A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás könyvelésének kritikus pontja. A behajthatatlan vagy kétessé vált követelések helytelen számviteli és adójogi kezelése egyszerre okozhat adóhiányt és eredménytorzítást. A két jogterület – a számvitel és a társasági adó – eltérő szabályokat alkalmaznak, és ezek összekeverése az egyik leggyakoribb hiba, amellyel könyvelési ellenőrzések során találkozhatunk.
A globális minimumadóval összefüggő DAC9-adatszolgáltatási kötelezettséget az érintett adózóknak első alkalommal 2026. június 30-áig kell teljesíteniük: az ehhez kapcsolódó NAV-fejlesztés újabb szakaszba lépett – tette közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A globális minimumadó azokat a multinacionális cégcsoportokat terheli, ahol a végső anyavállalat konszolidált éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A szabályokat 2024-től kell alkalmazni, egy még mindig formálódó jogszabályi környezetben. 2025 végén és 2026 elején több új végrehajtási rendelet is született, amelyeket 2026. június 30-áig már élesben kell alkalmazni. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner.
A telephely fogalma a nemzetközi adózás egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. Egyre több magyar vállalkozás terjeszti ki tevékenységét külföldre, és egyre több külföldi cég végez tartós üzleti tevékenységet Magyarországon – sokszor anélkül, hogy bármelyik fél tudatában lenne a telephely-keletkezés adójogi következményeinek. Egy rossz minősítés akár milliós adóhiányt, bírságot és kamatkötelezettséget is eredményezhet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február végén közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, a legfontosabb tudnivalókat a Niveus Transzferár és Adótanácsadási üzletágának rendkívüli hírlevelei foglalják össze. Továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. március 12-én közzétett tájékoztatása szerint mintegy 3200 vállalatot szólítottak fel könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére – hívja fel a figyelmet a Niveus.
Hol húzódik a határ a home office, a külföldi távmunka és a kiküldetés között? Milyen telephely-kockázatot hordoz magában a külföldi távmunka, a nem megfelelően kezelt nemzetközi munkavégzés? Milyen társaságiadó-, szja- és tb-kötelezettségekkel kell számolnia a munkáltatónak külföldi távmunka esetén? A mikrofonnál: Antretter Erzsébet adószakértő és Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő.
A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Némi fáziskéséssel, a mai napon közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó adómentességet alkalmazó államok listáját, vagyis egy linket, amely az OECD weblapjára mutat, ahol angol, illetve francia nyelven lehet tájékozódni.
Magyar cég külföldön, külföldi cég Magyarországon – egy rosszul menedzselt üzleti jelenlét akár jelentős többletadó-fizetést és komoly kockázatokat is rejthet. A NAV az utóbbi években egyre aktívabban vizsgálja a határon átnyúló konstrukciókat. A telephely fogalma gyakran bonyolultabb, mint elsőre látszik, ezért a Niveus szakértői szerint a tudatos tervezés kulcsfontosságú a nemzetközi működés során.
Az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül az Európai Bizottság: az úgynevezett csoportmentességi rendelet tervezett módosítása egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígér a vállalatok számára, az ösztönzők pedig erősebb hatást érhetnek el. Az új keretrendszer 2027-től léphet hatályba, és jelentősen befolyásolhatja a pénzbeli támogatások és adókedvezmények alkalmazását az Európai Unióban – hívja fel rá a figyelmet az EY.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték