Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Bt.-kültag osztaléka
Társasági jogTisztelt Szakértő! Bt. esetében lehetséges, hogy a kültag vagyoni hozzájárulása 0 forint legyen? A kültag nem fog részt venni a bt. tevékenységében. Ez esetben lehetséges, hogy ha a későbbiekben osztalékfizetésre kerülne sor, a kültag (mivel nincs vagyoni hozzájárulása) ne részesedjen az osztalékból? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás – készpénzfizetés
Adózás rendjeKedves Szakértő! Adott egy kft. és egy egyéni vállalkozás, amelyek kapcsoltak. Az egyéni vállalkozó megbízási szerződés keretében végez az ingatlanokkal foglalkozó kft. részére általános épülettakarítást, kertrendezést, ipari gépek tisztítását. A 2017. évi CL. törvény 40. § paragrafusának értelmezésével kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyéni vállalkozás megbízási szerződés alapján dolgozik a kft.-nek. Nem havi egy, hanem két számlát állít ki. Lesz olyan, hogy a számlák készpénzben lesznek kiegyenlítve. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége a kft.-nek, amennyiben egyik kifizetés sem haladja meg az 1 millió forintot, de a havi két készpénzes kifizetés eléri az 1 milliót? Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége, amennyiben az egyik havi számla 1 millió forint alatti készpénzes kifizetésről szól, a másik számlát átutalással teljesítik, de a két számla összege eléri az 1 millió forintot? Előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Engedményezés 2.0
SzámvitelTisztelt Szakértő! Hivatkozással a 2026. 04. 23-án kelt és megválaszolt kérdésre (https://adozona.hu/kerdesek/2026_4_22_engedmenyezes_ace), az alábbi pontosítással élnék, ami lehet, hogy segítene az optimális megoldásban. Az A és B cég között bár van kapcsolat (A cégnek van tulajdoni részesedése B-ben), de nem éri el az 50%-ot. A szóban forgó követelés réges-régen elévült. Ugyan régi ptk.-s, de az utolsó felszólítás, ami megszakította az elévülést, legalább 10 éves. A követelés plusz a kamata soha nem fog megtérülni, az adós vegetál, teljesen esélytelen, hogy valaha kitermelje ezt a pénzt. Az előbbiek ismeretében milyen lehetőségek, illetve milyen teendők vannak?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Műemléki kedvezmény
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2025-ben műemléknek minősülő ingatlant vásárolt. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 5 000 000 euró. Az ingatlan birtokba adásának napja, amely a számla teljesítési időpontja is, 2025.03.17., ezen a napon a számla kiállításra került, és az ingatlan a 2025.03.17-ei MNB árfolyamon került a könyvekben aktiválásra. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételéhez a társaság hatósági bizonyítványt szerzett be, amelyet a Budapest Főváros Kormányhivatala adott ki 2025.04.10-ei keltezéssel. A bizonyítvány az ingatlan beszerzési árát az adásvételi szerződés szerinti 5 000 000 euró összegben tartalmazza. A társasági adóbevallásban azonban a kedvezmény összegéről forintban kell adatot szolgáltatni. Kérdésünk: a hatósági bizonyítványban szereplő összeget milyen árfolyamon szükséges forintra átszámítani: – a hatósági bizonyítvány kiállításának napján (2025.04.10.) érvényes árfolyamon, vagy – a számla teljesítési időpontján [birtokba adás napján (2025.03.17.)] érvényes árfolyamon, amelyen az ingatlan a könyvekben aktiválásra került? Segítségüket előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós részesedés vásárlása, vételárrészlet meghiúsulása
SzámvitelTársaság egy lezárt üzleti évben vásárolt egy céget, melynek vételárát könyvelte a tartós részesedéseivel szemben. Az átruházási szerződésben a vételár 80 millió forint (ez is lett könyvelve), viszont ebből 30 milliót bizonyos feltételek megvalósulása esetén fizettek volna ki. Ezek a feltételek meghiúsultak, így a 30 millió forintos vételárrészletet a társaság nem fizeti ki az eladóknak. Ennek könyvelése T47-K17, tehát a tartós részesedést csökkentem, vagy egyéb bevételként kellene elszámolnom? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mikrogazdálkodó áttérés
SzámvitelTisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolóról történő kötelező áttéréssel kapcsolatban szeretnék kérdezni: Az alábbi adatok alapján készíthet a vállalkozás mikrogazdálkodói beszámolót 2025. évben? 2023. év: árbevétel: 302M, mérlegfőösszeg: 130M, létszám: 6 fő – ez esetben 2 mutató alatta marad a határértéknek, nincs probléma, 2024. év: árbevétel: 380M, mérlegfőösszeg: 195Me, létszám: 7 fő – itt már két mutató meghaladja a határértéket. Még csak egy évben lépte túl két mutató tekintetében a határértéket, vagy mutatónként kell vizsgálni, és mivel a második évben már a mérlegfőösszeg is átlépi a határértéket, ezért már át kell térnie, és nem készíthet mikrogazdálkodói beszámolót 2025. évben? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alapítványi támogatás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egyéni vállalkozó alapítványnak nyújtott támogatása elszámolható-e költségként, csökkentheti-e az eredményt, illetve, ha igen, milyen jellegű költségek között szerepeljen? Megköszönném, ha küldenének törvényi hivatkozást is. Segítségüket előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Menedzserszűrés nem céges alkalmazottnak
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Német anyavállalat magyar alkalmazottjának (Magyarországon dolgozik, itt is adózik) a magyar leányvállalat fizetné a menedzserszűrését. Ezt fizetheti-e a magyar leányvállalat, egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, illetve a társasági adóban elfogadott költség lesz-e? A magyar leányvállalat a magyar alkalmazottjainak is fizet menedzserszűrést, ezt mint jövedelem adózik. Kérem, írják meg a helyes eljárást. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megváltozott munkaképességű továbbfoglalkoztatása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Munkavállalónk rokkantsági ellátás megállapításáról hozott határozatot. Egészségi állapotának mértéke 26%. Állapota D minősítés. Foglalkoztatható tovább 8 órában, havi bruttó 600 ezer forintos bérrel? Munkaidő- és jövedelemkorlátot nem kell figyelembe venni? Kivás cég a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó kedvezményt igénybe veheti a minimálbér kétszereséig? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Piaci ár alatti értékesítes
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyi eszközként nyilvántartott ingatlanját értékesíti, nem többségi tulajdonos, magánszemély ügyvezető tagjának, jóval a piaci és a könyv szerinti érték alatt. Kérdésem hogy a társaságnak a vételár és a szokásos piaci ár különbségét figyelembe kell venni mint társaságiadóalap-növelő tétel? A tag nem független, kapcsolt félnek minősül? Magánszemélynél rejtett jövedelem keletkezik. Szja-, illetve szochofizetési kötelezettség felmerül? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Partner üzleti célú látogatása
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Adott egy vállalat, amelynek üzleti partnerei huzamosabb ideig itt fognak tartózkodni. Az üzleti partner a vállalkozás vevője, és azért jön, hogy a termelési munkát elősegítse, mert a vállalat nem tudja a megállapodott mennyiséget határidőre gyártani, és a vevő vezetősége huzamos ideig tartó látogatást tesz, annak érdekében, hogy a gyártási szűk keresztmetszetek megoldásában segítsen. A látogatás akár több hónapot is igénybe vehet, amíg a termelő tevékenység a szerződésben megállapodottak szerint nem tud zajlani. A vállalat minden költséget áll, ami a vevő vezetőségének itt tartózkodása alatt felmerül. A következő kérdéseket szeretném feltenni: 1. Jól gondolom-e, hogy a szállás és az utazás nem szja- és szochoköteles, és az áfa is levonható, hiszen tisztán üzleti jellegű a látogatás? 2. A biztosított ételre és italra 1,18*15% és 13% a felszámítandó adó? 3. Tudomásom szerint az étel és ital sem lesz továbbszámlázva a partner felé (és egyéb más költség sem), ezért az áfa nem levonható? 4. A felsoroltak mindegyike elismert költség a társasági adóban, így adóalap-korrekciós tétel nem kapcsolódik hozzájuk? Köszönöm: Glória
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Válasz Béremelés 2026
MunkajogTisztelt Adózóna! 2026. 03. 10-én kérdést tettem fel Önöknek 2026 Béremelés címen (https://adozona.hu/kerdesek/2026_3_10_2026_Beremeles_adv), melyre dr. Kéri Ádám válaszolt. A kérdésre pontos választ ő sem tudott adni, ezért javasolta, hogy a minisztériumtól kérjek állásfoglalást. Az ő válaszuk múlt héten érkezett meg, melyet elküldtem Önök részére az ugyfelszolgalat@hvg.hu e-mail címre 2026. 04. 28-án. Kérem, segítsenek értelmezni, mert még minidig nem egyértelmű számunkra a pótlékemelés a vezetői és munkáltatói döntés kapcsán, hogy kellett volna-e ezeket a pótlékokat emelni, amennyiben igen, milyen mértékben.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyilvántartás elektronikus küldése és tárolása
MunkajogTisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: fuvarozó cég a Kulcs-Soft bérprogramját használja, és a bérlapokat azon küldik ki elektronikusan és e-mailben, s egy linken keresztül igazolják vissza részükre az átvételt. Az AETRControl-ról nyomtatják ki a munkaidő-nyilvántartást és szabálytalansági jegyzőkönyvet. Van bármi módja annak, hogy a munkaidő-nyilvántartás, illetve a szabálytalansági jegyzőkönyv is elektronikus formában küldhető legyen? Van ennek esetleg valami jogi korlátja? Ilyen módon esetleg elektronikusan is lehetne ezeket tárolni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Selejtezés
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kisebb, egyszemélyes vállalkozásoknál – ahol az ügyvezető egyedül van mindenre – előfordul, hogy több éve könyvelésben lévő eszközökről kiderül, nincs meg, nyilván leltárnál nem jártak el helyesen. Nincs információ arról sem, mikor tűnt el és hová, időnként kidobják, vagy leadják hulladéktelepen, de elfelejtenek bizonylatot kérni. Ezek nagy része kis értékű eszköz, nettó értéke nulla. Selejtezési jegyzőkönyv alapján tudjuk kivezetni a könyvelésből. Mit lehetne ilyenkor még tenni? Felmerül-e ilyen esetben esetleg áfa? Vagy más adó hatása? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás tehergépjármű-vásárlásának könyvelése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Áfás egyéni vállalkozó (átalányadózó) lízingel egy tehergépjárművet. Az autó vételára 12 millió forint, amiből 4,5 millió önerőt kifizet. Ezután a bank küldeni fogja a lízinghez tartozó számlákat és fizetendőket. Szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan kell ezt a pénztárkönyvben könyvelni? Mely rovatszámokra? Vtsz. 8704 kód alapján 20% lesz az értékcsökkenési leírás, jól gondolom? Mire kell még figyelni egy zárt végű lízingnél? Sajnos ez az első lízinges beszerzésem, és sehol nem találok róla részletes leírást. Köszönöm a segítségét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követeléselengedés
IlletékTisztelt szakértő! Társaságunk (belföldi adóalany) fennálló kötelezettségét (nem tulajdonos által adott kölcsön) külföldi magánszemély elengedte. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a társaságnak? Ugyanez a társaság kínai társasággal (kapcsolt vállalkozás) szemben fennálló követelését engedte el. A társasági adó alapját növelő tételnek minősül-e az elengedett követelés, keletkezik-e illetékkötelezettsége Magyarországon a kínai társaságnak? Ha a felek között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási kapcsolat, mennyiben befolyásolja ez a megítélést? Válaszát köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Verseny nevezési díjának bizonylatolása és nyeremény adózása 2.
SzámvitelTisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2026_4_14_verseny_nevezesi_dij_bizonylatola_bvm válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, hogy a versenyhez kapcsolódó pénznyereménnyel szerzett egyéb jövedelem esetében külön M lapon kell szerepelnie a nyertesnek, és az M04 lap 284-es sorába szükséges beleírni a megszerzett jövedelmet, illetve a szochónak melyik soron kellene szerepelnie? Milyen igazolást kell kiállítani a nyertesek részére? Köszönjük a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bitcoin végelszámoláskor
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a külföldi magánszemély tulajdonosok két évvel ezelőtt bitcoint apportáltak, amely tőketartalékba került elhelyezésre. A könyvelésben ezt követelésként tartjuk nyilván. A tulajdonosok a társaság végelszámolását tervezik. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: Van-e bármilyen speciális szabályozás, amelyet figyelembe kell venni? Szükséges-e a követelést a bitcoin piaci értékére átértékelni? A követelést a vagyonfelosztási javaslat keretében a tulajdonosokra szeretnék engedményezni. Keletkezik-e a tulajdonosoknál személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha nem szükséges a piaci értékre történő átértékelés, és így az engedményezés könyv szerinti értéken történik? Felvetődik-e áfafizetési kötelezettség az engedményezéssel kapcsolatosan? Köszönöm szépen! Üdvözlettel, Simon Ágota
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Koncertszervezés és belépőjegyek értékesítése
ÁltalánosAlanyi áfamentes egyéni vállalkozó underground zenekarok koncertjeinek szervezésével foglalkozik. Eddig lényegében az egész teljesen nonprofit módon (az előadónak, a helyszínbiztosítónak és a szervező vállalkozásnak sem keletkezett bevétele), azonban mostanában egyre többször fordul elő, hogy a helyszínt biztosító, jellemzően vendéglátóipari egység, a koncertre belépőjegyet szed, a belépőjegy értékesítését a saját személyzete végzi. A szervező vállalkozónak a helyszínt biztosító a felmerült költségei levonása után bizonyos százalékot fizet a bevételből, számla ellenében. A vállalkozó azonban azt szeretné, hogy a bevétel nála, mint szervezőnél jelentkezzen, saját maga szedje a belépőt, és számoljon el a helyszínt (színpadot, színpadmestert stb.) biztosítóval. Kérdés: 1. A vállalkozó tevékenységében a koncertszervezést milyen ÖVTJ kóddal kell szerepeltetni? A vállalkozói igazolványban jelenleg „902005 Amatőr Előadóművész Tevékenység”, „702005 Projektvezetési Szolgáltatás, Kivéve Építési Projekt” és „901301 Egyéb Alkotóművészeti Tevékenység”szerepelnek 2. Amennyiben a belépőjegyeket saját maga szedi be, kell-e bővíteni a tevékenységi kört? 3. A belépőjegyek értékesítéséhez milyen bizonylatot kell kibocsátani? 4. Kell-e a fentebb felsorolt tevékenységekhez engedély, kötelező szakmai végzettség, bejelentési kötelezettség, vagyis van-e különös előírás a tevékenység folytatásához?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR-besorolás
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjKedves Szakértő! Webáruházi értékesítéskor felhasznált EPR-köteles termékek KF besorolását helyesen határoztuk-e meg: kartondoboz 11224013, ragasztószalag 11191013, etikett címke 11291013? Nagyon köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték