Magyar magánszemélyek egy része külföldi céggel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A munkát Magyarország területén, többnyire az online térben végzik. Cikkünkben összefoglaljuk az szja-, a járulék-, illetve a szochokötelezettséget érintő legfontosabb tudnivalókat, feltételezve, hogy az adott tevékenység nem keletkeztet Magyarországon fióktelepet a külföldi megbízónak.
Ahogy az már a megjelent információk alapján tudható, 2026-tól a minimálbér 11 százalékkal (322 800 forintra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (373 200 forintra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A vallási közösségnek számító vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház (szervezet) a bevett egyházakhoz hasonlóan 2026-ban is technikai számon gyűjtheti az szja 1 százalékos felajánlásokat.
2025. november 1-jén lépett hatályban a 2025. évi LXX. törvény a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról, mely elgondolkoztatott, vajon minden magyar foglalkoztató ismeri-e a határ menti ingázókra vonatkozó adózási kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az alábbi összefoglaló azon munkáltatók számára lehet hasznos, akik külföldi munkavállalókat időnként külföldön foglalkoztatnak magyar munkaviszonyban.
Közeleg a földbérleti díjak kifizetésének ideje 2025. évre vonatkozóan, így érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat.
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.
Év végéhez közeledve az egyéni vállalkozók körében is egyre gyakrabban merülnek fel a kedvezőbb adózási módok feltérképezésére vonatkozó kérdések, különös tekintettel akkor, amikor a bevételi határok átlépésére, az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vagy annak szüneteltetésére kerül sor.
A Magyar Közlöny 2025/137. számában november 21-én este megjelent a 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről, amely összesen 11 törvényt módosít. A változások többsége 2026. január 1-jén lép életbe, de a kivázás határértékein változtatók némelyike már idén december 1-jén.
Átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bankszámlájáról átutalna a magánszemélyként fenntartott számlájára időnként összegeket. Ez nem vállalkozói kivét lenne, személyes céljaira használná fel. Van ennek valamilyen akadálya? Hogyan „veheti ki” jogszerűen a vállalkozásából a pénzt, figyelembe véve az átalányadózói státuszát? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Mit jelent a szellemi termék, mire kell ügyelni értékének meghatározásakor, adózásakor? Mi a különbség a szellemi termék és a vagyoni értékű jog, illetve a licenc között? Ismertetjük.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték