Jogszerű-e a munkáltató részéről, ha csak a munkavállaló felmondási idejét határozza meg a törvényi mérték felett úgy, hogy a munkáltatóra a törvényi mértéket alkalmazza? Ha a munkáltató mond fel, ebben az esetben kérheti-e a munkavállaló a rá meghatározott felmondási idő alkalmazását? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) többségében jól követhető rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos rendelkezések azonban félreérthetők, keverhetők. A három legtipikusabb hibát az alábbiakban a helyes értelmezéssel együtt mutatjuk be.
Az év eleje lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos döntéseket a vállalkozások a foglalkoztatás területén meghozzanak. Érdemes áttekinteni, hogy mely dolgokban való döntés segítheti a vállalkozás működését.
Határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló esetében átvihető-e a pótszabadság az esedékesség évét követő évre, ha erről a felek közös akarattal, írásban megállapodnak, és az átvitt pótszabadságok száma nem haladja meg a 10 napot? Az Adózóna odalán érkezett olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Sok munkáltató számára lényeges szempont, hogy a munkavállalók folyamatosan rendelkezésre álljanak, és lehetőleg ne legyenek távol a munkahelyüktől. Ezt célozva, ennek egyik motiváló eszközeként egyre többször jelenik meg a jelenléti bónusz. Vajon mennyire kifogásolható az alkalmazása, különös figyelemmel az igazolt távolmaradások esetére?
A minimálbér-emelés minden évben fontos esemény a munkaerőpiaccal összefüggésben. Egyrészt azért, mert jelentős számban keresnek munkavállalók minimálbért vagy garantált bérminimumot, másrészt azért, mert a minimálbér más egyéb jövedelmek számítási alapját is képezik. Nézzük, mire ügyeljünk az idei minimálbér-emelés kapcsán!
Mikor kell kifizetni azt a munkavállalót, aki készpénzben kéri a fizetését? Ha a bérfizetési napon nincs a munkahelyén a dolgozó, mi a helyes eljárás? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Számos esetben előfordul, hogy a munkáltató az egyébként akár jogszerű igényét a munkavállaló munkabéréből egyszerűen levonja. Érdemes azonban ezt az esetkört körbejárni, mivel a hatályos jogszabályok a bérből való levonás eseteit szigorúan körbehatárolják.
Ügyfelem dolgozója több alkalommal is ittasan jelent meg a munkahelyén. Az ezzel a magatartásával kapcsolatos figyelmeztetést nem volt hajlandó átvenni. Az eladótérből sem volt hajlandó távozni. A munkáltató a következő ilyen alkalommal azonnali hatállyal akarja megszüntetni a munkaviszonyt, amelyhez szerintünk joga van, kiváltképpen, hogy tanúk előtt történt mindez. Milyen eszközhöz folyamodhat a munkáltató, ha a munkavállaló az eddigiekhez hasonló magatartással él az azonnali hatályú felmondás átadásakor? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték