Túlóra vagy bérpótlék Kérdés
Szeretném megkérdezni hogyha a munkavállaló napi 8 órán felül plusz 1 órát dolgozik akkor milyen esetben kell 50%os túlóra pótlékot, milyen esetben kell 30%os bérpótlékot számfejtenem neki?Köszönöm a választ
Szeretném megkérdezni hogyha a munkavállaló napi 8 órán felül plusz 1 órát dolgozik akkor milyen esetben kell 50%os túlóra pótlékot, milyen esetben kell 30%os bérpótlékot számfejtenem neki?Köszönöm a választ
Mikor adómentes a munkavállaló bérlete? Ki kell-e fizetnie a munkáltatónak a budapesti dolgozó bérletét is? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Mi munkaidőkeretbe dolgozunk egyenlőtlen munkaidő-beosztásba egy olyan kérdésem lenne, hogy dolgoztathatunk e pár dolgozónkkal hétfőtől-péntekig 11 órát, szombaton meg 7 órát két hétig, egy munkavállalónak meg hétfőtől péntekig 12 órát szombaton meg 7 órát. Szombattól következő hét hétfőig meg lenne a 40 óra egybefüggő pihenőidő és a munkaidőkeret átlagába megvalósulna a 48 óra munkaidő és a 48 pihenőidő, mivel 4 havi munkaidőkeretbe dolgozunk, így a túlórákat 50% túlórapótlékkal fejtjük le. A kérdésem az, hogy 60 óra felett lehet e egy héten dolgoztatni?A fent említett példáknál ugyanis a munkavállalóink 62 órát és 69 órát dolgoznának. Előre is köszönöm a válaszukat!
Jelenleg két Munka Törvénykönyve él egymás mellett részleges hatállyal. Mire figyeljünk? Az RSMDTM összeszedte, mire érdemes figyelni.
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus (a „szokványostól” eltérő) munkaviszony, ahol a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató között polgári jogi jogviszony (a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel megbízási szerződést köt, a kikölcsönzött munkavállalóért ellenértéket fizet), a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn. Cikkünkben megvizsgáljuk a részletszabályokat, így például ki lehet kölcsönbeadó, mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek, mit jelent az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá hogyan alakulnak a felelősségi szabályok.
Július 1-jétől a munkáltató, törvényi felhatalmazás alapján (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 9. §) korlátozhatja a munkavállaló személyhez fűződő jogait amennyiben ez szükséges. A korlátozásnak azonban törvényi határai vannak.
Kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani, az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni - ezt mondja ki a júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve. A passzusok, a hvg.hu írása szerint, az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.
Cikkünkben részletezzük a munkajogi elévülés szabályait, melyek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkaügyi bíróság előtt határidőben megtámadhassuk a munkáltató/munkavállaló jognyilatkozatát (felmondását, azonnali hatályú felmondását, írásbeli figyelmeztetését.
Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe, és emiatt nem nő, hanem esetleg még csökken is a jövedelme?
Mikor kötött és mikor kötetlen a munkarend? Mekkora mozgástere van a dolgozónak?
A diákok, tanulók életében a szünidei munkavállalás inkább csak egy jó kis szünidei kaland, zsebpénz-kiegészítés, általában nem tulajdonítanak jelentőséget a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeknek. Ugyanakkor a fiatalok számára munkavállalás elősegítheti a munkaügyi és adózási ismeretek bővülését is, ezért foglalkoztatóiknak, szüleiknek fokozottabban kell ügyelniük a kifizetéseket igazoló bizonylatok szabályos kiadására, megőrzésére, az adózásra vonatkozó tájékoztatásra. Cikksorozatunk emlékeztet a legfontosabb tudnivalókra.
2012. július 1-vel csöndben kimúlt a 20 éve bevezetett fegyelmi jogintézménye a közalkalmazottaknál. Ez hatalmas visszalépés a közalkalmazottakat megillető garanciák tekintetében.
A napi 8 óránál és a heti 48 óránál hosszabb,beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó eredeti szabályok a munkáltató egyoldalú döntéséhez kötötték, hogy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat napi 24, illetve heti 72 órára osszanak be. Mi változott még?
Egy hét leforgása alatt egymásnak gyökeresen ellentmondó ítéletet hozott a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi Nemzetközi Bíróság. A 2011-ben megsemmisített szabály alkalmazhatóságáról szóló döntés, azaz, hogy lehet-e indokolás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőket, további aggályokat vet fel a jelenleg is folyamatban lévő munkaügyi jogviták elbírálásakor.
A július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyv (Mt) egyes rendelkezései visszamenőleges hatályúak, két új alapelvet a július 1-jét megelőzően keletkezett igényeknél is alkalmazni kell. Több, jelentős változás is érinti a munkaszerződések létrehozását és tartalmát. összefoglaltuk.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől