Egy könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2026. január 1-jétől a korábbi devizás (eurós) könyvvezetést követően forintban történő könyvvezetésre tér át (vissza). Az éves beszámoló könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkező könyvvizsgálónak e szerződés keretein belül kötelezettsége-e az (euró – forint) áttérés miatti nyitó mérleg hitelesítése? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Egy társaság osztalékelőleg fizetéséhez közbenső mérleget készített, a kifizetendő osztalékelőlegről a taggyűlés 6 hónapon belül döntést hozott. A jóváhagyott összegből még ki nem fizetett különbözet osztalékelőlegként 6 hónapon túl is kifizethető-e? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nagykereskedelmi védett áron beszerzett üzemanyag értékesítéséről teljesítendő adatszolgáltatásról szóló tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az energiaszektorban működő cégek jó része egyszerre lehet alanya két jövedelemadó-típusnak: a társasági adónak (tao) és energiaellátók jövedelemadójának (úgynevezett Robin Hood adó), ha az adózó az energiaellátók jövedelemadójának szabályai szerinti energiaellátónak minősül. A két adónem adóalapja, illetve az adóalap-módosítások és az adókedvezmények sokban hasonlítanak egymásra, de lényeges, gyakran a részletekben megbújó különbségek is vannak a szabályokban, amelyekre fontos figyelemmel lenniük az érintetteknek. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk az adományok, az önellenőrzések és az értékcsökkenés adóalapra gyakorolt hatásában meglévő különbségeket a két adónem között.
A FOB paritással vásárolt áru a hajóra rakodástól már a vevő készlete. A mérlegfordulónapon hogyan kell minősíteni, könyvelni? Olvasónk kérdésére Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás könyvelésének kritikus pontja. A behajthatatlan vagy kétessé vált követelések helytelen számviteli és adójogi kezelése egyszerre okozhat adóhiányt és eredménytorzítást. A két jogterület – a számvitel és a társasági adó – eltérő szabályokat alkalmaznak, és ezek összekeverése az egyik leggyakoribb hiba, amellyel könyvelési ellenőrzések során találkozhatunk.
A számviteli törvény rendelkezése szerint behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben: azt legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – hitelezési veszteségként le kell írni.
Az év könyvviteli zárásának fontos része a vevőkkel szembeni követelések értékelése. A feladat számos buktatót rejt, sokszor önmagában a vevő minősítése is kérdéseket vet fel.
Ingatlanfejlesztéssel, saját tulajdonú ingatlan adásvételével és bérbeadással foglalkozó vállalkozás szeretne venni egy telket, amelyen parkot alakítana ki, bevétele ebből nem lesz. A telek fenntartásával kapcsolatos költségeket (faültetés, fűnyírás, padok elhelyezése, egyebek) elszámolhatja? És mi történik abban az esetben, ha a parkot megnyitja az emberek előtt, hogy mindenki használhassa, mert hozzá szeretne járulni a közösség jólétéhez? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.