Elvált apák gyermekek utáni szabadságra való jogosultságával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a munkáltatónak milyen eszközei vannak annak kiderítésére, hogy az elvált apa tartja-e a kapcsolatot a gyermekével? Milyen jogokkal, és milyen kötelezettségekkel bír a munkáltató annak érdekében, hogy ezt helyesen el tudja dönteni? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Boskóné
Tisztelt Szakértő! Már többedszer olvasom, hogy az egyszerűsített foglalkoztatott "jogosult szabadságra, és a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani". Kérdésem, ezt hogyan kell érteni? Például az alkalmi munkavállaló dolgozott januárban 3 napot, februárban 2 napot, márciusban 15 napot, áprilisban nem dolgozott, majd májusban újra munkába állt 15 napra. Mikor számolok el neki szabadságot? Minden alkalommal új munkaszerződést kell kötni vagy elég év elején egyszer, és mindig megbeszéljük, mikor jön, mikor nem? Jellemzően minden hónapban a cég másik munkáján dolgozott, például egyszer útépítésen, másszor vasútépítésen stb. Honnan tudom, hogy a következő hónapban jön-e dolgozni? Ha nem tudom, akkor ki kell az utolsó napig számítani, és kifizetni? További kérdésem, hogy hogyan kell adminisztrálni? A szabadságos napokra is be kell jelenteni, és fizetni az 1000 forinot? De, ha egy hónapban 15 napot dolgozott, akkor többre nem jelenthetem le. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy budapesti közhasznú nonprofit kft.-nél – amely a főváros felügyelete alá tartozik – dolgozom, munkaviszonyom határozott idejű munkaszerződéses. Munkaszerződésemben a következő mondat szerepel: „A munkavállaló munkaideje a teljes munkaidő, a meghatározott időszakban, munkaidőkeretben történik. A munkáltató beosztását a munkáltató határozza meg” Jelenleg „recepciós-pénztáros” munkakörben, napi 12 órát dolgozom (8-20 óráig). Szóbeli megegyezés alapján havi 15 vagy 16 napot teljesítek. Havonta kétszer szombat-vasárnap is dolgozom. Ez esetenként 180, vagy 192 óra összesen. A decemberi bérszámfejtő lapomon a következő adatok szerepelnek: Foglalkozás jellege 2 Főállású alkalmazott, Osztószám 22, Munkanap 22, Pihenőnap 8, Munkaszüneti nap 1. Kérdéseim a következők: 1. A 12 órás munkaidő miatt a 8 óra felett jár-e nekem túlóra? (A munkarend meghatározása nem szerepel a szerződésemben.) 2. Szombat-vasárnapi, illetve munkaszüneti napon végzett munkavégzésért jár-e pótlék? 3. Mivel az ebédszünetet nem tudom igénybe venni (nem hagyhatom el a munkahelyemet), hogyan kompenzálja ezt a munkáltató? 12 órás munkaidőben mennyi ebédszünet jár? 4. A munka törvénykönyve alapján a teljes munkaidő 174 óra. A munkáltató szerint nekem 191 órát kell dolgoznom. Kinek van igaza? Lehet, hogy a munkáltatóm hozzászámolja a ki nem vett ebédszünetet? Ilyen lehetséges? Ilyet megtehet velem a munkáltató? 5. Az is elhangzott, hogy akiknek életkoruknál fogva sok szabadság jár, abból elvesznek pár napot. Tehet-e ilyet? 6. Mi a helyzet, ha fizetett munkanapok vannak a hónapban. Decemberben is ledolgoztam a 180 órát, de nem kaptam plusz pénzt a fizetett ünnepekre. Köszönöm válaszait!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy szakképzettség nélküli betanított munkára szakképzett munkát illető minimum órabér vagy szakképzettség nélküli órabér jár? Például a munkavállaló hegesztő végzettségű, de a lakatosmunka egyes fázisait végzi, amit adott munkahelyen tanul meg egy lakatostól. Akkor a munkabére szakkézettséggel járó bér vagy sem? Másik kérdés. Egyszerűsített munkavállaló például reggel 6-tól 3 óráig dolgozik, fél óra étkezési szünete van. Ki kell részére fizetni az étkezési időt is? Vagy a fél óra túlórára jár 50 százalékos túlórapótlék? Túlórapótlék mindenképpen jár? Ha jól emlékszem, akkor alkalmi munka esetén nem jár szabadság. Ha egy munkavállaló havi 2-3 napon végez mezőgazdasági idénymunkát egyszerre 1 napot, akkor egy 50 év feletti, 3 gyermekes munkavállaló részére hogyan jár szabadság? Köszönettel: K.
Egyesület munkavállalója Franciaországban két évig tartós kiküldetésben van. A francia munkáltató és az egyesület kapcsolata a vasutas szakszervezetek jogán áll fenn. A munkavállaló az egyesületnél kapja a fizetését. A francia munkáltató az ottani szabályok szerint adta ki a kiküldött munkavállaló szabadságát. Kérdésem: ezen idő alatt a munkavállaló a kiküldő munkáltatójánál is gyűjti a szabadságát, mint ki nem vett szabadság, vagy csak a kint kapott szabadság jár neki?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Egyik munkavállalónknak 2016. 01. 03-án lejárt a gyedje. 01.04-től kiadnánk az addig felgyülemlett szabadságát, ami 30 nap. Ezt a napi 8 órás munkaszerződésének megfelelően fizetjük ki. A szabadság lejárta után – a gyes alatt – visszavennénk napi 4 órás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, a gyest a jogosultság kezdetétől (vagyis 01. 04-től), vagy a szabadság lejártát követően lehet igényelni? Eddig úgy volt, hogy amíg a szabadság le nem járt, nem lehetett igényelni gyest (vagy meg kellett szakítani), és csak utána lehetett az igénylést beadni. Szíves válaszát várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy a táppénzen lévő munkavállalók szabadságát időarányosan csökkentenem kell-e? Úgy hallottam, hogy megszűnt ez a szabály, csak nem találom, hogy hol van leírva.
Az új évet megúsztuk új adók nélkül, de az adó- és tb-változások ezúttal sem maradtak el. Rengeteg kisebb-nagyobb módosításra kell figyelniük az adózóknak, ha büntetlenül szeretnék átvészelni az esetleges ellenőrzéseket.
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy annak a munkavállalónak miként kell kiadni a szabadságot, akit heti 6 órában foglalkoztatnak? Tudjuk, hogy a szabadság nem függ az óraszámtól, de az esetében szinte minden nap szabadság lenne. Ha valakinek 21 nap jár egy évben, és tegyük fel, hogy napi 2 órában dolgozik, akkor neki 42 óra szabadság jár, és a beosztása szerint kiadjuk. De a jelen esetben napra bontott óraszám nem állapítható meg, így nem tudjuk, hogy a 21 nap miként adható ki? Vagy kiadjuk azokra a napokra, amikor nem dolgozik, de akkor hány órát számolunk el azokra a napokra? 8 órát? Keresete bruttó 60 000 forint. 24 órát dolgozik egy hónapban vagy 30-at attól függ, hogyan néz ki az adott hónap. Megköszönném, ha levezetnék, mert ez elég kusza számunkra. Válaszukat előre is köszönöm!
Sokak számára nem egyértelmű, hogy a részmunkaidős munkavállalók szabadságát miként kell számítani, illetve esetükben mi a szabadság kiadásának rendje.
Egyre népszerűbb a munkáltatók körében a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, ellenben hátulütői is lehetnek azoknál, akik nem jól sáfárkodnak a munkaerővel. Hogyan kell elszámolni, ha valamelyik munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi a munkaidőkeret időszakában összességében járt volna neki, illetve, ha nem kapta meg esetleg az összes pihenőnapját, mert akkor szabadságon volt? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám jogi szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 1989-ben született munkavállaló, 2013. április 15-én gyermeket szült, és 2016. január 1. napjától munkába szeretne állni. 2013. január 1-jétől 2013. április 14-éig táppénzben részesült, tehát 2013-ban az időarányos szabadságát nem vette igénybe. Azt szeretném kérdezni, mennyi szabadság illeti meg a 2016. évre járó szabadságán felül, melyet e munka megkezdése előtt ki lehet, ki kell adni a részére? Tisztelettel: Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kivennie a neki járó 5 napot (a kicsi november 13-án született), ebben az esetben ez november-december vagy december-január? Valamint egybefüggőnek kell lennie vagy ez nem előírás, csak az, hogy az ő kérésének megfelelően, akár 3 részletben is? Nekem ez eddig egyértelműnek tűnt, de elbizonytalanítottak. Köszönöm a választ!
Mitől függ a szabadságnapok száma, hány nap vihető át a következő évre? Összefoglaltuk, hogy a különböző életszituációkban meddig halasztható a szabadság.
Új munkaviszonyt kell létesíteni, vagy a meglévő szerződést kell módosítani, ha a gyedről visszatérő munkavállaló részmunkaidőben dolgozna, s hogyan történik a szülési szabadság idején felhalmozódott szabadság kiadása? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték