Az ingatlan illeték 2023 kalkulátor az ingatlanokra (lakás, telek, termőföld, egyéb ingatlan) vonatkozó vagyonszerzési illeték összegének meghatározására szolgál egyszerűsített módon, a kiszámított adatok tájékoztató jellegűek.
Az ingatlan illeték 2023 kalkulátor az ingatlanokra (lakás, telek, termőföld, egyéb ingatlan) vonatkozó vagyonszerzési illeték összegének meghatározására szolgál egyszerűsített módon, a kiszámított adatok tájékoztató jellegűek.
1990. évi XCIII. törvény
Az illetékek rendszere bonyolult és a szabályozása részletes, ezért minden konkrét esetben az illetéktörvényből kell tájékozódni.
A kalkulátor a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illetékszabályokat kezeli, a vétel, az ajándékozás és az öröklés esetében. Tartalmazza az öröklési és ajándékozási illetek szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telekszerzés illetékmentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra, a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó speciális szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja.
Főbb illetékszabályok:
Öröklési és ajándékozási illeték
Öröklés és ajándékozás esetében az illeték általános mértéke 18 %, a lakástulajdon illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetében 9 %.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon - például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással - történt.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4 %, azonban ingatlan szerzése esetén, ha annak forgalmi értéke több, mint 1 milliárd forint, az e fölötti értékre csak 2%, de legfeljebb ingatlanonként 200 millió forint.
A 424/2022. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a hitelintézet által pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében, adósával szembeni reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás útján megszerzett ingatlan után fizetendő illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2 százaléka, ha azt a hitelintézet legfeljebb hároméves időtartamra szerezte.
A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Csak akkor kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás értéke a magasabb. , Illetékmentes, ha egy nagyobb értékű lakás eladása után egy kisebb értékű lakást vásárol a magánszemély. A lakások egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok - terhekkel nem csökkentett – pozitív értékkülönbözete.
A vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény sorolja fel tételesen. A mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál.
Főbb mentességek és kedvezmények:
Mentes az öröklési illeték alól – többek között - az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.
2019.01.01-től mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik.
Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége.
A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében a 15 millió forintra eső illetéket nem kell megfizetni, abban az esetben, ha a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja. 15 millió forint feletti és 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi érték, valamint másik lakástulajdon igazolása esetén a kalkulátor az általános szabályok szerint számol. A 30 millió forintnál magasabb értékű új lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben az új lakás szerzéséhez kapcsolódó mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe.
Az első lakás illetékkedvezménye.
Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig kedvezményre jogosult a lakás megszerzője, ha az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Építési telek.
Mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Lakóház építési szándékáról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
Az adóhatóság megállapítja a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. Ha a vagyonszerző a határidő lejártakor nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.
Termőföldvásárlás, -szerzés illetékmentessége. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
Az illetéktörvény illetékmentességet biztosít a termőföldnek ajándékozással történő megszerzése esetére, ha a földszerzés az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának feltétele.
Ingatlan-forgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke. Ingatlanalap, valamint az az ingatlaforgalmazást végző vállalkozó, akinek az előző évi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy engedély alapján pénzügyi lízinget végző vállalkozó az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet, ha vállalja, hogy 2 éven belül eladja, vagy pénzügyi lízingbe adja az ingatlant, s erről az adóhatóság felé nyilatkozott. Ha a vállalkozó, illetve a lízingcég két éven belül nem adja el, vagy nem adja – tulajdonjog átszállást eredményező - lízingbe az ingatlant, az adóhatóság a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.
Bizalmi vagyonkezelés
Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett vagyonkezelők a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is -, kivéve a vagyonkezelő alapítványnak nem minősülő bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését (ITV 17/D§)
Visszterhes vagyonszerzési illeték alól mentes továbbá különösen:
o a birtokösszevonási célú földcsere
o ügyvédi iroda átalakulása
o termőföld földműves általi megszerzése (5 év elidegenítési tilalom),
o a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházás (csak speciális tevékenység és nyilatkozat esetén!)
o ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott (ITV 26§ (1) t.)
