Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó megbetegszik, majd a betegszabadság elteltét követően táppénz helyett szabadság kiadását kéri? Szabadságként vagy keresőképtelen időszakként kell nyilvántartani azt a távolléti időszakot, amikor a munkavállaló – a munkáltató jóváhagyásával – szabadságra ment, azonban ezen időszak alatt beteg lesz?
Tisztelt Szakértő! Évek óta probléma a munkavállalók által kért szabadság kiadása, illetve adminisztrálása. Nagyon sokszor telefonon jelentik be, hogy szabadságot kérnek, az egyéni jelenléti ívre is rávezetik, de a szabadságengedély kiírása nem történik meg, "elfelejtődik". Nagyon sok utánajárást igényel a beszerzése. A munkáltató is megelégelte ezt, és azt az utasítást adta, hogy ha nincs meg a szabadság kiírása, a bérszámfejtés igazolatlan, nem fizetett időként számolja el. Mivel az igazolatlan, nem fizetett napokat a T1041-es nyomtatványon is be kellene jelenteni a munkáltatónak, de a hiányosságok hó végén derülnek ki, késéssel tudja jelenteni a NAV-nak. Mit tud tenni a munkáltató ebben az esetben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2016. 06. 27-én létesítettünk határozott idejű (2016. 09. 30-ai lejáratú) munkaviszonyt munkavállalónkkal, betanított munkás munkakörben. Munkavállalónk szeptember 5-én nem jelent meg a munkában. Testvére, aki szintén nálunk dolgozott aznap jelezte, hogy meg kívánja szüntetni munkaviszonyát, kérdésünkre elmondta, nem tud semmit a testvéréről, nem tudja, miért nem jelent meg a munkahelyen. 2016. 09. 06-án kelt levelünkben felszólítottuk munkavállalónkat, hogy igazolja távollétét, illetve vegye fel a munkát. A tértivevény szerint levelünket 2016. 09. 12-én vette át. 2016. 09. 13-ai dátummal küldött egy levelet, mely szerint a testvérével üzent, hogy beteg, ezzel igazolva a hiányzást, illetve 12-én megy vissza az orvoshoz, és küldi a táppénzes papírt. (Itt már ellentmondásba keveredett saját magával a dátum miatt.) Mivel továbbra sem volt egyéb információnk, az előzőekben leírtak alapján, a 2012. évi I. törvény 78. § (1) bekezdésére hivatkozva munkaviszonyát 2016. 09. 15. nappal megszüntettük, a ledolgozott napokra járó bérét, illetve a szabadságmegváltását elutaltuk, a hiányzó napokat igazolatlan fizetetlennek vettük. A NAV-nál kijelentettük. 2016. 09. 20-án megérkezett postán a táppénzes papírja 2016. 09. 05-2016. 09. 19-ig terjedő időszakra, illetve egy kísérőlevélben közölte, hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyát. Munkáltatóként jelen esetben hogyan járunk el helyesen? Mi a teendőnk?
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk jogviszonya 2016. 09. 04-ig 8 órás volt. 2016. 09. 05-től négyórásra mérséklődött, s a bére is arányosan csökkent. Nyolcórás jogviszonyában 22 nap szabiból 19 napot vett ki. A fennmaradó 3 napra vonatkozó távolléti díjat hogyan kell kiszámolnom?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2010. 01. 05-től áll munkaviszonyban a cégnél. 2010. 11. 12-én szült, már 2010. 08. 25-től fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem volt jogosult több nap táppénzre. Szülést követően gyesen volt, majd szült 2013. 10. 06-án újból. Nem szeretne visszajönni dolgozni. Munkaviszonya megszűnésével kell-e számolnom szabadságot a gyes idejére? 2010-ben csak a saját maga után járó szabadságot vette ki. Köszönöm válaszát.
2016. 09. 01-jén a távolléti díj megállapítására vonatkozó kérdés-válasz jelent meg. A leírtak egyértelműek. De hogyan kell megállapítani annak a dolgozónak a szabadságára jutó távolléti díjat, aki a szabadságát megelőző hónapokban magas jutalékkal (teljesítménybérrel) díjazott munkakört töltött be, de a szabadsággal érintett hónapban már a munkaszerződés módosításában is rögzítetten csak "sima" alapbéres dolgozó volt, más munkakörben, lényegesen kisebb havi bérért?
Hogyan határozható meg a távolléti díj összege? Ha jól tudom, akkor a szabadság idejére járó összeget kell így meghatározni. Üdv. K.
A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.
Tisztelt Szakértő! Gyesen lévő kismama megszünteti a fizetés nélküli szabadságát szeptember 20-ával. Kismama postai levélben értesítette munkáltatóját, aki majd a felhalmozott szabadnapokat kiadja munkavállaló kismama részére. Ekkor a munkáltató szeptember 20-át követően kezdje el számolni a munkavállaló szabadságát, azaz 21-e számít az első kiadott szabadnapnak, vagy már a szeptember 20-a is szabadnap? Köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kilép, az időarányosan járó szabadságánál több nap szabadságot vett ki. A "túlvett szabadságot" levonhatjuk-e a kifizetendő munkabéréből? Köszönettel.
A munkaerőhiány egyre több munkáltató problémája. Ennek következtében gyakori, hogy a betöltetlen státusz(ok), a szabadságon, betegállományban lévők feladatait ideiglenesen a többi munkavállaló között kell felosztani. Áttekintettük ennek munkajogi lehetőségeit és korlátait.
Üdvözlöm! Segítségét szeretném kérni, hogy az alábbi kérdésekben helyesen tudjak eljárni. A munkáltató pályázati munkákhoz heti 2 órára szóló munkaszerződéseket kötött, ami tartalmazza, hogy ez maximum a heti 20 órát nem haladhatja meg. Az óradíjak elszámolása mindenkor, közösen megállapított havi teljesített óraszám alapján történik. A munkáltató helyesen jár el, ha csak a ledolgozott órákat fizeti ki, vagy van foglalkoztatási kötelezettsége? Ha a ledolgozott óra meghaladja a szerződésben foglalt maximum 20 órát rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni? A szabadság kiadása hogyan történik a heti 2 órás foglalkoztatásnál. Például a takarítónő, aki heti 2 órában takarít, vagy akit azért foglalkoztatnak heti 2 órában, hogy a elintézze a postai munkákat (levelek, csekkek feladását). Részükre is ki kell adni a rendes szabadságot? Köszönettel: Vasóczki Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk már a második gyermekével van otthon gyesen, s ki szeretne lépni. Kilépésekor szabadságmegváltással szeretné rendezni a ki nem vett napokat. Kérdésem: a ledolgozott időre rendesen jár időarányosan a szabadság a szülést megelőzően, valamint a tgyás idejére is jár a szabadság, vagy arra már nem? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy munkavállaló a betegszabadság letelte után nem megy táppénzre, hanem a szabadságát szeretné kivenni, ezt megteheti-e törvényesen? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Segitségét kérem az alábbi dolgozó szabadságának meghatározásához: Szül.ideje: 1978.09.27. Gyermek születése: 2013.10.14. Csak ezen gyermek után jár a pótszabadság. 2013. évben szabadságon nem volt, táppénzen volt 07.01-10.13-ig, majd 2013.10.14-től tgyáson, majd gyeden, jelenleg gyesen van. 2016.10.15-től jönne vissza dolgozni. Segitséget kérek, hogy a nevezett esetben a dolgozónak mennyi szabadságot kell a munkáltatónak kiadni? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték