Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Adómentes bérlet
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Sporteseményekre szóló bérlet juttatható-e adómentesen a velem tartós/nem tartós megbízási jogviszonyban álló megbízott részére (az szja-törvény kifizető által adható juttatásként határozza meg)? Juttathatok-e dolgozónként több bérletet, hogy kísérővel látogathassa a mérkőzéseket? Juttathatok-e páros, esetleg családi bérletet a minimálbér erejéig? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó minimum járulék
Tb / Járulékok / NyugdíjKedves Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó részére a táppénzigényt az előző könyvelője nem nyújtotta be, a hat hónapot túlléptük, érintett hónapban adózó a teljes havi járulékot megfizette. Amennyiben az érintett tárgynegyedévre vonatkozó 58-as bevallást önellenőrizzük, lehetőség van-e a keresőképtelenséggel érintett heteket a JOGV fülön "84 - pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség" kóddal jelölni, és ezzel mentesíteni az egyéni vállalkozót a minimum járulék megfizetése alól a keresőképtelenséggel érintett hetekre? Ugyanezen logika szerint, lehetőség van-e arra, ha egy egyéni vállalkozó, vagy annak gyermekének betegsége miatt keresőképtelen, erről a megfelelő orvosi igazolással rendelkezik, de pénzbeli ellátásra nem jogosult, akkor a fenti módon 84-es kódra hivatkozva az 58-as bevallásban kieső időszakként jelölni a releváns napokat, és mentesülni a minimum járulékfizetés alól? A Tbj. törvényt én úgy értelmezem, hogy kizárólag akkor nem kell megfizetnie a minimum járulékot, amikor táppénzben részesül, azaz az én fejemben a fenti megoldás nem opció, de örülnék neki, ha tévednék. Előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék utáni szocho kivás társaság főállású tagja esetén
Tb / Járulékok / Nyugdíj
Tisztelt Szakértő!
Ügyfelem tulajdonosa, és főállású társas vállalkozóként személyesen közreműködő tagja egy kft.-nek, mellette tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó is, év eleji döntése alapján a kft.-ben lett főállású. Az egyéni vállalkozásban mint társas vállalkozás melletti egyéni vállalkozó lett bejelentve. A bért a kft.-ben nem vette fel, de mint személyesen közreműködő tag megfizette a garantált bérminimum után a társadalombiztosítási járulékot és a kivát.
Az egyéni vállalkozásban keletkezett nyeresége és osztalékalapja is.
Kérdésem, hogy ebben az esetben mint főállású tagként megfizetett tb-járulék és kivaalap (azaz az éves garantált bérminimum) figyelembe vehető-e az osztalékkorlát számításánál? Azaz levonható-e az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjából a felső korlátként meghatározott, a minden év január elsején érvényes minimálbér 24-szereséből a társas vállalkozóként megfizetett kiva alapja?
Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: B.B.É.
Megválaszolva
0 komment
Ajándékba kapott üzletrész értékesítése
Szja / Ekho / Különadó
Tisztelt Szakértő!
2026-ban egyenesági rokonomtól ajándékozás útján szereztem egy kft.-üzletrészt. Az ajándékozás egyenesági rokonok között történt, ezért ajándékozási illeték fizetésére nem került sor. Az ajándékozási szerződésben az üzletrészhez külön forgalmi érték nem került meghatározásra.
Az ajándékozó szintén egyenesági rokonától 3 éve, ajándékozás útján szerezte korábban ugyanezt az üzletrészt, tehát több egymást követő, illetékmentes ajándékozás történt.
Az üzletrészt most ellenérték fejében harmadik személy részére kívánom értékesíteni.
A kérdésem elsősorban az, hogy ilyen esetben az szja alapjának meghatározásakor alkalmazható-e olyan szabály, amely szerint – amennyiben a megszerzésre fordított érték nem állapítható meg – az értékesítésből származó bevétel 25%-a tekintendő jövedelemnek, pont úgy, mint az egyenesági rokontól kapott ingatlan esetében?
Másképpen megfogalmazva: ha az ajándékba kapott üzletrész igazolható szerzési értéke nem állapítható meg, akkor az eladási ár 25%-a lehet-e az szja-köteles jövedelem, amely után 15% szja fizetendő, vagy az üzletrész/értékpapír értékesítésére vonatkozó speciális szabályok miatt ez a 25%-os szabály nem alkalmazható?
Amennyiben a 25%-os szabály nem alkalmazható, kérem annak megjelölését is, hogy az Szja tv. mely konkrét rendelkezése alapján kell ebben az esetben meghatározni az üzletrész megszerzésére fordított értéket.
Válaszukat előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Lízingelt elektromos jármű töltésének elszámolása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. lízingel egy elektromos személygépjárművet. Áfát nem igényelt vissza. Szeretném kérdezni, hogy milyen lehetősége van a cégnek a töltés elszámolásra! Ha nem otthonában tölti, akkor a kft. nevére szóló számlát kell kérnie? Ha otthonában tölti, és nincs külön mérőórája, akkor az áramszámla hány százalékát lehet figyelembe venni? Ezt hogy szükséges vizsgálni? Ebben az esetben jól gondolom, hogy kiküldetési rendelvény nem jöhet szóba? Üzleti partnereket látogat meg. Szükségese-e útnyilvántartást vezetnie az ügyvezetőnek, hogy a gépjármű töltését el tudja számolni? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvelőváltás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetőjével 2026.01.01-jével kötöttünk szerződést a könyvelési feladatok ellátására. Korábban egy másik szolgáltatóval volt szerződése. A 2026. év megnyitásához kértünk anyagot az előző könyvelőtől (például záró főkönyvi kivonat, tárgyieszköz-analitika, nyitott vevő-, szállítóállomány). Ezeket a mai napig nem bocsátotta rendelkezésünkre. Mit tehetünk mi mint új szolgáltató, és mit tehet az ügyfelünk, hogy a munkánkat folytatni tudjuk? Köszönöm a segítségüket.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiküldetés esetén alkoholfogyasztás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Munkavállalóink 5 munkanapot töltöttek Macedóniában kiküldetés formájában, ahol céges bankkártyáról történt minden költség kifizetése, és ezekről számlát hoztak. Az egyik számlán a kiküldetést követően észrevettük, hogy 2 darab 0,05 cl Jack Daniels is szerepel a számlán, melyet a munkavállalók saját fogyasztásra kértek. A kérdés az, hogy ez a cég szempontjából elszámolható-e? A munkaügyi szabályzat nem taglalja az alkoholos ital fogyasztását. Belföldi kiküldetés során is előfordult már alkoholfogyasztás, illetve energiaital és csokoládé fogyasztás is (csokinyuszi, Milka, Snickers). Ezek elszámolhatók belföldi céges kiküldetés során? Válaszukat előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pótlékátalány
Munkajog
Kedves Szakértő!
Kft. a tételes műszakpótlék-elszámolás helyett havi pótlékátalányt vezet be. Ha jól értem, a szabályok alapján a pótlékátalányt az általános munkarend szerinti munkaidővel kell arányosítani. Szabadság, betegszabadság esetén távollétidíjalap-növelőként jelenik meg, és itt is az általános munkarend szerinti munkaidő az osztószám? (Nem az elmúlt 6 hónapban ledolgozott óra?)
Példa: a dolgozó bruttó bére 400 000 Ft, a pótlékátalány bruttó 40 000 Ft, a hónapban 20 munkanap van. A dolgozó hó közben kilép, eddig eltelt 10 munkanap az általános munkarend szerint. 8 napot dolgozott, 2 napot volt beteg, 3 napot kell szabadságmegváltásként elszámolni.
A számfejtés így néz ki: 8 munkanap 160 000 Ft, 2 betegszabadság 30 800 Ft (440 000/20*2*0,7), pótlékátalány 16 000 Ft (40 000/20*8), szabadságmegváltás 66 000 Ft (440.000/20*3). Így lenne helyes?
Válaszát köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Végzettséghez kötött tevékenységek
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás tevékenységei között szerepel olyan, amihez olyan személy kell, aki rendelkezik megfelelő szakmai végzettséggel. A tevékenységet most kezdenék, és alkalmaznának egy főt. Kérdésünk, hogy elegendő-e az illető napi 4 vagy 6 órás munkaviszonya ahhoz, hogy megfeleljünk a szabályoknak? Illetve szükséges-e munkaviszonyban alkalmazni, vagy megbízás is lehetséges, akkor szintén a havi minimális idő kérdése merül fel ismét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárbizonylat
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ha egy cég elfelejti a bevételi pénztárbizonylatot kitölteni, hogyan lehet azt szabályosan, utólag pótolni? Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Saját áru áthelyezése tagállamok között
ÁfaBelföldi kft. egy másik uniós tagállamban kivitelezési tevékenységet végez, és ott áfaregisztrációval rendelkezik; az ennek keretében kapott adószáma a VIES-rendszerben lekérdezhető, érvényes közösségi adószám. Az anyagokat a cég Magyarországon, belföldi adóalanyoktól szerzi be; a kiszállítást maga szervezi, ezért az eladók a cég magyar adószámára magyar áfás számlát állítanak ki, amelynek áfáját a cég belföldön levonja. Az anyagokat ezután saját maga szállítja ki a másik tagállamba, ahol azokat saját kivitelezési munkáiba építi be. Helyesen gondoljuk-e, hogy a kiszállítás az Áfa tv. 12. § (1) bekezdése szerinti saját vagyonáthelyezésnek minősül, amely — tekintettel arra, hogy a cég a rendeltetési tagállamban érvényes közösségi adószámmal rendelkezik — a 89. § (4) bekezdése alapján adómentes közösségen belüli értékesítésként kezelendő, a beszerzési ár mint adóalap alapján, és a bevallásban, valamint az A60 összesítő nyilatkozatban a cég saját külföldi közösségi adószámával jelentendő? A beszerzési számlák áfájának belföldi levonhatóságát az áthelyezés nem érinti? Milyen bizonylatot kell az áthelyezésről kiállítani — számlát a cég saját külföldi közösségi adószáma felé, vagy elegendő belső bizonylat (átadás-átvételi, proforma)? Milyen adattartalommal, és saját fuvarozás esetén mivel igazolható a kiszállítás (CMR, menetlevél)? Van-e jelentősége annak, hogy az anyagok a másik tagállamban ingatlanba épülnek be (Áfa tv. 12. § (2) bekezdés szerinti kivételek)?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfabevallás M lap jóváírás esetén
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk kapott egy mínuszos személygépkocsi bérleti díj számlát, aminek az áfatartalma -600ezer forint. A 2665M-02-K lapon feltüntetem az eredeti számlát, és ezt a korrekciós számlát. Így a 2665M lap -600ezer forintot fog mutatni. Mivel személygépkocsi-bérlet, így az áfa összegének 50%-át lehetne visszaigényelni, ez esetben befizetni, ami a 31. sorban szerepel: 300 ezer forint. A 2665A-01-05-ös lapon a 109. sornál figyelmeztetést ad a nyomtatvány, hogy a halmozott levonásba helyezett adó (a 31-es sort is beleszámítva) meghaladja az összesítő jelentésben szereplő adó összegét. Ami egyértelmű, hiszen a -600 ezer M-es lappal szemben van a -300 ezer forint. Hogyan lenne megfelelő a sorok kitöltése, hogy ne legyen hibaüzenet? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzlethelység értékesítése magánszemélyként
ÁfaTisztelt Cím! Van egy áfás egyéni vállalkozó, aki kereskedelemmel foglalkozik. A lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan [ingatlanrész] és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan [ingatlanrész] értékesítése tevékenységre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Magánszemélyként vásárolt egy üzlethelyiséget adásvételi szerződéssel egy másik magányszemélytől. Az üzlethelyiséget nem vitte be a vállalkozásba, nem újította fel, gazdaságilag nem hasznosította. Most magánszemélyként értékesíteni szeretné. Kérdésem az lenne, hogy adásvételi szerződéssel magánszemélyként áfamentesen értékesíthető-e vagy ebben az esetben figyelni kell a vállalkozóként tett nyilatkozatára, melyben lemondott a mentességről, mert nem válik el a magánszemély az adóalanytól és áfásan kell értékesítenie?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanértékesítés áfája
ÁfaA tulajdoni lapon kivett/logisztikai központ, udvar művelési ágú ingatlan egy részének értékesítése két gazdasági társaság között milyen áfakulccsal tehető meg? Az eladó választotta az adókötelessé tételt [Áfa tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.]. Az ingatlanon van még beépíthetőségi rész, tehát olyan terület, amelyre majd most kerül épület. Minősíthető-e építési teleknek a jelzett művelési ágú ingatlan? Mi történik, ha téves áfakulccsal történt a számlázás, és a befogadó visszaigényli a tévesen felszámított áfát? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Belföldi kiküldetés bizonylatolása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Egy kutatócsoport, 6 fő el akar menni egy többnapos szakmai konferenciára. A regisztrációs díjról díjbekérő érkezik, amit a központ átutalással egyenlít ki. Két saját gépkocsival utaznak el. Mivel a konferencia többnapos, ezért szállásköltség lesz. Foglalnak szobákat, a szállás díját egyikőjük ki is fizeti, amit utólag kér majd megtéríteni a cég nevére szóló számla alapján. Szükséges-e előzetes engedély, amelyen a kiküldetést elrendeli a cég? Ha igen, akkor ez lehet csoportos engedély, amelyen szerepel a konferencia megnevezése, helyszíne, időpontja, a résztvevők megnevezése és az elrendelő engedélye? A kiküldetési rendelvényt csak azokra a személyekre kell kitölteni, akik költségtérítést kapnak (ha van csoportos engedély), vagy minden résztvevőnek külön szükséges kiállítani, akkor is ha lesz, akinek nem kell fizetni, mert nem az ő kocsiját használják, és a szállást sem ő fizette? Azoknak, akik saját gépjárművel utaztak, vezettek és vitték a többieket, nyilván ki kell tölteni a rendelvényt, de megtehetem, hogy a rendelvényen felsorolom a vele utazókat, de nekik nem készül "nullás" rendelvény? A kiküldetési rendelvényen nem tüntetjük fel a részvételi díjat, mert azt számla alapján a cég fizette. Viszont a szállásszámlát igen, mert azt utólag térítjük meg a dolgozónak. De elegendő annak a nevére kiállítani a kiküldetési rendelvényt, aki kifizette a szállást? A számlán látszik, hogy 6 fő szállt meg, de kell ezt jelölni a rendelvényen? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfában folyamatos szolgáltatás
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cég szolgáltatást végez egy másik mezőgazdasági cégnek bérmunkában vetés, aratás, szántás stb. A szolgáltatás végzésére megállapodásuk van, hogy éves szinten hány hektárról van szó. A számlázás azonban tételes felsorolás alapján növénykultúrák szerint, elszámolási lap mellékletével történik külön-külön: pl, napraforgó, vetés, aratási munkák, kukorica, búza stb. A kérdésem a következő: ez az áfa szempontjából minek minősül, folyamatos szolgáltatásnak vagy nem. Ugyanis visszaigénylésnél nem mindegy, hogy mi a teljesítés időpontja az áfatörvény szerint. Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó adminisztrációs díj, áfa
ÁfaTisztelt Szakértők! Amennyiben az ingatlan-bérbeadáshoz szerződésben rögzített adminisztrációs költség tartozik, osztozhat-e a számlázott szolgáltatás a bérbeadás áfáján, azaz számlázható-e adómentesen, járulékos szolgáltatásként, amennyiben a bérbeadást adómentesen végzi a gazdálkodó? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katás vállalkozó őstermelőnek számláz
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Könyvelőként kérem a segítségét az alábbiakban: Könyvelünk egy katás egyéni vállalkozónak, aki számlázni szeretne egy ügyfélnek, aki őstermelő és egyéni vállalkozó is egyben, és a szolgáltatást őstermelőként venné igénybe. A szolgáltatásról számlára van szüksége, a költséget az őstermelésben fogja elszámolni. Erről esetleg nyilatkozzon a szolgáltatást igénybe vevő őstermelő? Álláspontját kérem, hogy megoldható-e az ügylet úgy, hogy a katás ügyfelemnek ne kelljen attól tartania, hogy ebben az esetben megszűnne a kataalanyisága? A NAV hogyan végzi az ellenőrzést vajon, amikor a számlán az adószámot meglátja, és hogyan azonosítja az ügyletet, ha az igénybe vevő egyéni vállalkozó is, aki az Art. szerint kifizetőnek minősül? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm szépen! Üdvözlettel: Szűcs József
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ipa – önellenőrzés
Helyi adóBt. az iparűzésiadó-kötelezettség teljesítésére egyszerűsített módot választott. Nem figyeltünk arra, hogy a bevételek összege jelentősen kevesebb lett mint a választott sáv. Az eredeti bevallás szerint a fizetendő ipa 170 ezer forint volt. Viszont a bevétel csökkenése után csak 120 ezer forint lenne. Az érintett évek 2024. és 2025. év. Önellenőrizhető-e a tévesen befizetett adó? Mi a helyes eljárás? Mind a kettő évre be kell adni egy bevallást, vagy elegendő az elsőre, 2024-re, és ez módosítja a következő éveket is? Tóth Sándorné ev.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás apport illetékkötelezettsége
IlletékKapcsolt vállalkozás ingatlant apportál a 100%-os tulajdonú leányvállalatába. Ez illetékmentes, ha a vagyonszerző leányvállalat az előző évi nettó árbevétel 50%-a saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából származott. Kérdésem: a vagyonszerző a tárgyévben alakult, nincs előző évi árbevétele, ebben az esetben mit kell igazolni és hogyan kell eljárni, hogy illetékmentes legyen a vagyonszerzőnél az apportált ingatlan értéke?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték