Hogyan lehet megoldani, hogy minden jogszabályt betartva egy cég egy csoportjánál „tesztüzemben” négynapos munkahetet vezessenek be? Azaz úgy csökkentenék a munkaidőt ezeknél a munkavállalóknál, hogy az nem jár munkabércsökkenéssel. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. Vajon van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbére nem kell, hogy elérje legalább a minimálbér összegét? Szorosan kapcsolódó kérdés, miszerint egyre több munkavállaló kéri euróban a fizetését. Erre főszabály szerint nincs lehetőség (csak nagyon szűk körben), ugyanakkor az elszálló árfolyamból eredő különbözet némileg kompenzálható, ha a munkáltató is ekként akarja.
A munkaszerződés főszabály szerint csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható. Vannak azonban kivételek, amikor a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles hozzájárulni a módosításhoz, továbbá a 2023. január 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján adott feltételek fennállása mellett a munkavállaló egyoldalúan kérheti a munkaszerződés módosítását. Vannak helyzetek, amikor nincs lehetőség a munkaszerződés módosítására. Jelen témához kapcsolódó kérdés az is, hogy a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegének jogszabály alapján történő emelkedése miatt kötelező-e módosítani a munkaszerződést.
Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval fix alapbérről és – például teljesítményhez kötött – változó összegű egyéb bérről, juttatásról a munkaszerződésben? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A 34 órás foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőnek minősül? Ha a szerződésben teljes munkaidősként foglalkoztatják, az elfogadható-e? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt a kérdésre.
A munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés alapján foglalkoztatni köteles. Állásidőnek az az időszak tekintendő, amikor a munkáltató ezt a foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesíti. Mivel január 1. napjával az állásidőt is érintő változás történt, érdemes ennek szabályait áttekinteni. Nézzük, melyek az állásidő szabályai, és ezek miképpen alkalmazandóak!
2023. január 1. napjával új szabadságjogcímek jelentek meg a munka törvénykönyvében, melyek részben visszaható hatállyal is rendelkeznek. Számos kapcsolódó kérdés felmerül tehát, melyek tisztázása indokolt lehet. Az alábbiakban ezen kérdésekre keressük a válaszokat.
Sokakhoz eljutott már a hír, hogy január 1-jétől jelentősen változtak a munka törvénykönyvének (Mt.) szabályai. A sok változás közepette azonban többeknek elkerülheti a figyelmét egy olyan újdonság, amely sokszor hozhatja kellemetlen helyzetbe a munkáltatókat: a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettség kiszélesedése, olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda honlapján közzétett elemzésben.
Az információs füzetben az egyszerűsített foglalkoztatás – idénymunka, alkalmi munka – szabályairól, a jogviszony fajtáiról és sajátosságairól olvashatunk bővebben – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján csütörtökön megjelent 46. számú Az egyszerűsített foglalkoztatás című információs füzetében.
A Magyar Közlöny 2023. évi 5. számában, január 12-én megjelent a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 4/2023. kormányrendelet, kihirdetésre került ezen felül 10 rendelet és 10 határozat.
Miként számoljon a munkáltató, ha a munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló igazolatlan távolléttel és túlórával is rendelkezik? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték