Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk heti 4 napot dolgozik, hétfőtől csütörtökig. Az éves szabadsága 20 nap alapszabadság plusz az életkorral arányos szabadsága. Hány napot kell kiadni, ha csütörtökön szabadságra megy? Egy vagy két napot? Ugyanez a kérdésem lenne egy másik munkavállalónál, aki hétfőn, szerdán és pénteken dolgozik. Ha pénteken szabadságra megy, a csütörtöki napot is ki kell-e írnunk szabadságként? Köszönettel.
Szállodai szolgáltatást végző cégnél, megszakítás nélküli munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással, turisztikai idénymunkások foglalkoztatása esetén kell-e vasárnapi pótlékot, illetve 8 óra feletti munkavégzéskor túlórapótlékot számolni? Idénymunka esetén megszakítás nélkül hány napra lehet bejelenteni, mikor kell pihenőnapot kiadni? Idénymunka esetén az arányosan járó szabadságot hogyan kell kiszámolni, és annak mi az elszámolási módja? A kiadott szabadság napjaira is be kell jelenteni a dolgozót? Pénzben is meg lehet váltani a szabadságnapjait?
Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés speciális szabályainak a kialakításánál meghatározott szektorokban előforduló (mezőgazdaság, turizmus), tipikusan rövid ideig fennálló munkaviszonytípusra kívánt a jogalkotó kellően rugalmas, átlátható és könnyen betartható szabályrendszert alkotni. A hatályos szabályozás ezen elvek mentén eltérő előírásokat tartalmaz többek között a munkaviszony létrejöttére, bejelentésére, tartalmára, a minimális díjazás szintjére, a közteherfizetésre, valamint a munka és pihenőidő szabályaira is. A leglényegesebb eltérésekre az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet.
Tisztelt Szakértő! Táppénz megállapításához kérem szíves segítségüket. Dolgozónk 2006. 09. 27-től van munkaviszonyban a kft.-nél. 2015. 06. 25-től 2016. 02. 21-ig üzemi baleset miatt táppénzben részesült. 2016. 02. 22-től 2016. 03. 31-ig az előző évi szabadságát vette ki. 2016. 04. 05-én kezdő beteglapot adott le 2016. 03. 24-ei kezdő dátummal. Mivel szabadságát már elszámoltuk, és kifizettük 03. 31-ig, a betegszabadságot 2016. 04. 01-től számoltuk 04.21-ig (dolgozói hozzájárulással) 04. 22-től továbbra is beteg, "8"-as kóddal. Táppénze elszámolásához szerintem: Az irányadó időszak: 2015. 01. 01-től 2016. 01. 31-ig Számítási időszak: 2015. 02. 25-től 2015. 06. 24-ig= 120 nap (mivel nincs 01.01-től meg a 180 napja). De sajnos úgy érzem, hogy nem egészen jól gondolom, és ezért kérem segítségüket. Hálásan köszönöm válaszukat! Tisztelettel: F. E.
Éveink múlásával nő szabadságnapjaink száma is. De tudja-e, hogy kiknek és miért járnak plusz napok, például a fiataloknak, a szülőknek, az egészségkárosodást szenvedőknek, a veszélyeztetett munkahelyen dolgozóknak? Mennyi szabadság illeti meg az elvált szülőket, ha például 3 gyermeken osztoznak? Ki számít gyermeknek, szülőnek, fogyatékosnak? Válaszolunk a mindennapokban felmerülő kérdésekre, és tévhiteket is eloszlatunk.
Alapvető változást hoz az iskolaszövetkezeti jogviszonyokban az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosítása, amely a szövetkezeti törvénybe emeli át a diák munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket.
Gyeden lévő kismama visszatért dolgozni heti 20 órában. A szülés előtti időszakról még maradt 10 nap szabadsága. Ezt a szabadságot milyen bérrel kell kiadni? A heti 20 órással, vagy a régi, 40 órás fizetéssel?
Tisztelt Szakértők! Cikkeikben azt írják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak is jár a szabadság. Ezzel kapcsolatban szeretném az alábbiakat kérdezni. Egy boltban néhány alkalommal alkalmaznak eladót, 4-6-8 órában. Ilyenkor hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár az illetőnek, és mikor kell elszámolni a szabadságot? Előre nem lehet tudni, hogy a következő héten lesz-e egyáltalán alkalmazva? Heti 2-3 napot dolgozik (de nem minden héten), így mikor kell a szabadságot kiadni, illetve kifizetni? Az év végén? Az sem világos teljesen, hogy pénzben kell-e megváltani, vagy ténylegesen a napokat kell kiadni? Ezekre a napokra az alkalmi munkást le kell jelenteni a NAV felé, és közterhet is kell fizetni? Milyen módon kell ezt bérszámfejteni, és miként veszi figyelembe ezt a munkavállaló az szja elszámolásában? Beleszámítódik ez nála a mentesített keretbe? Mindezt hogyan kell dokumentálni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy, már több hónapja táppénzen lévő dolgozónk 30 napos felmondási határidővel felmondott, mely felmondási idő végén kéri a szabadságok és a felmondási időre járó bér kifizetését. A felmondási idő alatt is folyamatosan táppénzen van. Mi, a munkáltató úgy gondoljuk, hogy mivel táppénzen van a felmondási idő alatt is, így részére csak a szabadságmegváltást kell kifizetnünk a felmondási idő végén. Mivel a táppénz miatt munkavégzés nem történik, a felmondási idő alatt így szerintünk díjazás nem jár. Keresőképesség esetén a munkáltató a teljes felmondási idő alatti munkavégzéstől eltekintett volna, természetesen ez esetben az erre az időszakra járó bér kifizetésével. Jól gondoljuk, hogy a táppénzen lévő munkavállalónak csak a szabadságait kell kifizetnünk? Segítségét köszönjük!
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Tisztelt Szakértő! A jelenleg felszámolás alatt lévő cégbe "beragadt" egy kismama, aki 2011 óta van állományban, és azóta két gyermeket szült. (Most gyeden van). Az évek alatt felhalmozódott teljes szabadságát ki lehet-e adni, vagy annak egy részét pénzben kell megváltani, amennyiben közös megállapodással szerződésbontásra kerül sor még a felszámolás lezárulása előtt? Amennyiben a közös megállapodás mégsem valósulna meg, úgy a végelszámolás előtt van-e mód a szabadságok kiadására, vagy csak pénzbeli megváltásra lesz csak lehetőség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
A dolgozó 2007.12.17. óta áll alkalmazásban a kft.-nél. Első gyermeke 2010. 05. 08-án született, a második 2013. 06. 15-én. 2013 májusában és júniusában kivette az addig járó szabadságot. Fizetés nélküli szabadsága 2016. 06. 15-én jár le. Nyilatkozata alapján vissza kíván jönni dolgozni. A munkáltató, a cégnél történt átszervezés miatt nem kívánja foglalkoztatni. Kérdéseink: Mikor lehet felmondani? Milyen indokkal lehet felmondani?Van-e védett státusza? Lehet-e szabadság alatt felmondani, és kifizetni a szabadságra jutó járandóságot? Kell-e a törvény szerint előre közölni, hogy nem tudjuk alkalmazni, ha igen, mennyi idővel? Tudomásunk szerint szabadság a terhességi gyermekágyi segély idejére és a gyed első hat hónapjára jár. A gyerekek utáni pótszabadság is csak erre az időre jár? A dolgozó 1984-ben született.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy megállapodhat-e a munkavállaló és a munkáltató abban (például a mai napon), hogy a köztük létrejött munkaszerződést egyező akarattal, közös megegyezéssel 30 nap múlva felbontják? Ha igen, van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalót felmentse az utolsó 10 (vagy akárhány) nap ledolgozása alól, de fizetést ad neki? Ha igen, akkor a felmondásra járó szabadságot milyen időszakra kell számolni: munkavégzésig vagy a jogviszony megszűnéséig? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy éjszakai szórakozóhely hetente egyszer van nyitva (szombaton), júliustól augusztus végéig pedig két napon (péntek-szombat). Kérdésem az lenne, hogy ilyen kevés munkanap mellett is ugyanannyi szabadság jár, mintha heti 40 órát dolgoznának? A heti munkaidő júliusig 7 óra, a másik két napban pedig heti 16 óra. Sok dolgozónak máshol is van bejelentett munkaviszonya (főállás). Válaszukat előre is köszönöm.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy milyen munkajogi szabályokat kell betartani uniós országba kiküldött munkavállalók esetében. Az Európai Unió irányelve és számos területen előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték