Az MKOE információi szerint a NAV-on belül is egyre világosabbá vált, hogy az ÁNYK jelenlegi ütemezés szerinti kivezetése súlyos működési zavarokat okozna, ezért az MKOE szakmai együttműködésre szólítja fel az adóhivatalt, annak érdekében, hogy az ÁNYK kivezetésének elhalasztásáról kormányzati szinten döntés szülessen – derül ki Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke illetékes hatóságokhoz, továbbá az Adózónához is eljuttatott leveléből.
Mi a különbség a kiküldetés és a külszolgálat között? Mire kell figyelni adózási, társadalombiztosítási szempontból? Napidíjak, költségtérítések, közterhek: mit fizet a munkáltató, és mit a kiküldött munkavállaló? A mikrofonnál: Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő.
Szemüvegkészítésnél mi a jogszabály szerinti „minimálisan szükséges” mérték, amelyet a munkáltató köteles megtéríteni? Meg lehet ezt konkrétan határozni? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt.
Néhány munkavállaló – anyagi problémák miatt – heti, kétheti rendszerességgel munkabérelőleget kér a cégtől, készpénzben (alkalmanként 50-100 ezer forint összegben, de havonta maximum 150 ezer forintot biztosít nekik a munkáltató). Az előlegeket bérszámfejtéskor vonja le a cég a munkabérből, csak a különbözetet utalja át. Ez így szabályos? Vagy bérfizetéstől a következő bérfizetésig csak egy alkalommal lehet munkabérelőleget biztosítani? Illetve, milyen adóvonzata van ennek? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszoltak.
Változtak a polgármesterek költségtérítésre vonatkozó előírások annak következtében, hogy július 1-jétől az Országgyűlés eltörölt egy jogszabályhelyet. Ismertetjük, hogyan érdemes igazodni a módosított előírásokhoz.
A módosított 2026-os költségvetésben több mint 65 milliárd forinttal csökkentette a kormány a kiskereskedelmi adóból várt bevételt – derül ki a Niveus sajtóközleményéből.
Ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya decemberben, és következő év januárjában a munkáltató még utal neki SZÉP-kártya-juttatást, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként elszámolni, vagy egyes meghatározott juttatásként kell számfejteni? De ez a kérdés évváltástól is független. A kilépést követően utalt SZÉP-kártya-juttatást hogyan kell a bérszámfejtésben szerepeltetni? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
„Bevásárlás, mosás, vasalás, ügyintézés másik háztartásban: munkaviszonynak minősül?” címmel megjelent írásunk elgondolkodtatott, vajon mikor nem kell adót és járulékot fizetni a háztartási munkával szerzett jövedelem után.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték