Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Mielőtt kérdez...

Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.

  • egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
  • a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
  • a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
  • a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
  • ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.

Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.

Megválaszolva

0 komment

Jegyzett tőke leszállítása

Általános

Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 28 millió forint, amelyet 3 millió forintra szeretne leszállítani. A 25 millió forint tagi kölcsön apportból történt évekkel ezelőtt. A saját tőkén belül a fent említett 28 millió forint jegyzett tőke és 100 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. Kérdésem, ha a jegyzett tőkét leszállítja 3 millió forintra , az eredménytartalékot (és ha lenne más tőkeeleme azt) is csökkenteni kell? A leszállításnak van-e adóvonzata? Köszönöm a válaszát előre is .

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

EPR változása

Jövedéki adó / Vám, deviza / Termékdíj

Tisztelt Szakértő! Augusztus 12-étől pontosan hogyan változott a bevallók köre a helyben megtöltött csomagolásokkal kapcsolatban? Valóban több ezer új bevallót keletkeztetett ez a módosítás? Van valami módja, hogy mentességet kapjanak? köszönettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Családi kedvezmény

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Kérném állásfoglalását az alábbiakkal kapcsolatban. Családi adókedvezménynél figyelembe vehető-e az a gyermek eltartottként (2 kiskorú kedvezményezett eltartott gyermek mellett), aki: 2005.01.31-én született, középiskolai tanulmányai befejezéséig családi pótlékot folyósítottak a gyermek után, jelenleg nappali tagozatos hallgató felsőoktatási intézményben, tanulmányai mellett 2026.06. hónaptól diákszövetkezeten keresztül dolgozik havi 92 órát (nem lesz heti 40 órában foglalkoztatva), órabére 2350 Ft, foglalkoztatása: iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, folyamatosan, minden hónapban fog járandóságot kapni, 2026.01.01-től átalányadózó egyéni vállalkozó, nem szünetel, éves bevétele 3 500 000 Ft lesz, 45%-os költséghányad mellett ez 1 925 000 Ft, jövedelme az egyéni vállalkozásból tekintettel az adómentes jövedelemhatárra így 0 Ft lesz. Az általa nyújtott szolgáltatások számlázása negyedévente és félévente történik. Mely hónapokra vonatkozóan vehető figyelembe eltartottként? Köszönöm válaszát.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése

Munkajog

Tisztelt Szakértő! A munkáltató jogutód nélkül fog megszűnni 2026.08.31. napján. A munkavállalók jogviszonya azzal a nappal megszűnik. Végkielégítésre jogosultak azok a személyek, akiknek a hatályos jogszabályok alapján jár. Én most inkább a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összegről szeretnék kérdezni. Augusztusban lesz a kifizetés. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az augusztusi napi távolléti díj lesz a kiinduló alap (havi bruttó bér osztva az augusztusi munkanapok számával)? Ezt követően pedig meg kell nézni, hogy 09.01-től hány munkanapot fedne le a felmentési idő, meg kell szorozni vele? Tehát, ha valakinek 30 nap felmentési ideje van, akkor 22 munkanappal kell megszorozni az augusztusi napi távolléti díjat? Tehát meg kell vizsgálni, hogy hány munkanap esik az adott felmentési időbe? Vagy, ha nem, akkor pontosan hogyan is kellene ezt számolni? A munkavégzés alóli felmentési idő a felmondási idő fele. Munkaviszony jogutód nélküli felmondásánál is ez az irányadó?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Létszámkorlát alkalmi munkavállalóknál

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Az alkalmi foglalkoztatásban a létszámkorlát a turisztikai idény- és mezőgazdasági egyszerűsített foglalkoztatásra is vonatkozik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel T. Mária

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Beruházás áfájának arányosítása

Áfa

Tisztelt Szakértő! Cégünk humánegészségügyi szolgáltatással foglalkozik. Az eddigi bérelt ingatlan helyett szeretne egy saját ingatlanba költözni. Az ingatlan saját beruházás keretében (pályázati támogatással) készülne. A tulajdonosoknak (50–-50 százalék) van saját cége is, amelyek főtevékenysége szintén humánegészségügyi szolgáltatás. A megépülő ingatlanban kapnának ezek a céget is helyet. Ők bérelnék a saját részüket. Rajtuk kívül még egy cég biztos helyet kapna az épületben szintén bérleti szerződéssel. Természetesen lennének közös használatú helyiségek is (mosdók, konyha..). Tekintettel arra, hogy az építkezés alatt (a telek megvásárlásától) még biztos nem lesz a bérbeadásból árbevétel, felmerül benne a kérdés, hogy tudom-e arányosítani a beruházás áfáját, hogy legalább részben vissza tudjuk igényelni. Ha igen, mi alapján tudom arányosítani? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Muzeális személygépjármű beszerzése 3. országból

Áfa

Tisztelt Szakértő! Egy cég Amerikából 30 évnél idősebb, igazolt muzeális jellegű (9705 VTSZ) személygépkocsit vásárol, úgy, hogy a szabad forgalomba helyezése Hollandiában történik (40-es vámeljárási kóddal) egy holland vámügynökségen keresztül. A kérdésem az lenne, hogy ha Hollandiában szabadforgalomba bocsátották a gépjárművet a holland áfa-törvény 23. cikk alapján halasztott áfafizetéssel, azaz csak a gépjármű értékesítésekor kell megfizetni az áfát, akkor Magyarországon meg kell fizetnem a 27%-os áfát, és ha igen, akkor hogyan? Hiszen az import áfát Hollandiában készítették (9 százalékkal), közösségi áfát pedig egy amerikai székhelyű cégre az A60-as bevallásban nem tudok szerepeltetni. Köszönettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Faház értékesítése

Áfa

Tisztelt Szakértő! Cég faházat építtetett bérelt ingatlanon. Bérelt ingatlanon beruházásként könyvelte, üzleti célra használta. Az építő alanyi mentes volt, alanyi mentesen bocsátotta ki a számlát. A cég ekkor áfás tevékenységet végzett. A faházra nem lett használatba vételi engedély kérve, az ingatlan-nyilvántartásbeli rendezése maradéktalanul nem történt meg. Most, 2026-ban a cég szeretné értékesíteni a faházat. Kérdés, hogy áfásan kell-e kibocsátani a számlát? Köszönettel várom válaszát.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Garázs értékesítése

Áfa

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2017-ben vásárolt egy új garázst 5%-os áfával mi az áfát nem igényeltük vissza, most el szeretnénk adni a garázst. Kérdésünk az lenne, hogy kell-e áfát felszámítanunk, és ha igen, hány százalékot. Köszönettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Használt gyárépület értékesítése áfa szempontjából

Áfa

Tisztelt Szakértő! Adott egy áfaköteles kft., amelynek 2017 óta a tulajdonában van egy használt gyárépület, amit most értékesíteni szeretne. Áfa szempontjából a törzsadata szerint a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan [ingatlanrész] és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan [ingatlanrész] értékesítése tevékenységünkre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk. Anno 2017-ben, amikor a vétel történt, áfa szempontjából fordított adózással lett bevallva (áfabevallás 29., illetve 51 sor); jól gondolom, hogy most is ugyanúgy fordított adózással kell értékesítenünk is? Köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Lábon álló cirok

Áfa

Tisztelt Szakértő! A lábon álló cirok, illetve maga a cirok az 1007-es VTSZ alá tartozik. A legtöbb platformon azt olvasom, hogy az áfatörvény 142. paragrafus nem tartalmazza az 1007-es VTSZ-t mint fordított adózást. Helyesen áfával növelten szükséges kiállítanom a számlát? Ha csak cirokmag lenne, az 5 százalékos áfa alá esne? Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kft. értékesítésének adóvonzata

Általános

Tisztelt Szerkesztő! Egy kft. úgy kívánja a tevékenységét megszüntetni, hogy magát a kft.-t adja el. A kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel, ebben az esetben milyen adókat kell fizetniük a részesedés értékesítése során? A saját tőkéje a kft.-nek 277 millió, ebből a jegyzett tőke 9 millió forint. A kft. rendelkezik 85 millióval a bankszámláján és 140 millió ingatlan vagyonnal (üzlettel, raktárakkal, két db lakással). A kft.-t 300 millióért szeretnék értékesíteni. Válaszukat előre is köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kölcsön visszafizetése eltérő pénznemben

Általános

Tisztelt Szakértő! Magyar kft. forint pénznemben kölcsönt adott vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészben visszafizetni a kölcsönt, melyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamról rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése eurós bankszámlák között történne. A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél? Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Csoportos tao – veszteség és jövedelemminimum

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Három kapcsolt vállalkozás esetében vizsgáljuk csoportos társaságiadó-alany létrehozását. A tervezett csoportképviselő nyereséges, míg a másik két társaság általános szabályok szerint számított taoalapja negatív. A két veszteséges társaság jelenleg a jövedelem- (nyereség-)minimum alapján fizet társasági adót. Ezzel kapcsolatban az alábbiakban kérjük segítségét: 1.) Ha a veszteséges társaságok csoporttagként nem választják a jövedelem-(nyereség-)minimumot, hanem az általános szabályok szerinti negatív egyedi adóalapjukat alkalmazzák, akkor ez a veszteség már a keletkezés évében felhasználható-e a csoport pozitív adóalapjának csökkentésére, természetesen a veszteségleírásra vonatkozó korlátok mellett? 2.) Mivel a csoporttagok nem nyújtanak be önálló éves taobevallást, ilyen esetben a jövedelem- (nyereség-)minimum alkalmazásának mellőzéséhez kell-e a 2529 bevallás 10-es lapja szerinti részletes bevallást kiegészítő nyilatkozatot kitölteni, és ha igen, azt milyen módon teljesíti a csoporttag/csoportképviselő? 3.) A csoporttagság előtt keletkezett elhatárolt veszteség továbbra is kizárólag az adott tag saját pozitív egyedi adóalapjával szemben használható fel? Köszönjük szépen a segítségét!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Üzlethelyiség megosztása több vállalkozással

Általános

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely bérel egy üzlethelyiséget, ahol élelmiszereket árusít, alkalmazottakkal. A kft. tulajdonosa és ügyvezetője szeretné kiváltani az egyéni vállalkozást. Az üzlethelyiségben Olaszországból behozott termékeket árusítana, egy elkülönített részen, vagyis meg lenne osztva az üzlet pénztárgépekkel, banki terminálokkal. Kérdésem az lenne, ez szabályos-e, és ha igen, mire kell figyelni a kialakítás és az üzemeltetés során? Példának a kis elkülönített lottózót tudnám felhozni, ami akár nagyobb áruházakban vagy dohányboltokban van. Ott hogyan működik ez a megosztás és tevékenység? A válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel, Anita

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Fellebbezési illeték

Általános

Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelés áfáját szerettem volna visszaigényelni elévülési határidőn túl különleges eljárás keretében. Az érintett számla áfatartalma 4 millió forint volt. Kérelmemet az adóhatóság elutasította, mivel a követelés nem felel meg a határozat indoklása szerint a behajthatatlan követelés fogalmának. A határozat a visszaigényelni kért összeget nem is vizsgálta. Azt szeretném kérdezni, ha nem értek egyet a határozattal, mennyi illetéket kell fizetnem. Véleményem szerint 5000 forintot, mivel szerintem az indoklás szerint a fogalomnak való meg nem felelés miatt utasította vissza a hivatal a kérelmemet úgy, hogy összeget nem is vizsgált. A határozatot készítő ügyintéző viszont azt mondta, hogy a fellebbezési illeték, mivel számszerű összeget érint, ennél magasabb. Ön szerint ebben az esetben a fellebbezési illeték fix összégű vagy vitatott összeg mértékétől függ? Válaszát köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Átalányadózó cégautóadó

Cégautó- és regisztrációs adó

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó, havi áfabevalló ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében bérel egy személygépkocsit, a lízingdíj áfatartalmának felét levonásba helyezi. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Egyéni vállalkozás szüneteltetés alatti megszüntetése

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki főállásban működött átalányadózóként, 2025.10.31-étől szünetelteti a vállalkozását. Most szeretné megszüntetni. A kérdésem az lenne, hogy milyen bevallásokat kell neki beadni, és keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége, ha hónap közben szüntetné meg a vállalkozást? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Sorozatos lakásértékesítés

Általános

Tisztelt Szakértő! Panel (használt) lakásokat vásárol ügyfelem mint magánszemély, felújítja és értékesíti. Eddig 15% szja-t fizetett, de olvastam, hogy ez sorozatos értékesítés (évi 2 lakásról van szó), így ezért szociális hozzájárulást is kellene fizetnie és nem ingatlanértékesítésként feltüntetni, hanem egyéb jövedelemként. Vállalkozást nem hajlandó indítani. Magánszemélyre vonatkozó adószáma nincs. Önök szerint hogyan célszerű, vagy lehet-e egyáltalán ezt a tevékenységet így végezni? Valamint, mi minősül ebben az esetben sorozatos értékesítésnek? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Letiltás ekhós bevételből

Munkajog

Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Az alábbi linken található válasszal kapcsolatban szeretnék még kérdést feltenni: https://adozona.hu/kerdesek/2026_7_29_Letiltas_EKHOs_bevetelbol_tix Ez a szabály vonatkozik a tartós megbízási jogviszonyra is? Ha az ekhós magánszemély tartós megbízási jogviszonyba van bejelentve, és havonta rendszeresen bruttó 110 000 forint megbízási díjban részesül, és az ezen felül kapott jövedelmére az ekho adózást választotta, akkor az ekhós jövedelemre is kell a letiltást foganatosítani? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST
2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6