Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    234 találat a(z) Mt. cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kollégánk valószínűleg fáradtság miatt másik munkakört írt bele egy munkavállalónak átadott felmondásba, azzal, hogy azt a munkavállaló tölti be. Bár a munkavállaló tényleges munkaköre és a másik munkakör is megszűnik, úgy tudom, a felmondás kijavítására nincs mód. A munkavállaló csoportos létszámcsökkentés keretében távozik, eredetileg közös megegyezéssel, de megegyezés hiányában később mégis felmondásra került sor. A felmondás ezek alapján jogellenesnek tekinthető? Ha igen, mit követelhet a munkavállaló? Segítségét köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az Mt. 141. § (2) bekezdés értelmezése kapcsán merült fel, hogy a két feltétel közül a másodiknak, azaz, hogy "a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van", adott munkaidőben elegendő egyszer teljesülnie a jogosultság megállapításához, vagy a beosztott munkaidő egyharmadában kell teljesülnie? Megtisztelő segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Csilla

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk még az előző Mt. idején ment el szülési szabadságra, majd gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vett igénybe (szintén a régi Mt. idején), s csak augusztus közepén jött vissza, viszont fel is mondott. Azt olvastam, hogy ha 2011. augusztus 1. előtt vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor az egész számít szabadságra jogosító időnek. Ha közben folyamatosan igénybe vette, akkor egészen mostanáig ezzel az idővel kell számolni, vagy a mostani Mt. szerinti szabállyal? Illetve minden ilyen évre jut neki szabadságra jogosító idő? Ilyenkor a szabadság számítására (beleértve a gyest. gyedet, keresőképtelenséget, fizetés nélküli szabadságot) melyik törvény szabályai irányadók? Továbbá úgy tudom, 2012 előtt csak az egyik szülő vehette igénybe a gyerekek utáni pótszabadságot. Erről ő nem nyilatkozott. Ez beleszámít ilyenkor? A 2. gyerek már az újabb törvény idején született, ha ez számít a válasznál. Köszönöm.

    Cikk

    A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?

    Cikk

    Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Megszüntethető a munkaviszony a munkáltató részéről a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen időpontra? A dolgozó saját betegsége jogán keresőképtelen. Kérem, hogy ha lehetséges, az Mt. hivatkozásában is segíteni sziveskedjen. Köszönettel.

    Cikk

    A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.

    Cikk

    A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be, ezeknek egyik területe az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. Ezen munkaviszonytípusok több eleme ugyanis a hazai jogban korábban teljesen ismeretlen volt. Ide tartozik a több munkáltatóval létesített munkaviszony, valamint a munkakör megosztásának esete is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Először is hivatkoznék a cikkre, amiben erről a témáról van szó: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkaviszony_tagi_jogviszony_btben_kftben_m_UABY4Y A kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor attól függetlenül ugyanúgy vonatkozik-e rá a munka törvénykönyve összes szabálya, mint ha nem is lenne tag? "Ellenben, ha a társaság munkaviszonyt létesít a saját tagjával, alkalmaznia kell az Mt. előírásait. " - tehát a jelenléti ív vezetésére, a túlórák, pótlékok elszámolására és az egyéb kötelező feladatokra, úgymint üzemorvos és hasonlók. Mert ebben az esetben szerintem az ügyvédek és a bérszámfejtők másképp gondolkodnak. A kérdésem, főleg társadalombiztosítási szempontból, hogy másképp kell-e kezelni egy olyan munkavállalót, aki a társas vállalkozás tagja is vagy sem? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Őstermelő támogatás

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Átalányadó költséghányad 2025

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Ukrajnából vásárolt, Szlovákiába továbbértékesített áru vámolása Szlovákiában

    Tüske Zsuzsanna

    vámszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media