Adószámos magánszemély ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. A kifizető nem vonta le az szja összegét, és a 08-as bevallásban sem szerepeltette, 2024. szeptember óta. A magánszemély sem adott be bevallást, és nem is fizetett szja-t a kifizetett bérleti díjak után. Elegendő, ha a magánszemély 2024. és 2025. adóévekre beadja a bevallást és befizeti az elmaradt szja összegét? Önellenőrzési vagy késedelmi pótlékot kell számolni? Vagy a kifizetőnek kell megállapítani visszamenőleg az szja-összegeket, és be kell adni önellenőrzéseket az adott időszakra? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Nem mindegy, hogy milyen formában dolgoznak nyáron a diákok. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A legfontosabb, hogy minden 25 év alatti diáknak jár az szja-mentesség, olvasható a NAV honlapján.
A külföldre költöző magánszemélynek érdemes átgondolnia, hogy Magyarországon és a fogadó országban milyen adózási következményekkel kell számolnia. A fogadó országban keletkező kötelezettségek ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen ez országonként eltérő ismereteket igényel. Ezért csak magyar aspektusból foglaljuk össze, mire érdemes odafigyelni, ha a magánszemély olyan országba költözik, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye.
A globalizáció ma már nem csupán divat, hanem lehetőség: egyre több sikeres magyar vállalkozó dönt úgy, hogy családjával külföldre költözik. A motivációk sokszor emberiek és érthetőek: jobb iskolák, nemzetközi környezet, jobb életminőség, kiszámíthatóbb üzleti tér. Csakhogy a valóság ritkán olyan egyszerű, mint amilyennek a költözés előtt tűnik. A lakcímváltozás még nem jelent adórezidencia-váltást, és a „183 napos szabály” sokszor inkább városi legenda, mint jogi alap.
A májusi kormányváltással járó első, legfontosabb teendők után a nyár is meglehetősen mozgalmasnak ígérkezik a jogalkotás területén. A háborús veszélyhelyzet május 13-án éjfélkor megszűnt; a korábban kihirdetett veszélyhelyzeti rendeleteket a május 9-én megjelent 2026. évi XIV. törvény törvényi szintre emelte. Az Országgyűlés ezzel határozatlan időre halasztotta például az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás értékének adómentességét. A kormányváltással reflektorfénybe kerültek a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelés intézménye is.
Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.
Keletkezik-e adófizetési kötelezettség, ha a tulajdonos névérték alatt értékesíti az üzletrészt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Olvasói kérdések alapján cikkünkben a magánszemély javára kötött (helyette fizetett) biztosításokkal összefüggő néhány fontos adózási tudnivalót ismertetjük.
Áfás, vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozást a NAV bevallás elmulasztása miatt megszüntette, 2026. május 1-jével. Az adószámát törölte. A vállalkozás azért lett áfás, mert 2024-ben átlépte az áfahatárt. Indíthat-e új egyéni vállalkozást most, 2026-ban, választhatja-e az alanyi adómentességet, lehet-e átalányadózó? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték