A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.
Egy rosszul választott szolgáltató nemcsak pénzügyi kockázatot, hanem bizalomvesztést is okozhat. A bérszámfejtés és HR-folyamatok kiszervezése ma már nem adminisztrációs kérdés, hanem stratégiai döntés, ami közvetlenül hat a cég stabilitására és hírnevére.
Egyenlő fizetés az egyenlő értékű munkáért – ez az EU új bértranszparencia-irányelvének legfőbb üzenete, amire 2026-ra minden magyar vállalatnak fel kell készülnie. Épp ezért fontos látni, hogy ez nemcsak egy adminisztratív feladat, hanem egy erős stratégiai lehetőség is: a cégek javíthatják munkáltatói márkájukat, erősíthetik a bizalmat és megelőzhetik a bérfeszültségeket is.
Talán nem is gondolnánk, de egy vállalat működésében az egyik legérzékenyebb és legnagyobb felelősséggel járó háttértevékenység a bérszámfejtés. Ide tartozik többek között a bérkifizetések pontossága, az adatszolgáltatások hibátlan teljesítése és az IT-rendszerek megbízhatósága – mind olyan tényezők, amelyek kritikus szerepet játszanak a vállalatok működésében. Nem meglepő, hogy egyre több cég dönt a bérszámfejtés kiszervezése mellett.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁFA rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
A 2024-es naptári év jelentős változást hozott a multinacionális cégek életében, ugyanis ez az első év, amikor a globális minimumadóra vonatkozó szabályoknak eleget kell tenniük. Cikkünkben a szabályozás főbb sarokpontjait, illetve a jogalkotás legfontosabb fejleményeit foglaljuk össze.
Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.
A Prohuman HR szolgáltató vállalat 360 fokra bővítette szolgáltatási palettáját, amelynek egyik legizgalmasabb pontja a vezetői HR-dashboard támogatás. A részletekbe avatott be Maár Éva, a cég Outsourcing & Consulting üzletágának igazgatója.
Már létezik egy elektronikus alkalmazás, amely a tárgyi eszközök leltározását a hagyományos, papíralapúnál kétszer-háromszor gyorsabbá teheti, emellett jelentős mértékben képes kiküszöbölni az emberi hibatényezőt. Több tízezer tárgyi eszköz nyilvántartására is képes, így azt mérettől függetlenül bármilyen gazdálkodó szervezet használhatja.
A jövő mindig bizonytalan – a mai helyzetnél mi sem bizonyítja ezt jobban –, ezért talán még fontosabbnak érezzük, hogy egy külön megtakarítással előre gondoskodjunk gyermekünk sikeres életkezdéséről. A lehetőségeket látva bőven van miből választanunk, a költségek, várható hozamok, állami támogatások, valamint a felhasználási lehetőségek tekintetében viszont egyáltalán nem mindegy, melyik mellett tesszük le a voksunkat – nem is beszélve az elérhető adókedvezményekről.