További tiltakozásokra, új rendszerváltásra és új köztársaság építésére szólítottak föl az ellenzéki pártok, a szakszervezetek pedig újabb demonstrációkat jelentettek be a szombati kormányellenes tüntetésen Budapesten.
A köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát.
A munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozó levelet adott át a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szombaton Budapesten.
Elfoglalta az ellenzék az elnöki pulpitushoz vezető teret a Parlamentben – írja a hvg.hu.
Az Országgyűlés ma több mint negyven javaslatról dönt, majd a klímaváltozás hatásairól tart politikai vitát.
A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Az Mt. több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, ugyanakkor a munkáltató számára kedvező következményekkel járhat.
Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk valószínűleg fáradtság miatt másik munkakört írt bele egy munkavállalónak átadott felmondásba, azzal, hogy azt a munkavállaló tölti be. Bár a munkavállaló tényleges munkaköre és a másik munkakör is megszűnik, úgy tudom, a felmondás kijavítására nincs mód. A munkavállaló csoportos létszámcsökkentés keretében távozik, eredetileg közös megegyezéssel, de megegyezés hiányában később mégis felmondásra került sor. A felmondás ezek alapján jogellenesnek tekinthető? Ha igen, mit követelhet a munkavállaló? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték