A munkabérelőleg szabályai 2025-ben

Megosztás Tetszik

Munkabérelőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra (például köztisztviselői jogviszony) tekintettel juttatható, meghatározott feltételek mellett. Kétféle típusát lehet megkülönböztetni: a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján, illetve a munkavállaló kérelmére juttatott munkabérelőleget.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és egyéb jogszabályok nem állapítanak meg részletszabályokat a munkabérelőleg-juttatás rendjével kapcsolatosan.

Szabályzat, kollektív szerződés keretében adott munkabérelőleg

A gyakorlatban a munkabérelőleg nyújtásának rendjét többnyire szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ezekben rendelkeznek egyebek mellett arról, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, illetve a próbaidő alatt nyújtható-e munkabérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles visszafizetni az előleget.

Kérelemre adott munkabérelőleg

A kérelemre adott munkabérelőleg a munkáltatónak biztosított olyan eszköz, mellyel segíteni tudja az anyagilag nehéz helyzetbe került munkavállalót. Mivel a juttatható előleg mértékét munkajogi szabály nem korlátozza, és a munkabérelőleg-kérelemre vonatkozóan sincsenek előírások, ezért a kérelmet és a kifizetés engedélyezését érdemes írásba foglalni, mert gyakorlatilag a munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújt, aminek adóvonzata is lehet. Célszerű az engedélyben megállapodni a visszafizetés idejében és módjában.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató által folyósított munkabérelőleg adójogi szempontból olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai érvényesek.

Nem kell a vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni abban az esetben, ha a munkabérelőleg folyósítása maximum 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik.

Ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, akkor arra a kedvező rendelkezés nem alkalmazható [Szja tv. 72. § (4) bekezdés g) pont].

A kedvező rendelkezés alapján 2025-ben nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat, ha a munkabérelőleg címén kifizetett összeg nem haladja meg az 1 454 000 forintot (5 × 290 800 forint), és a visszafizetés legfeljebb 6 havi részletben történik.

Mivel a munkabérelőleg juttatásakor egyfajta kölcsönről van szó (amit vissza kell fizetni), ezért az összeg folyósításakor abból adóelőleget nem kell vonni, viszont értelemszerűen visszafizetni is a bruttó összeget kell. A munkavállaló azt is kérheti, hogy a későbbiekben a munkabéréből történő levonás útján törleszthesse az előleget.

Abban az esetben, ha az előzőekben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, mely után a munkáltatónak kell adóznia. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie [Szja tv. 72. § (2) bekezdés; szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés].

Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani. A magánszemélynek ezzel összefüggésben nem keletkezik adókötelezettsége.

Abban az esetben, ha például 12 hónapra nyújtott munkabérelőlegről van szó, a munkáltatónak a leírtak szerint keletkezik adókötelezettsége. Ez elkerülhető, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább az Szja tv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogy milyen szabályok vonatkoznak az „eltűnt”, illetve elhunyt munkavállaló adóelőlegére.