Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Mielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő tárgyieszköz-értékesítés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Őstermelő ügyfelem kb. 10 éve vásárolt egy traktort, alanyi mentes minőségben, és azóta is alanyi mentes, kompenzációs felárra jogosító tevékenységgel. Most fia nyert támogatási lehetőséget kertészeti fejlesztésre, és az önerő előteremtése végett szeretnék eladni az édesanya tulajdonában lévő traktort. A piaci ára kb. 10 millió forint. Jól gondolom-e: a traktort nem adhatja el alanyi mentes számla kiállításával? Másrészt, mivel édesanya nem vesz új tárgyi eszközt (amelynek értékébe elszámolhatná az eladott eszközt a tárgyieszköz-nyilvántartásban), így ingó vagyontárgy értékesítésének kell tekinteni. Ez esetben hogyan kell a jövedelmet megállapítani? Átalányadós, úgy tudom az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni. Ez esetben a bevétel 25 százaléka jövedelem, melynek 15 százaléka az adó? Köszönöm szépen a segítséget: Márti
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkabér ünnepnapos kezdéssel
MunkajogTisztelt Szakértő! Amennyiben egy új belépő munkaszerződése január 2-ától szól (mivel nem tudott volna az ünnepnapon január 1-jén kezdeni), úgy járhat neki a teljes hónap bére, vagy arányosítani kell a hónapot? Előre is köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számlázás 2025 – külföldön teljesített szolgáltatás
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyarországon alanyi adómentes vállalkozás szolgáltatást nyújt az unió tagállamaiba és azon kívül is (Anglia, USA, Új-Zéland). A szolgáltatások az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alá tartoznak, a megrendelők cégek. Kikerült az áfatörvény 193. §-ából, hogy nem járhat el alanyi mentes minőségében az, aki külföldön teljesített szolgáltatást. Hogyan, milyen áfakóddal kell az ilyen ügyleteket számlázni? Be kell-e jelentkezni az adott tagállamba az uniós alanyi mentesség alá? Válaszukat köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénzforgalmi áfás adóalany 2025 évre alanyi mentességet választ
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó pénzforgalmi elszámolást választott 2024. évre. 2025. évre élt a lehetőséggel, és alanyi adómentességet választott. Viszont sok olyan számlát állított ki melynek teljesítési ideje 2024, viszont csak januárban vagy később fogják kifizetni. Úgy tudom, az alanyi mentességgel elveszíti a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát. Jól gondolom, hogy ezekkel a számlákkal módosítania kell a 2024. évi áfa azon időszakra eső bevallásait, mely időszakok számláit még nem rendezték, és befizetni a különbözetet? Ha így van, önellenőrzési pótlék is terheli? Köszönettel: Molnárné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fordított áfás számla bevallása
ÁfaTisztelt Szakértő! Belföldi hulladék fordított áfás számlájának áfabevallásával kapcsolatosan kérném a segítségét! Cégünkhöz beérkezett, a hulladék fordított áfás számlája 2025.02.05-én. A számla kelte: 2025.01.17, a számlán feltüntetett teljesítés: 2024.11.30. Kérdésem az, hogy ez esetben szükséges-e a 2024.11. havi áfabevallást önellenőrizni, vagy 2025.02.05-i teljesítéssel, a februári áfabevallásban szerepeltethető-e a számla? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Újrahasznosítható göngyöleg visszaváltása, elszámolása
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk áruink nagy részét újrahasznosítható göngyölegben értékesíti, mely külön tételként szerepel a számláinkon. Az ÁFSZ szerint a göngyöleget 30 napon belül 100 százalékos, 60 napon belül 50 százalékos áron veszi vissza, a 90 napon túli göngyöleget 0 forintért. Göngyöleg-visszaszállításkor ezek alapján készítünk helyesbítő számlát. Amennyiben nem a teljes mennyiség jön vissza, akkor a visszaszállított mennyiségről készül a helyesbítés az ÁFSZ szerint. A különbözet esetleg egy későbbi áruszámlára kerül rá, vagy vevő általi visszaszámlázás is szóba jöhet. Egyik partnerünk kifogással élt számlázási gyakorlatunk ellen. Bizonylatot vár az 50 százalék és a "0" százalék különbözet elszámolására. Szerintünk a szállítólevél erre elegendő. Kérem szíves iránymutatását a fentiekkel kapcsolatban!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szülői szabadság többes jogviszony esetén
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak egyidejűleg 3 munkáltatónál áll fenn heti 20–10–10 órás részmunkaidős munkaviszonya. A munkaviszonyok mindegyike több mint 1 éve fennáll, gyermeke 1 éven belül született. Jogosult-e igénybe venni mindhárom munkahelyén a szülői szabadságot? Amennyiben igen, van-e arra szabály, hogy egyformán kell rendelkeznie az egyes munkahelyeken – akár az igénybevétel tényére, akár a szabadság egyező napjaira – vonatkozóan? Ha a munkáltatók egyike sem kifizetőhely, és így a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja, ebben az esetben is le kell vonnia a munkáltatónak a szülői szabadság díjazásából a gyed összegét? Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakhatási támogátás munkáltatói kölcsönre
ÁltalánosCégünk adott munkáltató kölcsönt 35 évnél fiatalabb munkavállalója részére. Ennek törlesztéséhez adható-e lakhatási támogatás 2025-ben?
Megválaszolva
0 komment
Tartós bérlet
ÁltalánosTisztelt Szerkesztőség! A társaság egy-, illetve másféléves futamidővel FIAT Ducato gépkocsira tartós bérleti szerződést kötne. A futamidő lejártával a gépkocsit – a szerződésben rögzített feltételekkel – a társaság meg kívánja vásárolni. Kérdésem, hogy ilyen megállapodás esetében a tartós bérlet nem minősül-e operatív lízingnek? Amennyiben igen, akkor az előtörlesztés, a havi bérleti díj összege hogyan könyvelendő? Várom megtisztelő válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számla módosítása
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk belépőjegyeket vásárolt online, ahol a jegyértékesítő ÁSZF-ében a következő szerepel: "Vevő tudomásul veszi, hogy vásárlásáról kizárólag elektronikus úton kap számlát, a számlaadatok utólag nem módosíthatók." Sajnos a számlát tévesen a munkavállaló a saját nevére kérte, nem a cégre. Szeretnénk érdeklődni, hogy törvényileg megfelelő-e az eladó ÁSZF-ben foglalt kitétele, vagy valamilyen törvény kötelezi arra, hogy a számlát lemódosítsa utólag. Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lízing és fejlesztési tartalék
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2019 decemberében nyílt végű lízingbe vett egy személygépkocsit. A bekerülési érték 8 341 ezer Ft volt. A beruházás miatt 2 724 ezer Ft fejlesztési tartalék lett feloldva, ennyi volt még a fejlesztési tartalék könyv szerinti egyenlege. Csak a fennmaradó 5 617 ezer Ft után lett tao szerinti értékcsökkenés számolva. 2024 decemberében a kft. élt vevőkijelölési jogával, és ő maga vette meg a kocsit, áfával együtt 1 056 ezer Ft-ért. Mivel most is van lekötött fejlesztési tartaléka, lehetőség van-e arra, hogy ezzel az 1 056 ezer Ft-tal csökkentsük a fejlesztési tartalék összegét? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Onlyfans számlázás
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, mi a helyes számlázási protokoll az Onlyfans (tartalomszolgáltató platform) esetén. Az Onlyfans a 10% jutalékával csökkentett összeg kerül feltüntetésre az oldalon a "lehívható/kiutalható" keretnél. (bevételnél.) Ebben az esetben mi a helyes számlázási folyamat? Az Onlyfans-nak szükséges a jutalékról (10%) számlát kiállítani és a tartalom előállítónak a teljes összegről (10%+90%) számlát készíteni? Válaszát várva, köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyar magánszemély külföldön biztosított, de magyar kft. tagja
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy egy magyar magánszemélynek van-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége és a kifizetőnek van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a magánszemélynek van közösségen belüli biztosítása Magyarországon kívül, de van tagi jogvizonyra tekintettel kapott jövedelme magyarországi cégtől. Szja-fizetési kötelezettsége van, mert magyar állampolgár és az szja-törvény magyar illetőségűnek tekinti állampolgárságára tekintettel (nem kettős állampolgár). A társadalombiztosítás-levonási kötelezettséggel és szociálishozzájárulásiadó-megállapítási kötelezettség nem teljesen tiszta. Kérem segítségüket ügyemben.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Óraadás megbízási díj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Fejlesztőpedagógus megbízási szerződést köt xy óvodával határozott időre. (Egy tanév szeptembertől májusig). Megbízás szövege szerint heti 2 óra időtartamban, 5500 Ft/óra díjazást kap. Díjfizetés következő hónap 10. napjáig van. Az egyszerűsítés kedvéért tegyük fel, hogy ebben a hónapban 1 óra időtartamban állt az óvoda rendelkezésére. Ez esetben a biztosítási jogviszony létrejön, mivel az 1 napi 5500 Ft meghaladja a minimálbér 30%-át, vagy úgy járok el helyesen, hogy a folyamatos szerződés miatt úgy veszem, hogy ezt az összeget a 30 napra kapta, így nem keletkezik biztosítási jogviszony.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyermek ellátások – csed, gyed
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Gyerekes ellátás összegének kiszámításával kapcsolatban kérem segítségét. Dolgozónk jelenleg gyeden van kisfiával. Mellette dolgozik, heti 12 órában, mivel a gyermek mellett ennyit tud vállalni. Várhatóan érkezik a testvér ebben az évben. Kérdés, hogy a második gyermekhez kapcsolódóan az esetleges táppénz és majd a csed és utána következő ellátások számítási alapja mi lesz? Próbálunk segíteni a dolgozónak, hogy minél magasabb legyen az ellátás a második gyermekhez kapcsolódóan. Első gyermek születése 2024.03.29., Második gyermek születése remélhetőleg ez év végén lesz. Köszönöm a segítséget.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldről hazatelepülő bt. kültag
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Alábbiakban kérném segítségét. Külföldről hazatelepülő magyar állampolgár jelezte a kormányhivatalnál, hogy hazatelepül. Kormányhivataltól kapott egy határozatot, hogy várják Angliából az igazolást, hogy valóban megszüntette kint a jogviszonyát. Amíg nem kapják meg, felfüggesztik az eljárást. Tehát jelenleg nincs biztosítása itthon, egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizet. Valószínűleg csak nyáron fogja megkapni az igazolást. November óta húzódik az ügy. Viszont a családi bt. kültagja, és szeretne itthon üzletet nyitni a meglévő cég égisze alatt. Kérdésem lenne, hogy bejelenthetem-e a családi vállalkozásba munkaviszonnyal? Adóazonosítója van, ügyfélkaput nyitott, tajszáma van. Jelenleg csak biztosítási jogviszonya nincs sehol. NAV Infóvonal nem tudott tájékoztatást adni, NEAK-ot sajnos nem sikerült elérni. Segítségét előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követelés elengedése vagy behajthatatlan követelés leírása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Mivel a taotörvény 8. § 1/h pontja szerint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése miatti ráfordítást nem kell az adóalaphoz visszaadni, amennyiben az elengedés magánszemély esetében történik, az lenne a kérdésem, hogy számvitelileg mi a különbség az – egyébként már elévült, tehát adójogilag behajthatatlannak nem minősülő – követelés leírása és elengedése között? Mivel kell igazolni, hogy a magánszemély felé fennálló követelést az adózó mint hitelező elengedte? Lehet ez egy egyoldalú nyilatkozat, vagy kétoldalú, az adós által is aláírt dokumentum szükséges? Illetve jól értem-e, hogy mivel az idézett jogszabályhely nem írja elő, hogy csak az elszámolt értékvesztés erejéig lehet a magánszemély felé elengedett követelést nem visszaadni az adóalaphoz – nem probléma, ha az érintett követelésre nem képeztek korábban értékvesztést?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Napelemes rendszer elszámolása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelő tevékenységet végző vállalkozás. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt villamosenergia kb 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezése megtalálható. Ez alapján a kiépített tartószerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása – véleményünk szerint – az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Kérdésünk, hogy az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények (Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja) vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel bennünk, mert a megtermelt villamosenergia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Eu szolgáltatás 2025-től
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy Magyarországon alanyi mentes egyéni vállalkozó (rendelkezik közösségi adószámmal) számláz osztrák cégnek aki szintén rendelkezik közösségi adószámmal. 2024. évben ezt THK kulccsal tette ezt meg. Ezen bevételeiről áfabevallás és A60 adatszolgáltatás készült. Belföldi alanyi mentes keretet nem terhelte. 2025. évtől tudomásom szerint ez a számla, ha az EU többi tagállamában nem választ mentességet (mert nem fér bele a kinti mentes értékhatárba), az alanyi mentes 18 milliós keretbe bele fog számítani. Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal kell kiállítania a számlákat addig, amíg a 18 milliós határt nem lépi át, illetve miután átlépi. Jól gondolom-e, hogy amíg el nem éri a 18 millió forintot, nem kell áfabevallás sem? Illetve mi a helyzet az A60 adatszolgáltatással a határ átlépéséig és utána? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mikrogazdálkodói beszámolásban terven felüli értékcsökkenés
SzámvitelTisztelt Szakértő! A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél az értékesített tárgyi eszköz kivezetésekor el nem számolt értékcsökkenést terven felüli értékcsökkenésként kell figyelembe venni, vagy egyéb ráfordításként? A 398/2012. törvényben erre utaló írást nem találtam. „a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. (2) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél az (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.” Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »