Éjszakai munkavégzés – tilalmak és díjazások

Megosztás Tetszik

Éjszakai munkának a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül akkor is, ha a munkavállaló munkaidejének csak része nyúlik ebbe az időszakba. Az éjszakai munka fizikailag és mentálisan is megterheli a munkavállalót. Milyen korlátozások és tilalmak érvényesülnek az elrendelése során? Mi az éjszakai munka „ára”?

Vajon hogyan lehetséges jogszerűen naptári napokon átívelő éjszakai munkavégzést elrendelni, figyelembe véve, hogy a munkavállalót két munkanapja között megillet főszabály szerint legalább 11 óra hosszúságú pihenőidő? A törvény szerint munkanapként kezelhető egy teljes naptári nap, de akár egy megszakítás nélküli 24 órás időszak is, ha munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Azaz a munkáltató megteheti, hogy az egyes munkanapokat a naptári napoktól eltérően, néhány órás eltolással határozza meg. Például tarthat a munkavállaló „szerdai munkanapja” szerda reggel 6 órától csütörtök reggel 5 óra 59 percig, s kaphat a munkavállaló olyan munkaidő-beosztást, mely szerint ezen a munkanapon szerdán 23 órától csütörtök reggel 5 óráig kell dolgoznia. A napi pihenőidőt pedig ezt követően adja ki a munkáltató, a „csütörtöki munkanapon” kezdődő munkavégzés előtt.

Különösen érzékeny munkavállalói csoportok

A törvény bizonyos munkavállalói csoportok tekintetében korlátozza az éjszakai munkavégzést. Ennek indoka a család védelme, egységének megőrzése. Az alábbiakból látható, hogy ezen garanciális szabályok hiányában gyakorlatilag megoldhatatlan lenne a gyermek gondozása. Így nem rendelhető el éjszakai munkavégzéssel járó munkaidő-beosztás:

♦ a munkavállaló részére várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, valamint

♦ a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló részére gyermeke hároméves koráig.

Lényeges, hogy a fenti esetekben az éjszakai munkára még abban az esetben sem kerülhet sor, ha a munkavállaló kifejezetten kéri az éjszakára történő beosztást például anyagi okokra hivatkozással, jelezve, hogy gyermeke felügyeletéről távollétében is tud gondoskodni. A fiatal munkavállaló szintén abszolút tilalom alá esik, tehát nem kötelezhető éjszakai munkavégzésre.

A nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig éjszakai munka csak írásbeli hozzájárulással osztható be. Ez a hozzájárulás általánosságban is megadható, nemcsak meghatározott esetekre. Az Mt. 61. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érintett munkavállaló is kezdeményezheti az éjszakai munkára való beosztás mellőzését azzal, hogy ez végső soron a korábbi hozzájárulás visszavonását is jelenti.

Itt érdemes kitérni arra, hogy bár nincs kifejezett korlátozás előírva, de a munkavállaló a munkaviszony első 6 hónapját kivéve, egészaen gyermeke 8 éves koráig írásban kérheti munkarendje módosítását, akár aszerint is, hogy éjszaka dolgozhasson / ne dolgozhasson. A munkáltatónak a kérelmet elutasító döntését indokolnia kell.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az éjszakai munkára vonatkozó további korlátozásokat, illetve a díjazását!