Rövidesen újabb munkahelyvédelmi lépésekről születhet döntés, az intézkedések elsősorban a hatévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák részmunkaidős elhelyezkedését segíthetik - írja a Magyar Nemzet.
A T/11028. számú javaslat pontosítja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozástól eltérően választást biztosítana a munkáltatónak arra, hogy az adott naptári évben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is az általános szabályok szerint kívánja-e kiadni a munkavállaló számára a szabadságot . Ebben az esetben szabadságot – a beosztás szerinti heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével – valamennyi naptári napra ki kellene adni és a napi munkaidő alapján – a beosztás szerinti napi munkaidőtől függetlenül – kellene a szabadságra járó díjazást elszámolni.
A munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a felek a közöttük fennálló kapcsolat lezárása érdekében kötelesek egymással aktívan együttműködni. A munkavállaló köteles a munkakörét az előírt rendben átadni, és elszámolni a munkáltatóval, a munkáltatónak kötelezettsége ezek feltételeit biztosítani, a munkavállalóval elszámolni (például felmondási idő, végkielégítés, szabadságmegváltás), az igazolásokat részére kiadni. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, megszüntetése milyen jogcímen történt, a törvény ebben a körben csak a teljesítés határidejét rögzíti.
Közel egy éve lépett életbe az új Munka Törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseket, pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.
Egy munkavállalónk 30 napja a munkahelyen rosszul lett, azóta kórházban van pszichés (szorongás, pánikbetegség stb.) miatt. Az adott havi bérét igazolás hiányában nem tudjuk leszámfejteni, bár tudunk róla, mi van vele. Azonban a kollégáival, amikor meglátogatták őt, közölte, nem kíván intézkedni a betegpapírjait illetően sem, mert sem a munkahelyére, sem haza nem akar tartósan visszamenni, ő jól érzi magát ott a kórházban. Mit tehetünk ezesetben?Válaszát várva köszönettelB.Gy.
Ha konkrét munkakörbe szeretnék munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkakört jelenleg betöltő szülni fog. Van-e arra lehetőségem, hogy helyette úgy vegyem fel az új munkavállalót, hogy annak munkaviszonya addig tart (határozott időre) míg helyettesítenie kell a szülési szabadságon lévő alkalmazottat.Van-e még ez mellé egyéb teljesítendő kötelezettségem is?
Milyen papírokat kell módosítani, ha az ügyvezető már nem megbízási jogviszonyban, hanem munkaviszonyban látja el? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
A munkáltató olyan munkaszerződést szeretne kötni építésvezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval, amely vezetőre vonatkozó rendelkezéseket ír elő (vezető állású munkavállaló). A dolgozó bruttó alapbére kb. a minimálbér hétszeresének a harmada. Viszont a munkáltató úgy ítéli meg a dolgozó munkavégzése a munkáltató szempontjából kiemelkedő jelentőségű, illetve kötetlen munkarendre szóló szerződést szeretne kötni vele. Megoldható e? Attól még vezető állásúnak minősül, ha az alapbére nem éri el a minimálbér hétszeresét?
A munkáltató által kiadott 2012. évi adatlap 35. sorában "Az adó alól mentesített jövedelem, melyet az éves összes jövedelembe be kell számítani" szereplő összeget a 1253-as bevallás mely sorában kell szerepeltetni? Tavaly a 1153-as bevallásban a 196. sorban volt erre lehetőség, de most már nem találok ilyet a 1253-as bevallásban. Köszönöm!
Tisztelt Cím!Egy magyarországi székhelyű kft. vezetője - és egyben tulajdonosa - a jövőben, mint magánszemély Németországban lesz alkalmazásban mint orvos. Eddig, mivel volt máshol 36 órát meghaladó jogviszonya a kft-ben nem kellett megfizetnie a kötelező járulékokat. A kérdésem az lenne, hogy ha nem lesz Magyarországon munkaviszonyban az illető - de Németországban igen! - akkor milyen jogszabályok vonatkoznak rá az itthoni cégében a járulékok fizetésére vonatkozóan? Meg kell-e fizetnie a minimálbér utáni kötelező járulékokat? Válaszát előre is köszönöm!
Ha a munkáltató nem teljesíti a foglalkoztatási kötelezettségét, köteles a beosztás szerinti időre alapbért fizetnie a munkavállalónak. Az állásidőre helyezés egyoldalú munkáltatói aktus, azaz nem kell hozzá a munkavállaló hozzájárulása. A jelenlegi szabályozás nem tér ki arra, hogy mi a konkrét oka az állásidőre helyezésnek, kizárólag a díjazás kérdéseire tartalmaz előírásokat (Mt. 146. §).
Mennyi a napi maximális munkabér egyszerűsített foglalkoztatás esetén? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Számos munkáltatónál választható cafeteria-juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) számlára utalt támogatás, és egyre többen választanák ezt a juttatási formát, ha a felhasználását nem korlátozná, hogy több szolgáltatónál – különösen a kisebb vállalkozásoknál – még nem lehet vele fizetni. Sok cég még nem ismerte fel a SZÉP-kártya előnyeit, így például azt, hogy növeli a forgalmat, mert a tapasztalatok szerint az emberek kártyás-vásárlással többet költenek. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Cégünk négyhavi munkaidő keretben foglalkoztatja munkavállalóit. Bérezésük: havibér + forgalmi jutalék (teljesítménybér) kombinációja. Jól alkalmazzuk-e a következőket: az óranyilvántartóból kitűnik, hogy melyik napon hány órát dolgozott a munkavállalónk. Például februárban nem a kötelező 160 órát, hanem ennél többet, 180 órát dolgozott. Mivel négyhavi munkaidő keretben dolgoznak, akkor is csak a havibérét kapja meg + teljesítménybérét számoljuk el részére. Abban az esetben is megkapja a teljes havibérét, ha például nem dolgozza le az adott hónapban a kötelező munkaóra számot. Ha nem jól gondolom, akkor ebben az esetben hogyan kell számítani a havi alapbért. A keretzárás végén kiderül, hogy kell-e fizetnünk túlórát avagy sem. A bérlapon mindig csak az adott havi kötelező óraszám jelenik meg, nem pedig a ténylegesen ledolgozott például a alapján a 180 óra. (Hiszen a munkaidőkeretet azért alkalmazza cégünk, hogy egyszerűbb legyen nyilvántartani és dokumentálni.) A munkaidőkeretnek ez lenne a lényege, vagy nem?
Tisztelt Szakértő!Egy cég alkalmazottjának beosztása a következő: egyik héten 06.00 - 14.00 óráig, másik héten 14.00 - 22.00 óráig tart a munkaideje, hétvégén nem dolgozik. Jár-e neki a délutáni munkavégzés estében a 30 százalék bérpótlék? Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték