Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Szántóföldvásárlás illetéke
IlletékTisztelt Szakértő! 2025. év végén módosításra került a 2013. évi CXXII. törvény. Nem minősül használat átengedésének, ha a tulajdonos haszonbérbe adja a vásárolt szántót, a rendelet szerint már nem kötelező a saját művelés, és ez vonatkozik a korábban (1–3 éve) vásárolt területekre is, így azok is bérbe adhatók. Szeretném megkérdezni a termőföldvásárlás illetékmentessége kiterjed-e a most megvásárolt területekre is, ha a vevő haszonbérbe adással hasznosítja a területet? Mentesül-e a korábbi években vásárolt területek utólagos illetékfizetési kötelezettségétől az a tulajdonos, aki vállalta a saját művelést, de eddig az előző tulajdonos által megkötött haszonbérleti szerződés miatt ezt nem tudta megtenni, most lejáró bérleti szerződés után a saját használati kötelezettség beáll, vagy köthet haszonbérleti szerződést a tulajdonos, és nem lesz visszamenőleges illetékfizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi kedvezmény – adóelőleg-nyilatkozat kitöltése
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban. A helyzet a következő: Nagykorú, tartósan beteg (illetve súlyosan fogyatékos) személynek minősülök a betegségem alapján, e mellett a betegségemmel kapcsolatos munkaképesség-csökkenés miatt saját jogon nevelési ellátásra is jogosult vagyok (családi pótlék 20 300 forint). Egyedülálló vagyok, illetve a velem egy háztartásban élő másik személynek nincs adóköteles jövedelme, tehát csak én tudom magam után érvényesíteni a kedvezményt. Kérdéseim: 1.) Az első pontnál az EM mezőbe 1-es (kedvezményezett eltartott) vagy 4-es (tartósan beteg személy) számot kell írnom? Nem egyértelmű, mert a saját jogú családi pótlék miatt kedvezményezett eltartott vagyok, de közben tartósan betegnek is számítok. 2.) Idéntől (2026-tól) “a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havi összege 133 340 forinttal emelt összegben vehető igénybe”. Ezt azt jelenti, hogy én 2 x 133 340 = 266 680 forint összegben vehetek igénybe kedvezményt? Ezt az összeget írhatom az 5. pontba? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Háromgyermekes anya kedvezménye válás esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Kérdésünk egy háromgyermekes anya kedvezményének fennállására irányul. Két gyermeke után születésétől fogva jogosult volt több, mint 12 évig mindkettőjük után családi pótlékra, amit folyósítottak neki. A harmadik gyermek esetén a gyermek 11 éves és 4 hónapos korában elváltak a szülők, addig az édesanya kapta a családi pótlékot. Innentől kezdve az anya külön háztartásba költözött, és a bíróságon abban egyeztek meg, hogy a gyermek az apánál marad. Így ő lett a családi pótlékra jogosult. A gyermek 16 éves korában azonban elköltözött az édesanyjához és ott élt életvitelszerűen. Az apa és az anya írásban megegyeztek arról, hogy a családi pótlékot a hátralévő jogosultsági időre kapja meg továbbra is az apa, amit minden hónapban átad majd az anyának. A gyermek 18 éves korában nappali tagozatos főiskolai tanulmányokba kezdett (amit 25 éves koráig folytatott). Az anya kérte a két másik gyermeke után járó családi pótlék összegének megemelését a harmadik gyermek beszámíthatóságára hivatkozva (vele egy háztartásában élő vér szerinti gyermekéről lévén szó). Ekkor az apa által aláírt nyilatkozatban igazolta a hivatal felé, hogy már nem az apával, hanem édesanyjával él ekkor (2001-től) egy háztartásban az akkor 18. életévét betöltött gyermek. A hivatal ezt elfogadta és a magasabb összeget folyósította az édesanya másik két gyermeke után, akik akkor még 18 év alattiak voltak. Jogosult volt-e családi pótlékra a gyermek 16 éves korától az anya, annak ellenére, hogy az apának folyósították a családi pótlékot? Jár-e az anyának 3 gyermekesek kedvezménye? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társas vállalkozó jogviszonya
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérem az alábbiakkal kapcsolatban! Adott egy tulajdonos és ügyvezető egyszemélyes kft.-kben. Több ilyen cégben tulajdonos és ügyvezető, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja. Az egyik helyen tartós megbízási jogviszonyban megfizetésre kerül utána a járulék a minimálbér összegének erejéig. Ebben az esetben mentesül-e a többi cégben a járulékfizetés alól? Amennyiben igen, milyen jogviszonnyal kell számfejteni? Ez a kérdés, azért merült fel, mert a 1452-es munkaviszony melletti társas vállalkozói nem állja meg a helyét, hiszen nem munkaviszonyban van utána máshol járulék fizetve. Válaszát köszönjük szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó vállalkozás külföldi munkaviszony mellett
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy Magyarországról kitelepült, Ausztriában élő, és ott dolgozó személy, heti 38 órát meghaladó bejelentéssel, aki évente pár alkalommal visszalátogat Magyarországra, ez évente összességében körülbelül 5 hetet jelent. Szeretne átalányadós vállalkozást indítani, használt cikkeket értékesítene. Ebben az esetben úgy vélem, másodállású átalányadós lesz. '58-as bevallást kell negyedévente küldeni? A tervezett bevétel az szja-mentes keretet nem haladná meg. Mi lenne a teendő abban az esetben, ha mégis meghaladja a bevétel az szja-mentes keretet? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áttérés rövidről hosszú távú bérbeadásra
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély Airbnb-n keresztül éveken át magánszálláshely-szolgáltatást végzett, főtevékenységként. 2026-tól a Budapest VI. kerületi önkormányzat megszüntette a rövid távú bérbeadás lehetőségét. A magánszemélynek sikerült hosszú távra (fél év) bérbe adnia a lakást. Kérdéseim: Kell-e ezt az új tevékenységet bejelenteni? Kell-e a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet törölni? A hosszú távú tevékenység után negyedévente befizeti az adóelőleget, év végén pedig bevallja az összevonandó jövedelmek között a bérbeadásból származó jövedelmét – jól gondolom?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tanuló jövedelemigazolás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A kft. tanulókat foglalkoztató szakképzési centrum. A tanulók havi 100 000 Ft. szakképzési munkaszerződés szerinti munkabért kapnak. Ez adómentes juttatás, így év végén M30-ast nem kell rá kiadni. Tbj levonásra kerül belőle erről kell jövedelemigazolást kiadni az év végén? Tb kifizetőhelyként működik a cég, így amikor lekérem az év végi M30-ast és jövedelemigazolást, csak azoknak készíti el mindkettőt a táppénz összegére, akik táppénzt kaptak. Így helyes? Jövedelemigazolást nem kellene kiadni mindenkinek a szakképzési munkabérre és táppénzre is?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bankkártyás fizetés
ÁfaTisztelt Szakértő! Háziorvosi bt. gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatokról annak a magánszemélynek, aki nem kér számlát, kézi nyugtát ad. Van lehetőség bankkártyával is fizetni. Kérdésem, hogy a bankkártyával fizetőknek is elég-e nyugtát kiállítani, vagy nekik minden esetben számlát kell írni? Válaszát köszönöm. Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja – munkaviszony
MunkajogTisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft. tagja, aki nem ügyvezető és nyugdíjas, létesíthet munkaviszonyt a kft.-ben mint általános irodai adminisztrátor? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átutalásos nyugta
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kozmetikusnál a magánszemély vevő nem kér számlát, és a szolgáltatást átutalással fizeti ki azonnal. Ez esetben kiállítható neki kézi nyugtatömbből nyugta? Ha igen, akkor a nyugtán szerepeltetni kell a fizetési módot? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fizetés nélküli szabadság gyed alatt
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkavállalónk a csed után fizetés nélküli szabadságot kér, mivel a gyed összegét az apa kívánja igénybe venni, a nagyobb összeg miatt. Munkavállalónk két gyermekkel már több éve otthon van. A kérdésem, hogy az engedélyezett fizetés nélküli szabadság előtt ki kell fizetni az eddig felgyűlt szabadságot, továbbá, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére jár neki szabadság, illetve beleszámít-e a végkielégítés a felmondás idejébe?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Betegszabadság alatti munkaidő csökkentés
MunkajogTisztelt Szakértő! Most szembesültem vele, hogyha a keresőképtelenség esetén, év végén nem fogy el a betegszabadság, év elején újrakezdődik a 15 nap. Ügyfelemnél az építőiparban nem dolgoznak jelenleg, de a munkavállalónak a hitele miatt szükséges a munkaviszony fenntartása. A munka törvénykönyve lehetővé teszi-e, hogy keresőképtelenség alatt csökkenjen a munkaideje (természetesen közös megegyezéssel), vagy csak ha keresőképes lesz? Köszönöm szépen a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Könyvelés cashbook támogatással
SzámvitelTisztelt Szakértő! A Cashbook bevezetése miatt szeretnénk tudni, hogy ha minden számla beszkennelésre kerül, akkor az eredeti számlákat továbbra is meg kell-e őriznie a cégnek? Illetve a Cashbook használata mellett nincs lehetőség a beszkennelt számlára kontírozást, megjegyzéseket és a hivatkozási számot feltüntetni, amit korábban megtettünk. Ezek nélkül is könyveltnek tekinthető a bizonylat? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingyenes termékminta
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Cégünk székhelyére, amely egy irodaházban van, két neves gyártó, illetve forgalmazó cég hozná el munkavállalóinknak megismertetés céljából a termékeit. Ezeket a termékeket irodánkban meg lehetne kóstolni, ki lehet próbálni és a bemutatás során termékmintát is kapnának a dolgozóink. Ezekkel a gyártókkal, forgalmazókkal nem állunk szerződéses kapcsolatban, elképzelésünk szerint csupán egy területhasználati engedélyt kötnénk velük. Érdeklődni szeretnék, hogy cégünket terheli-e bármilyen adó az eseményre tekintettel? Köszönöm előre is válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi napidíj elszámolása sofőröknél 3.
ÁltalánosTisztelt Hunyadné Szűts Veronika, köszönöm a kérdésemre adott válaszát. Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2026_1_27_Kulfoldi_napidij_elszamolasa_sofo_jja#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A válaszában említi az 1-1 óra indulás előtti és érkezés utáni engedményt. Én úgy olvastam, hogy ez a légi és a vízi közlekedés esetében van így. A közúti árufuvarozásnál is van ilyen engedmény? Illetve ha jól értem a további válaszát, akkor az egy napon belüli többszöri határátlépések között eltelt, belföldön tartózkodott időt is folytatólagosan össze lehet adni külföldi kiküldetésként, ha nem érik el a 120 percet? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követelés elengedése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz, melyben szeretném kérni az állásfoglalását: "A" vállalat (anyavállalat) korábban kölcsönt adott "B" vállalatnak (leánycég). "B" vállalat jelenleg nem végez bevételszerző tevékenységet, jegyzett tőke alatt van a saját tőke. "A" tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A kölcsön visszafizetésére nincsen anyagi fedezet. Két utat látok ebben a helyzetben: 1.) Behajthatatlan követeléssé minősíteni az Sztv. rendelkezéseinek megfelelően, ekkor "A" társaság könyvelésében elismert költség lesz, nem képez adóalapot, "B" társaság pedig alapot emel vele. 2.) Nem behajthatatlan követelés elengedése esetén a Tao. tv. szerint "A" társaság a melléklet rendelkezései szerinti nyilatkozat birtokában adóalapot nem emel, "B" társaság pedig a kapcsolt státusz miatt adóalapot kell-e növeljen? 3.) Vagy van olyan lehetőség, ami az adóalapot nem növeli, mert az újbóli tagi kölcsönt eredményez? Ajándékozási illeték egyik esetben sem lesz az Itv. gazdálkodók közti mentességet szabályozó rendelkezése miatt. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék honlapfejlesztéshez
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ügyfelem teljesen új honlap webshoppal kialakítására adott megbízást egy informatikai szolgáltató cégnek. A honlap-webshop bekerülési értéke igen jelentős. A fejlesztési tartalék feloldható honlap létrehozásakor? A honlap-webshop pontosan minek minősül számviteli szempontból? Köszönettel: Vágó Renáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Befektetési arany
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ügyfelem befektetési célból aranyat vásárolt. Hol kell ezt az aranyat nyilvántartani? Nem értékesítés a cél, hanem tartani fogja, amíg árfolyamnyereséget nem ér el rajta, lehet akár több évig is. Melyik mérlegsorhoz fog tartozni? Köszönettel: Vágó Renáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Forgóeszközök között kimutatott EUR befektetési jegy értékelése év végén
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk jelentős összegű forgóeszközök között kimutatott EUR befektetési jegyekkel rendelkezik. A befektetés idejétől számítva (2024. október) után 2025.12.31-re jelentős összegű EUR árfolyamváltozás következett be. Kötelezően el kell-e számolni év végén ezt az árfolyamcsökkenésből származó értékváltozást, vagy csak a realizáláskor kell elszámolni, amikor visszaváltásra kerül majd sor? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csarnoki híddaru értékcsökkenése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Vállalkozásunk beszerzett eszköz beruházási pályázaton keresztül egy 8426 TESZOR számú csarnoki híddarut. Helyesen járok el, ha az aktiválását követően az épülettől függetlenül (utólag beszerelt) Tao. tv. 2. számú melléklet IV. c. pont alapján adótörvény szerint 14,5%, számviteli törvény szerint 15 évvel értékcsökkentem? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték