Kárt okoz a munkavállaló? Mit tehet a munkáltató?

Megosztás Tetszik

A dolgozók rétest sütnek és árusítanak a cég üzletében. Gyakran előfordul, hogy túlsütik, megégetik. Hogyan lehet megtéríttetni a munkavállalóval az eladhatatlan áru értékét? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: „Üzletünk franchise rendszerben rétest süt és árusít kiskereskedelmi forgalom számára. A dolgozók egy kis üzletben sütik a rétest, és ezzel együtt árusítják is. Előfordul azonban, hogy túlsütik, megégetik, többnyire figyelmetlenségből. Emiatt túl sok selejt keletkezik, ami eladhatatlan. Hogyan lehet megtéríttetni a munkavállalóval az eladhatatlan rétesek értékét? Kollektív szerződésünk nincs.”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nézzük, mire nyújt lehetőséget a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)!

„179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget."

A munkavállalók kártérítési felelőssége tehát fennáll, kérdés, hogy ezt hogyan tudja érvényesíteni a munkáltató.

A bérből a követelését nem vonhatja le, mert ez nem felel meg a bérből való levonás szabályainak, melyek a következők:

Mt. „161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

(2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja

a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
b) ha az előlegnyújtásból ered."

Munkaügyi bíróságra mehet, de ez nyilván hosszadalmas és költséges, nem éri meg a munkáltatónak sem.

A munkáltató az Mt. 285. § (2) bekezdés alapján a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Ez sem biztos, hogy a mindennapi működés során alkalmazható.

Sok eszköze a munkaviszony megszüntetésén túlmenően láthatóan nincsen. Talán inkább ösztönözni lehetne a dolgozókat a figyelmesebb munkára adható díjazással (jutalommal). Ott ugyanis kiköthető teljesítményelvárás, és ha az nem teljesül, lényegében szankcióként érvényesül a jutalom elmaradása.