Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webináriumról készült videófelvételen a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.
A munkajog egyik legkomplexebb gyakorlati alkalmazási területe a munkaidő megfelelő megszervezése. A napi munka során gyakran tapasztaljuk, hogy a HR-rel foglalkozók számára talán itt a legtöbb a kérdés és a bizonytalanság – legyen szó munkaidő-beosztásról, pihenőidőkről vagy a rendkívüli munkavégzés (túlóra) szabályos elrendeléséről és korlátairól. Márpedig felkészült és jogszerű munkaidő-szervezéssel a foglalkoztatási költségek is alacsonyabban tarthatók. Webináriumunkon szakértő előadónkkal az alapoktól nézzük át a tudnivalókat. Tartson velünk online rendezvényünkön!
Az Európai Unió új csomagolási rendeletének (2025/40/EU, PPWR) több rendelkezését 2026. augusztus 12-től kötelező alkalmazni. A közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály az ellátási lánc szinte minden szereplőjére kiterjed. A PPWR nem csupán környezetvédelmi előírásokat tartalmaz: megfelelési, pénzügyi és jogi kötelezettségeket is keletkeztet. Az augusztusi határidő közeledtével egyre sürgetőbb tisztázni, hogy egy adott vállalkozásra pontosan milyen feladatok hárulnak, milyen szankciókkal kell számolni késlekedés esetén, és hol vannak a gyakorlati buktatók. Webináriumunkon szakértőink segítenek eligazodni: kire mi vonatkozik, milyen határidőkre kell figyelni, és milyen gyakorlati lépéseket érdemes már most megtenni. A képzést cégvezetőknek, pénzügyi, jogi és compliance szakembereknek, EPR-felelősöknek, valamint könyvelőknek ajánljuk, akik ügyfeleik számára tanácsadói tevékenységet látnak el.
Tartson velünk online rendezvényünkön!
Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webinárium során a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.
A házipénztár sok cégnél évek alatt „csendes problémává” válik, gyakran azért, mert az üzletmenet viszi a fókuszt, így azonban valós kockázatot is hordozhat. Mit lehet tenni utólag? Hogyan lehet felelősen, tudatosan kezelni a kialakult helyzetet? Milyen kiemelt területek ellenőrzésére fókuszál a NAV 2026-ban, és hogyan lehet rá felkészülni?
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Mikor tekinthető egy esemény reprezentációnak, mikor nem, milyen jogcímen és feltételekkel adható ajándék? Mindezek milyen adókötelezettséget keletkeztetnek? Mikor alkalmazhatók az adómentesség szabályai, mint például a 2026. február 1-jétől hatályba lépett adómentes reprezentációs éttermi juttatás? Hogyan járjon el helyesen a juttató az adómentes rendelkezések alkalmazásakor és az adókötelezettség teljesítésekor? Előadónk konkrét példákkal ismerteti a legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat.
A házipénztár sok cégnél évek alatt „csendes problémává” válik, gyakran azért, mert az üzletmenet viszi a fókuszt, így azonban valós kockázatot is hordozhat. Mit lehet tenni utólag? Hogyan lehet felelősen, tudatosan kezelni a kialakult helyzetet? Milyen kiemelt területek ellenőrzésére fókuszál a NAV 2026-ban, és hogyan lehet rá felkészülni?
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Online rendezvényünkön szakértő előadónk jogi és HR-szempontból mutatja be, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Mikor tekinthető egy esemény reprezentációnak, mikor nem, milyen jogcímen és feltételekkel adható ajándék? Mindezek milyen adókötelezettséget keletkeztetnek? Mikor alkalmazhatók az adómentesség szabályai, mint például a 2026. február 1-jétől hatályba lépett adómentes reprezentációs éttermi juttatás? Hogyan járjon el helyesen a juttató az adómentes rendelkezések alkalmazásakor és az adókötelezettség teljesítésekor? Előadónk konkrét példákkal ismerteti a legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Tartson velünk online rendezvényünkön!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték