A legfrissebb statisztikák szerint naponta átlagosan 68 ezer magyar dolgozó van táppénzen. A mentális betegségek, valamint a daganatos megbetegedések okozzák a legnagyobb foglalkoztatási hátrányokat, ami komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent – írja az economx.hu.
Cikkünkben felhívjuk a munkáltatók figyelmét azon legfontosabb szabályokra, melyeket szabadságolás idején érdemes szem előtt tartani.
Az éves szabadságok kiadását a vállalkozásoknak előzetesen meg kell tervezniük, melynek során munkáltatóként számos gyakorlati és jogi szempontot kell figyelembe venni. Nézzük a legfontosabb szempontokat!
Folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal a minimálbér emeléséről – írja mai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A csoportos létszámcsökkentés mint felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, melynek végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Ha ezek betartásra kerülnek, a jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek csekély esélye van, ellenkező esetben azonban alkalmazni kell annak jogkövetkezményeit. A jogintézmény célja egyrészt az, hogy a munkahelyüket elvesztő munkavállalók legalább részben tervezhetően jelenjenek meg az álláskeresők piacán, másrészt a jogalkotó a munkáltatói felmondások közlésének halasztásával, az érintett munkavállalók ismételt elhelyezkedésének költségeit részben a létszámcsökkentést végrehajtó munkáltatóra hárította.
A készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás meglehetősen közkedvelt, érdemes így az annak alkalmazása során felmerülő szempontokat górcső alá venni. Lássuk mire kell odafigyelni!
Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti 5 év a védett kor munkáltatói felmondás esetén. A felmondás közlése hónapjában még nincs védett korban a munkavállaló, de a felmondási idő lejártakor igen. Van-e akadálya ebben az esetben a munkáltatói rendes felmondásnak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Megteheti-e a munkáltató, hogy 35 év alatti munkavállalói közül nem mindenkinek, csak egy szűk körnek ad lakhatási támogatást? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd, az Adózóna szakértője válaszolt.
Olvasónk a több munkáltató által egy munkavállalónak adott lakhatási támogatás feltételeiről kérdezett. Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el – derül ki a Jobtain felméréséből, írja a hrportal.hu.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el.
Vannak esetek, amikor a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a szabad mérlegelésén múlik. Utóbbi keretein belül egyre több példa akad a modern munkahelyi kultúrában elterjedt sabbatical iránti kérelemre is. Milyen feltételek mellett, mettől meddig vehető igénybe a fizetés nélküli szabadság? Milyen hatással van a munkában töltött időre?
Két érdekes kérdés is felvetődött a BH2025.70. számú ügyben: a határozott időtartamú munkaszerződések folyamatos hosszabbítgatása, illetve a munkáltató átszervezéshez kapcsolódó cselekvési szabadsága. Az alábbiakban ezeket járjuk körbe a döntés bemutatásán keresztül.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték