Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Mielőtt kérdez...

Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.

  • egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
  • a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
  • a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
  • a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
  • ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.

Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.

Megválaszolva

0 komment

Mohu-visszatérítés, utalványbeváltás

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-vegyeskereskedés vállalkozás szerződött a MOHU-val, és az üzletnél létesült egy "50 Ft-os" visszaváltó automata. A visszaváltáskor, aki kéri, az egy levásárolható nyugtát kap, melyet 6 hónapig beválthat, de csak ebben az üzletben. Például 10. hóban kiadott az automata 100 eFt értékben nyugtát, de 10. hóban csak 90 eFt értékű nyugtával fizettek vásárlók. Ezt a 90 eFt értékű utalványbeváltást a MOHU-val szembeni követelésnek kezeljük. A MOHU viszont az automata által kiállított összes utalvány értékét, a 100 eFt-ot átutalja a vállalkozásnak. Mi a könyvelés szerint pedig csak 90 eFt-ot követelünk tőle. Mi legyen a 10 eFt különbözet sorsa, mert ez a különbözet folyamatosan halmozódik, és már jelentős összeg? Azt nem tudjuk se most, se majd, például december 31-ével megállapítani, hogy a kapott utalvánnyal esetleg csak a következő hónapokban fizetnek valamikor, vagy egyszerűen csak eldobták, és sosem fogják levásárolni. (Kézzel szinte lehetetlen a beváltott több száz nyugta nyilvántartása, így a lejárati idő becsléses módszer nem kivitelezhető, szerintem.) A példa szerinti összeg adóköteles bevétel kellene, hogy legyen, igen, de mikor, és milyen összegben? Van-e erre vonatkozó javaslata?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Bérbeadott személygépkocsi, javítási szolgáltatás, áfa levonása biztosító térítése esetén

Áfa

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném a szakmai véleményét kérni. Társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsi javíttatása szükségessé vált egy káresemény miatt. Az autót a társaság 100% arányban bérbe adja áfa felszámításával egy kft. részére. Cégünk rendelkezik CASCO biztosítással. A szerviz a javításról szóló számláját áthárított áfával állítja ki cégünk részére. A biztosító felé, korábban már megtettük a nyilatkozatot arról, hogy áfalevonási jogosultsággal rendelkezünk, így a társaságra eső önrész + a számla 50% áfatartalma feletti részt fogja megtéríteni a számla összegéből. Kérdésem arra irányul, hogy élhet-e cégünk 100%-os áfalevonási joggal a javítási számla tekintetében az áfatörvény 120. §-a alapján? Amennyiben igen, a fent leírt biztosítói térítés nem ütközik-e a káron szerzés tilalmába? Köszönöm szépen válaszát.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Korábbi áfa mostani visszaigénylésének könyvelése

Általános

Tisztelt Cím! Egyik ügyfelem ellenőrzést kapott. Bérbeadásból származó áfamentes bevétellel rendelkezik. A NAV által lefolytatott ellenőrzés során két kiegyenlített számla áfáját nem engedték levonásba helyezni. Javítottam az áfabevallásokat. Külföldi ügyvezetővel későbbi egyeztetés során arra jutottunk, hogy mivel építkezéshez kapcsolódik a két számla áfája, amit továbbértékesítési céllal épít, az áfáját visszakéri. Most az áfabevallásban beállítottam a két áfát, már vissza is kapta, azonban nem tudom hogyan könyveljem az áfát? Nyilván könyvelem T466 K3682, visszakapta az összeget T384 K468, de a T3682-vel szemben mi követel? Segítő válaszukat előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Iparűzési adó (Civil szervezetnél)

Helyi adó

Civil szervezet saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából szerez bevételt, ami a törvény szerint (civil törvény) nem vállalkozási bevétel. A kérdésem az, hogy az ebből származó bevétel után a társasági adó mellett iparűzési adó fizetési kötelezettség keletkezik-e? Üdvözlettel: B. Erika

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Bérelt ingatlanon beruházás

Számvitel

Egy kft. bérel egy épületet egy másik kft.-től (ipari park) és beruházást szeretne végeztetni, az irodáit kialakítani. A bérlő végezteti a beruházást, a nevére szóló számlák lesznek. A tulajdonos felerészben hozzájárul a beruházáshoz, ezt nem kell visszafizetni. A kérdésem az lenne, hogy a bérlő cég könyvelésében hogyan kell szerepeltetni ezt a pénzt? Előlegként? A beruházást csökkentő tételként? Vagy egyéb bevételnek?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Külföldi állampolgár belföldi jövedelmének adózása

Általános

Tisztelt Szakértő! Olasz állampolgárságú ügyvezető megbízási díjjal látja el feladatát egy magyar cégnél 2025 júniusától. Emellett Olaszországban is rendelkezik munkaviszonnyal és egészségbiztosítással, illetve mindkét országban van állandó lakóhelye. A két ország között rendszeresen ingázik. Nyilatkozata szerint létérdeke, illetve gazdasági érdekeltsége Olaszországban van. Ilyen esetben a Magyarországon szerzett jövedelme után milyen adókat, járulékokat kell levonni? Milyen igazolásokat kell beszerezni? A járulékbevallást hogyan kell jól kitölteni? Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Feleslegessé vált eszközök

Általános

Tisztelt Szakértő! Új épületbe költözik az irodánk, így a régi bútorok, berendezések feleslegessé váltak, melyek már nulla értékűek a nyilvántartásunkban. 1.) Van amit adományként odaadnánk, jellemzően magánszemélyeknek vagy akár a dolgozóknak, de lehet más cégnek is. Ebben az esetben milyen dokumentumokat szükséges kiállítani, és milyen adófizetési, adóalap-módosítási kötelezettségünk keletkezik? 2.) Amelyekért mégis kérünk ellenértéket, egy képletes minimális összeg, melyről áfás számlát állítunk ki, itt más adófizetési, adóalap-módosítási kötelezettségünk keletkezik-e? Köszönettel!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Áfabevallás M lap

Áfa

Tisztelt Adószakértő, vitába keveredtünk a könyvelő programunk fejlesztőjével. Mostantól, ha áfabevallást készítünk, hozza az áfabevallás M lapjaira azokat a számlákat is, amelyek tartalmaznak ugyan áfát, de nem gyakoroljuk a levonási jogunkat, egyáltalán, kis részben sem. Én a kitöltési útmutatóban ezt találtam erre vonatkozólag: "Összesítő jelentés A 2565M-02-es és a 2565M-02-K lapokon értékhatártól függetlenül minden olyan befogadott, egyenes adózás alá tartozó számláról adatot kell szolgáltatni, amely alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany az adott időszakban levonási jogot gyakorol." Ez alapján úgy gondolom, ha nem gyakorlunk levonási jogot, nem kell beletenni. Várom szíves állásfoglalását a fenti üggyel kapcsolatban. Köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Társaságból kivont jövedelem adózása

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámolással kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy jól gondolom-e az alábbiakat. A kft. 2025.08.31-ével végelszámolásról döntött. Minden tag nyugdíjas munkavállaló volt. A részükre kifizetett munkabér összege és a bérbeadásból származó jövedelem együttes összege eléri a minimálbér 24-szeresét (6 979 200 forintot). A kérdés az, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem után e tekintetben kell-e 15% szja-t és 13% szociális hozzájárulási adót fizetni. Vagyonfelosztásban szereplő adatok 10 millió forint, amiből jegyzett tőke 3 millió, a kérdés a fennmaradó 7 millió forintra vonatkozna. A 7 millió Ft jövedelemadóját a végső záró mérleg előtt a 08-as bevallásban rendezné a vállalkozás. Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Sportszervezet és gazdasági társaság együttműködése

Áfa

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszukat az alábbi kérdésekben: 1. Ha az egyesület sporttevékenységet végez, ami az alapszabályban rögzített alaptevékenysége, és alanyi adómentességet választott, úgy a 18 milliós értékhatárba beletartozik-e a sporttevékenységből származó bevétel, ami tárgyi adómentes? Mi történik, ha túllépi ez a bevétel a 18 millió Ft-os határt? 2. A gazdasági társaság adókötelessé tette 2021. évben az ingatlan, illetve nem lakóingatlan bérbeadását. A társaság bérbe adná az ingatlant sportcélra az egyesületnek: számlázhat-e tárgyi adómentesen? 3. Az együttműködés keretében az egyesület végzi a sporttevékenységet, amelyhez a gazdasági társaság biztosítja az ingatlant: megállapodhatnak-e a felek az egyesülethez érkező bevételek megosztásában úgy, hogy a gazdasági társaság az őt megillető hányadról nem számlát állít ki? Ha igen, hogyan történik ennek a könyvelése a két szervezet között? 4. Ha a közüzemi díjakat a gazdasági társaság fizeti, megteheti-e, hogy számla helyett költségmegosztási elszámolást készít a felek megállapodása alapján, ami nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá, és pénzügyi műveletek egyéb bevételei között számolja el? Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Tárgyi mentes értékesítés előlege az áfabevallásban II.

Áfa

Tisztelt Szakértő! Tisztelt Gyüre Ferenc Úr! E tárgyban adott 2025. 09. 09-i válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2025_9_3_Targyi_mentes_ertekesites_elolege_mdb) szeretnék visszatérni, jól értelmezem e, hogy a vázolt esetben (nem FAD-os) az előlegszámlát nem kell szerepeltetni az áfabevallásban, majd a végszámlát a 08-as sorban teljes vételárral? Köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Elektronikus számla

Általános

Tisztelt Hölgyem/Uram! A kérdésem az lenne, amennyiben a cég egy számlázóprogrammal számlát állít ki, azonban elektronikus aláírás nem szerepel a számlán – az e-szamla opció nincs beállítva a számla kiállításnál – az ügyfél viszont e-mailben kapja meg a PDF alapú számlát. Ez ilyen esetben minek minősül? Elektronikus számla vagy papír alapú, amelyet ki kell nyomtatni? Válaszát előre is köszönöm szépen!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Lakhatási támogatás 35 év felett

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Ha egy cég ügyvezetője a cégtől havi 300 000 Ft lakhatási támogatást kap, akkor az után hogyan kell adózni, és milyen dokumentumok szükségesek a támogatás igénybevételéhez. Válaszát köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Tetanusz oltás elszámolható-e?

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak munkavégzés közben történt sérülése miatt Tetanusz oltásra volt szüksége. Kérdésem, hogy elszámolható-e az oltás költségként és ha igen, van-e adóvonzata, illetve az áfa levonható-e? Köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Számlázás az USA-ba, szállítás az EU-ba

Áfa

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni a számlázás hivatalos metódusát. Amennyiben egy USA-beli cég rendel cégünktől terméket és a kiszállítás Ciprusra történik, hogyan szükséges a számlázást végrehajtani? Cipruson leányvállalatuk található és rendelkeznek adószámmal. A USA-beli székhelyük esetében csupán TAX identification áll a rendelkezésünkre, önálló adószámuk nincsen. A rendelést az amerikai cég adta le és a számlafogadó országnak is ezt szeretnék. Ekkor az adó mértéke szerepelhet a számlán? A számlázás történhet Ciprus adószámra hivatkozva? Előre is köszönöm a válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Szja-mentesség és családi kedvezmény alkalmazása

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! 1. 2025.10.01-től, a 3 gyermekes anyák adómentesek lesznek, az apa ettől függetlenül a családi kedvezményt igénybe veheti? 2. Egy másik esetben közös felügyeletben vannak a gyermekek, szintén 3 fő, egy hét anya, egy hét apa, a családi pótlékot is megosztva veszik igénybe. Az anya adómentes, de miként érvényesíthető a családi kedvezmény? 3. A négy gyermekesek esetében anya adómentes, apa igénybe veszi a családi kedvezményt eddig ez így volt. Ez helyes? Válaszát köszönöm! Molnár Anikó

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Bankkártyás fizetés biztosítása

Általános

Tisztelt Szakértől! Egy vállalkozás 4752 TEÁOR – Vasáru, festék, üveg kiskereskedelem tevékenységi körben folytat értékesítést. A vállalkozás minden egyes teljesített ügyletéről névre szóló számlát állít ki, és nyugta kibocsátására nem kerül sor. Ennek megfelelően online pénztárgépet nem üzemeltet, mivel: – A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 166–167. §-a szerint a nyugtaadás helyett számla kibocsátása jogszerűen teljesíti a bizonylatadási kötelezettséget. – A 48/2013. NGM rendelet 1. melléklete ugyan a vasáru-, festék-,üveg-kiskereskedelmet pénztárgép-használatra kötelezett tevékenységként nevesíti, de a NAV állásfoglalásai alapján amennyiben minden ügylet számlával kerül bizonylatolásra, a pénztárgép használata nem kötelező. – A vállalkozás a számlák adatait a jogszabályi előírások szerint valós időben, elektronikus úton továbbítja a NAV-hoz (Online Számla rendszer). A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5/F §-a szerint az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása kizárólag azokra a kereskedőkre kötelező, akik a 48/2013. NGM-rendelet 1. §-a szerinti körbe tartoznak, azaz pénztárgéphasználatra kötelezettek. Kérdésem: Fentiek alapján a cég nem tartozik a pénztárgéphasználatra kötelezett körbe, ezért rá nem vonatkozik az elektronikus fizetés (például bankkártya-terminál, QR-kódos/azonnali átutalás) kötelező biztosítása? Köszönettel: Glück Attiláné

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Osztalékra ki jogosult, ha az osztalék jóváhagyása óta változott a tulajdonosok tulajdoni hányada?

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosainak tulajdoni hányada az alábbi (osztalékra való jogosultság aránya %-a is azonos): 10% X magánszemély, 10% Y magánszemély, 80% Z Kft. 2025. 05. hónapban, amikor elfogadták a 2024. évi beszámolót is ez volt a tulajdonosi szerkezet. A beszámolóban jóváhagytak a tulajdonosoknak 20 millió (bruttó) osztalékot. A társasági szerződésben az van, hogy az jogosult osztalékra, aki az osztalékot jóváhagyó taggyűlés időpontjában tag. 2025. 07. 01-jén kelt társasági szerződés módosításában a korábbi (X,Y, Z tagok) tagok tulajdoni hányada változott meg (minden más változatlan maradt). Azaz X magánszemélynek 10% helyett 20% -a, Y magánszemélynek 10% helyett 20%-a, Z Kft.-nek 80% helyett 60%-os tulajdoni hányada lett. A 20 millió forintos osztalékot ki szeretnék venni 2025. 10. hónapban. Kérdésünk: az osztalékra a tagok (X,Y,Z) már az új tulajdoni arány alapján lesznek jogosultak (azaz X 4 millió,Y 4 millió, Z 12 millió forintra jogosult)? Köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Szoftvereladás külföldre

Áfa

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég (A) EU-n kívülre értékesít egyedi szoftvert. A szerződés szerint a helyszínen a vevő gépeire telepíti az eladó beszállítója (B), egy másik magyar cég a szoftvert, ami a vevő tulajdona lesz, ugyanakkor azt nem adhatja tovább, és nem is módosíthatja. Az első pár évben kap hozzá terméktámogatást, ingyenesen, ezt követően, ha nem fizeti a követési díjat, nem kapja meg a frissítéseket. B mint a szoftver disztribútora, szintén értékesítési joggal bír a szoftver felett, A tőle veszi, amit eladott EU-n kívülre. A és B szolgáltatási elemekkel bővített termékre adásvételi szerződést kötött egymással. Kérdések: áfa szempontjából A és az EU-n kívüli vevő között termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történt? Ha termékértékesítés, akkor hogyan kell dokumentálni a termék harmadik országba kerülését, hiszen nem volt vámkezelés, B emberei kiutaztak, és a helyszínen telepítették a szoftvert. Iparűzési adó szempontjából a két magyar cég között áru (termék) értékesítés történt, vagy ez inkább közvetített szolgáltatás? Átminősíthetik ügynöki szerződéssé, ha a saját nevében megvette az eladó a szoftvert, és azt továbbadta az EU-n kívülinek? Minősülhet ez az ügylet az egyik törvény szempontjából termékértékesítésnek a másik szempontjából szolgáltatásnak? Válaszukat előre is köszönjük.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Fodrászok adatszolgáltatása

Áfa

Szeretném kérdezni, hogy fodrászoknak a kézi nyugtákról mikortól kötelező az adatszolgáltatás, ha nem tértek át még az elektronikus nyugtaadásra? Jelenleg kézzel írja a nyugtákat.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
VIDEÓ
2025 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5