adozona.hu
Az ePapír szolgáltatás 2025. november 1-jétől
//adozona.hu/2025_os_adovaltozasok/AVDH_FEDOR_NFSZ_minositett_elektronikus_ala_7BF7DJ
Az ePapír szolgáltatás 2025. november 1-jétől
2025. október 31-e után megszűnik az ePapír szolgáltatásba integrált AVDH. Tényleg elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített elektronikus aláírással rendelkezzenek? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Magyar Attila, a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: utolsó információnk szerint 2025. október 31-e után megszűnik az ePapír szolgáltatásba integrált azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítés (AVDH) lehetősége. Az ügyfeleim közül néhányan kizárólag a munkaügyi központ felé benyújtandó elszámolások, kérelmek hitelesítésére használta ezt, ahogy szerintem a kisvállalkozások zöme sem használ más célra minősített aláírást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelent tájékoztató alapján számomra nem világos, hogy kik használhatják majd a felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatást (FEDOR). Tényleg elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített elektronikus aláírással rendelkezzenek?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) tájékoztatója eléggé részletes, de a rengeteg információ miatt valóban nehezen átlátható. A lényegesebb információk, figyelemmel a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnökének, dr. Kósa Ferencnek az e témával kapcsolatos észrevételeiben foglaltakra is, a következők:
Ügyfélként eljárva elektronikus ügyintézésre kötelesek többek között a gazdálkodó szervezetek, így például a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., rt.), szövetkezetek, lakásszövetkezetek, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, és a tájékoztatóban található felsorolás szerinti egyéb gazdálkodó szervezetek, állam, önkormányzatok, adószámmal rendelkező alapítványok és egyesületek, egyházak, felsőoktatási intézmények, stb. (részletesen a tájékoztatóban felsorolva).
| Az Adózóna 2025-ös és 2026-os változásokkal foglalkozó írásait az évszámokra kattinva éri el. Megjelent: Iránytű cégvezetőknek – adózás, számvitel, munkaügy és tb című kiadványunk. |
Az elektronikus ügyintézés során az eddigi AVDH-szolgáltatás 2025. október 31-én megszüntetésre került, és helyette a felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás (FEDOR) került 2025. november 1. napjától bevezetésre, amely szolgáltatással ugyan hiteles elektronikus dokumentum létrehozható, de az nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak.
A FEDOR-szolgáltatás során a szolgáltató által kiállított igazolás kizárólag a dokumentumot benyújtó személy 4T adatát igazolja, és a FEDOR szolgáltatással kiállított igazolás képviseleti jogot nem igazol.
2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél részéről indított ÚJ ÜGY esetében az állami foglalkoztatási szerv a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott dokumentumot fogadja el (elektronikus magánokirat), és amely irat az ePapír szolgáltatásba vagy elektronikus űrlapba (GINOP_PLUSZ-3.2.1) csatolt mellékletként nyújtható be.
Az ePapíron vagy az elektronikus űrlapon (GINOP_PLUSZ-3.2.1.) benyújtott iratot a benyújtás előtt kell a képviseletre jogosult személynek megfelelő – minősített – elektronikus aláírással hitelesíteni, és ezt követően csatolható be mellékletként és küldhető be.
Az ügyintézés során van lehetőség meghatalmazott útján eljárni, azonban ebben az esetben a meghatalmazottnak kell saját, a fentieknek megfelelő elektronikus aláírással rendelkeznie.
A tájékoztató szerint a Magyarországon nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltatókról és bizalmi szolgáltatásokról például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása alapján tájékozódhatnak az alábbi webfelületen, a „minősített szolgáltatások” menüpontban.
Annyi pontosítást igényelt ez a mondat, hogy nemcsak az NMHH listáján szereplő minősített (bizalmi szolgáltató által kibocsátott) tanúsítvány fogadható el a fenti eljárásokban, hanem bármilyen, az Európai Unióban működő minősített bizalmi szolgáltató által, a szervezet képviselője részére kibocsátott minősített tanúsítvány elfogadható a hiteles elektronikus aláíráshoz az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének – eIDAS rendelet – 4. és 24a. cikke alapján.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján azóta egyébként megjelent a hivatkozott tájékoztató pontosítása, ez az alábbi linken olvasható
Az ePapír szolgáltatást használó elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy álláskereső, szolgáltatást kérő) a hatóság felé intézett nyilatkozatokon kívül benyújtandó iratokat FEDOR-szolgáltatással nem hitelesítheti, azokat
- vagy a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatással,
- vagy az eSZIG eSzemélyi szolgáltatással
- vagy bizalmi szolgáltatótól beszerezhető tanúsítvánnyal
hitelesítheti.
Kérdésére válaszolva tehát elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzenek.
Érdemes tudni azt is, hogy senki, így a hatóságok sem kérhetnek olyan tanúsítványt, amiben a képviselt szervezet (jogi személy) adatai feltüntetésre kerültek. Az eljáró hatóságnak viszont ellenőriznie kell a benyújtó képviseleti jogosultságát, ezért ennek érdekében
- javasolt a képviselő beszerzett tanúsítványának bejegyeztetése a cégjegyzékbe;
- vagy javasolt olyan azonosítót feltüntetni a tanúsítványban, amely a képviseleti jog ellenőrzését megkönnyíti (pl. adóazonosító jel), ha a gazdálkodó szervezet a tanúsítványt a cégjegyzékben nem kívánja feltüntetni.
Hozzászólások (1)
"Az ePapíron vagy az elektronikus űrlapon (GINOP_PLUSZ-3.2.1.) benyújtott iratot a benyújtás előtt kell a képviseletre jogosult személynek megfelelő – minősített – elektronikus aláírással hitelesíteni, és ezt követően csatolható be mellékletként és küldhető be."
Ez nem igaz.
Értem, hogy az általam nagy tiszteletnek örvendő dr. Kósa Ferenc ügyvéd úr, az EU többi szolgáltatójához képest igencsak drága Microsec, Netlock és Flintsign érdekeit védi, de ettől még célszerű lenne az igazat írnia, hogy a többi ügyvéd is, amikor tovább adja szintén az igazat írhassa.
Mi az igazság?
Egyrészt a DÁP eAláírás magánszemélyi aláírásként használva - általa és a hatóságok által se vitatottan - TELJESEN JÓ. Egy meghatalmazott könyvelő rendre magánszemélyi eljárást végez, így a DÁP eAláírást simán használhatja és az ingyen van.
Jelenleg is zajlik a per, hogy a DÁP eAláírást - jogszabályi tiltás hiányában - ismerje el a Fővárosi Törvényszék cégszerű aláírásnak. A cégszerű aláírás fogalma szerint ugyanis magánszemélyként történő aláíráskor is teljesül.
Az Igazságügyi Minisztérium évtizedek óta képviselt, számtalanszor megjelent véleménye szerint: "az elektronikus úton történő cégjegyzés esetében is mindössze két kritériumnak kell megfelelni: (i) magából a dokumentumból ki kell tűnnie annak, hogy a természetes személy a cég nevében jár el (ii) a cég képviselőjének a dokumentumot ténylegesen alá is kell írnia (jelen esetben a kizárólag az aláíró személyéhez köthető elektronikus aláírással kell ellátnia)."
Az eIDAS rendelet szerint lehetne tiltani az ilyen tagállami digitális tárcák elektronikus aláírásának üzleti (szakmai célú) felhasználását, de ehhez tiltó rendelkezés kellene. Egy üzleti célból vásárolt Microsec, egy Netlock, vagy egy Flintsign aláírást is magánszemélyként használunk és egyik sem tartalmaz attribútumot (szerepkört).
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás is teljesen jó. Akkor is teljesen jó, ha az dr. Kósa Ferenc ügyvéd úr üzleti köreinek érdekét súlyosan sérti. Ilyen aláírást kínál fillérekért - úgy, hogy az első 5 aláírás ingyenes - az ittirdala.hu is, amit az az ID&Trust Kft. üzemelteti, amely a japán és iraki útlevél, az olasz személyigazolvány és TB kártya, illetve a román TB kártya fejlesztését is végezte.
Az eIDAS rendelet hatályos szövegében 25. cikk (1) bekezdése így szól: Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek.
Ez eIDAS rendelet közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogszabályok felett álló uniós előírás.
Az a kormánytisztviselő, önkormányzati alkalmazott, rendőr, egyéb közszolga, aki a minősített aláírásra hivatkozva a fokozott biztonságú elektronikus aláírást szándékosan visszautasítja, az hivatali visszaélést követ el, ami 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Btk. 305.§).
Végül megjegyzem, hogy az olasz Intesi Group egy évre 29 EUR/év+áfa (vagy fordított áfa) összegért árulja az elektronikus aláírást, elővideós azonosítással. Ez nagyjából most 11 eFt nettó. Hasonlítsuk már össze:
Microsec Zrt. (E-szignó): 41 eFt+áfa
Lippert Kft. (Flintsign): 35 eFt+áfa
Netlock KFt.: 45 eFt + áfa
Én értem, hogy ezek a szolgáltatók most sok-sok pénzt szeretnének végre keresni. Ha bejön a számításuk és pusztán jogi érveléssel elérik, hogy 500 ezer új ügyfelük legyen, azzal ilyen árak mellett évente 10-20 milliárdos profitra tehetnek szert.