250 találat a(z) Mt. cimkére

Cikk

Idén tavasszal a munka törvénykönyve is módosul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) összefüggésben. A változás a munkáltatóknak számos területen nagyobb mozgásszabadságot biztosít, így érdemes alaposan szemügyre venni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás lényegesen bonyolultabbá is válik, megfelelő szakértelem hiányában ezen lehetőségekkel nem fogunk tudni élni. Nézzük mire is kell különösen ügyelnünk!

Cikk

A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.

Cikk

Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szabadság megváltásának elengedése

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Egyszerűsített foglalkoztatás szállodában és vendéglátásban

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kivás osztalék után kell-e szochót fizetni?

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink