Az ePapír szolgáltatás 2025. november 1-jétől

Megosztás Tetszik

2025. október 31-e után megszűnik az ePapír szolgáltatásba integrált AVDH. Tényleg elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített elektronikus aláírással rendelkezzenek? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Magyar Attila, a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: utolsó információnk szerint 2025. október 31-e után megszűnik az ePapír szolgáltatásba integrált azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítés (AVDH) lehetősége. Az ügyfeleim közül néhányan kizárólag a munkaügyi központ felé benyújtandó elszámolások, kérelmek hitelesítésére használta ezt, ahogy szerintem a kisvállalkozások zöme sem használ más célra minősített aláírást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelent tájékoztató alapján számomra nem világos, hogy kik használhatják majd a felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatást (FEDOR). Tényleg elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített elektronikus aláírással rendelkezzenek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) tájékoztatója eléggé részletes, de a rengeteg információ miatt valóban nehezen átlátható. A lényegesebb információk, figyelemmel a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnökének, dr. Kósa Ferencnek az e témával kapcsolatos észrevételeiben foglaltakra is, a következők:

Ügyfélként eljárva elektronikus ügyintézésre kötelesek többek között a gazdálkodó szervezetek, így például a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., rt.), szövetkezetek, lakásszövetkezetek, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, és a tájékoztatóban található felsorolás szerinti egyéb gazdálkodó szervezetek, állam, önkormányzatok, adószámmal rendelkező alapítványok és egyesületek, egyházak, felsőoktatási intézmények, stb. (részletesen a tájékoztatóban felsorolva).

Az elektronikus ügyintézés során az eddigi AVDH-szolgáltatás 2025. október 31-én megszüntetésre került, és helyette a felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás (FEDOR) került 2025. november 1. napjától bevezetésre, amely szolgáltatással ugyan hiteles elektronikus dokumentum létrehozható, de az nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak.

A FEDOR-szolgáltatás során a szolgáltató által kiállított igazolás kizárólag a dokumentumot benyújtó személy 4T adatát igazolja, és a FEDOR szolgáltatással kiállított igazolás képviseleti jogot nem igazol.

2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél részéről indított ÚJ ÜGY esetében az állami foglalkoztatási szerv a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott dokumentumot fogadja el (elektronikus magánokirat), és amely irat az ePapír szolgáltatásba vagy elektronikus űrlapba (GINOP_PLUSZ-3.2.1) csatolt mellékletként nyújtható be.

Az ePapíron vagy az elektronikus űrlapon (GINOP_PLUSZ-3.2.1.) benyújtott iratot a benyújtás előtt kell a képviseletre jogosult személynek megfelelő – minősített – elektronikus aláírással hitelesíteni, és ezt követően csatolható be mellékletként és küldhető be.

Az ügyintézés során van lehetőség meghatalmazott útján eljárni, azonban ebben az esetben a meghatalmazottnak kell saját, a fentieknek megfelelő elektronikus aláírással rendelkeznie.

A tájékoztató szerint a Magyarországon nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltatókról és bizalmi szolgáltatásokról például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása alapján tájékozódhatnak az alábbi webfelületen, a „minősített szolgáltatások” menüpontban.

Annyi pontosítást igényelt ez a mondat, hogy nemcsak az NMHH listáján szereplő minősített (bizalmi szolgáltató által kibocsátott) tanúsítvány fogadható el a fenti eljárásokban, hanem bármilyen, az Európai Unióban működő minősített bizalmi szolgáltató által, a szervezet képviselője részére kibocsátott minősített tanúsítvány elfogadható a hiteles elektronikus aláíráshoz az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének – eIDAS rendelet – 4. és 24a. cikke alapján.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján azóta egyébként megjelent a hivatkozott tájékoztató pontosítása, ez az alábbi linken olvasható

Az ePapír szolgáltatást használó elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy álláskereső, szolgáltatást kérő) a hatóság felé intézett nyilatkozatokon kívül benyújtandó iratokat FEDOR-szolgáltatással nem hitelesítheti, azokat

• vagy a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatással,
• vagy az eSZIG eSzemélyi szolgáltatással
• vagy bizalmi szolgáltatótól beszerezhető tanúsítvánnyal

hitelesítheti.

Kérdésére válaszolva tehát elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzenek.

Érdemes tudni azt is, hogy senki, így a hatóságok sem kérhetnek olyan tanúsítványt, amiben a képviselt szervezet (jogi személy) adatai feltüntetésre kerültek. Az eljáró hatóságnak viszont ellenőriznie kell a benyújtó képviseleti jogosultságát, ezért ennek érdekében

• javasolt a képviselő beszerzett tanúsítványának bejegyeztetése a cégjegyzékbe;
• vagy javasolt olyan azonosítót feltüntetni a tanúsítványban, amely a képviseleti jog ellenőrzését megkönnyíti (pl. adóazonosító jel), ha a gazdálkodó szervezet a tanúsítványt a cégjegyzékben nem kívánja feltüntetni.

A felmerült hozzászólásokra tekintettel az alapkérdésre adott válaszomat, az abban foglaltakat fenntartva, az alábbi jogszabályi hivatkozásokkal, magyarázattal egészítem ki.

Az elektronikus azonosítási, hitelesítési és bizalmi szolgáltatások jogi keretét „A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE” (továbbiakban: az eIDAS Rendelet) adja meg. Az eIDAS rendelet az uniós tagállamokban, ezáltal Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó, azonban emellett a hozzá kapcsolódó magyar szabályozást is figyelembe kell vennünk.

A magyar szabályozást elsősorban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. (a továbbiakban: Dáptv) és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletek [321/2024. (XI.6.) kormányrendelet – a digitális állampolgárság egyes szabályairól, valamint a 322/2024. (XI.6.) kormányrendelet - a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről] jelentik, emellett a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vonatkozó szabályai alkalmazandók.

Az eIDAS rendelet háromféle elektronikus aláírást különböztet meg, ezekre utal vissza a Dáptv. 8.§ (értelmező rendelkezések) 15., 23., és 38. pontja, melyek szerint:

• 15. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;
• 23. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
• 38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás.

eIDAS rendelet 3. cikk

• „10.pont: „elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;”
• „11.pont „fokozott biztonságú elektronikus aláírás”: olyan elektronikus aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;”
• „12.pont „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul;”
• „26.pont „fokozott biztonságú elektronikus bélyegző”: olyan elektronikus bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;”
• „36.pont „ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;”

Az eIDAS rendelet 24. cikk (1) bekezdése alapján „a minősített tanúsítvány vagy minősített elektronikus attribútumtanúsítvány kibocsátásakor a minősített bizalmi szolgáltatónak ellenőriznie kell annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságát és - adott esetben - egyedi attribútumait, akinek vagy amelynek a részére a minősített tanúsítvány vagy a minősített elektronikus attribútumtanúsítvány kibocsátásra kerül.”

A fenti három aláírásmód között az a különbség, hogy

• az egyszerű elektronikus aláíráshoz (SES) nem kapcsolódik jogszabályban rögzített joghatás. Ez az aláírás típus nem hiteles, az aláíró személye könnyen vitatható (nincs azonosítás, nincs az aláíró személyéhez kötöttség), nem követhető nyomon a dokumentumban esetlegesen bekövetkezett változás, ezért Magyarországon az ilyen aláírásoknak nincs bizonyító ereje. Ilyen aláírás pl. egy emailbe beszúrt aláíráspanel, vagy egy szkennelt aláírás, esetleg egy pdf dokumentumra rámásolt aláíráskép.
• A fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz (AdES) a meg nem hamisítottság vélelme kapcsolódik, vagyis ellenkező bizonyításig feltételezhető, hogy az írta alá, akinek az elektronikus aláírása azon szerepel, és a dokumentum az ő jognyilatkozatát tartalmazza. Az ilyen aláírás alkalmas az aláíró azonosítására és kizárólag az aláíróhoz köthető (az aláíró kizárólag saját ellenőrzése alatt álló adatokkal készítheti el aláírását). Az ily módon aláírt adatok minden későbbi változása nyomon követhető, az aláírást követően a dokumentumban bekövetkező változtatás esetén az aláírás érvénytelen. A fokozott biztonságú aláírás létrehozása valamelyik bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítvánnyal történik, azonban ez a tanúsítvány nem minősített aláíró eszköz, és a kibocsátását nem előzi meg személyes vagy videós azonosítás. A fokozott biztonságú e-aláírással ellátott dokumentum írásbelinek minősül, de nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
• A minősített elektronikus aláírást (QES) csak minősített bizalmi szolgáltatók állíthatják ki. Az e-aláírást ebben az esetben egy speciális eszköz (kártya vagy token) és/vagy szoftver segítségével kell létrehozni. A minősített bizalmi szolgáltató az e-dokumentum részét képező ún. minősített tanúsítvánnyal igazolja az aláíró személyazonosságát, és az aláírásának a hitelességét. A tanúsítvány kibocsátását megelőzően minden esetben személyesen vagy távazonosítás útján személyazonosítás történik. A legfontosabb, hogy a minősített e-aláírással ellátott elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, tehát a fenti aláírási formákhoz képest magasabb bizonyító erővel rendelkezik.

Az eIDAS rendelet 24a. cikk (1) bekezdése alapján „a valamely tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírásokat és a valamely tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus bélyegzőket az összes többi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként, illetve minősített elektronikus bélyegzőként.”

A Dáptv. 19. § (1) bekezdése szerint „ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) a felhasználóként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) a felhasználó jogi képviselője.”

E jogszabályhely alapján ügyfélként eljárva elektronikus ügyintézésre kötelesek többek között a gazdálkodó szervezetek, így például a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., rt.), szövetkezetek, lakásszövetkezetek, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, és a tájékoztatóban található felsorolás szerinti egyéb gazdálkodó szervezetek, állam, önkormányzatok, adószámmal rendelkező alapítványok és egyesületek, egyházak, felsőoktatási intézmények, stb. (részletesen a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7.§ 6. pontjában felsoroltak)

A Dáptv. törvény 19. § (5) bekezdése szerint „ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.”

A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI.6.) Korm. r. 2025. november 1. napjától hatályos 72/A. §-a értelmében az elektronikus ügyintézés során az eddigi ÁVDH szolgáltatás helyett a  felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás (FEDOR) elnevezésű szolgáltatás került 2025. november 1. napjától bevezetésre, amely szolgáltatással ugyan hiteles elektronikus dokumentum létrehozható, de az nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak.

A FEDOR szolgáltatás során a szolgáltató által kiállított igazolás kizárólag a dokumentumot benyújtó személy 4T adatát (családi és utónév, a születési hely, a születési idő és az anyja születési családi és utóneve) igazolja, és a FEDOR szolgáltatással kiállított igazolás képviseleti jogot nem igazol (322/2024. (XI.6.) Korm. r. 72/A.§ (4) bek.).

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfélnek a hatóság – esetünkben most az állami foglalkoztatási szerv – felé benyújtott iratának a hitelesítését kell elvégeznie ahhoz, hogy azt a hatóság mint kétséget kizáróan tőle származót fogadja el. A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI.6.) kormányrendelet 31. § (1) bekezdése szerint „Hiteles az elektronikus dokumentum, ha

a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,

b) a nyilatkozattevő vagy kiállító digitális szolgáltatást biztosító szervezet bélyegzőjével vagy a szervezet annak nevében kiadmányozásra jogosultjának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,

c) iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,

d) kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezet zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szervezet zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.”

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelek esetében a fenti 31.§ (1) bek. a.) pontja az irányadó, mert a b.) pont kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezetekre vonatkozik (amelyik nyilatkozatot tesz, vagy azt kiállít), a többi pont pedig más eljárásokra utal.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 325.§ (1) bek. f. pontja szerint „teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.”

Tisztán látható a jogalkotói szándék, amely a hatósági eljárásokban is a legerősebbnek tekintett, minősített elektronikus aláírás alkalmazását rendeli a kívánt joghatás eléréséhez.

A leírt jogszabályi hivatkozások alapján került megfogalmazásra az, hogy 2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél részéről indított ÚJ ÜGY esetében az állami foglalkoztatási szerv a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott dokumentumot fogadja el (elektronikus magánokirat), és amely irat az ePapír szolgáltatásba vagy elektronikus űrlapba (GINOP_PLUSZ-3.2.1) csatolt mellékletként nyújtható be.

Értelemszerű, hogy az ePapíron vagy az elektronikus űrlapon (GINOP_PLUSZ-3.2.1.) benyújtott iratot a benyújtás előtt kell a képviseletre jogosult személynek megfelelő – minősített – elektronikus aláírással hitelesíteni, és ezt követően csatolható és küldhető be mellékletként, más sorrendben nem teljesül a hitelesítés módja.

Az ügyintézés során van lehetőség meghatalmazott útján eljárni, azonban ebben az esetben a meghatalmazottnak kell saját, a fentieknek megfelelő elektronikus aláírással rendelkeznie.

Gazdálkodó szervezet részéről a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatással ellátott okiratot az állami foglalkoztatási szerv nem fogadja el, azt csak magánszemély tudja igénybe venni a 321/2024. (XI.6.) kormányrendelet 10.§ és a Dáptv. 63. § értelmében.

A tájékoztató szerint a Magyarországon nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltatókról és bizalmi szolgáltatásokról például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása alapján tájékozódhatnak az alábbi webfelületen, a „minősített szolgáltatások” menüpontban:

https://esign.nmhh.hu/bszny/szolgParams/init.do?tipus=mi.

Annyi pontosítást igényelt ez a mondat, hogy nemcsak az NMHH listáján szereplő minősített (bizalmi szolgáltató által kibocsátott) tanúsítvány fogadható el a fenti eljárásokban, hanem bármilyen, az Európai Unióban működő minősített bizalmi szolgáltató által, a szervezet képviselője részére kibocsátott minősített tanúsítvány elfogadható a hiteles elektronikus aláíráshoz, Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének – eIDAS rendelet – 4. és 24a. cikke alapján.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján azóta egyébként megjelent a Tisztelt Kérdező által hivatkozott tájékoztató pontosítása, ez az alábbi linken olvasható:

https://nfsz.munka.hu/cikk/8378

Az ePapír szolgáltatást használó elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy álláskereső, szolgáltatást kérő) a hatóság felé intézett nyilatkozatokon kívül benyújtandó iratokat FEDOR szolgáltatással nem hitelesítheti, azokat

• vagy a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatással,
• vagy az eSZIG eSzemélyi szolgáltatással
• vagy bizalmi szolgáltatótól beszerezhető tanúsítvánnyal

hitelesítheti.

Kérdésére válaszolva tehát elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzenek.

Érdemes tudni azt is, hogy senki, így a hatóságok sem kérhetnek olyan tanúsítványt, amiben a képviselt szervezet (jogi személy) adatai feltüntetésre kerültek. Az eljáró hatóságnak viszont ellenőriznie kell a benyújtó képviseleti jogosultságát, ezért ennek érdekében

javasolt a képviselő beszerzett tanúsítványának bejegyeztetése a cégjegyzékbe,

vagy javasolt olyan azonosítót feltüntetni a tanúsítványban, ami a képviseleti jog ellenőrzését megkönnyíti (pl. adóazonosító jel), ha a gazdálkodó szervezet a tanúsítványt a cégjegyzékben nem kívánja feltüntetni.

A mindennapokban természetesen más jogi értelmezés is előfordulhat, több, összefüggéseiben értelmezendő, frissen módosított, ráadásul nehezebben érthető jogszabály alkalmazása során a gyakorlat csak idővel válik kiforrottá, különösen majd azt követően, ha a Kúria a vonatkozó jogszabályok értelmezését elvi éllel rögzíti, és teszi azt irányadóvá.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak a konkrét eset minden részletének ismeretében tudok adni.

Üdvözlettel:

Dr. ifj. Magyar Attila ügyvéd
Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda