Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Mielőtt kérdez...

Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.

  • egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
  • a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
  • a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
  • a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
  • ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.

Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.

Megválaszolva

0 komment

Halastó értékesítése

Áfa

Tisztelt Szakértő! Tulajdonos kft. 2020-ban vásárolta a halastavat magánszemélytől. El szeretné adni, és az áfa megállapításában kérem a segítséget. A tulajdonos kft az ingatlan értékesítési áfaA alá nem jelentkezett be. Így az adott halastavat értékesítheti áfamentesen? A halastóval együtt értékesítendő meglévő faházakat, vendégházat, amennyiben volt a beruházáskor áfalevonás, áfásan értékesíthetőek? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! A munkavállaló részére gyod folyósítása történt, melynek idejére fizetés nélküli szabadságot kérelmezett. A Tbj. 16. §-a alapján szünetel a biztosítás a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Tekintettel arra, hogy a gyod nincs feltüntetve az aa) pontban, így erre hivatkozva a biztosítás szünetel, viszont az ab) pont alapján a biztosítás nem szünetel tekintettel arra, hogy 12 éven aluli beteg gyermek ápolása miatt került sor a gyod folyósítására. A munkavállaló táppénzkérelme elbírálásakor a fizetés nélküli időszakot biztosításként vagy biztosítás szüneteléseként kell figyelembe venni? Milyen esetek azok, amikor az ab) pont alapján nem szünetel a biztosítás? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

T1041 változásbejelentés

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Bármennyire is alapvető ismeretnek minősül, de nem vagyok benne biztos, hogy megfelelően járunk el a T1041-es nyomtatvány esetében, a változások bejelentésekor. Szerintem a kitöltési útmutató nem ad megoldást. Egy vendéglő alkalmazottai óraszámát egy éven többször is változtatja. Ha egy alkalmazottat bejelentünk, 2023.04.01-től heti 40 órában, 2023.10.01-től az óraszám csökken heti 20 órára, majd 2024.05.01-től visszakerül heti 40 órába. 2024.09.01-től 20 órára változik. A munkaviszony megszűnése 2026.03.31. Az A oszlop kitöltésekor mi lesz a biztosítási jogviszony kezdete a változásbejelentések kapcsán egyes esetekben. Köszönettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkáltatói bérlevonás

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Mekkora összegű munkáltatói levonás alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnt, és a ledolgozott idő nem fedi a teljes hónapot, figyelembe véve, hogy a végrehajtás alól mentes rész 128 797 Ft? Hogyan számítandó a levonható összeg, például károkozás vagy munkaruha megtérítése esetén, ha a munkavállaló részben vagy egészben vállalja a havi béréből való levonást? Továbbá, ha a munkavállaló írásban hozzájárul ahhoz, hogy a levonás meghaladja a jogszabály által meghatározott korlátokat (például a levonásmentes rész és a maximum 33 vagy 50 százalékos levonás), lehetőség van-e a levonás mértékének ilyen módon történő növelésére? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkavállalói kölcsön

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnénk hogy egy cég hogyan adhat egy/több munkavállalónak és/vagy külső tagnak kölcsönt és milyen feltételekkel? Milyen pontokat szükséges rögzíteni szereződésben? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pihenőnapok kiadása, elszámolás munkaidőkeretben

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Féléves munkaidőkeretben dolgozom, folyamatos műszakban 12 órában. Két nap 6–18 óráig, nappal, 2 nap szünet, két nap 18–6 óráig, két nap szünet. Így megy folyamatosan, ünnepnap és hétvégén is, ahogy éppen kijön a beosztás. Emiatt 88 órával többet dolgozok, mint aki általános munkarendben dolgozik. Ha kiadja ezeket a napokat, akkor fizetetlen nekem, tehát nem kapok semmit. Ha megmaradnak ezek a plusz napok, és a keret végén kifizetik, akkor helyesen járnak el, ha 50 százalék pótlékot fizetnek? Ezt a plusz 88 órát a munkáltató egyoldalúan kiadhatja, amikor ő gondolja? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Megbízott ügyvezető jogviszonyának elbírálása, önellenőrzése

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol az ügyvezető 0 Ft-os megbízási díjjal látja el az ügyvezetést 2023.01.01. óta. Az ügyvezető a T1041-en be lett jelentve "1452 - Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett" kóddal. Az ügyvezető NEM tulajdonosa a cégnek. Jól gondolom, hogy mivel az ügyvezető nem tulajdonos, ezért a bejelentés téves, és mivel biztosítási jogviszony nem keletkezik, így 2023. januárig szükséges helyesbítéssel törölni az ügyvezető M-lapjait a járulékbevallásokon? Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Értékesítés piacon, pénztárgép

Általános

Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni: Egy egyéni vállalkozó pékséget üzemeltet, az alábbi tevékenységek vannak bejelentve a vállalkozásba: - 107101 - Kenyér, péksütemény és egyéb pékáru gyártása m.n.s., 472401 - Kenyér-, pékáru-kiskereskedelem m.n.s. és 472701 - Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem m.n.s.. Szeretnének alkalmanként piacokon, termelői piacokon is értékesíteni. A piacon az értékesítést egy erre a célra berendezett árusító gépjárműből végeznék, amely nem mozgó árusítás lenne, hanem a piac területén egy fix helyen állna a gépjármű. A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet I. melléklete értelmében a Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével pénztárgépköteles tevékenység. A kérdésünk az lenne, hogy ha ő piacon értékesít, de nem a standokon, hanem a piac területén egy átalakított árusító gépjárműből, akkor is vonatkozik rá, hogy a piaci értékesítése során nem kell pénztárgépet használnia és elég csak nyugtát vagy számlát kiállítania? Köszönjük válaszukat.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Tagi kölcsön lemondás - végelszámolás esetén

Általános

Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni: Adott egy bt., melyben van tagi kölcsön. A bt. tulajdonosai a végelszámolás mellett döntöttek, melyet be is jelentettek a NAV felé. A végelszámolás 2026.04.01. napjával indul. A tulajdonosok a tagi kölcsönről lemondanak, mert visszafizetni nem tudják azt. Kérdésünk az lenne, hogy a végelszámolás előtti Végelszámolás miatti tevékenységet záró beszámolóban (2026.01.01 – 2026.03.31.), vagy a legutolsó Végelszámolást záró beszámolóban (2026.04.01-megszűnésig) kell a tagi kölcsön lemondást egyéb bevételként szerepeltetni, ahhoz, hogy 2026. január 1-jétől hatályos Itv. 17. § (1a) bekezdés e pontjának megfelelően mentesüljön a 18% ajándékozási illeték alól és a lemondásnak csak a 9%-os társasági adó vonzata legyen. A tagi kölcsönről való lemondás bejelentési kötelezettsége (AVBA nyomtatványon) ugyanúgy fennáll-e, illetve ha igen, akkor ezen kell-e valamit külön jelölni a mentességre vonatkozóan, vagy ugyanúgy kell tölteni, mint a korábbi években és az adóhatóság utólag fogja törölni a kötelezettséget?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Külföldi anyavállalat, egyszerűsített végelszámolás

Általános

Tisztelt Szakértő! A külföldi anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalat választhatja-e az egyszerűsített végelszámolást, ha önállóan nem lenne könyvvizsgálatra kötelezett? Az anyavállalat külföldön konszolidálja a leányvállalatot. Válaszát tisztelettel megköszönjük.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Nyugdíjszámítás hosszú ápolási díj esetén

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Kedves Szakértő! Hogyan történik a nyugdíj összegének megállapítása abban az esetben, amikor a nyugdíjba vonuló hosszan (20+ év) részesült ápolási díjban. Ennek az ellátásnak a díja nagyon alacsony, ezt korrigálják valamivel? Az ápolási díjat megelőzően szintén közel 20 évben munkaviszonya volt, nyugdíjjárulékot fizetett. Az ápolt halála után az ellátás megszűnt, ezután már nincs munkaviszonya, de hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárt. Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Bt. és egyéni vállalkozó kapcsolt viszony ?

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Egy víz- gázszereléssel foglalkozó bt. beltagja apa, kültagja a nagypapa. Az apa gyermeke egyéni vállalkozó lenne (kőműves). Az egyéni vállalkozó és bt. nincsenek befolyással egymás döntéseire. Az egyéni vállalkozó gyermek kaphat-e megbízást kőműves munkák elvégzésére az apa bt.-jétől? Ha igen, kapcsolt vállalkozók lesznek? Ha igen, akkor mindketten be kell jelenteniük a kapcsolt viszonyt? Köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Fejlesztési tartalék felhasználása

Számvitel

Tisztelt Szakértő! 2025. adóév eredménye alapján (2026-ban) képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e 2025. év végi beruházásra? Köszönöm szépen válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Vissza nem téritendő támogatás könyvelése

Számvitel

Tisztelt Szakértő! 2025-ben vissza nem térítendő támogatási előleget kaptunk, DIMOP PLUSZ 34 654 928 forint támogatás 50 százalékát előlegként átutalták. A záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje: 2027.09.29. Hogyan kell kontírozni ezt 2025-2026-2027-ben?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

2 komment

Iparűzési adó túlfizetése

Számvitel

Évek óta nem működő kft. iparűzésiadó-számlájáról értesítést kapott az önkormányzattól, hogy régebbi túlfizetésből pozitív egyenlege van, ami a könyvelésében nem szerepel. Hogyan lehet ezt kimutatni a könyvelésben?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Jogdíjkedvezmény igénybevétele

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a jogdíjjal kapcsolatban: 1. Amennyiben mástól megvásárolt (szoftver)licenszet értékesít tovább egy cég, akkor az abból származó nyereségre igénybe vehető-e az 50%-os adóalap-csökkentő jogdíjkedvezmény, vagy kizárólag a saját tevékenységi körben fejlesztett immateriális jószágból származó jogdíjból lehet a kedvezményt igénybe venni? 2. Amennyiben a fejlesztés költségeit nem aktiválja, hanem költségként írja le a cég, és így veszi igénybe a jogdíjkedvezményt, akkor kell-e lekötött tartalékot képezni, ha igen, akkor mekkora összegben (az igénybe vett jogdíjkedvezmény összegében)?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Őcsg-tag járulékfizetése

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Egy jelenleg 19 éves fiú évek óta őcsg-tag. Megszűnt a tanulói jogviszonya. 2025. évben az őcsg-ből rá eső – támogatás nélküli – bevétel 10 200 000 forint. Jól értem, hogy ő 2026. évben mint biztosított őstermelő a 10 200 000 forint 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot? Negyedévente vallja be a 2658-as bevallásban a 10 200 000 × 15% / 12hónap × 3hónap = 382 500 forint után a 18,5 százalék tb-t? Köszönöm a válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Őstermelő biztosítása

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! 2026-ban jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik az ügyfél. Még a munkaviszony fennállása alatt mezőgazdasági őstermelői tevékenységbe kezd, majd a munkaviszonya az év későbbi részében megszűnik, tehát főállású őstermelő lesz. Kérdésem, az őstermelői biztosítási jogviszonyában mi a járulékfizetési kötelezettség alapja?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Amerikai online oktatás áfájának elszámolása, egyéb adói

Általános

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az alkalmazottjának munkája fejlesztése érdekében egy online rajz anatómia videós kurzust szeretne fizetni. A kurzust egy amerikai Proko nevű cég csinálja, a weboldalukon fizetés ellenében lehet megtekinteni és letölteni szakmai videókat. A cégről az alábbi infókat találtam: Proko LLC egy 2013-ban alapított, amerikai (USA) székhelyű korlátolt felelősségű társaság (LLC), amelynek címe: 8358 Auburn Ridge Way, San Diego, CA 92129, USA. A cég alapítója és tulajdonosa Stan Prokopenko. A vállalkozás fő tevékenysége online oktatás, digitális tartalom és e-learning kurzusok értékesítése (rajzoktatás). A szolgáltatás kizárólag online formában működik, nyilvánosan elérhető információk alapján nem minősül formális iskolarendszerű oktatási intézménynek, és nem rendelkezik akkreditált, iskola jellegű képzési státusszal. Kérdéseim: 1. Ez az igénybe vett szolgáltatás a fordított adózás alá tartozik-e, amennyiben igen, akkor a felszámított áfa levonásba helyezhető-e? A vállalkozás tevékenysége alapján áfa levonására jogosult. 2. A vállalkozás érdekében felmerülő elszámolható költségnek számít-e a tanfolyam díja? A grafikusi tevékenység szerepel a tevékenységi körök között, folyamatosan végez is a vállalkozás ilyen tevékenységet. 3. Keletkezik-e a munkavállalónak adóköteles jövedelme, vagy a vállalkozásnak egyéb adókötelezettsége, például béren kívüli juttatás címén?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkába járás költségtérítése

Általános

Tisztelt Szakértő! Társaságunk munkavállalóinak egy része közigazgatási határon kívülről jár dolgozni, nekik a jogszabály által engedélyezett költségtérítés megfizetésre kerül (30 Ft/km). Munkavállalóink másik része közigazgatási határon belülről jár munkába, viszont a környező tanyatelepülésekről, ahonnan elég jelentős, akár napi 30 km is lehet a bejárási távolság. Mezőgazdasági vállalkozásként havi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink, a napi munkaidő nem minden munkakör esetében 8 óra, illetve nem 5/2-es munkarendben dolgoznak munkavállalóink. Vidéki vállalkozásként a tömegközlekedés nem megoldott, a távolsági buszjáratok ritkák, és nem igazodnak a mi munkarendünkhöz. Ilyen esetben van-e jogszabályi lehetőség közigazgatási határon belül is a munkába járás költségtérítését alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST
2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3