Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Reklám matrica a thergépkocsin
ReklámadóTisztelt Szakértő! Egy kft. vagyunk, és van egy teherautónk, amelyre reklámmatrica kerülne felrögzítésre. A matrica nem a mi cégünket reklámozná, hanem egy másik céget (a másik cég végzett tevékenységről szólna). A két cég között minden térítésmentesen történne. Kérdés: terhelné-e reklámadó a matricás teherautó tulajdonos cégét? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Terven felüli értékcsökkenés a társasági adóban
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Egy káreseménnyel kapcsolatos adózási kérdésben szeretném kérni a szakmai véleményét! A társaság egyik tárgyi eszközét – egy tehergépkocsit (kamiont), amelyet korábban fejlesztési tartalék felhasználásával szereztek be – káresemény érte: a járműből több alkatrészt és tartozékot eltulajdonítottak. Az esetről rendőrségi jegyzőkönyv készült. Maga a jármű a társaság tulajdonában maradt, és a tervek szerint helyreállításra kerül annak érdekében, hogy a továbbiakban is a vállalkozási tevékenységet szolgálja. A számviteli elszámolás során a káreseményt terven felüli értékcsökkenésként tervezzük rögzíteni. Abban szeretném kérni a megerősítésüket, hogy a fenti körülmények mellett ez az elszámolás eredményez-e társaságiadóalap-növelő tételt, tekintettel arra, hogy az eszköz fejlesztési tartalék terhére került beszerzésre!Segítségét és szakmai iránymutatását előre is köszönöm! Üdvözlettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kkv-besorolás – innovációs járulék
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) a) pontja alapján mentes az innovációs hozzájárulás megfizetése alól a Kkv. tv. szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A kkv fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg a 3–5. §-a alapján. Kérdés: Vállalatcsoportunk nem kötelezett konszolidációs beszámoló készítésére, de készít önkéntes konszolidációs beszámolót. Jogosult-e a vállalatcsoport az önkéntes konszolidációs beszámoló alapján elvégezni a csoport besorolását kkv szerinti minősítés szempontjából? Ha igen, akkor az önkéntes konszolidációs beszámolónak milyen feltételeknek kell megfelelnie? Könyvvizsgálattal kell alátámasztania, illetve közzétételi kötelezettséget is teljesítenie kell-e? Ha ezt a 2024. évre vonatkozóan utólag teljesíti, akkor 2026. január 1-jétől kezdődően mentesülhet-e az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alól? Kérdés még, hogy évközi társasági átalakulás során, ahol az egyik jogutód társaság egyedüli tagja egy házaspár egyik tagja, míg a jogutód másik társaságnak egy jogi személy tulajdonosa van, viszont ennek a jogutód társaságnak tulajdonosi láncolata végén a házaspár másik tagja a 100%-os tulajdonos. A kkv-besorolás szempontjából kapcsolt társaságnak minősülnek-e még, ha tényleges üzleti kapcsolat nem áll fenn közöttük, de a két társaságnak ugyanaz a tevékenysége? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Harmadik ország – gépek bérbeadása
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás, belföldi áfaalany gépeket, munkagépet, rakodógépeket, karos emelőgépeket, autódarukat ad bérbe szerb székhelyű külföldi cégnek Magyarország területén. A munkagépek nem hagyják el Magyarország területét. Az emelőgépeket berendezések telepítésére használják Magyarországon. Kérdésem az, hogyan jár el helyesen áfa szempontjából a bérbeadó magyar cég, ha a szerb cég nem rendelkezik magyar adószámmal? Milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani a szerb cég felé? Helyes-e a 27 százalékos áfatartalommal kiállított bérleti díjról szóló számla? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
2026 Béremelés
MunkajogTisztelt Szakértők! A szociális ágazatban 2026. január 1-jétől a bérek emelése a kormányzati intézkedések alapján összesen 15%-os növekedést céloz. Ennek részeként emelkedett a minimálbér (11%), valamint a garantált bérminimum (7%), amelyeket intézményünkben a jogszabályoknak megfelelően végrehajtottunk. A fennmaradó különbözet biztosítása kiegészítő pótlékrendszerrel történik. Intézményünkben a munkavállalók a szociális ágazati pótlékon túl egyéb bérpótlékokban is részesülnek, például vezetői pótlékban, illetve munkáltatói döntés alapján megállapított pótlékokban. Kérdésünk, hogy a 15%-os béremelés teljesülését a munkavállalók teljes bruttó bérére vetítve kell-e vizsgálni, vagyis szükséges-e az egyéb pótlékok (például vezetői pótlék, illetve munkáltatói döntésen alapuló pótlékok) emelése is, vagy a béremelés teljesülése kizárólag az alapbér és a jogszabályban meghatározott szociális ágazati pótlékok figyelembevételével állapítandó meg? Segítő válaszukat előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztrák biztosított, A1-es igazolás, Magyarországon megbízás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Abban a kérdésben kérném a segítségét: Van egy osztrák biztosítás alatt álló – egyébként magyar állampolgár – megbízásos dolgozónk, aki 2025.09.01-2025.12.31-éig volt megbízással foglalkoztatva. Leadta az A1-es igazolását erre az időszakra. A kérdés az, hogy nekünk ennek ellenére le kell vonnunk tőle a tb-járulékot, és be is kell vallanunk/fizetnünk az osztrák hatóság felé? Vagy illetőségi igazolás hiányában az szja levonása után fennmaradó összeget utaljuk el a megbízott részére. Neki majd pedig az ÖGK előírja, hogy mennyi járulékot kell befizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan értékesítése beszámítással
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Önkormányzat bérbe ad egy ingatlant egy kft.-nek. A kft. felújításokat végez a bérelt ingatlanon. Tárgyi eszközöket vásárol, hogy beüzemelje. 2025-ben az önkormányzat meghirdeti eladásra a használt ingatlant. A pályázatot a kft. mint bérlő nyeri meg. Az eladási érték 17 400 000 Ft. Az eladó levonja ezen időig ráköltött beruházásokat, alapanyagokat, melléklet alapján. A levont összeg 14 905 490 Ft. Korábban fizetett 200 000 Ft kauciót, 1 740 000 Ft pályázati díjat. Fizetendő a kft. részéről: 17 400 000 – 200 000 – 1 740 000 – 14 905 490 = 554 510 Ft. Az átutalás megtörtént. Az önkormányzat kiállított egy előlegszámlát 1 740 000 + 200 000 = 1 940 000. Majd egy végszámlát 2 494 510 – 1 940 000 = 554 510 Ft-ról. Más számlázás nem történt egyik fél részéről sem. Az illeték a 17 400 000 Ft után lett kiszabva. Mi lett volna a helyes eljárás? Hogyan tegye helyre, ha nem megfelelően járt el egyik fél sem? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
EFO elmaradt bejelentés
MunkajogTisztelt Szakértő! Új ügyfelemnél merült fel a probléma. Egyéni vállalkozóként évente többször alkalmi munkavállalót foglalkoztatott. Jelezte a könyvelőnek a bejelentést, ám ez az esetek nagy részében nem történt meg! Én is leellenőriztem: valóban elmaradt a bejelentés, de a bevallást (igaz, hónapokkal később) beadta, az adó meg lett fizetve és a bérek is el lettek utalva. Az ügyfelemet nagyon zavarja az eset, vétlennek érzi magát, ha mégis kiderül, Őt fogják megbírságolni és nagy eséllyel a volt könyvelőt már nem tudja felelősségre vonni a mulasztása miatt. Szeretné megoldani a helyzetet. A NAV még nem vette észre a hibát! Nekem csak az jutott eszembe, hogy mivel alkalmi munkavállalót utólag nem lehet bejelenteni, normál munkaviszonyba kell ezeket az embereket akár 1 napra bejelenteni, 08-ast önellenőrizni, az adót megfizetni, illetve a felszabadult EFO adót átvezetni. Viszont ez iszonyatos munka, volt olyan, hogy egy ember minden héten 1 napot dolgozott 1 éven keresztül.....ez csak 1 példa, 5 éves a vállalkozás, nagy eséllyel mindegyik évben van hiba. A kérdésem az lenne, van-e valami egyszerűbb megoldás erre a faramuci helyzetre? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kiválás kivás kft.-be
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Adott "A" cég (társasági adós), aki kiválással tőkét helyez egy újonnan megalakult "B" cégbe, ami kisvállalati adózást választott. A kiválás során átkerülő eszközök és források a terv alapján: ingatlan és a hozzá kapcsolódó értékhelyesbítés eszköz oldalon (még ehhez valamennyi pénzeszköz is társulhat), illetve forrás oldalon pedig az értékelési tartalék, és a korábbi évek Eredménytartalékainak összege kerülne át, amit "A" cég tao-ban le is adózott korábban. Kérdésem, hogy az új kivás "B" cég esetében kell-e ezután az így átvett eredménytartalék után kivát fizetni, amit "A" cég átadott és tao-ban le is adózott már korábban; vagy ha ezt később kiírja osztalékként (taggyűlési döntés alapján), akkor ez után az osztalék után kell-e kivát előírni. Jegyzett tőke összegei változatlanok maradnak, csak a saját tőke növekedne a kiválás miatt a "B" cég esetében. A kivatörvényben erre nem találok növelő jogcímet. „a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget, b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot)”. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Eredménytartalék osztalékfizetésre kivás időszakban
Kata, kivaTisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy abban az esetben ha kivás vállalkozás osztalékot fizet tao-s időszak alatt keletkezett eredménytartalékból, akkor ezt milyen módon kell rögzíteni, igazolni? Ebben az esetben nem képezi az osztalék a kiva alapját? Kérdés, hogy a kivás évek alatt képződött eredmény későbbi kifizetése nem okoz-e hátrányt, abban az esetben, ha visszatér a vállalkozás a tao alá. Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozások közötti adóalap-módosítási kötelezettség
Kata, kivaTisztelt Szakértő! 1. A Tao. tv. 18. §-a rendelkezik arról, hogy kapcsolt vállalkozások között létrejött szerződés alapján, amennyiben az alkalmazott ellenérték eltér a piaci ártól, akkor a különbözettel a felek nyilatkozatuk alapján alkalmazhatják a társaságiadó-növelő, illetve -csökkentő lehetőséget. Ha az egyik társaság nem a tao, hanem a kivaalanya, akkor e fenti „közös nyilatkozat” alkalmazható? Ha igen, akkor hogyan? 2. A kivatörvény alapján van ilyen, vagy hasonló lehetőség, ha mindkét társaság kivás és kapcsolt, akkor hogyan kell eljárniuk, ha például kamatmentes kölcsönt adnak egymásnak? Van-e a kivaalap meghatározása során (és melyik társaságnak, és hogyan) adóalap-módosítási kötelezettsége? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakásszövetkezet, társasági adó
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Lakásszövetkezetnek vállalkozási tevékenységből /társasházkezelés, bérbeadás/ bevétele származik! Az adóköteles bevétel meghaladja a 10 millió forintot, de a vállalkozásból származó bevétel és a szövetkezeti össz bevétel arány 10% alatt van, 7%. Kell-e társasági adó fizetni a vállalkozásból származó bevétel után?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Eltérő foglalkoztatás távmunka esetén
MunkajogTisztelt Szakértő! A munkavállaló az Mt. 196. §-a alapján a teljes havi munkaidőben távmunkában dolgozik. A munkáltató az Mt. 53. §-ával élve elrendelheti-e a munkáltató telephelyén/székhelyén való munkavégzést ideiglenesen akkor, ha a dolgozó külföldön él, de magyarországi a lakcíme? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társaházi beszámoló
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Be kell-e nyújtani a társasházaknak éves beszámolójukat a céginformációs szolgálathoz? Vagy valamilyen más felügyeleti szervhez? Köszönettel várom válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Kivaalap meghatározása
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., melynek tulajdonosa német állampolgár. A magyar társaságnak alkalmazottja nincsen, a tulajdonos látja el az ügyvezetői jogköröket 0 Ft-ért, a társaság ügyviteli, adminisztrációs szolgáltatásokat folytat. Az ügyvezetőnek A1 igazolása van Németországból, miszerint ott munkaviszonyban áll, a társadalombiztosítása szempontjából a német jogszabályok a mérvadóak. A kft. kivás. Kérdés, hogy kell-e megállapítani ezek alapján kivaalapot a társaságnak, kell-e, tud-e itt Magyarországon kivát fizetni. Ha igen, mennyit, az után hol kell adóznia (Németországban vagy Magyarországon)? Egyéb adók, járulékok esetében hogyan kell eljárni (szja, tb) ebben az esetben a két ország viszonylatában? Ha mégis megállapítanának itt Magyarországon is neki munkabért, azt hogyan kell bejelenteni, bevallani itt Magyarországon a fenti körülményeket figyelembe véve? A gyakorlati oldala érdekelne bennünket. Köszönjük a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Iparűzési adó megosztása
Helyi adóTisztelt Szakértő! „Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén.” Fenti mondattal kapcsolatban azt a felvilágosítást adta az egyik önkormányzat, hogy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha semmilyen személyi jellegű kifizetést nem számolt el a vállalkozás (nincs munkavállalója, és egyéb jogviszony alapján sem merül fel személyi jellegű ráfordítás). Ezzel kapcsolatban szeretném kérni az állásfoglalását.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hipamegosztás igazolása
Helyi adóTisztelt Szakértő! Döntés-előkészítéshez szeretnék segítséget kérni. A székhely jelenleg vidéki város, a tervezet szerint ez változna, 0% iparűzési adózású településre, székhelyszolgáltató igénybevételével, a jelenlegi székhely fióktelep lenne. Hogyan lehet megállapítani a helyiadóalapot személyi jellegű megosztás esetén, ha a munkavállalók a saját ingatlanukban dolgoznak távmunkában, nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen, és a vállalkozás irányítása az ügyvezető távmunkavégzésének helyszínén valósul meg (szintén nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen)?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szochokorlát
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét! Tulajdonosnak munkabér jövedelme bruttó 500 ezer forint. Február hónapban megtörtént az előző üzleti év zárása, és az előző évi osztalékelőleget 10 millió forintot osztalékként elszámolunk. Kérdésem az, hogy nyilatkozhat-e a tulajdonos, hogy 12 × 500 ezer forint = 6000 ezer forintig vegyük figyelembe az éves jövedelmét, és csak a szochofizetési felső határig a különbözet után fizesse meg a szochót, vagy ha nem éri el a felső határt, akkor csak a január–február havi már megfizetett szochót vehetem figyelembe, meg kell fizesse a határig a teljes szochót, amelyet majd később a bevallásában tud visszaigényelni. Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nem üzleti céllal vásárolt telek – elszámolható költségek
SzámvitelTisztelt Szakértő! Cégünknek több használaton kívüli telke és egy épülettel rendelkező ingatlanja is van, utóbbit cégcsoporton belül bérbe adja. Külső felek felé végzett tevékenysége nincs. Tevékenységi körben ingatlanfejlesztés, saját tulajdonú ingatlan adásvétele és bérbeadás szerepel. Szeretne venni egy telket ismét, amelyen parkot alakítana ki, bevétele ebből nem lesz. A telek fenntartásával kapcsolatos költségeket (faültetés, fűnyírás, padok elhelyezése, egyebek) elszámolhatja? És mi történik abban az esetben, ha a parkot megnyitja az emberek előtt, hogy használja nyugodtan mindenki, mert hozzá szeretne járulni a közösség jólétéhez? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
USA-ban élő magyar állampolgár szja-ja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki több mint 10 éve az Amerikai Egyesült Államokban él. Magyar állampolgár (nem kettős állampolgár), rendelkezik magyarországi lakcímmel, ugyanakkor az Egyesült Államokban minősül adóügyi illetőségűnek. Az USA-ban saját vállalkozással rendelkezik, amelyből egyrészt munkabér jellegű jövedelmet, másrészt osztaléknak megfelelő jövedelmet szerez. A jövedelmei után az Egyesült Államokban minden évben a helyi adójogszabályoknak megfelelően adózik, és ott teljesíti személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy 2024-től a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény már nem alkalmazható, kérdésként merül fel, hogy a fenti körülmények mellett a magánszemélynek Magyarországon is fennáll-e személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége, illetve szükséges-e Magyarországon adót fizetnie az USA-ból származó jövedelmei után? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték