Távmunkában foglalkoztatott, az EU másik tagállamában tartózkodó munkavállaló adóztatása

Megosztás Tetszik

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló előírásokat is figyelembe véve milyen szempontokra kell ügyelnie a munkáltatónak, ha a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló az EU egy másik tagállamában látja el feladatát? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha a magánszemély magyar adóügyi illetősége az egyezmény alapján fennmarad és a kinti napok száma a vonatkozó pénzügyi évben nem haladja meg a 183 napot és külföldön nem jön létre telephely, akkor az szja-kötelezettség Magyarországon áll fenn.

1. Mi a munkáltató felelőssége és feladata az esetleges kettős adóztatással kapcsolatban?

Mindaddig ameddig a magánszemély a görög illetőségét a görög adóhatóság által kiállított illetőségigazolással nem igazolja, a magyar munkáltató helyesen jár el, ha az szja-előleget levonja és befizeti az adóhatóságnak.

2. Van ellenőrzési kötelezettség a munkáltató oldalán arra nézve, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály feltételei fennállnak? Fő megközelítésben a kötelezettség a munkavállaló oldalán keletkezik. Azonban érdemes annak utána érdeklődni, hogy Görögországban a távmunkában történő munkavégzés következtében keletkezhet-e a magyar munkáltatónak telephelye, mert ha igen, akkor az azzal kapcsolatos kötelezettség a munkáltató felelőssége.

3. Ha van, ez meddig terjed? Repülőjegyek, utazások ellenőrzése, igazolása?

A munkavállalónak utazási naptárt kell vezetnie. És ezt érdemes minden hónapban bekérni a dolgozótól. A naptár adatainak ellenőrzése történhet a repülőjegyek másolatának bemutatásával.

4. Amennyiben a munkavállaló elmondása szerint a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó feltételek nem állnak fenn, mert 183 napot meghaladóan tartózkodik Görögországban, és a fennmaradó időt sem Magyarországon, hanem egy másik EU-s országban tölti, akkor pontosan milyen munkáltatói kötelezettségek állnak fenn a bérszámfejtés, adózás kapcsán?

Ha a magánszemély illetősége magyar, mert egyik országban sem tekintik őt illetőségűnek és emiatt nem kell az adott egyezmény alapján meghatározni az illetőséget, akkor a magyar munkáltató jogszerűen vonja le a magyar szja-t. Azonban, ha később a külföldi adóhatóság megállapítja, hogy az illetőség megváltozott, vagy a munkabér külföldön adózik, akkor a magyar munkáltatónak a 15 százalékos szja alapján kell az önellenőrzést elvégeznie.

5. Hogy jár el helyesen adóügyi szempontból a munkáltató, ha engedélyezi a fentiek szerinti Görögországból való munkavégzést? Nem adóügyi kérdés, hogy a munkáltató hozzájárul-e a külföldi munkavégzéshez. Az adó- és a járulékkötelezettség csak következmény, melynek a munkáltatónak meg kell felelni.

6. Van egyéb szempont, amire figyelni kell, vagy amiről kötelezően tájékoztatni kell a munkavállalót?

Igen van, méghozzá a biztosítási kötelezettség. Az unión belül a magánszemély abban az országban biztosított, amely ország területén a munkát végzi. Ez alól kivétel lenne a kiküldetés, de a távmunkavégzés nem kiküldetés. Továbbá akkor maradhat a biztosítás Magyarországon, ha a Koordinációs rendelet 16. cikke alapján méltányossági kérelmet ad be a munkavállaló, vagy a munkaadó és a magyar NEAK engedélyezi, hogy a járulékfizetés továbbra is Magyarországon történhessen. Ez abban az esetben lehetséges, ha a munkavégzés helye szerinti hatóság hozzájárul ehhez. Abban az esetben, ha nem kérnek méltányossági kérelmet, vagy azt elutasítja a hatóság, akkor a munkaadónak, vagy a munkavállalónak külföldön kell a biztosítási kötelezettséget teljesíteni az ottani előírásoknak megfelelően.

7. Ha a kettős adóztatás kizárólag a munkavállaló felelőssége, és neki kell Görögországban az adófizetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tenni, a magyar munkáltató azzal jogszerűen jár el, ha mindezt lenyilatkoztatja a munkavállalóval?

A kettős adózás feltételeit a munkaadónak is kell vizsgálnia. Azonban, ha a munkavállaló nem hoz külföldi illetőségigazolást, akkor jóhiszeműen jár el a munkáltató, ha az adót Magyarországon fizeti.

A távmunkaszerződésben célszerű rögzíteni a munkavégzés helyét, illetve azt, hogy a munkavállaló köteles igazolni, hol végez munkát. A felek megállapodásán múlik, ha kimondják, hogy a külföldön keletkező adó és tb fizetésért a munkavállalót terheli a felelősség. Azonban jelezném, hogy vannak országok, amelyekben az szja- és biztosítási kötelezettség a munkaadó felelőssége és a munkaadónak kell beregisztrálnia bevallani és megfizetni a kötelezettséget. Ez jelentős többletadminisztrációt jelenthet, ezért javaslom a külföldi országokban járjanak utána, milyen előírásokra kell figyelni távmunkában foglalkoztatott személy kötelezettségével összefüggésben.