A multinacionális vállalatok térnyerésével egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az egyes országokban működő cégek nyereségéből mennyi jut külföldi tulajdonosokhoz. Alapesetben a vállalatok nyereségét két adóval terhelik: a nyereség után társasági adót kell fizetni, majd az ebből kifizetett osztalékot jövedelemként adóztatják az államok – írja a telex.hu.
Négy ponton hoz koncepcionális változást és számos egyéb, kisebb módosítást tartalmaz az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló, T/931. számon benyújtott törvényjavaslat.
A 2026-os év újabb mérföldkövet hozott a nagyméretű multinacionális cégcsoportok életében: a naptári éves cégcsoportoknak június 30-áig első alkalommal kellett benyújtaniuk a globális minimumadóra vonatkozó éves bevallást és adatszolgáltatást. A kötelezettségek sora azonban ezzel még nem zárult le. Cikkünkben összefoglaljuk a globális minimumadóhoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségeket és határidőiket, valamint gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan alakulnak a határidők naptári éves és eltérő üzleti éves cégcsoportok esetén.
Adócsökkentés, béremelés, több rendszer teljes átalakítása – többek között – ezek is szerepelnek a 2027-es költségvetési javaslatban, olvasható a kormany.hu oldalon.
Változnak az energiaellátók jövedelemadójára (Robin Hood-adó) és a kiskereskedelmi adóra vonatkozó előírások a T/931. számú törvényjavaslat elfogadása esetén.
Számos ponton kezdeményezett változtatást a vállalatok adózásával kapcsolatban a kormány – tette közzé az MTI.
Négyrészes cikksorozatunk első részében ismertettük a műemlék ingatlanok beszerzéséhez, illetve felújításához kapcsolódóan milyen szabályok mentén csökkenthető egy vállalkozás adózás előtti eredménye. Az apropót az adja, hogy egy nyári jogszabály-módosítás kivezeti a társasági adó rendszeréből a műemlék ingatlanokhoz kapcsolódó adózás előtti eredményt csökkentő tételeket. Mostani írásunkban azt járjuk körbe, hogy miben különböznek az adóalap-kedvezmény igénybe vételi lehetőségei attól függően, hogy beruházásról, felújításról vagy karbantartásról van-e szó.
A napokban kihirdetett C-203/25. számú Neo Group ítéletben (ECLI:EU:C:2026:863) az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen kiszélesítette a tagállami adóhatóságok mozgásterét az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv (PSD) visszaélésellenes szabályainak alkalmazásában. A döntés lényegében arról szól, hogy nemzetközi struktúrák esetén az adóhatóságnak mikor van lehetősége túltekinteni a láncban szereplő egyes társaságokon, és akár tisztán uniós, PSD által védett kontextusban is forrásadót kivetni – olvasható az EY közleményében.
Háromrészes cikksorozatunk első részében azt jártuk körbe, hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyról van-e szó. A második részben azt mutattuk be, mit jelent valójában a szokásos piaci ár. A harmadik, befejező részben pedig ahhoz nyújtunk fogódzót, hogy milyen nyilvántartást kell vezetni, illetve adatszolgáltatást teljesíteni.
Adott egy kft., amely 2025. május 1-jével a társasági adó hatálya alá került, mivel előzőleg be nem jelentett alkalmazott miatt megszűnt a kivaalanyisága. Mikor léphet újra vissza a kivába? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték