Kiváról társasági adóra áttért társaságnak növelnie kell-e korábban beszerzett gépjármű értékesítése miatt a tao-alapját? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Adótechnikai, adójogi és ügyviteli javaslatcsomagot állított össze a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a napi gyakorlatban összegyűlt hibák, elakadások, túlszabályozások és digitális zsákutcák kijavítására. Az MKOE anyaga 22 fejezetben összesen 154 konkrét javaslatot tartalmaz.
Két fontos határidőre kell figyelniük a vállalkozóknak a következő időszakban: május 20. és június 1. szerepeljen mindenki naptárában! – figyelmeztetett a Számlázz.hu.
A kisvállalati adóalanyok kiva-, illetve iparűzésiadó-alapjának meghatározása során számos kérdésre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk az adózóknak. Jelen cikkünk célja néhány ilyen kérdéskör bemutatása, a teljesség igénye nélkül.
Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy milyen egyéb tevékenységeket folytathatnak a kisadózó vállalkozók tételes adóját (kata) alkalmazó egyéni vállalkozók. Cikkünkben összefoglaljuk a kata választására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, valamint a felmerülő kérdéseket és válaszokat.
Katás egyéni vállalkozó cukrászdát szeretne nyitni. Ha kiírja, hogy csak magánszemélyeket szolgál ki, cégeket nem, az lehetséges megoldás, hogy ne essen ki a katából? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértő válaszolt.
A kisvállalati adó (kiva) előlegét negyedévente kell bevallani és megfizetni a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, azaz az első negyedévi kötelezettséget április 20-áig. Cikkünkben összefoglaljuk az adóelőleg-megállapítás legfontosabb szabályait, figyelemmel az adómentes reprezentációra vonatkozó új szabályozásra is.
Milyen változások várhatók az adópolitikában a választásokat követően? Mire számíthatunk az egy- és többkulcsos személyi jövedelemadó, az szja-kedvezmények terén? Mi lesz a katával, kivával? „Világelső” marad-e a magyar áfakulcs? A mikrofonnál: Ruszin Zsolt és Szipszer Tamás adószakértők.
A megváltozott munkaképességnek társadalombiztosítási szempontból az érintettre vonatkozóan elsődlegesen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosultságnál van jelentősége, míg foglalkoztatói oldalról nézve a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szochokedvezmény szempontjából fontos. Ugyanakkor ez az állapot más kötelezettségeket és jogosultságokat is befolyásol. Cikkünkben ezek közül tekintünk át néhányat.