Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Több műszakos munkarend
MunkajogEgy eseti projektmunka keretében elrendelt 3 havi munkaidőkeret során alkalmazott, 14:00–22:20, illetve 21:00–05:20 közötti munkavégzési idősávok önmagukban megalapozzák-e a többműszakos munkarend jogi minősítését, és amennyiben igen, szükséges-e erről a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatni, illetve kötelező feltétele-e a többműszakos munkarend alkalmazásának a munkavállalók beosztásának rendszeres, ciklikus váltakozása.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EPR-díj kötelezettje
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatásokkal foglalkozik. Az irodánk költözéséhez egy belföldi papírtermékeket gyártó cégtől nagyobb mennyiségű dobozt és csomagolóanyagot vásároltunk, amelyet csak a költözéssel kapcsolatban az iratanyagok és a bútorok, eszközök védelme érdekében használunk fel. Az eladó nem fizette meg a környezetvédelmi termékdíjat, hanem a számlára ráírta, hogy a környezetvédelmi termékdíj bevallására és megfizetésére a vevő kötelezett. Az EPR rendelet mely cikke alapján háríthatja át a környezetvédelmi termékdíjat rám? Sem szerződéskötés, sem tájékoztatás nem történt a két cég között az EPR-díj átvállalásáról. Köszönöm a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemély külföldi cégnek nyújtott tanácsadása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Magánszemély (csak adóazonosító száma van) az elmúlt időszakban háromszor uniós cégeknek rövid telefonos konzultációt/tanácsot adott. Alkalmanként 90-120 EUR-t fizettek átutalással, bizonylatot nem kértek. Várhatóan többször is fognak tőle konzultációt/tanácsot kérni. Kérdésünk, hogy az uniós cég által utalt összeg hogyan adózik, szükséges az összegről bizonylatot kiállítani?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kérdés visszamenőlegesen megállapított rokkantsági ellátással kapcsolatban.
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoTisztelt Szakértő! Szeretnénk kérdezni rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban, egyik munkavállalónk visszamenőleg megállapított rokkantsági ellátása miatt. Az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre: Rokkantsági ellátást megállapító határozat dátuma: 2026.09.01. Kérelem benyújtásának dátuma: 2026. június 12. Komplex minősítés eredményéről szóló vélemény kelte: 2026.08.27 Rokkantsági ellátás megállapításának dátuma: 2025.12.01 Megváltozott egészségi állapot kialakulásának időpontja: 2025.12.01 Egészségi állapota: 44% Kategória: C2 Érvényesség: 2028.08.hó, utána felülvizsgálat. Hétfőtől péntekig napi 8 órában dolgozik nálunk. A rehabilitációs hozzájárulásnál mikortól számíthatjuk őt csökkentő létszámba? Válaszát előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi kedvezmény
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyik dolgozónknak 3 gyereke van, akiből 2 gyermek kedvezményezett eltartott, 1 gyermek pedig 20 éves, nappali tagozatos egyetemen tanul és fogyatékossági ellátásban részesül (családi pótlékra jogosult lenne a saját jogán, de mivel a fogyatékossági ellátás magasabb összegű, ezért az ellátást igényelte). Igénybe tudja venni a dolgozó 2 gyerek után a 3 gyerekes kedvezményt (880 000,- Ft/hó)? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vállalkozói kivét miatt önellenőrzés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! 2025-ben indult egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adta be az szja-bevallását. A főállású egyéni vállalkozó a garantált bérminimum alapján fizette a járulékait. Induló vállalkozásként vesztesége keletkezet. Emellett 2025. évi szja-bevallásban vállalkozói kivét is elszámolásra került, mely után szja-t kellett fizetni. Erről a könyvelője nem egyeztetett vele. Vállalkozói kivétként azonban nem fizetett magának jövedelmet sem készpénzben, sem bankszámláról. A vesztesége mellett nem is lett volna miből, illetve nem is volt indokolt. Lehet-e önellenőrzést benyújtani a vállalkozói kivét miatt keletkezett szja kötelezettségre? Köszönettel,
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyar vállalkozás EU-s munkaviszony mellett
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Leendő ügyfelem egyéni vállalkozói formában vagy egyszemélyes kft. formájában vállalkozást szeretne indítani. A vállalkozás tevékenysége szoftverfejlesztés, -üzemeltetés. Vevői magyarországi cégek lennének, akik megvásárolják tőle a szoftver licencet, valamint átalánydíjat fizetnek a frissítésért, karbantartásért, további fejlesztésekért. Az ügyfelem jelenleg Ausztriában él és dolgozik 8 órás munkaviszonyban, ez így is maradna, e tevékenysége mellett működne az új vállalkozás. Kérdésem, hogy ehhez Ausztriában kell vállalkozást indítania, vagy megteheti-e itthon, és ha igen, akkor milyen adózási feltételek mellett: 1. Az egyéni vállalkozói jövedelem adót, vagy a kft. tao-kötelezettségét Magyarországon kell bevallani és fizetni? 2. Egyéni vállalkozóként, vagy a kft.-ben tagként és ügyvezetőként (személyes közreműködéssel) van-e havi kötelező járulékfizetési kötelezettség az osztrák munkaviszony mellett Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személygépkocsi bérbeadása
ÁltalánosEgyéni vállalkozó magánszemélyként megvásárolt személygépkocsit szeretne vállalkozásban bérbe adni. Milyen költséget tud elszámolni a vállalkozásban? Ebben az esetben kell-e cégautóadót fizetni? Tisztelettel: Vassné Tóbi Anna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Reprezentációnak minősül-e?
ÁltalánosKözhasznú tevékenységet ellátó társaság vagyunk, közfeladataink között szerepel a szociális tevékenységek ellátása. A cégcsoport (melynek társaságunk is része) fogyatékkal élő emberek számára szervezett tábort külső helyszínen, ahol társaságunk is szervező, számlabefogadó volt, ezzel járult hozzá anyagilag a tábor megvalósulásához. Szolgáltatási díjak, eszköz bérleti díjak számláit fizettünk ki. A kérdésünk az lenne, hogy ezek a számlák, mivel a tevékenységi körünkbe is beleillenek, ezáltal mentesülnek-e a reprezentációs költség fogalma alól? Minek minősítsük őket? Kell-e ezek után repiadót fizetnünk? A tábor résztvevőinek a táboroztatás díjmentes volt, így társaságunknak sem keletkezett árbevétele. Az áfát természetesen nem helyezzük levonásba. Felmerült az a kérdés is, hogy mivel társaságunk nem főszervező volt, azáltal, hogy ezeket a számlákat befogadta, elszámolhatjuk-e egyáltalán a társaság költségeként? Avagy ez külön kategória, és "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség", így igaz, repiadót nem kell fizetnünk, de tao-köteles lesz. Minek minősülnek ezek a számlák, hogyan járjunk el? Köszönöm válaszát előre is.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ausztriai munkaviszony mellett egyéni vállalkozás
ÁltalánosKedves Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, akinek a lakcíme Magyarországon van, itt is él. Ausztriába jár át dolgozni napi 8 órás bejelentéssel, mint magánszemély. Átalányadózó egyéni vállalkozást hozott létre, jelölve, hogy az EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik (A1 igazolás kikérve, biztosítotti jogviszonya nem keletkezik Magyarországon). Főtevékenysége gépek bérbeadása, melyeket magyarországi otthonában tárol és ad bérbe. Jogszerűen jár-e el, ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele után az szja-t Magyarországon fizeti meg, és nem Ausztriában? Ezen felül az éppen bérbe nem adott gépekkel maga vállalna tereprendezési munkát, magyarországi magánszemélyeknek, Magyarországon, és ha megkeresés érkezik, akkor osztrák magánszemélyeknek is, ausztriai helyszíneken. Ehhez megteheti-e, hogy az SME-rendszerbe regisztrál, így Ausztriában is alanyi adómentes minőségben tud eljárni a jogszabályokban előírt bevételi határig?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Illetékkötelezettség kivás adózó átalakulása esetén
IlletékKivás kkt. átalakul kft.-vé. A tagok – 2 fő, anya és lánya – tulajdoni hányada változatlan, a kft.-ben is ugyanaz lesz, 50-50%. A tevékenységi kör nem változik, a kft. folytatja, amit korábban a kkt. végzett (kereskedelem). Az átalakulásban a változás csak annyi, hogy társasági formaváltás van. A cégben van ingatlan, ami az összes eszköz százalékában 68 százalék (pénzeszközök, követelések, aktív elhatárolás kivéve, ahogy az illetéktörvényben van). A létrejövő kft.-nek kell-e illetéket fizetnie az ingatlan értéke után? Egy korábbi válaszukban azt olvastam, hogy nem kell, mert az illetéktörvény 26. § 1. bekezdésének g) pontja azon átalakulásokat mentesíti, amelyek megfelelnek a Tao tv. kedvezményezett átalakulásra vonatkozó kritériumainak. A törvény pontos szövege szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés. A kettő nem ugyanaz. A bejegyzéskor le kell zárni a megelőző időszakot, amiről kell készíteni beszámolót és kivabevallást (a többi bevallásra nem térek ki, az egyértelmű). A kivabevallásban nincs lehetőség jelölni az átalakulás kedvezményezett jellegét, ami feltétel. A cég továbbra is a kiva hatálya alá szeretne tartozni. Ha a létrejövő kft. esetleg a tao hatálya alá tartozna, akkor sem lenne lehetősége a kedvezményezett átalakulásra szerintem, de nem vagyok benne biztos.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénzdíj adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Postagalamb egyesület helyezés eredményeként pénzdíjat fizet ki magánszemélyek részére. Kérdésem, hogy ez a pénzösszeg miként adózik? A magánszemély maga vallja be az éves szja-bevallásában, vagy a kifizetőnek kell az adót levonni, és a 08-as járulékbevallásban szerepeltetni? Mindkét lehetőségnél kérem szíves tájékoztatását a konkrét adókról és az adók mértékéről. Köszönettel Dr. Török Tamás
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szja-túlfizetés viszaigénylése
Szja / Ekho / KülönadóA visszaigénylőnek nincs ügyfélkapuja, sem DÁP-ja. Hogyan igényelheti vissza az szja-túlfizetését?
Megválaszolva
0 komment
Falusi szálláshely-szolgáltatás – őstermelő
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Válaszadó! Egy őcsg-nek két tagja van. A Nébih őstermelői nyilvántartásában a falusi szálláshely-szolgáltatás, mint kiegészítő őstermelői tevékenység, csak az egyik tag őstermelői adatlapján szerepel. Kérdésem, hogy a falusi szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel az őcsg közös bevételeként megosztható-e a két tag között, vagy azt kizárólag annak a tagnak kell bevételként elszámolnia, akinek a nevében a számla kiállításra kerül. Amennyiben a bevétel megosztható, feltétele-e ennek, hogy a falusi szálláshely-szolgáltatás mindkét tag Nébihnél nyilvántartott őstermelői tevékenységei között szerepeljen. Továbbá a kiegészítő őstermelői tevékenységre vonatkozó 25 százalékos bevételi korlát vizsgálatakor mi képezi a viszonyítási alapot: a mezőgazdasági tevékenységből és a falusi szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel együttes összege, vagy kizárólag a mezőgazdasági őstermelői alaptevékenységből származó bevétel? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
25 év alatti vállalkozó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Adószakértő! Adott egy 25 év alatti magánszemély, aki saját tulajdonában lévő ingatlanát szeretné bérbe adni. Két kérdésem van ezzel kapcsolatban: 1. Ha vállalkozóként adná az ingatlant bérbe, akkor valamilyen dokumentummal, például kölcsönadási szerződéssel át kell-e adni azt az egyéni vállalkozás részére, vagy mivel a magánszemély nem különül el a vállalkozótól, ezért nincs szükség dokumentumra, elég, ha a számlát vállalkozóként, adószám feltüntetésével állítja ki? 2. Ha magánszemélyként adja bérbe, akkor a 25 év alattiak szja-mentessége nem terjed ki az ingatlan bérbeadásra. Viszont, ha másodállású átalányadózó vállalkozást indít 45 százalékos költséghányaddal, akkor jól gondoljuk-e, hogy ugyanaz az ingatlan-bérbeadás átalányadózó bevételnek számít, így 25 éves koráig a korlát eléréséig adómentes? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
SME bejelentkezés
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozó adómentességet választott az EU más tagállamában, melyhez az SME-rendszeren keresztül regisztrált. A regisztráció során a kitöltött nyilatkozatban elírás történt, így az adóévi, a nyilatkozat kiállításának időpontjáig realizált bevétel hibásan került feltüntetésre. Ennek következtében a határértéket az egyéni vállalkozó év közben átlépte, melynek hatására az SME-rendszerből kizárásra került. Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy van-e lehetőség ezen nyilatkozat utólagos korrigálására, a téves adat módosítására? Ha igen, mi a módja? SME-regisztráció nélkül az alanyi adómentes egyéni vállalkozó EU-s adószám birtokában hogyan, milyen áfahivatkozással állíthat ki számlát az EU más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak a nyújtott szolgáltatásról, kit, hol terhel az adófizetési kötelezettség? (Általános eset, nem esik a kivételek alá a szolgáltatás.) Az adómentesség a kiállított számlák vonatkozásában mikor szűnik meg? Az értékhatár elérésének negyedévét követő hónaptól, vagy az értékhatárt túllépő számlától kezdődően nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Milyen adatok szerepeljenek a számlán adójogi képviselő esetén?
ÁfaTisztelt Szakértő! Romániában, telephely nélkül igényeltünk román adószámot. Adójogi képviselőn keresztül bonyolítjuk a számlázást. A román könyvelő a számlán a román adójogi képviselő nevét és címét és a mi nevünket és adószámunkat tünteti fel. Kérdés, hogy a mi magyar adószámunk és címünk, ha hiányzik, akár a kimenő, akár a bejövő számlákról, az megfelel-e. Romániában történik az ügyletek áfakezelése, Magyarországon a társasági adó szerint kezeljük a bevételt és a költségeket. Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Több típusú szerződés oktatási tevékenységre
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Oktatási tevékenység ellátására jogszerűen alkalmazható-e párhuzamosan kétféle típusú jogviszony: egyes oktatókkal mint magánszemélyekkel köt megbízási szerződést a megbízó vállalkozó, más oktatókkal pedig – akik egyéni vállalkozóként végzik a tevékenységet – vállalkozói megbízási szerződést, miközben ugyanazokat az oktatói feladatokat, azonos helyszínen és időpontban látják el? Vagy jogszabály alapján ugyanazon tevékenységre minden oktatóval azonos típusú szerződést kell kötni? Segítségét köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jóváhagyott osztalékról részben történő lemondás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy egy kft. által a 2026.04.22-ei határozatban (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról, mely 25 millió volt, lehet-e részben (például 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), s taggyűlési határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Plusz a lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja-, és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Várom megtisztelő válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követeléselengedés terhei
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. saját tagjának pénzt adott kölcsön. Szeretné, ha az összeg elengedésre kerülne. Milyen adó- és illetékteher mellett tehetik ezt meg, mind a kft., mind a magánszemély tag vonatkozásában? Köszönettel várom válaszát
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték