418 találat a(z) munka cimkére

Cikk

Bármelyik vállalat életében előfordulhat, hogy gazdasági okok miatt jelentős létszámú munkavállalói csoport munkaviszonyát kénytelen viszonylag rövid időn belül megszüntetni. Joggal merül fel a kérdés, hogy a társaságnak a csoportos létszámcsökkentés szabályait kell-e alkalmaznia, vagy - hosszabb időbeli ütemezéssel - a munkaviszonyok megszüntetésére egyénileg kerülhet-e sor. A csoportos létszámcsökkentés a munkáltatóra többletkötelezettséget ró; az üzemi tanáccsal, a munkaügyi központtal és a munkavállalókkal szemben. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve egyszerűsíti e folyamatot, a konzultációs kötelezettséget kizárólag az üzemi tanács vonatkozásában írja elő. Üzemi tanács hiányában pedig a munkáltató nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni - hívja fel a változásra a figyelmet a DLA Piper szakjogásza.

Kérdés

Több munkáltató által létesített munkaviszony (2012.évi I.Tv. 195.§) esetén az egyik munkáltató miként tudja elszámolni a másik munkáltató felé a munkavállalónak a bérét? Azaz számlát állít ki? Ha igen áfásan? (stb) Ez számvitelileg milyen bevétele lesz az egyik társaságnak, és milyen költsége a másiknak?Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Ha 2012. december hónapban egy alkalommal 2012. januártól visszamenőleg juttatja a munkáltató a teljes évi Erzsébet utalványt (havi 5 ezer forinttot), hogyan kell elszámolni, bevallani hogy az 5 ezer forintot meghaladó összegű utalvány után is a 10 százalék eho-t és ne a 27 százalék ehot kelljen bevallani? A munkavállalók más béren kívüli juttatásban nem részesültek, tehát a juttatások összértéke az 500 ezer forint nem haladja meg.

Kérdés

Tisztelt szakértő! Próbáltam a KSH honlapján rákeresni, hogy az üveges-képkeretező vállalkozáshoz milyen szakmai végzettség szükséges, de nem találtam csak a TEAOR, illetve a TESZOR számokat.A kérdésem az lenne, hogy ehhez a tevékenységhez milyen végzettség szükséges, vagy hol tudok ennek utánanézni, mert nem szeretném, ha az Önkormányzat később megfelelő végzettség hiányában nem engedélyezné a tevékenység végzését egyéni vállalkozóként.Köszönettel:Bné/Erzsi

Cikk

Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.

Cikk

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A törvény ebből a szempontból nem tesz különbséget határozott és határozatlan idejű munkaviszony között. A felmondást a munkáltató köteles megindokolni.

Kérdés

Soha nem értettem igazán a(z) (al)vállalkozói jogviszony és a "színlelt" munkaviszony közti különbséget, mivel a kettő közötti határ igencsak elmosódik. Mivel tudvalévő, hogy a fővállalkozó az alvállalkozója által elvégzett munkáért a megbízó felé ugyanúgy felel, mintha azt ő maga végezte volna el, elkerülhetetlen, hogy a fővállalkozó utasításokat adjon az alvállalkozónak a megbízás teljesítésére vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy a megbízónak elvárásai vannak a megbízás teljesítésére vonatkozóan, melyeket a fővállalkozónak az alvállalkozójával is be kell tartatnia, hogy felelősséget vállalhasson az elvégzett munkával kapcsolatosan. A megbízó és a fővállalkozó közötti szerződések általában tartalmazzák is azt a kitételt, miszerint a fővállalkozó kötelezettségei és felelőssége automatikusan vonatkoznak annak alvállalkozóira is.Tehát az alvállalkozó nem végezheti el a megbízást tetszőlegesen, mintha a fővállalkozó nem is létezne. Ebből számomra az következik, hogy a megbízásra vonatkozó rendelkezések az alvállalkozóra nézve is kötelezőek, azaz olyanok, mintha azokat maga a megbízó adta volna az alvállalkozónak. Vagyis: csak azért, mert a fővállalkozó utasításokat ad a megbízás teljesítésének módjára és/vagy rendjére vonatkozóan az alvállalkozónak, még nincs szó közöttük színlelt munkaviszonyról. Ha azonban a törvényhozó ezt mégis így látja, pontosan mit kell érteni az alatt, hogy a tev. végésének módját, ill. rendjét a vállalkozó határozza meg?

Kérdés

A példánál maradva tegyük fel, hogy a cég egy havi munkaidőkeretes, a hónap 20 munkanapos, vagyis 160 óra. Cégünk az első héten 72 órát dolgoztatna, a másik 3 héten 40 órát, így összesen 192 órát dolgoznának a dolgozik munkaidőkeret átlagába 48 órát. Így is dolgozhatnának a dolgozóink, hisz tartani tudjuk a munkaidőkeret átlagába a 48 óra munkaidőt. Áttértünk a 48 óra pihenőidőről, amit munkaidőkeret átlagába kell tartani, de 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőről, a két napi pihenőnapra. Jól gondolom, hogy úgy nem dolgozhatnak a dolgozóink, hogy ha egy havi munkaidő-keretesek, hogy 4*72 munkaóra, akkor tartanánk a napi 12 órát, a hat nap utáni egy nap pihenőnapot, a másik helyett, mivel nem tudnánk kiadni 100% túlórapótlékot fejtenénk, ezzel csak az lenne a baj, hogy munkaidő-keret átlagába a heti 48 óra munkaidőt nem tartanánk be, mert így heti 72 óra lenne? De 4* 48 órába, vagy az egyik héten 72 órába, a másik három hét 40 órába tartani tudnánk, a héti 48 órás átlagot, persze az első héten a szombatot 100% túlórapótlékkal fejtenénk, mert ahelyett nem tudunk másik pihenőnapot adni.

Cikk

Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?

Kérdés

A statisztikai létszámba a részfoglalkoztatottak is egy főnek számítanak? Aki például heti 4 vagy 6 órára van bejelentve, ők beleszámíthatóak a létszámba? Ha igen, akkor hogyan?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink