A 2012. év végi munkanap áthelyezések kapcsán, illetve a 2013. évi munkarendről megjelent a Magyar Közlöny 116. számában a naptár szerinti munkarendtől való eltérésekről a nemzetgazdasági miniszter rendelete. (28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet). Az RSMDTM tanácsadó cég összefoglalta a változásokat.
Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?
A statisztikai létszámba a részfoglalkoztatottak is egy főnek számítanak? Aki például heti 4 vagy 6 órára van bejelentve, ők beleszámíthatóak a létszámba? Ha igen, akkor hogyan?
Az új Mt. (2012. évi I. tv.) munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezései --hasonlóan a korábbi szabályozáshoz -- meghatározzák, hogy a munkavállaló a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől számítva hány napon belül terjesztheti be keresetét.
Családi kft.énk Németországban szeretne takarítási munkákat vállalni. Az ottani adózási és biztosítási viszonyok ismertek számunkra, de itthon milyen kötelezettségünk van, mivel itthon semilyen tevékenységet nem folytatunk? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
Tisztelt Szakértő!Az új Mt. 86.§ (3) bekezédése szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része. Cégünknél a munkaközi szünet jelenleg is része a munkaidőnek, nem kell külön ledolgozni. Érdeklődöm, hogy a jövőben maradhat e így, vagy le kell dolgoztatni a munkavállalókkal, vagy van e más megoldás. A munkáltató eltérhet e a törvénytől ebben az esetben? Nálunk nincs kollektív szerződés. Válaszát előre is köszönöm.TisztelettelCsóka Istvánné
Van egy fővállakozó, aki munkát vállal Németországban, ennek elvégzésére bevon egy magyar alvállalkozót, majd a munka végeztével a magyar alvállalkozó kiállítja a számlát a magyar fővállalkozónak, mint Németországban elvégzett munka és áfa nélkül (területi hatályon kívül), mivel az ingatlan Németországban van. Helyesen állítja-e ki a számlát: Németország Bau Haus spinkler szerelése, területi hatályon kívül. ezért áfa nélkül számlázza le a magyar fővállalkozónak akinek magyar adószáma van.Előre is köszönöm a segítséget.
Szeretném megkérdezni hogyha a munkavállaló napi 8 órán felül plusz 1 órát dolgozik akkor milyen esetben kell 50%os túlóra pótlékot, milyen esetben kell 30%os bérpótlékot számfejtenem neki?Köszönöm a választ
Mikor adómentes a munkavállaló bérlete? Ki kell-e fizetnie a munkáltatónak a budapesti dolgozó bérletét is? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Mi munkaidőkeretbe dolgozunk egyenlőtlen munkaidő-beosztásba egy olyan kérdésem lenne, hogy dolgoztathatunk e pár dolgozónkkal hétfőtől-péntekig 11 órát, szombaton meg 7 órát két hétig, egy munkavállalónak meg hétfőtől péntekig 12 órát szombaton meg 7 órát. Szombattól következő hét hétfőig meg lenne a 40 óra egybefüggő pihenőidő és a munkaidőkeret átlagába megvalósulna a 48 óra munkaidő és a 48 pihenőidő, mivel 4 havi munkaidőkeretbe dolgozunk, így a túlórákat 50% túlórapótlékkal fejtjük le. A kérdésem az, hogy 60 óra felett lehet e egy héten dolgoztatni?A fent említett példáknál ugyanis a munkavállalóink 62 órát és 69 órát dolgoznának. Előre is köszönöm a válaszukat!
Jelenleg két Munka Törvénykönyve él egymás mellett részleges hatállyal. Mire figyeljünk? Az RSMDTM összeszedte, mire érdemes figyelni.
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus (a „szokványostól” eltérő) munkaviszony, ahol a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató között polgári jogi jogviszony (a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel megbízási szerződést köt, a kikölcsönzött munkavállalóért ellenértéket fizet), a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn. Cikkünkben megvizsgáljuk a részletszabályokat, így például ki lehet kölcsönbeadó, mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek, mit jelent az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá hogyan alakulnak a felelősségi szabályok.
Július 1-jétől a munkáltató, törvényi felhatalmazás alapján (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 9. §) korlátozhatja a munkavállaló személyhez fűződő jogait amennyiben ez szükséges. A korlátozásnak azonban törvényi határai vannak.
Kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani, az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni - ezt mondja ki a júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve. A passzusok, a hvg.hu írása szerint, az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.
Cikkünkben részletezzük a munkajogi elévülés szabályait, melyek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkaügyi bíróság előtt határidőben megtámadhassuk a munkáltató/munkavállaló jognyilatkozatát (felmondását, azonnali hatályú felmondását, írásbeli figyelmeztetését.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték