Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Fizetett ünnepen betegség
MunkajogTisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném. Vállalatunknál órabéres dolgozóként, nem megszakítás nélküli munkarendben, hanem munkaidőkeretben foglalkoztatott kolléga, ha hétköznapi fizetett ünnepre (például húsvéthétfő) be van osztva, de beteg lesz, akkor mit számfejthetünk a részére? Csak a betegségre kapott ellátás illeti meg, vagy esetleg ilyen esetben is jár a fizetett ünnepnapi távolléti díj? Valamint, amennyiben nem beteg lesz, hanem szabadságot kér erre a napra, akkor csak a szabadság jár részére, vagy ebben az esetben megilleti a fizetett ünnepnapi távolléti díj? Köszönöm előre is a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszolgálási díj jogcímen módosítható a bruttó alapbér?
MunkajogMegteheti a munkáltató, hogy a munkaszerződésben megállapodott, bérminimumot meghaladó összegű bruttó munkabért szerződésmódosítással csökkenti akképpen, hogy a különbözetet felszolgálási díjjal pótolja ki? A nettó bér végeredményben nem változik (olyan, mintha igazából nem lenne felszolgálási díj), de a bruttó alapbér jóval kevesebb. Ez jogilag rendben van?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kulturális szolgáltatás adómentes juttatás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy elszámolható-e mint adómentes kulturális szolgáltatás a HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok Irodája által kiállított HUNIVERZUM-Magyarok a világűrben kiállítás? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
3 gyermekes anya – ekhós jövedelem
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A 2025. évi szja-bevallással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni a 3 gyermekes anyák kedvezményének ekhós jövedelemre történő alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az érintett magánszemély 3 gyermekes édesanya, a kedvezményre 2025.10.01-jétől jogosult. A NAV bevallási tervezetében a kedvezmény az összevont adóalapba tartozó munkabérre automatikusan figyelembevételre került. Emellett a magánszemély ekhós jövedelmet is szerzett. A rendelkezésre álló igazolás szerint: bruttó jövedelem: 175 000 Ft, levont személyi jövedelemadó: 16 625 Ft, levont nyugdíjjárulék: 6 825 Ft, levont egészségbiztosítási járulék: 2 800 Ft. A NAV-tervezetben ugyanakkor az ekhós sorokon: 130 000 Ft bevétel és 19 500 Ft ekho szerepel. Kérdéseim az alábbiak lennének: A 3 gyermekes anyák kedvezménye alkalmazható-e ekhós jövedelem esetén a 9,5%-os szja-részre, amennyiben a jövedelem megszerzése 2025.10.01. után történt? Az Ekho tv. azon rendelkezése, miszerint az ekhoalapként figyelembe vett bevételt az Szja tv. szerinti jövedelemszámításnál nem kell figyelembe venni, kizárja-e a kedvezmény alkalmazását? Mi lehet az oka annak, hogy a munkáltatói igazoláson 175 000 Ft bruttó jövedelem szerepel, míg a NAV-tervezetben csak 130 000 Ft ekho bevétel jelenik meg? Köszönöm szépen a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan-bérbeadás adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Céges tulajdonban lévő lakást bérel egy magánszemély, x összegért. Ezt az ingatlant tovább adja bérbe, szintén magánszemélynek, y összegért. A két összeg különbözete után kell-e az szja-t megfizetni, vagy a teljes y összeg után? Milyen adózási lehetőségek vannak? Már van egy ingatlan, ami alapból 10% költséghányaddal van figyelembe véve. Ebben az esetben lehet a többi ingatlan bérbeadására alkalmazni a tételes költségelszámolást? Köszönöm szépen előre is a válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Ingatlan értékesítésével kapcsolatos szja-kötelezettség
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az alábbi ingatlanértékesítés szja-kötelezettségének megítélésében kérem segítségét. A férj és feleség 2015-ben, házassági vagyonközösség fennállása alatt vásároltak egy ingatlant 6 000 000 Ft-ért, 1/2-1/2 tulajdoni arányban. A felek 2022-ben elváltak. A bírósági döntés/egyezség alapján az ingatlan teljes egészében a férj tulajdonába került. A földhivatal a tulajdonjog-változást 2023-ban jegyezte be, jogcímként „házastársi vagyonközösség megszüntetése” szerepel. A férj 2025-ben az ingatlant 25 000 000 Ft-ért értékesítette, a vételár 2025-ben megfizetésre került. Kérdésem: keletkezik-e a férjnek szja-fizetési kötelezettsége az értékesítés miatt? Jól értelmezzük-e, hogy mivel az ingatlant a házassági vagyonközösség fennállása alatt szerezték, a szerzési időpont mindkét házasfél esetében 2015, ezért a váláskor a férjhez került másik 1/2 tulajdoni hányadnál sem a 2022-es vagy 2023-as év az irányadó szerzési időpont? Amennyiben igen, akkor a 2025. évi értékesítésnél az 5 éves szabály alapján már nem keletkezik adóköteles jövedelem. Kérem megerősítését, illetve tájékoztatását arról, hogy a váláskor megszerzett 1/2 tulajdoni hányad tekintetében kell-e külön szerzési időpontot vagy megszerzésre fordított összeget figyelembe venni. Ha keletkezik szja-fizetési kötelezettsége, mi lesz az adó alapja? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Örökölt ingatlan eladása utáni adózás
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! 2023 novemberében édesapánk halála után testvéremmel 1/2-1/2 arányban örököltünk egy ingatlant. A hagyatéki eljárás 2024. májusában zárult le, akkor készült egy adó- és értékbizonyítvány, amely szerint az ingatlan értéke 33 303 600 Ft. 2025 júliusában értékesítettem az ingatlant, 32 000 000 Ft-ért. Mivel testvérem cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll (én vagyok a gondnoka), az eladás előtt (2025. májusban) is készült egy adó- és értékbizonyítvány, 30 000 000 Ft-ról (a gyámhivatal csak akkor hagyja jóvá az eladást, ha a vételár magasabb az adó- és értékbizonyítványban megállapított értéknél). A kérdésem, hogy kell-e adóznom az ingatlan eladása után, vagy az eredeti adó- és értékbizonyítványban megállapított összeget kell figyelembe venni, és mivel az magasabb az eladási árnál, ezért nem kell? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
25 év alatti anyuka, szja
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni! Van egy 25 éven aluli anyuka, aki 2025 januárjától csedben részesült, utána meg gyedben. Akkora volt a csed összege, hogy vontak belőle szja-t, hiába 25 éven aluli, mert meghaladta a havi szja-mentességet. Utána meg már alapból szja-mentes lett a csed és a gyed is. Vontak tőle év közben 303 851 Ft-ot (jogosan vonták, mert ez akkor volt, amikor a csed még nem volt szja-mentes és meghaladta a havi mentes keretet a 25 év alatti mentesség szempontból). Az szja tervezete úgy hozza, hogy ezt vissza lehet kérni, mert a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye szempontjából figyelembe vehető kedvezményalap: 5 724 865 Ft. Tényleg vissza tudjuk neki igényelni a 303 851 Ft-ot, amit levontak tőle év közben? Előre is nagyon szépen köszönöm! Szép napot kívánok!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
25 év alatti egyéni vállalkozó szja-mentessége
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni! Van egy 25 év alatti egyéni vállalkozó, aki főállású egyéni vállalkozó lett 2025 augusztusában. Egész 2025-ben 25 éven aluli. Addig volt 8 órás munkaviszonya, ahol érvényesítette is a 25 éven aluliak szja-mentességét. Ott a 8 hónap alatt 6 367 026 Ft jövedelme volt. A tervezet úgy hozza, hogy ez a 6 367 026 Ft a 25 év alatti fiatalok kedvezményének az összege, és vissza lehet kérni a 208 656 Ft szja-t, amit levont év közben a munkáltatója. (Jogos volt a levonás, hiszen volt olyan hónap, amikor jócskán meghaladta a havi 656 785 Ft-ot a jövedelme.) Tényleg vissza tudjuk igényelni ezt az szja-t, vagy nem, hiszen több volt az adott hónapokban a bevétele, mint az szja-mentes havi keret. Lehetséges az, hogy visszajár így, hogy az éves 25 év alatti mentes keretben benne van? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségét! Szép napot kívánok!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Magánszemély általi ingatlan bérbeadása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Van egy saját, magánszemélyként tulajdonolt ingatlan, amit házaspár szeretne hosszú távra, előreláthatólag cégnek, üzleti célra bérbe adni. A feleség már nyugdíjas, a férj még nem. Adózási szempontból melyikük nevén lenne célszerűbb, kedvezőbb az ingatlant bérbe adni? A bérbeadásról szerződés fog készülni. A bérleti díjról nyugtát kell adni? A hosszú távú bérbeadásnak milyen közteher (adó, járulék,egyéb) vonzatai vannak? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozás megszűnés utáni indítása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Áfás szja-s egyéni vállalkozást a NAV bevallás nem leadása miatt megszüntetett 2026. május 01-jével. Az adószámát törölte. Azért lett áfás, mert 2024-ben túllépte az áfahatárt. A kérdésem, hogy indíthat-e új egyéni vállalkozást most 2026-ban és abban választhatja-e alanyi mentességet, illetve. esetleg lehet-e átalányadózó? Válaszát köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Követelés – kamat adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2025. évben 10 millió Ft-ért megvásárolta "A" Kft.-től annak "B" Kft.-vel szemben fennálló 12 millió Ft-os követelését (10 millió Ft tőke + 2 millió Ft kamat). A tartozást "B" Kft. úgy rendezné a magánszemély felé, hogy a 12 millió Ft követelésért és a vásárlás óta felhalmozódott 2 millió Ft kamatért cserébe összesen 14 millió Ft részesedést adna a magánszemélynek a vállalkozásában. 1.) Kinek és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az ügylet után? Van-e különbség a vásárlás előtti és utáni időszak kamatkifizetés adózása között? 2.) Amennyiben a magánszemélynek adókötelezettsége keletkezik, akkor átvállalhatja azt a magánszemélytől "B" Kft.? 3.) Ha átvállalhatja, akkor milyen adófizetése keletkezik a "B" Kft.-nek? 4.) Változik-e az adózás, ha a magánszemélynek a "B" Kft.-ben eddig is volt tulajdonrésze? 5.) Befolyásolja-e az adófizetési vagy adóátvállalási kötelezettséget, ha a "B" Kft. kivaalany? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tb-ellátások ellenőrzése után a havi bevallás javítása, önellenőrzése
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Tb-ellátások ellenőrzése során a következő eseteket hogy kell kezelni 08-as járulékbevallásban? Gyed ellátás rossz alappal lett megállapítva, amit javítani kell. Miután ezeket az eseteket úgy kell jelenteni az Adatszolgáltatás a pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről nyomtatványban, hogy a rossz alappal elszámolt esetet törölni kell, és helyette a jó alappal újra le kell jelenteni, ezért felmerül a kérdés, hogy akkor ezeket a 08-as bevallásban is az összes hónap önellenőrzésével lehet javítani? Ha a tb-ellenőrzés olyan időszakot érint, amikor még nem volt adómentes a gyed, és olyan időszakot is, amikor már adómentes volt, akkor mi a helyes eljárás az adó tekintetében? Az alábbi 2 esetre szeretnénk a helyes megoldást a számfejtéshez és a havi bevalláshoz is. Hogy fognak ezek a különbözetek a NAV-nál a helyükre kerülni? 1.) A napi alap kevesebb összegben lett megállapítva, mint ami járt volna, tehát további kifizetés keletkezik (a különbözet pozitív), ami adózó és adómentes időszakot is érint. 2.) A napi alap nagyobb összegben lett megállapítva, mint ami járt volna, tehát túlfizetés történt (a különbözet negatív), ami adózó és adómentes időszakot is érint. Köszönettel: Halász Krisztina
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Leszázalékolás visszamenőleg
Tb / Járulékok / NyugdíjEgy kft. alkalmazottja 2025.június végétől betegszabadságra került, majd ezután táppénzen volt 2026.04.30-áig. 2026.február 12-én egy szakértői bizottság, többszöri áttétes rosszindulatú daganat miatt leszázalékolta, (egészségi állapot 20%), és részére visszamenőleg 2025. május 1-jétől rokkantsági ellátást alapított meg. Erről a határozatot 2026.05.11-én kaptam meg. 2025 .júliustól 2026.04.30-áig viszont táppénzt kapott, aminek a cég 1/3-át fizette. Tisztelt Szakértő! Mi ilyenkor a teendő? Milyen nappal léptessem ki? Be kell ezt jelentenem valahova és ha igen, milyen nyomtatványon?. A táppénzes időszak alatti 08-as bevallásokra be kell nyújtani önrevíziót?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megbízási jogviszony vezető tisztségviselők esetében
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Közhasznú alapítványunk kuratóriumi tagjai vezető tisztségviselőként határozatlan idejű megbízási szerződés keretében látják el feladatukat. Ezzel kapcsolatosan kérdéseim a következők lennének: 1.) Közhasznú alapítványra vonatkozóan is érvényes-e az a szabály, hogy a megjelölt módon folyósított juttatást nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni, tehát nem alkalmazható a 10%-os költséghányad? 2.) Tartós megbízási jogviszony lehetősége ebben az esetben nem alkalmazható. A biztosítási kötelezettséget havonta állapítjuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a 08E nyomtatványt havonta adjuk le, például 05.01–05.31; 06.01–06.30. "új" bejelentésként, vagy helyesbítenünk kell havonta a biztosítási jogviszony végdátumát? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Iparűzésiadó-alap csökkentése
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az általános szabályok alapján állapítja meg az iparűzési adó alapját. Bérelt egy üzlethelyiséget, és a rezsit is továbbszámlázták neki, igaz, csak összesítve "rezsi továbbszámlázása" címen, de külön számlán. Csökkentheti ezen számlákkal az ipa alapját? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Mezőgazdasági szolgáltatást végző egyéni vállalkozó adókedvezményei
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó mezőgazdasági gépeivel szolgáltatást végez. A mezőgazdasági termelést csak őstermelés keretében végzi, nem egyéni vállalkozóként. A megvásárolt gépekre tekintettel (új gépek) igénybe veheti-e a kisvállalkozások adóalap-kedvezményét? Hitelből vásárolta a gépeket, a megfizetett kamat alapján a kisvállalkozások adókedvezményét is igénybe veheti? A bevallásnál ez mezőgazdasági de minimis, mezőgazdasági csoportmentességi, általános de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásnak minősül? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kávéautomata iparűzési adó
Helyi adóTisztelt Szakértő! Ügyfelem kávéautomatákat üzemeltet több településen. Azt szeretném kérdezni, hogy az automatából történő értékesítés az iparűzési adó szempontjából telephelynek minősül-e. Ügyfelem hosszabb távra tervezi az automatákat az adott településen, nem ideiglenesen. Előre is köszönöm a választ! Tisztelettel: Ildikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyesületi tevékenységek – társaságiadó-besorolás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Két különböző, (AAM) formában működő nem közhasznú egyesület társaságiadó-kötelezettségével kapcsolatban kérném a segítségét, különös tekintettel a pályabérlet adózási besorolására. A két szervezet működési jellemzői az alábbiak: "A" egyesület: nem rendszeresen, évente mindössze pár alkalommal, minimális összegben számláz ki pályabérleti díjat. "B" egyesület: rendszeresen számláz ki pályabérleti díjat havi 200 000 Ft értékben. Mindkét esetben kötelezően gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a bérbeadás a Tao. tv. szerint, vagy az "A" egyesület eseti jellege, illetve a minimális összeg miatt ez kezelhető alapcél szerinti (cél szerinti) bevételként? Közhasznú autó-bérbeadás: külön kérném a szakértő állásfoglalását arra az esetre, ha egy közhasznú egyesület számláz ki autó-bérbeadást. Elfogadható-e ez a tevékenység a közhasznú alapcél megvalósítását szolgáló, kiegészítő tevékenységként (például, ha a sportolók szállítására vásárolt kisbuszt a szabad kapacitás terhére adják bérbe), vagy ez a tétel mindenképpen független, tiszta vállalkozási tevékenységnek minősül a társasági adó alapjának meghatározásakor? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
2025 Hipabevallás az ÁNYK-ban
Helyi adóTisztelt Szakértő!! A kérésem az, hogy a nyomtatványok kitöltésének a sorrendjét szeretném megkapni! Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték