Dolgozónk saját gépjárművét használta a vállalkozás érdekében. Azzal ment ki az ügyfélhez a rábízott munkát elvégezni. A járműbe tankolt, erről számlát is kért a cég nevére, melyen feltüntetésre került dolgozónk autójának rendszáma. Ez a számla így elszámolható üzemanyagként – ha igen, miként adózik –, vagy személyi jellegű juttatásnak kell, hogy minősítsük? Olvasói kérdésre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Adott egy vállalkozás, amely 2024. december 31-én fejlesztési tartalékot képzett és 2025 januárjában megvalósított egy nagyobb értékű beruházást. 2025. február 1-je óta kivaalany, a beszámoló 2025. január 31-ei fordulónappal elkészült. Ebben a beszámolóban, ami januárról készült, elmulasztottam feloldani a lekötött tartaléknak azt a részét, „amiből” a beruházás megvalósult. Van-e arra lehetőség, hogy most a 2025. december 31-ei beszámolóban oldjam fel? – kérdezte az Adózóna olvasója. A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Olvasónk jelezte, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától elektronikus úton, ügyfélkapun érkezett közvetlen megkeresés, melyben elmulasztott könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban hívják fel figyelmét, és további intézkedését kérik az ügyben. Cikkünkben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján 2026. március 12-én közzétett figyelemfelhívást változatlan tartalommal közöljük.
A mérlegfordulónapi leltározás során fény derülhet arra is, hogy a vállalkozás eszközeiből hiányzik valami. Bár a könyvelés módján nem változtat az, hogy a leltárhiány milyen okból keletkezett, de egyes esetekben számolni kell adókövetkezményekkel is. A kérdés az, hogy a hiányzó terméket az áfatörvény fogalmai szerint kivonták-e a vállalkozási tevékenységből. Ha a válasz igen, akkor felmerülhet az adófizetési kötelezettség.
Ha a készlet bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor annak csak az értékvesztés elszámolásával csökkentett értéke kerülhet be a mérlegbe.
A magyar vállalkozások gyakorlatában is gyakran találkozunk külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és kötelezettségekkel. A számviteli törvény ezekre vonatkozóan is előírja az év végi értékelést.
Egy könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2026. január 1-jétől a korábbi devizás (eurós) könyvvezetést követően forintban történő könyvvezetésre tér át (vissza). Az éves beszámoló könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkező könyvvizsgálónak e szerződés keretein belül kötelezettsége-e az (euró – forint) áttérés miatti nyitó mérleg hitelesítése? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Egy társaság osztalékelőleg fizetéséhez közbenső mérleget készített, a kifizetendő osztalékelőlegről a taggyűlés 6 hónapon belül döntést hozott. A jóváhagyott összegből még ki nem fizetett különbözet osztalékelőlegként 6 hónapon túl is kifizethető-e? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nagykereskedelmi védett áron beszerzett üzemanyag értékesítéséről teljesítendő adatszolgáltatásról szóló tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az energiaszektorban működő cégek jó része egyszerre lehet alanya két jövedelemadó-típusnak: a társasági adónak (tao) és energiaellátók jövedelemadójának (úgynevezett Robin Hood adó), ha az adózó az energiaellátók jövedelemadójának szabályai szerinti energiaellátónak minősül. A két adónem adóalapja, illetve az adóalap-módosítások és az adókedvezmények sokban hasonlítanak egymásra, de lényeges, gyakran a részletekben megbújó különbségek is vannak a szabályokban, amelyekre fontos figyelemmel lenniük az érintetteknek. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk az adományok, az önellenőrzések és az értékcsökkenés adóalapra gyakorolt hatásában meglévő különbségeket a két adónem között.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték