hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér vagy garantált bérminimum: melyiket veszik alapul a nyugdíjak és korhatár előtti ellátások megállapításánál?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Több esetben felmerülő kérdés, hogy a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátások folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor milyen összeget kell figyelembe venni a munka törvénykönyvéről szóló törvényben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét.

Az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, és a garantált bérminimum a munkáltatók és a munkavállalók között létrejött munkaviszonyból származó alapbérek tekintetében az irányadó, a társadalombiztosítás terén az említett differenciálás azonban kizárólag az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

Ovassa el az Adózóna „Kik jogosultak 13. havi nyugdíjra?”, „Nők 40 kedvezményes nyugdíj: ezek a szabályok 2025-ben” és „A nap kérdése: milyen korkedvezményes nyugdíjazással élhetnek a férfiak Magyarországon 2025-ben?” című írását!

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.1. pontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a 4. § 14.2. pontja meghatározza, hogy a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény mit ért a kötelező legkisebb munkabér fogalma alatt, illetve mi a meghatározó a nyugellátások/korhatár előtti ellátások megállapításánál!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Azonos típusú letiltások arányos kielégítése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyi adómentes

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink