Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Üzletrész eladása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa eladná üzletrészét egy tőle teljesen független másik magánszemélynek névértéken, vagyis a jegyzett tőke értékén. A cég jegyzett tőkéje 12 millió Ft, az eredménytartalék 26 millió Ft. A cég pénzeszközei 25 millió Ft, a kötelezettségei 6,5 millió Ft. A cég évek óta veszteséges. Milyen adók terhelik az eladót és a vevőt? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vásárolt készletek értékelése
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk vasúton, vagonokban értékesít terméket vevői részére. Nem beszélhetünk raktárba történő beszállításról, mert nincs raktárunk. A beszerzéseket ELÁBÉ-ra könyveljük. A szállítási díj egyértelműen hozzárendelhető egy-egy szállítmányhoz, az az ELÁBÉ részét képezi. A termék átadását követően a vasúttársaság kiszámlázza részünkre a vasúti kocsik takarítását. Konkrét kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy Önök szerint ez az átvételt követő díj az ELÁBÉ részét képezi? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
KATA vége szüneteltetés alatt
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó tevékenységét 2025.08.01. napjától szünetelteti. Ezzel egy időben 2025.08.01-jén elhelyezkedett 8 órás munkaviszonyba. A 8 órás munkaviszony miatt az adóhatóság 09.30-ai dátummal kataalanyiságát megszüntette. Kérdéseim: a 2025-ös SZJA-bevallás 13-as lap 1. sorában helyesen jelöljük a 3. pontot, vagyis kata és vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazását? Ha igen, a 13-03 lapon milyen időszakot írjunk? Ugyanis már a szüneteltetés alatt kapta a határozatot a kata adónem megszűnéséről és mivel továbbra is szüneteltetett, így a vállalkozói jövedelem alatt nem szerzett bevételt. Első gondolatom az volt, hogy a 13-as lapokat nem kell kitölteni, csak a kata adózás tényét kell jelölni az előlapon, de ez nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen kiesett a katából a vállalkozói jövedelem szerinti elszámolás alá. Ugyanez az egyéni vállalkozó 2026.04.01-jétől újraindította a vállalkozását és átalányadózást szeretne alkalmazni 2026 évre. Helyesen gondoljuk, hogy a 13-01 lap 9. sorában elég ezt jelezni? Viszont a 13-as lap csak akkor lesz írható, az előlapon nem hivatkozom a katára. Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
K+F pályázat adóalap-csökkentő tételek
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a gyártó cégünk közös/egyetemi kutatóhelyi pályázatával kapcsolatban a társasági adónál és az innovációs járuléknál továbbá minden egyéb releváns adónemnél milyen adóalap-csökkentő tételeket, kedvezményeket vagy egyéb elszámolási lehetőségeket lehet figyelembe venni? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
KIVA értékhatárok kapcsolt vállalkozásoknál
ÁltalánosAz alábbi kérdésben szeretnék tanácsot kérni: Egy KIVÁ-s kft. az egyik tulajdonos érintettsége okán kapcsolt vállalkozási viszonyba került egy másik társasággal. (Az érintett tag mindkét társaságban 50-50%-ban tulajdonos, a cégek között szoros üzleti kapcsolat van.) A tv. szerint belépéskor a kapcsolt vállalkozások adatait (létszám, árbevétel) együttesen kell figyelembe venni. A megváltozott körülmények miatt a KIVÁ-s cég az együttes adatokat figyelembe véve mind a létszám, mind az árbevétel tekintetében meghaladja tv. szerinti értéket. A KIVA-alanyiság megszűnik, ha a társaság létszáma meghaladja a 200 főt vagy bevételei meghaladják a 12 milliárd forintot. A törvény azonban semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy kilépéskor mi a teendő a kapcsolt vállalkozás adataival. (KIVA 2025. LXXXIV. 13. § d) A KIVÁ-ból való kikerüléskor – tekintettel arra, hogy a törvény kifejezetten nem irányoz elő összeszámítási szabályt – mely paramétereket kell a kapcsolt vállalkozások és melyeket egyedi vállalkozás szintjén nézni? A közelmúltban megjelent NAV Információs füzetek 92. KIVA is megerősítette, hogy a kikerülési értékhatár számítása során a bevételi összeghatár tekintetében nem kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásokra. Ebből azonban – véleményem szerint – még nem következik, hogy a létszám adatokat sem kell figyelembe venni. Kérem szíves válaszukat, hogy a kapcsolt vállalkozás létszámadatai is figyelmen kívül hagyhatók-e a korlátokra vonatkozó szabály figyelésénél?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Beruházási adóalap-kedvezmény 2 éven túli ingatlan esetén
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy új építésű ipari ingatlan (raktárépület) vásárlásakor, ez 2025. 10. hóban történt, az építés hatósági használatbavételi engedélyének kibocsátása óta, amely 2023. 08. hó, eltelt két év. Tehát áfa szempontjából az ingatlan használt. A megvásárolt ingatlant sem az építtető, sem más személy (adóalany) nem vette használatba a megvásárlás előtt. Természetben, használat szempontjából teljesen új, nem helyezték korábban üzembe. Kérdésem, hogy vásárló adóalany, ha az egyéb előírt feltételeknek megfelel, a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont szerinti beruházási adóalap-kedvezményt igénybe veheti-e ? Válaszát előre is köszönöm! Sándor Józsefné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Céges elektromos autó garázs bérlés
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az ügyvezető aki személyesen közreműködő tag is egyben vásárolt egy elektromos céges autót magának. Napközben az üzlet ügyeit intézi vele (alapanyag beszerzés) és nap végén ezzel a gépjárművel jár haza. A lakásához közel szeretne bérelni egy garázst ahol az autó töltését esténként megoldja. Kérdés, hogy a garázst bérelheti-e, fizetheti-e a cég, és a hozzá tartozó áramdíjat is elszámolhatja-e. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mezei leltár
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy mezőgazdasági őstermelő, aki kft.-t (CSMT) alapít, és a használatába kerülnek az őstermelés földjei. Ezeken a földterületeken jellemzően már folynak a munkák. Felmerült az a gondolat, hogy az őstermelő mezei leltárt készít, és mezeileltár-szerződéssel adja át a földterületeket. Lehetséges ez? Ha igen akkor a szerződés alapján mehet-e a pénzmozgás, azaz az utalás, vagy számlát kell kiállítani az őstermelőnek? Csak feltételezni tudom, hogy ez őstermelői bevétel lesz, és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, hiszen nem történt szolgáltatásmegrendelés, igaz a területeket már megmunkálták és vetőmaggal beültették. Kérem, tájékoztasson az adózás módjáról is! Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Háztartási napelemes kiserőmű üzemeltetőjének kifizetése áramszolgáltatótól
ÁfaTisztelt Szakértő! Háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője (háztartás) által, nem gazdasági tevékenység körében termelt, egyetemes szolgáltatás keretében áramszolgáltató által átvett betáplálásról kötelező-e számla kiállítása, amennyiben a magánszemély őstermelőként rendelkezik adószámmal, de tevékenysége nem kötődik az érintett helyrajzi számhoz? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi adómentes cég közösségi költségszámlája
ÁfaTisztelt Szakértő! Alanyi mentes kft., az áfatörvény 45/A §-ba tartozó távoktatást, coach főtevékenységet végez magyar – közösségi – harmadik országba adóalanyok és nem adóalanyok felé. A bevétel kb. 90%-a export szolgáltatásnyújtás . A cég a magánszemélyek közösségi értékesítését tekintve nem jelentkezett be az OSS rendszerbe , ezáltal tevékenysége során a magyar és a közösségi magánszemély értékesítését összevonva sem lépte át az alanyi mentes értékhatárt. A bejövő számlái magyar, közösségi és export szolgáltatásból állnak. 2024.12.31-éig az áfatörvény 195. § (2) szakasz (e ) pontja kivételként rögzíti, hogy a 193. § (1) (d) pontja szerinti külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás alapján, az alanyi mentes adóalany is levonhatja a bejövő számláinak áfatartalmát, maximum a 121. § (a) pontjában meghatározott határig. 2025. évben ez a pont módosult a törvényben, ezután nem lehetne levonásba helyezni? Kérdés: az alanyi mentes adóalany 2024.12.31-éig a magyar adóalanytól, közösségi adóalanytól és harmadik ország adóalanytól származó bejövő számláinál levonásba helyezheti a rá áthárított fizetendő adót az export bevételének az összbevételhez viszonyított arányában? A cégnek 2025. év második félévben sok meta számlája volt, ami áfamentesen lett , mint közösségi számla kiszámlázva. Mi úgy látjuk a törvényi módosítás miatt, hogy ezek után az áfát meg kellett volna fizetnie. Ezt jól gondoljuk? Előre is köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Wash out megitélése
ÁltalánosA wash out/elmaradt teljesítés megítélésében szeretném segítségüket kérni. Egy partnerünk gabonát vásárolt tőlünk (belföldi partner). Azonban a szerződéskötést követően elállt a szerződéstől, amitől anyagi hátrányunk keletkezett, tekintve, hogy a gabona ára magasabb volt a szerződéskötéskor, mint mikor lemondott róla. A szerződésben erre az esetre wash out kifejezéssel van megállapodás. A partner ki is fizetné nekünk ezt a különbözetet. A társaságunk ezt káreseményként kezelné, a másik fél azonban áfával növelten számlázva tartaná helyesnek. Mikor járunk el helyesen? Előre is köszönöm a segítséget
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségi szolgáltatás
ÁfaTisztelt Adózóna! Az általam könyvelt kft. kezelőszemélyzet nélküli autókozmetikai berendezéseket működtet. Az automaták használata készpénz és bankkártyás fizetés mellett vehető igénybe. Bérletet is értékesítünk, melynek felhasználása a bankkártyákéval megegyező. Jelentkezett egy új ügyfél, aki szlovák közösségi adóalany, és számlaigényét jelezte felénk. Jól gondoljuk-e, hogy közösségen belüli szolgáltatásként, áfa felszámítás nélkül, fordított adózású ügyletről kell esetében számlát kiállítanunk? Milyen kötelező tartalmi elemei vannak ennek a számlának? Az áfabevallás mely sorában, soraiban szerepeljen az adott számla értéke? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkaidőkeret
MunkajogKollektív szerződés alapján havi munkaidőkeret van. A dolgozók rugalmas munkaidő-beosztásban dolgoznak, törzsidővel, mely H-P 9.00-13.30 tart. A napi teljes munkaidő 7,6 óra (heti 38 óra). Szeretnénk bevezetni a rugalmas munkaidő-beosztású dolgozóknak, hogy minden 2. pénteken ne kelljen dolgozniuk úgy, hogy az 1. héten H-P 5 munkanap dolgoznának (eddigi napi 7:36 helyett 8:26 percet), SZ-V nem, a 2. héten H-CS 4 munkanap dolgoznának (napi 8:26), P-SZ-V pedig nem. A munkaidőkeretet 1 éves időtartamra módosítanánk. Kell-e a munkaszerződésben rögzíteni, hogy a munkaidőkeret hosszát 1 éves időtartamra növelnénk? Az új beosztás leírását elég-e szabályzatban a munkavállalók tudomására hozni? A kéthetente pénteki munkanap az új rendszerben minek számít? Ha kéthetente péntekenként pihenőnap(?) kerül elrendelésre a dolgozók részére, és egy ilyen péntek valakinek beleesik a szabadsága időszakába, hogyan kell eljárni? A munkaidő-beosztás a naptári év végéig előre meghatározásra kerülne mindenkinek a nyilvántartó rendszerben. Jó-e úgy, hogy nem csökkentjük az érintett személy szabadságkeretét, mivel aznapra nem került elrendelésre munka? Ha a dolgozónak egy ilyen pénteki napra nem került munkaidő beosztásra, és előtte pl. szerdán megbetegszik, az orvosi igazolást a keresőképtelenségről következő hét pl. szerdáig állítja ki az orvos, helyesen járunk-e el, ha a pénteki napra nem számfejtünk neki betegszabadságot? Ha már nincsen betegszabadság kerete, akkor a pénteki pihenőnapra is jár táppénz?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fióktelep negatív adó
Társasági adó / Innovációs járulékKedves Szakértő! Magyarországi vállalat németországi fiókteleppel rendelkezik. A német fióktelep társasági adóját a magyar eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során ki kell mutatni. Mi történik, ha ez az adó az elmúlt évre negatív? Megjeleníthető az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során negatív összeg? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tao – kisvállalkozói kedvezmény
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Internetes kereskedelemmel foglalkozó cégünk van. A megrendelt árukat csomagküldő cégekkel szállíttatjuk ki a vevőnek. Kerti gépekkel foglalkozunk, és bizonyos termékeknél a tömegük miatt (pl. fűnyíró traktor) a csomagküldő cégek nagy árat kérnek a szállításért. Vásároltunk egy új VW Transportert, hogy ezeket a termékeket mi szállítsuk ki a megrendelőnk részére. Nem szállítási ágazatban tevékenykedünk, de ezt a tehergépkocsit termékeink szállítására vettük. Mikrovállalkozásnak minősülünk. Kérdésünk: érvényesíthető-e a kisvállalkozói kedvezmény (Tao tv. 7. § zs) pont) erre az új VW Transporter beszerzésére? Köszönettel: Filip Emese
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szavazatszámláló távolléti díj + járulékai térítése
MunkajogTisztelt Szakértő! A szavazatszámláló bizottság tagja részére munkáltatóként fizetendő távolléti díj összegével és annak + járulékai megtérítésével kapcsolatos az alábbi 3 kérdésem: 1.) Az 1/2026. IM rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján fizetendő távolléti díj összege normál munkarendben (H–P) dolgozó, havibéres munkavállaló esetén 1 napnyi – valójában 2026.04.13-ai munkavégzés alól mentesített időre fizetendő – távolléti díj összege értendő, vagy 2026.04.12-e (egyébként munkavégzésre alapértelmezetten be nem osztott) pihenőnapra is, tehát 2 napnyi távolléti díj fizetendő a dolgozónak? 2.) Ha a munkáltató kivaalany, a "+járulékai" kategóriába a távolléti díj utáni kiva összege is beletartozik, azaz kérhető a térítés arra is mint távolléti díj+járulékai, vagy olyan, mint az apaszabi 1–5 napi? 3.) A rendelet alapján a térítést a "helyi választási iroda"-tól igényelheti a munkáltató. Ezt milyen úton (papír alapon, elektronikusan, pl. e-papíron) teheti meg a rendeletben rögzített határidőn belül a munkáltató, ha egyébként elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de a helyi választási irodának nincs külön "elektronikus hivatali címe"? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyugdíjba vonuló kollégának adott ajándék
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy az 50 ezer forint értékű ajándéktárgy juttatása nyugdíjba vonuló kolléga számára 2026-ban milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár abban az esetben, ha az ajándékot adó munkáltató egyházi jogi személy? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem közhasznú alapítvány ingatlanértékesítése
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Pölöskei Pálné! 2026.04.14-én feltett kérdésemmel (https://adozona.hu/kerdesek/2026_4_14_nem_kozhasznu_alapitvany_ingatlan_ert) kapcsolatban felmerült még kérdés: 2025. évben az ingatlanértékesítés miatt a tevékenység megoszlott, mert így vállalkozói és alaptevékenységet is végzett az alapítvány. 2025-ben az összes felmerült költségét bevételarányosan el lehet-e számolni társaságiadóalap-csökkentő tételként, vagy csak szigorúan az ingatlannal kapcsolatos költségeket lehet figyelembe venni? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalékból megvalósuló beruházás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (Ingatlan építése)- Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni azt. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldja a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményezett átalakulás gépkocsi átírás illetéke
IlletékTisztelt Szakértő! Kedvezményezett átalakulás esetén a vagyonszerzési illeték mentessége gépjárművekre is vonatkozik? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték