Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Műszakpótlék kérdése, bérfeszültség elkerülése
MunkajogTisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy fuvarozó cégnél, a sofőröknek a munkaidő kezdése folyamatosan változik, a kezdés vagy a sofőrhöz, vagy a fuvar jellegéhez igazodik. Ezért műszakpótlék kerül bérszámfejtésre, szinte minden napra a sofőr kollégák részére. Érdeklődni szeretnék, hogy a műszakpótlék kiváltható-e pótlékátalány díjjal, aminek az összegét az elmúlt hónapok átlagának figyelembe vételével határoznánk meg, hogy a bérszámfejtőknek ezzel megkönnyítsük a munkájukat, és egy kiszámíthatóbb rendszeres költséggel tudjunk kalkulálni, mivel a sofőr kollégák sem értik, hogy miért van jelentős különbség a havi béreik között. Kérem segítségüket, hogy milyen módon tehetjük ezt meg, hogy az aktuális munkaügyi, bérezési szabályoknak megfelelhessen a cég?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jogfolytonos munkaviszonyok
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy megszűnő cégből át lettek véve a munkavállalók jogfolytonosan. Most adjuk be majd a 08-s bevallást abban a cégben amiből át lettek véve. Technikai kiléptetés lett végezve. Kérdezni szeretném, hogy a munkaviszony vége szerepelhet a személyeknél a bevallásban? Hogyan járunk el helyesen? Inkább ne tüntessük fel vagy inkább tüntessük fel? Valamint továbbra is úgy működik, hogy az átvevő cég bejelentése alapján fogják lezárni az átadó cégnél lévő nyitott jogviszonyt? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaviszonyban dolgozó ügyvezető jelenléti ívét ki igazolhatja?
MunkajogTisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amelynek egyik tagja egy magánszemély (ő az ügyvezető), a másik tagja pedig egy kft. ("B" Kft.). Az ügyvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója. Mivel viszont saját maga felett nem gyakorolhatja, ezért "B" Kft. ügyvezetője írja alá a munkaszerződéseit. Helyes ez a gyakorlat? Elegendő az, hogy az ügyvezető munkaszerződésében, illetve annak tájékoztatójában "B" Kft. ügyvezetője van megjelölve a munkáltatói jogkör gyakorlójaként? Vagy szükséges ezt szabályzatba, határozatba, utasításba stb. is belefoglalni? Van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezető jelenléti íveit (munkarendje nem kötetlen) egy helyben lévő irodai munkavállaló igazolja havonta? Tehát ez az egy dolog kerülne átruházásra, minden más munkáltatói jog változatlanul "B" Kft. ügyvezetőjét illetné meg. Amennyiben lehetséges ezen feladat átruházása, azt milyen formában szükséges megtenni (szabályzat, utasítás, meghatalmazás)? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített foglalkoztatás 120 napon felül
MunkajogHa valaki '3'-as kóddal volt foglalkoztatva 119 napot, 1 napot pedig '6'-os kóddal, akkor idén már nem foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatottként, igaz?
Megválaszolva
0 komment
Dolgozói futócsapathoz edző igénybevételének adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Cégünk a fittség jegyében a dolgozókból futócsapatot szervez, közösen vezetett edzésekkel, melyre bármelyik dolgozónk jelentkezhet. Ehhez edzőt vennénk igénybe, aki alkalmanként a cégnek számláz 50 000.- forintot. Ezt hogyan számolhatja el a cég, és milyen adóvonzata van? A cég ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Továbbá tervben van a jövő évi UltraBalaton futóversenyen való indulás a céges csapattal, ott a nevezési díj céges kifizetésének milyen adóvonzata lesz? Válaszát előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan értékesítése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Jól értelmezzük-e az Szja tv. 4. § (6) és 60. § (1a) bekezdését akként, hogy ha egy ingatlan házastársi közös vagyonnak minősül jogilag, de a tulajdoni lapon csak az egyik fél szerepel 1/1 tulajdonosként, úgy az ingatlan értékesítése során – melynek adásvételéhez a tulajdoni lapon nem szereplő, ingatlan-nyilvántartáson kívüli félnek is hozzá kell járulnia (sőt, adott esetben mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli eladó alá is írja ezt a szerződést) – keletkező bevételből számított adóalap után a házastársaknak egyenlő, 50–50 százalékos arányban keletkezik adóbevallási és -fizetési kötelezettsége? Helyesen gondoljuk-e, hogy jelen esetben az Szja tv. alapján nem annak van relevanciája, hogy csak az egyik fél van bejegyezve 1/1 arányban a tulajdoni lapra tulajdonosként, hanem annak, hogy az ingatlan és az annak átruházásából származó bevétel is (vagyonjogi szerződés hiányában) 50–50 százalékban illeti meg a feleket? Helyesen járnak-e el a házastársak, ha szja-bevallásukban fele-fele arányban tüntetik fel az ingatlaneladásból származó jövedelmüket, és fizetik be annak adóját? A NAV korábbi cikke (https://nav.gov.hu/szja/ujdonsagok-tudnivalok/hazastarsak-altal-kozosen-vasarolt-ingatlan-megszerzesenek-idopontja), és 2023-as információs füzete („A házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlan megszerzésének időpontja mindkét házasfél esetében ugyanaz akkor is, ha a tulajdonjog a szerzéskor csak az egyik fél nevére került bejegyzésre.”) Köszönjük a választ előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kriptoeszközben nyújtott magánkölcsön – Szja tv. 67/C §
Szja / Ekho / KülönadóMagánszemélyként 2022-ben kb. 3,2 ETH-t (Ethereum kriptoeszközt/kriptovalutát) kamatmentes kölcsönként átadtam egy másik magánszemélynek. A kölcsön ETH-ban volt meghatározva. Az adós a tartozást később részletekben teljesítette: annak egy részét 2025-ben és 2026-ban forintban, banki átutalással fizette vissza, egy részét pedig 2026-ban ETH-ban. Jelenleg még kisebb összegű, ETH-ban fennálló tartozása van. A kérdésem az, hogy a fenti esetben mely esemény és mely időpontban minősül az Szja tv. 67/C §-a szerinti kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek a kölcsönadó magánszemély oldalán? Hogyan kell adózási szempontból kezelni az ETH 2022. évi kölcsönadását, a kölcsön forintban történő részbeni visszafizetését, valamint a kölcsön ETH-ban történő részbeni visszafizetését? Amennyiben ezek közül bármelyik az Szja tv. 67/C § szerinti kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül, mely adóévben kell azt figyelembe venni, és hogyan kell meghatározni az ügylethez kapcsolódó bevételt és elszámolható kiadást?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfaarányosítás megítélése
ÁfaTisztelt Szakértő! Van egy társaság, aki teniszpályákat üzemeltet. A társaság alanya az áfának. A pálya bérleti díjak tekintetébe nincs bejelentkezve külön az áfára, így adómentesen szolgáltatja a pályákat. Viszont a társaságon belül van egy büfé, amely miatt az áfakörbe tartoznak. A büfé esetében az árubeszerzésnél 100 százalékos az áfalevonás (tehát itt nem alkalmazzuk az arányszámot). Kérdésem az, hogy amikor az arányszámot kiszámoljuk, akkor jól csináljuk, ha a büféből származó áfás bevétel is szerepel a levonási hányados képletében? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó – áfa
ÁfaSzeretnénk egyéni vállalkozást indítani, és a segítségüket kérem, hogy áfakörre bejelentkezéssel vagy alanyi mentesként érdemes elindítani a vállalkozást. Tevékenység: kereskedelem, egyedi mintázatú ruházat. Az egyéni vállalkozás értékesíti a ruhadarabokat, mind magánembereknek, mind viszonteladóknak, egyelőre Magyarországon. A ruhák Kaliforniába vagy Kínába készülnek, az értékesítő rendeli a gyártól, de a magánszemélyek rendelése egyből a vevőhöz kerül kiszállításra. A viszonteladók rendelései az értékesítőhöz kerülnek. A vám megjelenik a rendszerben, emiatt azt gondolom, jobban jár a vállalkozás, ha áfás lesz, de a volumen kicsi. Ennek eldöntésében kérem a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bvk-ból kedvezményezett javára történő jóléti juttatások bizonylatolása, kifizetés könyvelése és adózása
Szja / Ekho / KülönadóBizalmi vagyonkezelési (bvk) szerződés tartalmazza a kedvezményezettek javára történő jóléti juttatások (orvosi kezelés, műtét, tandíj, lakhatás stb.) kifizethetőségét. Kedvezményezett finn illetőségű finn állampolgár, aki műtéten és kórházi kezelésen esett át Németországban. Felmerült még utazási költség, szállásköltség is. A számlák a kedvezményezett nevére szólnak, azokat a kedvezményezett ki is fizette. Kéri a bvk-tól a költségei megtérítését. A bvk a kezelt vagyon hozamából milyen módon tudja ezt kifizetni, minek minősülnek ezek a kifizetések, hogyan kell könyvelni, és milyen adókat kell figyelembe venni a kifizetésnél?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó – második nappali egyetemi képzés
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Átalányadózó vállalkozó második vagy harmadik nappali tagozatos egyetemi képzését kezdi. Bőven elmúlt már 25 éves. Jól tudjuk, hogy ezek nem számítanak olyan tekintetben, hogy hány éves, illetve, hogy hányadik nappali egyetemi képzésén vesz részt? Csak az számít az adózás szempontjából (mellékállású lesz), hogy aktív nappali tagozatos jogviszonya van? (Akár első nappali tagozatos egyetemi képzését 25 éven felül is megkezdheti.) És abban az esetben lesz megint főállású, ha lesz passzív féléve, illetve ha befejezi az egyetemet. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hollandiában egyetemista
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az egyetemista holland egyetemen nappali tagozatos egyetemi BSc képzésen vesz részt, júniusban érettségizett, 19 éves. Hollandiában nincs biztosítása, Európai Egészségbiztosítási Kártyája ki van váltva. Kérdések: Magyarországon kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni? Családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető-e mint eltartott? Ha Hollandiában fizet társadalombiztosítási járulékot, befolyásolja-e a családi pótlék összegét, és figyelembe vehető a családi adókedvezménynél mint eltartott? Jár-e gázártámogatás, mivel Hollandiában van regisztrált lakcíme mint diák, állandó lakcíme Magyarországon van. Ha majd vállal diákmunkát, onnantól lesz egészségbiztosítása, akkor itthon fizetni kell társadalombiztosítási járulékot? A diákmunka rendszeres jövedelemnek számít és be kell majd jelenteni? Másik 2 gyerek itthon: 14 éves tartósan beteg, másik 10 éves. Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szakképzési munkaszerződés hatálya alatt az iskolai napok látogatása alól felmentést kap a tanuló
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A kérdés egy második szakmát tanuló fiatalhoz kapcsolódik, akit az iskola – kora okán is – a nappali rendszerű oktatásba iskolázott be. Az iskola a tanulót az előzetes tanulmányai miatt felmentette a közismereti órák látogatása alól. A szakképzési munkaszerződést teljes képzési időre kötötték, a képzési program szerint egy hétig iskolában, egy hétig gyakorlaton vannak a diákok. Ennél a tanulónál viszont az iskolai hétből egy nap "úgymond" szabad. Kérdés: Ezen a szakképző iskola által biztosított napon a tanulónak kell mennie a gyakorlati helyére vagy nem? Ha nem kell mennie gyakorlati helyére, akkor kell-e fizetni a cégnek munkabért erre a napra? Az Szkr. a következőképpen fogalmaz: "252/B § A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatásához kapcsolódó tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve szakmai oktatásához kapcsolódó tanulmányi versenyen a szakképző intézmény képviseletében vesz részt". Köszönettel,
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mezőgazdasági bérmunka-szolgáltatás jövedéki adójának visszaigénylése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Mezőgazdasági bérmunka-szolgáltatás igénybevételekor az elvégzett bérmunkáról kiállított számlán feltüntetésre kerül a felhasznált gázolaj mennyisége a jövedéki adó visszaigényelhetősége miatt. Az elvégzett bérmunka számlájának teljesítési időpontja 2026.08.01. A számla mellé került csatolásra, a felhasznált gázolaj beszerzését igazoló, a szolgáltató által beszerzett gázolaj számla. Ennek teljesítési időpontja korábbi év (egyszerre nagyobb mennyiségű beszerzés 2023.12.19.). A jövedéki adó visszaigénylésénél mely időpont a mérvadó? A bevallási nyomtatvány hibát jelez, ha a 2023. időpontban érvényes jövedéki adómérték kerül beállításra, mert a bérmunka számla teljesítési dátuma ettől eltér. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pihenőnapra járó bér
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállaló augusztus 2-ától cseden van. Augusztus 1-je szombatra esett. Normál munkarendben hétfőtől péntekig dolgozik. Milyen díjazás illeti meg augusztus 1-jére? Az egyszerűség kedvéért a bruttó bére legyen 500 000 forint. Kérem, szíveskedjen levezetni az összeget, mert úgy feltételezem, hogy a bérszámfejtő program rosszul számít! Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szlovák állampolgár foglalkoztatása megbízási szerződéssel Magyarországon
Nemzetközi - közösségi adózásSzlovák állampolgárságú magánszemély megbízási szerződést köt egy magyarországi gazdasági társasággal. A magánszemély állandó lakóhelye Szlovákiában található, ugyanakkor Magyarországon bejelentett tartózkodási hellyel és érvényes magyar adó és tajszámmal is rendelkezik. A magánszemély tájékoztatása szerint adóügyi illetősége Szlovákiában van, és jövedelmei után ott teljesíti adófizetési kötelezettségét. A megbízási szerződés alapján végzett tevékenységet teljes egészében Magyarország területén látja el. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti körülmények fennállása esetén a megbízási díj kifizetésekor milyen adó- és járuléklevonási kötelezettség terheli a magyar kifizetőt. Különösen arra szeretnénk választ kapni, hogy a bruttó megbízási díjból milyen személyijövedelemadó-, társadalombiztosításijárulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-kötelezettséget kell figyelembe venni, továbbá milyen módon befolyásolja a levonásokat a magánszemély szlovák adóilletősége. Kérdésként merül fel továbbá, hogy a magyar-szlovák kettős adóztatást elkerülő egyezmény, illetve az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs szabályai alapján szükséges-e további igazolások (pl. adóilletőség-igazolás, A1 igazolás) beszerzése, és ezek milyen hatással vannak a kifizető kötelezettségeire?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó Dániában II.
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Hivatkozva a korábbi kérdésemre (https://adozona.hu/kerdesek/2026_8_3_Egyeni_vallalkozo_Daniaban_nappal_iye) az lenne még a kérdésem, hogy a járulékot csak abban az esetben kell megfizetnie a Dániában tanuló nappali tagozatos tanulónak, ha vállalkozói kivétet számol el? Ha nincs vállalkozói kivét, akkor – hasonlóan a magyarországi nappali tagozatos hallgatói jogviszonyhoz – nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, csak év végén a vállalkozói osztalékalap után a 13% szocho és 15% szja? A munkát Dániában végzi Magyarországra (weboldal-üzemeltetés), mindemellett magyar állampolgár, és szja szerint adózó egyéni vállalkozó (nem átalányadózó). Legyen kedves segíteni, mert kicsit elvesztem az információkban. Köszönettel: Kriszti
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Öröklés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérnék tájékoztatást. ’A’ örökhagyó, ’B’ örökhagyó testvérének (már elhunyt) a gyermeke, ’C’ örökhagyó nagyszülőjének a testvérének a dédunokája. Mindenki vér szerinti rokon. Ebben az esetben mindkét rokon örököl? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Saját gépjármű használata
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy ha a dolgozó az élettársa autójára szeretne sajátautó-használatot elszámolni egy magyarországi kft.-nél, akkor pontosan milyen dokumentumokat kell bekérnünk a dolgozótól, amelyekkel egy esetleges NAV-ellenőrzés során igazolható, hogy az alkalmazott elszámolás jogszerű volt? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Külföldi webshop üzemeltetés áfa kérdései
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy betéti társaság, aki csak Magyarországon rendelkezik székhellyel, telephellyel (áfaregisztrációja sincs máshol), normál szabályok szerint adózik az áfában, Shopify webshopon keresztül kozmetikai termékeket értékesítene EU-s magánszemélyeknek. Az értékesítés az alábbiak szerint valósulna meg: A vásárló a bt. Shopify webshopjában rendel, a termékeket egy lettországi cég biztosítja. A lett cég közvetlenül a lettországi EU fulfillment központjából küldi ki a terméket a végfelhasználónak, elsősorban Németországba, Ausztriába, Franciaországba, Magyarországra, később pedig más EU-tagállamokba. A lett cég a terméket és a fulfillment/szállítás költségét a bt.-nek számlázza. Kérdéseim: – a lett cég által kiállított számla után hol keletkezik adókötelezettség? E miatt be kell jelentkezni valamelyik másik tagállamba? A láncügylet szabályai szerint – a fuvarozás kapcsán – vagy a indulás helyén vagy a rendeltetési helyen adózik? Ha a rendeltetési tagállamokban, be kell-e miatt jelentkeznie, akkor nincs értelme az OSS rendszernek. – használhatja a bt. a magyar OSS rendszert a távértékesítés vonatkozásában – Magyarország lehet az azonosítót kiadó tagállam? Az OSS rendszerben rögzített adatokról a belföldi áfabevallásban meg kell-e jelenjen bármilyen tájékoztató adat? – a 10 000 eurós EU-s távértékesítési értékhatár alkalmazható-e erre a konstrukcióra? Köszönettel:
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték