Új alapokra helyezik a munkaviszony megszüntetését Cikk
Változnak a munkaviszony megszűnésénék és megszüntetésének szabályai is, illetve több ponton módosulnak a kárfelelősségre vonatkozó előírások.
Változnak a munkaviszony megszűnésénék és megszüntetésének szabályai is, illetve több ponton módosulnak a kárfelelősségre vonatkozó előírások.
Enyhült a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabály és mindössze két tartalmi elem lesz kötelező a munkaszerződések megkötésénél. Mi változik még? Összefoglaltuk a HVG Nexon Munkajog konferenciáján hallottakat.
Az új törvény alkotóinak célja a rugalmasság biztosítása, a jogforrási rendszer átalakítása, a szociális biztonság erősítése és a jogintézmények pontosítása volt. A szakma megosztott abban a kérdésben, hogy az új Mt. elérte-e és ha igen, milyen mértékben a fenti célokat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy feltétlen szükség volt a váltásra és még akkor is, ha az új törvény nem hozott teljes koncepcionális váltást, a gazdasági élethez biztosan jobban alkalmazkodik, a munkáltató működését szem előtt tartva nagyobb rugalmasságot biztosít a feleknek és jogtechnikai szempontból is kifejezetten jól sikerült.
Az idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára több ízben létesített munkaviszony együttes időtartama nem lehet több, mint százhúsz nap egy naptári évben. Harmadik országbeli állampolgárral munkavállalási engedély alapján csak mezőgazdasági idénymunkára létesíthető munkaviszony az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint. Mik a munkáltató és melyek a dolgozó kötelezettségei? Összefoglaltuk.
Az adószabályok változása a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, illetve alkalmi munka területén érvényesíthető egyszerűsített foglalkoztatást is érinti. Cikkünkben a legfontosabb tudnivalók olvashatók arról, mit jelent a gyakorlatban az egyszerűsített foglalkoztatás?
Munkáltató jelenleg többféle módon támogathatja a munkavállaló munkába járását, ami leggyakrabban valamely közösségi közlekedési szolgáltatás igénybe vételét jelenti.
Téves döntést hozott a cége. Havi 200 ezer alatt átlagban 15 százalékkal kell emelni a béreket.
A járulékfizetés 2012-től már csak a foglalkoztatottat terheli, a munkaadó, a foglalkoztató járulék helyett adót (azaz szociális hozzájárulási adót) fizet. Mi változott még? Összefoglaltuk.
A gazdasági konjunktúra és ennek nyomán az alacsony munkanélküliség 18 éves mélypontra küldi a feketemunkát Németországban - véli a német alkalmazott gazdasági kutatások intézete (IAW).
A rokkantsági nyugdíjrendszer helyét a megváltozott munkaképességűek ellátórendszere váltja fel. A megváltozott munkaképességűek a jövőben nem rokkantsági nyugdíjra, hanem rehabilitációs ellátásra, vagy ha egészségi állapotuk, illetve egyéb okok miatt nem rehabilitálhatók, rokkantsági ellátásra lesznek jogosultak. A változás azokat is érinti, akik rokkantsági nyugdíjban részesültek, s azokat is, akik ebben az évben nyújtottak be egészségkárosodásuk miatt ellátás iránti igényt.
Az új Mt. a munkavállalói kártérítési felelőséget mint sok minden mást a polgári jogi szabályokhoz közelíti. A munkavállaló amennyiben a munkavégzés során kárt okoz, ha egyébként nem úgy járt el ahogy ez az adott helyzetben elvárható, köteles a kárt megtéríteni. A kár bekövetkeztét, illetve az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
A médiában folyamatosan azt halljuk, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos tudnunk, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik.
Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni. A cégek nem lesznek képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől