Számos kedvező törvénymódosítás is hatályba lépett a mai naptól: egyebek mellett gyorsabbá és egyszerűbbé válik a vámeljárás, megszűnt a szén-dioxid-kvóta-adó, a visszafizetési kérelmeket még 90 napig lehet benyújtania a NAV-hoz. Az adórendszer is egyszerűbbé vált, csökkent az adónemek száma. A kiskereskedelmi adóban is hatályba lépett egy kedvező változás – sorolja mai közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény, további négy törvény és egy fogyasztóvédelmi kormányrendelet mellett.
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a bizalmi vagyonkezelés, miután az Országgyűlés elé benyújtott (és azóta elfogadott) törvényjavaslat alapján érdemben módosulnak a konstrukció adózási szabályai. A vita azonban nem magáról az intézményről szól: a cél továbbra is a vagyonvédelem, a generációváltás és a vállalkozások folytonosságának biztosítása, miközben a jogalkotó az adóelkerülésre használható elemeket igyekszik visszaszorítani – vélemény.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) az elmúlt években a jelentősebb magánvagyonok gondozásának egyik meghatározó eszközévé vált. A konstrukcióhoz kapcsolódó gyakran felmerülő kérdés, hogy a kezelt vagyon elhelyezhető-e tartós befektetési számlán (tbsz), és amennyiben igen, milyen adózási, nyilvántartási és adminisztrációs következményekkel kell számolni.
Egyesületnek álcázott vállalkozás a javítás és alkatrész-kereskedelem mellett külföldi biciklitúrákat is szervezett, de kiderült, hogy nemcsak az adófizetés maradt el, hanem az ellátás és néha a túravezetés is. A bevételek az egyesület vezetőjéhez folytak be, aki sem az adót, sem a járulékokat nem fizette meg – ismertetett egy adóelkerülési esetet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.
Miközben a kormány átírja a bizalmi vagyonkezelőkre (bvk) vonatkozó adószabályokat, a meglévő bvk-kra is adóellenőrzési kötelezettséget vezet be. Az intézkedés az elsődlegesen adóelőnyök megszerzésére létrehozott vagyonkezelési struktúrák feltárását és az rendeltetésellenes joggyakorlással elért adóelőnyök törlését célozza. A terv részleteit a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze. A T/387 számon benyújtott törvényjavaslatról mai ülésén határoz az Országgyűlés.
Mit kell tenni abban az esetben, ha a bizalmi vagyonkezelő átlépi az országhatárt? Szakértőnk konkrét jogesetek bemutatásával nyújt szakmai betekintést a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi adózásának speciális szabályrendszerébe. Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
Akinek van bizalmi vagyonkezelése (bvk) vagy vagyonkezelő alapítványa, most joggal érezheti úgy magát, mintha a társasjáték kellős közepén írnák át a szabálykönyvet. Bár az utóbbi időben a kérdést nagy érdeklődés övezi, és számtalan találgatás látott napvilágot, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét nem kell temetni. Az viszont már biztos, hogy 2026. augusztus 31-étől új időszámítás kezdődik: a minap megjelent friss törvényjavaslat alapjaiban szabja át a bvk-k adózását. Nézzük meg, mi változik, mi marad, és kire mi vonatkozik!
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldi munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték