2025-ös adóváltozások
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
Videókonferencia az ICS2 technikai kérdéseiről
Cikk
Közeleg az új uniós importellenőrzési rendszer, az ICS2 közúti és vasúti szállítási módra vonatkozó 3. fázisának bevezetése, 2025. szeptember 1-jén. Erre készülve az Európai Bizottság 2025. augusztus 6-án 13 és 15 óra között rendezi a szokásos havi videókonferenciáját, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Amit az új közszolgálati otthontámogatásról sejteni lehet
Cikk
A kormány által bejelentett, 2026 januárjában induló közszolgálati otthontámogatás részletszabályai még kidolgozás alatt állnak, és augusztusra ígéri a kormány a részletszabályok véglegesítését. Az eddig bejelentett információk alapján azonban már következtetni lehet, hogy a 2025 januárjától elérhető, 35 év alattiaknak szóló lakhatási támogatás adhatja a mintát – véli Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Könnyítések a fenntarthatósági jelentéstételben
Cikk
Az EFRAG tervezete alapján nagyfokú egyszerűsítések jönnek az ESRS szabványokban, miközben a vállalatok felkészülési ideje nő az Omnibus csomag „Stop the Clock” intézkedése révén, olvasható a PwC közleményében.
A Magyar Közlöny 91. számában 7 rendelet látott napvilágot
Cikk
A Magyar Közlöny 91. számában 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki.
Otthon Start hitel: mekkora összeggel, milyen ingatlanra vennék fel a legtöbben?
Cikk
Milyen jövedelemmel igényelnék a magyarok az új Otthon Start lakáshitelt? Milyen hitelösszeget vennének fel és milyen ingatlanra költenék azt? A Bankmonitor.hu kielemezte a saját Otthon Start hitelkalkulátorát használók adatait, ezek a legérdekesebb számok.
Változások a digitális államhoz kapcsolódó jogszabályokban
Cikk
A digitális fejlődés hatására, természetszerűen alakult ki az igény arra az állampolgárokban, hogy hivatalos ügyeiket kényelmesen, online tudják elintézni. Ezen igény kielégítése érdekében a Kormányzat 2024-ben megindította a Digitális Állampolgárság Programját (DÁP). A Magyar Közlöny 64. számában megjelent a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény (Módosítás), melynek célja a digitális állam működésének hatékonyabbá tétele, valamint Magyarország uniós jogból fakadó kötelezettségének teljesítése. Cikkünkben a Módosítás fontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze, amelyek részben már alkalmazandók, részben pedig fokozatosan lépnek hatályba.
Kormányinfó: az Otthon Start hitel, a közszférában dolgozóknak szóló otthontámogatási program, az EU–USA vámmegállapodás és a kisboltok támogatása volt terítéken
Cikk
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a kormányinfón az elmúlt napok bejelentéseit összegezték.
Amit a feltételes adómegállapításról tudni érdemes: mutatjuk a változásokat
Cikk
A feltételes adómegállapítás során az adópolitikáért felelős miniszter – az adózó kérelmére –megállapítja, hogy egy jövőbeni vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, avagy típusszerződésre milyen adókötelezettségek vonatkoznak, amennyiben az adózó a részletesen ismertetett tényálláson nem változtat. A jogintézmény célja a jogbiztonság és kiszámíthatóság, ezen keresztül a beruházások elősegítése komplex gazdasági események kapcsán. A feltételes adómegállapítás specialitása a jogi kötőerejében rejlik, ugyanis annak tartalma – változatlan tényállás esetén – az adóhatóságot is köti, tehát egy esetleges revízió sem juthat a feltételes adómegállapítással ellentétes megállapításra.
Dióhéjban az évközi, illetve jövő évtől hatályos társadalombiztosítási, munkajogi változásokról
Cikk
Nő a csed, gyed nettó összege, jön az e-tb-kiskönyv, az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei emelkednek. 2025. július 1-jétől a magánszemélyeket és a munkáltatókat is érintő, társadalombiztosítást, bírósági végrehajtást és egyszerűsített foglalkoztatási szabályokat módosító változás lépett életbe. A PwC Magyarország szakértői összefoglalták a legfontosabbakat.
A nap kérdése: kell-e a végrehajtás alá nem vonható összeget arányosítani, ha a munkavállaló csak heti 20 órában dolgozik?
Cikk
A 2025. július 1-jétől módosult 1994. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdése alapján a 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát. Abban az esetben, ha valaki csak heti 20 órában foglalkoztatott, akkor kell-e a végrehajtás alá nem vonható, le nem vonható összeget (116 029 forint) arányosítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.