Minimálbér vagy garantált bérminimum: melyiket veszik alapul a nyugdíjak és korhatár előtti ellátások megállapításánál?

Megosztás Tetszik

Több esetben felmerülő kérdés, hogy a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátások folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor milyen összeget kell figyelembe venni a munka törvénykönyvéről szóló törvényben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét.

Az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, és a garantált bérminimum a munkáltatók és a munkavállalók között létrejött munkaviszonyból származó alapbérek tekintetében az irányadó, a társadalombiztosítás terén az említett differenciálás azonban kizárólag az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.1. pontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a 4. § 14.2. pontja meghatározza, hogy a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény mit ért a kötelező legkisebb munkabér fogalma alatt, illetve mi a meghatározó a nyugellátások/korhatár előtti ellátások megállapításánál!