A külföldre költöző magánszemélynek érdemes átgondolnia, hogy Magyarországon és a fogadó országban milyen adózási következményekkel kell számolnia. A fogadó országban keletkező kötelezettségek ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen ez országonként eltérő ismereteket igényel. Ezért csak magyar aspektusból foglaljuk össze, mire érdemes odafigyelni, ha a magánszemély olyan országba költözik, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye.
A globalizáció ma már nem csupán divat, hanem lehetőség: egyre több sikeres magyar vállalkozó dönt úgy, hogy családjával külföldre költözik. A motivációk sokszor emberiek és érthetőek: jobb iskolák, nemzetközi környezet, jobb életminőség, kiszámíthatóbb üzleti tér. Csakhogy a valóság ritkán olyan egyszerű, mint amilyennek a költözés előtt tűnik. A lakcímváltozás még nem jelent adórezidencia-váltást, és a „183 napos szabály” sokszor inkább városi legenda, mint jogi alap.
A májusi kormányváltással járó első, legfontosabb teendők után a nyár is meglehetősen mozgalmasnak ígérkezik a jogalkotás területén. A háborús veszélyhelyzet május 13-án éjfélkor megszűnt; a korábban kihirdetett veszélyhelyzeti rendeleteket a május 9-én megjelent 2026. évi XIV. törvény törvényi szintre emelte. Az Országgyűlés ezzel határozatlan időre halasztotta például az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás értékének adómentességét. A kormányváltással reflektorfénybe kerültek a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelés intézménye is.
Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.
Keletkezik-e adófizetési kötelezettség, ha a tulajdonos névérték alatt értékesíti az üzletrészt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Olvasói kérdések alapján cikkünkben a magánszemély javára kötött (helyette fizetett) biztosításokkal összefüggő néhány fontos adózási tudnivalót ismertetjük.
Áfás, vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozást a NAV bevallás elmulasztása miatt megszüntette, 2026. május 1-jével. Az adószámát törölte. A vállalkozás azért lett áfás, mert 2024-ben átlépte az áfahatárt. Indíthat-e új egyéni vállalkozást most, 2026-ban, választhatja-e az alanyi adómentességet, lehet-e átalányadózó? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Átalányadózó egyéni vállalkozó devizában számláz különböző partnereinek. Milyen árfolyamot kell alkalmaznia ez egyes esetekben? Az Adózóna olvasójának kérdéseire Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral – közölte az MTI.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték