A vagyonadót érintő szakmai diskurzus jórészt arról zajlik, hogy a vagyonadó jó vagy rossz, miközben a valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amely működőképes, kiszámítható és társadalmilag elfogadható.
Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Amennyiben nem válik osztalékká, akkor úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.
Adószámos magánszemély ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. A kifizető nem vonta le az szja összegét, és a 08-as bevallásban sem szerepeltette, 2024. szeptember óta. A magánszemély sem adott be bevallást, és nem is fizetett szja-t a kifizetett bérleti díjak után. Elegendő, ha a magánszemély 2024. és 2025. adóévekre beadja a bevallást és befizeti az elmaradt szja összegét? Önellenőrzési vagy késedelmi pótlékot kell számolni? Vagy a kifizetőnek kell megállapítani visszamenőleg az szja-összegeket, és be kell adni önellenőrzéseket az adott időszakra? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Nem mindegy, hogy milyen formában dolgoznak nyáron a diákok. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A legfontosabb, hogy minden 25 év alatti diáknak jár az szja-mentesség, olvasható a NAV honlapján.
A külföldre költöző magánszemélynek érdemes átgondolnia, hogy Magyarországon és a fogadó országban milyen adózási következményekkel kell számolnia. A fogadó országban keletkező kötelezettségek ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen ez országonként eltérő ismereteket igényel. Ezért csak magyar aspektusból foglaljuk össze, mire érdemes odafigyelni, ha a magánszemély olyan országba költözik, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye.
A globalizáció ma már nem csupán divat, hanem lehetőség: egyre több sikeres magyar vállalkozó dönt úgy, hogy családjával külföldre költözik. A motivációk sokszor emberiek és érthetőek: jobb iskolák, nemzetközi környezet, jobb életminőség, kiszámíthatóbb üzleti tér. Csakhogy a valóság ritkán olyan egyszerű, mint amilyennek a költözés előtt tűnik. A lakcímváltozás még nem jelent adórezidencia-váltást, és a „183 napos szabály” sokszor inkább városi legenda, mint jogi alap.
A májusi kormányváltással járó első, legfontosabb teendők után a nyár is meglehetősen mozgalmasnak ígérkezik a jogalkotás területén. A háborús veszélyhelyzet május 13-án éjfélkor megszűnt; a korábban kihirdetett veszélyhelyzeti rendeleteket a május 9-én megjelent 2026. évi XIV. törvény törvényi szintre emelte. Az Országgyűlés ezzel határozatlan időre halasztotta például az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás értékének adómentességét. A kormányváltással reflektorfénybe kerültek a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelés intézménye is.
Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.
Tulajdonrész kivásárlásához adható-e a munkavállaló részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Keletkezik-e adófizetési kötelezettség, ha a tulajdonos névérték alatt értékesíti az üzletrészt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Ez engem is érdekel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték