Telefonálás munkaidőben és azon kívül – két különböző eset azonos szabályokkal, melyek alapvető eleme az együttműködési kötelezettség. Cikkünk a telefonhívásokat kétféle szemszögből vizsgálja: amikor munkaidőben a munkavállalók telefonálnak magánügyben, illetve amikor munkaidőn kívül a munkáltató munkaügyben keresi a dolgozót.
Mikor és hogyan rendelheti el a munkáltató, hogy nem vehetik ki a dolgozók év végén a megmaradt szabadságnapjaikat, hanem azokat kötelező átvinniük a következő évre? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban érdeklődnék, lehetséges-e úgy jogszerűen átvinni szabadságot, hogy arra nincs az Mt.-ben nevesített jogcím (lásd lentebb)? A munkáltatónak több esetben lehetősége van arra, hogy ne a tárgyévben adja ki a teljes szabadságot: - kollektív szerződés - az előző évben kezdődött: a következő év első 5 munkanapját is - életkor alapján járó pótszabadság - a munkavállaló oldalán felmerült ok - a munkaviszony október 1. napján kezdődött. Ha jól sejtem, csak valamilyen megállapodás útján lehetséges a törvényben nem nevesített okból történő átvitel. Ha lehetséges, akkor lehet-e bármi előnye a munkavállalónak abból, ha így történik? Például el tud menni síelni január elején. Tehát az úgynevezett eltérés lehetséges-e az Mt.-től? Vagy úgy, hogy ha az idei helyett a következő évben adja ki neki a munkáltató a szabadság azon részét, amely más jogcímen nem lehetséges, arra külön pótlékot kap? Ha a válasz igen, akkor ez úgy is lehetséges, ha kollektív szerződés van hatályban, és erről nem rendelkezik? Illetve az Mt. ír a 123.§ (4) bek-ben, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek esetén megszakítható a szabadság. Mi történik akkor, ha ez épp december végén történik? Ekkor kiadható a szabadság következő évben jogszerűen? A közölt időpont azt jelenti, hogy nem 15 nappal korábban, vagy azt, hogy amit közölt a munkáltató, azt megváltoztatja, ez átkerülhet következő évre jogszerűen? Köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Év közben kezdődött munkaviszony miatt az egyik munkavállalónak csak 8 nap szabadsága van. A munkaadó év végén leáll a gyártással, és mindenkinek kiad két hét szabadságot. El lehet-e küldeni két hét szabadságra a munkavállalót, ha csak 8 napja van? A két napot hogyan kell elszámolni neki? Válaszát előre is köszönöm: Bródi Anikó
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol december 1-jétől alkalmaznának egy dolgozót. A cégnél 12. 21-étől mindenki szabadságon lesz, sajnos az új dolgozónak – mivel most létesített munkaviszonyt – nincs annyi szabadsága. Ebben az esetben a munkáltató adhat neki rendkívüli fizetés nélküli szabadságot?! A Mt. nem tartalmaz erre való hivatkozást, nem szeretnénk erre az időszakra szüneteltetni a biztosítási jogviszonyát. Erre szeretnénk valami megoldást! Segítségét előre is nagyon köszönöm!
A karácsonyi ünnepek környékén is nagy segítséget jelenthetnek az idény-, illetve alkalmi munkavállalók. Ebben az időszakban megemelkedő forgalommal számolhatnak az üdülők, a vendéglátó, illetve kereskedelmi egységek. Erre tekintettel áttekintjük ennek az atipikus foglalkoztatási formának a legfontosabb szabályait, buktatóit.
Szabadság kiszámítása óraszámemelés esetén című kérdésre 2016.10.31.-én, Dr. Kéri Ádám ügyvéd úr által megadott választ szeretném pontosítani. A kérdésben szereplő dolgozó heti óraszáma 2016 11.01-től megemelkedett heti 30 órára. Előző 10 óra/hét foglalkoztatásból megmaradt 22 nap szabadsága. Az adott válasz szerint, amennyiben a dolgozó novembertől kiveszi a szabadságát, akkor 22 nap x 6 órára, azaz 132 órára kell neki távolléti díjat fizetni? Az ügyvéd úr válaszából én így értem. Ebben az esetben anyagilag jól jár a dolgozó! Ebből kiindulva kérdezem a következőt: Ha az említett eset fordítva történik, és novembertől heti 10 órát foglalkoztatják a dolgozót, de az előző hónapokban heti 30 órát dolgozott, akkor a megmaradt szabadság elszámolása 22 x 2 órára, azaz 44 órára kell a távolléti díjat kifizetni? Ebben az esetben viszont rosszul jár a dolgozó! Várom szíves válaszukat, hogy jól értelmezem-e a leírtakat. Köszönettel: F. Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Egy 17 éves tanulót alkalmaz a kft. munkaviszonyban aki csak szombatonként dolgozik 9-13 óráig. Kérdésem, a részére járó szabadságot (8 nap) hogyan kell kiírni a szabadságengedély tömbben és hogyan kell kiszámítani a szabadságra eső jövedelmet? Köszönettel: Reményi Gyné
Munkavállalóm 5 éven belül két gyermeket szült, most le akar számolni. Hogyan számítsuk ki a 2011-től járó szabadságait?
Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent. Erre tekintettel vesszük végig a leggyakoribb kérdéseket és az Mt. alapján azokra adható válaszokat.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
Emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatott heti óraszáma, hogyan kell kiadni részére a szabadságot? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, mert az egyik munkavállalónk heti 10 órában volt bejelentve, most november 1-jétől heti 30 órára emeltük az óraszámát. Még október 31-éig maradt bent neki 22 nap szabadsága amit most nem tudom, hogyan kell kiadni. Ha november 1-jétől veszi ki, amikor már napi 6 órás a munkaviszonya, akkor is 22 napot kell neki kiadni. Ha órában tartottuk volna nyilván, és adtuk volna ki a szabadságait, akkor ugye október 31-éig, még 44 óra szabadsága maradt meg neki, akkor most 7 napot kell neki kiadni? Hogyan kell ezt helyesen intézni? Melyek az ide vonatkozó jogszabályok? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
A munkaügyi felügyelet éves ellenőrzési tervében őszre esik a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. Érdemes tehát különös figyelmet fordítani arra, hogy munkáltatók kiadják a dolgozókat adott évben megillető szabadságot, ha pedig ez teljes mértékben nem lehetséges, arról a munkavállalóval jogszerűen megállapodjanak.
Noha a tanulmányaikat júniusban befejezett pályakezdők munkaviszonya szerencsésebb esetben több hónapos, gyakran merül fel kérdésként, hogy egyhavi munkaviszony, pontosabban biztosításban töltött idő milyen juttatásokhoz, ellátásokhoz elég.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték