316 találat a(z) munkáltató cimkére

Munkavégzés előre betervezett állásidő helyett Kérdés

Iskolakezdési támogatás Kérdés

Titoktartás a dolgozó saját munkabérére vonatkozóan Kérdés

Visszatérés gyedről a munkába: ezek a munkáltatói, illetve munkavállalói kötelezettségek Cikk

A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkába való visszatérés során sok bizonytalansággal találkozik a munkavállaló. Nem tudja, van-e lehetősége visszatérni a munkahelyére, mit mikor kell jeleznie, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak. A munkáltatónak is számos jogszabálynak meg kell felelnie a munkavállaló visszatérése során. A cikkben a két fél, a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit nézzük végig.

Munkaviszony megszűnése: milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót? Cikk

A munkavállalót megillető járandóságok jellege a megszűnés jogcímétől függ. Eltérő juttatások járnak a munkavállaló részére abban az esetben, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is.

Katás sumákolások megakadályozása: megreformálná a szabályozást az MKIK Cikk

Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.

Jó hír! Az év végéig szocho-mentes a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás Cikk

A munkáltatók időt nyertek, mert a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összegek után 2020. december 31-éig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Cikkünk olvasói kérdésekre is reagálva foglalja össze a gyakorlati tudnivalókat.

Gyes és táppénz egyszerre Kérdés

Bértámogatás csökkentett munkaidőre: íme egy számpélda Cikk

A veszélyhelyzet idején sok munkavállaló próbál élni a módosított 105/2020. kormányrendelet biztosította bértámogatás lehetőségével. A számolás azonban nem mindig egyértelmű. Olvasónk is elbizonytalanodott és szakértőnkhöz fordult. Horváthné Szabó Beáta adószakértő segített a számpéldán keresztül feltett kérdés megoldásában, megválaszolásában.

Így hat a fizetés nélküli szabadság a végkielégítés mértékére és az álláskeresési járadékra Cikk

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Koronavírus - bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Koronavírus – bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?

Védőeszközök juttatása vírusveszély ellen Cikk

A korlátozások lazítása mellett elhúzódó járványveszély közepette fontos szerepe van a személyes védekezésnek, ám az ezzel járó kiadásokat sokan nem tudják vállalni. Kérdés, milyen adózási következményei vannak, ha a magánszemély helyett a munkáltató (foglalkoztató) viseli a költségeket.

Állásidő, fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!