Két magánszemély vagyonkezelő kft.-t alapított, áfás adószámmal. A NAV most egy másik, „egyéb szervezetre” hivatkozva hiányol bevallást a kft.-nél. Mi a teendő? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Megnyíltak az összességében több mint 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok csütörtökön, melyekkel elsősorban további megújulók rendszerbe kapcsolását igyekeznek megalapozni – közölte a gazdasági és energetikai miniszter pénteken Facebook-oldalán.
A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozások végelszámolása speciális adózási és számviteli lépéseket igényel, mivel a kivaalanyiság a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal automatikusan megszűnik, és a cég a társasági adó (tao) hatálya alá kerül.
Június-július fordulója több fontos határidőt is hoz a gépjárműadó, a globális minimumadó és az új, 3 eurós vámszabály kapcsán – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), tette közzé az MTI.
A társaságiadó-törvény számos ponton segíti a startupvállalkozásokat annak érdekében, hogy hazánkban a kutatás-fejlesztés és az innováció erősödjön. A kedvezmények nem címzetten a startupvállalkozásokat szólítják meg, de jellemzően mégis azok veszik igénybe.
A társaságiadó-alany vállalkozások esetében előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az adóévi beszámoló közzétételét, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtását követően utólagosan módosul az adózás előtti eredmény, illetve a társaságiadó-alap. Számos esetben a vállalkozás vezetése csak a bevallás benyújtását követően ismeri fel, hogy lehetősége lett volna jelentős megtakarítást elérni, ha egy adott kedvezményt érvényesített volna adóbevallásában. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatjuk be, hogy hasonló helyzetekben milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az adózók számára a társasági adóban az adózás előtti eredményből, illetve a számított adóból érvényesíthető kedvezmények utólagos módosítására.
Okozhat-e többszörös adóztatást a vagyonadó bevezetése? Milyen kísérletek voltak a korábbiakban a hazai vagyonadó bevezetésére, és milyen eredménnyel? Milyen nemzetközi modellek vannak, amelyek jól működnek? Milyen nehézségekbe ütközhet a vagyonadóval érintett adóalanyi kör, és mitől lehetne vonzó a magyar vagyonadó? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
A 2026. üzleti évtől alkalmazandó új magyar transzferárazási szabályok jelentős változást hoznak a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálásában. A korábbi gyakorlatban a transzferár-nyilvántartások sok esetben elsősorban az alkalmazott árképzési módszerre, az összehasonlító adatokra és a szokásos piaci ár tartományára koncentráltak. Az új elvárások ugyanakkor erőteljesebben a gazdasági tartalom, az értékteremtés és az üzleti racionalitás igazolása felé mozdítják el a dokumentációs kötelezettséget.
A beruházások tervezésekor a hazai társasági adórendszerben elérhető kedvezmények szinergiájának kiaknázása kulcsfontosságú pénzügyi előnyt jelenthet. Ugyanakkor a „kettős előny tilalma” – mely szerint ugyanazon ténybeli alapon csak egy jogcímen vehető igénybe kedvezmény – jelentős korlátot szab a lehetőségeknek. Az alábbiakban áttekintjük, mely ösztönzők férnek meg egymás mellett, és hol kényszerül választásra a vállalkozás.
Mit jelent valójában az offshore kifejezés? Miért van szükség fekete-, szürke- és fehérlistára, és milyen szankciók kapcsolódhatnak hozzájuk? Milyen összefüggés van az ellenőrzött külföldi társaságok és a társasági adó között? Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték