Az őstermelőknél gyakori az idénymunka, ezért szükségszerű, hogy például vetés, aratás, szüret, betakarítás idején átmenetileg segítséget vegyenek igénybe a családtagjaiktól, illetve alkalmilag munkaerőt foglalkoztassanak. Ismertetjük az ilyen esetekre vonatkozó előírásokat.
Gyakran felmerül kérdésként, milyen nyilvántartás vezetésével tudják igazolni az adóalanyok az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás adómentességét. Fontos, hogy az adómentességhez valamennyi, a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelni. Így olyan nyilvántartásra van szükség, amely egyrészt igazolja, hogy a vendéglátás reprezentációs jellegű volt, másrészt az adott éttermi, cukrászdai vendéglátás minden adómentességi feltételnek megfelel.
Nyaralóhelyeken gyakori, hogy a télen éttermét, boltját szüneteltető egyéni vállalkozó a nyári szezon kezdetétől újból folytatja a tevékenységét. Sorra vesszük az időközben végrehajtott gazdasági lépések következtében előálló fontosabb teendőket.
2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, 9,1, illetve 11,1%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Okozhat-e többszörös adóztatást a vagyonadó bevezetése? Milyen kísérletek voltak a korábbiakban a hazai vagyonadó bevezetésére, és milyen eredménnyel? Milyen nemzetközi modellek vannak, amelyek jól működnek? Milyen nehézségekbe ütközhet a vagyonadóval érintett adóalanyi kör, és mitől lehetne vonzó a magyar vagyonadó? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
Közel húszezerre tehető azon magyar diákok száma, akik külföldi oktatási intézményben tanulnak a HVG „Minden-tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul” címen korábban közzétett cikke szerint. A nyári szünet idején sok diák vállal munkát, érdemes tisztában lenni azzal, hol, milyen közterhekkel, bevallási kötelezettséggel kell számolni.
Egyéni vállalkozó által üzemeltetett melegkonyhán több alkalmazott dolgozik. Az alkalmazottakat az üzemeltető egyéni vállalkozó helyben étkezteti. Elszámolhatja-e a vállalkozó az étkeztetésük költségét? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk hetedik részében a gyerekes családok jövedelmi helyzetét vizsgáljuk meg – derül ki a GKI sajtóközleményéből.
A vagyonadót érintő szakmai diskurzus jórészt arról zajlik, hogy a vagyonadó jó vagy rossz, miközben a valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amely működőképes, kiszámítható és társadalmilag elfogadható.
Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Amennyiben nem válik osztalékká, akkor úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték