A családok védelme, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás érdekében az Országgyűlés napirendjére vette az egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló T/16297. számú törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a javaslat elfogadása esetén már az idén július 1-jétől alkalmazható új foglalkoztatási formára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
2020 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer fő volt. A 2020. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer fő volt. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottaknak a száma csökkent. 2020-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 460 ezer volt, derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A vállalkozó anyának a családalapítás folyamán döntenie kell arról, hogyan menedzseli tovább vállalkozását, mikor kezd újra dolgozni, mikor vesz részt ismét a vállalkozása életében. Anyagilag sem mindegy, mikor mit kell befizetni, milyen kötelezettségek merülnek fel a különféle egészségbiztosítási pénzbeli, vagy éppen a családtámogatási ellátások mellett. Cikkünkben a katás vállalkozások után fizetendő kötelezettségeket mutatjuk be a vállalkozásban való személyes közreműködés függvényében.
A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.
A tervek szerint áprilisban indul meg Olaszországban a kormányon lévő Öt Csillag Mozgalom (M5S) választási ígéretének számító alapjövedelem kifizetése – írta az olasz sajtó kedden.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekben kérném állásfoglalását: A vendéglátói tevékenységet végző társaság a leendő alkalmazottjait interjú keretében választja ki, de a beszélgetésekből álló szűrések után fennmaradó néhány fő egy napot a helyszínen is eltölt (konyha, pincérkedés stb.), hogy bemutassa gyakorlati rátermettségét. Tehát ez a gyakorlati szűrés része a munkavállalók kiválasztási folyamatának. Mindezek után kerül sor a munkaviszony létrejöttére. Kérdésként merült fel , hogy a gyakorlati napon keletkezik-e munkavégzésre irányuló jogviszony? Mi a helyes eljárás munkaügyi jogilag? Esetleges munkaügyi ellenőrzés során mivel kell tudnunk igazolni ezen viszonyt? A vendéglátásban egyre gyakrabban fordul elő az az eset, hogy egy cég elküldi a vele munkaviszonyban álló séfjét tanulni a másik vendéglátós cég séfjéhez egy-két napra, így ő tanulás közben értelemszerűen tevékenykedik is, de a cél a tanulás, fortélyok elsajátíttatása, és nem a munkavégzés (nyilván a fogadó séf bír nagyobb tudással) . Véleményünk szerint ez ez eset nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Jól gondoljuk? Viszont felmerült az, hogy a két cég között létrejött-e valamiféle szolgáltatás? Esetleg van-e bizonylat (számla)-kiállítási kötelezettség? (Egyébként ezek megállapodások alapján ingyenesen történnek.) Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm .
Tisztelt Szakértő! Adott egy iskola konyha, ahol a dolgozók vasárnap is és munkaszüneti napon is dolgoznak. Kérdésem az lenne, hogy az iskola konyha közétkeztetésnek minősül, jár-e a dolgozóknak vasárnapi pótlék, illetve munkaszüneti napi bérpótlék? Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Levelezőn tanuló egyetemista munkát vállalt egy élelmiszerboltban. Havonta 3 hetet dolgozik majd 1 hetet iskolába jár. Fizetését a ledolgozott óraszám alapján kapja. A munkaadó elengedi iskolába, de arra az időszakra bért nem fizetne neki, csak amikor ténylegesen dolgozik. Meg lehet-e ezt valósítani a munkajogi szabályoknak megfelelően? Köszönettel: Vágner Emília
A kormány folytatni kívánja a munkát és jövedelmet terhelő adók csökkentését, szeretné elérni, hogy a magyar adórendszer e téren a régió legversenyképesebb rendszere legyen – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián.
Korábban a nyugdíj melletti munkavégzés esetén lehetett kérni nyugdíjemelést. Változott a jogszabály. Nem kell kérni, hanem automatikusan emelik. Ez már két éve nem történik meg. Esetleg van valami információjuk, hogy miért nem hajtják végre az emelést? A helyi vidéki ügyintézők nem tudnak segíteni. Üdvözlettel: József
Hogyan és hol nyaralunk? Mennyit költünk nyáron szabadságra? Több vagy kevesebb napot töltünk a munkahelytől távol, mint tavaly? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Jófogás online kérdőíve, amit egy nap alatt közel nyolcezren töltöttek ki.
A sikeres nyolchetes próbaidőszak után négynapos munkahétre áll át egy új-zélandi cég.
A magyar munkavállalók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyen találna magának új állást, ha a jelenlegit elveszítené – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb, 1200 ember megkérdezésén alapuló, májusi reprezentatív munkaerőpiaci kutatásából, amit kedden juttattak el az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Gyes melletti munkavégzéssel kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. Munkavállaló jogviszonya 2018. május hónapban kezdődött, gyermeke márciusban volt kettő éves és jelenleg gyes folyósítása mellett végez munkát. Júniusban derült ki, hogy nem lett megkérve a gyes folyósításáról az igazolás, és így a szocho-kedvezményt sem érvényesítette a munkaadó. Az igazolás megkérése már folyamatban van, a kérdésem az lenne, hogyha megkapja a munkaadó az igazolást, akkor visszamenőlegesen (önellenőrzéssel) érvényesítheti a szocho-kedvezményt? Köszönettel: Viktória
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték