2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, 9,1, illetve 11,1%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Okozhat-e többszörös adóztatást a vagyonadó bevezetése? Milyen kísérletek voltak a korábbiakban a hazai vagyonadó bevezetésére, és milyen eredménnyel? Milyen nemzetközi modellek vannak, amelyek jól működnek? Milyen nehézségekbe ütközhet a vagyonadóval érintett adóalanyi kör, és mitől lehetne vonzó a magyar vagyonadó? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
Közel húszezerre tehető azon magyar diákok száma, akik külföldi oktatási intézményben tanulnak a HVG „Minden-tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul” címen korábban közzétett cikke szerint. A nyári szünet idején sok diák vállal munkát, érdemes tisztában lenni azzal, hol, milyen közterhekkel, bevallási kötelezettséggel kell számolni.
Egyéni vállalkozó által üzemeltetett melegkonyhán több alkalmazott dolgozik. Az alkalmazottakat az üzemeltető egyéni vállalkozó helyben étkezteti. Elszámolhatja-e a vállalkozó az étkeztetésük költségét? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk hetedik részében a gyerekes családok jövedelmi helyzetét vizsgáljuk meg – derül ki a GKI sajtóközleményéből.
A vagyonadót érintő szakmai diskurzus jórészt arról zajlik, hogy a vagyonadó jó vagy rossz, miközben a valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amely működőképes, kiszámítható és társadalmilag elfogadható.
Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Amennyiben nem válik osztalékká, akkor úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.
Adószámos magánszemély ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. A kifizető nem vonta le az szja összegét, és a 08-as bevallásban sem szerepeltette, 2024. szeptember óta. A magánszemély sem adott be bevallást, és nem is fizetett szja-t a kifizetett bérleti díjak után. Elegendő, ha a magánszemély 2024. és 2025. adóévekre beadja a bevallást és befizeti az elmaradt szja összegét? Önellenőrzési vagy késedelmi pótlékot kell számolni? Vagy a kifizetőnek kell megállapítani visszamenőleg az szja-összegeket, és be kell adni önellenőrzéseket az adott időszakra? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Nem mindegy, hogy milyen formában dolgoznak nyáron a diákok. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A legfontosabb, hogy minden 25 év alatti diáknak jár az szja-mentesség, olvasható a NAV honlapján.
A külföldre költöző magánszemélynek érdemes átgondolnia, hogy Magyarországon és a fogadó országban milyen adózási következményekkel kell számolnia. A fogadó országban keletkező kötelezettségek ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen ez országonként eltérő ismereteket igényel. Ezért csak magyar aspektusból foglaljuk össze, mire érdemes odafigyelni, ha a magánszemély olyan országba költözik, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték