Behajthatatlan követelés jogértelmezéséhez kérte az Adózóna segítségét Olvasónk. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Milyen okai lehetnek annak, ha egy társaság megszűnik? Az egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság végelszámolására vonatkozó eltérő szabályokat, gyakorlati teendőket Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló ismerteti.
2026-ra a fenntarthatósági információk közzététele már nem pusztán reputációs kérdés, mivel egyre több vállalkozásnál jogszabályi kötelezettséggé válik és a beszámolókészítés folyamatába épül be. A CSRD-hez kapcsolódó hazai szabályozás következtében a fenntarthatósági (ESG) jelentés a vállalkozó üzleti jelentésének elkülönült részeként jelenik meg, és szorosabb kapoccsal kötődik a számviteli beszámoló adataihoz.
A végelszámolási eljárás tudnivalóiról szóló tájékoztatót tett közzé honlapján csütörtökön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az év végi leltározás mindig próbára teszi a vállalkozások számviteli fegyelmét, különösen akkor, ha a folyamat során a könyvekben nem szereplő, de a valóságban rendelkezésre álló tárgyi eszközre derül fény. A „fellelt” kifejezés mögött tipikusan két eltérésforrás áll: vagy ténylegesen már korábban is a vállalkozás rendelkezésére állt az eszköz, ám adminisztratív okból kimaradt az aktiválás és a nyilvántartás, vagy a társaság térítés nélkül jutott hozzá, csak ennek jogcíme és dokumentálása nem került feldolgozásra. Mindkét helyzet azonnali, dokumentált és jogszerű számviteli lépéseket igényel, mert a mérleg valódiságának és teljességének elve csak így érvényesíthető.
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
Egy társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékban. A társasági szerződés szerint a tagok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak osztalékra. A 2025. évben realizált adózás előtti eredmény felére fejlesztési tartalékot képeznek, a másik felét osztalékként oly módon fizetik ki, hogy az egyik tag 99, a másik 1 százalékban részesedjen belőle. Az ehhez szükséges társaságiszerződés-módosítást még jóval a beszámoló elfogadása, a fejlesztési tartalék és az osztalék tárgyában döntő taggyűlés előtt elvégeznék. Jogszerű-e ez a megoldás, milyen adózási kockázata lehet? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Hitel, kamat, adott és kapott kölcsön a civil, nonprofit szervezetek könyveiben. Milyen célokra vehet fel hitelt és milyen esetekben nyújthat kölcsönt a nonprofit szervezet? Mit mond a civiltörvény az egyes esetekben? Gyüre Ferenc adótanácsadót, okleveles könyvvizsgálót hallhatják.
Az év eleje az adott évi tervezés finomítása mellett az előző évi elszámolások időszaka is egyben.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a végelszámolási eljárásra vonatkozó tudnivalókról szóló információs füzetet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték