A generatív mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése egyre több vállalkozást késztet arra, hogy a mindennapi munkafolyamataikba is beépítsék – kihasználván az MI munkafolyamatokat gyorsító, illetve munkavállalókat helyettesítő hatását – az olyan eszközöket, melynek segítségével e-maileket és szerződéseket lehet fogalmazni, összefoglalókat lehet készíteni, előadásokat lehet szerkeszteni, de akár adatok is rendszerezhetők vele. Ilyen eszköz a Microsoft 365 Copilot, a Microsoft irodai alkalmazásaiba épített MI-asszisztens. A már Magyarországon is elterjedt alkalmazás adatvédelmi szempontból azonban korántsem tekinthető egyszerű informatikai fejlesztésnek: érdemes figyelembe venni az adatvédelmi problémákat és kockázatokat.
A GDPR számos vállalkozás számára kötelezővé teszi adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer: DPO) kijelölését. Milliós adatvédelmi bírságot eredményezhet, ha senkit nem neveznek ki a posztra, vagy összeférhetetlen személyt jelölnek ki. Érdemes így megvizsgálni, hogy milyen személy alkalmas erre a feladatra, mik a feladatai, illetve milyen egyéb szempontokra kell figyelni. Segítséget nyújt ebben egy kifejezetten gyakorlati szempontokat vizsgáló francia iránymutatás, amelynek az adatvédelmi terület uniós esetjogi alapja miatt Magyarországon is közvetlen jelentősége van.
A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban jelenik meg: az álláspályázók előszűrésétől a teljesítményértékelésen át egészen az előléptetési vagy akár a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések támogatásáig. Az uniós MI Rendelet ugyanakkor az ilyen rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, ami a szigorú megfelelési követelmények mellett kiemelt adatvédelmi és adatminőségi elvárásokat is jelent. Mivel az MI-rendszerek működése elkerülhetetlenül a személyes adatok kezelésével jár, a munkáltatóknak ezért nemcsak az MI-szabályozásnak, hanem a GDPR előírásainak is meg kell felelniük.
A whistleblowing nemcsak egy compliance-eszköz, hanem a szervezet egyik legfontosabb korai figyelmeztető mechanizmusa. Miből tudhatjuk, hogy hatékonyan működik a rendszer?
Kollektív keresetet indítottak hat európai ország Uber-sofőrjei az amerikai fuvarmegosztó platform ellen csütörtökön, mivel úgy vélik, hogy a vállalat megsértette az európai adatvédelmi jogszabályokat, és az új dinamikus fizetési rendszer hátrányosan érintette a őket – közölte az MTI.
Az EU mesterséges intelligencia rendelete 2025 februárja óta alkalmazandó. A rendelet az egyes felhasználásokat kockázati szintekre osztja, és szintenként határozza meg a fejlesztők, felhasználók, egyéb érintettek kötelezettségeit. A kötelezettségek túlnyomó része az ún. magas kockázati szinthez tartozik, melyhez számos dokumentációs kötelezettség is társul. Ilyen kötelezettség az alapvető jogi hatásvizsgálat (FRIA), melynek elkészítéséhez az alábbiakban nyújtunk segítséget a holland felügyeleti szerv e tárgyban kiadott iránymutatása figyelembevételével.
Az uniós jogalkotók az iparági szakemberekkel közösen készítették el azt a keretrendszert, amely a jövőben biztonságosabb és hatékonyabb internetezést tesz lehetővé – írja a hvg.hu.
Az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (AI Act) fontos szabályokat tartalmaz a mesterségesintelligencia-felhasználások kapcsán. Ilyen szabály például az ún. MI-jártasság területe, amelynek az egészségügyi aspektusát mutatjuk be a Nature magazin egyik szakcikke kapcsán. Azért fontos ennek bemutatása, mert az MI-felhasználás az egészségügyi szektort mind az ellátók, mind pedig a betegek oldaláról különösképpen érinti, gyakorlati útmutatók ugyanakkor elenyésző számban állnak rendelkezésre.
Több jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben a webes adatkinyerésről kiadott iránymutatást ismertetjük.
A Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta csütörtökön közölte, hogy a világon elsőként bevezetett, tizenévesek számára szóló közösségimédia-tilalom óta több mint 750 ezer olyan fiókot törölt, amelyről azt gyanította, hogy 16 év alatti ausztrál használja, és további intézkedéseket ígért az esetleges szabályozói beavatkozásra tekintettel – tájékoztatott az MTI.