467 találat a(z) munkáltató cimkére

Állásidő, fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!

Új hitelkonstrukciók a munkahelyek megőrzése érdekében Cikk

Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Próbaidő-problémák járvány idején Cikk

A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti. Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással vannak a felek szerződéses viszonyrendszerére, jelen esetben a próbaidő megállapítására.

24 hónapos munkaidőkeret: így lehetne javítani Cikk

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint.

Ünnepnapi bérpótlék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogyan kell/kellene eljárni olyan esetekben mikor a munkavállaló ünnepnapon kezd dolgozni, de a munkaideje vége már nem ünnepnapra esik, vagy ha nem ünnepnapon kezd el dolgozni, és a munkaidő vége ünnepnapra esik. Ilyen esetben hogyan jár az ünnepnapi bérpótlék? Esetleg ez munkáltatótól függ, hogy a teljes munkaidőre fizeti a bérpótlékot vagy csak az adott napra, mikor a munkaideje ünnepnapra esik? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Somogyi Zoltán

Kötelező szabadság után munkaidő-csökkentés: így teheti meg a munkáltató jogszerűen Cikk

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Érvényesíthető-e a járulékfizetési kedvezmény cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítás esetén? Cikk

A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Home office-ban, határon túl Cikk

Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Járvány miatti szociális célú pénzadomány juttatás adózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Foglalkoztatóként a járványhelyzet miatt nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás (a vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkalehetőségre tekintettel)? Előre is köszönöm segítségüket!

47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre Kérdés

Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?

Járulék Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.

Fizetés nélküli szabadság Kérdés

Igazolt, fizetés nélküli szabadság Kérdés

Gyermekorvos mellett dolgozó asszisztens 2020. március 16-ától 3 napot hazai welness szállodában pihenni volt. A szabadság lejártát követően csütörtökön visszament dolgozni, ahol a munkáltató gyermekorvos azonnal hazaküldte, azzal az indokkal, hogy nem tudja, hogy a fertőzést megkaphatta. A következő másfél hetet otthonában töltötte. Április 02-án megkapott bérfizetési papírjain azt látta, hogy igazolt, fizetés nélküli szabadság lett számfejtve 9 munkanapra. Munkavállaló ebben az évben csak a három nap szabadságot vett ki, amikor ténylegesen pihenni volt. Rendes évi szabadságból még lett volna a munkavállalónak. Jogosan járt el a munkáltató?

Nem árt ellenőrizni a NAV által készített bevallástervezeteket Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint érdemes az szja-bevallási tervezet átnézni, összehasonlítani a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokkal és szükség esetén módosítani, majd beküldeni, a tervezetek már két hete elérhetőek a webes felületen – közölte az adóhivatal szerdán az MTI-vel.

Vállalkozások megszűnése: mi lesz a munkavállalókkal? Cikk

A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit. Ez az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozó cégek mellett egyre inkább érinti a nagyobb gazdasági társaságokat is. Milyen teendők vannak és milyen munkajogi következményekkel kell számolni? Mi lesz a munkavállalókkal?