Az amerikai kettős adóztatást elkerülő adószerződés megszűnését követően sokan már tudják, hogy az USA-ból érkező kifizetéseknél újra az általános amerikai forrásadó-szabályok érvényesek. 2024. január 1-jétől a magyar befektetőknek is 30%-os forrásadót kell fizetnünk, mint az egyezménnyel nem rendelkező országoknak – írja a Bankmonitor.hu.
A transzferárazás – sok más területhez hasonlóan – ma már nem csak módszertani, hanem adatkezelési és kockázatmenedzsment-kérdés is. Az elmúlt időszakban számos változás figyelhető meg a területen, az adóhatósági elvárások átalakulnak, a jogszabályi háttér változáson megy át, míg a gazdaság általános kiszámíthatatlansága, valamint bizonyos piacok aktuális nehézségei is előtérbe helyezik a transzferázás kérdését. Az említett kihívások mellett a technológiai megoldások – különösen a mesterséges intelligencia – megjelenése új lehetőségeket és egyben új kockázatokat is teremt a területen.
Háromrészes összeállításunkban összefoglaljuk a céltartalék képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat, megkötéseket. Az első részben a szerződésből várható veszteség, a peres kockázat, a jövőbeni várható költségek, a garanciális kötelezettségek, a devizás finanszírozások által indokolt céltartalékképzésre vonatkozó tudnivalókat, szabályokat ismertettük. Mostani cikkünk a szükséges céltartalék minél pontosabb meghatározására, illetve az adóalap-módosító hatásra fókuszál.
2025. december 23-án a Magyar Közlönyben kihirdették a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló 45/2025. NGM rendeletet (új TP-rendelet).
Végelszámolással megszűnő cégtől magánszemély átvállalja a tagi kölcsönből származó tartozást. Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha a tartozás elengedésre kerül, akkor az új illetéktörvény alapján kell-e a magánszemélynek illetéket fizetnie, illetve a tartozást elengedő cégnél társaságiadóalap-csökkentést eredményez-e a követelés elengedése. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, mire kell ügyelni a szokásos piaci árazás, transzferárazás során a 2026. évi változások értelmében? A társasági adózásban alkalmazott kapcsolt vállalkozási viszony eldöntése a gyakorlatban nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése sem minden esetben evidencia. Előadóink a változások elméleti ismertetése mellett konkrét példákkal arra fókuszálnak, hogy a kkv-k változással járó gyakorlati teendőit tisztázzák. A 2026. évi változások mellett az adóhatóság ezirányú figyelme, a vonatkozó dokumentációs kötelezettség ellenőrzésére irányuló revíziók külön aktualitást adnak a témának. Jelen webinárium alapozó ismereteket kíván adni a téma iránt érdeklődőknek a transzferárazás összetett rendszerében.
A 2025. évi LXXXIV. törvény egy új, 22/I paragrafussal egészítette ki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao. tv.). Az új szabály a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás utáni adókedvezményről rendelkezik. Ehhez kapcsolódóan az NGM rendeletet (59/2025.) adott ki az igénybevételhez szükséges végrehajtási előírásokról. Cikkünk az új adókedvezményt és az igénybevétel fontosabb előírásait mutatja be.
December 30-án kihirdették a 2025. évi 160. és 161. számú Magyar Közlönyt. Megjelent – egyebek mellett – a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 58/2025. NGM rendelet, a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 59/2025. NGM rendelet, az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. VM rendeletet módosító 64/2025. NGM rendelet és a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendeletet módosító 459/2025. kormányrendelet.
Egy vállalkozás adott kölcsönt a tagok részére a korábbi években, több alkalommal. A kölcsönökre jegybanki alapkamat plusz 5% felszámításra került. Kérdés, hogy a kölcsönök tekintetében van-e mód elévülésre? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
2025. december 16-án, a Magyar Közlöny 2025. évi 153. számában 12 törvény, 16 rendelet és 25 határozat jelent meg, többek között a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló törvény, a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló törvény, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosítása.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték