Mi a transzferár-nyilvántartások készítésének célja?

Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…

Nyernek-e az emberek az áfacsökkentésen?

Ha a Parlament is áldását adja, a költségvetési bizottság javaslata nyomán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő jövő évi módosítások köre két további újdonsággal gyarapodik. A következőkben ezeket vesszük röviden górcső alá.

Vásároljon félsertést frissen vagy fagyasztva - kinek jó az áfacsökkentés?

Ha a Parlament is áldását adja, a költségvetési bizottság javaslata nyomán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő jövő évi módosítások köre két további újdonsággal gyarapodik. A következőkben ezeket vesszük röviden górcső alá.

Amit az ingó-értékesítőnek az áfáról tudnia kell

Ki az áfaalany, mi minősül gazdasági tevékenységnek az ingó-értékesítés kapcsán? Mit mond erről az áfa törvény? Összefoglaltuk.

A jogdíjakra is lecsap az állam

A jövőben a magáncélú másolás után járó jogdíjak 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alaphoz kell átutalni – döntött tegnap az Országgyűlés, amikor elfogadott az utolsó előtti pillanatban, zárószavazás előtt benyújtott indítványt a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítására vonatkozóan. Utánajártunk, miről is van szó a módosítás nyomán.

Lehet-e nonprofitból jövedelemszerző cég?

Átalakulhat-e a nonprofit társaság jövedelemszerző céggé? Az Adózóna szakértője a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait elemzi.

Áfa-korrekció önellenőrzés nélkül

Lehetséges-e áfa-korrekció önellenőrzés nélkül amiatt, mert a számla kibocsátója korábban helytelenül egyenes adózóként áfát számított fel és hárított át?

Szolgálati idő: miért jó a kiszámítási kérelem?

A jelenleg hatályos rendelkezések (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény /továbbiakban: Tny./ 68. §) értelmében a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérhető a szolgálati idő, továbbá a nők esetében a korhatártól független, kedvezményes öregségi nyugdíjhoz szükséges úgynevezett jogosultsági idő megállapítása.

Hová tegyük megtakarításainkat?

Augusztusban tovább folytatódott a betéti pénzek befektetési alapokba való áramlása – egyébként már júliusban is 193 milliárd forintot vett ki a lakosság a betétekből. Ez több tényezővel magyarázható, de ebben szerepet játszanak a változó adószabályok és a csökkenő hozamok, illetve növekvő banki költségek is. Cikkünkben annak járunk utána, hogy az adóváltozások mire ösztönzik a lakosságot, s racionális-e a megtakarítók magatartása.

Az e-útdíj számlázása

Némelyik fuvarozó külön soron tünteti fel az áthárított e-útdíjat, esetleg külön számlát állít ki róla. Összefoglaltuk az áfa törvény szerinti helyes eljárást.

86/2009. Számviteli kérdés

92/2010/Áhsz. 31. § (2) bek./ISZ

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-a alapján az önkormányzatot a vagyonára vonatkozóan megilletik mindazon jogok, amelyek a tulajdonost megilletik, tehát vagyonának egyes elemeit, így a követeléseit is - amennyiben azt külön jogszabály nem tiltja - értékesítheti (engedményezheti). Az értékesítés részletes feltételeit helyi rendeletben kell az önkormányzatnak megállapítania.
Az államháztartás alrendszerébe tartozó szervek eszközeinek értékesítésére, értékelésére és a...

85/2009. Számviteli kérdés

37/2010/Kkt. 11. § (6) bek./ISZ

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 11. §-a határozza meg a kamarai tagfelvétel feltételeit. A könyvvizsgálói törvény 11. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy kérelmére felvegyék a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki: okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen te...

84/2009. Számviteli kérdés

2/2010/Szt. 2. § (3) bek./ISZ

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: etv) 2010. január 1-jétől módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (a továbbiakban: számviteli törvény). A módosítás szerint az egyéni cég 2010. január 1-jétől fő szabályként a számviteli törvény szerinti gazdálkodónak (azon belül vállalkozónak) minősülnek, így az egyéni cég kettős könyvvezetésre kötelezett, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó lesz.
Az etv átmeneti rendelke...

83/2009. Számviteli kérdés

109/2010/Szt. 20. § (4) bek./ISZ

2010. január 1-jével ismételten változtak a számviteli törvény devizás beszámolókészítésre és könyvvezetésre vonatkozó rendelkezései.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt - az előző és a tárgyévi üzleti évben devizában felmerült tételek arányának minimumát megállapító - határérték a korábbi, 50 százalékos mértékről 2010. január 1-jétől 25 százalékra csökken. Ennek értelmében a létesítő okiratban rögzített devizában...

82/2009. Számviteli kérdés

649/2010/Szt. 154. § (6) bek./ISZ

A kérdésben szereplő önellenőrzés hatásainak ismételt közzététel keretében történő bemutatása azt a célt szolgálja, hogy az információkat felhasználók minél előbb tudomást szerezhessenek a módosításokról, a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi adatokról. Ez csak akkor valósul meg, illetve az ismételt közzététel csak akkor éri el célját, ha az időben érdemben megelőzi a következő üzleti évi beszámoló közzétételét.
A számviteli törvény ennek érdekében pontosította a beszámoló ismételt közzétét...

81/2009. Számviteli kérdés

496/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2010. január 1-jétől hatályba lépett (a 2009. évi LXXVII. törvény 148., 150., 152-153. §-aiban kihirdetett) módosítása a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott-adott engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezeket a tételeket az általán...

80/2009. Számviteli kérdés

452/2010/2000. évi C. törvény 73. § (2) bek./ISZ

A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött ...

80/2009. Számviteli kérdés

452/2010/Szt. 73. § (2) bek./ISZ

A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött ...

79/2009. Számviteli kérdés

453/2010/Szt. 73. § (2) bek./ISZ

A helyesbítő számla - mint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) előírása szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülő bizonylat - minimális adattartalmát az áfatörvény 170. §-a határozza meg. Ezek a következők:
- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amel...

78/2009. Számviteli kérdés

94/2010/Áhsz. 32. § (3) bek./ISZ

A kérdésben szereplő térítésmentes átadás-átvétel egy önkormányzat és - a fenntartásában lévő költségvetési szerv - egy múzeum között valósul meg. A költségvetési szervek által térítésmentesen átvett tárgyi eszközök számviteli elszámolására vonatkozó általános előírásokat az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz) 32. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. Mivel azonban ebben az esetben képzőművészeti ...

49/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

A munkaerőt kölcsönzőre átterhelt rehabilitációs hozzájárulás a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás adóalapjába tartozik

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 65. §-ában foglaltaknak megfelelően a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapja - ha az Áfa törvény másként nem rendelkezik - az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap (vagy kapnia kell), akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől [ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (d...

48/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

A 2010/61. (AEÉ 14/2010.) számú adózási kérdés visszavonása

A 2010/61. számú, "mikortól alkalmazható a nettó adótartozás 2007. november 16-tól hatályos fogalma, van-e ezen rendelkezésnek visszaható hatálya?" című, az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2010/14. számában közzétett tájékoztató anyagot az állami adóhatóság visszavonja.
[NAV Jogi és Koordinációs Főosztály 5228944907]

47/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

Vámügynöki szolgáltatás adómentessége

Az általános forgalmi adóról szól 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) kizárólag vámügynöki tevékenységre alkalmazandó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által - az Áfa tv. II. fejezet 2. alfejezete szerint - belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően 25%-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre...

46/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/11.)

Az előzetesen felszámított áfa levonása vegyes tevékenység esetén (a tételes elkülönítés és az arányosítás)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 123. §-a rendelkezik az előzetesen felszámított adó megosztásáról.
A hivatkozott szakasz értelmében az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás ha...

45/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/10.)

Térítésmentesen kapott eszközök miatti adóalap-korrekció

A térítésmentesen kapott eszközök miatti korrekciós tételek alkalmazása tekintetében - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alapján - eltérő szabályozás érvényesül 2006-ig, a 20072009. közötti időszakban, valamint 2010-től.
Helyes a társaság azon eljárása, mely szerint a 2006-ban kapott eszközök kapcsán realizált rendkívüli bevételt elhatárolta, majd az évenkénti értékcsökkenés összegével az elhatárolást feloldotta, s annak összegév...

44/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/10.)

Részesedés-szerzés bejelentésére biztosított határidő kezdő napja, ha az átruházási szerződés aláírásának és hatályba lépésének napja eltér egymástól

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 5. pontja értelmében bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30%-os mértékű részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejele...

43/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/9.)

tájékoztató a 2010. előtt megkezdett iskolarendszerű képzések költségének adókötelezettségéről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2011. évben hatályos 71. § (1) bekezdés g) pontja szabályozza az iskolarendszerű képzések adókötelezettségét. A béren kívüli juttatást szabályozó rendelkezéshez nem kapcsolódik átmeneti szabály, amely a 2010. előtt megkezdett képzések adókötelezettségét határozná meg, de változatlanul hatályosak a korábbi években elfogadott módosításokhoz tartozó, a 2010. évet megelőzően elkezdett képzésekkel összefüggő átmenet...

42/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/9.)

tájékoztató az iskolarendszerű képzéshez kapcsolódó költségek megítélésről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdés g) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy eg...

41/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)

a közbeszerzési eljárás során történő' teljesítések bizonylatolásának szabályai

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 305. § (1) bekezdés c) és g) pontja a következők szerint rendelkezik.
Az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg. Az ajánlattev...

40/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)

Az ajánlati biztosíték áfa-rendszerbeli kezelése

Közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, pl. bánatpénz, előleg, stb.
Az említettek szerint befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak ös...