Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Megvásárolt üzletrész által követelt tagi kölcsön visszafizetése
SzámvitelA Kft. megvette B Kft. 100% üzletrészét 250 000 eFt-ért. A szerződés szerint a vételár (a 250 000 eFt) tartalmazza a B Kft.-ben nyilvántartott tagi kölcsönt is, ami 60 000 eFt. Ezt a 60 000 eFt-ot a vételárral együtt elutalta a B Kft. volt magánszemély tulajdonosainak. (Összesen 250 000 eFt-ot utalt el az eladóknak) B Kft. így majd A Kft.-nek fogja visszafizetni a tagi kölcsönt. Kérdésem, hogy hogyan kell a tagi kölcsönt előírni az A (vevő) Kft.-ben: 1. A teljes vételár a 17-esbe megy (T172-K384 250 000 eFt), és előírom a követelést egyéb bevételként (T36-K96 60 000 eFt). 2. Ha a B Kft. tagi kölcsön visszafizetés címén az A Kft.-be visszautalja a tagi kölcsön bizonyos részét, akkor a visszautalás napján kerül be egyéb bevételbe (T384-K96 10.000eFt) 3. A 17-esbe csak a 190 000 eFt megy (T172-K384 190.000 eFt), és a 60 000 eFt-ot egyéb követelésre könyvelem (T36-K384 60.000 eFt) Melyik a helyes eljárás? Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tárgyi eszköz garanciális visszavétele
SzámvitelTisztelt Szakértő! 2023. évben vásároltunk egy nagy értékű számítástechnikai tárgyi eszközt, amit egyből aktiváltunk, értékcsökkenést számolunk el rá azóta is, 5 éves leírással, jelenleg még nem íródott le. 2025 december elején meghibásodott, garanciára visszaszállítottuk, de javítani nem tudják, kompatibilis csereeszközt nem tudnak adni, ezért visszafizették az eszköz vásárláskori értékét a szállító által kiállított jóváíró számla alapján. Kérdésünk a számviteli elszámolásra vonatkozik, hogy helyes-e, ha nem, akkor hogyan kellene? Mivel tönkrement az eszköz, terven felüli értékcsökkenést számolnánk el a maradék nettó érték összegével T 86..- K 139... Az eszköz kivezetésekor így könyveljük a bruttó érték összegével T 86..- K131.. és T 139.. – K86... A szállítói jóváíró számla áfa nélküli összegét egyéb bevételként könyvelnénk. A tárgyi eszköz értékesítésekor 2020 óta érvényes 86-96 nettó elszámolás erre az esetre vonatkozik? Ebből a szempontból értékesítésnek minősül? Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Útpanel értékcsökkenés
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk 100 darab útpanelt vásárolt darabonként 200 000 forint alatti értékben. Elszámolható-e kis értékű tárgyi eszközként, annak ellenére, hogy abból egy üzemi út készül? Továbbá az előző útpaneltől eltérő méretűből 5 darabot vásárolt, amiből szintén üzemi út készül, viszont annak az egyedi értéke 200 000 forintnál magasabb. Utóbbinak mekkora lesz a leírási kulcsa? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékesítés
ÁfaKérem a kérdésemre a válaszuk pontosítását. A kérdésemben az is szerepelt, hogy hogyan kell bevallani? Tehát a 2565-ös negyedig negyedéves bevallásban az alanyi mentes kft.-nek hol kell szerepeltetni az áfás értékesítését? Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felújítás vagy karbantartás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, a mederkotrás lehet-e felújítás a következő esetben: a mederkotrás eredményeképpen sokkal mélyebb lesz a meder, így nagyobb hajók is képesek áthaladni a területen. Ez esetben lehet-e ezt felújításként értelmezni? Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Utcai vendéglátó egység 5 százalék áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó büfét üzemeltet, menüztet. 561102, valamint 561105 a tevékenységei. A vállalkozó a helyben fogyasztás érdekében kihelyezett asztalokat, viszont a vevők leülni az asztal melletti, a város által kihelyezett padokon tudnak, tehát a vállalkozó csak az asztalokat biztosítja, mivel a padok adottak a számára. Ilyen esetben jogosan használja helyben fogyasztás esetén az 5%-os adókulcsot? Vagy a széket is a vállalkozónak kell biztosítani? Ha olyan bárasztalokat helyez ki, ahol a vendégek az asztal magassága miatt csak állva tudják elfogyasztani az ételt, olyan esetben is használhatja az 5%-os adókulcsot? Vagy ilyen esetben szükséges a bárszék is? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Biztosítási alkusz jutalékának számviteli elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy biztosítási alkusz cég által, a biztosítások közvetítése utáni jutalék számviteli elszámolása kapcsán merült fel kérdésünk. Az alkusz (közvetítő) cég biztosítási termékeket ad el cégeknek, magánszemélyeknek, stb. ,amik általában éven átnyúló biztosítási időszakra vonatkoznak. Pl. 2025.11.01.-2026.10.31. időszakra. Ezek után az eladott biztosítások után meghatározott "biztosításközvetítői tevékenység utáni jutalék" kiszámlázására jogosult, a biztosítást megrendelő, "megvásárló" felé. A kérdés az, hogy ez esetben a kiszámlázott jutalékot, mint bevételt, időbeli elhatárolásba kell-e tenniük, az eladott biztosítás időszakának arányában? Ez azért nagyon fontos kérdés, mert a biztosítás eladásával kapcsolatos költségei akkor merülnek fel, amikor a biztosításokat értékesíti, így nehéz helyzetbe kerülhet, ha a kapott jutalékot az évek között meg kell osztania. Köszönjük segítségüket.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiválás záródátumára vonatkozó bevallások
Számvitel2025.09.30. napjára kivált A társaság B társaságból. Elkészültek a végleges vagyonleltárok és vagyonmérlegek, amelyeket benyújtottak a cégbíróságra és elfogadásra is kerültek. Így mindkét társaság "új életének" nyitónapja 2025.10.01. Kérdésünk az alábbi: A vállalkozásnak, amiből kivált B társaság, milyen záróbevallásokat kell beadnia, ha folytatja a tevékenységét? Kell egyáltalán? Közzé kell tennie A társaságnak záró beszámolót úgy, hogy A társaság folytatja tovább a működését?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyszerűsített végelszámolás
Általános
Tisztelt Szakértő!
Egy kft. 2026. január 1. nappal egyszerűsített végelszámolással történő megszűnéséről döntött. Kérem szíves tájékoztatásukat az eljárással kapcsolatban felmerült alábbi kérdésekkel kapcsolatban!
1. Az eljárás megindításakor a T201T adatlapot megküldjük a NAV felé. Az egyszerűsített végelszámolás elhatározásáról készült taggyűlési határozatot csatolni kell az adatlaphoz? A taggyűlési határozat formája csak a végelszámolási eljárás végén kötött? (IM rendelet szerinti iratminta.)
2. Mivel a végelszámolás január 1. nappal indul, a tevékenységet lezáró beszámoló és a kapcsolódó bevallások zárónapja szintén december 31. lesz. A 2025.01.01–2025.12.31. időszakra készítendő beszámolóban hogyan jelzem a tevékenység zárásának tényét? Társasági adóban a 2529-es nyomtatvány helyett a 2571-es nyomtatványt nyújtom be? A 08-as, 01-es, 65-ös bevallásokon jelezni kell a tevékenység lezárását?
3. A tevékenységet lezáró beszámoló alapján elkészítem a végelszámolási nyitómérleget, ezt letétbe kell helyezni?
4. A cég hosszú ideje nem végez tevékenységet, munkavállalóval sem rendelkezik, veszélyes hulladék nem képződött. Az önkormányzaton és a bankon kívül kötelesek egyéb szervet értesíteni a végelszámolásról?
5. Ha nem szükséges változtatni a nyitómérlegen, kötelező-e korrigált nyitómérleget készíteni?
6. A megszűnés után fennmaradó adótúlfizetés, ha cégek a tulajdonosok, hogyan utaltatható ki?
Segítő válaszát tisztelettel köszönöm!
Krisztina
Megválaszolva
0 komment
Részmunkaidő mellett társas vállalkozó biztosítása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2026. január 1-jétől főállású munkaviszonyát részmunkaidőre váltja fel (20 órás munkahét, így a havi munkabére 750 000 Ft lesz). Ez a személy két kft.-ben ügyvezető megbízási jogviszonyban, 0 forintért. Kérdésem: hogyan változik ez a biztosítás jogviszony 2026-ban? Válaszát várva maradok tisztelettel: Ráczné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozások
Társasági adó / Innovációs járulékKapcsoltság megállapításához szeretnék segítséget kérni: „A” vállalkozás tulajdonosa „B” vállalkozás 50%-ban és C független magánszemély, ügyvezető X és C magánszemélyek együttes aláírási joggal. „B” társaság tulajdonosa: 100%-ban X és Y házastársak, ügyvezető X „C” társaság tulajdonosa 46%-ban X magánszemély, míg 54%-ban egy németországi GmbH (tulajdonosai német magánszemélyek, akik függetlenek a magyar tulajdonosoktól, ügyvezetőktől), ügyvezető X A szavazati jogok megegyeznek a tulajdoni aránnyal. Társasági adóban, illetve a számviteli törvény alapján állhat fenn kapcsoltság „A”, „B”, „C” társaságok között?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Raktári állványrendszer elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünk hűtőraktárat épített, melyhez kapcsolódóan egy külön projektben, más kivitelezővel állványrendszert telepíttet. Az állványrendszer egyedi, a mi raktárunkra szabott kivitelezéssel készül, illetve szerkezeti rögzítéssel és vezetékeléssel is a hűtőraktári épülethez kapcsolódik. Várhatóan az épület élettartamában osztozik. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha a raktári állványrendszert könyveinkben bár nem a hűtőraktári épület részeként, de mint ahhoz kapcsolódó külön építményt aktiváljuk, és az épülettel azonos leírási kulcsot alkalmazunk, mind számviteli, mind adótörvény szerinti értékcsökkenést tekintve? Amennyiben elgondolásunk téves, kérem, legyen szíves ismertetni a helyes eljárást. Köszönettel: Kovácsné Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kivaáttéréshez kapcsolódó kapcsolt vállalkozás meghatározása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! A Tao tv. 4. § 23. pontja alapján kapcsolt vállalkozás-e az alábbi: X és Y kft, amelyben ugyanazon magánszemély bír az alábbi tulajdoni részesedéssel: X Kft.-ben a magánszemélynek 50%-os tulajdoni részesedése van, nem ügyvezető és speciális jogosultságai sincsenek. Y Kft.-ben a magánszemélynek 50% feletti részesedése van és egyben ügyvezető, tulajdoni hányada 50% feletti szavazati jogot is generál. A két cég között semmilyen egyéb kapcsolat nincs, kereskedelmi sem. A kiva bejelentési határidő miatt sürgős lenne a válasz, válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Katás vállalkozónak fizetett megbízási díj
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki kata szerint adózik, kozmetikus. Ezen vállalkozása mellett az én cégemben is dolgozna, másodállásban. 1. Ha a cégemben felveszem őt 6 órás határozatlan munkaszerződéssel, és később teherbe esik, akkor a terhesség és gyermekgondozás időszakára eső szabadságok tekintetében a katás vállalkozás, vagy a nálam kötött második munkaviszony lesz a főállása? Hol keletkeznek a cca. 1 évnyi szabadságai? Milyen terhekkel kell számoljon a cégem ebben a helyzetben, táppénz, betegszabadság, szabadság tekintetében? Egyébként mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között? 2. Ha ugyanezzel a hölggyel megbízási szerződést kötök, akkor hogy alakulnak a táppénz, szabadság, betegszabadság, csed, gyed, gyes kérdései, milyen terhekkel kell számoljak a cégemben? 3. Mivel katás, nekem számlázni nem tud. Esetleg bármi más jogviszony felmerülhet-e? Előre is köszönöm a válaszokat! Üdvözlettel: Dombi Szilvi
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Apai gyed számítása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2025.07.02-án érkezett koraszülött kisfiam, aki után 2025.07.31-éig gyápot, majd 2025.08.01-jétől csedet vettem igénybe. A csedet követően a gyedet az apa fogja igénybe venni (2026.01.16-ától). Apának volt egy hosszabb táppénz időszaka (2025.09.05–2025.10.03. között) gyermekünk születését követően. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az igénylő, a gyedre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A táppénz sajnos nem számít bele, így megszakad a 180 nap. Viszont a következő mondat szerint a 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. Ez azt jelenti, hogy, visszamehetünk a táppénz előtti időszakra és az ott már meglévő folyamatos 180 napi jövedelemmel lehet számolni a gyed alapját? Vagy lépünk vissza a naptári napokkal és a táppénz időszakot „átugorjuk” (figyelmen kívül hagyjuk), és folytatjuk a jövedelemmel rendelkező napok számítását a táppénz előtti naptól folytatólagosan? Esetleg mindenképp a 3. verziót kell alkalmazni? Vagyis az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelmet kell figyelembe venni? Nekünk a táppénz előtti időszak lenne anyagilag a legjobb. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó – lízingelt tehergépjármű
SzámvitelTisztelt Szakértő! Áfás, tételes költségelszámolású egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében nyergesvontatót és pótkocsit lízingel. Ezen járműveket kizárólag a vállalkozással kapcsolatban használja. Szeretném kérni az alábbiakban tájékoztatásukat: - Tárgyi eszközként kell a lízingszerződés és az első lízingdíj kiszámlázása után, nettó vételáron nyilvántartani az eszközöket? - Értékcsökkenés elszámolható minden évben? - Fizetett lízingdíj és kamat elszámolható költségként? - Eladáskor a lízingbeadó kiszámlázza a maradványértéket, hogyan kell helyesen könyvelni? - Az eszközök teljes nettó eladási ára beleszámít a vállalkozói bevételbe? - Egy éve lekötött fejlesztési tartalékot szabad ezen járművekre feloldani? Köszönöm válaszukat előre is!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közüzemi helyesbítő számla M-es lap
ÁfaTisztelt Adózóna! Társaságunk az MVM-től helyesbítő elszámoló számlát (negatív összegűt) kapott, 2025.12.07-ei kelttel, 2024.02.29-ei teljesítési dátummal. A számlán módosított számlaként egy eredetileg is negatív összegű számlát tüntettek fel, így szerepel a NAV online adatszolgáltatásában is. Kérdésem az lenne, hogy ezt mi hogyan tudjuk feltüntetni a 2565-M nyomtatványon? A 02 lapon nem lehet negatív előjelű számlát feltüntetni, a 02-K lapon pedig ismereteim szerint az eredeti számlának nem lehet negatív összege. Mi a helyes megoldás ahhoz, hogy ne kapjunk megkeresést/büntetést amiatt, mert nem egyezik az MVM adatszolgáltatása és a mi M-es lapunk? Illetve jól gondolom, hogy e miatt a számla miatt nem szükséges a 2024 februári bevallásunkat önellenőrizni? Köszönettel: Kamarás Zsuzsanna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Garancián túli kártalanítás
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy autóértékesítéssel foglalkozó nagykereskedelmi kft. minden hónapban befogad 2-3 számlát a viszonteladóktól gépjárműjavításról, alkatrészről, bérelt gépjármű bérleti díjáról, amely ügyletek ügyfeleknek értékesített új személygépjárművekhez kapcsolódnak (már nem garanciális javítások). Ezeket a javításokat a jó hírnevének megőrzése miatt vállalja át a nagykereskedő kft. Ilyen eset, amikor sokáig kell egy ügyfélnek várnia az alkatrészre, több hónapig nem tudja használni a kocsiját, másikat bérel, a bérleti díjból egyhavi díjat átvállal a nagykereskedő. Néhány esetben a javítást, vagy az alkatrész értékét téríti meg annak a partnercégnek a számlája alapján, ahova a vevő a gépkocsit javításra bevitte. A nagykereskedő kft. ezeket a számlákat 52-es főkönyvi számlára könyveli. Mivel új személygépjármű-értékesítéshez köthető, már nem garanciális jellegű valamennyi ügylet, a partnercég számlájának áfatartalmát (a bérleti díj átszámlázása esetében az áfa 50%-át, egyéb esetekben a 100%-át) levonja. Ezekre az ügyletekre, mint várható költségekre feloldja az előző évben képzett céltartalékot, a beérkezett számlák alapján. Kérdésünk: az ügylet kezelésében helyesen jár el a nagykereskedelmi vállalkozás? Válaszát tisztelettel megköszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Határozott idejű szerződés felmondása
MunkajogTisztelt Szakértő! Van egy dolgozónk, akivel határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, köznevelési dolgozó. Kollégánk táppénzes időszakára lett felvéve, a dolgozó több rendben megszegte a szerződés tartalmát, nem jelent meg időben dolgozni, nem látja el a feladatát. Erről készült feljegyzés is, amit a dolgozó is aláírt. Sokat van betegszabadságon, táppénzen. Több kollégával nem jön ki. Szeretnénk szabályosan eljárni, fel lehet-e mondani a dolgozónak? Vagy mindenképp ki kell várni a határozott idejű szerződés lejártát? Köszönjük szépen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochokedvezmény
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Válaszadó! Szeretnék pontos tájékoztatást kérni a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szochokedvezmény alkalmazásával kapcsolatban! Az igazolás szerint: „A munkaerőpiacra lépő tekintetében a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2024.05.01.” A munkavállaló tényleges foglalkoztatása a cégnél: 2025.04.20. Az igazolás rögzíti továbbá, hogy a kedvezmény „2025.04.20. napjától az érvényesítési időszak végéig érvényes”. A jogszabályi változás szerint: „A 2024. augusztus 1-je előtt létesített munkaviszonyok esetében az érvényesítési időszak továbbra is a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetétől számított 3 év.” Kérdésem, hogy pontosan mikor kezdődik és meddig tart a kedvezmény érvényesítési időszaka. Mi az érvényesítési időszak kezdete és vége? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték