Osztalékfizetés értékpapír-átruházással

Megosztás Tetszik

Egy cég a 2024. évi beszámoló elfogadásakor elhatározott osztalékkötelezettségét szeretné rendezni részvényese, a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon részére. A kezelt vagyon végső tulajdonosai magánszemélyek. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, amelyekre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk a 2024. évi beszámoló elfogadásakor elhatározott osztalékkötelezettségét szeretné rendezni részvényese, a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon részére. A kezelt vagyon végső tulajdonosai magánszemélyek. Az osztalékot értékpapírok formájában, az általa korábban vásárolt, értékpapírszámlán nyilvántartott különböző értékpapírok átruházásával szeretné rendezni. Kérdéseink ezzel kapcsolatban a következőek: A szokásos piaci ár meghatározásához megfelelő-e, hogy az értékpapírszámlát vezető az értékpapír átruházásának napjával közli felénk, hogy az értékpapírok adott napi piaci értéke hogyan alakult? Amennyiben nem, mi a megfelelő szokásos piaci ár meghatározása jelen esetben? Amennyiben igen, úgy jól gondoljuk, hogy az értékpapírok kivezetése során technikai számla alkalmazásával meg kell állapítanunk a bekerülési és az átruházási (szokásos piaci) érték közötti különbözetet, és azt annak jellegétől függően árfolyamveszteségként vagy -nyereségként szükséges kezelnünk mint osztalékkifizető? A kezelt vagyon a kapott osztalékot az átruházási (szokásos piaci) értéken veszi nyilvántartásba és csökkenti az osztalékkövetelése értékét? Nála mindaddig nem keletkezik ebből árfolyamnyereség vagy -veszteség, amíg az értékpapírokat nem értékesíti, és a kezelt vagyon adókötelezettsége erre a jövőbeni, esetleges árfolyamnyereségre merülhet fel? Amennyiben a felvázolt megoldás nem megfelelő, kérem ismertesse a helyes gyakorlatot.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szokásos piaci ár meghatározása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18. § (2) bekezdése szerinti módszerek valamelyikével történhet.

„Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

Tao. tv. 18. § (2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)–e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.”

Ezek között egyéb módszer alkalmazása is megfogalmazódott. Egyéb módszerként figyelembe vehetők a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 54. § (2) bekezdése szerinti módszerek, illetve – megfelelő alátámasztással – az értékpapírszámlát vezető által kialakított módszer alapján közölt ár is.

Árfolyamnyereség, -veszteség

Az értékpapírok kivezetése során technikai számla alkalmazásával meg kell állapítani a könyv szerinti érték és az átruházási (szokásos piaci) érték közötti különbözetet, és azt annak jellegétől függően árfolyamveszteségként [számviteli törvény 85. § (1) bekezdés a) pont] vagy árfolyamnyereségként [számviteli törvény 84. § (2) bekezdés] szükséges kezelni.

A kezelt vagyon a részesedéseket az átruházási (szokásos piaci) értéken veszi nyilvántartásba és csökkenti az osztalékkövetelése értékét. Ha a két érték eltér, a különbözet értelemszerűen rendezendő.

Keletkezik-e az értékpapírokhoz kapcsolódóan árfolyamnyereség vagy -veszteség?

A kezelt vagyonnál mindaddig nem keletkezik az értékpapírokhoz kapcsolódóan árfolyamnyereség vagy -veszteség, amíg az ki nem kerül a nyilvántartásból. Kivéve, ha a számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztés elszámolása indokolt.

„Az eszközök értékvesztése

54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.”

Adókötelezettség a jövőben felmerülhet?

Adókötelezettség a jövőben az értékpapírok árfolyamnyerséggel történő értékesítése esetén az árfolyamnyereségre merülhet fel.