Már csak két hete maradt a vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek a Munka Törvénykönyvének július elsejétől életbe lépő új szabályaira. A Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda tapasztalatai szerint sok vállalatvezető egyelőre mégsem szembesült azzal, hogy az új szabályozás elemei jelentősen megváltoztatják a munkaviszonyok kezelését.
Hogyan kell elszámolni havibéres dolgozó munkaóráit, ha nem ugyanaz szerepel a bérelszámolási lapon és a jelenléti íven? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
„A jelenlegi szabályokhoz képest 2013-tól sem változik a nyugdíjszámítás módja - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága.” A bejelentéshez azonban megtévesztő, szakszerűtlen indoklás társult. Valótlan a nyilatkozatnak az a része, hogy 2013-tól a nyugdíjak bruttósítására került volna sor és ez maga után vonta volna a nyugdíjak megadóztatását. A nyugdíjak adómentességét ugyanis az Szja törvény biztosítja. 2013-tól mindössze a számítási metódus változott volna a nyugellátásról szóló törvény 20.§ -sa alapján. Íme néhány példa egy egyszerűsített számításra.
Nem változnak a vasárnapi munkavégzés feltételei, vagyis a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, továbbá havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A vasárnapi rendes munkaidőben végzett munka után 50 százalék bérpótlék jár.
Január 1-jétől megszüntették, illetve átalakították a rokkantsági nyugdíjrendszert, valamint a megváltozott munkaképességű személyek egyéb ellátórendszerét. A kormány a 1502/2011. (XII.29.) határozatában a megváltozott munkaképességű személyek számára elrendelte, hogy 2012. július 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként önálló rehabilitációs hatóságot kell létrehozni.
Az új Mt. egy mondattal elintézi a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének szabályait, azaz ha a felek kifejezetten nem állapodtak meg a munkaviszony határozott időre szóló jellegében, az időtartam határozatlan idejűnek minősül.
A kormány egyértelműen a forgalom adóztatása mellett tette le a voksát. A munkát terhelő adók csökkentése mellett újabb és újabb a forgalmat, fogyasztást terhelő adókat vezet be. Ez az adókoncepció szembe megy mind az uniós jogszabályokkal, mind az Alaptörvény XXX. cikkével. Angyal József kommentárja
Olvasói kérdésre, Angyal József okleveles adószakértő válaszol.
A munkavállaló keresőképtelenségével kapcsolatos táppénzigénnyel a foglalkoztatónak abban az esetben is feladata van, ha nem tart fenn kifizetőhelyet, hiszen a dolgozó igényét neki kell továbbítania, még pedig 5 napon belül az a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek.
Mikor, mit kell figyelembe venni a betegszabadság kiadásánál? Szabályos-e felgyűlt pihenőidőt egybe kiadni? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Az új Munka törvénykönyve július 1-jével változik, emiatt új típusú munkaszerződések jelenhetnek meg.
Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Milyen ellátások, milyen feltételekkel járnak a megváltozott munkaképességűeknek? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Alig néhány hónapja maradt a cégeknek arra, hogy felkészüljenek a Munka Törvénykönyvének új szabályaira. Sok vállalatvezető mostanáig nem szembesült azzal, hogy az új szabályozás egyes elemei jelentősen megváltoztatják majd a munkaviszonyok kezelését. A bevásárlóközpontokban működő vállalkozásoknak például teljesen át kell alakítaniuk az eddigi gyakorlatukat.
Hiába jogsértő a munkáltató munkavállalóival szemben, a szakszervezet tehetetlen, legalábbis az új Munka törvénykönyve értelmében. Mi változik még?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték