Mi a transzferár-nyilvántartások készítésének célja?

Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…

Nyernek-e az emberek az áfacsökkentésen?

Ha a Parlament is áldását adja, a költségvetési bizottság javaslata nyomán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő jövő évi módosítások köre két további újdonsággal gyarapodik. A következőkben ezeket vesszük röviden górcső alá.

Vásároljon félsertést frissen vagy fagyasztva - kinek jó az áfacsökkentés?

Ha a Parlament is áldását adja, a költségvetési bizottság javaslata nyomán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő jövő évi módosítások köre két további újdonsággal gyarapodik. A következőkben ezeket vesszük röviden górcső alá.

Amit az ingó-értékesítőnek az áfáról tudnia kell

Ki az áfaalany, mi minősül gazdasági tevékenységnek az ingó-értékesítés kapcsán? Mit mond erről az áfa törvény? Összefoglaltuk.

A jogdíjakra is lecsap az állam

A jövőben a magáncélú másolás után járó jogdíjak 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alaphoz kell átutalni – döntött tegnap az Országgyűlés, amikor elfogadott az utolsó előtti pillanatban, zárószavazás előtt benyújtott indítványt a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítására vonatkozóan. Utánajártunk, miről is van szó a módosítás nyomán.

Lehet-e nonprofitból jövedelemszerző cég?

Átalakulhat-e a nonprofit társaság jövedelemszerző céggé? Az Adózóna szakértője a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait elemzi.

Áfa-korrekció önellenőrzés nélkül

Lehetséges-e áfa-korrekció önellenőrzés nélkül amiatt, mert a számla kibocsátója korábban helytelenül egyenes adózóként áfát számított fel és hárított át?

Szolgálati idő: miért jó a kiszámítási kérelem?

A jelenleg hatályos rendelkezések (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény /továbbiakban: Tny./ 68. §) értelmében a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérhető a szolgálati idő, továbbá a nők esetében a korhatártól független, kedvezményes öregségi nyugdíjhoz szükséges úgynevezett jogosultsági idő megállapítása.

Hová tegyük megtakarításainkat?

Augusztusban tovább folytatódott a betéti pénzek befektetési alapokba való áramlása – egyébként már júliusban is 193 milliárd forintot vett ki a lakosság a betétekből. Ez több tényezővel magyarázható, de ebben szerepet játszanak a változó adószabályok és a csökkenő hozamok, illetve növekvő banki költségek is. Cikkünkben annak járunk utána, hogy az adóváltozások mire ösztönzik a lakosságot, s racionális-e a megtakarítók magatartása.

Az e-útdíj számlázása

Némelyik fuvarozó külön soron tünteti fel az áthárított e-útdíjat, esetleg külön számlát állít ki róla. Összefoglaltuk az áfa törvény szerinti helyes eljárást.

86/2009. Számviteli kérdés

92/2010/Áhsz. 31. § (2) bek./ISZ

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-a alapján az önkormányzatot a vagyonára vonatkozóan megilletik mindazon jogok, amelyek a tulajdonost megilletik, tehát vagyonának egyes elemeit, így a követeléseit is - amennyiben azt külön jogszabály nem tiltja - értékesítheti (engedményezheti). Az értékesítés részletes feltételeit helyi rendeletben kell az önkormányzatnak megállapítania.
Az államháztartás alrendszerébe tartozó szervek eszközeinek értékesítésére, értékelésére és a...

85/2009. Számviteli kérdés

37/2010/Kkt. 11. § (6) bek./ISZ

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 11. §-a határozza meg a kamarai tagfelvétel feltételeit. A könyvvizsgálói törvény 11. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy kérelmére felvegyék a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki: okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen te...

84/2009. Számviteli kérdés

2/2010/Szt. 2. § (3) bek./ISZ

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: etv) 2010. január 1-jétől módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (a továbbiakban: számviteli törvény). A módosítás szerint az egyéni cég 2010. január 1-jétől fő szabályként a számviteli törvény szerinti gazdálkodónak (azon belül vállalkozónak) minősülnek, így az egyéni cég kettős könyvvezetésre kötelezett, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó lesz.
Az etv átmeneti rendelke...

83/2009. Számviteli kérdés

109/2010/Szt. 20. § (4) bek./ISZ

2010. január 1-jével ismételten változtak a számviteli törvény devizás beszámolókészítésre és könyvvezetésre vonatkozó rendelkezései.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt - az előző és a tárgyévi üzleti évben devizában felmerült tételek arányának minimumát megállapító - határérték a korábbi, 50 százalékos mértékről 2010. január 1-jétől 25 százalékra csökken. Ennek értelmében a létesítő okiratban rögzített devizában...

82/2009. Számviteli kérdés

649/2010/Szt. 154. § (6) bek./ISZ

A kérdésben szereplő önellenőrzés hatásainak ismételt közzététel keretében történő bemutatása azt a célt szolgálja, hogy az információkat felhasználók minél előbb tudomást szerezhessenek a módosításokról, a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi adatokról. Ez csak akkor valósul meg, illetve az ismételt közzététel csak akkor éri el célját, ha az időben érdemben megelőzi a következő üzleti évi beszámoló közzétételét.
A számviteli törvény ennek érdekében pontosította a beszámoló ismételt közzétét...

81/2009. Számviteli kérdés

496/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2010. január 1-jétől hatályba lépett (a 2009. évi LXXVII. törvény 148., 150., 152-153. §-aiban kihirdetett) módosítása a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott-adott engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezeket a tételeket az általán...

80/2009. Számviteli kérdés

452/2010/2000. évi C. törvény 73. § (2) bek./ISZ

A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött ...

80/2009. Számviteli kérdés

452/2010/Szt. 73. § (2) bek./ISZ

A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött ...

79/2009. Számviteli kérdés

453/2010/Szt. 73. § (2) bek./ISZ

A helyesbítő számla - mint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) előírása szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülő bizonylat - minimális adattartalmát az áfatörvény 170. §-a határozza meg. Ezek a következők:
- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amel...

78/2009. Számviteli kérdés

94/2010/Áhsz. 32. § (3) bek./ISZ

A kérdésben szereplő térítésmentes átadás-átvétel egy önkormányzat és - a fenntartásában lévő költségvetési szerv - egy múzeum között valósul meg. A költségvetési szervek által térítésmentesen átvett tárgyi eszközök számviteli elszámolására vonatkozó általános előírásokat az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz) 32. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. Mivel azonban ebben az esetben képzőművészeti ...

17/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/3.)

Osztalék utáni adót kiváltó adó a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATÁT) választó adóalanyok esetén

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.], az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény [Eva tv.] és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] irányadó rendelkezéseinek alapulvételével a betéti társaság, a közkereseti társaság és az egyéni cég [a továbbiakban együtt: társas vállalkozás] esetén az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása a következők szerint merülhet fel.
1.) A társas vállalkoz...

16/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/3.)

A veszteségleírás 50 százalékos korlátja

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2012. január 1-jétől hatályos 17. § (2) bekezdése szerint: "A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként."
E rendelkezést - tekintettel arra, hogy a 2004. előtt keletkezett, elhatárolt veszteség felhasználására átmeneti előír...

15/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/3.)

Tájékoztató a 2013. január elsejétől 5%-os adómérték alá tartozó gyógyászati segédeszközökről

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Áfa tv. 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5%-a. Az Áfa tv. 3. számú melléklete 2013. január elsejével egészült ki az I/A. résszel, az ott meghatározott gyógyászati segédeszközök (pl. végtagprotézisek, tápszondák, távcsőszemüvegek, hanggenerátorok) ettől az időponttól kezdődően tartoznak 5%-os ad...

14/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/3.)

A vevői adószám feltüntetése a számlán

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben - de nem mindig - a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell.
Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség:
- az Áfa törvény 169. § da) alpontja alapján a belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén, illetve az Áfa törvény szempontjából területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre ...

13/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/2.)

Tájékoztató a 2013. évi járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről

2012. július 1-jén lépett hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, amely a személyi alapbér helyett az alapbér fogalmát használja. A változás átvezetésre került a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) és a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tbj. vhr.) is.
A Tbj. 4. § k) pontjának 2012. július 1-jétől hat...

12/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/2.)

Követelés értékesítése, tartozás átvállalása esetén alkalmazandó adóalap-korrekció

Az Adó- és Vámértesítő 2012/12. számában megjelent, "Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés kapcsán alkalmazandó korrekciós tételek" című jogértelmezés utolsó bekezdésében hivatkozottak szerint követelések értékesítése, illetve tartozás átvállalása esetén a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja, illetve 18. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések egyidejű alkalmazása felmerülhet. Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja adóalap-növelő tételt csupán a ...

11/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/2.)

Önkéntes piaci carbon kredit ügyletekhez kapcsolódó költségelszámolás adójogi megítélése

Az önkéntes piaci carbon kreditek a jelentős volumenű károsanyag-kibocsátással működő társaságok tényleges kibocsátás-csökkentése révén jönnek létre (ha valamely társaság a károsanyag kibocsátását csökkenti egy tonnával, úgy létrejön egy kredit). Az így előállított carbon krediteknek is - hasonlóan a kötelező piaci kibocsátási egységekéhez - igen szigorú nyilvántartási rendszere van. Az önkéntes piaci carbon kreditek nyilvántartását független regisztráló szervek végzik (minden kreditnek van e...

10/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/2.)

Egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségei

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 176. §-a a következőkről rendelkezik: "(1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha
a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott...

9/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/2.)

Tájékoztató a gyűjtőszámlára vonatkozó előírás változásáról

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) gyűjtőszámlára vonatkozó 164. §-ának 2013. január elsejétől hatályos módosítása alapján ezen időponttól kezdődően megváltoznak a gyűjtőszámla kibocsátási időszakára vonatkozó előírások. (Egyebekben a gyűjtőszámlára alkalmazandó előírások tartalma nem változik, így például a gyűjtőszámla kibocsátásának továbbra is feltétele lesz a felek előzetes megállapodása.)
Az Áfa tv. 164. § (1) bekezdés b) pontjának 20...

8/2013. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2013/1.)

Tájékoztató Magyarország 2013. január 1-étől alkalmazható adóegyezményeiről

Magyarországon 2013. január 1-étől a következő három új, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény válik alkalmazhatóvá:
- a Magyarország és a Dán Királyság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, amelyet a 2011. évi LXXXIII. tv. hirdetett ki;
- a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megaka...