A nyár vége nem csak a diákok számára jelenti a tanév megkezdését, hanem számos esetben indulnak be olyan iskolarendszeren kívüli képzések is, amelyek lehetnek rövidebb és hosszabb idejűek is. Gyakran merül fel kérdésként, hogy a munkavállaló beíratható-e például nyelvtanfolyamra, vagy akár számítástechnikai oktatásra, és ebben az esetben mikor és kinél keletkezik adófizetési kötelezettség?
A vagyonadóról elsőre a hétköznapi értelemben vett milliárdosok jutnak az emberek eszébe, pedig a valóságban az érintettek köre jóval szélesebb is lehet. Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni. A KPMG szakértői szerint a szabályozás sikerének kulcsa végső soron nem a tervezett bevétel nagysága, hanem a rendszer gyakorlati működőképessége lehet.
Néhány héten belül elindulhat a társadalmi egyeztetés a vagyonadóról szóló jogszabálytervezetről, ezt követően várják a szakmai szervezetek észrevételét – jelentette be Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára ma Budapesten, a Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva elnevezésű konferencián.
A személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni az iskolarendszerű képzéshez, továbbá azok járulékos költségeihez adott munkáltatói, kifizetői támogatásokat, térítéseket? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A társaságiadó-törvény több tucat adóalap-módosítási lehetőséget tartalmaz. Cikkünkben olyan módosító tételről lesz szó, amely kevésbé ismert a vállalkozások számára, pedig a forint árfolyam-ingadozása miatt fontos szerepe lehet: ez az árfolyamnyereség miatti adóalap-csökkentés.
A nemzetközi adózásban visszatérő kérdés, hogy miként kell értelmezni a kétoldalú adóegyezmények rendelkezéseit akkor, amikor az OECD Modellegyezmény Kommentárja időközben módosul. A kérdés különösen időszerűvé vált a 2025. évi OECD-frissítéssel, amely több területen – így a határon átnyúló otthoni munkavégzés, a természeti erőforrások feltárása és kitermelése, a transzferárazás, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárás szabályai körében – pontosításokat fogalmaz meg az értelmezésben.
2023. december 31-ével a társaságiadó-törvény egy új adókedvezménnyel bővült: a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményével, amely csak a 2024. január 1-jét követően indult fejlesztési projektekre érvényesíthető. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
Indokoltnak tartja a látványcsapatsportok társaságiadó-kedvezményen alapuló (tao) támogatásának felülvizsgálatát az Állami Számvevőszék (ÁSZ), elemzésük szerint ugyanis az nem a sportszakmai eredményességet helyezi a középpontba, és visszaélésekre is lehetőséget ad – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
Gazdasági társaság tulajdonosa egy másik társaságnak. A tulajdonos könyveiben a tulajdonolt cég üzleti értékként van nyilvántartva, önálló adószámmal, a tulajdonolt cég tulajdonában van egy értékes ingatlan is. A tulajdonolt céget a tulajdonos társaság egyik magánszemély tagja szeretné tovább működtetni, saját magántulajdonként. Ez esetben kiválásról vagy cégeladásról van szó? Kell-e a céget értékeltetni a gazdasági esemény megtörténte előtt? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával – írja honlapján a Válasz Online.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték