Hangfelvétel rögzítése: adatvédelmi iránymutatás cégeknek, munkáltatóknak

Megosztás Tetszik

A személyes adatok kezelését és védelmét Európában a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályozza. A rendeletet kötelező erővel kizárólag az Európai Unió Bírósága, illetve az Európai Adatvédelmi Testület értelmezheti, fontos szerepük van azonban a jogértelmezésben az európai adatvédelmi hatóságoknak is, a GDPR szabályainak értelmezése szempontjából minden tagállami hatóság iránymutatása értékes segédeszköz. Cikkünkben a francia adatvédelmi szerv iránymutatását ismertetjük, mely a hangfelvételek rögzítésének szempontjait vizsgálja. Ennek nyomán a hazai, egyébként lényegileg azonos jogértelmezést is bemutatjuk.

Kamera hangot nem rögzíthet

A magyarországi felügyeleti szervként funkcionáló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2017-ben 18 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki az OMV Hungária Kft.-re. Úgy értékelte ugyanis, hogy a benzinkutakon felszerelt kamerarendszerek működtetése több ponton nem felelt meg a hatályos normáknak. A hatóság úgy érvelt, hogy az általános gyakorlat szerint az elhelyezett kamerák által rögzített képfelvétel mellé hang rögzítése aránytalan módszernek minősül a személyes adatok védelme szempontjából.

Csak olyan személyes adat kezelhető ugyanis, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. Ezen alapelv figyelembevétele szavatolja, hogy az adatkezelés céljára tekintettel csupán a legszűkebb, indokolt adatkör kezelésére kerül sor (adatminimalizálás elve). Nem egyeztethető össze emellett a hangrögzítés a szükségesség és arányosság követelményével, mivel az szinte minden esetben felesleges, így az elérendő céllal arányban nem álló adatkezelést eredményez, és túlságosan nagy beavatkozás a magánszférába.

A hatóság álláspontja szerint a hangfelvételnek egyedül a verbálisan elkövethető jogsértések (például rágalmazás, becsületsértés bűncselekménye) bizonyítása esetén lehetne relevanciája. Ez tágabb kör, mint a vagyonvédelmi cél, továbbá a jellemzően kisebb súlyú, magánvádra üldözendő bűncselekmények bizonyításához fűződő társadalmi érdek nem indokolhat önmagában ilyen kiterjedt adatgyűjtést.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) a NAIH döntésében foglaltakkal összhangban kimondta, hogy a jogi szabályozás egyértelműen tiltja, hogy a videómegfigyelő kamerák maguk rögzítsenek hangot. Ez a tilalom a magánélet védelmét szolgálja, mivel a hangfelvétel sokkal invazívabb, különösen a személyes beszélgetések rögzítése miatt. Arra is rámutatott, hogy az elkülönült hangrögzítő berendezéssel történő hangrögzítés bizonyos feltételekkel nem tilos.

Cikkünk folytatásában részletesen ismertetjük,

• mely esetben rögzíthető hang,
• az milyen járulékos kötelezettségekkel jár,
• mennyiben eltérők a magánszemélyek hangfelvétel készítésére vonatkozó szabályok.