Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Részvényvásárlási opció
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a tájékoztatását, megerősítését kérni. Magánszemély 2021-ben egy amerikai startup cégtől ösztönzésként részvényvásárlási opciót kapott. Példaként: 1000 darabot 1 dollár/db értékben. Magánszemélyként nem, hanem a tulajdonában álló kft-n keresztül végez itthonról informatikai szolgáltatást, az amerikai cég felé havonta számláz a cége. 2026-ban az opciót részvénnyé konvertálja, majd eladja egy harmadik szereplőnek. A részvény értéke az érvényesítéskor 50 dollár/db, az eladási ár így 1000 x 50 = 50 ezer. Megkap 49 ezer dollárt, hangsúlyozom, mint magánszemély. Az USA-beli cég nincs tőzsdén. Kérdés, milyen jövedelem? Ha egyéb, akkor a 89%-os szabály alkalmazható-e, szochót kell-e fizetni, van-e fölső határ, mivel a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme ezt meghaladja. Tisztelettel és köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
HR portál használata
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Egyetemünk tervezi, hogy megszünteti a papíralapú jelenléti ív és létszámjelentés vezetését és átáll a digitális neptun hr portál használatára. A hr portálban a hónap utolsó napjáig rögzíthetünk távollétet, valamint a jelenléti íven módosíthatjuk a munkavégzés helyét (iroda, kiküldetés, home office), melyet végül minden esetben a munkáltatói jogkörű vezető engedélyez. A kérdésem, hogy ez esetben teljesen kiváltható a papíralapú jelenléti ív és a létszámjelentés? Köszönettel, Kóthné Tompos Rózsa
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
1 év táppénz alatt jár szabadság
MunkajogTisztelt Szakértő! Dolgozónk 2026.10.02-ától táppénzen van, most jár le az egy év neki, már meg is küldték róla a határozatot. Sajnos a dolgozó megváltozott munkaképességű lett és olyan súlyos, hogy nem tudunk neki munkát biztosítani. A szabadság kifizetésről érdeklődnék. Létezik olyan, hogy ha valaki egyfolytában táppénzen van, akkor a tárgyévben 6 hónapra megillető időarányos szabadság jár neki? Pl. 2025.10.02-12-31-éig ki kell fizetni neki. 2026.01-2026.10.03-áig pedig csak a 6 hónapra járó szabadságot kell megváltani neki? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Díjbekérő – előlegszámla II.
Áfa
Tisztelt Szakértő! „A” partner nevére kiállított díjbekérőt „B” partner utalja el feltett kérdés folytatása: „A” partner maradna az ügyleti teljesítés jogosultja, „B” pedig ún. harmadik félnek minősülne. Ebben az esetben kell-e vizsgálnom a partnerek közötti kapcsolatot? Amennyiben igen, milyen dokumentáció szükséges, ha
– A és B partner gazdasági társaságok,
– A partner gazdasági társaság, B partner magánszemély,
– A és B partner magánszemélyek?
Köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
IBC tartály
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Cégünk IBC tartályt szerez be egy belföldi cégtől, kizárólag a saját gyártás során felhasznált alapanyag tárolása céljából. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben meg kell-e fizetni az IBC tartály után az EPR-díjat. Válaszát tisztelettel köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkabér megállapítása munkaszerződésben bruttó vagy nettó
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkaszerződésben előfordult, hogy a munkáltató a nettó munkabért határozza meg. Véleményem szerint ez helytelen, ugyanis ilyen esetekben a munkavállaló hátrányos helyzetbe kerül, ha valamilyen adókedvezmény illeti meg, mert ez esetben az nem érvényesíthető a munkavállaló javára, az adókedvezmény a munkáltatónál csapódik le, mint bruttó bér csökkenése. Azonban nem találtam jogszabályi előírást arra vonatkozóan, hogy a munkaszerződésben a munkabér összegét bruttó összegben kell meghatározni. Kérem ehhez szakértői véleményét, ha lehetséges jogszabályi hivatkozással, hogy a munkaszerződésben a munkabért bruttó összegben kell meghatározni. Előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jövedéki termék selejtezése
Jövedéki adó / Vám, deviza / TermékdíjTisztelt Szakértő! Kérem szakmai véleményét az alábbi esetre vonatkozóan! Nagykereskedelmi vállalkozásnál (jövedéki engedélyes kereskedő), aki jövedéki engedélyes árukat is forgalmaz kizárólag más kiskereskedelmi vállalkozásoknak, az áruk betárolása és a vevői igények szerinti kigyűjtése során előfordul, hogy jövedéki szabályozás alá eső termék, pl. sörösdoboz kireped, üvegpalack eltörik stb. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövedéki termék egyidejűleg meg is semmisül, mert kifolyik, amit azonnal fel is kell takarítani, és csak az üres doboz, vagy üvegtörmelék marad meg. Hogyan teljesítse a vállalkozás a Jövedéki tv. és a végrehajtási rendelet szerinti selejtezést, az azt megelőzően előírt háromnapos adóhatóságnak történő bejelentési szabályt? Megfelelő dokumentálás után az így megsemmisült készletet ki kell vezetnie a nyilvántartásaiból. A megsemmisült áru nem őrizhető meg, csak a sérült göngyöleg, vagy zárjegy. Milyen gyakran értesítse a hatóságot, ha napi szinten fordul elő egy-egy eset, mit őrizzen meg bizonyítékul? Elegendő-e esetleg fényképes helyzetrögzítés a dokumentálás mellett, vagy a sérült göngyöleget kell megőrizni, és az elszállítást megelőző három nappal értesíteni a hatóságot? Mi zárja ki, hogy a fenti esetben alkalmazza a vállalkozás a Jöt. 87. §-a szerinti bejelentési mentességet? Iránymutatását köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás és öregségi nyugdíj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett cég megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű alkalmazott betölti a 65. életévét, és öregségi nyugdíjra jogosult. Ha a dolgozó az öregségi nyugdíj folyósítására nem tart igényt (vagy meg sem igényli az ellátást), továbbra is rehab/rokkantsági ellátást folyósítanak neki? Ebben az esetben a munkáltató szempontjából rehabilitációs hozzájárulás összegét csökkentő személy maradhat? Mi történik abban az esetben, ha a dolgozó öregségi nyugellátást kap miközben megváltozott munkaképességű? Ha jól tudom, a komplex minősítés szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 10 évben már nem kell felülvizsgálatra mennie a munkavállalóknak, az egészségi állapot véglegesnek tekintendő. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj folyósítása mellett rehab hozzájárulást csökkentő személy marad? Köszönettel Dr. Török Tamás
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap
MunkajogTisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát! Elnézését kérem, valóban rossz kérdést linkeltem be. A korábbi kérdésemre érkezett válasz 2024. 02. hónapban: https://adozona.hu/kerdesek/2024_1_31_2448_potlekai_6_havi_munkaido_ker_oun A kérdésem most arra vonatkozik, hogy munkaügyi ellenőrzés folyamán kötelezik a munkáltatót, hogy fizessen távolléti díjat olyan munkavállalónak, aki hétköznapra eső munkaszüneti napon nem volt beosztva, nem dolgozott. A csatolt előzményválasz alapján járt el a munkáltató, és nem fizetett távolléti díjat az említett esetben. Mert: „ a kérdéssel is érintett munkaidőkeret (egyenlőtlen munkarend) ebből a szempontból speciális, itt nem kell alkalmazni a 146. § (3) bekezdésének d) pontját. Munkaidőkeretben a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben akként, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat. A munkaidőkeret alkalmazásánál nem éri keresetveszteség a munkavállalót a munkaszüneti nap miatt, hiszen az már a keret felállításakor figyelembe lett véve [...]. Amennyiben tehát munkaszüneti napon a munkavállaló nem dolgozik, úgy díjazás sem jár részére”. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy miután mi a 2024.01.31-ei válasz alapján jártunk el, úgy abban az esetben ezért a válaszért és eljárási rendért milyen felelősséget tudnak vállalni? Úgy, hogy volt erről korábban kúriai döntés (Kúria Kfv.VII.37.342/2020/7.), amit figyelembe kellett volna venni a 2024. évi válaszadás esetén.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Beérkező és kimenő számlák könyvelése euróátváltással
SzámvitelTisztelt Szakértő! Van egy áfás kft.m amely külföldi számlákat fogad be euróban és ő is állít ki euróban számlákat a vevők felé. Nem választották a MNB-árfolyamot, így a saját bankja szerinti árfolyamot használjuk az átváltásnál. A kérdés az, hogy milyen árfolyamot kell használni. Eladási, vételi vagy középárfolyamot a számlák könyvelésekor? Amikor bankon megtörténik a kiegyenlítés mind beérkező és mind kimenő számlák esetében, akkor eladási, vételi vagy középárfolyamon számítsuk át a bank könyvelésekor? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pótbefizetés egyszerűsített végelszámolásnál
SzámvitelTisztelt Címzett! Egy kft. egyszerűsített végelszámolással meg akarja szüntetni a tevékenységét, nincs a cégnek sem követelése, sem kötelezettsége, kizárólag pénzeszköze. A saját tőke tartalmaz pótbefizetést a lekötött tartalék részeként, mivel a pénzeszköz kevesebb, mint a pótbefizetés így nem tudjuk a teljes pótbefizetést visszafizetni. Kérdésem, hogy fennmaradó pótbefizetéssel az egyszerűsített végelszámolás lehetséges-e, illetve lezárható az egyszerűsített végelszámolás úgy, hogy a saját tőke részeként marad visszafizetetlen pótbefizetés, vagy el kell engednie a pótbefizetést a tagnak (magánszemély), és ezért fellép a 18 százalék ajándékozási illeték? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi vagyonkezelő Alapítvány közösségi szolgáltatás igénybevétele
ÁfaTisztelt Szakértő! Családi Vagyonkezelő Alapítvány adószáma 1-es, mentes az adó alól, mert kizárólag közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Nincs közösségi adószáma, Google szolgáltatást vesz igénybe Írországból. A számlán nincs áfa feltüntetve. Fel kell rá számolni a 27% áfát és bevallani a 65-ös bevallásban, A60 bevallást is kell beadni? Ha van közösségi adószáma és megadja a partnernek, akkor hogyan kell eljárni? Ha terméket szerez be a közösségből, akkor hogyan kell eljárnia? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szén-dioxid-kvóta-adó megszűnése
SzámvitelMivel nem adóhatósági vagy önellenőrzésből ered a hiba, hanem jogszabály visszamenőleges megszüntetéséből, ebben az esetben is háromoszlopos beszámolót kell készíteni, vagy alkalmazható a Szt. 19. § (3a) bekezdése, és a 2026. évben lekönyvelhető a NAV által visszautalt adó és késedelmi kamat?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kiküldetés elszámolása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: az anyavállalat (X Kft.) kiküldte leányvállalata (Y Kft.) és saját dolgozóit egy külföldi szakmai kiállításra. Minden számla X Kft.-re szól, mint például a repülőjegy, szállás és a szakmai kiállításra a belépőjegy. Napidíjat a munkavállalók nem kaptak. Elszámolhatja az anyavállalat (X Kft.) a kiküldetést az összes dolgozóra, vagy csak a sajátjaira? Ha csak a sajátjaira számolhatja el, akkor a leányvállalat (Y Kft.) munkavállalóira eső költségeket át kell számláznia, ami után a kiküldetés elszámolható Y Kft.-ben? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalék
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! 2024-ben alakult egy belföldi korlátolt felelősségű társaság. Az alapító tag spanyol állampolgár, Magyarországon nincs sem lakcíme, sem adóazonosító jele, sem tajszáma. Külföldön biztosított Spanyolországban. A 2026-os évet a belföldi cég nyereségesre tervezi, amiből osztalékot szeretne fizetni a külföldi tag (spanyol) állampolgárnak, figyelembe kell venni a Beckham-törvényt? Az lenne a kérdésem, hogy belföldön keletkezik-e adóvonzata a külföldre kifizetett osztaléknak? Illetőségigazolás birtokában a magánszemély illetősége szerinti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felülírja a magyar szja-törvény rendelkezéseit, melynek következtében a kifizetőnek figyelembe kell vennie az adott országgal megkötött egyezmény előírásait? Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szakmai gyakorlat.
MunkajogCégünk, mely egy kft., foglalkoztat egy egyéni vállalkozót, aki klímaszerelésről és segédmunkákról számlát állít ki társaságunk felé. Vállalkozónk tanulmányokat folytat egy szakképző iskolában esti tagozaton, ahol a végzettséghez szakmai gyakorlat is szükséges. Töltheti-e szakmai gyakorlatát a cégünknél? Ha igen, akkor megilleti-e díjazás, és milyen összegben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkába visszatérő kismama
MunkajogTisztelt Szakértő! Egy munkába visszatérő kismamával kapcsolatban lennének kérdéseim. A munkáltató telephelye, ahol a szülést megelőzően foglalkoztatva volt a kismama, megszűnt. A munkáltató 2 másik telephelyén ajánlott munkát a kismamának. Ezek azonban távolságban sokkal messzebb vannak. Ha a munkavállaló elutasítja a 2 felajánlott munkakör egyikét, akkor mit kell tennie a munkáltatónak? Tehet-e olyat a munkavállaló, hogy nem írja alá a munkaszerződés közös megegyezésű módosítását? Ebben az esetben hol kezdi el akkor a munkáját a szabadságok kiadása után? Szabályosan a munkaszerződés módosítása nélkül nem lehet egy másik telephelyre irányítani őt igaz? Viszont a felmondási védelem miatt amíg nem tér vissza addig a munkáltató nem is mondhat fel neki. Előre is köszönöm a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
PPWR hatása az EPR kötelezettségre
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A PPWR rendelet hatályba lépése miatt szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, amikor társaságunk külföldről szerez be olyan terméket, aminek mi végfelhasználói vagyunk, azaz megtörténik a "saját célú felhasználás", de a termékről lebontunk csomagolást, azaz a hulladék megkeletkezik, ilyen esetben a lebontott csomagolás után kinek keletkezik EPR fizetési kötelezettsége? Másik eset: Külföldről szerez be társaságunk üres csomagolóeszközt. Ezekből belföldön fogyasztói csomagolás, gyűjtő csomagolás (pl. karton doboz) és szállítási csomagolás (pl. raklap) keletkezik, amikor becsomagoljuk ezekkel az általunk gyártott termékeinket és belföldre értékesítjük utána. Mindhárom csomagolástípus után minket terhel az EPR díjfizetési kötelezettség? Változik a helyzet akkor, hogy ha ezeket a csomagolóeszközöket üresen nem külföldről, hanem belföldről vásároljuk? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Törölt adószámú cég számlázása
Adózás rendjeTisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást vett igénybe „A” kft.-től, amellyel 2026. január elején keretszerződést is kötöttünk. „A” kft. több részletben végezte a szolgáltatást, és egy-egy elvégzett feladat után azt kiszámlázta. A teljesítést nem is vitatja cégünk, de közben március 30-ával törölték „A” kft. adószámát, majd a cégbíróságon kényszertörlés alá került április 28-ával, megszűntnek nyilvánították, mely bejegyzés kelte július 23. Közben augusztus 18-ával az adószámát visszakapta, de a megszűntnek nyilvánítás a cégkivonatban jelenleg is hatályos. „A” kft. számlákat állított ki felénk, az elsőt 2026.04.20-i kelttel és teljesítési dátummal, ekkor már adószáma törölt státuszban volt. A második számlát 2026.07.06-i kelttel és 07.01-jei teljesítési dátummal, a harmadikat 2026.08.03-ai kelttel és 07.31-es teljesítési dátummal, a negyediket 2026.08.06-ai kelttel és 07.27-es teljesítési dátummal állították ki felénk. Szerződéskötéskor ellenőriztük „A” kft.-t, akkor még rendben volt miden, viszont közben törölték az adószámát, amit a negyedik számla beérkezésekor vettünk észre. Ezért három számlájuk már kifizetésre került. A kérdésünk az, hogy mivel 2026.03.24. és 08.18. között nem volt érvényes adószámuk és kényszertörlés alatt álltak, az adószámot ugyan visszakapták, de a kényszertörlés alatt státusz még él, ebben az esetben mi a helyes eljárás a közben elkészült számlákkal? A teljesítést nem vitatjuk. A számlákat milyen dátumokkal fogadhatjuk be? Válaszát előre is köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ügyvezető tp
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy kivás cég ügyvezetését megbízásban látom el. Egyedüli tulajdonosként van egy tagi jogviszonyom is. Könyvelőiroda, alkalmazottakkal. Van egy kislányom, ha beteg, elmehetek vele táppénzre? Ha igen, mire kell figyelnem? Mindkét jogviszonyban igényeljem az ellátást? Táppénz ideje alatt nem lehet dolgozni, de mivel ügyvezető és tulajdonos vagyok, ettől függetlenül is járhat nekem táppénz? Számláimat kiállíthatja a dolgozóm? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték