Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk valószínűleg fáradtság miatt másik munkakört írt bele egy munkavállalónak átadott felmondásba, azzal, hogy azt a munkavállaló tölti be. Bár a munkavállaló tényleges munkaköre és a másik munkakör is megszűnik, úgy tudom, a felmondás kijavítására nincs mód. A munkavállaló csoportos létszámcsökkentés keretében távozik, eredetileg közös megegyezéssel, de megegyezés hiányában később mégis felmondásra került sor. A felmondás ezek alapján jogellenesnek tekinthető? Ha igen, mit követelhet a munkavállaló? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 141. § (2) bekezdés értelmezése kapcsán merült fel, hogy a két feltétel közül a másodiknak, azaz, hogy "a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van", adott munkaidőben elegendő egyszer teljesülnie a jogosultság megállapításához, vagy a beosztott munkaidő egyharmadában kell teljesülnie? Megtisztelő segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Csilla
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: eltérhet-e a munkáltató a munkavállaló javára az Mt. 126. § (1) bekezdésétől? Tehát adhat-e/fizethet-e ki egy évben több betegszabadságot, mint 15 nap?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk még az előző Mt. idején ment el szülési szabadságra, majd gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vett igénybe (szintén a régi Mt. idején), s csak augusztus közepén jött vissza, viszont fel is mondott. Azt olvastam, hogy ha 2011. augusztus 1. előtt vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor az egész számít szabadságra jogosító időnek. Ha közben folyamatosan igénybe vette, akkor egészen mostanáig ezzel az idővel kell számolni, vagy a mostani Mt. szerinti szabállyal? Illetve minden ilyen évre jut neki szabadságra jogosító idő? Ilyenkor a szabadság számítására (beleértve a gyest. gyedet, keresőképtelenséget, fizetés nélküli szabadságot) melyik törvény szabályai irányadók? Továbbá úgy tudom, 2012 előtt csak az egyik szülő vehette igénybe a gyerekek utáni pótszabadságot. Erről ő nem nyilatkozott. Ez beleszámít ilyenkor? A 2. gyerek már az újabb törvény idején született, ha ez számít a válasznál. Köszönöm.
A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?
Többhónapos táppénz alatt jár-e szabadság a munkavállalónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Megszüntethető a munkaviszony a munkáltató részéről a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen időpontra? A dolgozó saját betegsége jogán keresőképtelen. Kérem, hogy ha lehetséges, az Mt. hivatkozásában is segíteni sziveskedjen. Köszönettel.
A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték