Írásunk előző részében az új kata hatálya alá történő bejelentkezés szabályaival foglalkoztunk. Külön pontban ki kell térni azonban arra az esetre, amikor egy jelenleg is katás egyéni vállalkozó dönt úgy, hogy a törvénytervezet szerinti új kata hatálya alá szeretne bejelentkezni – ezt követően ismertetjük az áttérési szabályokat.
Az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban sok életszerű kérdés érkezik, miközben nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű a jogszabály, különösen akkor, ha nem általános esetről van szó. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A társaságok által a dolgozóknak, üzletfeleknek szervezett szabadidős rendezvények, csapatépítő programok jellemzően szórakoztató jellegűek, ezt adóztatásuk is tükrözi.
Mikor elegendő az adóazonosító jel, és mikor szükséges adószám a magánszemély önálló tevékenységéhez? Mit jelent az üzletszerűség, a tartósság és a rendszeresség kritériuma egy adott tevékenységnél? Milyen adó- és tb-fizetési kötelezettségek terhelik az adószámos magánszemélyt, az egyéni vállalkozót, a felhasználói szerződéssel rendelkező adóalanyt? A mikrofonnál: Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő.
Hogyan lehet figyelembe venni egy magánszemély társasági részesedése értékének meghatározásakor a cég hiteltartozását – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A 2026-ban bevezetésre kerülő vagyonadó alapjaiban változtathatja meg a nagyobb magánvagyonok adótervezését. Szakértő előadónk a tervezet normaszövegén keresztül mutatja be, kik válnak adóalannyá, milyen vagyonelemek kerülnek az adó hatálya alá, hogyan történik az ingatlanok, céges részesedések és egyéb vagyonelemek értékelése, valamint melyek a hitel-, adó- és egyéb adóalapcsökkentő szabályok. Kiemelten szó esik a bizalmi vagyonkezelésről, a magánalapítványokról, a külföldi struktúrákról, az átmeneti szabályozásról, továbbá a vagyonadó gyakorlati és vagyontervezési következményeiről. Tartson velünk online rendezvényünkön!
A digitális munkavégzés technikailag szinte eltüntette az országhatárokat. Az adó-, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok azonban nem tűntek el velük együtt. Éppen ezért a külföldi távmunka legfontosabb üzenete a munkáltatók számára az, hogy előbb meg kell vizsgálni a következményeket, és csak utána ajánlott engedélyezni a munkavégzés helyének megváltoztatását. Cikkünkben a főbb összefüggéseket gyakorlati példával szemléltetjük.
Az év vége felé közeledve felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a különböző céges rendezvényekkel kapcsolatos költségeket optimalizálni? Cikkünk első részben összefoglaljuk szakmai rendezvényekre (különösen a karácsonyi partira) vonatkozó fontosabb adózási tudnivalókat, a másodikban pedig a szabadidős rendezvényekkel foglalkozunk, továbbá ismertetjük a rendezvényen adott ajándékok adózási szabályait.
A NAV megkérdezte az adószakmát, és a visszajelzések alapján fokozatos átállást javasol az ÁNYK-ról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-ei teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának – írja honlapján a NAV.
Főállású, áfás egyéni vállalkozó, negyedéves áfabevalló, hosszabb időre szüneteltetni szeretné a vállalkozását. Alkalmazottja nincs. szeretné megúszni a könyvelői díjat. Ezen időszak alatt kell-e valamilyen jelentést benyújtania a NAV felé? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték