Egyszerűsített foglalkoztatás: éves keret számítása, tennivalók túllépés esetén

Megosztás Tetszik

Visszatérő kérdés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók éves keretének számítása. Mit kell tenni, ha ezt a keretet túllépi a munkáltató, milyen gyakorlati kötelezettségeket jelent ez? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy cégnél 1–6. hónapban csak júniusban volt bejelentve 4 órában 11 ember. Szerintünk emiatt a második félévben napi 2 főt lehet bejelenteni, így a maximum bejelentés: 368. Júliusban 82, augusztusban 95, szeptemberben pedig 142 bejelentés volt. Jól gondoljuk-e, hogy a következő hónapokban már összesen csak 49 bejelentésük lehet? Illetve hogyan kell eljárnunk, ha a megtörténik az alkalmi munkavállaló bejelentése, viszont azzal túllépik ezt a keretet? Számfejtésnél ugyanúgy alkalmi munkavállalóként számfejtjük, vagy utólag bejelentjük, és mint normál munkavállaló számfejtjük?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) alkalmazása során gyakran felmerülő kérdés, hogy miként kell helyesen meghatározni a féléves létszámkeretet, illetve hogyan kell eljárni, ha a munkáltató a törvényben meghatározott korlátokat túllépi.

A létszámkeret meghatározása

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 1. § (2)–(4) bekezdése alapján az alkalmi foglalkoztatás napi létszámkerete az előző félév átlagos statisztikai állományi létszámától függ.

Ennek megfelelően:

• az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén: 1 fő,
• 1–5 munkavállaló foglalkoztatása esetén: 2 fő,
• 6–20 munkavállaló foglalkoztatása esetén: 4 fő,
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén: a munkavállalói létszám 20%-a jelenthető be alkalmi munkavállalóként.

A munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat hónap létszámadatait kell alapul vennie a keretszám megállapításához.

A konkrét esetben a munkáltató az év első félévében kizárólag júniusban foglalkoztatott 11 főt, így a második félévre – a jogszabály alapján – 4 fő/nap bejelentés engedélyezett.

Ez összesen 736 főnapi keretet jelent a július–december időszakra.

Július–szeptember hónapokban összesen 319 főnapi bejelentés történt, így 417 főnapi lehetőség maradt az év végéig.

Túllépés esetén alkalmazandó eljárás

Az Efo tv. 8. § (4) bekezdése kimondja: „Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)–(4) bekezdésében, a 2. § 1–3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)–(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta.”

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a napi vagy éves efokeretet túllépi, az egyszerűsített foglalkoztatás érvénytelen, és a jogviszony a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonynak minősül.

Ilyen esetben:

• az efobejelentést lehetőség szerint törölni kell,
• a munkavállalót 1041-es nyomtatványon kell bejelenteni normál munkaviszonyként,
• a számfejtés során nem a tételes közteher, hanem a szokásos járulékok (szja, tb-járulék, szocho stb.) kerülnek alkalmazásra.