Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka, idénymunka: így változnának a szabályok 2026-tól

Megosztás Tetszik

Az egyszerűsített foglalkoztatást részben az Mt., részben az Efotv. szabályozza. Népszerű foglalkoztatási formáról lévén szó nem mindegy, hogy a szabályok milyen irányban változnak. 2025-ben több lépcsőben is változik a szabályozás, és úgy tűnik, 2026-ban is változni fog. Nézzük, törvényjavaslati szinten milyen változások vannak tervben!

Nincsen elegendő mezőgazdasági idénymunkás

A törvényjavaslat tervezetének indokolása szerint a javaslat fő célja a mezőgazdasági ágazat működőképességének fenntartása úgy, hogy az általános szabályoktól eltérően több napot dolgozhassanak a munkavállalók ebben a foglalkoztatási formában.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) 2. § 1. pontja szerint a mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Az Efotv. jelenleg hatályos 1. § (4) bekezdése szerint, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Ez a szabályozás ráadásul 2025. július 1. napjától szigorodik, mivel az időbeli korlát innentől nem az adott munkaviszonyra, hanem a munkavállalóra fog vonatkozni. Innentől kezdődően, ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.

A mezőgazgazdasági idénymunka területén ettől a szabálytól 2026. január 1. napjától eltérnének. A tervezett szabályozás szerint ugyanis az alapszabálytól eltérően, ha a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot legfeljebb további 90 nappal meghaladhatja. Fontos azonban, hogy a meghosszabbítás időtartamára a közteher mértéke viszont emelkedne.

Változna az alkalmi munkavállalás szabályozása is

A jelenleg hatályos Efotv. 2. § 3. pontja szerint az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. 2026. január 1. napjától az éves korlátozás azonban kivezetésre kerülne.

Ezzel az egyszerűsített foglalkoztatásban – alapesetben – egy tárgyévben minden formában összesen 120 nap munkavállalási lehetőség jut egy munkavállalónak, amit akár egy munkáltatónál is teljesíthet alkalmi munka esetén is. Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági idénymunkára, valamint az alkalmi munkára és a kapcsolódó közteherfizetésre, illetve nyugdíjszámítására vonatkozó szabályait a 2026. január 1-jét követően keletkezett, Efotv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

A minta munkaszerződés is egyszerűsödne

Az egyszerűsített foglalkoztatás nem a munkaszerződés megkötésével, hanem a bejelentéssel jön létre. A létrejöttéhez tehát elvben munkaszerződés nem is szükséges. Érdemes azonban az Efotv. mellékletét képező mintaszerződést alkalmazni, hiszen a a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján könnyítéseket is igénybe vehetünk, valamint a dokumentációnk is követhetőbb lesz.

Minta munkaszerződés alkalmazása esetén ugyanis nem kell alkalmazni a munkaidő nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolására vonatkozó előírásokat. A törvény melléklete, az egyszerűsített munkaszerződés – adminisztráció-csökkentő célú – módosítása alapján lehetővé válik, hogy a munkáltató rögzítse a munkaidő kezdő és befejező időpontját, ezzel a munkabér, esetleges bérpótlékok pontos elszámolása érdekében már nem kell külön nyilvántartást vezetni.