Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Katás munkaerő-támogatása
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy katás vállalkozó az egyik munkavállalója után bértámogatásban részesült. Kérdésünk, hogy a katabevételbe beleszámít-e a támogatás, illetve a támogatás a katás adózásból kizáró ok lehet-e? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesület – hipa
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesületnek sem a 2022. évben, sem az előző években nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége, mert bár volt vállalkozási bevétele, az nem haladta meg a mentesített részt. A kérdésem az lenne, hogy helyi iparűzési adót sem kell fizetnie 2022. évre? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hipaelőleg tételes adózás 03/26 cikk
Helyi adóKedves Szakértő! https://adozona.hu/helyi_ado/iparuzesi_ado_bevallas_hatarido_3ZE6R3 Pont a héten foglalkoztam a kérdéssel és saját magam is meglepődtem, de a kérdéses kisvállalatnak (Htv. alkalmazott fogalom) most 2023/05/31-ével is kell előleget fizetnie a saját kutatásaim és egyeztetésem szerint. A 39/A (9) bekezdése az adóév ötödik hónapját említi, mint előlegfizetési pont. Ez vonatozik szerinte azokra a kisvállalatokra, amelyek már előző évben is tételes adó alá estek, de vonatkozik az adott évben átálló vállalatokra is (amennyiben a 03/15-ei megfizetett előleg összege alacsonyabb volt, mint az éves várható tételes adózás alapján megállapított kötelezettsége [39/A (10) b és c pontjai]. Így szerintem a példa úgy lenne helyes, hogy (1) 2023/03/15-én van egy előleg fizetése a korábbi bevallás alapján; (2) 2023/05/31-én van egy fizetési kötelezettsége, amennyiben a márciusi előleg nem volt elégséges (3) 2024/05/31-én van egy fizetési kötelezettség vagy visszaigénylés, amennyiben az előleg nem fedte le 100 százalékban a kötelezettséget. Az egyeztetéseim során meg is jegyeztem az illetékeseknek, hogy nagy öröm ez mindenkinek, hogy az eddigi 2 előleges rendszert (3. és 9. hó 15. napja) most kiegészítettük egy májusi előleg-lehetőséggel is, csak azért, hogy egyszerűbb legyen a életünk. Önök nem ezt látják a Htv. 39/A (10) bekezdésében? Üdv, Péter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2021. évben kizárólag üzemi célú tárgyi eszközt vásárolt 5 millió forintért, melyhez utólagos elszámolással vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatást kapott (2,5 millió forintot). 2021. évben a korábban képzett fejlesztési tartalékból 5 millió Ft-ot feloldott a beszerzett eszközre, így értékcsökkenés elszámolására már nem volt lehetőség. A 2,5 millió Ft támogatás 2022. évben került pénzügyileg rendezésre. A kérdésem, hogy ebben az esetben a 2022. évben pénzügyileg rendezett támogatás (2,5 M Ft) teljes összege adóköteles bevétel lesz az egyéni vállalkozónál. Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Civilszervezet társasági adója
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbiakban: Egy közhasznú egyesület adatai: összes bevétel: 61 528 eFt, ebből vállalkozási bevétele: 5770 eFt. Jól számítjuk, hogy nem kell társasági adót fizetnie? A 2229-es bevallásban ki kell töltenie a 2229-07. eredménykimutatáshoz kapcsolódó, valamint a 2229-A-01. mérleghez kapcsolódó lapokat? Ha igen, ott csak a vállalkozási tevékenységre vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Iparűzési adó
Helyi adóTisztelt Szakértő! Átalanydíjas vállalkozóként (90 százalékos költséghányaddal) nagy megelégedéssel olvasok számos írást, amiből az derül ki, hogy az iparűzési adóalap az átalányadó alapjának 120 százaléka. Igaz, a hipa kiszámításánál nincs mentesített hányad, de így is nagy kedvezmény (lenne?), hogy nem három településenként egyaránt 2,5 millió forint az egyszerűsített adóalap meghatározása, hanem 900 ezer forint (9 millió forint a 3 településről eredő összes bevétel). A kérdésem: a helyi adótörvény mely rendelkezése engedi e számomra rendkívül kedvező számítást? A 39., a 39A és a 39B §-ok egyikében sem találok ilyet. Valahol másutt lelhető? Ott sem találom, s remélem, nincs igazam. Köszönettel: Kisházi Sándor Péter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Új kataalanyiság választása
Kata, kivaTisztelt Szakértők! Adott egy egyéni vállalkozó, aki 2022-ben kataalany volt, nem főállású, majd 2022.08.31-én szünetelést indított, és ugyanakkor bejelentkezett az új kata hatálya alá. Az én meglátásom szerint, nem választhatta volna az új kataalanyiságot, mivel az adóalanyisága választásakor nem minősült főfoglalkozásúnak, annak ellenére, hogy a vállalkozását szüneteltette. Önök szerint a bejelentkezése jogszerű volt? Most újraindítaná a vállalkozását, a 40 órás munkaviszonya jelenleg is fennáll. Ilyen esetben mi a teendő? Ki kell jelentkeznie az új kata hatálya alól? Milyen dátummal szűnik meg a kataalanyisága? Visszamenőlegesen kell bejelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
2022. évi ipakötezettség és fizetése valamint az egyszerűsitett ipa
Helyi adóTisztelt Szakértő! Nem világos számomra, hogy mikor, mennyit kell most fizetni a következő esetben. Kft. 2022. évi ipakötelezettsége a 22HIPAK bevallás alapján 140 000 forint. Ebből előleget fizetett 2022. szeptemberben 38 000 forintot, és most 2023.márciusában 63 000 forintot. A 22HIPAK bevallásban választotta a sávos egyszerűsített ipát, amely az ő esetében 120 000 forint. Kérdésem, hogy most május 31-éig mennyit kell fizetni a kft.-nek? 2022. évről még 140 000–101 000 előleg volt, akkor 39 000 forintot? És a 2023-as év után 120 000 forintnál mennyit és mikor? A 2023-as év után a befizetési határidő 2023. május 31. vagy 2024. május 31.? Akkor 120 000–63 000 = 57 000 forint fizetendő és mikor? köszönöm a segítséget és a megértő választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Amerikai jövedelem
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az alábbi szja-t érintő kérdésben szeretném a segítségét/szakvéleményét kérni. Magyar munkavállaló 2022.10.01-től az USA-ban (Kalifornia) vállalt munkát. A munkáltató az amerikai törvényeknek megfelelően a 3 havi jövedelméből vonta a kétféle adót (országos USA, és Kalifornia államét is). Kiegészítő információ: 2022.09. hónapig belföldi illetőséggel bírt, az amerikai tartózkodás időtartama nem érte el a 183 napot. Magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik. A 2022. évi amerikai adóbevallásának készítésekor azt az információt kapta, hogy neki vissza kell igényelnie az amerikai munkáltató által levont adót, majd a magyar bevallásában kell feltüntetni és megfizetni a külföldről származó jövedelem után a 15%-os szja-t. Kérdésem: 2022-ben így belföldi illetékességűnek számít-e? A magyar bevallásában kell szerepeltetni és megfizetni a külföldi jövedelmét és az utána fizetendő 15%-os szja-t, 2023-tól pedig (továbbra is az USA-ban folytatja egész évben a kutatási munkát) az amerikai államnak marad a levont adója? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó kérdések
Szja / Ekho / Különadó1. Mik a külföldi kiküldetési rendelvény kötelező tartalmi elemei? 2. Mely keletkezett számlákat köteles feltüntetni a dolgozó kiküldetési rendelvényen (szállás, utazás, tömegközlekedési jegy, repülőjegy, étkezés stb.)? Kiküldetési rendelvényen csak számla fogadható el, vagy egyéb keletkezett bizonylat, nyugta is? 3. A keletkezett számlákat tételesen szükséges-e feltüntetni a kiküldetési rendelvényen (sorszáma, kelte, összeg, fizetési mód, számla típus)? 4. Beszerzés által intézett szállás foglalás (általuk előre céges kártyával kifizetett, vagy utólag érkezett (e-számla/postai) átutalásos számla, melyek a küldött személyen nem futnak át közvetlenül) esetében a számlát fel kell-e tüntetni a kiküldött személynek kiküldetési rendelvényen? Amennyiben igen: több kiküldött személy esetében minden egyes kiküldött személynek fel kell tüntetnie a rendelvényén ezt a költséget? 5. Külföldi kiküldetési rendelvényt minden esetben kell készíteni? 6. Mi az, ami után kell napidíjat fizetni? (Minimum 8 órás külföldi tartózkodás szükséges hozzá, vagy 1 óra után is szükséges fizetni?) Ezt belső szabályozás határozza meg? 7. A napidíjon felül milyen költségek számolhatók el (szállás, utazás, étkezés stb.)? 8. Melyik szervezeti egység feladata a kiküldetések ellenőrzése, tárolása? 9. Hány példányban szükséges előállítani a rendelvényt?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Meghiúsult ingatlaneladás után kapott foglaló adózása
Szja / Ekho / KülönadóÉrdeklődni szeretnék, hogy ha ingatlanom értékesítése a vevő miatt hiúsult meg, a foglaló összege így nálam maradt. Hogyan kell ezen összeget az szja-bevallásban bevallani? Milyen jogcím alá soroljam be, illetve milyen adókat kell fizetnem utána (szja, szocho)? Köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csökkentett munkabér fizetése
MunkajogTisztelt Szakértő! Kft. 50%-ban tulajdonosa az ügyvezető, aki személyesen is közreműködik a cégben, napi 8 órában, bruttó 300 ezer forint munkabérrel. Pénzügyi gondok miatt az ügyvezető-tulajdonos részére 04.01-07.31. között csak a munkabérének a felét (150 ezer forintot) fizetne ki a cég, és a különbözetet majd 08. hóban kapná meg egy összegben (maradna 8 órában, munkaszerződése nem módosulna). Kérdéseink: 1.) A 2308-as havi bevallásban csak a ténylegesen kifizetett 150 000 Ft-ot és a járulékait kell szerepeltetni? 2.) 2023. augusztusban, amikor kifizetésre kerül a 4 havi különbözet (600 000 Ft), kell-e kamatot is fizetni neki, és ha igen, akkor hány százalékot? 3.) Ha kell fizetni kamatot, akkor a kamatból kell-e szja-t vonni, és ezt a 2023. évről kiadott igazoláson milyen jövedelemként kell feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék képzése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy fejlesztési tartalékot (Tao-törvény 7. § (1) f. pont, és a 7. § (15) lehet-e képezni, olyan cégnél. aki 2022-ben nyereséges volt, de az eredménytartaléka nulla, tehát 2022-ben a nyeresége 10 millió forint, ő képezhet-e fejlesztési tartalékot (max. 10 millió forintot)? Valamint ha egy cégnek az eredménytartaléka -2 millió forint, és a 2022. évi eredménye 20 millió forint, ő képezhet-e a 2022. évi eredmény terhére fejlesztési tartalékot? Ha igen, akkor hogy kell könyvelni? Köszönöm szépen.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
GINOP támogatási előleg
SzámvitelÜgyfelem 2022-ben vissza nem térítendő GINPO-PLUSZ támogatást nyert eszközbeszerzéshez, illetve egyéb költségek fedezetére. A projekt lezárásának időpontja 2023.05.31. Tehát a végleges elszámolás még nem történt meg. Az eddig beszerzett eszközök, egyéb kiadások bizonylatai az elszámoláshoz benyújtásra kerültek. 2022. évben előlegként a összes támogatást a bankszámlára meg is kapta. Az eszközök egy részét beszerezte, üzembe is helyezte, 2022-re már értékcsökkenést is számoltunk el ezekre a gépekre. Voltak olyan költségek is, amelyeket el tudtunk 2022-ben költségként (5-ös számlaosztály) számolni. A támogatási előleget a 479-es főkönyvi számlán tartjuk nyilván, mivel még a projekt nem fejeződött be. Számolhatok-e el 2022. évben a 96-os főkönyvi számon bevételt a már egy összegben elszámolt költségekre, illetve a már üzembe helyezett gépek értékcsökkenését (természetesen a támogatásintenzitás %-os arányában) a 39-es főkönyvi számlával szemben? Segítségét köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szülői szabadság igénybevétele
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkaviszonyban lévő magánszemély a munkája mellett egyéni vállalkozó is. Ezek alapján az egyéni vállalkozásában nem kell járulékot fizetnie, mert rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. A munkáltató mindenképp ki szeretné neki adni a +44 nap szülői szabadságot. Az lenne a kérdésem, hogy az egyéni vállalkozásában azokra a napokra, amikor nem a rendes szabadságát, hanem a szülői szabadságot (melyre a távolléti díj 10 százaléka jár csak neki) veszi ki, meg kell-e fizetnie valamilyen összeg után a járulékokat? Vagy ilyen szempontból lényegtelen, hogy a szülői szabadságot veszi-e ki, mert nem szűnik meg a munkaviszonya? Előre is köszönöm a válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ügynöki jutalék számlázása cégcsoporton belüli munkaviszony mellett
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő, segítséget szeretnék kérni az alábbi gazdasági esemény megítélésében. Ügyfelem egy egyszemélyes kft., a tulajdonos egyben ügyvezető. Ez a cég ügynöki tevékenységet lát el "A" Kft. termékeinek értékesítésénél, ezért ügynöki jutalékot számláz ki az egyszemélyes kft. "A" Kft.-nek. Az egyszemélyes kft. ügyvezetője kisebbségi tulajdonrészt szerzett "A" Kft.-ben. Ugyanennek az egyszemélyes kft.-nek az ügyvezetője "B" Kft.-ben alkalmazásban áll kereskedelmi munkaviszonyban. "A" Kft. és "B" Kft. egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai, de több lépésen keresztül levezethetően van olyan tulajdonos, aki "A" és "B" társaságban is kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik, így felételezem, hogy a két cég egyéb részesedési viszonyban levő cégeknek minősül. Meggyőződésem, hogy mivel az egyszemélyes kft. ügyvezetője "A" Kft.-ben semmilyen közvetlen személyes közreműködést nem végez a tulajdonrésze mellet, így az ügynöki tevékenysége nem lesz átminősíthető munkaviszonyból származó jövedelemmé egy adóellenőrzés során, de mennyiben befolyásolja a képet, ha a tágabb céges kapcsolati hálóban hasonló tevékenységet munkaviszonyban lát el? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Telephely eladása
ÁfaTisztelt Szakértő! Cégünk 2023. február 28-ai átadással értékesítette szlovák fióktelepének vagyoni elemeit 90 ezer euróért. Az átadásra február 28-án került sor, a könyvekből március 1-jével vezetjük ki a vagyoni elemeket. Az eladás során a nettó 90 ezer euró bevétel megszerzése volt a célunk. A szerződést egy szlovák ügyvédi iroda készítette, a szlovák törvényeknek megfelelően, amelyben leírják, hogy a szlovák törvények értelmében az ügylet áfamentes, és a vételár tartalmaz minden adót és illetéket. A szlovák ügyvédek a ügyletet „Sale of enterprise”-ként minősítették a jogutód felelősségvállalása alapján. Szeretnénk számlát kiállítani a vevő felé, azonban felmerült a kérdés, hogy az ügyletnek van-e áfavonzata, illetve, hogy mi a teljesítés napja (febr. 28. vagy márc. 1.)? Amennyiben áfás számlát kell kiállítanunk, akkor a szerződés szövegezése szerint bruttó 90 ezer eurót vegyük figyelembe, vagy kiállíthatunk számlát 90 ezer euró plusz áfa összegről, és ebben az esetben van-e lehetőség arra, hogy a szlovák áfát a vevő visszaigényelje? Az eladott vagyoni elemek között szerepelt öt magyarországi rendszámmal rendelkező gépjármű is, amelyeknek az értékét 1 euróban határoztuk meg. Ezen kívül minden vagyoni elem (materiális, például anyagok és immateriális, például szerződésállomány) a szlovák fióktelephez köthető. Az átadott fióktelep önálló tevékenységre képes. Az értékesítést követő 60 nap múlva az "üres" szlovák fióktelepünket be fogjuk zárni. Köszönjük az állásfoglalását!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemély ingatlan-bérbeadás – számviteli bizonylat kiállítása
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe adja a lakását irodai használatra egy társaságnak. A bérbeadást magánszemélykén, adószám nélkül végzi. A társaság a magánszeméllyel kötött bérleti szerződés alapján, a havi bérleti díjat a bérszámfejtésben számfejti. Külön számviteli bizonylat kiállítására nem kerül sor, a szerződést tekintik annak. A NAV „Ingatlan bérbeadásának és egyéb hasznosításának adózása” című Információs füzete alapján: „A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és adószám hiányában is alanya az általános forgalmi adónak, ezért az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátania. Adómentes ingatlan-bérbeadás estén számla helyett a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítania…” . A számviteli törvény 166. §-a rendelkezik a számviteli bizonylatokról. Ennek a §-nak az (1) bekezdése így szól: „Számviteli bizonylat minden olyan gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, egyéb ilyennek minősülő irat) – független annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá”. A leírtak alapján – a bérleti díj kifizetéséhez elegendő-e a bérleti szerződés, – vagy a szerződésen túl havonta ki kell állítani egy számviteli bizonylatot? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magyarországi kereskedelmi képviselet személygépkocsi-javítás számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Dán cég magyarországi kereskedelmi képviseletének Magyarországon forgalomba helyezett személygépjárműve megsérült. A magyar szakszerviz a gépkocsi javításáról kiállíthatja-e a dán cég (dán adószámmal rendelkezik) felé a javításról szóló számlát nulla forint áfatartalommal? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Előlegvisszavétel számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnktől 2022. március hónapban előleget kaptunk. A számlát az előlegről kiállítottuk (nettó+áfa összegben), mivel a projekt nem tartozott az áfatörvény 142. §. alá, megrendelő nyilatkozata alapján. Havi áfabevallók vagyunk, az áfát megfizettük 2022.04.20-ig. A kivitelés során műszaki készültségnek megfelelően rész számlákat állítottunk ki, és szerződés szerint az előleg "visszavétele" is arányosan történt minden részszámlánál. Megrendelő és Társaságunk is áfakörös. Példa: Teljesítés: 10.000,-Ft+áfa Előleg: -1.000,-Ft+áfa 2023. januárban, megrendelő (hivatkozva az áfatörvény142. §-ában leírt jogalkotói pontosításra) nyilatkozatot küldött társaságunknak, hogy a kivitelezés, 2023. január 1-től, a fordított áfa hatálya alá tartozik, mivel hatósági bejelentésköteles. Tegnapi napon kiállítottuk a projektre vonatkozó végszámlánkat. (Elértük a 100%-os műszaki készültséget) és a fennmaradó előleget visszavettük a számlán. Példa: végszámla-teljesítés (FAD) 10 000 forint, előleg -1000 forint+áfa. Megrendelőnk nem fogadja el így a számlát. Nem ért egyet azzal, hogy a fennmaradó előleg visszavétele áfásan történik. Azt kéri, hogy az előleget áfa nélkül vegyük vissza. Melyik a helyes számlázás? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték