155 találat a(z) Mt. cimkére
Létszámtípusok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.
Eltérhet-e a munkáltató a betegszabadságra irányadó szabályoktól?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: eltérhet-e a munkáltató a munkavállaló javára az Mt. 126. § (1) bekezdésétől? Tehát adhat-e/fizethet-e ki egy évben több betegszabadságot, mint 15 nap?
Szabadság számítása, régi és hatályos Mt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk még az előző Mt. idején ment el szülési szabadságra, majd gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vett igénybe (szintén a régi Mt. idején), s csak augusztus közepén jött vissza, viszont fel is mondott. Azt olvastam, hogy ha 2011. augusztus 1. előtt vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor az egész számít szabadságra jogosító időnek. Ha közben folyamatosan igénybe vette, akkor egészen mostanáig ezzel az idővel kell számolni, vagy a mostani Mt. szerinti szabállyal? Illetve minden ilyen évre jut neki szabadságra jogosító idő? Ilyenkor a szabadság számítására (beleértve a gyest. gyedet, keresőképtelenséget, fizetés nélküli szabadságot) melyik törvény szabályai irányadók? Továbbá úgy tudom, 2012 előtt csak az egyik szülő vehette igénybe a gyerekek utáni pótszabadságot. Erről ő nem nyilatkozott. Ez beleszámít ilyenkor? A 2. gyerek már az újabb törvény idején született, ha ez számít a válasznál. Köszönöm.
Bérfizetés euróban, dollárban, egyéb valutában: kinek lehetséges?
Cikk
A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?
Jár-e szabadság táppénz idejére?
Cikk
Többhónapos táppénz alatt jár-e szabadság a munkavállalónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Elveszik a ki nem vett szabadság?
Cikk
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Munkaviszony megszüntetése táppénz ideje alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megszüntethető a munkaviszony a munkáltató részéről a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen időpontra? A dolgozó saját betegsége jogán keresőképtelen. Kérem, hogy ha lehetséges, az Mt. hivatkozásában is segíteni sziveskedjen. Köszönettel.
Ekkor kell másik munkakört felajánlani a dolgozóknak
Cikk
A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.
Két dolgozó, egy feladat: közös lónak túros a háta, vagy sem?
Cikk
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be, ezeknek egyik területe az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. Ezen munkaviszonytípusok több eleme ugyanis a hazai jogban korábban teljesen ismeretlen volt. Ide tartozik a több munkáltatóval létesített munkaviszony, valamint a munkakör megosztásának esete is.
Tag személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Először is hivatkoznék a cikkre, amiben erről a témáról van szó: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkaviszony_tagi_jogviszony_btben_kftben_m_UABY4Y A kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor attól függetlenül ugyanúgy vonatkozik-e rá a munka törvénykönyve összes szabálya, mint ha nem is lenne tag? "Ellenben, ha a társaság munkaviszonyt létesít a saját tagjával, alkalmaznia kell az Mt. előírásait. " - tehát a jelenléti ív vezetésére, a túlórák, pótlékok elszámolására és az egyéb kötelező feladatokra, úgymint üzemorvos és hasonlók. Mert ebben az esetben szerintem az ügyvédek és a bérszámfejtők másképp gondolkodnak. A kérdésem, főleg társadalombiztosítási szempontból, hogy másképp kell-e kezelni egy olyan munkavállalót, aki a társas vállalkozás tagja is vagy sem? Köszönöm!
Mt., Ptk. – vezető összeférhetetlensége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Munkaközi szünet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az Mt. 103. paragrafus pontos értelmezésében. A munkavállalók kérésének megfelelően a munkáltató 1 óra ebédszünetet szeretne biztosítani 20 perc helyett. Mivel a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak, így 9 óra munkavégzés után 25 perc további szünet is biztosítva van számukra. Van annak bármi akadálya, hogy így a munkaközi szünet 1 napra 1 óra 25 perc legyen? Egy ellenőrzés alkalmával lehet ebből probléma? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Készenléti munkakör: ráfizethet a munkáltató, ha nem jól alkalmazza
Cikk
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Jól megdolgoztathatók a diákok, nem védi őket már az Mt.
Cikk
A korábban hatályosnál jóval lazább szabályok vonatkoznak szeptembertől a szövetkezeti diákmunkára. A munka törvénykönyvének a munka díjazására vonatkozó rendelkezései közül mindössze egy alkalmazandó, mely szerint a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie a minimálbér összegét. Nem rendeli ugyanakkor alkalmazni a törvény a rendkívüli munkavégzés ellentételezésének szabályait, de a „munkabér” védelmére vonatkozó rendelkezéseket sem.
Jogellenes kirúgás: ezt kell tudni a megítélt juttatás tb-terheiről
Cikk
A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
