Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Fióktelep megszüntetése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ügyfelem magyar cégként, magyarországi székhellyel, Németországban fióktelepet működtet. A fióktelep az év végével megszüntetésre kerül. A fióktelep megszüntetésével lesz külön bármilyen adózási, beszámolási kötelezettség? Vagy szokásos módon megy az adózás, beszámoló és csak T201-n ki kell jelenteni a fióktelepet?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Spanyol állampolgár megbízási szerződése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Egy spanyol állampolgárt szeretne a cégünk alkalmazni megbízási szerződéssel. A megbízott távmunkában Spanyolországban fog dolgozni. A megbízottnak nincsen magyar adószáma és magyar tajszáma. Adóilletőségi igazolást fog hozni. A1-es igazolást azonban nem tud hozni. Jelenleg Spanyolországban él és nincsen ott munkaviszonya. Ilyen esetbe mi a helyes eljárás? A NAV-tól kell neki adószámot kérni és az adóilletőségi igazolás birtokában a számfejtéskor nem kerül levonásra adó? Tajszámot kell neki kérni a NEAK-tól és számfejtéskor le kell vonni tőle a tb-járulékot? Köszönöm szépen a segítségét és szép napot kívánok! Beatrix
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személygépjármű-áfa nyílt végű lízing esestén
ÁfaTisztelt Szakértő! Ügyfelem nyílt végű pénzügyi lízingre vásárolt személyautót 4 évre. Az áfát 50%-ban levontuk, mivel nem szeretne útnyilvántartást fizetni. Letelt a 4 év. Most egy 3. személy megvásárolja magának az autót. A lízingbeadó kiállította a megszüntetéshez szükséges bizonylatot. Ebben az esetben kell-e az áfát arányosítani, mivel 5 évig nem szolgálta a vállalkozást, vagy túlgondolom ezt a dolgot, és mivel csak szolgáltatásnak minősül, a levonásba helyezett áfa az levonva is marad?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adásvételi előszerződés felbontása II.
ÁfaTisztelt Adózóna, Tisztelt Kelemen László! Szeretném újra részletesen feltenni a kérdésemet, és szeretnék konkrét dátumot kérni a teljesítés időpontjára a számla kiállításához. Új építésű ingatlan értékesítésével foglalkozó cég részszámlákat bocsátott ki az építkezés előrehaladtával a vevőnek. A vevő a számlákat kifizette, mi az áfát a NAV-nak befizettük. A 2023. évben és a 2025. évben történtek az előlegszámlák kibocsátásai. A projekt teljes befejezése előtt – most a 2026. évben – a vevő az előszerződést felbontotta – szerződés keretében –, vagyis elállt a vásárlástól. A végszámlázás nem is történt meg. A felbontó szerződésben az eddig befizetett összegekre két dátum van megjelölve a visszafizetésére részünkről. Május végéig kell egy részletet visszafizetnünk, majd idén október végéig kell a második részletet visszafizetnünk. Jól gondolom-e, hogy nekünk a számlát – és az áfa visszaigénylését – akkor kell majd megejtenünk, amikor az előlegeket visszafizetjük? Vagyis a teljesítés dátuma az lesz-e, ami a bontó szerződésben meg van jelölve a visszautalásra, vagyis amikor visszautaljuk a vevőnek az összegeket, és nem a szerződés felbontásának napja? A szerződés felbontásának napja most volt 2026. április 28-án. (Nekem mint könyvelőnek ez lenne a logikus, hiszen a részszámlákat (előlegszámlákat) is akkor állítottuk ki, amikor befolytak az összegek, és nem a szerződés aláírásakor.) Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyílt végű lízing
ÁfaTisztelt Szakértő! "A" cég nyílt végű lízing keretében lízingel személygépkocsit. A lízinget idő előtt lezárja és él vevőkijelölési jogával, kijelöli "B" céget – aki kapcsolt vállalkozása A cégnek –, aki a lízingcégtől megvásárolja a személygépkocsit, majd az értékesíti. "B" cég levonhatja-e az áfát a személygépkocsi beszerzésekor és áfás az értékesítés vagy B cég nem vonhatja le az áfát a beszerzésnél és áfamentes számlát állít ki a személygépkocsi értékesítésekor? (B cég tevékenységi körében nincs benne a személygépkocsi értékesítése, jelen személygépkocsit eladási célból vásárolja meg.) Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi vállalatok e-számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: • Mi a jelenlegi helyzet Magyarországon a külföldi vállalatok kötelező e-számlázását illetően? • Van e lehetőség arra, hogy a külföldi vállalatok önkéntesen az e-számlázás mellett döntsenek Magyarországon? • Milyen konkrét követelmények vonatkoznak az e-számlázásra Magyarországon? Például szükséges-e egy speciális interfész (ha igen, melyik?), vagy az e-számlázás kizárólag egy helyi adótanácsadón keresztül, annak rendszerének használatával valósítható meg? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adómentes reprezentáció saját étteremben
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Reprezentációs vendéglátás esetében a 10/2026. (I.30.) kormányrendelet szerinti mentesség alkalmazható-e akkor, ha a vendéglátásra a juttató tulajdonában és üzemeltetésében működő étteremben kerül sor? Számlát a cég saját magának nem állít ki, így ha az adómentesség feltételei fennállnak, a juttatás összege milyen bizonylattal dokumentálható? A feltételek minden egyéb vonatkozásban (étterem típusa, juttatás jellege) a rendeletnek, valamint az Szja tv.-nek (reprezentáció fogalma) megfelelnek. Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Válaszadó! 25 év alatti fiatal igénybe vehető kedvezményével kapcsolatosan érdeklődnék. A fiatal július hóban töltötte be a 25. évét. Júniusban lépett ki a munkahelyéről, és jelentkezett be a munkaügyi hivatalba. A munkahelyről kapott bérrel nincs semmi gond, de a munkaügyi hivatal az álláskeresési járadékot mindig 1-1 hónap csúszással jelentette a NAV felé. A NAV pedig abból számolta az szja-bevallási tervezetben az igénybe vehető kedvezményt. Így a júniusi járadékot a júliusi bevallásban adták be – ezt még igénybe vehetőnek tekintette a NAV, viszont a júliusi járadékot augusztus hónapra vallották, így ezt már a NAV nem tekintette igénybe vehetőnek. Mindezeket az ügyfélportálról letöltött járuléklistából látom. Konkrétan így jelenik meg a kormányhivatal által küldött adat: bevallási időszak: 08.01- 08.31; pár sorral lejjebb pedig: a biztosítási jogviszony, ellátások folyósításának időtartama, foglalkoztatás napja(i): 07.01- 07.31. Tehát az lenne a kérdésem, hogy a 07. hóra elszámolt, de csak 08. hóra bevallott (és nyilván a pénz kézhezvétele is később történt) összeg figyelembe vehető-e a júliusi születésű fiatalnál mint kedvezmény? Válaszát előre is köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fizikai munkavállaló más munkáltatónál ugyanabban a munkakörben
MunkajogTisztelt Szakértő! Kérdés merült fel cégünknél azzal kapcsolatban, hogy egy fizikai munkavállaló – tegyük fel, hogy hegesztő munkakörben – napi 8 órában dolgozik "A" munkáltatónál. Ezután egy másik, "B" munkáltatóhoz megy, aki egyébként az "A" munkáltatónak az alvállalkozója. A kérdés arra irányul, hogy mit tehet az "A" munkáltató annak érdekében, hogy ez a tevékenység megszűnjön? Milyen kötelezettsége van a munkavállalónak? Válaszát megköszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távolléti díj
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnánk Önhöz. A cég szeretne bevezetni egy bónusz juttatást, mely az adott munkaköri feladatokhoz kötött ösztönzőrendszer lenne. Alapvetően a forgalom után kapna egy jutalékot. Illetve amennyiben teljesíti a megadott célokat, a szabályzatban megfogalmazott pénzbeli juttatásokat kapja az alapbérén felül. Kérdésünk az lenne, hogy ez a juttatás beleszámít-e a távolléti díjba? A juttatást havi/negyedévi rendszerességgel kapnák. Milyen szempontok alapján tudjuk mérlegelni, hogy távolléti díj emeli a juttatást vagy sem? Köszönjük megtisztelő válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyod, gyed 2.
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát: https://adozona.hu/kerdesek/2026_5_6_GYODGYED_mtg "Ugyanarra a gyermekre nem lehet mindkét szülőnek ellátást igényelni. Arra van lehetőség, hogy az egyik szülő megigényli a gyermekre mind a gyed-et, mind a gyod-ot. Ez esetben a gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátás – jelen esetben a gyed – havi bruttó összegének a különbözete. Ha azonban a gyed összege meghaladja a gyod összegét, akkor nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő." A 2026. február 9-étől hatályos tb-kifizetőhelyi tájékoztatóban közben találtunk a 212. oldalon 5.3.3 részben egy olyan hivatkozást hogy, "Ha ugyanazon gyermekre tekintettel a gyod a másik szülő részére került megállapításra, a gyed folyósításának akadálya nincs." Ebben szeretnénk segítséget kérni az Ön részéről, hogy hogyan járjunk el, mert ebben az esetben ellentmondás van az Ön szakvéleménye és a tájékoztatóban leírtak között. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék tao
Társasági adó / Innovációs járulékKedves Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely forgatási célú papírokkal foglalatoskodik. Év közben sok esetben kap a papírok után osztalékot, melyből aztán levonják az osztalékot. Kérdésem arra irányulna, hogy a társaságiadó-alapba bekerül ez a bevétel, vagy csökkentő tételként szerepeltethető?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
UJEGYKE jóváhagyási probléma – cégkapus jog EGYKE beadásához ONYA-n
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Az UJEGYKE meghatalmazások kezelésével kapcsolatban problémába ütköztünk. A NAV ügyintézőjének tájékoztatása alapján a rendszerben a kijelölt jóváhagyók között a megfelelő személyek szerepelnek, ugyanakkor a gyakorlatban a jóváhagyási folyamat nem működik, és esetenként egy korábbi, már nem releváns személy jelenik meg jóváhagyóként az ONYA felületén. Emellett felmerült, hogy a cégjegyzék szerinti szerepkör (ügyvezető vs. cégvezető) is befolyásolhatja a jóváhagyási jogosultságot. A fő jóváhagyónk cégvezetőként van bejegyezve. Ebben az esetben tudnak segíteni, mi lenne a teendőnk, hogy működjön a jóváhagyási folyamat? A NAV részéről azt az áthidaló tippet kaptuk, hogy amennyiben az UJEGYKE a képviselő szervezet nevében, Cégkapun keresztül kerül benyújtásra, akkor ebben az esetben nem szükséges külön jóváhagyás. Ezzel összefüggésben kérnénk szíves tájékoztatását az alábbiakban: Milyen Cégkapu jogosultsággal, szerepkörrel rendelkező személy jogosult az ONYA felületen UJEGYKE adatlap indítására és benyújtására a szervezet nevében? Csak az ügyvezető vagy azon kolléga is, aki a tárhelyhez hozzáfér? (Cégkapu jog esetén vannak különböző szerepkörök?) Mik a benyújtás pontos lépései, ha cégkapu joggal rendelkező személy, az ONYA-n keresztül nyújtja be az EGYKE nyomtatványt. Előre is köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénzátadás kivás cég részére
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy „A” Kft. térítés nélküli pénzátadást adna „B” Kft. részére, amely egyúttal „A” Kft. anyavállalata. A pénzátadás tulajdonosi döntés alapján történik, várható beruházási kiadások finanszírozásának céljával. Kérem a lenti jogszabály értelmezéshez szíves tájékoztatásukat! Kiva tv. 20. § (3) d) szerint az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: „[...] d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat [...]”. A törvényi szavai szerint nem minősül nem vállalkozási célú tevékenységnek a pénzátadás, amennyiben a Tao. tv. 3. melléklet 13. pont figyelembevételével a juttatásban részesülő „B” Kft. nyilatkozik, arról, hogy „[...] az adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolja és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol [...]” Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy ha a juttatásban részesülő kft. kivás cég, így társasági adót nem fizet, de egyébként megfelel az előírásoknak, vagyis bevételként elszámolja a juttatást, adózás előtti eredménye pozitív, adhat-e olyan nyilatkozatot, melynek alapján a juttató kft.-nél nem kell kivaalapot növelni. Válaszukat előre is köszönöm! Anna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
iparűzésiadó-előleg kalkulációja
Helyi adóTisztelt Szakértő! Több éve működő társaságunk április folyamán nyitott 16 új telephelyet különböző vidéki városokban, új munkavállalókkal, bérelt helyiségekben. Az iparűzésiadó-bejelentkezéskor iparűzésiadó-előleget kell megállapítani. Kérem szíves segítségét, hogy mi az elfogadott számítási metódus, milyen időszakot kell figyelembe venni a bejelentkezéskor az adóelőleg megállapítására, és abból az időszakból milyen módon kell megállapítani a fizetendő adóelőleget? A cégnek kombinált módszer alapján kell megállapítani az adóalapját, de tavalyi évben még nem volt ez a +32 munkavállaló a bérköltségben (eddig 6 munkavállalót foglalkoztattunk), idén pedig egy havi tényadatunk van az új telephelyekkel, mi a helyes számítási módszer? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hipaalap csökkentése alvállalkozói teljesítéssel
Helyi adóTisztelt Szakértő! Jól értelmezem a helyi adókról szóló törvényt, amikor azt gondolom, hogy a közvetített teljesítés és az alvállalkozói teljesítés fogalma eltér egymástól? Konkrétan az a kérdésem, hogy ha az iparűzési adó alapját alvállalkozói teljesítéssel szeretném csökkenteni, akkor a kimenő számlámra fel kell-e tüntetnem, hogy a számla összege alvállalkozói teljesítést is tartalmaz? Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
eÁFA, fordított
Áfahttps://adozona.hu/kerdesek/2026_4_18_Alanyi_mentes_egyeni_vallakozo_nu_qqw A fenti linken található korábban feltett kérdésemre érkezett válasszal kapcsolatban lenne megjegyzésem és újabb kérdésem. Az eÁfa sajnos nem tudja értelmezni azon tételeket, melyekhez nem kapcsolódik áfaösszeg (például különbözet szerinti adózás, fordított adózás). Tehát nem alkalmas jelenlegi formájában alanyi mentes átalányadózónak az eÁFA rendszer használata. Ennek megfelelően 2027. január 1-jétől mégiscsak elképzelhető, hogy emiatt muszáj lesz könyvelőt fogadni a nullás bevallás elkészítéséhez? (Mindössze havi 50 euró kerül kiszámlázásra, ez jóformán elmenne a könyvelői díjra...) Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Letiltás
MunkajogTisztelt Szakértő! Cégünk cafeteria keretében nettó 5000 Ft egészségpénztári tagdíjat fizet a dolgozói részére. Ebben az esetben mi a helyes eljárás a nettó 200 000 Ft-os korlát figyelembevétele esetén: 195 000 Ft a dolgozó számlájára és 5 000 Ft az egészségpénztári számlára utalás, vagy 200 000 Ft a dolgozó számlájára és 5000 Ft az egészségpénztári számlára. A Vht. 61. § csak a magánnyugdíj-pénztári tagdíj levonását nevesíti. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Húsvét péntekre áthúzódó éjszakai műszak díjazása
MunkajogTisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: A három műszakos munkarendben (06–14, 14–22, 22–06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár‑e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti napnak minősül? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) „belecsúszik” egy munkaszüneti napba (pl. húsvét péntek). Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaidőkeret
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkaidőkeretben foglalkoztatunk munkavállalókat recepciós, takarító munkakörben. Alapszabályként azt alkalmazzuk, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap jár (nem szabadság, hanem pihenőnap). A vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatban azonban felmerült egy kérdés: havonta egy szabad vasárnapot kell biztosítani, vagy csak minden második vasárnap rendelhető el munkavégzés? A munkavállalók nem kapnak folyamatos műszakpótlékot, mivel nem ilyen jellegű munkarendben dolgoznak, és éjszakai munkavégzés sincs (nem hotelrecepcióról van szó). Ünnepnapi és vasárnapi pótlékra viszont jogosultak. Szeretnék tanácsot kérni, hogy van-e olyan szabály, amelyet a továbbiakban feltétlenül be kell tartanunk annak érdekében, hogy ne sértsünk törvényt (induló cégként). Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték