Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
EÁFA
ÁfaTisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozik cégünk, a bérbeadást az általános szabályok szerint tárgyi adómentesen végezzük, így a beszerzésekkel kapcsolatos levonható áfát sem tudjuk érvényesíteni kb. 95 százalékban. A kimenő számlaforgalmunk kb. 5 százaléka áfaköteles, így a normál adókulcsos levonható áfa mellett arányosított áfa is elszámolásra kerül. A NAV állásfoglalása alapján értékhatártól függetlenül minden olyan befogadott, egyenes adózás alá tartozó számláról kell adatot szolgáltatni, amely alapján a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany az adott időszakban levonási jogot gyakorol. Tekintettel arra, hogy a bérbeadás kapcsán keletkezett bejövő számlák esetében nem érvényesíthetek levonási jogot, ezért a 2665 bevallás M lapjain nem kerülnek ezen számlák feltüntetésre. (Cégünk jelentős rezsiköltség számlával rendelkezik, mely kapcsán nem élünk a visszaigénylés lehetőségével.) Kérdésem az, hogy az M2M alkalmazása, bevezetése esetén továbbra is el lehet tekinteni azon számlák jelentéséről, bevallásban történő szerepeltetésétől, melyek esetében 100 százalékban nem érvényesítem a levonási jogot. Köszönöm válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaruha elszámolása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A cég az egyik munkavállalónak munkaruházati webáruházban (rdsmunkaruha.hu) vásárolt jóminőségű (Helly Hansen) ruházatot (póló, nadrág, softshell kabát és cipő). Több ugyanolyan munkakörben dolgozó (soför) munkavállalójuk is van, de csak ő kapott ilyet. Ez a ruházat külsőleg nem néz ki munkaruhának. Munkaruha szabályzat nincs. Ebben az esetben hogy lehet elszámolni ezt a ruhát és vissza lehet e igényelni az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő nők 40 nyugdíj mellett
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérnék tájékoztatást. Nők 40 éves nyugdíjával nyugdíjasnak van heti 40 órás munkaviszonya és őstermelő is. Árbevétele keletkezik évente, kevesebb mint az éves minimálbér ötszöröse. Őstermelőként átalányadózó. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége, és kell-e benyújtania 58-as bevallást, vagy ha nem 58-ast, akkor az éves szja-bevallásában kell-e járulékot megállapítania? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Két magyar cég közötti számlázás Ausztriai ingatlanon végzett munkavégzésnél
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A következő esethez szeretnék segítséget kérni. Van egy magyar fővállalkozó (A), aki megbízza „B” magyar vállalkozást egy Ausztriában lévő ( nem „A” vállalkozó tulajdonában lévő) panzió parkettázásával. A fővállalkozásnak nincs osztrák adószáma, csak magyar közösségi adószáma. Jól gondolom-e, hogy „B” vállalkozásnak az elvégzett munka számlázásakor be kéne jelentkeznie az osztrák adórendszerbe és osztrák adószámról osztrák áfával számlázni az „A” vállalkozás felé a magyar adószámára? A „B” vállalkozásnak is kell rendelkeznie közösségi adószámmal? Szeretném még kérdezni továbbá, hogy „B” vállalkozásnak a kiküldött munkavállalóival kapcsolatban milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie (nyomtatványok, bér). A munka időtartama 2-3 hét lenne. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Horgászengedély jegyforgalmazónak kell-e nyugtát adni
ÁltalánosA jegyforgalmazó az ilyen bevételt elkülönítve kezeli az egyéb bevételeitől, nem üti be a pénztárgépbe. A horgász nyugtát kapott. A jegyforgalmazó havonta a nyugták alapján a tagoktól beszedett pénzt befizeti a horgász egyesületnek. A HE szintén havonta számla ellenében fizet a MOHOSZ felé. Ez a számla megjelenik a NAV-nál. Ha a jegyforgalmazó nyugtát ad és azt 3 napon belül bejelenti a NAV felé, akkor ezen összegek duplán jelentkeznek az adóhatóságnál. Fentiek figyelembe vételével kell-e nyugtát adni a horgásznak, vagy elég egy átvételi elismervény?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Próbanyelvvizsga áfakezelése
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy államilag elismert nyelvvizsgaközpont próbanyelvvizsga-szolgáltatás bevezetését tervezi. A próbanyelvvizsgát ugyanaz a nyelvvizsgaközpont szervezi, amely az államilag elismert nyelvvizsgákat is lebonyolítja. A feladattípusok, követelmények és értékelési szempontok a nyelvvizsgarendszerhez igazodnak. A szolgáltatás célja a vizsgahelyzet szimulálása, a nyelvi tudásszint felmérése, a fejlesztendő készségek azonosítása és a nyelvvizsgára történő felkészülés támogatása. A próbanyelvvizsga ugyanakkor: - nem része és nem előfeltétele a nyelvvizsgának, - eredménye alapján nyelvvizsga-bizonyítvány nem szerezhető, - önálló díj ellenében vehető igénybe. Az államilag elismert nyelvvizsgák díját az intézmény jelenleg az áfatörvény 85. § alapján adómentesen kezeli. Kérdésem, hogy a próbanyelvvizsga díja az áfatörvény 85. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adómentes szolgáltatásnak minősülhet-e, kezelhető-e a nyelvvizsgáztatási tevékenységhez kapcsolódó adómentes szolgáltatásként, vagy az általános adómérték alá tartozó szolgáltatásnak minősül? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Önkormányzati út felújításához való hozzájárulás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Önkormányzattal megkötött szerződés keretében szeretne cégünk hozzájárulni a telephelyünkre vezető út felújításához. Erre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (1) alapján szerződést kötnénk, és az önkormányzat áfás számlát és teljesítésigazolást is kiállítana részünkre. Kérdésem az lenne, hogy csökkenthető-e ezzel a tétellel a tao alapja, és alkalmazható-e az áfalevonási joga a cégünknél? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített foglalkoztatás NYES mellett
MunkajogTisztelt Szakértő! Társaságunknál egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik egy munkavállalónk (alkalmi munkavállaló minőségben), aki NYES folyósítása mellett vállalta a munkavégzést. A kérdésünk a 2026-os változások értelmében merült fel, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az alkalmi munkavégzés éves korlátja 120 nap lett, de ugyanez vonatkozik arra a személyre is, aki NYES mellett vállal alkalmi munkát? Vagy ott maradt a 90 napos éves korlát? Nem egyértelmű számunkra. Előre is köszönjük válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaszüneti napok körüli munkarend
MunkajogTisztelt Szakértők! A Magyar Közlönyben a kérdés feltevése idején még nem került kihirdetésre, de az Országgyűlés megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá minősítését. Értelemszerűen így a 10/2025. NGM rendelet is módosításra kerül (jelenleg társadalmi egyeztetésen november 5-éig). Hogyan hat a decemberi kötelező munkanapok számának, azaz az osztószámnak a változása már a törvénybe iktatást megelőzően kifizetett távolléti díjakra? Példaként hozható egy munkavállaló, akinek a munkaviszonya december 18-án ér véget, de már október 1-jétól felmentési idejét tölti, a felmentési időre járó távolléti díj egyben október 6-án átutalásra került neki, szabadságmegváltással együtt. Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elektromos töltés, töltőpont
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Egy normál áfakörös, kizárólag áfás bevétellel rendelkező vállalkozás a telephelyén elektromos autók töltésére alkalmas töltőpontot alakít ki (vezetékezés, töltőhely-kialakítás, napelemes rendszer bővítése, elektromos töltőoszlop beszerzése). Jelenleg elektromos autókkal nem rendelkezik. A beruházás áfatartalma levonásba helyezhető?
A jövőben az alábbi esetekben hogyan kell eljárnia, esetleg a jelenlegi beruházás áfatartalmát részlegesen vagy teljes egészében vissza kell fizetnie (utólag vagy önellenőrzéssel)?
A/ Elektromos személygépkocsi vásárlása és a töltőpontról töltése. Ez esetben a töltött energia áfatartalmát meg kell fizetnie? Milyen módon kell az áfa összegét meghatároznia?
B/ Elektromos tehergépkocsi és személygépkocsi beszerzése és töltése esetén hogyan kell eljárnia? Keletkezik a betöltött energia után áfafizetési kötelezettsége?
C/ Ügyfelek részére lehetőséget biztosít, üzleti tárgyaláson való részvétel közben, ingyenesen autó elektromos töltésére. Ez esetben keletkezik valamilyen adófizetési kötelezettsége?
D/ A vállalkozás munkavállalói töltik ingyenesen a gépjárműveiket. Ez esetben keletkezik a vállalkozásnak vagy a munkavállalóknak valamilyen adófizetési kötelezettségük?
A betöltött elektromos áram a napelemes rendszer termeléséből és vásárolt áramból vegyesen kerül a vállalkozás „birtokába”.
Köszönettel, Németh Gábor
Megválaszolva
0 komment
Készpénzes bérkifizetés
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy cég alkalmazottjának a munkaviszonya több mint 10 éve fennáll, az akkori szóbeli megállapodás alapján fizetését mindig készpénzben vette fel. Sem az eredeti munkaszerződése, sem annak későbbi módosításai nem tartalmaznak a bérfizetés módjára vonatkozó megállapodást. Egy múlt havi munkaügyi ellenőrzés kéri az írásos készpénzes bérfizetési megállapodást. Tudjuk, hogy 2023 óta a bérfizetés módja alaphelyzetben az átutalás, ami egy külön megállapodás alapján lehet készpénzes. Kérdésünk az, hogy a 2023 előtt kötött munkaszerződés alapján folyamatosan munkát végzőknek is szükséges volt-e a készpénzes fizetéses bérfizetésre vonatkozó írásos megállapodás, vagy a készpénzben történő bérfizetés munkaszerződésbe foglalása 2023 év elején? Ha ez akkor elmaradt, hogyan célszerű pótolni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cégautóadó
Cégautó- és regisztrációs adóTisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett gépkocsikölcsönzés tevékenységet végez. Mivel átalányadózó 45%-os költséghányad alapján állapítja meg a jövedelmét, költséget nem számol el. Ha személygépjárművet ad bérbe magánszemélynek, aki nem számol el költséget, akkor nincs cégautóadó-fizetési kötelezettsége. Ha viszont a személyautót egy kft.-nek adja bérbe, akkor a bérleti díjat nyilván elszámolja, akkor már keletkezik az egyéni vállalkozónak a bérleti díjat követő hónapra cégautóadó-fizetési kötelezettsége? Ha olyan személyautót ad bérbe, ahol a sofőrrel együtt az utasok száma 9 fő, azt nem terheli cégautó adó egyik esetben sem? Köszönöm a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonadó ügyvédi irodánál
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni a vagyonadó törvény 14. § (7) pontját: A hozamérték meghatározásakor nem vehető figyelembe a magánszemélyt személyes közreműködésére tekintettel megillető juttatás rendelkezést? Van egy ügyvédi iroda, amelynek egyszemélyi tulajdonosa 100%-ban 1 ügyvéd úr, aki osztalékként kívánja felvenni a 2026-ban megtermelt nyereséget 2027-ben. Ebben az esetben az Ügyvédi Irodánál a hozam értéke nulla lesz a (7) szerint? És a jóváhagyott osztalék lesz magánszemélyként a vagyonadónak az alapja? Hogyan kell értelmezni ezt a (7)-es pontot? Válaszát ezúton is köszönöm szépen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megvásárolt követelésből származó jövedelem – szja
ÁltalánosEgy magánszemély 2025 decemberében engedményezéssel megvásárolt egy kft.-vel szemben fennálló, kamatmentes, már lejárt tagi kölcsön követelést. Ő maga is tagja és ügyvezetője a kft.-nek. A vételár két fix részletét 2025-ben és 2026 januárjában megfizette. A harmadik, mozgó vételárrészt 2027. június 30-áig kell megfizetnie. A teljes vételár nagyon kis mértékben alacsonyabb a névértéknél. A kft. idén és/vagy jövőre, egy vagy több részletben fizetné vissza a tartozást. Jól értjük-e, hogy a behajtott összegnek a megszerzésre fordított összeget meghaladó része egyéb jövedelem? A 2025-ben megfizetett vételárrészlet levonható-e a 2026-ban vagy 2027-ben behajtott összegből? Ha a kft. idén mindent visszafizet, de a mozgó vételárrész csak 2027-ben kerül megfizetésre, akkor 2026-ban csak a már megfizetett vételár vonható le? Ha igen, a 2027-es kifizetés után önellenőrzéssel csökkenthető-e a 2026-os jövedelem? Ha a mozgó vételárrészt még 2026-ban megfizeti, számít-e, hogy a kft.-től kapott visszafizetés előtt vagy után? Részletekben történő behajtásnál a megfizetett vételár erejéig a behajtott összeg nem jövedelem, csak a felette lévő rész? Vonatkozik-e erre a jövedelemre a szocho éves felső határa? Az 1%-os késedelmi kamat külön egyéb jövedelem, vagy a vételár azt is fedezi?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számlázás II.
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A 2026_10_28_Szamlazas_sm (https://adozona.hu/kerdesek/2026_10_28_Szamlazas_srn) megválaszolt kérdéssel kapcsolatban szeretném a kérdezni, hogy a termékértékesítésről kiállítandó számla a teljes átadásra került mennyiségről és a szerződésben található egységárral kiszámított érték kerüljön számlázásra (95% helyett), a minőségi eltérések pedig számlamódosításként kezelendő? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület igénybevesz külföldi szolgáltatást
ÁfaTisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Adott egy egyesület, aki nem végez gazdasági tevékenységet – csak adományból, támogatásokból tartja fent magát. Illetve áfa szempontjából alanyi adómentességet választott. Egy skót vállalkozótól igénybe vesz kutatási és szakértői szolgáltatást. Az egyesületnek ezen külföldi szolgáltatás után meg kell fizetnie a 27%-os áfát – a fordított adózás miatt? Vagy nem minősül adóalanynak és nincs áfafizetési kötelezettsége? Az alanyi adómentessége miatt adóalany, viszont nem végez gazdasági tevékenységet az alapján nem adóalany. Mi a helyes eljárás a törvény alapján? Válaszukat előre is köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Előző évi járulék, könyvelési hiba javítása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Számviteli jellegű kérdésem lenne: az előző évben, egyik hónapban hibásan, duplán könyveltem le egy járulék tételt (konkrétan egyes meghatározott juttatásokra eső szja-t és szochót). Ezt idén feltártam, és korrigálom – de hova könyveljem a bevételt? A megfelelő járulék költség számlára, vagy egyéb bevételre?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanértékesítés áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant vásárolt 2013-ban áfás vételáron egy másik cégtől. A tulajdoni lapon az ingatlan besorolása (lakóház, udvar, üzlet) néven szerepel.A 240 hónapos figyelési időszak figyelembevételével az időarányos áfa vissza lett igényelve. A kft. az ingatlan értékesítésére nem választott adókötelezettséget. A kft. magánszemélynek szeretné eladni az ingatlant. Kérdésem az lenne: Az ingatlan eladásáról a számlát áfásan, vagy áfamentesen kell kiállítani? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kártérítés és számlázás
ÁltalánosDolgozóink részére a munkavégzéshez szükséges munkaruhát biztosítunk. Amennyiben a munkavállaló a részére átadott munkaruhát elveszíti, szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, illetve a munkaviszony megszűnésekor azt nem szolgáltatja vissza, az ebből eredő kárt megtéríttetjük vele. Álláspontom szerint ilyen esetben nem termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, hanem kártérítésről, ezért a követelés nem minősül klasszikus ellenérték fejében teljesített ügyletnek. A követelés alapjául szolgáló dokumentum egy munkaruha-átvételi nyilatkozat, amelyben a munkavállaló előzetesen elfogadja, hogy hiány, elvesztés vagy károkozás esetén az előre meghatározott összeg munkabéréből levonható. Hasonló módon járunk el az alábbi eszközök esetében is: - belépőkártya, - öltözőszekrény kulcsa, - a munkába járáshoz biztosított buszhasználati chip, - egyéb, a munkáltató tulajdonát képező átadott eszközök. Kérdésem az lenne, hogy a fenti esetekben a munkavállaló által megtérített kár vonatkozásában szükséges-e számlát kiállítanunk a munkavállaló részére, vagy elegendő a kár megállapításának dokumentálása, valamint a munkavállaló előzetes levonási hozzájárulását tartalmazó nyilatkozat a munkabérből történő levonás jogszerű alkalmazásához? Segítségüket és állásfoglalásukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Marketingprogram adózása
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Egy újonnan induló vállalkozás nevében fordulok Önhöz szakmai állásfoglalásért, egy tervezett marketingprogram adózási és számviteli kezelésével kapcsolatban.
A vállalkozás egy 60 napos ajánlói programot indít magánszemélyek részére. A konstrukció lényege a következő:
• A cég szerződést köt a magánszeméllyel, aki a szerződés megkötésekor egy meghatározott „x” összeget fizet be a cégnek letétként, amelyet a 60 napos időszak lejártakor visszakap.
• A cég a terméket (készüléket) a partner birtokába és használatába adja a program időtartamára, kizárólag személyes használat, a funkciók megismerése, valamint a termék bemutatása és ajánlása céljából.
• A magánszemély az ajánlói tevékenységéért sikeres vevőszerzés esetén vásárlási kedvezményt kap. Például: három új vevő esetén 50 százalékos, 6 új vevő esetén 100 százalékos kedvezménnyel vásárolhatja meg a nála lévő terméket.
• A 60 nap végén a cég összesíti a hozott vevők számát, ez alapján véglegesíti a kedvezmény mértékét, és kiállítja a számlát a termékről.
Kérdéseink a konstrukcióval kapcsolatban:
1. Szerződéses háttér: elegendő-e erre a 60 napos időszakra egyetlen komplex (ajánlói és használati elemeket is tartalmazó) megállapodást kötni a magánszeméllyel, vagy külön eszközhasználati/bérleti szerződés is szükséges?
2. Használati díj és áfa: keletkezik-e a cégnek számlázási (áfa) kötelezettsége a 60 napos ingyenes használat időtartamára?
Mielőbbi szakmai válaszát és iránymutatását előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték