A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával – írja honlapján a Válasz Online.
Ha a jól működő társaságnál a tulajdonosok már a következő évi beszámoló elfogadása előtt, év közben szeretnének részesedni az eredményből, felmerül az osztalékelőleg-fizetés lehetősége, ezzel együtt pedig a közbenső mérleg elkészítésének kérdése. Cikkünk második részében a téma kapcsán ismertetjük az időbeli elhatárolásokkal, a társasági adóval, az eredménykimutatással, valamint a közbenső mérleg felhasználhatóságával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A magyar adórendszerben a fejlesztési adókedvezmény kínálja az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget: segítségével a vállalkozások akár 80 százalékkal is csökkenthetik a számított társasági adójukat. A kedvezmény sikeres igénybevételéhez azonban fontos a megfelelő tervezés és a buktatók kikerülése. Ráadásul idéntől bővültek a támogatással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek is, melyek részleteit a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével tekintjük át.
A tulajdonosi szerkezet változása és az átalakulások – köztük a beolvadás – számos adójogi kérdést vet fel az érintett társaságoknál. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bír az elhatárolt veszteség további felhasználhatóságának kérdésköre, amelyre a társasági adó szabályai nem minden esetben biztosítanak korlátlan lehetőséget. Írásunk célja az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó azon szabályok és feltételek összefoglalása, amelyekre az elhatárolt veszteség felhasználásának általános szabályain túl tulajdonosváltás és beolvadás esetén az érintett adózóknak szintén figyelmet kell fordítaniuk.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
Egyszerűsített végelszámolás tartama alatt a tulajdonos ajándékozás címén elengedi az általa nyújtott tagi kölcsönt. 2026-ban ez az ajándékozás illetékmentes, ha a jogszabály által megfogalmazott feltételek teljesülnek? Az ajándék – tagi kölcsön – megszüntetése egyéb bevételként könyvelendő, ami növeli a társaságiadó-alapot? Tehát az ajándékozási illetéket nem, de a társasági adót meg kell fizetni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény, további négy törvény és egy fogyasztóvédelmi kormányrendelet mellett.
A társaságiadó-felajánlással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tette közzé információs füzetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.
Több ponton módosítaná a társasági adóról szóló törvényt a T/387. számon benyújtott törvényjavaslat. Megszűnnének a műemléki adókedvezmények és a növekedési adóhitel, változnának a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó társaságiadó-szabályok. A tervezett új rendelkezések 2027. január 1-jén, illetve 2027. augusztus 1-jén lépnének hatályba.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték