Az év vége felé közeledve megnő azon események száma, amikor a társaságok munkavállalói és/vagy üzleti partnerekkel együtt ünnepelnek. Ezeken a céges rendezvényeken felszolgált, vagy ajándékként adott bor utáni adókötelezettséget járjuk körbe, mivel nem mindegy, hogy csak a bort szerezzük be, vagy adót is kell utána fizetni.
Idén az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt csaknem 1,1 millióan vették igénybe. Aki még december 31-éig indít ilyen célú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Magyar magánszemélyek egy része külföldi céggel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A munkát Magyarország területén, többnyire az online térben végzik. Cikkünkben összefoglaljuk az szja-, a járulék-, illetve a szochokötelezettséget érintő legfontosabb tudnivalókat, feltételezve, hogy az adott tevékenység nem keletkeztet Magyarországon fióktelepet a külföldi megbízónak.
Ahogy az már a megjelent információk alapján tudható, 2026-tól a minimálbér 11 százalékkal (322 800 forintra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (373 200 forintra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A vallási közösségnek számító vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház (szervezet) a bevett egyházakhoz hasonlóan 2026-ban is technikai számon gyűjtheti az szja 1 százalékos felajánlásokat.
2025. november 1-jén lépett hatályban a 2025. évi LXX. törvény a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról, mely elgondolkoztatott, vajon minden magyar foglalkoztató ismeri-e a határ menti ingázókra vonatkozó adózási kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az alábbi összefoglaló azon munkáltatók számára lehet hasznos, akik külföldi munkavállalókat időnként külföldön foglalkoztatnak magyar munkaviszonyban.
Közeleg a földbérleti díjak kifizetésének ideje 2025. évre vonatkozóan, így érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat.
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.
Év végéhez közeledve az egyéni vállalkozók körében is egyre gyakrabban merülnek fel a kedvezőbb adózási módok feltérképezésére vonatkozó kérdések, különös tekintettel akkor, amikor a bevételi határok átlépésére, az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vagy annak szüneteltetésére kerül sor.
A Magyar Közlöny 2025/137. számában november 21-én este megjelent a 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről, amely összesen 11 törvényt módosít. A változások többsége 2026. január 1-jén lép életbe, de a kivázás határértékein változtatók némelyike már idén december 1-jén.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték