Mikor minősül adóköteles ajándéksorsolásnak egy játék, és mikor lehet adómentesen juttatni tárgynyereményeket?

Megosztás Tetszik

Egy kft. egy autót fog kisorsolni 2026-ban azok között, akik egy bizonyos terméket vásárolnak weboldalon keresztül, ha a számla sorszámát beregisztrálják. Az autó költségei hogyan számolható el, milyen adókat kell utána fizetni? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. egy autót fog kisorsolni 2026-ban azok között, akik egy bizonyos terméket vásárolnak weboldalon keresztül, ha a számla sorszámát beregisztrálják. Kérdés: az autó költségei hogyan számolható el, milyen adókat kell utána fizetni? Például áfát kell-e fizetni utána? Aki megnyerte az autót, annak milyen adót kell fizetni, és ki fogja megfizetni és bevallani az adókat? Az autó értéke a nettó vagy a bruttó adóalap? Például az autó értéke 5 000 000 forint, akkor ennek bizonyos százalékát kell fizetni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésben szereplő eset akár határeset is lehet az adóköteles ajándéksorsolás, és az adómentes üzletpolitikai célú promóció között. A megadott információk ennek eldöntéséhez nem elégségesek, a kérdéssel és a konkrét dokumentumokkal mindenképpen javasolt felkeresni egy adószakértőt. Itt csak a két forma ismertetésére vállalkozhatunk.

– Adóköteles ajándéksorsolás esetére vonatkozó szabályok

Minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az adott játék a szerencsejátékokról szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy nem. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) ugyanis kimondja, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) szerinti, ajándéksorsolásból származó nyereményt jövedelemnek kell tekinteni, mely személyijövedelemadó-kötelezettséget von maga után.

Az Szjtv. szerint ajándéksorsolásnak minősül egy játék, ha a következő együttes feltételek teljesülnek:

1. a játék szervezője rendszeresen, saját nevében termékek vagy szolgáltatások értékesítését végzi,

2. a játék termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötődik – azaz csak az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlója vehet részt a játékban,

3. a sorsolásban való részvétel ingyenes (az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásán felül más fizetési kötelezettség nem merül fel),

4. nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása,

5. a játékon fizikailag létező sorsjeggyel lehet csak részt venni,

6. nem pénznyeremény kerül kisorsolásra.

• Ha a példa szerinti esetben valamennyi kritériumnak megfelelünk, akkor a játék szervezőjét mint kifizetőt terheli az adó-és bevallási kötelezettség, a kapó magánszemély nem visel terhet. A fizetendő 15 százalékos személyi jövedelemadó alapja a nyeremény értékének 1,18-szorosa lesz.
• Amikor az ajándéksorsolás fent felsorolt feltételei nem teljesülnek teljes mértékben, nem alkalmazható már az Szja tv. nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezése. Márpedig a kérdés szerinti példában a leírás alapján nagy valószínűséggel nem létezik fizikailag kihúzható sorsjegy.

– Az Szja tv. szerint abban az esetben, ha egy promóció nem minősül versenynek vagy ajándéksorsolásnak, van lehetőség arra, hogy adómentesen juttassunk tárgynyereményeket. Lássuk, milyen feltételeknek kell megfelelnünk ehhez:

1. a promóciónak üzletpolitikai célt kell megvalósítania,

2. a magánszemélyek széles körében, nyilvános kampány keretében szükséges a promóciót meghirdetni,

3. vásárláshoz kötöttnek kell lennie,

4. a juttatás címzettje kizárólag magánszemély lehet, és

5. a juttatás formájának árengedménynek, visszatérítésnek vagy „más kedvezménynek” kell lennie.

Ebben az esetben tehát, függetlenül attól, hogy nagy értékű tárgynyeremény, személygépkocsi kerül kisorsolásra, a nyereményekkel kapcsolatban sem a szervező társaságot, sem a nyertes magánszemélyt semmilyen személyijövedelemadó-kötelezettség nem terheli.

Visszaigényelhető-e az áfa?