Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Vendéglátó közvetlen közösségi borbeszerzése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaság eddig egy belföldi disztribútoron keresztül szerzett be egy szlovákiai származású borterméket. A kereskedő döntése értelmében a jövőben megszünteti az érintett termék forgalmazását, azonban a vendéglátó üzletpolitikai céljai és a vendégkör igényei miatt továbbra is értékesíteni kívánja azt. Ennek érdekében közvetlen beszállítói kapcsolatot tervez kialakítani a szlovákiai termelővel. Kérdések az ügymenettel kapcsolatban: 1) Fennáll-e a jogszabályi lehetősége annak, hogy egy vendéglátóipari egység közvetlenül, belföldi nagykereskedő közbeiktatása nélkül szerezzen be jövedéki terméket az Európai Unió tagállamából? 2) Milyen adminisztratív és adózási feltételeknek (pl. jövedéki biztosíték, bejelentési kötelezettség) kell eleget tennie a szabályszerű importáláshoz? 3) Milyen egyéb közteher-fizetési kötelezettségek merülnek fel (pl. népegészségügyi termékadó, környezetvédelmi termékdíj vagy kiterjesztett gyártói felelősség – EPR), és ezek bevallása milyen formában történik? 4) Szükséges-e a tevékenységhez külön jövedéki engedély, vagy elegendő a meglévő kereskedelmi/vendéglátóipari jogosultság kiterjesztése? A vendéglátó célja a teljes körű jogszabályi megfelelés biztosítása, ezért kérem szíves tájékoztatását a fenti folyamat kivitelezhetőségéről és annak pontos lépéseiről. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Otthontámogatási juttatás közfoglalkoztatásban dolgozók részére
SzámvitelTisztelt Szakértő! Van egy háziorvosi szolgáltatást végző vállalkozás (kft.), amelynek alkalmazottja jogosult volt az 1 millió forintos juttatásra, amit meg is igényelt, és meg is kapott a cég. 1 280 000 forintot utaltak át a háziorvos részére. Ez ugye a cég által fizetendő szja-t és szochót is magában foglalja. A kérdésem az lenne, hogy ez milyen jellegű juttatásként szerepeljen a bérszámfejtésben? Köszönöm mielőbbi válaszát. Lázárné Hangya Edit KAPC-SOL Kft.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Visszaélés könyvelési regisztrációval
SzámvitelTisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi ügyben. Tudomásomra jutott, hogy a nevemet és könyvelői regisztrációs számomat több beszámolóban feltüntették anélkül, hogy ehhez engedélyt adtam volna. A feltüntetés ráadásul olyan időszakot is érint, amikor a regisztrációm már törölve volt a nyilvántartásból, így érvényesen nem is használhattam volna. Az érintett cégekkel nincs szerződéses jogviszonyom, könyvelési szolgáltatást nem vállaltam, beszámolók benyújtására nem adtam felhatalmazást, és semmilyen szakmai felelősséget nem vállaltam az adott társaságok tekintetében. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben milyen jogi vagy hatósági lépések tehetők, illetve hol és milyen formában lehet jelezni a jogosulatlan név- és regisztrációs számhasználatot? Elsősorban attól tartok, hogy ha bármi gond lenne az érintett cégeknél engem fognak elő venni. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemély megbízott almegbízottja
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy magánszemély (1.) eseti jelleggel (egyszer) jutalékért elvállalta egy eladó ingatlanának értékesítésében történő közreműködést. A tevékenységében egy másik magánszemély (2.) is részt vesz. A két fél között az a megállapodás, hogy a jutalékot felezik oly módon, hogy az 1. magánszemély tovább utalja a 2. magánszemélynek az eladótól kapott jutaléka felét. Az 1. magánszemély és az eladó között is, valamint az 1. és 2. magánszemély között is megbízási szerződés van. Kérdéseink: Van-e adószám-kiváltási kötelezettsége az 1., illetve 2. magánszemélynek, ha kizárólag ez az egy projektjük van? Jól gondoljuk, hogy önálló tevékenységből származó jövedelemként adózzák a kapott megbízási díjat? Az 1. magánszemély a 2. magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján le tudja-e vonni költségként az 2. személy részére kifizetett megbízási díjat? Kell a szerződésen kívül bármilyen egyéb bizonylat erről? Válaszukat előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kölcsönadott részvény (üzletrész) kivezetése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. a könyveiben a tartós részesedések között tartja nyilván az általa tulajdonolt zrt. részvényeit, ázsiós értéken. Ezen részvényeket kölcsönadja 10 évre egy magánszemélynek. A kölcsönadási szerződésben a részvényeket névértéken részletezik, illetve rendelkeznek arról, hogy esetlegesen mekkora mértékű (%) kölcsönzési díj jár a kölcsönbeadó kft.-nek. A kölcsönzési díj alapja a jövőben esetlegesen kifizetésre kerülő osztalék. Ezen kívül nem szerepel bármilyen más ellenérték a szerződésben. Felmerült bennünk, hogy az üzletrész kivezetését milyen értéken, és egyáltalán eredményszámlával szemben (T87 K17) kell lekönyvelnünk, vagy csak egyszerűen könyveljük át a könyvekben szereplő üzletrész értékét (ázsiós) a követelések közé (T36 K17)? Előre is köszönjük a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
01.10-ig ki nem fizetett bér
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Most szembesültem vele, hogy egy kft. az 1 fő dolgozójának 2026.01.12-én utalta el a 12. havi nettó bérét. Szabály szerint az minősül 2025. évi bérnek/költségnek – ha jól tudom –, ha a dolgozó azt 2026.01.10-ig megkapja. Hivatalos álláspont szerint milyen javításokat kellene tenni ahhoz képest, mintha 01.10-ig megkapta volna a bérét? Gondolok itt a 08-as bevallásra, M30-asra és a járulékigazolásra, valamint a könyvelésre. Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondási idő megállapítása, határozott idejű munkaszerződés lejártát követően fennálló munkaviszony esetén
MunkajogTisztelt Szakértő! 2019-ben kezdtem el dolgozni egy cégnél. Akkor határozott időtartamra szóló munkaviszonyt létesítettek velem. Az erről szóló szerződésemben a munkaviszony időtartama 1 év. A határozott munkaviszony lejárta előtt a főnököm szóban ajánlatot tett, miszerint tovább szeretnének alkalmazni, határozatlan munkaviszonnyal. Ezt én szóban elfogadtam és tovább dolgoztam a cégnél (mindvégig hivatalosan bejelentve), viszont azóta sem kaptam módosított, vagy új szerződést, csak az eredeti, határozott munkaviszonyról szóló szerződésem került aláírásra amióta a cégnél dolgozom. A problémám az, hogy egy hete benyújtottam a felmondásomat, és a cég a határozott munkaviszonyról szóló munkaszerződésemben leírt felmondási időre hivatkozik, amely 60 nap, amelynek a ledolgozására köteleznek. A kérdésem az lenne, hogy a fent leírtak alapján, az eredeti, határozott munkaviszonyról szóló szerződésem még érvényesnek tekinthető-e attól függetlenül, hogy bizonyos pontjai már érvénytelenek, vagy ez egy lejárt szerződés, és mindenképp kellett volna a cégnek új szerződést kötnie velem? Az én jelenlegi helyzetemben mi az irányadó a felmondási idő tekintetében? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személyi jellegű juttatás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás különböző eszközöket (hajó, úszóház) vásárol, és ezeket üzemkörön kívüli eszközként tartja nyilván. A költségeiket (értékcsökkenés, karbantartás, kikötőbérlet, rezsi stb.) a számviteli nyilvántartásaiban szerepelteti, de a társaságiadó-alapot megnöveli ezzel az összeggel, így adózás szempontjából nem számol el velük kapcsolatban költséget. Felmerülhet-e személyi jellegű egyéb juttatással kapcsolatos adófizetési kötelezettség? Kell-e igazolni, hogy senki nem használta az eszközöket? Amennyiben igazolni kell, akkor azt milyen módon lehet megtenni? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Voucher online vásárlás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Szállodai tevékenységet folytatunk, saját vouchereket is értékesítünk. A felhasználási feltételek között szerepel, hogy az utalvány más személyre átruházható, azonban készpénzre nem váltható. Utalványokra mennyire vonatkozik, hogy online vásárlás esetén a vételtől számított 14 napon belül a vevő elállhat a vásárlástól? 14 napon belüli lemondás esetén kötelességünk visszafizetni a voucher árát? Kérem, jogszabályi hivatkozást is közöljön válaszában. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tőkeemelés vagy tagi kölcsön elengedése II.
Társasági jogTisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2026_2_4_Tokeemeles_vagy_tagi_kolcson_elen_adu Kérdésre feltett válaszát ki tudná fejteni? Nem értem, hogy azzal, hogy elengedi a tagi hitelt, hogyan tudja a tőkét rendezni? Az én értelmezésem szerint ezt az 1. válaszlehetőség takarja. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó nyugdíja
ÁltalánosTisztelt Szakértő! 1. Egy átalányadózó egyéni vállalkozó (45%-os) megfizeti maga után az adókat a garantált bérminimum után. Bevétele nagyjából a mentesített keretösszeg környékén van, azaz szja-fizetés csak minimális mértékben valósul meg. Kérdésem, hogy ebben az esetben, hogy a jövedelme nem éri el a garantált bérminimumot, ami alapján az adót fizeti, így is a nyugdíjba beszámító jövedelme a garantált bérminimum lesz? 2. Adott szintén egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki mellékállásban egyéni vállalkozó és az éves bevétele, meghaladja a mentesített keretösszeget, azaz adó és járulékfizetésre kötelezett. Kérdésem, hogy esetében a nyugdíjba beszámító jövedelem mi lesz? Ami után megfizette a TB-t? Pontosan hogy határozza meg a törvény a beszámító jövedelmet? Általánosságban elmondható-e az az átalányadózó egyéni vállalkozókra, hogy ami után TB járulékot fizetett, az lesz a nyugdíjba beszámító jövedelme. Ha nem akkor megköszönném ha a vonatkozó szabályokat ismertetné? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Immateriális jószág kivezetése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Adott egy szoftverfejlesztés, mely több éven át zajlik (értéke növekszik, bizonyos időszakonként, az egyes fejlesztési ciklusok végével). A vállalkozás döntése alapján a fejlesztés egy részét részlegesen selejtezné, mivel a régi frissítések, fejlesztések nem kimutathatók, illetve nem térülnek meg a bevételben. Kivezethető-e részlegesen ebben az esetben a szoftver? Taoszempontból milyen módon nem számít növelő tételnek az esetkör? (Amennyiben részleges kivezetés nem lehetséges, úgy terven felüli értékcsökkenést alkalmazhat-e a vállalkozás, illetve ekkor alkalmazandó-e taoalap-korrekció)? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvvizsgálat 2025. évre
SzámvitelTisztelt Szakértő! Kft. árbevétele a 2023. és a 2024. évben meghaladja a 600 mFt-ot, de a létszám 50 fő alatt van. Kell 2025-re könyvvizsgálat ebben az esetben? Köszönettel.
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjas úti baleseti táppénze
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy nyugdíjas munkavállalónak nem folyósítok úti baleseti táppénzt, mert nem biztosított, igaz? Több fórumon olyan válasszal álltak elő, hogy betegszabit adok helyette. De betegszabadság a "8"-as kódú saját jogú betegsége miatt járna, nem? És a kifizetőhely nevében határozatban úti balesetnek elismerem, és egy másik határozatban az ellátás iránti igényét elutasítom? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Járulékbevallás pótlása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottja most menne nyugdíjba. Kiderült, hogy elévülési időn túli időszakra a kft. elfelejtette benyújtani a rá vonatkozó járulékbevallását. A kötelezettséget megfizette, de a bevallás elmaradt. Van rá lehetőség, hogy a 08-as bevallást most utólag pótolja a cég? A Tbj. rendelkezései alapján van lehetőség az elévülési időn túl is a pótlásra, de nem tudom, hogy ez csak önfoglalkoztatás esetén lehetséges, vagy munkaviszony esetén egy cég is élhet-e vele. Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondás napjára járó díjazás
MunkajogTisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy ha egy munkavállaló már 3 hete nem tudja igazolni a távollétét, de telefonos egyeztetés után mondjuk bejön 9-én aláírni munkáltatói felmondását, ami 10-én lép érvénybe, és benn tölt 1,5 órát, arra a napra jár-e neki munkabér? Amennyiben igen, akkor a teljes napi bére, vagy csak arányosan 1,5 óra? Mivel ígéretet tett arra, hogy másnap behozza a munkaruháját, hogy ne kerüljön levonásra, arra a napra, azon 10 percre is jár neki munkabér? 10-én még állományban lesz, de ha csak 11-én jön be elszámolni a munkaruhával, akkor arra jár neki bármiféle jogcímen bér? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő magtár-értékesítés áfája, ingóértékesítés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Áfafizetési kötelezettséget általános szabályok szerint megállapító, áfaalany őstermelő a tevékenységét meg szeretné szüntetni, ezért értékesíti a tárgyi eszközeit. Kérdésem az alábbiakra irányulna: 1.) A tárgyi eszközök között szerepel ingatlan is (magtár), melynek aktiválása, felújítása 240 hónapon belül történt, ehhez kapcsolódóan volt áfa-visszaigénylése. Az őstermelő megteheti-e, hogy az áfatörvény 88. § (6) bekezdése alapján a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére év közben az adókötelessé tételt választja, egyúttal felveszi a tevékenységi körébe az ingatlanértékesítési tevékenységet, ezzel kiküszöbölve, hogy a korábban visszaigényelt áfa arányos részére visszafizetési kötelezettsége keletkezzen? A tevékenység eddig nem szerepelt az őstermelő tevékenységi körében. Illetve kérdésem lenne, hogy ezt követően jogszerűen megszüntethető-e az őstermelői tevékenysége? 2.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközeinek (magtár, gépek) értékesítése ingóértékesítésnek számít, és az el nem számolt értékcsökkenéssel csökkentheti az eszközök értékesítéséből származó bevételét, mely az ingóságokra vonatkozó szabályok szerint adózik az szja-törvény alapján? 3. A 2025-ben vásárolt műtrágyakészletét is értékesíti 2026-ban, a tevékenység megszüntetése előtt. Átalányadózó őstermelő lévén ez a 2026. évi őstermelői tevékenységébe sorolandó vagy ingóértékesítésnek tekintendő? Ha nincs rajta nyeresége, az ingóértékesítés szabályai szerint nincs szja-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület – számlázás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Van egy nem közhasznú egyesület, amely nem tartozik a számviteli törvény alá. Az egyesület beszedte a tagdíjait 2024. évben magánszemély és közületi tagoktól, egyrészt átutalással, másrészt készpénzes fizetéssel. Az átutalások 2024. évben befolytak az egyesület bankszámlájára. Bizonylatot nem bocsátott ki 2024. évben. Az egyesület utólag, 2025. évben kiállított a 2024. évi tagdíjakról számlákat átutalás, illetve készpénzes fizetési módokkal. A kiállított számlák teljesítési dátuma 2025. évi, a megjegyzésben feltüntetésre került, hogy 2024. évi tagdíj. Hogyan kezelendők a kiállított számlák, melyik évre könyvelendők? A 2024. évre le lehet könyvelni a 2025. évben kiállított (és 2025. évi teljesítési dátumú) számlákat, amelyeknek összege valójában 2024. évben befolyt az egyesület bankszámlájára? Várom sürgős válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adósságrendezésnél behajthatatlan követelés
Társasági adó / Innovációs járulékEgy vevői követelésre 2021. évben 90 százalék értékvesztést számoltunk el az akkor rendelkezésre álló információk alapján, annak értékét társaságiadóalap-növelő tényezőként is figyelembe vettük. Az előző évben lezárult „természetes személyek adósságrendezési eljárásában” (Aretv.) a bíróság adósságtörlesztési tervet hagyott jóvá a szóban forgó követelés vonatkozásában, mivel a hitelezők és az adós között egyezség nem jött létre. A jóváhagyott és így végrehajtandó terv szerint a követelés 38%-át köteles a vevő megtéríteni részletfizetés formájában társaságunk részére, a fennmaradó követelésrész (62%) megfizetésére – a tervben foglaltak teljesítése esetén – társaságunk nem tarthat igényt. Az így behajthatatlanná váló követelésrészt (62%) társaságunk le kívánja írni a könyveiben mint behajthatatlan követelést, míg a fennmaradó követelésrészre (38%) az elszámolt értékvesztést 30%-ra kívánja mérsékelni, a részletfizetés miatt. Kérdés: Jogszerű-e a követelés azon részének behajthatatlan követelésként történő leírása, melynek jövőbeni térülése a hivatkozott jogszabály alapján nem lehetséges? A jogszerűen leírt követelésrészre – amennyiben az – (62%) korábbi évben társaságiadóalap-növelő tételként figyelembe vett értékvesztés kivezetése okán az figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? A megváltozott körülmények miatt a 38%-nyi követelés vonatkozásában mérsékelt, visszaírt értékvesztés figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? Válaszukat ezúton is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadás
Szja / Ekho / KülönadóÁtalányadózó egyéni vállalkozó felveheti-e a tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték