Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Német-magyar kettős állampolgár
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Frissen átköltözött állampolgár bejelentett magyarországi lakhellyel, megszűnik a biztosítása Németországban április 30-cal. Május 1-jétől szeretne magyarországi biztosítást. Mi a teendője? Nincs tajszáma, a kormányablakban azt az információt kapta, hogy 8 hónap itt-tartózkodás kell hozzá (szerintem elértett valamit). Taj nélkül hogyan tud vállalkozást indítani (kata)? Ha lehet, sürgős választ kérnék a biztosítás folytonossága miatt! Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vásárolt EKR-felhasználás helyes könyvelése.
SzámvitelKedves Gyüre Ferenc! A https://adozona.hu/kerdesek/2024_4_19_Vasarolt_energiamegtakaritas_kony_cnj link alatt adott válaszához kapcsolódóan még az lenne a kérdésem, hogy ha a pl. 2023-ban vásárolt energiafelhasználást 2025-ben fogják felhasználni, akkor a megvásárláskor (2023) a 113-ra könyvelték. Onnan hogyan kerül ki, ami pl. 2025-ben felhasználásra került? Mi a helyes könyvelési tétel? Gyors válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Téves osztalék
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámolással megszűnt egy cég 2025-ben, már a cégbíróság is törölte. A cég utolsó járulékbevallásában számfejtésre került az osztalék, az ebből keletkező szociális hozzájárulási adó és szja pedig a cég folyószámláján lévő többletből volt rendezve. Most derült ki, hogy a cég tulajdonosa nem magánszemély volt (akinek a nevére az osztalék bérszámfejtve lett), hanem egy másik cég a tulajdonos. Ez a magánszemély szja-bevallási tervezetéből került ki. Így helytelen a megszűnt cég utolsó járulékbevallása, ráadásul 1,5 millió forint adó tévesen került előírásra. Van-e bármilyen lehetősége a magánszemélyek ezt az adót visszakapni, vagy a törölt cég bevallását kijavítani? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nonprofit kft. helyi iparűzési adó alapjának meghatározása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Kérem segítségét a helyes adóalap megállapításához: Véleményem szerint nonprofit kft. esetében az adóalapnál a 91-en könyvelt vállalkozási bevétel az értékesítés nettó árbevétele (az önkormányzati működési támogatás a 96-on szerepel), melyet a teljes anyagköltség, elábé és közvetített szolgáltatás értéke csökkent. A csökkentő tételeknél a teljes összeggel kell számolni és nem a vállalkozási bevétel / teljes bevétel arányában megállapított csökkentő tételekkel, melyeket a társaságiadó-alap meghatározásánál kell alkalmazni. Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közhasznú alapítvány, ingatlan bérbeadás adózása
Társasági adó / Innovációs járulékKözhasznú alapítvány 2025. évben cél szerinti tevékenységei mellett a tulajdonában lévő ingatlan helyiségeit bérbe adta, melyből bérleti díj bevétele keletkezett. Vállalkozási tevékenységet nem végzett az Alapítvány. Keletkezik-e ebben az esetben társasági adófizetési kötelezettsége? Figyelembe vehető-e a 15%-os kedvezményezett bevételi arány, mely a Taotv. szerint az vállalkozási bevétel/összes bevétel arány szerinti Tao meghatározásnál alkalmazandó? Köszönjük
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közhasznú alapítvány ingatlan értékesítésének adózása
Társasági adó / Innovációs járulékKözhasznú alapítvány 2025. évben eladta ingatlanát, melyet korábban cél szerinti tevékenységére és bérbeadásra is használta. Vállalkozási tevékenységet 2025. évben nem végzett. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége az Alapítványnak az ingatlan értékesítés után?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
KIVA-könyvelés EUR-ban, beszámolókészítés HUF-ban
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy cég a könyveit EUR-ban vezeti 2025. évben és készíti a beszámolóját, az alapító okiratban a "KÖNYVELÉS DEVIZANEME EUR" van feltüntetve. 2026. évtől belépne a KIVA-ba, ahol a Kiva törvény 18. § ezt írja: "Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze." Ebből arra is következtethetünk, hogy könyvelhetünk EUR-ban, csak a beszámolót kell HUF-ban elkészíteni. De, ami igazából nem egyértelmű vagy egy kissé félre érthető számunkra az a A számviteli törvény 20. § (5b) bekezdése, ami ezt írja: "A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie." Vagyis a törvény nem azt írja, hogy a beszámolókészítés és a könyvvezetés devizanemének meg kell egyeznie és szerepelni kell a létesítő okiratban. Számunkra ez úgy is értelmezhető, hogy ha az alapító okiratban a "könyvvezetés devizanemeként az EUR" van megjelölve (beszámoló készítés devizanem nincs feltüntetve), akkor a beszámolóját, ettől függetlenül HUF-ban is elkészítheti. A kérdésünk az lenne, hogy ez a cég 2026. évben kivásként vezetheti-e továbbra is a könyvelését EUR-ban és a beszámolóját készítheti-e HUF-ban? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyoni értékű jog
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az alábbi számviteli kérdésben kérem állásfoglalását! Társaságunk marketing célból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor jellemzően marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül (akár egy éven belül) csökken, ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének. Fentiek alapján kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben! 1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy e helyett lehetne azt inkább igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni? 2. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig (pl. egy kampányidőszak alatt) hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehetne használni? 3. Elfogadható-e az az indoklás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft. házipénztár bizonylatolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném szíves állásfoglalását kérni! Egy kft. esetében a pénzkezelési szabályzatban rögzítésre kerül, hogy pénztárbizonylatot csak azokról a gazdasági eseményekről készít, amelyek egyéb bizonylattal nincsenek alátámasztva. A pénztári tételek könyvelése során a könyvelőprogram generál bizonylatot, sorszámozása folytonos. Az időbeliség esetében azonban nem, mivel ahogy beérkeznek a bizonylatok úgy kerül könyvelésre a tétel, így előfordul, hogy egy időben korábbi tétel nagyobb bizonylatszámot kap a könyvelési rendszerben. Elfogadható-e ez a gyakorlat, vagy szükséges egy külön programban időbeliség szerint vezetni a tételeket? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos autó töltése – áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk Magyarország területén elektromos autó töltési szolgáltatást vesz igénybe egy németországi székhelyű cégtől. A német cég az erről szóló számlán a szokásos adatokon kívül feltünteti a közösségi adószámát (DEXXXXXXXXX) és a társaságunk közösségi adószámát (HUXXXXXXX), valamint a „Fordított adózás” megjegyzést. A töltési szolgáltatás ellenértékének áfa nélküli nettó összegét számlázza. Kiegészítő megjegyzésként szerepel még a számlán a német cég áfaregisztrációs száma is (HUXXXXXXXX). Kérdéseink: Az ügylet az Áfa tv. szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? A fizetendő áfa összegét a 2665A áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Az ügyletről kell-e adatot szolgáltatni a 26A60 összesítőben? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adhat-e kft. támogatást kft.-nek ?
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy filmgyártással foglalkozó kft. részére adhat-e 14 350 ezer forint támogatást 2 részben, támogatási szerződéssel egy másik kft. számlaadás nélkül? A támogatás célja, dokumentumfilm elkészítése. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrész vétele ügyvédi letéti fizetéssel
SzámvitelTisztelt Adózóna! Egy cég megvásárolta egy másik cég 55 millió forintos üzletrészét, 215 millió forint kölcsönét, és fizetett érte 295 millió forintot. Ehhez a saját tagjaitól kért kölcsönt, amit a tagok ügyvédnek utaltak, aki kifizette a 295 millió forintot az eladónak. Hogyan kell jól könyvelni a tranzakciókat, úgy hogy a tagi kölcsön követelése nem a vevő céghez folyt be? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed összege
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő!
Csed-, gyedjogosultság, illetve az összeg megállapításával kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni! Az alábbi adatokkal rendelkezem:
• munkaviszony: 2018-tól 2025.05.31-éig folyamatos biztosítás,
• álláskeresési járadék: 2025.06.02-étől 2025 08.30-áig,
• új munkaviszony: 2026.04.01-jétől, bruttó 600 ezer forint bérrel,
• szülés várható időpontja: 2026.08.25.,
• a csedet 2026.08.01-jétől tervezem igénybe venni.
A kérdésem, hogy milyen összegben leszek jogosult csedre, gyedre a fenti adatok alapján.
Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Gyed melletti szja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy dolgozó egész évben azonos összegben kapott gyedet. A június 30-át követően folyósított ellátásokra vonatkozik az adómentesség, a 25M30-as igazoláson 7 havi összeg szerepel adómentesként. Kérdésem: ez helyes-e? A júniusit júliusban fizették ki, a decemberit pedig januárban fogják kifizetni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vállakozás indítása gyes mellett –járulékfizetés kérdése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk jelenleg gyesen van, a munkáltatójánál korábban 8 órás állásban volt, a jogviszonya nem szakadt meg (fizetés nélküli szabadságon van). A kismama vállalkozást szeretne indítani! Lehet katás vállalkozó ebben a szituációban? (A fennálló 8 órás munkaviszony kizárja-e a katás adózást, ha fizetés nélküli szabadságon van?) Ha a fennálló munkaviszony miatt nem lehet katás, akkor átalányadós egyéni vállalkozás indítása esetén kell-e járulékot fizetnie (mivel fizetés nélküli szabadságon van), vagy a fennálló munkaviszony alapján lehet mellékállú egyéni vállalkozó.Segítségét köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Támogatott, befejezetlen K+F aktivált összege
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. 2025-ös évben K+F-be kezdett, amelyhez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 millió forint volt. Az év elején kapott 6 millió forint támogatási előleget, amellyel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, amely kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 millió forintot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elhunyt tag
Társasági jogKedves Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy mi akkor a teendő, ha a kft. egyedüli tagja elhunyt. Sajnos a beszámoló taggyűlési jegyzőkönyvét sem tudta így aláírni. Mi a teendő? A beszámoló így nem adható be. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakásszövetkezet társasági adója
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt szakértő, a kérdésem az, hogyan kell kiszámolni a lakásszövetkezet társasági adóját. Köszönettel.
Megválaszolva
0 komment
Kft. tőkevesztése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy 2025-ben alakult egyszemélyes kft., melynek törzstőkéje a minimális 3 millió forint. Az indulás évében nem volt árbevétel, viszont a működési költségek miatt a 2025. év veszteséges lett. Ennek következtében a saját tőke összege a minimálisan előírt 3 millió forint alá csökkent. Ez kft. esetében "gyorsütemű" vagyonvesztés? 2026-ban, még a mérlegkészítés előtt jelentős árbevétel van. Kérdésem, hogy ilyen esetben kell-e az alapítónak intézkednie a törvényben meghatározott minimális saját tőke összegének biztosítására? A 2025-ös kiegészítő mellékletben van-e ezzel kapcsolatban teendő? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ausztria betétlekötés kamata
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A magyarországi adóalany a megtakarítása egy részét osztrák bankszámlán tartja és sima betétlekötéssel ér el EUR-ban kamat hozamot. Ez után mikor és milyen adók megfizetésére kötelezett?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték