A munkaidő-nyilvántartás vezetése, benne a szabadság nyilvántartása a munkáltató alapvető kötelezettsége. Habár ezen kötelezettség elmulasztásának következménye perben, bizonyítás útján mérsékelhető, a bizonyítás sikertelenségének a következménye mindenképpen a munkáltatóra hárul. Cikkünkben az e tárgyban született friss bírósági döntést (BH2023.75.) mutatjuk be.
Munkaügyi eljárás indult egy cég ellen, mert nem kötött megállapodást azon dolgozóival, akik bérét készpénzben fizeti ki, és a munka törvénykönyvének év eleji módosítása előtt is a alkalmazásban álltak. Valóban helytelenül járt el a cég? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a felek számára általában megengedi, hogy a szabályoktól a munkavállaló javára eltérjenek. Ez azonban csak abban az esetben érvényesül, ha a munkáltató nem minősül köztulajdonban álló munkáltatónak, mivel rájuk számos korlátozás alkalmazandó. Cikkünkben a BH2023.41. számú ügy tanulságait mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A szolgáltatások szabadsága, valamint a személyek szabad mozgása, mint szabadságelvek képezik az Európai Unión belüli, határokon átívelő kiküldetés alapjait. A jogintézmény kereteit az 1997. február 10. napján hatályba lépett a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) határozza meg. Cikkünkben a határokon átívelő kiküldetés jogintézményének szabadságra vonatkozó munkajogi előírásait tekintjük át.
Új, üzleti titok megsértésével kapcsolatos bírósági döntést tettek közzé 2023. februárjában. A jogvita kapcsán a Kúria megállapította, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkáltató sérelmére üzleti titkot sértő magatartást tanúsít, úgy az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) rendelkezései nem függetleníthetőek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezéseitől, hanem azokkal együtt kell alkalmazni őket.
Egy irodai alkalmazott hétfőtől péntekig dolgozik rendes munkaidejében. Előfordul, hogy szombatonként túlórázik, 8 órát dolgozik ilyenkor szombatonként is. Lehet-e neki vasárnapra is túlórát elrendelni ilyen esetben, és a következő héten is hétfőtől péntekig dolgoznia? Hogyan kell a túlórázás mellett a pihenőidőt helyesen kezelni? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Nyakunkon a húsvét, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munka- és pihenőidő, valamint bérezési szabályok alkalmazandók az érintett napokon. Nézzük, hogyan kell értelmezni a munka törvénykönyve idevágó rendelkezéseit!
Jelentősen változtak idén a munka törvénykönyvének szabályai, amelynek keretében a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés is módosult. Cikkünkben összehasonlítjuk a nyugdíjasok meghatározását a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, és kitérünk az Mt. nyugdíjasokra vonatkozó 2023. évi módosítására.
A 2023. január 1-jétől hatályba lépett munka törvénykönyve (Mt.) módosítása olyan átfogó jellegű és mértékű, ami az Mt. 2012-es megjelenése óta példa nélküli. Érinti többek között az alapelveket, határidőket, a jognyilatkozatokat, a munkaidő, pihenőidő és a bérezés kérdését.
Egyszemélyes kft. tulajdonosa ügyvezető a cégben. Alkalmazhatja-e saját magát munkaviszonyban? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Hogyan lehet megoldani, hogy minden jogszabályt betartva egy cég egy csoportjánál „tesztüzemben” négynapos munkahetet vezessenek be? Azaz úgy csökkentenék a munkaidőt ezeknél a munkavállalóknál, hogy az nem jár munkabércsökkenéssel. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték