Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Iparűzési adó bevallása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2025.09.01-től székhelyet változtatott, melyet be is jelentett az illetékes önkormányzat felé. Így a telephelye és székhelye más településen van. Eddig az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta és 2026. évben is azt választja. Kérdéseim: A székhelyváltozás miatt 2025. adóévre iparűzési adó bevallást kell benyújtania? Jelölni kell, hogy több önkormányzatnál van székhelye, telephelye? A telephely illetékes önkormányzatánál eddig is az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta, ebben az esetben is kell benyújtani arra vonatkozóan bevallást? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Többes jogviszony esetén a fizetendő járulékok
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni! Egy magánszemélynek tulajdonrésze van két kft.-ben. Mindkettőben 90%-os tulajdonrésszel rendelkezik, és mindkettőben ő az ügyvezető. Egyikben (legyen A Kft.) „35-társas vállalkozó munkaviszony mellett” jogviszonykóddal, nulla forint összeggel szerepel a ’08-as bevallásban. A másik (legyen B Kft.) „20-munkaviszony” jogcímkóddal heti 40 órás munkaviszonnyal és munkabérrel szerepel a ’08-as bevallásban. Jól tudom ugye, hogy ha B Kft.-ben megszűnik a munkaviszonya, vagy lecsökken heti 36 óra alá, akkor A Kft.-ben legalább a minimálbér után meg kell neki fizetni a járulékot? Vagyis legalább az egyik kft.-ben minimum a minimálbér után mindenképpen meg kell neki fizetni a 18,5% tb-járulékot, a 13% szochót és a 15% szja-t? Válaszát köszönöm, üdvözlettel: Ferenczné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szocho felső határa
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas magánszemély adószámmal ingatlant ad bérbe, valamint egy társaság tagja, amelyből osztalékban részesül. Kérdésem, hogy a bérbeadásból származó jövedelem beleszámít-e a szocho felső határába, és ez hogyan befolyásolja az osztalék utáni szochofizetési kötelezettséget. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ausztriában előnyugdíj melletti magyar egyéni vállalkozó
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy magánszemély (64 éves férfi) Ausztriából előnyugdíjat kap. (Magyarországon is dolgozott az ausztriai munkaviszonya előtt, Magyarországon csak a 65. életéve betöltésétől kaphat magyar nyugdíjat (ezt már leegyeztette a kormányhivatallal). Egyéni vállalkozást szeretne indítani Magyarországon (átalányadózó). Kérdéseink: 1. Az ausztriai előnyugdíj miatt Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozó lesz? vagy 2. Az ausztriai előnyugdíj miatt Magyarországon (öregségi) nyugdíj melletti (kiegészítő tevékenység) egyéni vállalkozó lesz? 3. Ausztriából milyen igazolást kell beszereznie, hogy egy NAV-ellenőrzéskor tudja bizonyítani, hogy előnyugdíjat kap Ausztriából? 4. A1-es igazolást vagy más nyomtatványt? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós megbízás ekho
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott a munkahelyén (azonos kifizető) megbízási jogviszony keretében ekho adózással grafikai tevékenységet folytat, a díjazás meghaladja a minimálbér 30%-át. Lehetséges ezt a megbízást az ekho ellenére tartós megbízásként bejelenteni az eddig alkalmazott utólagos bejelentés helyett? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elutasított csed esetén jár-e fizetés nélküli szabadság gyermek születésekor?
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy kft. tb-kifizetőhelyként működik. Az egyik munkavállalójának gyermeke született, szülési szabadságát megkezdte, valamint a csed igénylését benyújtotta a munkáltatónak. A csed igénylése elutasításra került, mivel a munkavállalónak a kft.-nél nincs meg a gyermeke születését megelőző 365 biztosítotti napja. A munkavállalónak van egy másik munkaviszonya is, ahol ugyancsak megigényelte a csedet és ahol jogosult az ellátásra. Abban kérném a segítségét, hogy ilyen esetben a munkavállaló lehet-e a kft.-nél lévő jogviszonyában szülési szabadság jogcímen távol, úgy, hogy nem jogosult ellátásra, vagy az elutasított csed igénylése egyúttal azt is jelenti, hogy fizetés nélküli szabadságon kell tartózkodnia a kft.-nél, amikor a biztosítás szünetel? Válaszát köszönöm! Köszönöm a segítségét! Üdvözlettel:
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási dj adózása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Adószámmal rendelkező magánszemély megbízási szerződés alapján ismeretterjesztő előadást tart intézményekben – gyermekek részére – alkalmanként 3-4 óra, melyért 50-70 ezer forintot kap. Kérdés, hogy milyen adó- és járulékvonzata van, és azok kit terhelnek. (Kifizető, vagy megbízott?) Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed összegének megállapítása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Ugyanazon munkáltatónál a dolgozónak 3. gyermeke született 2025.07.23-án. Csedet kapott 2025.07.22-től 2026.01.05-éig, szerződés szerinti bér alapján. Közben a szerződés szerinti bére megemelkedett 2025.08.01-jétől. 2025.02.03-ától táppénzen volt 9-es kóddal, melynek összege előző ellátás volt. Táppénz alatt kapott havi 27 000 forint egyéb juttatást, ami miatt tényleges jövedelme keletkezett 33 nap alatt, összesen 243 000 forint, de mivel a szerződés szerinti bére a legkedvezőbb, azt kell adni, ugye? Köszönöm szépen mielőbbi válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed összegének meghatározása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A kismama ugyanazon a munkahelyen dolgozik. Első gyermeke 2022.06.02-án született, cseden volt 2022.06.01-től 2022.11.15-éig, majd gyeden 2022.11.16-ától 2024.06.02-áig. 2024.06.03-ától gyesen 2025.06.02-áig. Szabadságát kivette: 2025.06., 07., 08. hónapban, összesen 104 nap tényleges jövedelemmel rendelkezik, ami több a minimálbér kétszeresénél. Ikerterhességével 2025.09.15-étől táppénzt kap szerződés szerinti bére alapján. 2025.12.29-étől csedet kap, megszülettek az ikrek, és a minimálbér kétszerese alapján számoltam a csedet. Szeretném megkérdezni, hogy jól állapítottam meg a csed összegét? Köszönöm szépen mielőbbi válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed alatt születik a második gyermek
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Jelenleg gyeden vagyok 1 éves kislányommal és 3 hónapos várandós második gyermekemmel. Visszamegyek dolgozni (teljes munkaidőben) oda, ahol a szülés előtt dolgoztam, azzal, hogy kiadják részemre a felhalmozott és időarányosan járó szabadságot, és a munkabéremet megemelik 10%-al. 1. Ha időközben esetleg táppénzre kell mennem, akkor jogosult leszek-e táppénzre a gyed mellett? 2. A csed és a gyed számításakor az első gyermeknél figyelembe vett jövedelem vagy a megemelt munkabérem lesz az alap? 3. Ha megszületik a második gyermekem, akkor a csedet még fogom kapni, vagy már csak a gyedet, kaphatok két ellátást a két gyermek után egyszerre? Köszönöm szépen a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz, NAV lefoglalás, sikertelen árverezés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy társaság, amely jelentős adótartozással rendelkezik fizetésképtelenség miatt. A NAV a tartozásra tekintettel lefoglalta a cég egyetlen tárgyi eszközét, és több alkalommal megkísérelte annak árverezését. Az eszköz könyv szerinti értéke 10 millió forint. A NAV az első árverésen 10 millió forintos, majd később 5 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg az eszközt, azonban egyik alkalommal sem érkezett ajánlat, így az eszköz értékesítése mindeddig nem történt meg. 2025 decemberének végén a NAV az eszközt elszállította a társaság telephelyéről, azonban az árverezés továbbra sem zárult le sikeresen. A 2025. évi beszámoló elkészítésével kapcsolatban az a kérdés merült fel, hogy az eszközt szerepeltetni kell-e a beszámolóban, és amennyiben igen, milyen értéken. Az értékcsökkenés elszámolását a lefoglalás napját megelőzően leállítottuk. Kérdéses, hogy az eszköz maradhat-e a társaság főkönyvében, tekintettel arra, hogy jelenleg fizikailag nincs a cég birtokában, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlása is korlátozott. Továbbá figyelembe veendő, hogy az adótartozást a társaság várhatóan nem lesz képes rendezni, ezért a vállalkozás folytatásának elve sem teljesül. Előre is köszönöm a segítségét.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR/MOHU kötelezettség elektromos személyautó import és értékesítés esetén (autókereskedő kft.)
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Adózóna Szakértő! Egy frissen alakult magyar autókereskedő kft. vagyunk, kifejezetten elektromos személyautók (M1) importjára és belföldi értékesítésére specializálódva. Szeretnénk tisztázni a MOHU/EPR kötelezettségeket. Modell: külföldről (EU vagy EU-n kívül) behozott elektromos autókat készletre veszünk, majd Magyarországon továbbértékesítjük. Kérdéseink: 1. EPR szempontból a kft. "első belföldi forgalomba hozónak/gyártónak” minősül-e ilyen esetben? 2. Mikor keletkezik a kötelezettség: a behozatalkor, a készletre vételkor vagy belföldi értékesítéskor? 3. Egyéni vállalkozó személyautónál pontosan mely termékáramokra kell figyelni: csak “gépjármű”, vagy a gumiabroncs és a vontatási akkumulátor is külön? 4. Mi a helyes teendő (regisztráció, nyilvántartás, adatszolgáltatás/bevallás, díjfizetés) egy induló kereskedő kft.-nél? 5. A környezetvédelmi termékdíj (NAV) hogyan viszonyul az EPR-hez ebben a konstrukcióban (mikor lehet 0 a termékdíj EPR miatt)? Példa: Tesla Model 3 (M1), saját tömeg 1824 kg, import magyarországi értékesítés. Kérjük, mutassák meg a helyes EPR számítás/logika lényegét és a várható Ft/autó nagyságrendet. Nagyon köszönjük a segítséget, konkrét kiszámolást az adott autóra vonatkozóan.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kft. saját tulajdonrész megvásárlása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, mert ilyennel még nem találkoztam. A kft. (több tulajdonos van) egyik 13 százalékot birtokló tulajdonostól megvásárolja saját részesedését. Milyen adóvonzata van ennek? Van-e valami, amire kifejezetten kell figyelni? Pozitív eredmény oké, törzstőke be van fizetve. Ha megveszi a cég a tulajdoni hányadot, akkor a felgyülemlett eredménytartalék rá eső részét kiadhatom? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kölcsön kamata
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonában lévő cégnek kölcsönt ad, mert beruházást végez. Milyen feltételekkel nyújthat kölcsönt? Adhat-e kamatmentes kölcsönt (tagi kölcsönt)? Nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Reprezentációs adó részleges kivezetése 2026
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy a több fórumon is megjelent 100 milliárd forintos programcsomagban megfogalmazott reprezentációsadó-csökkentés. (Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik), mely alapvetően kifejezetten a hazai éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére szolgálna, de nyilvánvalóan a gazdálkodó szervezetek is jelentősen profitálhatnak belőle, megjelent-e bármilyen adótörvényi módosítás formájában, ha igen, hol lehet ezeket megtalálni, ha nem, mikorra várható érdemben bármilyen adójogszabályi változás. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi napidíj elszámolása sofőröknél 2.
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Köszönöm a https://adozona.hu/kerdesek/2026_1_26_Kulfoldi_napdij_elszamolasa_sofor_ltt hivatkozáson feltett kérdésre adott válaszát. Kérem segítsen értelmezni a jogszabályt. Ha a sofőr a reggel 06:00-kor Ausztria területére lép, majd 09:00-kor visszalép Magyarország területére 1 óra 30 perc időre, majd ezt követően újra átlép Ausztria területére, akkor a jogszabály szerint, mivel a 2 órát nem haladta meg a belföldi időtöltés, folytatólagosan számolható? Így tehát ebben a példában már 4 óra és 30 perc külföldi tartózkodásnál jár a sofőr? Ha igen, egy második magyarországi rakodás alkalmával még aznap újra indul a belföldön eltölthető 2 óra, vagy 24 órán belül összesen lehet 2 óra a belföldi tartózkodás? Van olyan munkafeladatunk, amelynél Magyarországon eltöltünk 30-40 percet, majd Ausztriában 60 percet, ezt követően újra Magyarországon 30-40 percet és Ausztriában 60 percet és így tovább 5-6 fordulón keresztül. Ez esetben lényeges nekünk, hogy meddig számolhatjuk bele a magyarországi tartózkodást 2 külföldi tartózkodás között? Köszönöm válaszát! Köszönöm a segítségét! Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áttérés KIVÁ-ra
Kata, kivaEgy gazdasági társaság 2026 januárjától átjelentkezett a KIVA hatálya alá. Korábbi (TAO-s) években jelentős összegű fejlesztési tartalék képzésére került sor, aminek jelentős részét 2025-ben fel is használta. A 2025-ben felhasznált fejlesztési tartalék összege hat-e, és hogyan a 2025-ös (záró) TAO-alapra? TAO tv. 16. § (1) ca) pont alapján a fenti eszközök nyilvántartási értéke=0, könyv szerinti értéke „jelentős”….., tehát a TAO alapban megjelenik a különbözet. A KIVA tv. 28. § (5) bekezdése alapján az adózó dönthet úgy, hogy a fenti TAO-s jogszabályhelyet nem alkalmazza. Tehát a társaságnak nem kell alkalmazni (feltétlenül) a TAO tv.-ben foglalt TAO-alap növelési kötelezettséget? Köszönettel várjuk gyors válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rokkantsági ellátás, szocho
Tb / Járulékok / NyugdíjRokkantsági ellátás mellett adható 2026-ban 645 600 forint munkabér úgy, hogy nem kell a cégnek szochót fizetni. A kérdésem, hogy adhatok többet is a dolgozónak, és csak a kedvezményes összeg feletti rész után kell 13% szochót adnom, és ezt több hónapon keresztül is megtehetem, nincs korlátja? Például bruttó 700 000 forint esetében a fennmaradó 54 400 forint után kell csak 13%-ot fizetni. Ezt 1 éven belül többször is megtehetem? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
2 komment
Rabatt mint vámértéket növelő tényező
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Társaságunk harmadik országból szerez be beépülő alkatrészeket, a vámkezeléshez és a könyveléshez is egy számlát állít ki a partner, tehát nincs külön kereskedelmi számla. A számlákon rabatt szerepel, az alábbi módon: 10 darab 571,05 EUR/db -25% rabatt 5710,50 EUR. A számla végén: Total: 5710,50 EUR, rabatt -1427, 63 EUR, áru értéke: 4282,87 EUR, áfa: 0, total: 4282,87 EUR. Cégünk a könyvelésébe a rabattal csökkentett értéket könyveli be, és azt is fizeti ki. A partnercég, akitől vásárolunk, kapcsolt vállalkozásaink egyike. A vámkezelést vámjogi képviselő végzi. Több kétség is felmerült azzal kapcsolatban, hogy a vám értékét rabattal vagy rabatt nélkül kell megállapítani. Mi a helyes eljárás? Illetve pontosan melyik törvény, rendelet szabályozza ezt? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ausztriában élő magyar nyugdíjas nyugdíja, munkája
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2025-ben lettem öregségi nyugdíjas a nők40 jogosultsága alapján. A gyermekem Ausztriában él és dolgozik. Sokat vagyok velük, főleg miután megszületett az unokám. Olvastam a MÁK Nyufig által küldött elszámolások mellékleteként csatolt tájékoztatóban, hogy köteles vagyok bejelenteni, ha huzamosabb ideig külföldön tartózkodom. Én már egyre többet vagyok kint, és tervezem is, hogy kvázi kiköltözöm. Elképzelhető, hogy részmunkaidőben munkát is vállalok. Szeretnék tájékoztatást kapni, hogy milyen kötelezettségeim vannak. Nem szeretném elveszíteni a magyar nyugdíjam. Valaki azt mondja, hogy ún. S1 nyomtatvány kell kitölteni. Ez elég? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték