Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A törvény ebből a szempontból nem tesz különbséget határozott és határozatlan idejű munkaviszony között. A felmondást a munkáltató köteles megindokolni.
Az ügyvezetőnek fent kell-e tartania a munkaviszonyát a végelszámolás alatt? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
Újraszabályozzák a foglalkoztatók ellenőrzését, a támogatások, minősítések rendszerét - közölte a szociális államtitkárság.
Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy ki, milyen esetben lehet jogosult a gyermek után gyermekgondozási segélyre (gyes), továbbá a különböző jogosultak milyen feltételek mellett dolgozhatnak a gyes mellett.
Soha nem értettem igazán a(z) (al)vállalkozói jogviszony és a "színlelt" munkaviszony közti különbséget, mivel a kettő közötti határ igencsak elmosódik. Mivel tudvalévő, hogy a fővállalkozó az alvállalkozója által elvégzett munkáért a megbízó felé ugyanúgy felel, mintha azt ő maga végezte volna el, elkerülhetetlen, hogy a fővállalkozó utasításokat adjon az alvállalkozónak a megbízás teljesítésére vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy a megbízónak elvárásai vannak a megbízás teljesítésére vonatkozóan, melyeket a fővállalkozónak az alvállalkozójával is be kell tartatnia, hogy felelősséget vállalhasson az elvégzett munkával kapcsolatosan. A megbízó és a fővállalkozó közötti szerződések általában tartalmazzák is azt a kitételt, miszerint a fővállalkozó kötelezettségei és felelőssége automatikusan vonatkoznak annak alvállalkozóira is.Tehát az alvállalkozó nem végezheti el a megbízást tetszőlegesen, mintha a fővállalkozó nem is létezne. Ebből számomra az következik, hogy a megbízásra vonatkozó rendelkezések az alvállalkozóra nézve is kötelezőek, azaz olyanok, mintha azokat maga a megbízó adta volna az alvállalkozónak. Vagyis: csak azért, mert a fővállalkozó utasításokat ad a megbízás teljesítésének módjára és/vagy rendjére vonatkozóan az alvállalkozónak, még nincs szó közöttük színlelt munkaviszonyról. Ha azonban a törvényhozó ezt mégis így látja, pontosan mit kell érteni az alatt, hogy a tev. végésének módját, ill. rendjét a vállalkozó határozza meg?
A példánál maradva tegyük fel, hogy a cég egy havi munkaidőkeretes, a hónap 20 munkanapos, vagyis 160 óra. Cégünk az első héten 72 órát dolgoztatna, a másik 3 héten 40 órát, így összesen 192 órát dolgoznának a dolgozik munkaidőkeret átlagába 48 órát. Így is dolgozhatnának a dolgozóink, hisz tartani tudjuk a munkaidőkeret átlagába a 48 óra munkaidőt. Áttértünk a 48 óra pihenőidőről, amit munkaidőkeret átlagába kell tartani, de 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőről, a két napi pihenőnapra. Jól gondolom, hogy úgy nem dolgozhatnak a dolgozóink, hogy ha egy havi munkaidő-keretesek, hogy 4*72 munkaóra, akkor tartanánk a napi 12 órát, a hat nap utáni egy nap pihenőnapot, a másik helyett, mivel nem tudnánk kiadni 100% túlórapótlékot fejtenénk, ezzel csak az lenne a baj, hogy munkaidő-keret átlagába a heti 48 óra munkaidőt nem tartanánk be, mert így heti 72 óra lenne? De 4* 48 órába, vagy az egyik héten 72 órába, a másik három hét 40 órába tartani tudnánk, a héti 48 órás átlagot, persze az első héten a szombatot 100% túlórapótlékkal fejtenénk, mert ahelyett nem tudunk másik pihenőnapot adni.
Az új Mt. szerint lényegében ugyanazokban az esetekben illeti meg végkielégítés a munkavállalót, mint korábban, de a munkavállaló hátrányára változtak a munkaviszony időtartamának beszámítására vonatkozó szabályok.
A 2012. év végi munkanap áthelyezések kapcsán, illetve a 2013. évi munkarendről megjelent a Magyar Közlöny 116. számában a naptár szerinti munkarendtől való eltérésekről a nemzetgazdasági miniszter rendelete. (28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet). Az RSMDTM tanácsadó cég összefoglalta a változásokat.
Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?
A statisztikai létszámba a részfoglalkoztatottak is egy főnek számítanak? Aki például heti 4 vagy 6 órára van bejelentve, ők beleszámíthatóak a létszámba? Ha igen, akkor hogyan?
Az új Mt. (2012. évi I. tv.) munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezései --hasonlóan a korábbi szabályozáshoz -- meghatározzák, hogy a munkavállaló a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől számítva hány napon belül terjesztheti be keresetét.
Családi kft.énk Németországban szeretne takarítási munkákat vállalni. Az ottani adózási és biztosítási viszonyok ismertek számunkra, de itthon milyen kötelezettségünk van, mivel itthon semilyen tevékenységet nem folytatunk? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
Tisztelt Szakértő!Az új Mt. 86.§ (3) bekezédése szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része. Cégünknél a munkaközi szünet jelenleg is része a munkaidőnek, nem kell külön ledolgozni. Érdeklődöm, hogy a jövőben maradhat e így, vagy le kell dolgoztatni a munkavállalókkal, vagy van e más megoldás. A munkáltató eltérhet e a törvénytől ebben az esetben? Nálunk nincs kollektív szerződés. Válaszát előre is köszönöm.TisztelettelCsóka Istvánné
Van egy fővállakozó, aki munkát vállal Németországban, ennek elvégzésére bevon egy magyar alvállalkozót, majd a munka végeztével a magyar alvállalkozó kiállítja a számlát a magyar fővállalkozónak, mint Németországban elvégzett munka és áfa nélkül (területi hatályon kívül), mivel az ingatlan Németországban van. Helyesen állítja-e ki a számlát: Németország Bau Haus spinkler szerelése, területi hatályon kívül. ezért áfa nélkül számlázza le a magyar fővállalkozónak akinek magyar adószáma van.Előre is köszönöm a segítséget.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték