Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss szakmai anyagában több adózási javaslat is szerepel az építőipar élénkítésére. A Niveus szerint a kedvezményes lakásáfa fenntartása és az adókedvezmények segíthetik a beruházásokat és a lakásépítéseket.
A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A felszolgálási díjat milyen szabályok szerint kell szétosztani az alkalmazottak között? Lehet ez eltérő mértékű az egyes dolgozók esetében? Az efós munkavállalók kihagyhatók vagy sem? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A február 12-én kihirdetett 10/2026. kormányrendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de annak szabályait a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az Adózóna oldalán ezzel kapcsolatban több kérdés is érkezett, ezekből szemezgettünk.
2026. február 1-jétől az éttermek és a cukrászdák a vendégeik által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó árából származó bevételük (azaz a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevételük) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként oszthatják szét a dolgozóik között akkor is, ha az adott étterem, cukrászda nem számol fel felszolgálási díjat, de annak felszámítására egyébként jogosult lenne – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Márciusi VálaszAdónkban problémás helyzeteket, buktatókkal is rendelkező szituációkat, gyakran felmerülő kérdéseket és azok megoldásait gyűjtöttük csokorba.
A technológiai szektorban működő startupok és innovatív cégek számára a dolgozók motiválása nem csupán HR-kérdés, hanem üzleti túlélési stratégia. A verseny globális és könyörtelen: nem elég jó ötlettel előállni, azt gyorsabban kell megvalósítani, mint bárki más. Ebben a környezetben a munkavállalói részesedésjuttatási programok – ESOP-ok (Employee Stock Ownership Plan) – kulcsszerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és ösztönzésében. A Csővári Legal sajtóközleményében Csővári István ügyvéd és adószakértő, a Csővári Legal partnere az előnyökre és hátrányokra egyaránt kiterjedően, átfogóan és a gyakorlat oldaláról mutatja be, hogy milyen adózási struktúrák és jogi lehetőségek állnak ma rendelkezésre Magyarországon az ESOP-ok bevezetéséhez.
Mit érdemes tudni a vagyonadóztatásról, milyen kihívásokkal szembesülne a jogalkotó egy általános vagyonadó bevezetésekor, illetve hogyan kezeli ezeket a nemzetközi gyakorlat? – ezekre a kérdésekre keresnek választ tanulmányukban Dr. Békés Balázs és dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagjai, nemzetközi adószakértők, a hazai és nemzetközi vagyonos magánszemélyeknek nyújtott több évtizedes adószakmai tapasztalataik alapján, valamint nemzetközi példákat megvizsgálva.
Hogyan kell jogszerűen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló részére az időarányosan járó SZÉP-kártya-juttatás összegénél több juttatást utalt át a munkáltató? A cég cafeteriaszabályzata szerint a jogosulatlanul kifizetett összeg visszajár, azt a munkabérből levonja a munkáltató. A nettó bérből visszavont juttatás járulékaival mi történik? Önellenőrzéssel visszakérhető az adóhatóságtól? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A 2026. március 2-án frissített információs füzetében az ekho alapvető szabályait ismerteti a NAV.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték