Örökzöld kérdés, hogy mely módon szüntethető meg a munkaviszony a felek által, amennyiben a munka törvénykönyve a megszüntetés lehetőségét valamely fél részéről kizárja. Tényleg nem lehetséges a munkaviszony megszüntetése, vagy csak korlátokba ütközünk? Cikkünkben munkáltatói és munkavállalói szempontból is körbejárjuk e kérdést.
A munkaszüneti napon történő munkavégzés jellemzően minden országban tiltott. Érdemes tehát szemügyre venni azon szűk kivételi kört, illetve az ahhoz kapcsolódó feltételrendszert, amikor a törvény a munkavégzést lehetővé teszi. Lássuk a helyzetet példákkal!
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) számos esetben biztosít arra lehetőséget arra, hogy a felek a jogszabályi rendelkezésektől eltérjenek. Cikkünkben a fontosabb, munkáltatói szempontból kedvező eltéréseket mutatjuk be.
Az év vége közeledtével érdemes áttekinteni, hogy a szabadság kiadásának egyes módozatai milyen problémákat vetnek fel. Az egyik ilyen probléma, amikor a munkáltató több szabadságot ad ki, mint amennyire a munkavállaló jogosult lenne. Nézzük a hatályos szabályozás tükrében a lehetséges válaszokat!
A nyár az egyszerűsített foglalkoztatás egyik fő szezonja, így érdemes a legfontosabb szabályokat áttekinteni. Lássuk, melyek is az ismertetésre érdemes előírások!
A próbaidő rendeltetése, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálják” egymást, és ennek sikerétől vagy sikertelenségétől tegyék függővé a jövőbeli együttműködésüket. A próbaidő vonatkozásában milyen módosítások történtek január 1. napjától? Milyen szabályok irányadóak a határozott időtartamú munkaviszony esetén? Mire kell ügyelni a munkaviszony megszüntetése során?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2022. december 31-ig hatályban volt 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazási tilalmáról szóló 8/2023. AB határozatot a Magyar Közlöny 2023. évi 88. számában, június 20-án tették közzé.
Hogyan kell megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát, ha nyugdíjba megy? Milyen kifizetés jár neki? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Betegállományba került, egyenlőtlen munkaidő-beosztású dolgozó havi elszámolásával kapcsolatban tett fel olvasónk több kérdést az Adózóna oldalán. A kérdéseket dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolta meg.
A 2022. december 31. napjáig hatályos szabályok szerint a készenlétet követően nem kellett pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló nem végzett munkát. Idéntől ezen rendelkezés akként került módosításra, hogy nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. A változás a heti pihenőidőt is érinti.
A munkaidő-nyilvántartás vezetése, benne a szabadság nyilvántartása a munkáltató alapvető kötelezettsége. Habár ezen kötelezettség elmulasztásának következménye perben, bizonyítás útján mérsékelhető, a bizonyítás sikertelenségének a következménye mindenképpen a munkáltatóra hárul. Cikkünkben az e tárgyban született friss bírósági döntést (BH2023.75.) mutatjuk be.
Munkaügyi eljárás indult egy cég ellen, mert nem kötött megállapodást azon dolgozóival, akik bérét készpénzben fizeti ki, és a munka törvénykönyvének év eleji módosítása előtt is a alkalmazásban álltak. Valóban helytelenül járt el a cég? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a felek számára általában megengedi, hogy a szabályoktól a munkavállaló javára eltérjenek. Ez azonban csak abban az esetben érvényesül, ha a munkáltató nem minősül köztulajdonban álló munkáltatónak, mivel rájuk számos korlátozás alkalmazandó. Cikkünkben a BH2023.41. számú ügy tanulságait mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A szolgáltatások szabadsága, valamint a személyek szabad mozgása, mint szabadságelvek képezik az Európai Unión belüli, határokon átívelő kiküldetés alapjait. A jogintézmény kereteit az 1997. február 10. napján hatályba lépett a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) határozza meg. Cikkünkben a határokon átívelő kiküldetés jogintézményének szabadságra vonatkozó munkajogi előírásait tekintjük át.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték