A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több más szektor mellett az egészségügyi szektort is tüzetesen vizsgálja. Ennek oka alapvetően az, hogy a szektorban nagy mennyiségben kezelnek különleges adatokat (például egészségügyi adatok), ez pedig az érintett páciensre fokozott kockázatot jelent. Az alábbiakban a tavalyi év legfontosabb jogeseteit mutatjuk be a területhez kapcsolódva.
A különböző, a nyilvánosság számára is elérhető mesterségesintelligencia-modellek alkalmasak arra, hogy az egészségügyi leleteket, vizsgálati eredményeket értékeljék, magyarázzák. Cikkünkben a mesterséges intelligencia ezirányú használatának kockázatait ismertetjük.
Az OpenAI bemutatta a GPT 5.4 Cyber modellt, amelyet kifejezetten kiberbiztonsági feladatokra, sérülékenységvizsgálatra optimalizáltak. Az OpenAI olyan speciális eszközt adott a védelmi szakemberek kezébe, amely a korábbiaknál mélyebb elemzést tesz lehetővé, de a visszaélések elkerülése érdekében szigorú ellenőrzéshez köti a hozzáférést.
Az adatvédelmi felügyeleti szerepet betöltő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megjelentette az előző évre vonatkozó beszámolóját, melyben jelentős rész foglalkozik a kamerahasználattal kapcsolatos ügyekkel. Az alábbiakban ezen ügyek közül a legfontosabbakat mutatjuk be.
Az „Accompagner le bon usage des systèmes d’intelligence artificielle en contexte de soins” című, a francia adatvédelmi hatóság által 2026 februárjában megjelentetett iránymutatás a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának biztonságos, etikus és jogilag megfelelő használatára vonatkozó ajánlásokat tartalmazza. Az útmutató célja, hogy támogassa az egészségügyi intézményeket és szakembereket – a betegellátás kontextusában – az MI-rendszerek helyes használatában.
A svájci adatvédelmi hatóság iránymutatást tett közzé az okoseszközök jelentette adatvédelmi kockázatokról. Tekintettel a szabályozás hasonlóságára, illetve a hazai iránymutatások szűkösségére, ezen rendkívül hasznos iránymutatást példákkal együtt mutatjuk be.
A közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos védelmet élvez. Hogy mely adatok minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, illetve, hogy az adatok milyen eljárás keretében férhetők hozzá, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) tartalmazza. Ennek szabályait értelmezte több bírósági döntés is, melyek tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Az Európai Unió Bírósága a C-526/24. számú döntésben kimondta, hogy az érintett személy GDPR 15. cikkén alapuló hozzáférési jogának gyakorlása visszaélésszerűnek, illetve túlzónak minősülhet, mely esetben a kérelem az adatkezelő által visszautasítható. Cikkünkben ismertetjük, hogy általánosságban mely kötelezettségek fakadnak a hozzáférési jogból, illetve a fenti döntésnek a vállalkozások életében milyen gyakorlati következményei vannak.
Felszerelhet a munkáltató az irodákban, étkezőben kamerákat anélkül, hogy ezekről előzetesen tájékoztatta volna a munkavállalókat? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A személyes adatok kezelését és védelmét Európában a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályozza. A rendeletet kötelező erővel kizárólag az Európai Unió Bírósága, illetve az Európai Adatvédelmi Testület értelmezheti, ugyanakkor minden tagállami hatóság iránymutatása értékes segédeszköz. Cikkünkben a francia adatvédelmi szerv iránymutatását ismertetjük, mely a hangfelvételek rögzítésének szempontjait vizsgálja. Ennek nyomán a hazai, egyébként lényegileg azonos jogértelmezést is bemutatjuk.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték