A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Márciusi VálaszAdónkban problémás helyzeteket, buktatókkal is rendelkező szituációkat, gyakran felmerülő kérdéseket és azok megoldásait gyűjtöttük csokorba.
Az idei évben is a NAV-ellenőrzések egyik kiemelt területe a kapcsolt felek között alkalmazott árak (transzferárak) vizsgálata. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy ezen a területen az adóhatóság mire figyel különösen, s kitérünk arra is, hogy tapasztalatok alapján az ellenőrzésekre történő felkészülés során mire érdemes kiemelten ügyelni.
Egy társaság bérmunkában párna varrását végzi külföldi megrendelő anyagaiból. A gyártás és a kiszállítás között több hónap is eltelik, a bérmunka díját a társaság csak a kiszállított termékek után számlázhatja ki a megrendelőnek. A ki nem számlázott bérmunkadíjat melyik számlaosztályban kell kimutatni az 58-assal szemben, vagy mint halasztott bevétel a 481/58 a helyes könyvelés? – kérdezte olvasónk. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Behajthatatlan követelés jogértelmezéséhez kérte az Adózóna segítségét Olvasónk. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Milyen okai lehetnek annak, ha egy társaság megszűnik? Az egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság végelszámolására vonatkozó eltérő szabályokat, gyakorlati teendőket Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló ismerteti.
2026-ra a fenntarthatósági információk közzététele már nem pusztán reputációs kérdés, mivel egyre több vállalkozásnál jogszabályi kötelezettséggé válik és a beszámolókészítés folyamatába épül be. A CSRD-hez kapcsolódó hazai szabályozás következtében a fenntarthatósági (ESG) jelentés a vállalkozó üzleti jelentésének elkülönült részeként jelenik meg, és szorosabb kapoccsal kötődik a számviteli beszámoló adataihoz.
Az év végi leltározás mindig próbára teszi a vállalkozások számviteli fegyelmét, különösen akkor, ha a folyamat során a könyvekben nem szereplő, de a valóságban rendelkezésre álló tárgyi eszközre derül fény. A „fellelt” kifejezés mögött tipikusan két eltérésforrás áll: vagy ténylegesen már korábban is a vállalkozás rendelkezésére állt az eszköz, ám adminisztratív okból kimaradt az aktiválás és a nyilvántartás, vagy a társaság térítés nélkül jutott hozzá, csak ennek jogcíme és dokumentálása nem került feldolgozásra. Mindkét helyzet azonnali, dokumentált és jogszerű számviteli lépéseket igényel, mert a mérleg valódiságának és teljességének elve csak így érvényesíthető.
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték