Négy hónap után visszamódosította az Országgyűlés az iskolaszövetkezetre vonatkozó szabályokat. Eszerint 2017. január 1-jétől csak a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandók az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései.
Telefonálás munkaidőben és azon kívül – két különböző eset azonos szabályokkal, melyek alapvető eleme az együttműködési kötelezettség. Cikkünk a telefonhívásokat kétféle szemszögből vizsgálja: amikor munkaidőben a munkavállalók telefonálnak magánügyben, illetve amikor munkaidőn kívül a munkáltató munkaügyben keresi a dolgozót.
Mikor és hogyan rendelheti el a munkáltató, hogy nem vehetik ki a dolgozók év végén a megmaradt szabadságnapjaikat, hanem azokat kötelező átvinniük a következő évre? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban érdeklődnék, lehetséges-e úgy jogszerűen átvinni szabadságot, hogy arra nincs az Mt.-ben nevesített jogcím (lásd lentebb)? A munkáltatónak több esetben lehetősége van arra, hogy ne a tárgyévben adja ki a teljes szabadságot: - kollektív szerződés - az előző évben kezdődött: a következő év első 5 munkanapját is - életkor alapján járó pótszabadság - a munkavállaló oldalán felmerült ok - a munkaviszony október 1. napján kezdődött. Ha jól sejtem, csak valamilyen megállapodás útján lehetséges a törvényben nem nevesített okból történő átvitel. Ha lehetséges, akkor lehet-e bármi előnye a munkavállalónak abból, ha így történik? Például el tud menni síelni január elején. Tehát az úgynevezett eltérés lehetséges-e az Mt.-től? Vagy úgy, hogy ha az idei helyett a következő évben adja ki neki a munkáltató a szabadság azon részét, amely más jogcímen nem lehetséges, arra külön pótlékot kap? Ha a válasz igen, akkor ez úgy is lehetséges, ha kollektív szerződés van hatályban, és erről nem rendelkezik? Illetve az Mt. ír a 123.§ (4) bek-ben, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek esetén megszakítható a szabadság. Mi történik akkor, ha ez épp december végén történik? Ekkor kiadható a szabadság következő évben jogszerűen? A közölt időpont azt jelenti, hogy nem 15 nappal korábban, vagy azt, hogy amit közölt a munkáltató, azt megváltoztatja, ez átkerülhet következő évre jogszerűen? Köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Év közben kezdődött munkaviszony miatt az egyik munkavállalónak csak 8 nap szabadsága van. A munkaadó év végén leáll a gyártással, és mindenkinek kiad két hét szabadságot. El lehet-e küldeni két hét szabadságra a munkavállalót, ha csak 8 napja van? A két napot hogyan kell elszámolni neki? Válaszát előre is köszönöm: Bródi Anikó
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol december 1-jétől alkalmaznának egy dolgozót. A cégnél 12. 21-étől mindenki szabadságon lesz, sajnos az új dolgozónak – mivel most létesített munkaviszonyt – nincs annyi szabadsága. Ebben az esetben a munkáltató adhat neki rendkívüli fizetés nélküli szabadságot?! A Mt. nem tartalmaz erre való hivatkozást, nem szeretnénk erre az időszakra szüneteltetni a biztosítási jogviszonyát. Erre szeretnénk valami megoldást! Segítségét előre is nagyon köszönöm!
A karácsonyi ünnepek környékén is nagy segítséget jelenthetnek az idény-, illetve alkalmi munkavállalók. Ebben az időszakban megemelkedő forgalommal számolhatnak az üdülők, a vendéglátó, illetve kereskedelmi egységek. Erre tekintettel áttekintjük ennek az atipikus foglalkoztatási formának a legfontosabb szabályait, buktatóit.
Szabadság kiszámítása óraszámemelés esetén című kérdésre 2016.10.31.-én, Dr. Kéri Ádám ügyvéd úr által megadott választ szeretném pontosítani. A kérdésben szereplő dolgozó heti óraszáma 2016 11.01-től megemelkedett heti 30 órára. Előző 10 óra/hét foglalkoztatásból megmaradt 22 nap szabadsága. Az adott válasz szerint, amennyiben a dolgozó novembertől kiveszi a szabadságát, akkor 22 nap x 6 órára, azaz 132 órára kell neki távolléti díjat fizetni? Az ügyvéd úr válaszából én így értem. Ebben az esetben anyagilag jól jár a dolgozó! Ebből kiindulva kérdezem a következőt: Ha az említett eset fordítva történik, és novembertől heti 10 órát foglalkoztatják a dolgozót, de az előző hónapokban heti 30 órát dolgozott, akkor a megmaradt szabadság elszámolása 22 x 2 órára, azaz 44 órára kell a távolléti díjat kifizetni? Ebben az esetben viszont rosszul jár a dolgozó! Várom szíves válaszukat, hogy jól értelmezem-e a leírtakat. Köszönettel: F. Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Egy 17 éves tanulót alkalmaz a kft. munkaviszonyban aki csak szombatonként dolgozik 9-13 óráig. Kérdésem, a részére járó szabadságot (8 nap) hogyan kell kiírni a szabadságengedély tömbben és hogyan kell kiszámítani a szabadságra eső jövedelmet? Köszönettel: Reményi Gyné
Munkavállalóm 5 éven belül két gyermeket szült, most le akar számolni. Hogyan számítsuk ki a 2011-től járó szabadságait?
Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent. Erre tekintettel vesszük végig a leggyakoribb kérdéseket és az Mt. alapján azokra adható válaszokat.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
Emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatott heti óraszáma, hogyan kell kiadni részére a szabadságot? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, mert az egyik munkavállalónk heti 10 órában volt bejelentve, most november 1-jétől heti 30 órára emeltük az óraszámát. Még október 31-éig maradt bent neki 22 nap szabadsága amit most nem tudom, hogyan kell kiadni. Ha november 1-jétől veszi ki, amikor már napi 6 órás a munkaviszonya, akkor is 22 napot kell neki kiadni. Ha órában tartottuk volna nyilván, és adtuk volna ki a szabadságait, akkor ugye október 31-éig, még 44 óra szabadsága maradt meg neki, akkor most 7 napot kell neki kiadni? Hogyan kell ezt helyesen intézni? Melyek az ide vonatkozó jogszabályok? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
A munkaügyi felügyelet éves ellenőrzési tervében őszre esik a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. Érdemes tehát különös figyelmet fordítani arra, hogy munkáltatók kiadják a dolgozókat adott évben megillető szabadságot, ha pedig ez teljes mértékben nem lehetséges, arról a munkavállalóval jogszerűen megállapodjanak.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték