Egy társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékban. A társasági szerződés szerint a tagok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak osztalékra. A 2025. évben realizált adózás előtti eredmény felére fejlesztési tartalékot képeznek, a másik felét osztalékként oly módon fizetik ki, hogy az egyik tag 99, a másik 1 százalékban részesedjen belőle. Az ehhez szükséges társaságiszerződés-módosítást még jóval a beszámoló elfogadása, a fejlesztési tartalék és az osztalék tárgyában döntő taggyűlés előtt elvégeznék. Jogszerű-e ez a megoldás, milyen adózási kockázata lehet? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Hitel, kamat, adott és kapott kölcsön a civil, nonprofit szervezetek könyveiben. Milyen célokra vehet fel hitelt és milyen esetekben nyújthat kölcsönt a nonprofit szervezet? Mit mond a civiltörvény az egyes esetekben? Gyüre Ferenc adótanácsadót, okleveles könyvvizsgálót hallhatják.
A társas vállalkozások adózását – a fennállásának 17 éve alatt sokat vitatott és fokozatosan népszerűségét vesztő egyszerűsített vállalkozói adó mellett – sokáig a társasági adóról szóló törvény határozta meg. Ez az adózási mód a kisvállalati adó bevezetésével komoly versenytársat kapott. A kisvállalati adó, azaz egyszerűen csak kiva, egyre inkább vonzó alternatíva a társaságok számára.
A mikrogazdálkodói beszámoló nem „mini beszámoló”, hanem szigorúan mintázott mérleg és eredménykimutatás, amelyhez kiegészítő melléklet és üzleti jelentés nem társul, a vállalkozás pedig bizonyos értékelési technikákat nem alkalmazhat, másokat viszont egyszerűsítetten használhat.
A nonprofit szektorban tevékenykedő jogi személyek, egyesületek, köztestületek, alapítványok adózásával kapcsolatos átfogó szabályokat, valamint a közhasznú, illetve a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit szervezetek közötti adózási különbségeiről szóló információs füzetet tett közzé honlapján 2026. január 21-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Mennyi bevételt szerezhetett átalányadósan az egyéni vállalkozó 2025-ben, ha a teljes évben, vagy ha csak az év egy részéven adózott így? Mennyi volt az adómentes rész, hogyan kell elszámolni a támogatásokkal, az éven túl befolyt bevételekkel? Áttekintettük.
Mire kell figyelnie a nonprofit szervezetnek az átadás, értékesítés során adózási szempontból? Milyen kötelezettségek keletkeznek, illetve melyek a legfontosabb számviteli, adózási és jogszabályi előírások? Gyüre Ferenc adótanácsadót, okleveles könyvvizsgálót hallhatják.
Háromrészes összeállításunkban összefoglaljuk a céltartalék képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat, megkötéseket. Az első részben a szerződésből várható veszteség, a peres kockázat, a jövőbeni várható költségek, a garanciális kötelezettségek, a devizás finanszírozások által indokolt céltartalékképzésre vonatkozó tudnivalókat, szabályokat ismertettük. A második részben a szükséges céltartalék minél pontosabb meghatározására, illetve az adóalap-módosító hatásra fókuszál. Mostani írásunkban pedig pár példát ismertetünk a korábbi cikkekhez kapcsolódóan.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték