A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletén karácsonykor módosított a kormány. „A munkaerő-kölcsönző cégek körében, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen végzett kutatásunk alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégek mintegy fele érzi úgy, hogy a törvénymódosítás elbizonytalanította a munkáltatókat. Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – közölte Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, illetve a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
2024. január 1-jétől lépett hatályba a 2023/2832/EU rendelet az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokról, amely a 360/2012 EU rendelet helyébe lépett. Írásunk az új rendeletet ismerteti, jelezve a korábbi rendelethez képest történt változásokat.
2024. január 1-jével új EU bizottsági rendelet (2023/2831 EU) lépett hatályba a csekély összegű támogatásokról. A cikk ezt mutatja be utalva a korábbi (1407/2013 EU) rendelettől való eltérésre is.
A 2024. szeptember 1-jén megjelent rendelet szerint már nem kötelező az üzemorvosi vizsgálat, csak a megjelölt munkaköröknél. Amennyiben irodai számítógép előtti munkakörökről van szó, az ő esetükben valóban nem kötelező az éves vizsgálat? Továbbá kötelező még az üzemorvossal szerződést kötni a cégeknek? Az új belépők esetében most is elvégzik az orvosi vizsgálatot. Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolta meg.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2023. december 30-án lépett hatályba. A kormány e jogszabály felhatalmazása alapján a 284/2024. kormányrendeletben szabályozta az építésügyi előírásokat, melyek 2024. október 1-jétől alkalmazandók. Cikkünkben az egyes építési engedélyeket, bejelentéseket járjuk körbe, tekintettel az engedély, bejelentés áfabeli horderejére.
Naptári éves adózók esetében 2024. december 31-éig kötelező bejelenteni az adóalanyiságot azon magyar illetőségű multinacionális vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjának (vagy az arra kijelölt helyi szervezetnek), amely végső anyavállalatának összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót. A közeledő határidőhöz kapcsolódóan az alábbiakban összegyűjtöttük a bejelentéshez kapcsolódó legfontosabb információkat, amelyeket érdemes megfontolni a határidő lejárta előtt.
A Magyar Közlöny 2024. december 2-án megjelent 121. számában három kormányrendeletet hirdettek ki, amelyből egy fél évvel meghosszabbítja a kamatstopot.
2024. november 19-én a Parlamenthez benyújtották „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvényjavaslatot, amely megemelné az európai egészségbiztosítási kártya kapcsán fizetendő igazgatási szolgálati díjat. Az alábbi cikkben összefoglaljuk az európai egészségbiztosítási kártyára vonatkozó azon módosításokat, amelyek az elmúlt egy évben léptek hatályba, és kitérünk a fenti tervezett díjemelésre is.
A globális minimumadóval érintett belföldi csoporttagoknak a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 44. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteniük kiegészítő adóalanyiságukat, a vállalatcsoport tagjairól pedig adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – írja honlapján a NAV.
Az adóhatóság 2024. október elején hirdette meg akcióját, amely a találó nevű „Pontos számlaadatokat!” címet viseli. Az akció keretében a NAV több mint háromezer vállalkozásnak küld/küldött tájékoztatást: azoknak, akiknek a számlaadat-szolgáltatásában vagy az áfabevallásában a NAV adatai alapján hiba van.