Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Arányosításos áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! A kft.-nek az ingatlan-bérbeadás mellett, ami tárgyi mentes tevékenység alá tartozik, van még egyéb más bevétele is, ami az ingatlanhoz kapcsolódó (pl. esetünkben egy kastély termeinek bérbeadása mentes, de történik a kastély látogatása azaz a jegyek értékesítése ami áfás). Ilyen esetben a felmerült költségek áfa-arányosítással sem történhetnek? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cafetéria keretében adott koncertjegy áfája levonható-e
ÁfaCégünk cafeteria keretében kulturális eseményre, koncertre belépőjegyet biztosít munkavállalója részére. A kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján a dolgozónknak adómentesen biztosított koncertjegy esetében a belépőjegy áfatartalmát cégünk visszaigényelheti-e. Köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jövedéki termékek átszámlázása áfacsoporton belül
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni az alábbi kérdésben az Ön szakmai álláspontjáról. Áfacsoporton belül van-e lehetőség arra, hogy a csoport tagjai jövedéki termékeket egymás között átszámlázzanak, vagy ehhez – a jövedéki szabályokra tekintettel – szükséges-e külön engedélyt kérni a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól? Különösen az érdekelne, hogy az áfacsoporton belüli ügylet áfamentessége érinti-e bármilyen módon a jövedéki jogszabályok szerinti engedélyezési, nyilvántartási vagy bejelentési kötelezettségeket? Előre is köszönöm a segítségét és a tájékoztatását. Üdvözlettel: Feigl Péter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Keresőképtelenségre vonatkozó orvosi igazoláson munkakör
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Szeretnénk érdeklődni, hogy jól jár-e a munkáltató, ha a keresőképtelenségre vonatkozó igazoláson a szerződés szerinti munkakört kérjük megjeleníteni! A munkavállaló orvosa sokszor a FEOR-szám szerinti megnevezést írja a munkakörhöz. Ha ez nem felel meg a munkaszerződés szerinti munkakörnek, akkor kérjük, hogy az orvos javítsa, kézzel írja rá a munkakört az igazolásra. Helyesen járunk el, ha a munkakör javítását kérjük, vagy elfogadható a FEOR-szám szerinti megnevezés a munkakörnél? Elszámolható a keresőképtelenség? Köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Olasz ügynök alkalmazása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre reflektálva szeretném kérni további segítségét: https://adozona.hu/kerdesek/2022_3_21_Munkavegzes_Olaszorszagbol_hbe Vállalatunk szeretne egy olasz állampolgárságú, olasz lakcímmel rendelkező személyt munkaviszonyban foglalkoztatni. Tartózkodási helye változó, hiszen ügynökként leginkább úton lesz a különböző EU országok között, de most a kérdés feltétele miatt, szeretném feltételezni, hogy az év több mint felében (183+ nap) Olaszországban tartózkodik majd, családja is itt tartózkodik. Amennyiben a fent linkelt URL-ban adott választ jól értelmezem, az olasz jogszabály szerint kell a munkavállalónak az adót megfizetnie. Ez alapján a kérdésem a következő: Amennyiben itthon nem kell az szja-t és a tb-t levonni a béréből, illetve megfizetni a szochót a bére után, úgy meg kell nézni, hogy Olaszországban mi a munkabér után fizetendő adó és járulék levonási kötelezettség (+olasz szocho fizetési kötelezettség), majd felkeresni az adóhivatalt és ezt magyar vállalatként bevallani, megfizetni? Vagy ennek teljesen más módja van? Elnézést, ha valamit rosszul írtam, és köszönöm szépen válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Arborétumlétesítés számviteli elszámolása
SzámvitelEgy szállodaként üzemelő kastély parkjában elkezdtek kialakítani egy arborétumot. Az egzotikus fajok beszerzése igen költséges, ezért pár éves facsemetéket vásároltak, és fognak még vásárolni a dendrológiai társaságtól. A facsemeték napi gondozási költségét aránytalanul nagy ráfordítással lehetne csak elkülöníteni a kastélypark napi gondozási költségétől. Az elkövetkező egy-két évben egy tanösvény és információs táblák is kihelyezésre fognak kerülni. A cél az, hogy 3-4 évet követően – amikor a facsemeték már annyira megnőnek – az arborétum belépőjegy ellenében látogatható legyen. Hogyan kell számvitelileg elszámolni az arborétum kialakítását?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni és társas vállalkozás egyidejűleg, járulékok
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Magánszemély főállású egyéni vállalkozó egyidejűleg egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője. Egyéni vállalkozásában garantált bérminimumot jócskán meghaladó jövedelem után fizeti a járulékokat. A kft.-ben korábban az ügyvezetést és bevételszerző tevékenység végzését is munkaviszonyban látta el. A kft.-ben azonban a jövőben nem nagyon várható bevétel, de a céget még nem akarja megszüntetni a tulajdonos. Ezért a kft.-ben a tag a munkaviszonyát megszüntetné, és a jövőben, ha adódik munka, akkor azt társas vállalkozói minőségben, az ügyvezetést pedig megbízási jogviszonyban látná el nulla forintos megbízási díjjal. (Ha lesz elegendő bevétel a kft.-ben, akkor esetleg osztalékot vagy évente egy alkalommal egyszeri tagi kivétet vesz majd ki.) Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben – tekintettel arra, hogy főállású egyéni vállalkozóként a garantált bérminimum feletti jövedelem után fizeti a járulékokat – a kft.-ben nem lesz rendszeres járulékfizetési kötelezettsége. (Ha osztalékot vesz ki, vagy tagi kivétet vesz fel, akkor természetesen annak akkor majd fizeti a terheit.) Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése, bevallások
Adózás rendjeEgyszemélyes ügyvédi iroda tagja 2026. január 10-én elhalálozott, az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték. Az irodagondnokot január 23-án kijelölték. Kérdésem, hogy a 2025. év végi bevallásokat (kiva, iparűzési adó stb.) be kell-e küldenünk külön, vagy együtt kell majd bevallanunk az irodagondnoki tevékenység befejezésekor? Szükséges-e új (EGYKE) meghatalmazást kérnünk az irodagondnoktól? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi napdíj elszámolása sofőröknél
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Külföldi 85 eurós napidíj elszámolásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. A sofőrök egy napon belül többször is átlépik a határt (pl. Ausztria / Szlovákia), a külföldi tartózkodások között pedig magyarországi munkavégzés is előfordul. Lényegében Magyarországon megrakodnak, majd külföldön lebillentenek naponta többször. A nagyobb távot külföldön teszik meg, így a belföldi napi díj nem jönne össze. Kérdésünk, hogy az egy 24 órás időszakon belül külföldön töltött órák összeadhatók-e, és ha ezek összesen elérik a 8 órát, akkor jogszerűen adható-e a külföldi napidíj? Pl.: sofőr kilép 05:00 kor, majd visszaérkezik Mo. területére 10:00-kor, ahol eltölt 2 órát. Ezután 12:00kor újra határt lép és 15:30-kor visszaérkezik. Így a kint töltött idők 5 óra + 3,5 óra = 8,5 óra. Hallottunk egy olyan értelmezés is, miszerint külföldről (pl. Ausztriából) történő hazatérést követően még legfeljebb 120 perc belföldön töltött idő hozzászámítható a korábbi külföldi tartózkodáshoz. Ugyanakkor erre vonatkozó egyértelmű jogszabályi hivatkozást nem találtunk. Köszönöm előre is a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Támogatás/reklám a termék árában
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kft. webshop üzemeltetése keretében pólókat árusít. A marketingjében az szerepel, hogy minden megvásárolt termék árából 500 forintot menhelyi állatok támogatására fordít. Kérdésem az, hogy kell-e nevesíteni a szervezetet, amelyet támogatni kíván? Ha igen, akkor ez reklámnak minősül? Ebben az esetben hogyan számolom el a termékenkénti 500 forintot? Ha nem nevesíti a szervezetet, csak azt, hogy állatvédelemre fordítja az összeget, abban az esetben hogyan számolom el a termékenkénti 500 forintot (támogatás, adomány)? Köszönöm szépen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Tagnak adott kölcsön pénztárból
Adózás rendjeTisztelt Adózóna! Az alábbi HVG cikkben ez a mondat olvasható: https://hvg.hu/kkv/20260122_nav-hazipenztar-orszagos-ellenorzes-kkv „A jogszabályok értelmében a munkáltatói és tulajdonosi kölcsönöket utalással kell teljesíteni. Ha ez készpénzben történik, a hatóság azonnal elutasítja a jogszerűségét. Egy szabálytalan kölcsönkifizetést a NAV meg nem történtnek minősít, az összeget visszaterheli a házipénztárra, és azonnal megállapítja a hiányt.” Milyen jogszabály tiltja a tagnak készpénzben adott kölcsönt? Ha készül kölcsönszerződés a jegybanki alapkamat +5 százalék mértékű kamattal, amely vagy banki visszautalással, vagy osztalékelőleggel/osztalékkal kerül kompenzálásra, milyen jogszabályi akadálya van ennek? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsön könyvelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2023-ban 5 millió forint kölcsönt nyújt a tagjának, 18%-os kamatra. Visszafizetés 64 hónap múlva, egy összegben. Előtörlesztés engedélyezett. 2025-ben törleszt 1 millió forintot. Kérem szépen a számviteli kontírozását időrendben a tételeknek.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Táppénzfizetési kötelezettség
MunkajogTisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk egyéves munkaviszonya után bejelentette, hogy nagy műtét vár rá, ami heteken belül megtörténik. A műtét után egy hetet a kórházban kell töltenie és 6 hét rehabilitáció vár rá. Vagyis hét hétre kiesik a munkából, továbbiakban szeretné a munkáját ellátni, de nem biztos, hogy el tudja majd látni, vagy esetleg hosszabb rehabilitáció szükséges. Kérdésem az lenne, ebben az esetben mit tud a munkáltató tenni? A dolgozó még nincs keresőképtelen állományba. Ennek tudatában felmondhat a dolgozó a munkavállalónak? Ha felmondunk neki és ezt nem közös megegyezéssel tesszük, akkor jár neki a 30 nap felmondási idő, ha ez idő alatt mond fel akkor nekem az mivel jár? Esetleg van olyan megoldás ami mindkét félnek elfogadható lenne? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társas vállalkozó jövedelmének adózása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkező ügyvezető járulékfizetése érdekelne, akinek egy független társaságban munkaviszonya eléri a heti 36 órát, és erről nyilatkozatot is adott. A szóban forgó kft.-ben a jövedelme – amíg a bevételszerző tevékenység el nem indul – havi bruttó 10 000 forint. Milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kft.-ben a 10 000 forint után? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Keresőképtelenség a munkaviszony első munkanapján – tb, számfejtés
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkaviszonyos dolgozó munkaszerződés szerinti munkaviszonyának kezdete: 2026. 01. 01. A munkavállalónak 2026. 01. 05‑én kellett volna ténylegesen megkezdenie a munkát, azonban ezen a napon keresőképtelen állományba került, amelyről orvosi igazolást is bemutatott. A kérdésem az, hogy a 2026. 01. 05‑től kezdődő keresőképtelen időszakra a társadalombiztosítási kifizetőhely mit számfejthet: betegszabadságot, táppénzt vagy igazolt, nem fizetett távollétet? A munkavállaló a munkavégzést még nem kezdte meg, a keresőképtelenség az első tényleges munkanapon állt fenn. Mely ellátás alkalmazandó ebben az esetben a hatályos jogszabályok alapján? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiva vagy tao?
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy kft.2025. évi adatai alapján elkészítettük a kiva-tao összehasonlító kalkulátort: árbevétel: 62 000e, bérköltség: 103 000e, béren kívüli juttatás 7000e, iparűzési adóban figyelembe vehető költségek 178 000e, egyéb költség, ráfordítás 191 700e. jóváhagyott osztalék: 120 000e. Kiva esetén az egyszerűsített iparűzésiadóalap-meghatározást választja. A kalkuláció eredménye: összes adókötelezettség: kiva esetén 28 600e, tao esetén 33 700e. Tehát ezekkel az adatokkal a kiva a kedvezőbb. Azonban a kalkuláció nem veszi számításba azt, ha a vállalkozás visszalép a társasági adózás hatálya alá. Akkor az áttérési különbözet után meg kell fizetni a társasági adót, mely számításunk szerint kb 10 000e Ft. A vállalkozás nagyobb beruházást nem tervez, eredményét osztalékként kívánja kivenni. Ha a kiva alatti osztalékot csak később, már tao alatt hagyja jóvá, és viszik ki a tulajdonosok, akkor kivát nem kell fizetni utána? Kérem válaszát, hogy jól gondoljuk-e a fizetési kötelezettségeket. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó székhelye lehet-e a tartózkodási címe
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az alábbi kérdésben: Egy egyéni vállalkozó székhelye kizárólag a lakcímkártyán szereplő állandó lakóhely lehet, vagy lehetőség van arra is, hogy a székhely a lakcímkártyán feltüntetett tartózkodási hely legyen? Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Új katás jogviszony II.
Kata, kivahttps://adozona.hu/kerdesek/2026_1_14_Uj_Kata_jogviszony_gul Tisztelt Szakértő! A végelszámolói feladatokat, nem munkaviszonyban látja el díjazás nélkül. Ebben az esetben mikortól lehet új katás? Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakásbérbeadás
Szja / Ekho / KülönadóMagánszemély lakást ad bérbe magánszemélyként 10%-os igazolás nélküli költségelszámolással. A közművek átíratása megtörtént a bérbeadó és a bérlő között. A magánszemély tervezi, hogy az idei évben még újabb lakásokat ad bérbe. Amennyiben az átalányadózást választja, azt év közben is módosíthatja, és alkalmazhatja a 45%-os módszert? Ebben az esetben megfelelő-e, ha a közműszolgáltatókkal a bérbevevő áll kapcsolatban közvetlenül, mivel már a magánszemély bérbeadása során a közművek átíratása megtörtént? Mi a továbbiakban a teendő? Ebben az esetben valamennyi lakás vállalkozói telephelynek minősül? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tehergépkocsi áfa és egyéb adók, kötelezettségek
Általános
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös, csak áfás tevékenységet folytató kft. vásárol egy Ford Ranger kistehergépkocsit, mely forgalmi alapján tehergépkocsi, a számlán 8704 vtsz. számmal számlázva. Az autó 5 személyes, hengerűrtartalom 2956 köbcentiméter, össztömeg 2418, teljesítmény 215 kWatt. Kérdéseim:
• Az áfa levonható, tekintve, hogy tehergépkocsi?
• Cégautóadót kell fizetni a gépkocsi után?
• Menetlevél vezetése kötelező? A menetlevelet az autóban kell mindig tartani?
• Mely jogszabályok szabályozzák a menetlevél vezetést?
• Van még valami kötelezettség ebben az esetben?
Köszönettel várom válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték