó gyámja. Utóbbi gyermekre kapja a családi pótlékot. Segítségüket előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kötelező számlaadás egyéb humán egészségügyi ellátások kapcsán
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy internetes tájékoztatás szerint 2020. július 1-jétől egyes tárgyi adómentesség alá eső szolgáltatásnyújtásokról, termékértékesítésekről kötelező lesz számlát adni (nem lesz már elegendő másfajta számviteli bizonylat). A számlaadási kötelezettség érinti a humán egészségügyi szolgáltatásokat is. Egy optika látásvizsgálatot (optometriai vizsgálat) is végez tevékenysége során, mikor meghatátozza, hogy milyen szemüveg kell a vevőnek, melyet a 8690' 08 Egyéb humán egészségügyi ellátás tevékenység alatt végez. A látásvizsgálatot tárgyi adómentesen végzi. Kérdés 1. Helyesen jár el az optika, hogy ez alatt a kód alatt végzi a látásvizsgálati tevékenységet, és hogy TAM-sen? Kérdés 2. Július 1-től kötelező lesz számlát kiállítani a látásvizsgálatról is? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kijelentés gyes alatt
MunkajogTisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egy kft.-t rövid időn belül értékesítenek. A kft.-ben még dolgozóként benne van egy gyesen lévő anyuka (jelenleg nem dolgozik). Az ő munkaköre megszűnik. Ebben az esetben hogyan lehet kiléptetni a dolgozót? Mire kell figyelni? Például felhalmozott szabadnapok? Munkáltatói felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg a jogviszony? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondás táppénz alatt
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2019. december 04. óta áll munkaviszonyban, 6 hónapos próbaidővel. Négy nap után munkahelyi baleset érte, azóta sem dolgozik. Szeretnénk felmondani a neki. Azonnali hatályú felmondással próbaidő alatt megtehetjük-e ezt, ha igen, akkor is csak a táppénz lejárta, keresőképesnek nyilvánítás után tudjuk kiléptetni, és addig munkaviszonyban kell tartani, illetve fizetni a táppénzt? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Utolsó munkában töltött nap
MunkajogTisztelt Adózóna! A munkáltató megszünteti a dolgozó munkaviszonyát közös megegyezéssel x napon, de mivel a közléstől számítva ez a nap egy későbbi időpont, így felmenti a munkavégzés alól. Kérdésem az, hogy mikor kell a dolgozó részére kiadni a kilépő papírokat, illetve mikor kell utalni? Az utolsó munkában töltött napon vagy a felmentési idő végén? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Portás munkarend
MunkajogTisztelt Szakértő! Portásként foglalkoztatnánk 2 nyugdíjas személyt. Az épületbe a bejárás 22 órakor megszűnik és 6 órakor nyitnak. Az eltelt időszakban beléptetés nem történik. A munkaidejük 24 órás lenne, havi 10 alkalommal. A kérdéseim a következők: lehetőséget biztosít-e a törvény a munkavállalók 240 órára való beosztására, ha igen, milyen formában. Ügyeletnek minősül-e a 22-6 óra közöti időszak. Illetve a havi munkaidőkeretnek ilyen esetben hány órát kell tartalmaznia?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Havi rendszeres bruttó munkabér
MunkajogTisztelt Szakértő! Ebben a témában már megkerestem önöket, de nem kaptam kielégítő választ. A kérdésem az volt, hogy a havi rendszeres bruttó munkabérbe milyen bérelemek tartoznak bele. A válaszukban a bruttó munkabér elemeket sorolták fel. A kérdésemben a hangsúly azon van, hogy havi rendszerességgel kapott bruttó munkabér. Pályázatban szerepel a "havi rendszeres bruttó munkabér" kifejezés, ahol nem részletezik, hogy mi tartozik konkrétan ebbe bele. A "havi rendszeresség" figyelembevételével is ugyanazok tartoznak bele a bruttó munkabérbe?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szponzorációs díj áfa osztrák nonprofittól
ÁfaMagyar kft. által szervezett, Magyarországon megrendezésre kerülő rendezvényt egy szakmai, osztrák nonprofit szervezet is támogat. Szponzori díjat fizet cserébe a rendezvény programfüzetében történő megjelenésért. A partner állítása szerint nincs sem uniós adószáma, sem pedig adószáma, csak ZVR-számot tud adni, mondván, hogy őket ezen a számon tartják nyilván. Milyen áfával kell kiállítani részére a számlát?Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas munkavállaló Mt. szerint a közszférában
Tb / Járulékok / NyugdíjÖregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett, költségvetési szervnél a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, főállásban hogyan foglalkoztatható? A munkáltató, munkavállaló terhei hogyan alakulnak? A nyugdíj folyósítását miként befolyásolja e munkaviszony?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási jogviszony
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy magánszeméllyel megbízási szerződést kötnénk környezetvédelmi feladatok ellátására határozatlan időre. A díjazása nem érné el havonta a minimálbér 30%-át, így nem minősülne biztosítottnak. A magánszemély ezt a feladatot főállás mellett végezné, nem egyéni vállalkozó. 1. Van lehetőség arra, hogy megbízási jogviszonyban végezze ezt a tevékenységet és a társaság megbízási díjként számfejtse a díját? 2. A díjazás alapján nem lesz biztosított és így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon? 3. A magánszemélynek kötelező adószámot igényelni ebben az esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cégautóadó
Kata, kivaTisztelt Szakértő! A kérdés a következő: katás egyéni vállalkozó személygépjárműveket szeretne bérbeadni egy társaságnak. Azt olvastuk, hogy az egyéni vállalkozónak, amennyiben katás, nem kell a cégautóadót megfizetnie. Ebben az esetben a társaság kötelezett cégautóadó megfizetésére? A másik kérdés: a gépjárművek a magánszemély tulajdonában vannak; bérbeadhatja-e egyéni vállalkozóként? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hulladékértékesítés
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás évente egyszer-kétszer a vállalkozásában felhalmozódott hulladékot egy felvásárló felé értékesíti (papír, vas stb.). A kérdésem az, hogy ilyenkor mindenféleképpen neki kellene kiállítania számlát a felvásárló felé? Ez neki (mivel nem rendszeres és nem ez a fő profilja, mert bolti kiskereskedő vagy fémszerkezeteket gyártó cég) egyéb bevétel vagy mindenképp árbevétel és így a helyi iparűzési adó alapja is?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
2020. január 1-jétől katás vállalkozás bevételelhatárolása a 2019. évben
Kata, kivaTisztelt Szakértő! A számviteli törvény rendelkezései szerint egy bt. következő év januárban (teljesítés időpontja 01. hó) leszámlázott, de a teljesítés időszaka szetint decemberre (előző évre) vonatkozó árbevételét minden évben a bevételek aktív időbeli elhatárolásába könyveltük. A cég 2020. január 1-jétől katás vállalkozás lett. A 2020. januárban a bankszámlára beérkezett összeget, ahol az előzőekben leírt előző évre vonatkozó teljesítési időszak van, el kell-e határolnunk 2019. évre? Vagy már katás bevételnek számít? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
2020. 02. 17-ei kérdésre adott válasz
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Tegnapi kérdésemre adott gyors válaszát nagyon köszönöm. A témában megjelent korábbi válaszok olvasása azonban továbbra is elbizonytalanít, mert ellentmondásos információkat tartalmaznak a kiva előtti utolsó üzleti évben keletkezett eredmény áttérési különbözetbe történő beszámításánál (2019. 11. 20-22-ei válasz pl.). Ugyancsak ellentmondásos információkat találtam a tao időszak alatt képződött eredménytartalék terhére történő osztalék beszámításával kapcsolatban. Ebből kifolyólag próbálom célirányosabban megfogalmazni a kérdésem. Adott társaság 2017. 02. 01-jével tért át a kiva alá. 2017. 02. 01-jével eredménytartalékba került az 1 hónap eredménye, 35 e Ft. 2019. 12. 31-éig kivaalany volt. 2017-es adózott eredménye 1 316 e Ft, a 2018. évi - 385 e Ft. 2018. évben jóváhagyott osztalék 1000 e Ft, amelyből 84 e Ft tao időszaki eredménytartalék terhére, részben a 2017. 02. 01-jével eredménytartalékba kerülő adózott eredmény terhére (amely az áttérési különbözet számításának kiinduló összege). Beruházása volt a kivaidőszak alatt, de a 2019. 12. 31-ei záró beszámolóban az eszközök értéke nulla. Hogy alakul ebben az esetben az áttérési különbözet számítása? Mi a teendő a 2017. évben a kivaidőszak alatt tao-s eredménytartalékból történt tőkeemeléssel? Ez tao-alap növelő tétel lesz a záró taobevallásban? Köszönettel. Elnézést, ha kissé bonyolultra sikerült a kérdés, de sajnos a törvény szövege és a korábbi válaszok nem egyértelműek. Nagyon sok a bizonytalanság e területen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép
ÁltalánosTisztelt Szolnoki Úr! Köszönöm szépen a válaszát (2020. 02. 12.). https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_1_Penztargep_vwp Azt szeretném megkérdezni, hogy a készpénzes számlához kötelező-e bevételi pénztárbizonylatot kiállítani, hiszen a készpénzes számlát a fizetéskor adjuk át a vevőnek, és számlázóprogrammal történik a kiállítása, valamint a NAV-hoz be van kötve, így még egyszer leírni ugyanazt, ami a számlán szerepel, túlzott adminisztrálásnak érezzük és a könyvelés a bizonylat alapján történik és nem a bevételi bizonylat alapján. Előre is köszönöm a válaszát. GG
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számlázóprogram és pénztárgép
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. az olyan készpénzes vásárlásokat is beüti a pénztárgépbe, melyekről számla is készül. Ezen számlák kiállítása jelenleg papír alapon történik. A jövőben szeretnék egy online számlázó program használatára áttérni. Mivel 2020. 07. 01-jétől változik az online számla adatszolgáltatás rendszere, nem fog ez dupla adatszolgáltatást eredményezni? Továbbra is elfogadható lesz ez a gyakorlat, hogy a számlázóprogrammal kiállított készpénzes számlák összege is beütésre kerül az online pénztárgépbe? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép nyugtaadás kezeléséhez
ÁltalánosKedves Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hol találok törvényi előÍrást arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépkezelő a gyakorlatban mikor köteles a nyugtát a vevő kezébe adni. Amikor megkapja a vevőtől a készpénzt, vagy előbb odaadja a nyugtát és utána veheti el a készpénzt. NAV szempontjából fontos a dolog, mert volt olyan eset, amikor azért bírságoltak meg egy céget, mert a készpénz átvétele után adta csak oda a nyugtát, ami gyakorlatban elég érdekes kérdés. Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségi szolgáltatás igénybevétele
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy alapítvány csak elenyésző vállalkozási tevékenysége okán vált áfaalannyá, alaptevékenysége tekintetében továbbra is a „tevékenység közérdekű jellegére tekintettel az adó alól mentes”-ként viselkedik. Alaptevékenysége kapcsán szolgáltatást vesz igénybe Közösségen belülről, aminél fordított áfa fizetésre kötelezett (visszaigénylése nincs). Ezen szolgáltatások némelyikével kapcsolatban lenne kérdésem: 1.) A partner EU-n belüli, a terv szerint tréningeket tartana/oktatna/oktatással kapcsolatos szakértői tevékenységet végezne belföldön tartandó rendezvényen. A partner nem áfaalany hazájában, nincs EU-s adószáma sem. Szükséges-e adószámot kérnie, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az ügylettel kapcsolatban? 2.) A számla tárgya egy külföldön rendezendő oktatási kiállítás/vásáron való részvétel díja, illetve a helyszínhez kapcsolódó stand kialakításának költsége (bútorbérlés, technika). A stand kialakítás megfelel-e a 42. § ”az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás”-nak? Várom válaszát, köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték